Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

19«#. ÁPRILIS 1. A lakossás ellátása érdekében napló 3 Több zöldséget várnak a tsz-kerfészetektől Küldöttgyűlést tartott a Szövetkezetek Értékesítő Központja Küldöttgyűlést tartott tegnap a Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központja, amelyen megjelent Czégény József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztály- vezetője. A küldöttgyűlésen több m'nt százan vettek részt, köztük az irányító és társszervek képviselői, kertészkedéssel intenzíven foglalkozó termelőszövetkezetek elnökei. A küldött- gyűlésen Görcs Károly, a Szövetkezetek Baranya megvel Értékesítő Központjának igazgatósági elnöke tartott beszá­molót. Nő a fe'vásárlás A Szövetkezetek Értékesítő Központjának feladata a la­kosság ellátása. Ezt a célt igvekszik is a lehetőségekhez mérten megoldani. Foglalko­zik termeltetéssel, ami az utóbbi években bizonyos visz- szaesést mutat. Például bur­gonyát 1961-ben 4484 holdon termeltettek. 1963-ban elérte a 4811 holdat, tavaly viszont már csak 4264 hold volt. Eb­ben az évben újra megindult a nagyobb arányú burgonya­termeltetés és a március 15-1 helvzet szerint elérte a 4527 holdat. Hasonlóan alakult a zöldségtermeltetés Is. A felvásárlás a másik fon­tos feladata a Szövetkezetek Értékesítő Központjának. Az első ötéves tervhez viszonyít­va a tavaly lezárult második ötéves tervben igen jelentős az előrehaladás, hiszen 9937 vagonról 14 962 vagonra emel­kedett. Azonban még ez is ke­vés ahhoz, hogy a lakosságot más megyékből származó im­port nélkül, jól ellássák. Burgonyából például 1962 és 1963-ban volt kedvező a fel­vásárlás, utána fokozatosan csökkent, csaknem egyharma- dával. Ugyanígy alakult a zöldséefelvásárlás is, míg gyü­mölcsből tavaly csaknem a fe­lét vásárolták fel az 1961 évi­nek. A burgonya-felvásárlásra kedvezőtlenül hatott az elmúlt években az igen gyenge átlag­termés. Bár egyes termelő- szövetkezetek kiváló eredmé­nyekről számolhatnak be, ez azonban csak töredéke a szük­ségletnek. így például a du- naszekcsői tsz holdanként 70 mázsa áruburgonyát adott le és 22 vagonnal túlteljesítette szerződéses kötelezettségét. Csaknem hasonló jó eredmé­nyekről számolt be Görcs Károly a küldöttgyűlésnek, a pellérdi, a hímesházi, a sza­badszentkirályi és a somogy- apáti szövetkezetekből. Kertészkedő tsz-eh A téli tárolás a lakosság áruellátásának alapját képezi, éppen a kritikus hónapokban. Függetlenül a termeltetéstől és a felvásárlástól, már negye­dik éve hét-nyolcszáz vagon közötti mennyiséget tárolt rendszeresen a MÉK. A ter­melőszövetkezetek bértárolás­sal segítik hozzá a MÉK-et a lakosság téli szükségletének biztosításához és tavaly már 327 vagon burgonyát és zöld­séget tároltak. Beszámolt Görcs Károly a kertészkedő termelőszövetke­zetek eredményeiről is. 1958- ban 20 és 50 hold között volt megyénkben a legnagyobb kertészet, ma pedig a mohá­csi Uj Barázda Tsz 470 holdon folytat intenzív kertészkedést és húsz tsz-nek ötven hold felett van a kertészete. Jól gépesített a mohácsi, a mágo- csi, a bólyi, a dunaszekcsői, beremendi, drávaszabolcsi és drávasztárai kertészet, ahol a palántaültetést, a növény- ápolást géppel végzik. Beszá­molt arról Is, hogy több ter­melőszövetkezetben eredmé­nyesen használják a különbö­ző vegyszereket, köztük is a merkazint, így a sellyei és gödrekeresztúri tsz-ben értek el vele kiváló eredményeket. A beszámoló után Dobor Nándor, a felügyelőbizottság elnöke terjesztette elő beszá­molóját, majd vita követke­zett, amelyben felszólalt Czé- gény József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője is. Hagvobb összhangot! A küldöttgyűlés határoza­tokat fogadott el a további munkákról. így többek között javítani kell a burgonyater­melést. A cél az, hogy a III ötéves tervidőszak vésére 50 holdnál kisebb területen ne termeljenek burgonyát és gé­pesítsék a művelést. Fokozni kívánják a primőr zöldségfé­lék termelését és ennek érde­kében az idén 5—6 millió táo- kockát biztosítanak a termelő- szövetkezeteknek, majd a terv­időszak végére ezt tízmillióra növelik. Szorgalmazzák a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályán a technikai bizott­ság által kijelölt 26 zöldség- termelő szövetkezet járulékos beruházásainak mielőbbi meg­valósulását. Segítik a jövőben a kertvédelmi társulások munkáját. Ingyenes facseme­ték biztosítása után elősegítik az ipar által igen keresett cigánymeggy termelését. A Szövetkezetek Értékesítő Köz­pontja ebben az évben még fokozottabban biztosítja a fel­vásárlás és az értékesítés összhangját. Gáldonyi Béla Megérkeztek as Ikarusok Meghosszabbítlak a 27-es útvonalát Húsz Warszavát kap a város Elsietett lépés A BÜKKÖSDI Állami Gaz­daság igazgatója és főköny­velője vaskos dossziéból dik­tálja az adatokat. 1963-ban — tehát két termelési évvel ez­előtt — még huszonnyolc va­gon hússertést terveztek és adtak el, tavaly már 54 va­gont. A sertéstenyésztésre egy­millió 397 ezres nyereséget terveztek, amit év végére 388 ezer forinttal túlteljesítettek. Munkájuk értékét jelentősen növelte exportkötelezettségük mennyiségi és minőségi mu­tatóinak szigorú betartása, amit a nagyon igényes olasz, francia, német és csehszlovák megrendelők mindjobban el­lenőriznek. A kényes part­nerek ma már nem elégednek meg azzal, hogy 110—115 ki­lósak legyenek a hússertések, hanem átvételkor kíméletle­nül kiselejtezik a „tokára hí­zott” állatokat. Ezt a problé­mát is megoldották a sertés­telep dolgozói, sőt a takar­mánykeverék helyesebb meg­oldása mellett a hizlalás ön­költségének lényeges csökken­tésére is futotta erejükből. Csak akkor akadtam el a folyamatos jegyzeteléssel, ami­Hármas választás a szűletéscsőkkenés következtében francia professzor érdekes előadása Pécsett Harminc év múlva lesz-e, aki megkeresi a nyugdíjun­kat? — A kérdést egyre gyak­rabban tesszük fel. Ezért ért­hető, hogy nagy érdeklődés előzte meg azt az előadást, amely szerdán délután a Pé­csi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán hang­zott el. Az előadó Jean Bour- g'ois-Pichat professzor, Fran­ciaország Demográfiai Intéze­tének igazgatója volt. A ren­dezők: a jogi kar statisztikai tanszéke és a Magyar Tudo­mányos Akadémia Demográ­fiai Bizottságának Dunántúli Tagozata. Az előadás címe pe­dig: öregségi nyugdíjak kép­zésének rendszere. A nyugdíjalap képzésének két alaptípusa van — mondta Jean Bourgeois-Pichat — a szétosztási rendszer, valamint a tőkésítési rendszer. — A szétosztásos rendszer­ben a nyugdíjjárulékot befi­zetik és ebből az összegből évenként kifizetik a nyug­díjakat. A tőkésítési rendszer­ben viszont a járulék csak egy generáció alatt ke­rül egyenlegbe, vagyis térül vissza, miközben beruházzák és ezáltal növelik az össze­gét. Azonkívül ennek a kép­zése nemcsak befizetés útján történik, hanem egy „észre­vétlen” módon is: a nyugdíj­intézetek üzemeinek termel- vényét is meg kell venni, annak árában is benne van némi hozzájárulás. A francia professzor el­mondta, hogy a tőkésítési rendszerről Európa-szerte át­tértek a szétosztásos rend­szerre. Míg ugyanis a nyug­díjjárulék tőkésítése, rendkí­vül megnövelheti annak ösz- szegét, egy nemzeti kataszt­rófa esetén az egész tőke el­veszhet. Így járt a második világháború után majd mind­egyik európai nyugdíjintézet. Jean Bourgeois-Pichat ezek után elemezte, hogy mind­ezekkel hogyan függ össze a demográfia. Az előadást a hallgatóság részéről kérdések követték, melyekben a sajná­latos magyar demográfiai hely zet várható kihatásairól ér­deklődtek. A nemzetközi te­kintélyű tudós többek között ezeket mondotta: — Tévedés, hogy a halá­lozások számának csökkenése miatt a termelő tömegekre nagyobb nyugdíjjárulék fize­tése hárul. Ugyanis nemcsak a nyugdíjkorban lévő lakos­ság, hanem a termelő- tömeg is kisebb mértékben betegszik majd meg, válik munkanél­külivé, illetőleg hal meg. Amíg például — függetlenül a nyug­díj korhatártól — egy ország j lakossága átlag 25 évig munka- I képes, ez az idő harminc évre is növelhető. Sokkal ve­szélyesebb, ha a születések száma csökken. Ebben az eset­ben valóban válaszút elé ke­rülhet egy nép. Jean Bourgeois-Pichat pro­fesszor, valamint a résztvevő pécsi szakemberek véleménye szerint a születéscsökkenés utáni generáció előtt három út állhat: vagy felemelik a nyugdíj-korhatárt, vagy sok­kal nagyobb intenzitással ter­melnek. vagy pedig csökken­tik az életszínvonalat. Dr. Hoóz István egyetemi docens, a Pécsi Statisztikai Tanszék vezetője előadás után elmondotta: — Ha egy család ma egy gyermeket nevel azért, hogy így hármuknak magasabb le­gyen az életszínvonala, akkor rosszul számít. Mert harminc év múlva erre az elkényez­tetett egykére éppen ford'tva, igen nagy teher hárul. Egy­részt két szülőjét, azonkívül önmagát, sőt gyermekét kell egyedül eltartania. A gyer­mektelen házaspárok eltartása is a ma születő kevés gye­rekre hárul m"jd. Földessy Dénes kor konkrétabban is szóba kerültek a sertéstelep dolgo­zói. A tenyésztő-, a hizlaló- részlegek dolgozói, akik nél­kül bajosan kerülhetett volna sor az iménti nagyszerű sta­tisztika bemutatására. Azt még feljegyeztem, hogy a harminc ember évekkel előbb brigádot alakított, s mindjárt az induláskor meg­pályázták a szocialista címet. Sikerrel. Az utána következő három évben háromszor kap­ták meg a címmel járó ok­mányokat, jelvényeket és azt a jogot, hogy a Szocialista munkahely (telep) címére as­pirálhassanak. Tavaly hatá­rozták el, s az idei számadás­kor kellett volna bizonyíta­niuk. Hát itt, ennél a témánál bi­zonytalanodott el a társalgás, mert az erre vonatkozó ada­tok hiánvoztak a statisztiká­ból. Vadál elvtárs, a gazda­ság igazgatója félretolta a dossziét, de már nem azzal a határozott mozdulattal, ami­vel az imént elém helyezte. — Csúnya dolog történt a telepen. Nem is tudom, hol kezdjem, hogyan mondjam el... A főkönyvelő mondta ki helyette; — Lopásügy;.. Szemlátomást küszködött, hogyan folytassa tovább, az­tán hivatalos hangon, szinte egy lélegzetre mondta ki: — Hizlalórészlegünkben tör­tént a dolog, szigorú megro­vást kaptak és kizártuk őket a nyereségrészesedésből, a cél­jutalomból. De talán jobb lenne, ha a brigádvezetójük- kel beszélne... Kint találja a telepen. NEM TALÄLTAM a brigád­vezetőt, azt mondták odakint, hogy Harkányban van to­vábbképzésen. Torma Dezső­vel, a sertéstelep vezetőjével beszéltem. Uj embernek te­kinthető a pusztán, éve sincs annak, hogy a Dalmandi Ál­lami Gazdaságot felcserélte a bükkösdivel. Hangos beszédű, energikus ember és a köz­pontban azt mondták róla. hogy nagyon érti a dolgát. Amikor megmondtam jövete­lem okát, a jókedvét vettem el tőle. — Miért kell felhánytorgat- ni azt, ami elmúlt — legyin­tett hevesen, de azért betes­sékelt az „irodájába”. — Azt mondták, lopásügy? Nem ügy volt az kérem, ha­nem ügyek. Neveket nem említett, csak az eseteket. Szalmaköteggel .álcázott” és ellopott sertés­abrakot. kocsiülés alá rejtett, darával teli zsákokat. hízók elől elhordott takarmányt, át­adásra szállított sertések úti­élelmének eladását, elmulatá- sát. — Az egyik „áleázőt" ügy csíptem el, hogy a hátán gyújtottam meg a gyanús szalmaköteget. A másikat a faluban kaptam el, amikor az orgazda éppen a kezébe szá­molta a pénzt, a harmadikat pedig... Sorolja a „szégyent” garma­dában, de egyikénél, másiká­nál még el is mosolyodik ki­csit. — Olyan is volt, aki egy kifőzdére méretezett éthordó­val lopta a kukoricadarát. Ebédet hozott benne a férjé­nek és visszafelé „restellte” üresen vinni... Amikor közbeszóltam, hogy ennyi minden után, hogyan néztek rá az emberek, kija­vította a megjegyzésemet. —. Az emberek elismerően, a szarkák riadalommal. Ki-ki a lelkiismerete szerint. Ha meg a népszerűségemre gon­dol, arra is csak azt mond­hatom: akármilyen áron soha nem voltam és nem is aka­rok népszerű lenni. Akik nem látják, hogy a javukat, a gaz­daság javát akarom, azok vessenek magukra. Itt egy kicsit újra elheves- kedte a dolgot, mert akik is­merik Torma Dezsőt, másképp jellemezték. Olyannak, aki ha meg is leckéztette a rajtacsí­petteket, a második szava már nem felelősségrevonó, hanem nevelő, lelkiismeretébresztő volt; ami lám, végül is ered­ményre vezetett. Megszűnt a becstelenség. VAN AZTÁN még egy ta­nulsága az elmondottaknak. Amikor kimondjuk — s hány­szor kimondtuk már: —hogy a munkaverseny legmagasabb foka a szocialista címért fo­lyó verseny, akkor minden esetben hozzátesszük azt is, hogy csak akkor és ott lehet igazán talaja, ahol megvan­nak hozzá nemcsak a gazda­sági, hanem a politikai felté­telek is. A bükkösdiek példá­jából sajnos az derült ki, hogy hiányzott a feltételek legfon­tosabbika. Lehet, hogy túl me­rész a következtetés, de hiá­nyozhatott az már a kezdet kezdetén is, amikor először pályázták meg a szocialista cím elnyerését. Már három évvel ezelőtt oda kellett vol­na állni a brigád elé, elbírál­ni: érett-e már a szocialista címért folyó versenyre vagy korai-e még a döntő lépés. Mert ma, három év után is csak azt mondhatjuk, hogy elhamarkodott volt. P. Gy. — Ma este 6 órai kezdettel ünnepséget tartanak az Építő­ipari Szállítási Vállalat Pécsi Szállítási Üzemegységében a Kiváló üzemegység cím elnye­rése alkalmából. hogy egyelőre ennél több ko­csit nem kap Pécs. — Csodát persze nem kell várni, azonban a 12. AKÖV számára néhány hasznos taná­csot elmondanák. Az egyik az, hogy a helyi közlekedésben résztvevő autóbuszok karban- ‘artását ne kettő: hanem há­rom műszakban végeztessék el. Ennek az az előnye hogy a meghibásodott gépkocsik javítási ideje nyolc-tíz órával megrövidül. Az éjszaka: mű­szakhoz szükséges bérpótlékot mi biztosítjuk. — Űjmecsekalja dolgozóinak régi kívánsága, hogy a 27-ei autóbusz útvonalát hosszabbít­sák meg Űjmecsekalja végál­1 lomásáig. ' — Most, hogy a helyi közle­kedés kocsiparkja bővült, en­nek tulajdonképpen semmi akadálya és a már kiadott bér­letek határidejének lej árás á- , val, május első napjától kezd­ve a 27-es autóbusz útvonalát a kívánt végállomásig meg le­het hosszabbítani. Ebben egyébként meg is egyeztünk az AKÖV vezetőségével Itt szeretném megjegvezni. hogy bármilyen kezdem ényezés'e! — ami gazdaságos és a lakos­ság érdekeit szolgál ia — fordul hozzánk a 12. AKÖV vezető­sége, kérésüket feltétlenül tá­mogatjuk. nemcsak most, ha­nem a jövőben is. — Milyen funkciót tölt majd be a volt pécsi vásártéren épü­lő komplex telep? — Az összberuházás összege mintegy 90 millió forint Ezen a telepen 67 millió forint ér­tékű berendezés szolgálja a he­lyileg. illetve a megyében üze­meltetett autóbuszpark karban­tartását. A fennmaradott ösz- szeg olyan berendezés létesí­tési költségeit fedezi, amely különböző alkatrészek gyártá­sát biztosítja. — Mi lesz a sorsa az AKÖV volt javítóműhelyének? — Ha a városrendezési eít képzeléseket nem sérti, akkor ezt a volt telepet szeretnénk megtartani. Lehet, hogy az üzemet átalakítjuk ipari ta­nulóintézetté, az is lehet, hogy a taxi-részleg részéire javító- műhelyt létesítünk. Minden­esetre ez attól függ, hogy az új komplextelep mikor készül el, illetve Pécs város továbbra is rendelkezésünkre bocsátja-e a régi telephelyet. — Pécsett kevés a taxi Mi­lyen segítséget várhatunk a Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztériumtól a taxihiány meg­szüntetése érdekében? — 1966 harmadik negyed- ' évéig körülbelül húsz Warsza- ’ vát kap a város. Ez azonban selejtpótlásként jelentkezik, vagyis a már üzemetetésre 1 nem alkalmas taxikat ily.n mértékben kívánjuk kicserélni. Ennek a cserének az előnye mégis abban jelentkezik, hogy a húsz teljesen új Wars-awa hosszabb távú biztonságos for- ' galmat tud majd lebonyolítani. , — Javul-e az autóbuszköz­, lekedés a megye területén? — Ebben az évben 35 új au- i tóbuszt bocsátunk az AKÖV , rendelkezésére, ebből húsz ; jármű nagy befogadóképességű, . 15 pedig a korábbihoz hason­lóan kis befogadóképességű. . A húsz nagykapacitású autó­busz napi egyetlen menetnél , 700 plusz férőhelyet jelent. — Tudomásunk van arról, hogy új tarifa rendelkezések lépnek életbe. Mennyiben érinti t ez a pécsi utazóközönséget? — A főváros; tarifaszabálv- i zat elkészült. a vidéki még i nem, s ezért ezzel kapcsolat­ban nem tudok mondani sem­• mit. ! — Mivel Baranya az o- száq déli határán fekszik, a hat r- ; forgalom növekedése e?e‘én ’ tud-e elég járművet b:zt s tani az utasforgalom lebonyolítá­sára a KPM? — A szükséges gépkocsipar­kot mi biztosítjuk, de ehhez az is szükséges, hogy az rttke­I lőhelyekhez vezető útszakasz»­1rflt 3 Köríti T•y^'rct •-... javítsa. Ugyanis a-. m -'t •.» utak elég rosszak. A KPM ■ ilyen irányú igénye azt hiszem érthető és jogos. A Tegnap a délelőtti órákban tizenhét új, illetve felújított autóbuszt kapott a 12. AKÖV Tapolczai Kálmán, a KPM Autóközlekedési Vezérigazga­tóságának vezérigazgatója ad­ta át az autóbuszokat a vá­ros, illetve az AKÖV vezetői­nek. A rövid kis ünnepségen jelen volt dr. Nagy József elv­társ, az MSZMP Baranya me­gyei bizottságának titkára is. Ebből az alkalomból néhány kérdést intéztünk Tapolczai elvtárshoz a város illetve Ba­ranya megye közúti közleke­désével kapcsolatosan. — A tíz csuklós és hét far­motoros IKARUS üzemelte­tése milyen mértékben enyhíti a pécsi közlekedési gondokat? — A tizenhét autóbuszt a 12 AKÖV-nek feltétlenül a város közlekedési hálózatába kell beállítania. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi napi 130 ez-es utasforgalmat körülbelül 22—25 ezerrel tudják növelni. Most mindjárt kijelentem,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom