Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

4 napló 1966. Arams it. A kereskedelem helyzetét vitatta meg a Baranya megyei képviselőcsoport Korszerűbb üzletekben nagyobb forgalom Az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja leg­utóbbi ülésén megtárgyalta a kereskedelem helyzetét. Az ülésen Jakabos Zoltánné, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője tájékoz­tatta a képviselőket a forga­lom alakulásáról, a boltháló­zat fejlesztéséről, a tervekről és gondokról. Az átlag felett A kereskedelmi vállalatok­nak Pécsett 136 ezer, a me­gyében 278 ezer lakos rend­szeres ellátásáról kell gondos­kodniuk. A kiskereskedelmi hálózat a második ötéves terv­ben 15,5 milliárd forint for­galmat bonyolított le, ami or­szágos 23 százalék helyett, 33,9 százalékos növekedést muta­tott. A megnövekedett forgalom zavartalan lebonyolításához az árualapok mellett megfelelő üzlethálózatra is szükség van. A második ötéves terv elején 1637 boltban és 845 vendég­látó egységben, tavaly pedig 1613 boltban és 870 vendég­látó egységben bonyolították le a forgalmat. A számszerű növekedés nem nagy (sőt a boltok száma huszonnéggyel csökkent), viszont az egysé­gek alapterülete 10 557. illet­ve 2144 négyzetméterrel emel­kedett. Az élelmiszerkereslfcedelem tavaly 4993 millió forint for­galmat bonyolított le, ami 337 millióval volt magasabb, mint 1960-ban. A növekedés meghaladja az országos átla­got. A lakosság jobb ellátása érdekében több intézkedés történt az utóbbi években. Ezt szolgálja például a bak- sai termelőszövetkezet 9 más közös gazdasággal létrehozott öt elárusítóhelye. Mohácson ugyancsak a közös gazdaságok három üzletet alakítanak ki, a lánvcsólki tsz pedig a kom­lói piac ellátását kívánja ja­vítani Sok a turista A vendéglátóipar 2,7 mil­liárd forint forgalmat bonyo­lított le 1965-ben, 172 millió forinttal többet, mint a terv­időszak első évében; Ez a nö­vekedés is magasabb az orszá­gos átlagnál. Kedvezően ala­kult az italforgalom, mely csökken és helyette az étel­forgalom lép be. Külön fi­gyelmet érdemel az idegenfor­galom. mely ugyancsak a ke­reskedelemre háruló feladato­kat növeli. Tavaly például 3 millió 350 ezer vendégnapol töltöttek turisták megyénkber és Pécsett. A megyei ruházati kiskeres­kedelem forgalma 3,2 milliáré forint volt, szintén magasabb mint az országos átlag. Erde kés hogy Pécs ruházati keres­kedelmének forgalma 10 szá­zalékkal. a vidéké pedig égj százalékkal emelkedett. Érdemes foglalkozni a ve gyesioarcikkek forgalmával mely öt év alatt 48 százalék­kal emelkedett. Ez tíz száza­lékkal magasabb az országos átlagnál. A vidéki és a pées forgalomemelkedés vegyes- iparcikkekből azonos szintéi alakult. Műszaki és kultűrcikl ellátottság szempontjából Ba­ranya a legjobb megyék közi tartozik. Az új műszaki cik kék iránti kereslet gyorsab ban és nagyobb mértékbei iplentkezik nálunk, mint mái megyékben. Bútorból — i közismert gondok ellenére i) — az értékesítés 42 százalék kai emelkedett az országa 35,7 százalékkal szemben: Drága a piac A képviselőcsoport üléséi Jakabos Zoltánné beszámol még arról, hogy az utóbb években egyre fokozódik a ke reskedelem szolgáltató tévé kenysége. Ebben a földműves szövetkezetek járnak éler Életerősebb a kapcsolat j kereskedelem és az ipar kö zott is. A vegyesiparcikke gyártó helyiipari vállalatok kai, szövetkezetekkel évenkén megtárgyalják a lakosság el látásában szerepet játszó te* mékek mennyiségét. így pél­dául a Pécsi Vasas Ktsz, a Sellyéi Építő Ktsz gépfona­tot, a Pécsi Fatömegcikk Ktsz vállfákat és borotvadobozokat, a bádogos ktsz fürdőkádakat, a mohácsi ktsz hurkatöltőt, a Pécsi Porcelángyár ajándék- tárgyakat készít a kereskede­lem számára. A képviselőcsoport a megye kereskedelmi helyzetét abból a szempontból vitatta meg, hogy a meglévő jelentős — az országos átlagot is megha­ladó — fejlődés mellett mi akadályozza a lakosság jobb ellátását és hogyan lehetne se­gíteni ezen. Jakabos Zoltánné elmondotta, hogy húsból az év nagy részében nem kielé­gítő az ellátás. Mennyiségileg általában biztosítják az igé­nyeket, de a választék már elmarad a kereslet mögött; Különösen a fagyasztott mar­ha- és birkahúsoktól idegen­kedik a lakosság Csökkentené a húshiányt a halellátás ja­vítása, azonban ez te csökke­nő tendenciát mutat. A keres­kedelem nagyobb mennyiségű és az utóbbi időben közked­velté vált tonhal biztosításával próbálja enyhíteni a gondo­kat. Az év első felében rosz- szabbodott a borellátás, mivel 4300 hektoliterrel kevesebb bor áll a lakosság rendelke­zésére, ami mintegy hat heti' szükségletnek felel meg. Ért-' hetetlen a Belkereskedelmi Minisztérium elosztási terve a sörellátás szempontjából is. A Sörgyár változatlan terme­lése mellett 1400 hektoliterrel kevesebb sört biztosítanak a lakosság számára. Szóba került a képviselő- csoport ülésén a pécsi és a komlói piac drágasága. Álta­lában 10—15 százalékkal emel­kedtek a baromfi árak, de más termékeken is meglátszik a február elsejei árrendezés hatása. Pedig a piaci forga­lom megyénkben már eléri az 50 millió forintot, ezért nagy feladat hárul az állami és a szövetkezeti szervekre, hogy kedvezően befolyásolják a jö­vőben a piaci árakat. Több beruházást! Végezetül foglalkoztak a harmadik ötéves terv keres­kedelmi beruházásaival. A második ötéves tervidőszak­ban Pécsett 5000, a megyében 1664 négyzetméter alapterüle­tű kereskedelmi hálózatot kellett volna megépíteni. Ez­zel szemben Pécsett 3613, a megyében 745 négyzetméter bolthálózat épült. Igaz, hogy a hiányzó beruházások a harmadik ötéves tervben meg­valósulnak, de úgy, hogy be­számítják az ebben az idő­szakban megépítésre kerülő lakásoknál. Ez azt jelenti, hogy ami egyszer elmaradt, arra a felsőbb szervek nem biztosítanak többé fedezetet. A megye és a város kereske­delmét irányító szervek a harmadik ötéves terv kereske­delmi beruházásainak meg­valósulását sem látják bizto­sítottnak. A kereskedelem számára 31 millió forintos beruházási ke­retet hagyott jóvá a tanács­ülés, ebből többek között Szi­getvár 5,1, Harkány 7,6 mil­lió forintot kap. Az idei és a következő évek kereskedelmi beruházásai azt a célt szolgál­ják, hogy kulturáltabb kö­rülmények között vásárolhas­son a lakosság a bővülő áru­készletekből. Megkezdődött a munkaverseny D KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Mindenütt a szocialista brigádok a kezdeményezők Március 27-én a pécsszabol- csi Puskin Művelődési Ház­ban rendezett szocialista bri­gádvezetői értekezleten már elhangzott egy javallat: .indít­sanak a szénbányászok mun­kaversenyt a közelgő párt- kongresszus tiszteletére. A verseny kézzelfogható fel­ajánlásai azonban akkor in­dultak meg igazán, amikor április 2-án megjelent a SZOT és a KISZ együttes fel­hívása a versenyre. fi Széntrösztnél A Bischoff- és a Földes­brigád kezdeményezésére Zo- bék-akna 65 brigádja indul versenyre a szocialista cí­mért. összesen 150o bányász dolgozik most önkéntes fel­ajánlások alapján a kong­resszus tiszteletére indult munkaversenyben. Üzemi gyűlésen határozták el, hogy minden brigád 101 százalékra fogja teljesíteni tervét, az ön­költséget 95,5 százalékra tel­jesítik éves szinten üzemi méretekben, az összüzemi tervteljesítmény pedig tonna/ főre számítva 12 kilogrammal lesz magasabb éves szin­ten. A mennyiségi termelési terv teljesítésében ez a vál­Pécsi Nektár Tbilisziben A Magyar Állami Pincegaz­daság mecsekvidéki üzeméhez most érkeztek meg a Szov­jetunióból azok az oklevelek és érmek, amelyeket az üzem az 1965. évi tbiliszi nemzet­közi borversenyen boraival nyert. A versenyen induló hét bort egy arany- és hat ezüst­éremmel díjazták. Pécsi Nektár név alatt ke­rül forgalomba rövidesen egy ezüst díjat nyert malaga tí­pusú desszertbor, melynek elő állítására négy éve folynak a kísérletek a pincegazdaságnál. lalás 5500 tonna pluszt jelent majd, és ez egymillió-kétszáz- zer forint v megtakarítást je­lent évente. Petőfi-aknán 11 csapat je­lentette be részvételét a ver­senyben. Ebből négy fejtési csapat, nyolc pedig az elö- vájásban dolgozik. A fejtési csapatok 103 százalékos terv­teljesítést vállaltak évi átlag­ban. István-aknán Kiss Mihály ifjúsági szocialista brigádja hívta fel az ottaniakat, hogy vegyenek részt a pártkong­resszus tiszteletére indult ver­senyben. Tegnap csatlakozott Simonovics Ferenc brigádja is, amely a bánya történeté­ben még nem produkált ered­ményt ért el a múlt hónap­ban: 231,7 méteres előrehala­dást ért el a 17 fős csapat. A kongresszusi versenyben 110 százalékos mennyiségi tervteljesítést vállaltak. flz Ércbánya Yállalatnál Az Ércbánya Vállalat üze­meiben ugyancsak a szocia­lista brigádok jártak élen a ver­senyvállalásokban. A Itt­as üzemben Németh íjászló ifjúsági szocialista brigádja a szakmánytervet llo százalék­ra kívánja teljesíteni, a meg­határozott anyagnormán be­lül lo százalékos megtakarí­tást kívánnak elérni. Az Ápri­lis 4 nevet viselő bányagép­javító brigád, Fund István vezetésével elhatározta, hogy a bányagépek felújítási költ­ségeit idén 10 százalékkal csökkentik. A Ill-as üzemben Dezső János vezetésével a feltörést hajtó brigád vállal­ta elsőnek, hogy 115 száza­lékra teljesíti szakmány- tervét. A Il-es üzemben Németh Ferenc vágathajtó brigádja ugyancsak 110 százalékos szakmányterv-teljesítést vál­lalt, s ők is tíz százalékkal kívánják csökkenteni az anyagfelhasználást. Hasonló vállalást a tRbM ’ágat- hajtó brigád is. I Porcelángyárban A Porcelángyár dolgozói­nak kétharmada vesz részt a szocialista brigádmozgalom­ban. A kongresszusi munka­verseny során éves termelési tervüket másfél millió forint­tal kívánják túlteljesíteni, ami elsősorban az exportra ké­szülő műszaki porcelánok, a h<V' ' er vek és dísz­műáruk. valamint kályha- csempe-gyártás növelésével érhető el. Az exporttervet há­rom százalékban kivár iák túl­teljesíteni. Ebben szerepel 50 millió ellenállástest készí­tése. A gvártmányfe ilesztés során megvalósítják idén az aluminátus masszábó1 készülő hosszúrúd-s' ’ »etelők -wv7at- gvártását. Ugyancsak kifej­lesztik a 160 kV-os és enníl nagyobb tömörtestű k -szülék szigetelők gyártását, kidolgoz­zák ezek sorozatgyártásának technológiáját. A gyár KISZ-szervezete védnökséget vállalt a '00 kV- os szovjet—magyar kooperá­ciós távvezeték építéséhez az OVIT részére készülő 100 da­rab HR 85/22 típusú hosszú­rúdszigetelő terven felüli el­készítése felett. Az üzem mű­szaki kollektívája felalé-ué«-; tett, hogy három villamos elő­égető kemence tervezését és kivítéWósét megoldja. Az üzem vezetői úgy hatá­roztak, hogy a versenyválla­lásban legjobb eredményt el­érő szocialista brigádot komg- resszsusi versAuvzászlóvol. va­lamint 5000 forinttal jutal­mazzák. A második helye zést elérő brigád 3000, a har­madik pedig 1500 forint ju­talomban fog részesülni. Rz Éafiöipari Vállalatnál A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat építés-, főépí­tésvezetőségeinek, üzemeinek, különböző részlegeinek kép­viseletében huszonöt szocia­lista brigádvezetője foglalt állást a SZOT és a KISZ Központi Bizottságánál;: fel­hívása mellett. A mohácsi Uj Barázda Tsz- nél múlt héten beindították a kongresszusi munkaver­senyt. Több brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért ebben az évben. A versenyt kétszer értékelik, július ele­jén, amikor számot vetnek a tavaszi növényápolási mun­kákkal; december végén pe­dig odaítélik a vándorzász­lót a legjobb eredményt elért brigádnak. A kongresszusi munkaverseny jutalmazására az idén 30 ezer forintot sza­vazott meg a mohácsi tsz ve­zetősége. HL/SVET ELŐTT N ehéz köhögéssel ka­paszkodik fölfelé az autóbusz, amely eléggé zsúfolt: asszonyok súlyos szatyrokkal, kosarakkal szálltak föl még a