Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

1966. ÁPRILIS 10. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás at 1. oldalról.) tőipari vállalatok rendelkezé­sére álló gépek teljesítőképes­sége körülbelül 61 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A földmunkák gépesítési foka 49 százalékról körülbelül 75 szá­zalékra, a vakolásé 8 száza­lékról körülbelül 24 százalék­ra, a meszelésé és festésé 10 százalékról körülbelül 30 szá­zalékra, a parkettagyalulásé 35 százalékról körülbelül 80 százalékra emelkedett. Mezőgazdaság A mezőgazdaság teljes ter­melésének értéke az elmúlt öt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. 1965-ben a mezőgazda- sági termelés 8 százalékkal volt több mint 1960-ban. A mezőgazdaság teljes ter­melése a tervidőszak egyes éveiben a következőképpen alakult; mezőgazdasági teljes termelés alakulása 1960. év egyenlő 1M I960 100 1961 101 1962 108 1963 10« 1964 113 1965 MS öt év alatt mezőgazdasági beruházásokra összesen 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19,4 százalékát fordítottuk. A mezőgazdasági beruházásokra öt év alatt for­dított összeg kétszerese volt annak, mint amennyit e célra a megelőző öt évben fordítot­tunk. 1961—1985. években a me­zőgazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyát hasz­nált fel, mint a megelőző öt évben. 1981—1965. években 800 ezer kát. holdon — két­szer akkora területen, mint az előző öt évben — végeztek talajjavítást. Az öntözött te­rület a tervidőszak folyamán csaknem elérte a félmillió kát. holdat, az 1960. évinek mintegy háromszorosát. 1961— 1965. években összesen 161 000 kát. hold gyümölcsöst és 82 ezer kát. hold szőlőt telepí­tettek. 1965. év végén a me­zőgazdaságban több mint 64 ezer traktor volt, másfélszer annyi, mint öt évvel koráb­ban. A mezőgazdasági keresők száma a tervidőszak alatt 14 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság termék- kibocsátása továbbra is nagyobb mértékben nőtt, mint a mezőgazdaság teljes terme­lése: 1965-ben a mezőgazda­ság 27 százalékkal több ter­méket adott át hazai felhasz­nálásra és exportra, mint 1960-ban. Ez egyrészt abból a folyamatból adódott, hogy a mezőgazdasági keresők szá­mának csökkenése folytán a saját termelésből származó fo­gyasztás is csökken, másrészt pedig abból, hogy rendszere­sen növekszik az ipari fel­dolgozásra átadott, de a mező- gazdaság által egyébként visz- szavásárolt termékek aránya, öt év átlagában a mezőgazda­ság termékkibocsátásából kö­rülbelül 85 százalék jutott ipari feldolgozásra és közvet­lenül a kereskedelmi háló­zatba. A mezőgazdasági ter­mékek mintegy 15 százaléka változatlan formában került kivitelre. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari feldolgozá­son átment termékek export­ja együttesen 1965-ben 78 szá­zalékkal volt több mint 1960- ban. A második ötéves terv idő­szakában a növénytermelés 8 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal volt több mint 1956—1960. években. A főbb növények termés­átlaga a második ötéves terv időszakában általában maga­sabb volt, mint a megelőző öt évben. A termésátlag alakulása q kát. hold 1956—1960 1961—1 Búza 8,6 10,7 Ama 10,3 10,8 Kukorica 13,3 15,0 Burgonya €0,3 45,5 Cukorrépa 122,0 141,8 Kenyérgabonából a tervidő­szak utolsó két évében — részben a vetésterület, rész­ben a hozamok növekedése révén — az ellátás hazai ter­melésből fedezhető volt. 1965-ben a tavaszi állat­számlálás adatai szerint a szarvasmarhaállomány egymil lió 964 ezer darab, a sertés- állomány 6 963 000 darab, a juhállomány 3 400 000 darab volt. öt év átlagában a ser­tés- és baromfiállomány mint­egy 11—14 százalékkal, a juh­állomány 47 százalékkal volt több, mint a megelőző öt év­ben. A szarvasmarhaállomány kismértékben, a lóállomány csaknem felére csökkent. 1961—1965. években a hús­termelés (élősúlyra átszámít­va) és a tojástermelés mint­egy 20—20 százalékkal, a gyapjútermelés körülbelül 33 százalékkal volt több mint 1956—1960. években. A tej­termelés nem változott. Közlekedés Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 millió tonna árut, tehergépkocsin 500 mil­lió tonna árut szállítottak. — 1965-ben a vasút áruszállítása 19 százalékkal, a tehergépko­csi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal volt nagyobb mint 1960-ban. A szállítási teljesítmények (árutonnakilométer alapján) öt év alatt a vasútnál 30 száza­lékkal, a tehergépkocsi közle­kedési vállalatoknál 89 száza­lékkal nőttek. A vasút szállítási teljesít­ményét az átlagosnál jobban növelték a külkereskedelem­mel kapcsolatos és a tranzit szállítások. A belföldi forga­lom öt év alatt 22 százalékkal nőtt. 1961—1965-ben vasúton 1976 millió, távolsági autóbuszokon 1624 millió fő utazott. 1965- ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasainak száma 58 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A városi közlekedésben a villamosok utasainak száma 1960—1965 között lényegében nem változott, az autóbuszon utazók száma ugyanezen idő­szakban 234 millióval, 45 szá­zalékkal nőtt; A közlekedési beruházások összege öt év alatt 25 milliárd forint volt, az összes beruhá­zások 12 százaléka. A gőzvontatás aránya az 1960. évi 88 százalékkal szem­ben 1965 végén 65 százalék volt. A teherkocsik teherbíró­képessége 22 százalékkal, a személykocsik befogadóképes­sége 13 százalékkal nőtt. A Diesel- és villamos vonta­tás aránya 12 százalékról 35 százalékra nőtt. A tehergépkocsi közlekedési vállalatok gépkocsiparkja 1965 végén 39 százalékkal haladta meg az 1960-as állo­mányt. A nagyraksúlyú kocsik és pótkocsik üzembeállítása következtében a járműpark teherbíróképessége 69 száza­lékkal nőtt. A távolsági autó­buszok száma öt év alatt 30 százalékkal, befogadóképessé­gük 56 százalékkal nőtt. Míg 1960-ban 1000 lakosra kereken 3 személygépkocsi jutott, addig ez az arány 1965- re 10-re növekedett. / Idegenforgalom 1961—1965-ben, — különösen az utóbbi -két évben kötött, az utazásokat megkönnyítő államközi megállapodások folytán — 4 millió esetben keresték fel külföldiek ha­zánkat és 3.8 millió alkalom­mal utaztak magyar állampol­gárok külföldre. 1965-ben több mint ötször annyi kül­földi érkezett Magyarország­ra, mint 1960-ban, a külföldre utazások száma ugyanakkor csaknem megháromszorozó­dott. Az elmúlt évben a külföl­diek 77 százaléka szocialista országokból, 23 százaléka tő­kés országokból érkezett ha­zánkba. A magyarországi ál­lampolgárok 84 százaléka szo­cialista országokba, 16 száza­léka tőkés országokba utazott. 1965-ben a beutazó külföl­diek 40 százaléka Csehszlová­kiából, 9 százaléka Lengyel- országból, körülbelül 8—8 szá­zaléka Ausztriából, Szovjet­unióból és a Német Demokra­tikus Köztársaságból, 6 száza­léka Jugoszláviából érkezett hazánkba. A kiutazó magya­rok 43 százaléka Csehszlová­kiába, körülbelül 10—10 szá­zaléka Jugoszláviába és Len­gyelországba, 8 százaléka Ro­mániába utazott. Külkereskedelem Az elmúlt öt évben mind a behozatal, mind a kivitel na­gyobb mértékben nőtt, mint a termelés: a nemzeti jöve­delem 1 százalékos növekedé­sére — öt év alatt átlagosan — 2.1 százalékos import- és 2.6 százalékos exportnöve­kedés jutott. A tervidőszak egyes éveiben a külkereskedelmi forgalom a következőképpen növeke­dett: A külkereskedelmi forgalom alakulása i960, év százalékában behozatal kivitel I960 10« 10« 1961 105 118 1962 118 128 1963 134 138 1964 153 155 1965 15* 173 A behozatalba« a legna­gyobb arányt képviselő nyers­anyag- és félkésztermékimport az átlagosnál valamivel ki­sebb mértékben növekedett. Az átlagot meghaladó mér­tékben nőtt az ipari készter­mékek (gépek, ipari fogyasz­tási cikkek) és a mezőgazda- sági termékek és élelmiszerek importja. A kivitelen belül a viszony­lag nagyobb súllyal szereplő gépexport az átlagosnál kevés­bé növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek, továbbá az ipari fogyasztási cikkek ki­vitele. A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szo­cialista országokkal, 30 száza­lékát a fejlett tőkés és a fej­lődő országokkal bonyolítot­tuk le. Az egész külkereske­delmi forgalmunk 66 százalé­kát tette ki a KGST-hez tar­tozó országok forgalma. A Szovjetunió részesedése az összes forgalomból 35 száza­lék volt. A szocialista, valamint a fejlődő országokban 65 szá­zalékban (a Szovjetunióba 78 százalékban) ipari késztermé­keket és 35 százalékban (a Szovjetunióba 22 százalékban) nyersanyagokat, félkésztermé­keket, mezőgazdasági termé­keket és élelmiszereket expor­táltunk. A Szovjetunióból származó import mintegy két­harmadát anyagok és körülbe­lül egyharmadát termelési rendeltetésű gépék és gépi berendezések tették ki. A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelben 22 száza­lék volt az ipari késztermé­kek és 78 százaléka a nyers­anyagok, félkésztermékek me­zőgazdasági termékek és élel­miszerek aránya. Az ezen or­szágokból származó import 60 százaléka volt anyag, 19 szá­zaléka gép és 21 százaléka élelmiszer és fogyasztási ipar­cikk. Beruházások A második ötéves tervidő­szakban a népgazdaság szocia­lista szektorában beruházá­sokra összesen mintegy 206 milliárd forintot fordítottak, 18 milliárd forinttal többet, mint amennyit az ötéves terv előirányzott. A beruházások a tervidő­szak folyamán évenként a kö­vetkezőképpen alakultak: A beruházások alakulása (1961. január 1-1 összehasonlítható árakon) milliárd forint 1961 33 1962 36 1963 44 1964 46 1965 _45 1 961—1965 együtt 206' Felújításokra öt év alatt ke­reken 64 milliárd forintot használtak fel. A beruházá­sok és felújítások együttes ér­tékének körülbelül fele az el­használt állóeszközök értékét pótolta. öt év alatt a beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesztését és körülbelül egynegyede a kommunális ellátás és a la­káshelyzet javítását célozta. A beruházásokon belül csök­kent az építési munkák há­nyada és emelkedett a gép- beszerzésekre fordított össze­gek aránya. Az ipar fejlesztésére a terv­időszak folyamán többek kö­zött üzembehelyezték az oroszlányi 200 mW-os hőerőmű­vet, Százhalombattán az or­szág legnagyobb villamos erő­művének első három gépegy­ségét, a borsodi vegyikom­binát PVC-üzemét, a Tisza- menti Vegyiművek szuperfosz­fát és kénsav gyárát. Meg­kezdte termelését a Tiszai Ve­gyi Kombinát nitrogénműtrá­gyagyára is. Üzembehelyezték a Dunai Vasmű hideghenger­művét, befejezték az ózdi és a salgótarjáni kohászati üze­mek rekonstrukcióját. Két­harmadával növelte az ország cementtermelő kapacitását az új Dunai Cement- és Mészmű, Orosházán felépült az új üveggyár, Alsózsolcán épület­elemgyár létesült, 1965. év végén megkezdte próbaüze­melését az Óbudai Házgyár. A mezőgazdasági beruházá­sok legnagyobb részét gépe­sítésre fordították. Az új gé­pek jelentős hányadát a ter­melőszövetkezetek kapták. A tervidőszakban beszerzett 38 100 traktorból 24 000-et, a 6600 gabonakombájnból 550-et, a 11 950 traktoros-vetőgépből 9060-at, a 28 000 traktoreké­ből 15 000-et, míg a 8000 siló­kombájnból 5100-at a terme­lőszövetkezetekben állítottak munkába. Több százezer nagy­üzemi állatférőhelyet létesí­tettek, ezek egy része a régi kisüzemi férőhelyeket pótolta. A közlekedés fejlesztésére, a lakosság kereskedelmi és kommunális ellátásának meg­javítására öt év alatt számos új létesítmény készült el és több meglevő jelentősen bő­vült. A tervidőszak folyamán megkezdődött úthálózatunk korszerűsítésének programja: elkészült a nemzetközi útvo­nal budapest—tatabányai sza­kasza és a balatoni műút bu­dapesti bevezető szakasza. A fővárosban és több vidéki vá- sorban (Cegléden, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, Egerben, Kaposvárott, Miskolcon, Szé­kesfehérvárott, Vácott) új autóbuszpályaudvarokat és korszerű forgalmi telepeket adtak át rendeltetésüknek. Elkészült az új debreceni vas­útállomás. Villamosították a füzesabony—miskolci vasút­vonalat. Felépült az Erzsébet­inél, a szolnoki Tisza-híd és Magyarországot Jugoszláviá­val összekötő letenyei Mura- híd. Átadták rendeltetésének az Astoria-aluljárót. Budapesten és vidéken új távbeszélő főközpontokat lé­tesítettek és többet bővítettek. A tervidőszakban készült el a kékesi, szentesi, kabhegyi és a tokaji televíziós adóállo­más; A kereskedelmi hálózat fej­lesztésére több új korszerű szaküzletet és ABC áruházat létesítettek. Budapesten és a Balaton partján, valamint több vidéki városban új szál­lodák épültek. Budapesten fel­épült a római parti lidó sportszálló és a rózsadombi ifjúsági szálló. A Royal, az Astoria, a Park, a Szabadság szállókat jelentősen korszerű­sítették és bővítették. Vidé­ken új szállók épültek Kecs­keméten, Sopronban, Egerben, Zalaegerszegen, Salgótarján­ban. A Balaton partján négy nagyszálló építése fejeződött be. öt év alatt 3100 általános iskolai és 870 középiskolai osztálytermet, valamint 18 100 óvodai férőhelyet építettek. A munkásszállók befogadóképes­sége 36 600 férőhellyel bővült. Számos új kollégium és diák­szálló épült Budapesten és több vidéki városban (pl. Bé­késcsabán, Debrecenben, Esz­tergomban, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen stb.). Csaknem 6200 kórházi és gyógyintézeti betegágy, 380 új körzeti rendelő, 39 szakrende­lőintézet létesült öt év alatt. Ezek közül jelentősebb a mis­kolci új rendelőintézet és kór­ház; Zalaegerszegen, Győrött, Tatabányán, Pécsett és Nyír­egyházán új tbc-kórházak, Fe­hérgyarmaton és Veszprémben általános kórházak épültek. A tervidőszak eleién befeje­ződött a budapesti Madách Színház építése. Elkészült a kaposvári, székesfehérvári, egri színházak átépítése. A lakosság jövedelmei és vásárlásai A munkások és alkalma­zottak egy főre jutó reáljöve­delme — amely az átlagkere­setek, a fogyasztói árak, a foglalkoztatottság és a pénz- beni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a tervben előirányzott 16—17 százalékot meghaladó mértékben több mint 18 százalékkal növeke­dett. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó személyes reál- jövedelmeinek alakulása I960 év 100 1960 100,0 1961 100,3 1962 103,2 1963 111,6 1964 118,2 1965 118,4 A munkások és alkalmazot­tak reáljövedelmét meghatá­rozó tényezők közül az egy keresőre jutó reálbérek — amelyek alakulása az átlag- keresetek és fogyasztói árak együttes változását fejezi ki — öt év alatt kb. 9 százalék­kal növekedtek. E növekedés kisebb volt annál, amivel az ötéves terv készítése során számoltak. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének alakulása 1960 év — 100 1960 100,0 1961 100.2 1962 101.7 19«3 106,2 1964 109,0 1965 109,0 A munkások és alkalmazot­tak száma a népgazdaság kü­lönböző ágaiban együttvéve kb. 400 ezer fővel, mintegy 13 százalékkal nőtt. A reálbérek és a foglalkoz­tatottság növekedését jóval meghaladó ütemben nőttek a társadalmi juttatások és 1965- ben kb. egyharmaddal halad­ták meg az 1960. évi szintet. A lakosság összes jövedelmé­nek csaknem egynegyedét te­szik ki a társadalmi juttatá­sok. A társadalmi juttatások kö­zül nyugdíj címén 1965-ben 7,7 milliárd forintot folyósítottak, kereken 3 milliárd forinttal többet mint 1960-ban. 1965 végén 1,1 millió nyugdíjas volt, kb. 300 ezerrel több mint öt évvel azelőtt. 1965-ben csaknem 600 ezer család részesült családi pót­lékban, csaknem másfél mil­lió gyermek után. A kifize­tett családi pótlék meghalad­ta a másfél milliárd forintot. A kétgyermekes családok csa­ládi pótlékának 1965. évi eme­lése évi kb. 500 millió forint­tal növelte a lakosság pénz­jövedelmét. Az egészségügyi juttatások­ra (kórházi ellátás, táppénz, szülési segély, gyógyszerkölt­ségtérítés stb.) 1965-ben több mint 10 milliárd forintot for­dítottak, ami csaknem 40 szá­zalékkal több, mint 1960-ban volt. (A társadalombiztosítás­ba bevontak száma a tervidő­szak folyamán növekedett.) A parasztság egv főre jutó fogyasztásának reálértéke öt év alatt kb. 18 százalékkal növekedett. Az egész lakosság fogyasz­tása öt év alatt a tervezett 22—23 százalék helyett 21 szá­zalékkal nőtt. Az összfogyasz- táson belül nőtt a vásárlások aránya, a saját termelésből való fogyasztás terhére. A me­zőgazdasági népesség átáram- lása és a termelőszövetkezetek kialakulása növekvő igénye­ket támasztott a központi árualapok iránt. (1960-ban a lakosság pl. összes élelmiszer- szükségletének 47 százalékát, 1965-ben csaknem 60 száza­lékát szerezte be a kiskeres­kedelemtől.) Öt év alatt a belkereskedel­mi forgalom 30 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerel­adás 36 százalékkal nőtt, la­kosság élelmiszerfogvasztása ugyanezen idő al»ti azonban csak kb. 12 százalékkal emel­kedett. Egyes élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása ős kereskedelmi értékesítése (előzetes sző—es —v- alenián) az 1965. vl fogyasz'ás «’adás az 1960. év «Arában kenyér, liszt és tészta­félék fcereáliák) 100 130 hús és húsfélék 110 . 120 tej- és tej­termékek 95 150 vaj 115 ^30 tojás 115 160 burgonya 90 95' gyümölcs, zöldség 95 100 cukor 110 130 kakaó, csokoládé 180 180 Szol gá tatások, lakáshelyzet A lakosság által igénybe­vett szolgáltatások értéke 1965. évben kb. 30 szá'-’ék- kal haladta meg az 1960. évit. Az összes szolgáltatás csaknem fele ingyenes volt, növekedésük a tervidőszakban ugyancsak kb. 30 százalékot tett ki. A tervidőszak folyamán 282 ezer lakás épült. Az épített lakások több mint 70 száza­léka két- vagy többszobás volt és több mint fele fürdőszobá­val rendelkezett. Népesség, kulturális ellátottság 1965. év végén az ország la­kossága 10 160 000 fő volt, 154 ezer fővel (1,5 százalékkal) több mint 1960. év végén. Az elmúlt öt év alatt 668 000 gyermek született és 514 ezren haltak meg. Az élveszületési arány, mely a korábbi évsft- ben is alacsony volt, a máso­dik ötéves tervidőszak első két évében tovább csökkent, majd viszonylag alacsony szinten megállapodott. 1963. óta eltelt három év mind­egyikében 1000 lakosra 13,1 élveszületés jutott. A halálo­zási arány — kisebb ingado­zásoktól eltekintve — nagy­jából a tervidőszakot megelő­ző évek színvonalán maradt. Lényegében tehát az élveszü­letési arány alacsony szintjé­ből adódott a természetes sza­porodás alacsonyabb arány­száma is. 1965-ben 1000 lakos­ra számítva a természetes sza­porodás kb. 2,4 volt A cse­csemőhalandóság (az 1000 el­vesző lőttre jutó egy éven aluli meghaltak aránya) az 1960. évi 48 ezrelékről 1965-ben 39 ezrelékre csökkent. Az 1965—1966. tanévben kb. 2.2 millióan járnak iskolába. Az általános iskolákban 1,5 millióan, a középiskolákban több mint 407 ezren, a felső­fokú oktatási intézményekben 94 ezren tanulnak. A közép­iskolai tanulók száma 69 szá­zalékkal volt több, mint az I960—1961. tanévben. A felső­fokú oktatási intézmények hallgatóinak száma (főleg a felsőfokú technikumok és szakiskolák létesítése folytán) megkétszereződött. Az utolsó öt tanév alatt az általános is­kolai osztálytermek száma 5.2 százalékkal, a középiskolai osztálytermeké 26,4 százalék­kal gyarapodott. 1965-ben 45 millió példány­ban adtak ki könyveket. A ki­adott könyvek példányszáma 29 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A mozi- és a szín­házlátogatók száma öt év alatt csökkent A televízió- előfizetők száma a tervidő­szak folyamán nagymérték­ben növekedett; míg 1960-ban átlagosan minden 27-ik, ad­dig 1965 végén minden 3-ik családra jutott egy televíziós vevőkészülék. Budapest, 1966. április 10. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVASAI,

Next

/
Oldalképek
Tartalom