Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
4 napló 1966. ÁPRILIS 5*8. HÍREK ÁPRILIS György napja OJ A nap kél 4.40, nyugszik 18.45 órakor. A hold kél 6.29, VASÁRNAP nyugszik 23.09 órakor. MA: Francia fotókiállítás az egyetemen Ma délelőtt 11 órakor francia fotókiállítás nyílik a Pécsi Tudományegyetem aulájában. Az egyetem meghívására a franciaországi dijoni Comité Bourgogne küldöttei hozták el a kiállítás anyagát, mely elsősorban az említett francia vidék tájfotóit tartalmazza. Emellett színes diasorozattal kisért előadást is tartanak majd. A sorozat 260 képből áll. Az előadások április 24-én, 25-én és 26-án este fél 7 órakor, kezdődnek, szemben a különböző meghívókon szereplő eltérő időpontokkal. Ugyanakkor a ma délelőtti kiállítási megnyitón is elhangzik az előadás. • SZERB EMLÉKMŰ. A siklósi Göntér-hegyen levő szerf> emlékmű helyreállítását vette tervbe a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör. Ugyanakkor javaslatot tesz az illetékeseknek, hogy a siklósi szerb ortodox templomot mentsék meg és a község kulturális igényeinek megfelelően, múzeum, hely- történeti kiállítás, szerb egyházművészeti kiállítás céljára hasznosítsák. • TISZTASÁGI HETEKET rendeznek április 24, és május 8. között a megyében. Ennek nyitányaként ma, a falusi körzeti orvosok egészségügyi felvilágosító előadásokat tartanak községükben. Május 8-án 80 ötödéves orvostanhallgató utazik ki a megye olyan falvaiba, ahol nem lakik körzeti orvos. Felmérik a községek egészség- ügyi helyzetét, s délután ugyancsak felvilágosító előadást tartanak a falvak lokál számára. TUDOMÁNYOS ÜLÉS. A Pécsi ( Orvostudományi Egyetem és az < Orvos-Egészségügyi Dolgozók < Szakszervezete Pécs-Baranyai j Területi Bizottságának Tudomá- írvos Szakosztálya április 23-én ( délután 5 órakor az I. sz. Sebé- j szett Klinika tantermében tudó- j mám os ülést tart. Tárgysorozat: < Czigner Jenő (Fül- Orr- Gege- klinika): Az oesophagus chemiai! sérülésének két súlyos esete. ( (Bemutatás). Halász Béla (Ana- ’ tómiai Intézet): Az adenohy-; pophysis hypothalamikus sza- < bályozására vonatkozó újabb > kísérletes adatok. Török Endre) II. sz. Sebészeti Klinika): Azt anaesthesiológial munkaszerve- zés kérdéseiről egyéves külföldi < tanulmányút tapasztalatai alap- < ján. TAGFELVÉTEL. A Bóbita Bábszínház, a meszesi Fekete és Maszk Színház új tagfelvételt hirdet. A modern művészeti formák iránt érdeklődő 16—26 éves fiatalokat szívesen látják április 29-én, pénteken este hat órától a meszesi művelődési ház ifjúsági klubjában. BERLETV ALTÁS. A li. számú AKÖV értesíti az utazóközönséget, hogy a városi autóbusz járatokra bérletjegyüket az alábbi helyeken válthatják meg minden hónap 28-tól a kővetkező hónap 5-ig: 48-as tér 8—18 óráig. Kert* város 11—19 óráig. Ujmecsekalja 11—19 óráig. Zsolnay gyár 11—19 óráig. A Tanácsház-köz- ben levő pénztár 7—19 óráig, a hónap többi munkanapján 7—14 óráig áll az utazóközönség rendelkezésére, ahol bérletjegyüket megválthatják: fk NYILVÁNOS SZAKKÖRI ÜLÉS. Az újmecsekaljai gimnázium természettudományi szakköre április 28-án délután 3 órakor városi nyilvános ülést tart. Az ülésen biológiai témák szerepelnek. A szakkör vezetősége ezúton hívja meg a város érdeklődő gimnáziumi tanulóit. *8 HÁROM ÉVFOLYAM DUVASZEKCSON. a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola három évfolyamának 80 hallgatója tanulmányozta sütörtökön a dunaszekcsői kiskereskedelmi és vendéglátóipart hálózatot. A hállga- <ók a helyi földművesszövet- ezet valamennyi üzletébe ■llátogattak. TALÁLTAK három aktatáskát, hat erszényt pénzzel, két férfi kerékpárt, egy női kerékpárt, egy gyermek kerékpárt. két gyermek sportkocsit, egy tehergépkocsi-ponyvát, 1 fémmetszőt, egy férfi nadrágot, egy karórát, egy kulcscsomót, öt pár kesztyűt, hét sálat, egy szemüvegét, egy kis motorkerékpárt, sapkákat és pénzt. A talált tárgyakat az Igazolt tulajdonosuk a' Péc3 városi és járási Rendőrkapitányságon (Pécs, Kilián Gy. u. 3.) I. emelet «6. sz. szobában átvehetik.. 9 A BOR HAZÁJÁBÓL, a franciaországi Dijonból szőlészeti és borászati szakemberekből álló küldöttség érkezik Pécsre április 26-án. A francia szakemberek a pécsi és a baranyai bortermelést tanulmányozzák. A gazdasági reform szellemében dlternativ beruházási programok Ha egy vállalat vagy intézmény építkezni akar, beruházási programot készíttet valamelyik tervező vállalattal. A beruházási programban minden fontos alapkérdést tisztáznak. Meghatározzák az építmény helyét, nagyságát, környezetéhez való viszonyát, a tereprendezés, útépítés, közművesítés költségeit stb.-t. A különböző költségek összegezése után kiszámítják, hogy a kérdéses objektum megépítése hány millió forintjába kerül a vállalatnak. Csak a beruházási program elkészítése után kerülhet sor a kiviteli terv megalkotására, amely már részletes munkautasításnak tekinthető. Saját zsebre megy a rendelés A vállalatok az elmúlt évben 39 darab beruházást programot készíttettek el a Pécsi Tervező Vállalattal. — Ezek beruházási értéke csaknem másfél milliárd forint Közöttük olyan nagy tételek szerepelnek, mint a Pécsi Tanárképző Főiskola rekonstrukciója és ezerszeméiyes kollégiuma, az Orvostudományi Egyetem 400 ágyas kollégiuma, a Borforgalmi VálPécsett is bemutatták az Egérút-at Foto: FÉNYSZÖV — kocsis Lajos felvétele A Pécsi Nemzeti Színház tájszínháza ebben az évadban nagy sikerrel játszotta Gyárfás Miklós: Egérút című zenés vígjátékát. Baranya megyében tizenkét, Tolna és Somogy megyében valamint Dunaújvárosban összesen kilenc előadást ért meg a darab. Tegnap este Pécsett a nagyszínházban is bemutatták. A tájbemutatóhoz képest némi változás történt a szereposztásban. Karola, a szocialista tündér szerepét a tájon most már Földessy Margit játssza, a nagyszínházban pedig felváltva Farkas Gabi és Földessy Margit. Mari szerepét pedig Szabó Éva vette át. Képünkön: Bősze György (Orbók Gyula); Bódis Irén (Orbók Istvánná) és Galambos György (Orbók István). lalat palaokozó üzeme, a pécsi nagykereskedelmi vállalatok Megyeri úti közös raktára, a Pannónia Sörgyár rekonstrukciója és sok más. A tavaly készült beruházási programok nagyobb részét már vissza kellett volna küldeni a Tervező Vállalatnak azzal a kívánsággal, hogy készítsenek belőlük kiviteli terveket. Más években április vége felé így szokott történni. Erre az időre már elhalmozták őket ilyen munkákkal. Az idén viszont alig kaptak még ilyen megbízásokat, s az a kevés, ami