belvárosi megállóknál. Balról Lám­pás-völgy, vele szemben a kassziáni domboldal. Látni itt új telepítésű szőlőt is, több helyütt új karókkal, de egyébként is valamennyi parcella szépen gondozott. — Jól jártak ezek is ... — Miért jártak jól? Már mint a szőlősgazdák. Vitatkoznak az utasok, mondják, hogy a tröszt ki­sajátította már a szőlők, kertek zömét, szépen fizet­tek, meg kell hagyni. De néhány gazda ravaszkodott; gyorsan újra telepítettek, bogy aztán felértékeljék a parcellát. Csakhogy a tröszt korábban már figyelmeztet­te a gazdákat, hogy a kisa­játítás bejelentése után ráfordított saját-beruházást j nem fizeti az állam. Lehet, hogy így van, lehet hogy j nem, annyi biztos, hogy a ] sárga, agyagos talaj feketén I foltosodik, ez nem más, ! mint a szénkibúvás jele. Nemcsak az út, hanem a környék dombjai alatt is fo­lyik már a szénkitermelés, mondják a buszban, hogy a Fekete-hegyi oldal süllyedt is vagy 30—40 centit az utóbbi években. Mielőtt kiérnénk Fécsbá- nyára, mellettem ül egy jól- megtermett fiatal férfi, kér­dem tőle, melyik utcában lakik a Toncsi bácsi, nyug­díjas bányász; világot járt ember, régi ismerősöm. Ma­gyarázná az utcát, de a pos­tás-asszony — a Mancika — az előttünk levő ülésről hát­ra ad egy cédulát, ráírta a pontos címet, ismer ő min­denkit a telepen, A férfi azt mondja: „Éppen alattunk lakik, majd megmutatom, de előbb egy pohár sört le kéne löttyinteni az Ezer­évesben ...” Beülünk, a sör hideg, a helyiség is kelle­mesen hűvös. Unterberger Jánosnak hívják, itt dolgo­zik a bányánál, csak beug­rott a tröszthöz a lakáski­utalásért, papírokért. — De rólam ne írjon — jegyzi meg. — Miért nem? — Frocliznak a haverok az aknán. Már egyszer írtak rólam, nem is rólam, hanem inkább a kisfiámról, azt mondta, vegyészmérnök lesz. Pelig nem az lesz, hanem lakatos, most legalábbis ezt mondta. — Hova költöznek? — A Kórház utca egy szám alatt lakunk, és a hat szám alá megyünk. Felújí­tott kétszobás, fürdőszobás lakás. Vagyunk öten, fiam. kislányom, feleségem, meg az édesanyám. Csak a ma­ma nem szívesen költözik. — Miért? — Itt élte le az életét eb­ben a lakásban.* Én is itt születtem. Van a ház előtt egy ki­csiny kert — különben az egész kolónia minden la­káshoz jár egy parányi kert — szóval van ott egy kaj­szifa, alatta asztal, meg pad. A mama ott ül amint jóra fordul az idő, s ha érik a barack, akkor felszedegeti és összegyűjti az asztalon. Ez hiányzik majd neki. Kö­tik az emlékek a házhoz, kerthez. S az emlékek soha­sem „nagy dolgokban” je­lentkeznek. Vagy talán mégis: s. Az Ezeréves előtti kert­H helyiségen egy gyerek­had vonul át, föl Gesztenyés irányába. Kezükben kisebb- nagyobb üvegek, némelyik­nél üres és műanyagból ké­szült ablakpucoló-tartály. Az üvegekben — amelyek­nek nyakát fehér i«ngy­darabbal kötötték le — gyű nus folyadék van. — Mi van benne? — Kölni! — vágja rá a/ egyik, eléggé bizonytalanul — Bolondozol csak! Lili színű kölni nincs is — mór dóm neki. A többiek nevet­nék: — Szappanosvíz van ben­ne bácsi! Meg is locsolnak — lí­rán kezdik, hol van még . húsvéthétfő? — néhánj f rinttól megszabadulok, meglepő módon nem szíve­sen fogadják el a pénzt. Tortózkodásuk őszinte. Un- terberger János mondta még az imént, hogy a „mai srácok” — itt kint Pécsbá- nyán legalábbis — ha egy­általán ápolják a húsvéti szokásokat, nem szívesen fogadnak el pénzt, de mást sem. Az 6 fia is csak a leg­szűkebb rokonságot járja végig csupán illendőségből. Unterberger szerint egy ki­csit „koldulási” jellege van ma már a locsolkodásnak, a szülők nem is nagyon en­gedik, éppen ezért. Ez a rá- tartiság érthető. Hogy miért, azt Echter Tóni bácsi ekép- pen magyarázza: — Nézd csak, fiam! Itt a telepen egyre kevesebb olyan háztartást találnál, ahol még nincs hűtőszek­rény. Különben is körülbe­lül kilencven személykocsi- tulajdonos van Ht Pécsbá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom