Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
1966 Április 24. napló 5 Régmúlt idők végvára Az érvényesülés útja Ahol negyven év az átlagos életkor — Harmincévesek a kulcspozíciókban Kossuth-bánya minden évben az iskolákból kikerülő fiatal műszakiak tucatját fogadja. A közel négyezer embert foglalkoztató üzemben jelenleg 32 mérnök és 162 technikus dolgozik. Közülük 13 mérnök és 79 technikus 30 éven aluli. A „fiatal”-nak minősíthető műszakiak száma azonban ennél jóval magasabb, hisz az egész műszaki kollektíva átlagéletkora sem nagyon haladja meg a negyven évet. Amit nem tanítanak az egyetemen Miképpen váltják be a fiatal műszakiak a hozzájuk fűzött reményeket, hogy találják meg számításukat az üzemben — erről beszélgettünk Kaposvölgyi József főmérnökkel. — Minden mérnökünk végA Bujdosó megálló ♦♦♦ A MARTON ÜTCA sarkán a Bujdosó-féle kovácsműhely előtt valamikor három kocsi is elfért..; A fal mellett padka állt, s mindig voltak ott üldögélő, beszélgető emberek, különösen nyáresti napokon, amikor lassan sötétedett, s a két Bujdosó Imre, apa és fia sötétedésig vesződtek a vasalásra váró kocsikkal, lovakkal. A Márton utca sarkán ma már nyoma sincs a kocsiknak, lovaknak, diskurál- gató embereknek. Megváltozott az utca képe. Az utcát a kovácsműhely előtti térség rovására megszélesítették, s egyirányú forgalmat rendszeresítettek rajta. A Márton utcában most autóbuszok járnak, 21-es, 22-es, 23-as, 24-es számú óriásbuszok, A megálló néhány lépésre van a kovács- műhelytől, így a lakosság el is nevezte „Bujdoső-megálló- nak”s A műhely ajtaja is csukva va, pedig az idő tavaszias, napsütéses, a Mecsekről leszabaduló könnyű szél tele van földszaggal, füvek, kilombo- sodó fák üde illatával. Hát bizony, alaposan átalakult Bujdosóék körül a világ. If- jab Bujdosó Imre egyedül zu- hogtatja ormótlan nagy kalapácsát az üllőre. Idős Bujdosó Imre miután elérte a száz- százalékos rokkantságot, teljes egészében a fiára hagyta a műhelyt. — Annyit csinálok, ameny- nyit birok. Elgyőzöm most már. Régen nem győztem volna el, de a gépkocsi kiszorítja a fogatokat. Ez ugyan hegyes vidék, s vannak helyek, ahol csak a ló tud elmenni. Egy darabig még el- kalapálgatok... — mondja Bujdosó Imre, de nem áll le beszélgetni, dolgozik közben szünet nélkül. NEGYVENES, törődött arcú férfi. Tizenöt éves korában állt be dolgozni, és azóta szüntelenül zuhogtatja kalapácsait. A mesterséget az apjától tanulta, s az apja a nagyapjától. Az épület van vagy háromszáz éves, s a műhely is kétszáz. kétszázévá szerszámokkal, ügyes kétkezi alkalmatosságokkal, szekrénnyel. melyen a vasalások már mind megereszkedtek, s melynek középső ajtaja egy letűnt cég bádogreklámja rozsdásodik: „Rima—Frank. Különlegesen edzett, nemesített szántóvasak”. A bádog- reklám közepén az edzési színek világítottak valamikor, ma már csak a hőfokskála látszik, alig olvasható számokkal. A szekrényben persze már nincsenek szántóvasak. Húsz üveg szóda van bent, csak a szóda maradt a régi szántó-vető világból, a szóda, a mii nélkül a gázos, forró levegő jű műhelyben a kovácsok talán meg sem tudnának maradni. Odább, egy rozsdás, olajos satupad-félén áll ugyan egy fél üveg könnyű bor, de csak a vendégek kortyolnak belőle, Bujdosú Imre hozzá sem nyúl. — Kényes szakma ez uram, itt nem lehet munka közben borozgatni. Egy elkésett mozdulat és... Bujdosó Imre reggel hatkor kel, fél hétkor lát munkához és este hétig dolgozik általában, ha van munka. Mert bizony egyre gyakrabban előfordul, hogy se csákány élezés, se kocsivasalás, se patkolás nem akad. Most a tavaszi idényben persze van munka bőven. A MŰHELY hátsó ajtaja Bujdosóék udvarára nyílik, most az udvarra állnak be a kocsik, de egyszerre egy kocsinál aligha fér el több a szűk udvaronj Beszélgetés közben kilépünk az udvarra is. Spediter kocsi áll ott nagynyomású gumikerekekkel és két szép lóval. A kocsin a tábla: Niko- lics Sándor, György u. 1. A kocsi mögött a félszerben és a fal mellett avitt kocsikerekek, leszakadt vasalással. Nézem a régi fából készült szekérkerekeket, aztán a spediter gumikerekeit. Elértik a pillantásomat. — Ezek repülőgép kerekek voltak — mondja Nikolics Sándor. Bujdosó Imre pedig a fal mellett sokasodó fakerekekre mutat: — Itt hagyja egyik is, másik is. Aztán jön az ősz és összevágom valamennyit Eltüzeljük. Nikolics szürkéje homoki ló volt. Ahogy aztán bekerült a hegyes, köves Mecsekvidékre, feltörött a lába. Nikolics gumizott patkót készíttet most a szürkéjének. Bujdosó Imre küszködik a gumiszereléssel, az égett gumiszag kellemetlenül vegyül a műhely hagyományos, egyfatja széngázos levegőjébe. — Ilyen kívánságok is vannak .;. Valamikor ilyent nem kellett csinálni — mondja. — És az öreg Bujdosó merre jár? Be sem néz már a műhelybe? — Benézni benéz, de mit csináljon itt? Rossz kedvű mostanában, mert itt, mögöttünk lebontották a házat. Azt gondolja, hogy mi is sorra kerülünk. Pedig az a bontás , nem rendezési ügy volt. Lebontották, mert már nagyon rozoga volt, össze akart dűlni. Ezt a műhelyt nem hinném, > hogy le akarnák bontani Az egyik korhadt gerenda alatt néhány fenyőgally zöl- dell. A por, meg a füst már belepte, de tűleveleit nem hullatta eL — Karácsonykor hozta valaki. Úgy látszik konzerválta a füst. Téli időben még vannak itt üldögélők. Elbeszélgetnek j,, A BUJDOSÖ-FÉLE kovácsműhely bizony már végvár, egy letűnt iparilag fejletlenebb kor utolsó bástyája. Az épület is öreg, az ipar is öreg, átöröklődött szép mesterség. Bujdosó Imre egyelőre még elkalapálgat a Márton utcai műhelyben, de mintha erősen közelegne a műhely végórája... Emlékét könnyen lehet, hogy az autóbuszmegálló örökíti majd át az utókorra, amit a környék lakossága már most is a „Bujdosó megállónak” nevez. Bertha Bulcsu zettségének megfelelő beosztásban dolgozik. A módszer az nálunk, hogy kezdetben minden fiatal irodában, fent a mérnökségen kezdi a munkát. Négy-öt hónapig maradnak ott, aztán — még akkor is, ha később visszakerülnek oda —, lemennek a bányába. Mindenképpen meg kell ismerniük a termelés közvetlen gondjait. De ez csak az egyik cél. Tapasztalataink szerint az egyetem sok egyéb mellett ma még nem alakít ki a hallgatókban megfelelő szervező- készséget. Gondot okoz az emberekkel való bánásmód is. Munka közben, a termelés nehézségei közepette, amikor egyedül az okos szó és a jó szervezés segítene, a fiatal műszakiak egy része kiabálással, fenyegetőzéssel akarja pótolni ezt. Természetesen mindez csak az első időkre jellemző, a többség rövid idő alatt belátja, hogy az emberek támogatása, bizalma nélkül nem tud dolgozná. Kossuth-bányán ez idő szerint szinte valamennyi kulcspozícióban 30—35 év körüli fiatalok dolgoznak. Kovács József, a szeneskörlet vezetője például, bár alig múlt 30 éves, több mint 500 ember felettese. A hatáskörébe tartozó fejtések napi 120 vagon szenet adnak, ami más trösztöknél egy egész üzem termelésének felel meg. A vállalat vezetősége az üzemhez érkező fiatalok végleges beosztásának meghatározásakor minden esetben figyelembe veszik az előzőleg végigjárt munkahelyeken szerzett tapasztalatokat. A mérnökök megfelelő státuszba helyezése nem okoz gondot, a technikusoknál azonban évről évre rosszabb lesz a helyzet Miért fanul az ember? — Pár évvel ezelőtt az volt a gond, hogy műszaki beosztású dolgozóinknak nem volt megfelelő végzettségük, ma fordítva áll ez: nem tudunk minden technikusnak megfelelő beosztást adni. A 162 technikusból jelenleg 59 fizikai beosztásban dolgozik. Ehhez hozzá kívánom tenni, hogy évről évre 10—12 ember szerzi meg esti oktatás keretében az aknász-oklevelet, sőt fiatalok is érkeznek, s így a kérdés egyre súlyosabb lesz. A megoldás? Úgy gondoljuk, egyedül az irányító tevékenység értelmezésének újraértékelése lehet. A technikusi oklevél irányító tevékenységre képesít, s ezt ma még szinte mindenki úgy értelmezi, hogy aki technikumot végzett, annak aknásznak kell lennie. A valóság az, hogy ma már nagyon komoly irányító szerepe van a frontmestereknek, csapat- és brigádvezetőknek is, akik fizikai állományban vannak. Egészséges vetélkedés Az aknászképesítéssel bíró dolgozók számának növekedése egészséges versenyt indított meg az üzemben. Az előrelépés útjai senki előtt nincsenek lezárva, nem egy példa van rá, hogy a fizikai állományból műszaki állományba helyeznek valakit. Érdekes módon a versengés nemcsak a technikumot végzettek között folyik, hanem a már műszaki beosztásban levő, de megfelelő iskolai végzettséggel nem rendelkezőkre is serkentő hatással van az a tény, hogy a hátuk mögött sorakoznak a magas képesítésű fiatalok. Milyen lehetőségek vannak a továbbképzésre? Tröszti szinten a szakosított mérnöktovábbképzőn biztosítanak rendszeres lehetőséget az új technológiákkal való ismerkedésre, de ennél is jelentősebb talán az üzem KlSZ-bizottsá- ga mellett létrehozott, s eredményesen működő Fiatal Műszakiak és Közgazdaságok Tanácsa által kidolgozott akcióterv. Minden évben pályázatokat hirdetnek a termelés területén felmerült speciális kérdések megoldására. Tavaly két ilyen szakdolgozatot készítettek a fiatal műszakiak, — közülük az egyik, mely az üzem önálló vízgazdálkodását teremtette meg, évi egymillió forintos megtakarítást eredményez. Az idén 12 szakdolgozatra számítanak. Felvételi pályázat flz MSZMP Baranya megyei Bizottsága felvételi pályázatot hirdet a Marx zmus Lenlnizmus Esti Egyelem 1966 1967-es tanévére A) Az est! egyetem 3 éves tagozata S éves tagozatok Indulnak: Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron. Felvételre jelentkezhetnek párttagok és pártonkívüliek, akik: ére'.tségivel, vagy ennél magasabb fokú iskolai végzettséggel; vagy az 5 hónapos pártiskola szintjének megfelelő marxista—leninista előképzettséggel rendelkeznek, vagy a Marxizmus—Lenlnizmus Esti Középiskolát elvégezték. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a Marxizmus—Le- ninizmus Esti középiskola tananyagából. A hallgatók az első évben a filozófiát, a második évben a politikai gazdaságtant, a harmadikban a nemzetközi- és a magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. A tanév szeptember l-től, június 30-ig tart. A kötött foglalkozási idő: hetenként 1 napon délu'án 5—8 óráig. A hallgatók félévenként vizsgáznak, s a 3 év elvégzése után végbizonyítványt kapnak. Azoknak, akik a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem 3 éves tagozatát elvégezték, az 1088/1957. M. T. sz. rendelet alapján az egyetemek, főiskolák, illetőleg akadémiák esti- és levelező tagozatain folytatott tanulmányok esetén marxizmus—lenmizmusból vizsgázniok nem kell: a tudományos fokozat elnyerése során kandidátusi minimum (doktori vizsga) keretében előírt ideológiai vizsgát nem kell letenniök. A felvett haFgató a fenti rendelet alapján évente 24 nap tanulmányi szabadságra jogosult. A hallgatók a 3 éves tagozaton évi 170 Ft tandíjat fizetnek. B) Az esti egyetem * 1 2 éves szakosított tagozatai Szakosított tagozatokat Indítunk filozófia, politikai gazdaságtan, nemzetközi munkás- mozgalom története szakon. A szakosított tagozatokon folyik a magasabbszintű párt- propagandisták, szakmai vezető beosztásúak, elméleti munkát végzők, középiskolai nevelők és vezető beosztású pedagógusok képzése. Felvételre jelentkezhetnek, akik jó vagy jeles eredménynyel elvégezték az esti egyetem 3 éves tagozatát, vagy az 1 éves pártiskolát, akik egyetemet vagy főiskolát végeztek és akik ezeknek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek, de más iskolának nem hallgatók A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek az cs;i egyetem 3 éves tagozatán oktatott szaktárgy anyagából. A szakosított tagozaton 3 hallgató két éven keresztül az esti egyetem rendtartása szerint végzi tanulmányait. A választott szakon levelező tagozat nincs. A szakosított tagozatot végzett hallgatók államvizsgát tehetnek. A 2 éves szakosított tagozat elvégzése után államvizsgát tett hallgató a marxizmus másik két ágából 1—1 évi levelező tanulás után tehet államvizsgát. A levelező hallgatók 1966. évi augusztus 20-ig kérhetik felvételüket. A 17/1963. VII. 2. sz. Korm. rendelet értelmében valamennyi szakágból lete t áll m- vizsga alapján szerzet' oklevél — képesítés szempontjából — egyenértékű a főiskolai oklevéllel. A vonatkozó rendeletek értelmében a szakosított és levelező tagozat hallgatója is jogosult évi 24 nap tanulmányi szabadságra. Az államvizsgákra külön — 8—8 nap tanulmányi szabadság Igénybe vehető. A 2 éves szakosított tagozaton a hallgatók 170 Ft — a levelező tagozaton évi 85 Ft tandíjat fizetnek. A pályázat benyújtásának ha‘árideje: 1966. május 14. A felvételi vizsgák ideje: 1966. május második fele. A felvételre jelentkezők a döntésről 1966. június 30-ig értesítést kapnak. * A 3 éves és a szakosított tagozatokra pályázó „Felvé'ell űriap”-ot tölt ki, amely beszerezhető pártszervezeteknél, pártbizottságoknál és az esti egyetemen. (A szakosított tagozatok felvételi űrlapja a legközelebbi pártbizottságokon vagy az esti egyetemen beszerezhető.) Az illetékes pártszerv és a munkaadó javaslatával ellá'ott felvételi űrlaphoz mellékelni kell a tanulmányok folytatását engedélyező orvosi igazolást. Az iskolai és pártiskolai végze tségről szóló igazolást a felvételi bizottság előtt kell bemutatni. A pályázatot az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme címére (Pécs, Damjanich u. 30). kell beküldeni. A komlói, mohácsi, siklósi és szigetvári 3 éves tagozatra jelen'kezők az illetékes városi, járási nártbizottságra küldjék kérelmüket. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA Kongresszusi versenv a gépállomásokon Az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére mintegy hétszáz dolgozó tett versenyvállalást a baranyai gép- és gépjavító állomásokon. Vállalásuk összértéke Jóval meghaladja a kétmillió forintot. A tizenhat traktoros brigád — köztük négy ifjúsági brigád — kivétel nélkül elhatározta, hogy ebben az évben megszerzik a szocialista munkabrigád címet. Vállalták, hogy Jobb gépkihasználással, ésszerűbb munkaszervezéssel terven felül negyvenezer normál- holdnyi traktormunkát végeznek az idén a megve termelőszövetkezeteiben. Emellett a szükséges üzemanyag és alkatrész két-két százalékát megtakarítják. A harminc műhelybrigád közül egyelőre négy határozta e! a szocialista brigád cím megszerzését, különben __ meg yei szinten — öt százalékos termelékenység-növelést vállaltak, továbbá a javítási munkaidő és a felhasználandó alkatrész két-két százalékos csökkentését. Fagvv'zsnálal a gyümölcsösökben Baranya megyében, amelynek zöldség- és gyümölcs- termő területét több erős fagyhullám érte március folyamán, befejeződött a károk előzetes számbavétele. A szakemberek megállapították: a primőr-zöldborsó kevésbé, a mandula és a kajszi viszont jobban megsínylette a lehűlést, mint ahogy a fagyok után látták Az Állami Biztosító felmérése szerint a Bikali Állami Gazdaság 42 holdnyi mandulását teljes virágzásban érte a lehűlés és ott úgyszólván teljes a fagykár. Az állami gazdaságok hatszáz holdnyi kajsziültetvénye különböző mértékben szenvedte meg a hideg időt: Bóly- ban, ahol 119 hold kai szí van, súlyos a fagykár és termésre alig lehet számítani; Pécsett a közepesnél súlyosabb, Villányban közepes, Zengőalján pedig a közepesnél kisebb a pusztulás. Nagyjából hasonló a helvzet a termelőszövetkezeti és a magán-gyümölcsösökben is. A kárbecslést végző szakemberek azt is megállapították, hogy ritka gazdag esztendőnek ígérkezik az idei a gyümölcstermés szempontjából. A fagy rekordhozamtól fosztotta meg a mandulát és a kajszit, viszont az őszibarackfák állapota eszményien szép, számottevő fagykárt sehol sem tapasztaltak. Óriási heszpg- járás a Dunán A Duna mohácsi szakaszát járó szövetkezeti halászok rendkívül jó eredménnyel zárták az első negyedévet. Az előirányzott 46 mázsa helyett mintegy 176 mázsa hal került a hálóikba, vagyis több mint négyszáz százalékra téliesítettéi az esedékes tervüket. A zsákmány túlnyomó része keszeg. A tavalyi nagy árvíz ugyanis különösen kedvezett e halfajta fvásának szaporodásának és ennek köszönhető a mostanában tapasztalt óriási méretű keszegjárás. Az idén korán elolvadt a jég és beköszöntött a tavaszi időjárás. fg>’ a szövetkezet tagjai má’ febrr* ban halászhattak r Dunán, holott más év“1l-v-. rendszerint csak márciu második felében szánhattál víw%
