Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

2 napló 1966. Április il Vietnami helyzetkép A szabadságharcosok sikeres támadása a saigoni repülőtér ellen Szerdán délelőtt még min­dig hatalmas füstoszlopok szálltak magasba Tan Som Nhut repülőteréről Saigon központjától alig öt kilomé­terre. A tűzoltóknak még nem sikerült eloltaniok a szabad­ságharcosok keddi aknavető- tüze által felgyújtott három óriás üzemanyagtartályt, egész éjszaka megfeszített erővel dolgoztak, hogy megakadá­lyozzák a lángok tovaterjedé­sét és az újabb robbanáso­kat. A nyugati hírügynökségek szerda reggeli jelentéseiből ki­tűnik, hogy a saigoni repülő­tér ellen intézett partizántá- madás példátlan pusztítást okozott Az aknavető-tűz következ­tében meghalt hét ameri­kai és két vietnami, meg­sebesült 155 amerikai és 20 vietnami katona. Az óriás repülőtér területén 75 akna robbant. A partizánok célzásának pontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a lövedékek ki­zárólag a repülőtér katonai részén robbantak. A támaszpont e részét a támadás után lezárták, a nemzetközi és polgári forgal­mat szüneteltetik. A nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy a tá­maszpontom van Ky tábornok dél-vietnami miniszterelnök Kommentárok a NflTO-válságról Párizs* Washingtonnak a ífATO-válsággal kapcsolatos jegyzéke nem keltett meglepe­tést Párizsban. Amerikai je­lentésekből már napok óta is­meretes volt, hogy az Egye­sült Államok a támaszpontok kiürítésére megszabott egy­éves határidő meghosszabbí­tását kéri. A francia kormányt az sem érte váratlanul, hogy Washington nem ismeri el De Gaulle eljárásának jogosságát és igényt tart a támaszpontok elköltoztetésével járó költsé­gek megtérítésére. Francia megfigyelők rámu­tatnak, az amerikai válasz­jegyzék csak megerősíti, hogy Washington minél több nehéz­séget akar gördíteni a francia döntések megvalósításának út­jába. Nem zárkózik ugyan el a kétoldalú tárgyalások elől, de Igyekszik azokat két évre, sőt még hosszabb időre elnyúj tani abban a reményben, hogy a jövő évi parlamenti válasz­tások, vagy De Gaulle esetle­ges visszavonulása fordulatot hoz Párizs politikájában, mi­előtt a franciaországi NATO berendezések felszámolása be­fejezett ténnyé válna. Az amerikai válaszhoz fű­zött francia kommentárok ki­emelik* hogy a meginduló francia—amerikai tárgyalás rendkívül súlyosnak ígérkezik, miután nyilvánvaló, hogy De Gaulle még köztársasági el­nöksége alatt helyre akarja állítani Franciaország szuve­renitását. Az Humanité, amely a De Gaulle-i külpolitika legpozití­vabb lépéseként értékeli Fran­ciaország kivonulását a NA- TO-ból, hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok tarthatatlan érvekkel, fenyegetéssel és zsa­rolással próbálja elodázni az amerikai támaszpontok kiürí­tését, mert befészkelte magát Franciaországba és nem akar­ja pozicióit feladni. Nevetsé­ges állítás — írja —, hogy 30 000 amerikai katonát nem tudnak egy év alatt eltávolí­tani Franciaországból, amikor sokkal rövidebb idő alatt lé­nyegesen nagyobb erőket szál­lítanak Dél-Vietnamba. Amerikai—nyugatnémet kémek az NDK Legfelső Bírósága előtt Magyar vonatkozása is van a berlini kémpernek Berlin: A Német Demok­ratikus Köztársaság Legfelső Bíróságának 1. számú büntető­tanácsa szerdán megkezdte három amerikai—nyugatné­met kém: a 27 éves Gerhard Franz nyugat-berlini lakos, a 43 éves Franz Pankraz és a 61 éves Erich Lorbeer NDK állampolgárok perének tárgya­lását. Gerhard Franz (eredeti fog­lalkozása: hentessegéd) 1963- ban lépett az egyik Nyugat- Berlinben működő amerikai kémszervezet szolgálatába, s különböző hamis igazolványok kai többször járt a Német De­mokratikus Köztársaság fővá­rosában. 1965 óta az amerikai titkosszolgálat függetlenített munkatársa. Egy „bevetése” sr~én tartóztatták le a demok­ti'rus Berlinben, amikor jog- t: lenül amerikai katonai «■- »yenruhát viselt és amerikai katonai járművet vett igény­be. Egy ma is érvényben lévő me"állst>odás alapján a nyu­gat-berlini megszálló szövetsé- ,je3 h-t-Jnv>k katonái fegyver­telenül. egyenruhában belép­lakása is: a tábornok a tá­madás perceiben otthon tar­tózkodott — egyes aknák há­zától alig néhány száz mé­terre robbantak. Nguyen Cao Ky tábornok, a dél-vietnami miniszterelnök a saigoni repülőtér ellen in­tézett aknavető-támadás ide­jén azt hitte, hogy államcsíny történt. A miniszterelnök a repülő­téren levő házának kertjében éppen újságírókkal beszélge­tett ezen az estén. Helikop­tere a bejárattól 30 méterre volt* Amikor a második aknavető lövedék is felrobbant — hajnali fél egykor — azon­nal felrakta feleségét és gyerekeit a helikopterre és a levegőbe emelkedett, hogy családjával együtt biztos helyre meneküljön. (Ky maga is pilóta.) Az amerikaiak azonnal meg indították a vizsgálatot, hogy felderítsék, honnan is jött a támadás. A katonai szakértők szerint az akcióban legfeljebb négy aknavető és 20—25 sza­badságharcos vett részt. Az aknavetőket Phu Tho Hoa községben, a repülőtértől há­rom kilométerre rejtették el. Ez volt az a mintafalu, ame­lyet dél-vietnami látogatása idején a pacifikálás példája­ként mutattak meg Hubert Humphrey amerikai alelnök- nek. Humphrey ebben a fa­luban jelentette ki, hogy a látottak optimizmussal töltik eh A dél-vietnami buddhista vezetők szerdán nagyszabású tüntetést hirdettek meg csü­törtök délutánra. A buddhis­ta vezetők felhívták a lakos­ságot, békés felvonuláson kö­vetelje a kormány lemondá­sát. Ky tábornok is készül a tüntetésre: nagyarányú ka­tonai erőket és rohamrendőr­séget vont össze Saigonban. A miniszterelnök kedden fogadta a saigoni diáktanács küldötteit. Kijelentette, hogy nem adja át a hatalmat és ha szükséges, erőszakos eszközöket fog alkalmazni kormányának védelmére. Ky tábornok ezután kijelen tette, az amerikaiak csak úgy nyerhetik meg a há­borút, ha Kínát bombázzák. A Spiegel című nyugatné­met hetilapban szerdán ugyan csak megjelent egy Ky-inter- jú. A tábornok ebben kije­lentette, hogy az év végén, vagy a jövő év elején „sza­bad választásokat” szeretne rendezni az országban. En­nek azonban az a feltétele — mondotta —, hogy a kormány ellenőrzése alá kerüljön a lakosság 70—80 százaléka. Mint ismeretes, jelenleg a sai­goni kormányzat az ország területének mintegy 20—25 százalékát ellenőrzi csupán. Új típusú kapcsolatok* együttműködés a fejlődő országokkal Nyilatkozat a kormánydele&áció látogatásakor folytatott kereskedelmi tárgyalásokról, szerződéskötésekről Hogyan alakulnak gazdasági kapcsolataink a fejlődő or­szágokkal, s e kapcsolatok kiszélesítéséhez hogyan járult hozzá az a magyar kormánydelegáció, amely Kállai Gyulának, a .Minisztertanács elnökének vezetésével néhány afrikai ország­ban és Indiában járt? — erre a kérdésre kért választ az MTI munkatársa Újházi Lászlótól, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjétől, aki szaktanácsadóként a delegáció tagja volt. Évről évre szélesedik a kapcsolat — Ma már 29 fejlődő or­szágban van kereskedelmi kirendeltségünk és 26 ország­gal van államközi-gazdasági megállapodásunk. — Külkereskedelmünk össz­forgalmának csaknem 7 száza­léka bonyolódik le a fejlődő országokkal. A nem szocialista országokkal fennálló árucse­rénkben a fejlődő országok mintegy 20 százalékkal része­sednék. Ezek az arányok alap­jában véve nem nagyok, de a kapcsolatok bővítésének üte­me gyors. 1961-hez képest 1965-ben kivitelünk a fejlődő országokba 60 százalékkal, be­hozatalunk csaknem 100 szá­zalékkal nőtt. — A fejlődő országok több­sége termelésének fejlesztésé­hez külső segítségre szorul úgyis, hogy fizetési könnyíté­seket — hitelt — vegyen igénybe. Gépipari kivitelünk egy része e kategóriába esik. Magyarország anyagi erőforrá* sainak határai között kedve­ző kamatozású és áruban tör- leszthető finanszírozási segít­séget nyújt a fejlődő orszá­goknak. Egyesült Arab Köztársaság — Az Egyesült Arab Köz­társaságban összforgalmúnk 3 év alatt 30 százalékkal nőtt és a kétoldalú forgalom 1965- ben körülbelül 26 millió dol­lárt ért. el. Az új megállapo­dások megvetik az alapjait annak, hogy a jövőben a köl­csönös szállítások mennyisége és választéka tovább bővüljön. Az együttműködés többolda­lúvá váljék. 1966-ra a keres­kedelmi szerződés megjelölte a cserélendő áruk mennyisé­gét, kontingens-listáit is. A gyapoton kívül számos más egyiptomi terméket is im­portálunk. A rizs, a fehérje- takarmányok, textiliák, olajos magvak, gyógynövények, olaj és egyes iparcikkek képezik ma már vásárlásaink körülbe­lül hatvan százalékát. Egyip­tom a magyar gépipari beru­házási javak hagyományos fel vevő piaca, és várható, hogy az EAK-ba, következő ötéves terve keretében, a már jólis­mert magyar közlekedési esz­közökön, vasúti kocsikon, diesel-motorvonatokon, fo­lyami hajókon kívül a jövő­ben gyárakat, komplett üzem­berendezéseket is szállítha­tunk. Létrejött egy megálla­podás arra vonatkozóan, hogy miniszterelnökhelyettesi szin­ten a gazdasági kapcsolatokat ápoló, együttműködési bizott­ság alakuljon. Etióp Császárság hetnek a demokratikus Berlin területére.) Franz Pankraz géplakatos, berlini lakos 1953 óta a Nyu­gatnémet Szövetségi Hírszer­ző Szolgálat (BNS) ügynöke, s Pankraz saját bevallása sze­rint 143 rádiójelentést küldött Nyugat-Berlinbe. Ezenkívül írásbeli jelentéseket is eljutta­tott saját gyárának vezetőiről a nyugatnémet hírszerzés ré­szére. A drezdai Erich Lorbeer vegytan szakos tanár 1958-ban lett az amerikai titkosszolgálat ügynöke, az NDK 5 repülő­teréről és a nemzeti néphad­sereg számos csapatmozdula­táról küldött jelentéseket megbízóinak. Lorbeer 1960-ban szabadságát Magyarországon töltötte, s az amerikai titkos- szolgálat utazása előtt azt a megbízást adta neki, hogy de­rítse fel egy magyarországi tudományos intézet biztonsági berendezéseit. Lorbeer ezenkí­vül a magyar néphadsereg egy Duna menti objektumáról filmfelvételeket készített és azokat eljuttatta amerikai megbízóinak. ő is készített írásbeli jelentéseket, elsősor­ban orvosokról és gyógyszeré­szekről, továbbá az NDK gyógyszeriparának vezetőiről. Ezenkívül adatokat küldött az NDK gyógyszerellátásáról és a gyógyszerpiac újdonságairól. A vádirat ismertetése után megkezdődött a vádlottak ki­hallgatása. A perben előrelát­hatólag hétfőn hirdetnek íté­letet. GyizöK athénben 9 labfarúgé-váloiMl A Világbajnokságra készülő ma­gyar labdarúgó-válogatott szer­dán délután Athénben szerepelt és biztosan győzött a Panathinai- kos ellen. Bodagást—Panathinaikos su 0:1) ködés keretében az, hogy be­kapcsolódhatnánk az etióp me­zőgazdasági termelés és fel­dolgozó ipar fejlesztésébe. Szakbizottság előzetesen ta­nulmányozta a kérdést és most elvi megállapodás jött létre, hogy Addisz Abeba kö­zelében mintegy 1000 hektá­ros területen mezőgazdasági kísérleti üzem létesítésében veszünk részt. Tanzánia — Tanzániával tavaly kötöt­tünk kereskedelmi megállapo­dást. Felmerült. annak lehető­sége, hogy részt vehetnénk a nemzeti feldolgozó kis- és kö­zép-méretű ipar fejlesztésében gépipari felszerelések szállí­tásával, szakismeretek átadá­sával olymódon is, hogy vál­lalkozóikkal társasviszonyba lépjünk. Kérésükre gazdasági szakembereket küldünk ki en­nek tanulmányozására. Kuwait Dient késik főbbé már, HA ÓRÁJA PONTOSAN JÁR JAVÍTTASSA, TISZTlTTASSA ÓRÁJÁT A PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALATNAK a város minden pontján megtalálható mnnkafelvevő Gyors, pontos, helyein előzékeny kiszolgálás Hasonló kérdések merültek fel Kuwaitban is, ahol — mint mondották — a helyi anyagi erők eredményesebb kihasználásához, feldolgozó iparok létesítéséhez segítséget várnak gépi berendezések, az üzemszervezés, vállalatvezetés terén úgy, hogy osszuk meg a felelősséget is. Tanzániá­ban és Kuwaitban egyaránt elhangzott az a kezdeménye­zés, hogy hozzunk létre ma­gyar kereskedelmi kirendelt­séget. E kéréssel egyetértet­tünk. Kuwaittal kereskedelmi kapcsolataink jól fejlődnek, az utóbbi években kivitelünk megháromszorozódott. Rövi­desen magyar bizottság kere­si fel Kuwaitot, hogy többek között a kuwaiti nemzeti ipar- fejlesztésbe való részvételünk lehetőségét is tanulmányozza. India — India az EAK-hoz ha sonlóan szintén régi és nagy kereskedelmi partnerünk, gép­ipari termékeink fontos el­helyezési piaca. Szállítunk je­lentős mennyiségben hengerelt árut, vegyipari cikkeket, gyógyszereket is. Behozata- 1 unitban -»—népgazdaság szá­mára igen fontos állati fe­hérjetakarmány a legjelentő­sebb. Földidió darából az évi behozatal mintegy százezer tonna. Vásárolunk jutaszöve­tet, csillámot, vasércet, ká­vét, teát, borsot. dohányt* textilárut, bőrt és cipőt is. Az utóbbi évek piackutatásai nyomán a gyorsan fejlődő in­diai gépipar termékeiből is találtunk olyanokat, ameke. két jól hasznosíthatunk. Be­szereztünk a timföldgyári re­konstrukcióhoz nagy ipari szűrőket, vettünk szerszámgé­peket, szerelvényeket. Leg­utóbb szerződés jött létre 500 vasúti tehervagon behozatalá­ra. Ezek egyébként kooperá­ció formájában magyar kerék, párok és fékberendezések fel- használásával készülnek. AJ összeszerelés Jugoszláviában történik. Az indiai gazdasági körök messzemenően érvé­nyesíteni kívánják a nemzet­közi munkamegosztás lehető­ségeit. A magyar—indiai ipa­ri kooperáció már bizonyos múltra tekint vissza. Az első eredmények e téren többelB között futódaruk, teodolitok, zománcozott saválló vegyipari berendezések, a bányagyutacs, árammérő vákuumtechnikai berendezések gyártásában voltak és kooperáció kezdő­dött a gyógyszeriparban is. A delegáció látogatásakor írta alá a két ország külke­reskedelmi minisztere azt a jegyzőkönyvet, amely a ke­reskedelmi megállapodás ér­vényét 1970-ig kiterjeszti, Aláírásra kerültek azok a kontingens-listák is, amelyek 1968-ig szabályozzák a szállí­tásokat. A magyar—indiai ke­reskedelmi összforgalom 1961- hez képest 1965-ben mintegy 65 százalékkal nőtt. Jelenleg a magyar—indiai export-im­port éves értéke mintegy 37 millió dollár. A forgalom elő­reláthatólag a következő idő­ben évi 8—10 százalékkal emelkedhet. Levélváltás tör­tént arra vonatkozóan is, hogy a közeljövőben megköt­jük az első gazdasági együtt­működési megállapodást, amely az indiai iparfejlesztésben való részvételünket fogja elő­mozdítani, berendezések, komplett gyárak szállítása ré­vén. Politikai feltételek nélkül kereskedünk — A gazdasági kapcsola­tok ápolása a fejlődő orszá­gokkal nekünk is, partnereink nek is előnyös. Népgazdasá­gunk számára hasznos árukat szerzünk be ezekből az orszá­gokból. A nem szocialista or­szágokba irányuló gépipari kivitelünk fokozása el nem képzelhető e felvevőpiacok nélkül. A fejlődő országok általában reálisan figyelembe veszik a mi lehetőségeinket és a kölcsönös érdekek, a kétoldalú forgalomnövelés alapján kívánják velünk ki­szélesíteni az együttműködést Értékelik azt a segítséget, amit számukra az egyenjogú­ság és kölcsönös érdekek alapján stabilan fejleszthető gazdasági kapcsolatok jelen­tenek, amelyekhez nem fű­ződnek semmiféle politikai feltételek, megkötöttségek. A delegáció útja és a látogatás alkalmával folytatott meg­beszélések, az aláírt megálla­podások a kölcsönös megér­tés és segítőkész kapcsolat­fejlesztés kifejezőivé váltak, előmozdítják az újtípusú kap­csolatok tovább építését, sok­oldalúbbá tételét. — Az Etióp Császársággal a kereskedelmi kapcsolatok biz­tatóan alakulnak, az export évente mintegy másfél millió dollár körül van, áruinkért szabad devizával fizetnek. Ed­digi kávé-, lenmag- és fehér­jetakarmány-behozatalunk nö­velésére van lehetőség. Hailé Szelasszié császár magyaror­szági látogatásakor már fel­vetődött a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom