Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló ________Az MSZMP Baranya megyei. Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _______ X XIII. ÉVFOLYAM, 89. SZÄM ARA 59 FILLÉR 1966. Április 16., szombat Országos k amarak órus- tesztivál Pécsett A zene nem magánosok •' ™ kedvtelése, hanem lel­ki ' erőforrás, amelyet minden művelt nemzet igyekszik köz­kinccsé tenni.” — Ez a ko- dályi mondás köszönti a ma kezdődő II. országos kamara­kórus-fesztivál mintegy fél­ezer dalosát. Elmélyült és sok színű kultúrájú városunk felé fordul ezekben a napokban az ország zenei életének érdek­lődése. figyelme. A gazdag múlt tanúsága szerint a me- csekalji város mindig szíve­sen és készségesen adott ott­hont a muzsika művelőinek. Nemrég ünnepeltük a pécsi dalosélet megszületésének szá­zadik évfordulóját, most pe­dig abban a kivételes élmény­ben részesülhetünk, hogy sze­mélyes és tevőleges részesei lehetünk egy új, minden bi­zonnyal egyre fokozódó je­lentőségű és hatású hagyo­mánnyá nemesedő kezdemé­nyezés. a kamarakórusok fesz­tiválja megszületésének és ki- teljesedésének. A felszabadulás után erőtel­jes virágzásnak indult kórus­kultúra elsősorban mennyiségi szempontból hozott kétségte­len eredményeket. A fejlődés iránya, a követelmények fo­kozódása. valamint a színvo­nal örvendetes emelkedése kö­vetkeztében azonban a kórus­mozgalom mennyiségi növeke­désével szemben eljutottunk — bizonyos egészséges és szűk séges szűrésen keresztül — a minőségi szempontok fölé­nyéhez. A' nagyon elismerésre méltó tevékenységet kifejtő, naavlétszámú öntevékeny énekkarok mellett mind na­gyobb szerep jut kóruséletünk legfiatalabb hajtásának, a ka­marakórus éneklésnek. Az ének—zene tagozatos általá­nos iskolák közelmúltban meg­rendezett seregszemléje bizo­nyította. hogy ezek teljesít­ménye messze kimagasló, hi­szen a naponkénti énekóra, a hangszertanulás, a válogatott htnoanyag és a kiváló pe'da- gó-vsok sora ehhez minden I”1-"ínséget biztosit. A közös- c'i-’ iés szépségeit iskolai ta- ryh^án’iaik befejezése után is iló. zeneileg művelt fia- lei "h további rendszeres ta­lálkozása hozta létre ország­szerte azokat a kis éneklő közösségeket, melyek csakha­mar felismerték Kodály mon­dásának mélységes igazát, hogy a zene nem magánosok kedvtelése, liánom lelki erő­forrás. melyet közkinccsé ten­ni nemcsak szép feladat, de egűben kötelesség is. Gazdag, országosan elismert kóruskultúrájú városunké az érdem, hogy felismerve a ka­merakórusok működésében rejlő értékeket, a Pécsi Ka- marakórus kezdeményezésére otthont nyújtott az ország minden részéből idesereglő énekeseknek. Már az első fesztivál hatalmas közönség- sikere bizonyította az elkép­zelések helyességét. Az az­óta csak növekvő. érdeklődés, az ország zenei szakemberei­nek tevékeny részvétele elő­legezi a ma kezdődő II. or­szágos kamarakórus-fesztivál sikerét. ja őszön tjük mindazokat, *» akik a fesztivál meg­rendezésében reszt vettek* a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsát, Pécs város Tanácsa Művelődésügyi Osztályát, a Rakaudella tervehdimme soumalaisen veljeskaupunkimme, Lähden lähetystöä!-----------------------------------------------------*-----------------------------------------------------­S zeretettel köszönti ük finn testvérvárosunk, Lahti küldöttségét! Tegnap a késő esti órákban megérkezett Pécsre a lahti tért*!kórus Városunk vezetői fogadták a vendégeket Rekordfellesítmény az Ércbányászati Vállalatnál Alig egy éve annak, hogy gyors vágathaj ló csapatot szerveztek az Ércbányászati Vállalat ni. üzemében. Az igen magas szakmai tudást és nagyfokú áldozatkészséget igénylő feladattal Hadnagy Józsefék 1964-ben szocialista címet nyert brigádját bízták meg. Az első, igen jelentős eredményt 1965-ben érték el, jú­niusban: 170 métert. Rá egy' hónappal pedig 230,5 méterrel rukkoltak ki. Ebben az évben tovább folytatták a külföldi szakiro­dalom tanulmányozását, ezzel párhuzamosan fáradtságot nem ismerve dolgoztak, tökéletesítettek munkamódszerei­ket. Az eredmény: márciusban 242,1 méter (!) vágathajlás. Április közepén, menet közben értékelve a csapat mun­káját, úgy látszik, hogy a szabadságolások és ünnepek elle­nére hasonlóan kiemelkedő teljesítményről adhatnak számot ebben a hónapban is. Nagy szerepe van ebben Rolsovszky Rudolf körletvezetőnek, aki a gyorsvágathajtó csapatot a kezdettől patronálja. A pesti gyors pontos volt, a peron végén furcsa muzsi- kájú nyelven szólalt meg két férfi, aztán még kettő, tíz, harminc... a kultúrváróban felhangzott a Himnusz: „Oj mimmé, Szoumi, szümiüjmá! Szojsz szana kultajnen! Ej Iákszoa, ej kukkulá, Ej vette, rantá rakkámpá Kujn fcotlmá te pohjojnen, Má kállisz iszien!” Megjött á lahti kórus, a finn testvérváros férfiai gyú- rögetik a kalapjukat, beszél­nének, de hiába többezer év futott el és az egykor test­véri nép bizony ma már csali a dal szárnyán érti egymást. A fogadó pécsi kórust leinti Tillai Aurél karnagy, aztán a messziről jött vendégek elé áll Laminmeki kórusigazgató és pontosan, tisztán felhang­zik a magyar Himnusz. . Az ajtóban megállnak a szebényi asszonyok, nagypalli kalapos öregember csodálkozik a fur­csa kalapos emberekre, akik annyit se tudnak magyarul, hogy jónapot, de a Himnuszt lám milyen szépen éneklik. A terem szélén karéjban állnak a fogadóbizottság tag­jai: Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának művelődési és pro­paganda osztályvezetője, Papp Imre, a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese, Právitz Lajos az SZMT' titkára, Gábriel Jó­zsef, a városi tanács művelő­ * 11 dési osztályának vezetője, Kabar Ferenc és dr. Borsos József csoportvezetők. De hon­fitársai elé vágott Olavi Ka- jala, Lahti polgármestere és felesége is, akik a pécsi veze­tők kíséretében már délután megérkezteit a városba. Dr. Borsos József lép elő: — A város lakossága, ve­zetői és a Nevelők Háza kóru­sa nevében szeretettel kö­szöntőm Lahti város polgár- mesterét, és kórusát, mely­nek híre már előbb elért hoz­zánk. Laminmeki kórusigazgató a vendégek nevében köszöntöt­te a várost: — A messzi északi város la­kóinak üdvözletét hoztam on­nét, ahol még most is tél van. Hiszem, hogy á dal szár­nyán megértjük egymást. Ezek után a lahti kórus is­mét egy dalt adott elő, majd a fogadóbizottság és a vendé­gek különautóbuszon a Pannó­nia Szállóba mentek. Közben Laminmeki kórusigazgatóval beszélgettünk. — Hány éves a lahti kórus? — Nagy múltra tekinthe­tünk vissza. Énekkarunk már több mint hatvanhárom esz­tendeje alakult. — Eddig hány külföldi hang versenyük volt? — Valamennyi északi or­szágban jártunk már hang­verseny körúton, így Svédor­szágban. Norvégiában, Dániá­ban, továbbá Németországban és Hollandiában. — Világszerte jelentkezik az élő muzsika, a kórusének­lés nagy vetélytársa: a gépze­ne, a rádió, televízió, hangle­mez. Önök hogyan állnak el­lent ennek a jelenségnek? — Kétségtelen, nálunk is észlelhető, hogy itt-ott tért hódít a rádió és a gramofon, s néhányan elhagyják a ked­véért a közös éneklés élveze­tét. De nálunk olyan régi ha­gyományai vannak a kórus­éneklésnek, hogy ez a hatás nem válhat jelentőssé. Ép­pen kedden volt egy nagy hangversenyünk Lahtiban. Ek­kor is olyan nagy tömeg jött el meghallgatni bennünket, hogy éreztük: a modern idők­ben js megél a kórusunk. Földessy Dénes Tízmillió köbméter víz fl kertészeteden megkezdték az öntözést Fö cél: az Öntözőberendezések jobb kihasználása A megyében húsz víztáro­zót üzemeltetnek a termelő- szövetkezetek 820 katasztrális hold víztükörrel, tízmillió köbméter vízzel. Egy hoM víztükörről általában tíz hold szántóföldet tudnak ön­tözni. A húsz mesterséges víztározóhoz 60 öntőberende­zés áll a termelőszövetkeze­tek rendelkezésére. így tehát a 30 ezer méter