Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

napló

.1966 *«*•?'» IS 1.

Tanácskozik as

XXIII, kongresszusa

Kiosztották az idei irodalmi és művészeti díjakat

(Folytatás az 1. oldalról)

tok önállóságáért szállnak síkra, hiszen mindegyik pártnak magának kell meghatároznia politikáját, országa konkrét feltételeinek megfelelően és helyzetének sajátosságaival összhangban. „Ugyanakkor azonban, véleményünk szerint, az egész kommunista vl- lágmozgalomnak a marxizmus —leninizmus elveire alapozott, közös fő irányvonalra van szüksége ahhoz — mondotta —, hogy győzelmesen harcolhasson az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért”.

A Szovjetunió eredményei „rendkívül nagy mértékben hozzájárulnak a szocialista világrendszer gazdasági, politikai, katonai erejének növeléséhez, jelentősen elősegítik a szocializmus, a világ haladó erői befolyásának növekedését” — jelentette ki felszólalásában Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára.

„Pártunk — hangoztatta Ceausescu — úgy vélekedik, hogy a kommunista mozgalomban fennálló nehézségek nem leküzdhetetlenek, még nincs későn, hogy valameny- nyi párt állhatatos, felelősség- teljes, türelmes erőfeszítésekkel megakadályozza a nézet- eltérések fokozódását, a szakadás elmélyülését, fenntartsa a kommunista mozgalom egyAz FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a francia kommunisták kellően értékelik „az SZKP bölcs és szilárd álláspontját, s az 1957. és 1960. évi nyilatkozatok alapelveinek védelmére tett erőfeszítéseit”.

A Francia Kommunista Párt nagyon fontosnak tartja, hogy a kommunista pártok fejlesz- szék kölcsönös kapcsolataik minden formáját. „Egyúttal arra számítunk — mondotta Waldeck Rochet —, hogy ezek a találkozók és eszmecserék előmozdíthatják — s mi éppen ezt szeretnénk — a kommunista pártok új nemzetközi értekezletének megtartásához szükséges, kedvező feltételek megérlelődését”.

ségét és összeforr ottsá gát”. Ceausescu kifejezte a Román Kommunista Pártnak azt a meggyőződését, hogy „azok a közös érdekek és célok, amelyek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus zászlaja alatt egyesítik a kommunista pártokat, felülkerekednek”, mert „erősebbek a nézeteltéréseknél”.

A román és a szovjet nép között a barátság és a szövetség, az elvtársi együttműködés szilárd viszonyai bontakoznak ki, egyre bővülnek a Román Kommunista Párt és az SZKP testvéri kapcsolatai.

A szónok kijelentette, hogy a román párt és kormány erélyesen követeli az Egyesült Államok vietnami imperialista agressziójának beszüntetését, az összes külföldi csapat kivonását és a genfi

egyezmények betartását. Támogatja a vietnami nép igazságos harcát, amelyet hazája szabadságáért és függetlenségéért vív”.

4 mandátumvizsoáló bizottság jelentése

Ivan Kapitonov, az

SZKP Központi Bizottságának titkára előterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, amelyet a kongresz- szus küldöttei egyhangúlag jóváhagytak. A mandáltum- vizsgáló bizottság elnöke közölte, hogy 4620 szavazati joggal rendelkező küldöttet és 323 tanácskozási joggal rendelkező küldöttet választottak meg a kongresszusra.

Az SZKP-nak jelenleg 11 millió 673 ezer 676 tagja és 797 ezer 403 tagjelöltje van.

A küldöttek között 1141 munkás, 554 kolhozparaszt és szovhozdolgozó, 704 vállalati és szovhozigazgató, valamint kolhozelnök van. Közel 350 tudós, továbbá 9 űrhajós, köztük Valentyina Nyikolajeva- Tyereskova, valamint 147 író és művész vesz részt a kongresszuson.

Mint Kapitonov közölte, a küldöttek 55 százaléka felsőfokú vagy nem teljes felsőfokú képzettséggel rendelkezik.

A küldöttek között a nők számaránya 13,3 százalék (1154 nőküldött).

A kongresszus részvevői a Szovjetunió 59 nemzetiségét és népcsoportját képviselik.

A küldöttek 40,2 százaléka 40 évnél fiatalabb, a 60 éves és idősebb küldöttek számaránya csak 3,8 százalék.

ff. CEAPSESCP;

Bővülnek a Román KP és az SZKP testvéri kapcsolatai

Kádár János elvtárs felszólalása az SZKP XXIII. kongresszusán

(Folytatás az 1. oldalról)

Az imperializmus ellen harcoló forradalmi erőket támogatva, a szocialista és kapitalista országok állami kapcsolatai vonatkozásában fontosnak tartjuk és változatlanul követjük a békés egymás mellett élés politikáját, a szuve- rénitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előny elveinek érvényesítése alapján.

A nemzetközi helyzetet bonyolítja, a szocializmus előrehaladását fékezi, az imperializmusnak kezére játszik az, hogy jelenleg a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységtörekvéseit szakadárok akadályozzák. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a marxizmus—leninizmus elvei alapján, küzd az álbaloldali kalandorság, a nacionalizmus, a szovjetelle- nesség, a revizionizmus és minden más káros irányzat ellen és bizton hiszi, hogy az egység gondolata győzedelmeskedni fog.

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió

Kommunista Pártja között

teljes az elvi és politikai

egység,

örülünk annak, hogy ezt itt, az SZKP XXIII. kongresszusán alkalmunk van ismét kijelenteni. Megragadva az alkalmat, hogy a teremben minden kontinensről jelen vannak a kommunista világmozgalom képviselői, a magyar kommunisták nevében elvtársi tisztelettel köszöntjük őket. Mi abban a meggyőződésben vívtuk harcunkat eddig és folytatjuk a jövőben is, hogy nemzetközi mozgalmunk fő stratégiai irányvonala, amelyet a testvérpártok 1957-es és

1960-as moszkvai értekezlete dolgozott ki. helyesnek bizo- nvu.lt az eddigiekben is és a világ forradalmi erőinek hatékony fegyvere marad ezutáji

is. Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy ha állhatatosan harcolunk internacionalista egységünkért, az eredményes lesz és ezzel szolgáljuk legjobban a szocializmus, a nemzeti függetlenség és béke erőinek ügyét.

Kedves Elvtársak!

A Szovjetunió internacionalista segítséget nyújtott a magyar népnek, amikor megszabadította a hitleri fasisztáktól és háborújuktól, amikor segített az ellenforradalmi felkelés leverésében, amikor segít a békés építőmunkában. A szovjet nép által nyújtott segítség nem volt hiábavaló. Mert igaz, megoldandó feladat van nálunk is — és nem kevés — a legfontosabb azonban az, hogy a magyar népi hatalom szilárd, a gazdasági és kulturális munkában előre haladunk, a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozunk sikerrel.

A Magyar Népköztársaság belpolitikája a népi hatalom védelmét és erősítését, a szocialista demokrácia fejlesztését szolgálja. Változatlanul törekszünk a szocializmust a nemzet céljaként elfogadni kész, minden haladó erő tömörítésére.

A Szovjetuniót és a Magyar Népköztársaságot ma az eszmék és a célok közösségén alapuló, mély barátság, együttműködés, jó szövetségi viszony fűzi össze. Ezek a kapcsolatok nem függnek az időjárástól, nem szezon jellegűek, hanem | szilárdak, maradandóak. tör-1 ténelműek. Pártjaink, országaink, a szovjet és a magyar nép együtthalad a jövőben is Marx—Engels—Lenin útján, a szocializmus, a kommunizmus útján, a végső győzelem felé.

Kedves Elvtársak!

Ezekben a napokban a világ közvéleménye, barát és ellenség egyaránt, Moszkva, a Kreml felé tekint, a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusára figyel. Az igaz

ügyért harcolók, az elnyomottak és megtámadottak, a békéért aggódók reménnyel és támaszt várva tekintenek a kongresszusra, s ez természetes. Érthető az is, hogy a kommunizmus ellenségei gyűlölködve néznek a Szovjetunióra. Viszont különös, hogy manapság olyanok is akadnak, akik „igazi” marxista—leninistának nevezik magukat, ugyanakkor szovjetellenes hangulatkeltéssel próbálkoznak. A magyar kommunisták azt vallják, hogy

az internacionalizmus próbaköve volt mindig, és ma

is az a Szovjetunióhoz való

elvi, elvtársi viszony.

Szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs, és nem is lesz sohasem.

Ezekre gondol küldöttségünk, amikor kijelenti, hogy a magyar kommunisták teljes mértékben és fenntartás nélkül szolidárisak szovjet elvtársaikkal. Meghallgattuk a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Brezsnyev elvtárs adott elő. Küldöttségünk egyetért az abban kifejtett fő politikai irányvonallal és törekvésekkel. Sikert kívánunk testvérpártunknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a kongresz- szus határozatainak végrehajtásához, az ötéves terv megvalósításához.

Éljen a Szovjetunió, a szovjet nép és lenini Kommunista Pártja!

Éljen és legyen mindig erősebb a magyar—szovjet barátság!

Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunista és munkáspártok egysége!

Éljen a kommunizmus és a béke!

Kádár János felszólalását több ízben szakította meg a küldöttek tapsa. A beszéd végén a résztvevők viharos tapssal fejezték ki tetszésüket.

Csütörtökön a Fészek művészklubban kiosztották a hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából adományozott 1966. évi Irodalmi és művészeti dijakat. Az ünnepségen megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Részt vett az ünnepségen a Művelődésügyi Minisztérium, az MSZMP Központi Bizottsága, valamint kulturális életünk több vezető személyisége.

A megjelenteket üku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja üdvözölte, majd átnyújtotta a kitüntetéseket.

A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány művelődésügyi minisztere a

József Attila-díj

L fokozatát adományozta:

Féja Géza Írónak, a „Sarjadás” című kötetéért, valamint újabb szociográfiai Írásaiért;

Hajnal Anna költőnek, a „Szertelen nyár” című válogatott verseskötetéért;

Somlyó György költőnek, a

„Szélrózsa” műfordítás-kötetéért, valamint „Tó fölött, ég alatt" című verseskötetéért.

n. fokozatát adományozta:

Vihar Béla költőnek, „A négy felelet” című kötetéért;

Nemes György Írónak: „Egyetlen pillanat” című regényéért.

ni. fokozatát adományozta:

Bertha But CSU írónak „Füstkutyák” című regényéért;

Bihari Sándor költőnek „Utóhang a megpróbáltatáshoz” című kötetéért.

A Jászai Mari-díj

L fokozatát adományozta:

Latinovics Zoltánnak, a Vígszínház művészének művészi teljesítményeiért;

Dobay Vilmosnak, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjének rendezői munkásságáért,

n. fokozatát adományozta:

Sztankay Istvánnak, a Nemzeti

Színház színművészének művészi telj esitményelért;

Nagy Attilának, a Thálla Színház színművészének művészi teljesítményeiért;

Tomanek Nándornak, a Vígszínház színművészének jellemábrázolásaiért;

Horkai Jánosnak, a Nemzed Színház színművészének két évtizedes színvonalas művészi munkásságáért;

Gerbár Tibornak, a Debreceni Csokonai Színház színművészének sokoldalú színészi munkásságáért;

Hadics Lászlónak, a Fővárosi Operettszlnház tagjának az operett műfajban kifejtett művészi munkásságáért;

Lehoczky Zsuzsának, a Fővárosi Operettszínház tagjának az operettekben nyújtott alakításaiért;

Havas Gertrudnak, az Állami Bábszínház színművészének másfél évtizedes művészi munkásságáért;

Kabos Lászlónak, a Vidám Színpad művészének a vidám műfaj népszerűsítéséért.

III. fokozatát adományozta:

Báhk László filmrendező-asz- szisztensnek két évtizedes színvonalas rendezői asszisztensi munkájáért;

Wiedermann Károly tv-rendezőnek a tv riportfilmjeivel elért eredményeiért.

A Liszt Ferenc-díj

I. fokozatát adományozta:

Antal György karnagynak, a

Pécsi Zeneművészeti Szakiskola igazgatójának Baranya megye zenei életében végzett munkásságáért.

II. fokozatát adományozta:

Bende Zsoltnak, az Operaház magánénekesének az opera műfajban nyújtott művészi teljesítményeiért ;

Pálos Imrének, az Operaház magánénekesének két évtizedes operaházi művészi munkásságáért;

Dózsa Imrének, az Operaház magántáncosának a klasszikus és modern balettben nyújtott művészi teljesítményeiért;

Maklási József karnagynak a kórusmozgalom fejlesztésében vég zett munkásságáért.

III. fokozatát adományozta:

Mura Péter karnagynak a Miskolci Városi Szlmionlkus Zenekar vezetésében elért művészi teljesítményéért;

Illés Évának, a Pécsi Nemzeti Színház magánénekesnőjének operaénekesi teljesítményeiért;

Slnkó Györgynek, a Szegedi Nemzeti Színház énekesének operaénekes! tevékenységéért;

Botka Valéria karnagynak (osztott díj) a rádió gyermekkórusánál végzett munkásságáért;

Dr. Csányl László karnagynak (osztott dij) a rádió gyermekkórusánál végzett munkásságáért.

Az Erkel Ferenc-díj

L fokozatát adományozta;

Tardos Béla zeneszerzőnek zene szerzői munkásságáért, kórusműveiért, tömegdalaiért.

II. fokozatát adományozta:

Horváth Zoltán operarendezőnek operarendezéseiért;

Tamássy Zdenkó zeneszerzőnek zeneszerzői munkásságáért.

A Munkácsy Mihály díj

L fokozatát adományozta;

Kokas Ignác festőművésznek a X. magyar képzőművészeti kiállításon bemutatott alkotásaiért;

Martsa István szobrászművésznek az 1965. áprilisában Auschwitz ban felállított mártiremlékművé- ért;

Raszter Károly grafikusművésznek a X. magyar képzőművészeti kiállításon bemutatott grafikáiért;

Feledi Gyula grafikusművésznek a X. magyar képzőművészeti kiállításon bemutatott grafikáiért;

Chiovini Ferenc festőművésznek a budapesti és vidéki kiállításokon bemutatott alkotásaiért.

II. fokozatát adományozta:

Marosán László szobrászművésznek az 1965-ben az Ernst Múzeumban rendezett egyéni kiállításon bemutatott alkotásaiért;

Majoros János iparművésznek az elmúlt években készített nagyméretű kerámia faliképéiért;

Wilrtz Ádám grafikusművésznek a X. magyar képzőművészeti kiállításon bemutatott grafikáiért;

Simó József iparművésznek nagyméretű kerámia faliképéiért; Tury Mária festőművésznek az 1965-ben a Csók-galériában megrendezett. egyéni kiállításán bemutatott alkotásaiért.

III. fokozatát adományozta:

Gacs Gábor grafikusművésznek az 1965-ben az Ernst Múzeumban rendezett egyéni kiállításán bemutatott alkotásaiért;

Stettner Béla grafikusművésznek a X. magyar képzőművészeti kiállításon bemutatott grafikáiért;

Mészáros Dezső szobrászművésznek a X. magyar képzőművészeti kiállításon bemutatott portréiért;

Vati József festőművésznek a X, magyar képzőművészeti kiállításon bemutatott alkotásaiért;

Garányiné Steindl Katalin iparművésznek nagyméretű kerámia faliképéiért;

Fekete György belsőépítésznek az V. iparművészeti kiállításon bemutatott bútoraiért;

Schrammel Imre iparművésznek az V. iparművészeti kiállításon bmeutatott tárgyaiért.

ANTAL GYÖRGY

DOBAY VILMOS

III. fokozatát adományozta:

Polgár Gézának, a Miskolci

Nemzeti Színház színművészének művészi alakításaiért;

Oláh Györgynek, a Debreceni Csokonai Színház színművészének 25 éves művészi tevékenységéért;

Hajdú Endrének, az Állami Déryné Színház színművészének művészi munkássága elismeréséül;

Medgyesi Máriának, a Győri I Kisfaludy Színház színművészének ! mai és klasszikus művek hős- ] nőinek megformlásáért;

György Lászlónak, a Thálla ; Színház színművészének jellemábrázolásaiért;

Andaházy Margitnak, a Szolnoki Szigligeti Színház színművészének színészi munkásságáért;

Raksányi Gellértnek, a Nemzeti Színház színművészének jellemábrázolásaiért ;

Körmendi Jánosnak, a Madách Színház színművészének színpadi alakításaiért;

Donnert János artistának az artista műfajban nyújtott teljesítményéért.

A Balázs Béla-díj

I. fokozatát adományozta:

Jancső Miklós filmrendezőnek a „Szegénylegények” című film rendezéséért ;

Rényi Tamás filmrendezőnek, a „Legenda a vonaton” és a „Tilos a szerelem” cimű filmek rendezéséért.

n. fokozatát adományozta:

BERTHA BULCSU

Biztosnak látszik a Munkáspárt győzelme

Forgách Ottó filmoperatőmek a

„Legenda a vonaton”, a „Tilos a szerelem”, a „Kelten haltak meg” című filmek operatőri munkájáért;

Kende Mária tv-rendezőnek „Siker”, „Bognár Anna világa” és az „ördögszekér’s című alkotásaiért.

Mint a legfrissebb hírügynökségi jelentések közük, az első hat választókörzetből beérkezett eredmények azt mutatják, hogy a Munkáspárt általában 4 százalékkal növelte szavazatainak számát

a konzervatívok rovására. Választási szakértők szerint ez országos méretekre kivetve azt jelentheti, hogy a Munkáspárt száz-százötven mandátumtöbbséget szerez az alsó házban.

t