befutott, az is arra mutat, hogy a vállalatok, intézmények igényei jóval szerényebbek, mint a beruházási program idején voltak. A pécsi borpalackozó üzemet például eredetileg 51 millió forintos beruházási költséggel akarták megépíteni, az új megbízás szerint viszont csak 35 milliót szánnak erre a célra. A vállalatok azért lettek hirtelen ilyen takarékosak, mert az új gazdasági mechanizmus értelmében az országos jelentőségű kiemelt beruházások kivételével minden építkezést, bővítést a saját zsebükből fizetnek meg. Minden építkezés és bővítés befolyásolja a vállalati gazdálkodást. a jövedelmezőséget, a nyereséget és nyereségrészesedést és még sok mást. Melyik megoldás \ gazdaságosabb ? Az óvatos és megfontolt gazdálkodás jó jel. Mégsem ! egyértelmű az öröm, különö- ; sen a tervezőmérnököknél ; nem, hiszen csaknem bizo- > nyosra vehető, hogy a tavaly | készült beruházási programok ! többsége a vállalati irattárak- ! ban marad, illetve csak rész- i ben lesz felhasználva. Az új {gazdasági mechanizmus fényében egy csapásra világossá vált, hogy egy csomó felesleges munkát végeztettek s tervezőmérnökökkel. A jövő útja nem az irreális, hanem az alternatív beruházási programé. Hogy mi az alternatív beruházási program? Ékre jellemző példa a Pécsi Porcelángyár bővítésének, illetve a Mecseki Szénbányászati Tröszt irodaházának problémája. Évek óta vitatják, mi volna a jobb a Porcelángyárnál: a rekonstrukció, vagy pedig egy új telephely, mely fokról fokra új üzemekkel bővülne. A Mecseki Széntrösztnek is választania kellett, amikor az irodaház felépítése napirendre került. El kellett dönteni, hogy a város központjában vagy pedig Meszesen célszerű-« megépíteni a létesítményt. Mindkét esetben általános számításokkal döntötték el a vitát. Az általános számítás azonban nem vezethet kielégítő eredményre. Nem alkalmas arra, hogy kellő mélységben és összefüggésben tárja fel a problémákat. Ezt csak a beruházási programtól lehet megkívánni. A következtetés világos. Bármilyen beruházásról, építkezésről legyen szó, célszerű volna, ha két vagy több beruházási programot készítenének a tárgyról, akár a Pécsi Tervező Vállalatnál, esetleg egy másik tervező vállalat bekapcsolásával. Ez utóbbi már részletkérdés. A lényeg abban foglalható össze, hogy különböző mérnöki munka- csoportok készítsék a programokat, s a vállalat ne egy, hanem több programot kapjon a kezébe, s alkalma nyfl- jon arra, hogy a legjobbat, a leggazdaságosabbat kiválassza. önként adódik a kérdés: vajon mibe kerül az ilyen program? Nem lesz drágább • Beruházások másfél milliéráért • Nincs munkáfuk a tervezőknek? • Milliós megtakarítási lehetőséi] • Választhatnak a megrendelők a leves, mint a hús? A válasz erre: határozott nem! A Pécsi Tervező Vállalat Ilyen alternatív beruházási programot készített például a pécsi KÖJÁLL-székházról, ahol 6— 8 százalékos, a nagyatádi kórházról, ahol pedig 12 százalékos beruházási költségkülönbözet mutatkozott a két változat között. Egy beruházási program elkészítése az összköltségeknek csupán 0,3—0,4 százaléka. Hasonlítsuk össze a 0,3—0,4 százalékot a 6—12 százalékos megtakarításokkal, s minden világos: milliókat lehet megmenteni ezzel a módszerrel. Közös érdek A vállalatok arra gondolhatnának, hogy az alternatív beruházási program nem egyéb, mint a tervező vállalat reklámja, azzal a cél láb hogy minél több megrendelés fusson be hozzá. Kétségtelent a tervező vállalatnak is előnyős, ha sok munkát kap. Ám az igazsághoz tartozik az is, hogy a vállalatnak sok belső problémát okozna, ha minden vállalat egy csapásra alternatív programot kéme tőle. Az ilyen programok elkészítésével ugyanis csak a tervezőmérnököket lehet megbízni, a vállalati létszám nagyobb részét alkotó űn. feldolgozók foglalkoztatása, munkaidejének kihasználása nem volna biztosított, (ök a kiviteli tervek készítésénél végeznek Igen sok munkát.) A vállalat tehát csak átcsoportosításokkal, a legtehetségesebb technikusok betanításával, átképzésével tudna eleget tenni a követelményeknek. M. 8* Az események egy JÓI pergő film ritmusára emlékeztetnek. Április elején a köBcetB tanács elnöke áttelefonált a körzeti iskola igazgatójának; M. Julianna, nyolcadik osztályos tanulótok számára a szülők már megvették a menyasszonyi ruhát, úgy tudjuk, hogy O. László veszi feleségül, intézkedjetek! Nyúl Ferenc iskolaigazgató a meghökkenés első percei után behivatta az iskolába a lány és a fiú szüleit; nagyon örülnénk, ha a lány befejezné az iskolát, mondta, legalább arra tegyenek ígéretet, hogy „türelemmel” lesznek az iskolai év végéig, el lehet tenni azt a menyasszonyi ruhát későbbre is, a lányt meg csak küldjék be nyugodtan, senki se fogja éreztetni vele, hogy mi történt. A szülők hallgattak egy ideig, bizalmatlanul összenéztek, majd megszólalt a lány anyja; húsvét másnapján lakodalom lesz, megvettük már a bort meg az állatokat, mi nem tudunk a gyerekeknek parancsolni, ezt így jobbnak látjuk, mintha megszöknének és a lány terhesen jön- I ne haza, ebben a lakodalomban minket nem gátolhat meg senki, ezek már együtt aludtak, mi nem felelhetünk a történtekért. Az iskolaigazgató ekkor írta meg joggal keserű hangulatú, a társadalom segítségét kérő levelét a szerkesztőségnek; a lány tudása, szorgalma az utóbbi időből a nullával egyenlő, • LAKODALMI TÖRTÉNET falu történetében először fordult elő, hogy egy cigánylány eljutott a nyolcadik osztályba, nagyon örülnénk, ha be tudná fejezni a tanulmányait. M. Juliannát a községi tanács vezetőinek és az ifjúságvédelmi albizottságnak a javaslatára két nappal a tervezett lakodalom előtt behozták a pécsi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe. Ez az akció természetesen, nem nélkülözte a látványos jeleneteket, a lány anyja a földhöz vágta magát, összefutott az egész cigánytelep, az öregek rituális szövegeket mormoltak, mások, elsősorban a közeli rokonság, azt kiabálták, hogy a lakodalom helyett a temetés köszöntött a telepre. A „vőlegényről” úgy tűnik, közben egy kissé megfeledkeztek. O. Laci ugyancsak kiskorú, az iskolából szociális indokok alapján kapott felmentést, hogy idős anyját és súlyos beteg apját anyagilag támogassa. Tizenöt éves. A tanárai azt mondják, a fiú elég lusta volt, nem szeretett tanulni. Rövid ideig a szövetkezetben dolgozott, mint segédkocsis, de rendszertelenül, hol bement, hol nem ment be, s az 1400—1600 forint helyett (amit ebben a beosztásban megkereshetett volna) mindössze havi 600 forint volt a fizetése. Úgy tudják, jelenleg se dolgozik. Kölkednék 1867 lakosa van (beleértve Erdőfűt és a tanyákat) közöttük mintegy 300 (56 család) cigány él itt, egy részük félelmetes vérrokonságban, bigámiában. Orsósok, Balogok és Mihálo- vicsok, nagy többségük a tsz-ben, az erdőgazdaságnál, illetve a mohácsi üzemekben dolgozik. A 266 tanköteles itteni gyerek közül több mint száz cigány. A helyi tantestület, élén Nyúl Ferenc igazgatóval állandóan újabb és újabb megoldásokon törik a fejüket, hogy megakadályozzák a cigánygyerekek tömeges bukását, iskolakerülését; nem tudjuk megfogni őket, panaszkodnak, elmennek csigát szedni, csavarogni, szinte teljesen ellenőrizhetetlenek. A pedagógusok, akik egészen közelről, a gyerekeken keresztül (mint egy csalhatatlan mikroszkópon át) láthatják a cigánytelep életét, joggal panaszkodnak. Időnként idegen, csökött lányok bukkannak fel a telepen, 12 meg 13 évesek, azt mondják, most is három, ilyen tizen két-ti zen három éves lány „él” együtt alkalmi „vőlegényével”, az egyiket a megye másik részéből hozta egy fiú; hogy nem keresik egeiket a lányokat. csodálkoznak a falu vezetői, a legtöbbjüket a fiúk egykét hónap után megúnják és elzavarják. A kölkedi cigánytelepen közben lassan elcsitulnak a hullámok, annál is inkább, mivel a telepiek közül többen figyelemre méltó módon helyeselték a tanács ifjúság- védelmi intézkedését, és ma már csak inkább M. Julianna levelei keltenek érdeklődést, amiket szorgalmasan küldözget Pécsről, ahol a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet lakója, a nyolcadik osztályt végzi. M. Julianna magas, barna lány, tizennégy éves, kamaszosan fejlett, a portréfestők kedvelhetik az ilyen típusú leányarcokat. Zavartan eltakarja az arcát, s úgy tűnik: leginkább az tetszik neki az egészből, hogy ilyen „izgalmas” dolgok történtek vele. — Ki akarta ezt a házasságot? — kérdezem. Egy kis kamaszos mosoly rebben az arcán. — A fiúnak az apja. A gyerek se akarta. Én se akartam. — Beszéltek erről a fiúval? — Beszéltünk hát. — Szereti Lacit? — Egyáltalán nem szerettem. — Mást? — Egyiket m. —■ Mégis férjhez ment volna Lacihoz. — Az öregek akarták. Támasz kellett volna nekik. — Csak egy hónapot dolgozott, akkor is alig keresett hatszáz forintot. Azóta sehol sincs. Nehezen éltek volna meg ennyiből. — Én is elmentem volna dolgozni. — Hova? — A tsz-be nem. Az erdőbe inkább. — örül annak, hogy idehozták? — Nem szeretek itt lenni Otthon jobb. — Szeret tanulni? — Itt jobban tanulok. — Mi szeretne lenni? — Magam sem tudom Valahol dolgozni szeretnék. Ahol felvesznek. Elgondolom; ha a szülők, akik tulajdonképpen, mint egy bútordarabot, úgy rendezgették ennek a lánynak a sorsát, ha nem olyan türelmetlenek s három hónappal későbbre tervezik a lakodalmat, már semmit se lehetett volna tenni M. Julianna érdekében. Mi lett volna a sorsa? Mint a többi kamaszasszonyoké, akik kis porontyokkal a karjukon mászkálnak a piacokon meg a betonházak között s húsz éves korukban negyvennek látszanak: fantázia kérdése az egész. így talán sikerül valamit tenni M. Julianna érdekében, s mégis tán: ő lesz az első kölkedi cigánylány, aki elvégzi az általános iskola nyolc osztályát, a lakodalom előtt. Thiery Árpád