fővezetékkel és 120 ezer méter szárnyvezetékkel ösz- szesen 8200 hold öntözése válik lehetségessé a közös gazdaságoknál. Női szocialista brigádot avattak Nagykozáron Pénteken este bensőséges ünnepség keretében adták át a jól kiérdemelt oklevelet a nagykozári termelőszövetkezet szocialista brigád címért küz­dő asszonybrigádjának. — A húsz asszony évek óta együtt dolgozik s 1964-ben neveztek be a szocialista brigádmozga­lomba. Vállalásaikat sorra tel­jesítették, a cím elnyerésé­nek egyetlen feltétele volt már csak hátra, a szakmunkás vizsga letétele. A brigád tag­jai két éve végzik a gyü­mölcstermelő szakmunkás- tanfolyamot s pénteken ke­rült sor az elméleti és gya­korlati záróvizsgákra. Az I3®l3[3[3l3l3i3l3l3l3l3[3í3l313l3;3i3l!ji3l! közvetlen rendezési feladato­kat végző Nevelők Házát. Kö­szöntjük a városunkba érke­ző 18 kamarakórust, melyek közül több a fesztivál hatá­sára alakult. Köszöntjük az ország zenei szakembereit: karnagyokat, zenetanárokat, zenekritikusokat és zeneszer­zőket, akik közül többre ihle- tően hatott a fesztivál híre. A hangversenyeken elhangzó 117 mű közül ugyanis a műsor 11 bemutatót tüntet fel, de további 17 műről is valószí­nű, hogy a fesztiválon hang­zik el először hazánkban. A vendéglátó Nevelők Háza és kamarakórusa nevében ez­úton is azt kívánjuk a váro­sunkba érkező énekeseknek, hogy ihlesse őket városunk és a fesztivál forró légköre a muzsika magasszintű tolmá­csolására, úgy, hogy e pécsi fellépést mindig legszebb em­lékeik között őrizhessék. A hallgatóságnak pedig k ván- juk, hogy jarja at őket a muzsika sziveket megdobog­tató élményé. egész napos ’ vizsgát Nagy ka­záron tartották meg, amikor is a villányi szakiskola taná­rai — a vizsgáztatók — ko­moly erőpróbának tették ki az asszonyokat. A sikeres vizsga után a brigád minden tagja meg­kapta a szakmunkás-okleve­let, s ezzel egyidejűleg el­nyerték a női szocialista bri­gád címet is. Ezután mint képzett szakmunkások dolgoz­nak majd tovább a termelő- szövetkezet gyümölcsösében. A közgyűlés úgy döntött, hogy női szakmunkásainak — csakúgy, mint a férfiak­nak — 20 százalékkal maga­sabb bért fizet a szövetkezel. A húsz víztározóból egyel hármas hasznosítással, a töb­bit kettős hasznosítással üze­meltetik. Valamennyi víztározóban halat tenyésztenek és éves átlagban 41o ezer kilogram­mot halásznak 1c. Ez azt jelenti, hogy a bara­nyai termelőszövetkezetek a mesterséges víztározókból a megye lakossága számáén fe­lenként átlagosan egy kilo­gramm halat biztosítanak. Ezekben a hetekben fejez­ték be a mesterséges'víztározó feltöltését, a partvédők ' mun kákát, most hozzák rendbe a zsiliprendszereket, bi-' srí­ják a víz megfelelő lefolyá­sát. Előkészítik a vízkivétel! helyeket, hogy . szükség esetén azonnal üzembe helyezhessék, az öntözőberendezéseket. A termelőszövetkezeteknél, elsősorban a kertészetekben már megkezdték az öntözést a mesterséges víztározókból. Ugyanakkor a megyei szak­emberek javasolják, hogy Ké­szüljenek fel a közös gazdasá­gok a kenyérgabona öntözésé­re is. Ugyanis ha a közeljö­vőben nem kap a vetés na­gyobb csapadékot, akaor megszenvedi a szárazságot a kenyérgabona éppen a bokro- sodás idején. Ebben az évben Hímeshá za, Egyházaskozár és Palotá- bozsok határában építenek új mesterséges víztározókat és újabb ezer hold öntözését te­szik majd lehetővé. 31313131313131313131313131313 i3131313 líi1' • NAQYÜZEM A MOHÁCSI HATÁRBAN Kukorica alá készítik elő a táblát a mohácsi határban. A főközlekedési útvonal mellett 230 holdon vetnek az idén kukori­cát. Négy- erőgép tárcsázza és simílózza a magágyat. A mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezetben 50 holdon már el is vetettek a kukoricát, egy nagy táblában » hagymájuk kikelt, ezenkívül befejeztek már a napraforgó és a kender vetését is Foto: Szokolai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom