Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

2 napló 1966. MÄRCItTS 8«. Munkaidő Kongresszusi előkészületek és fegyelem Moszkvában Egy hét a világpolitikában 0 A BVT korszerűsiti a szervezetet 0 Mélyül a NATO válsága (Folytatás az 1. oldalról) tó reggeU hangulatát. Még a legfegyelmezettebb kollektí­vában is előfordul, hogy az első félórában senki sem törő­dik a munkával, mert min­denki a hét vége sportesemé­nyeit tárgyalja. Ma már ré­gen túl vagyunk a „sportnem- zet vagyunk és ha a csapat győz, akkor a termelés meg­ugrik”, mindenképpen hamis és illuziórlkus jelszaván —, de azért tagadhatatlan, hogy az ilyen reggeli kiértékelések gyári vagy még inkább nép- gazdasági szinten sok-sok ezer óra kiesést jelentenek. Aztán jön a szerda, amikor a lottó miatt áU le őt-tiz percre a munka, mert ugye kollektive a lottózás is jobban megy —, nem is beszélve a totószelvé­nyek kitöltésével kapcsolatos kollektív konzultációs megbe­szélések feltétlen szükséges­ségéről. Pénteken délelőtt a lottósorsolás tartja lázban az embereket, és az esetleges öt­találat Igézetében ismét csak értékes percek vesznek el a munka rovására. Szombat a vasárnapi meccs esélyeinek latolgatása jegyében telik el, — hétfőn pedig kezdődik minden elölről. Az üzletekben, hivatalokban szintén fellelhetők az ilyen apró fegyelmezetlenségek. Hányszor bosszankodtunk már a bolt egyik sarkában derű­sen diskurálgató eladók, a hi­vatali helyiségükben sohasem található, mindig házon kivül lévő tisztviselők miatt, pedig a munkaidő az ő szá­mukra is napi nyolc órát je­lent. Magánügyekre, tercie­rére nekik is a' nap másik kétharmadát kellene felhasz­nálniuk. Sok helyen szinte ter­mészetesnek tartják, hogy munkaidő alatt Intézzék el a bevásárlást. A z üzemekből — ahol na- gyobb a szervezettség, ahol az egyik munkafolyamat szervesen összekapcsolódik a másikkal, a dolog természeté­nél. fogva nem lehet olyan könnyen kimenni munkaidő alatt. Gyakran panaszkodnak is az üzemi asszonyok, hogy mire kijönnek a gyárból, már nem lehet zöldséget, húst, gyümölcsöt vásárolni. A szol­gáltató vállalatok, szaküzletek nyitvatartási ideje nem alkal­mazkodik az üzemekben, .hi­vatalokban dolgozó nők mun­kaidejéhez. Érdemes volna meggondolni, hogy a fonto­sabb szakfizietek déli szüne­tének meghosszabbításával új nyitvatartási időt vezessenek be, és különösen nyáron este hét-nyolc óráig is legyen nyit­va minden szakágból legalább egy-két fontosabb üzlet. Az Állami Aruház délután öt óra utáni permanens csúcsforgal­ma nagyszerűen bizonyítja, hogy a kereskedelemnek meg is érné a nyitvatartási idő ilyetén való kettéosztása, il­letve a záróra kitolása az esti időszakra. Sajnos, az állami és egyéb hivatalok, intézmé­nyek munkaidejével kapcso­latban már nem ilyen köny- nyfi a megoldás. Jelenleg bár­miféle közigazgatási ügyben — például egy kis házhely adóbevallása tárgyáhan. csak a hagyományos munkaidő alatt lehet érdemben intéz­kedni. Valljuk meg őszintén, egy félórás ügy elintézése miatt igen kevesen vesznek ki egv egész napot az amúgy- is szűirSs. féltve őrzött sza- badsőgtdőből. ljLff 1 idennek megvan a ma- ga helye. Az oly nehéz harcok árán kivívott három­szor nyolc nem örök érvé­nyességű felosztás. Ma már sokan dolgozhatnak hatórás munkaidőben. S világtenden­cia az. hogv a munakldő fo­kozatosan rövidebb lesz, de az mindenképpen érvényben marad, hogy az ember napja egv részét Intenzív munkában töltse el. A szórakozás, a tere- fere, a bevásárlás, az ügyes- bajos dolgok elintézése ~ má­sik nyolc órára tartozik, — akkor kell Időt, lehetőséget teremteni rá. Magasszintü küldöttségek érkeztek a szovjet fővárosba 0 A finn és az angol választások Moszkva Pénteken délelőtt a nagy Kreml-palota György-termében megkezdődött a kongresz- szusi küldöttek jegyzékbe foglalása, megbízó- leveleinek átvétele és a kongresszusi okmá­nyok kiadása. A pénteki nap folyamán jelent meg a bi­zottság előtt a kilencven esztendős Fjodor Petrov, aki hetven éve tagja a pártnak. Ugyancsak pénteken foglaltatta magát jegy­zékbe Gromiko szovjet külügyminiszter is, aki egyébként tagja az SZKP Központi Bi­zottságának. A Moszkvába érkezett első külföldi párt­küldöttségek magas szintjükkel tűnnek ki, ami még nagyobb jelentőséget ad az SZKP jövő kedden megnyíló XXIII. kongresszusá­nak, egyben lehetőséget ad arra, hogy a kül­döttségek vezetői érdemi megbeszéléseket folytassanak egymással. Csütörtöki jelentések szerint már hét párt­küldöttség tartózkodik a szovjet fővárosban, ha eltekintünk Jesus Fariától, a Venezuelai KP főtitkárától és kíséretétől. A mongol kül­döttséget Cedenbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságának első tit­kára, az Ausztráliai KP küldöttségét R. Dixon, a párt Központi Bizottságának elnöke, a Ceyloni Kommunista Párt küldöttségét P. Keuneman, a Központi Bizottság főtitkára, a Kanadai KP küldöttségét W. Kashtan, a párt főtitkára, a Dán KP küldöttségét K. Jespersen pártelnök, az Argentin KP küldött­ségét V. Codovilla pártelnök vezeti. A Moszk­vába érkezett brazil pártküldöttség összeté­telét és a küldöttség vezetőjének nevét nem közölték. Az SZKP XXIII. kongresszusára érkező külföldi pártküldöttségeket a szovjet párt el­nökségi tagjai és a Központi Bizottság titká­rai fogadják. Vietnami leiemét Harcok Saigon külvárosában A dél-vietnami szabadság- harcosok péntekre virradó éj­szaka megtámadták a kor­mánycsapatok egyik őrállását Saigon külvárosában, közel a főváros egyik repülőteréhez. A kormánycsapatok vesztesé­geket szenvedtek. A dél-vietnami kormány­csapatok szóvivője pénteken közölte, hogy Thanh Tri kö­zelében, a Mekong deltájában a kormánycsapatok 238 sze­mélyt öltek meg. A kormány szóvivője azt állította, hogy az áldozatok partizánok vol­tak — a 238 halottnál azon­ban mindössze 32 fegyvert ta­láltak. A kormánycsapatok veszteségét nem közölték. Dél-Vietnam, Ben Cul: A volt kapitalista házában ülésezik a Ben Cui gumiültetvény intézőbizottsága. A dolgozók a fel­szabadító harcot kővetően saját kezelésükbe vették ma ültetvényt. i De Gaulle levele lohnsonhoz Párizs: Párizsban csü­törtökön délután közzétették De Gaulle francia elnök és Johnson amerikai elnök már­cius 7-1 levélváltását. Mint Is­meretes, Johnson levelét né­hány órával korábban az AP amerikai hírügynökség bonni irodája egy meg nem neve­zett forrásra hivatkozva — amelynek rendelkezésére állt a levél szövege — már nyil­vánosságra hozta, s ennek alapján a sajtó Ismertette. De Gaulle kézzel írott le­vele bevezetőben leszögezi: Franciaország a NATO jelen­legi szerződésének 1969-ben esedékes lejárta után is tagja kíván maradni a szövetség­nek. „Ez azt Jelenti — írja De Gaulle —, hogy amennyi­ben az elkövetkező három év eseményei nem változtatják meg a kelet—nyugati kapcso­latok alapvető tényezőit, Fran­ciaország 1969-ben és az után Is. éppen olyan eltökélten készen áll majd harcolni szö­vetségeseinek oldalán, mint ma, abban az esetben, ha va­lamelyiküket nem provokált agresszió érné”. De Gaulle a továbbiakban leszögezi, hogy az 1949 óta végbement és ma is folya­matban lévő változások nem indokolják többé a szövetség megkötése után foganatbsított multilaterális és amerikai— francia kétoldalú egyezmé­nyeket. „Ezért Franciaországnak az a célja, hogy területén vissza­nyerje szuverénitásának tel­jes gyakorlását, amelyet je­lenleg sért a szövetséges ka­tonai egységek állandó jelen­léte és a francia légitér Igény- bevétele”. Franciaország szán­déka, hogy beszünteti részvé­telét az „integrált” parancs­nok s égok ban és erőit többé nem bocsátja a NATO rendel­kezésére. Magától értetődő — írja De Gaulle —, hogy e dön­téseinek végrehajtásáról Fran­ciaország kész a szövetséges kormányokkal és különöskép­pen az Egyesült Államokkal rendezni a rájuk vonatkozó gyakorlati intézkedéseket — lásrészt Franciaország kész legegyezni e kormányokkal katonai könnyítéseket ille­men, egy olyan konfliktus setében, amelyben Francia- rszág oldalukra állna, vala- ünt a francia és a többi or- ság fegyveres erőinek együtt- jűködéséről egy közös akció setében, nevezetesen Német- rszágban. De Gaulle levele végül köz- , hogy mindezekben a kér­ésekben a francia kormány lvatalosan is fel fogja ven- i az érintkezést az amerikai ormánnyal, de „őszinte, ba- áti szellemben” előre tájé- oztatni kívánta Johnson el- ököt. Mint ismeretes, az merlkai kormányfő négy órán elül válaszolt De Gaulle üze- etére és gyakorlatilag eluta- ttotta azt, hozzáfűzve, hogy rről a kérdésről még tárgya­sokat kell folytatnia NATO- zövetségeseivel. Chalfont— Gromiko megbeszélés Moszkva: Az AFP fran­cia hírügynökség jelentése szerint Lord Chalfont, a le­szerelés kérdéseinek brit kül­ügyi államminisztere, aki hi­vatalos látogatáson Moszkvá­ban tartózkodik, pénteken a délelőtti órákban megkezdte tanácskozásait Andrej Gromi­ko szovjet külügyminiszterrel. Jozef Lenárt előadása Napirenden: A nemzeti bizottságok munkája Prága; A csehszlovák la­pok bő kivonatokban ismerte­tik Jozef Lenért miniszterel­nöknek a CSKP Központi Bi­zottsága március 22-23-1 ülé­sén tartott előadói referátu­mát a nemzeti bizottságok szerepéről és feladatairól. A miniszterelnök beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a XIII. pártkongresszus előké­születei során nagy figyelmet fordítanak a nemzeti bizott­ságokra, amelyek Csehszlová­kiában a tanácsok szerepét töltik be. A referátum részletesen ele­mezte a nemzeti bizottságok megalakulásának történelmi előzményeit, foglalkozott sze­repükkel a szocializmus fej­lődésének Jelenlegi Időszaká­ban, majd vázolta az előttük álló feladatokat. Len árt miniszterelnök be­számolója, majd az azt köve­tő széleskörű vita után a Köz­ponti Bizottság egyhangúlag elfogadott határozatot hozott, amelynek értelmében a nem­zeti bizottságok szerepével és feladataival foglalkozó KB- határozatot a párt májusban összeülő XIII. kongresszusa i elé terjesztik. Leálltak a vasutak Franeiaorszáeban Párizs Franciaországban pénteken minimálisra csökkent a vasúti forgalom, mert a vasutak 35 000 főnyi „mozgó sze­mélyzete” — vonatvezetők, kísérők — 36 órás sztrálkba lé­pett. A nagy nemzetközi és belföldi vonalakon a menetrend­szerű vonatoknak mintegy 40 százaléka közlekedett, a helyi­érdekű vasutakon pedig a rendesnek egynegyedére csökkent a vasúti forgalom. Párizsban a hatóságok 400 katonai teher­autó flzembchelyezésével igyekeztek pótolni a külvárosi vo­natokat, a dolgozók nagy része azonban nem tudott eljutni munkahelyére. A vasúti teherforgalom egész Franciaország­ban szünetel. A vasutasok ttx miaalOaa BnetéMOMMat MvttdsA A hét nemzetközi politikai eseményeinek sorában az első hely mindenkép­pen egy budapesti ta­nácskozást illet meg: a Béke Világtanács elnökségének és a nemzeti békemozgalmak ve­zetőinek megbeszélését. A bu­dapesti konferencia vitáinak előterében természetesen a világbékét legsúlyosabban ve­szélyeztető probléma, az ame­rikaiak vietnami agressziója állt Az elfogadott határozatok közül több is síkra szállt a nemzeti függetlenségért. Sza­badságért és a békéért küzdő vietnami nép ügyéért; a bé­kemozgalom világvezérkara felhívta a népeiket, csatlakoz­zanak a hamarosan sorra ke­rülő washingtoni béketünte­téshez is és a genfi értekezlet évfordulóján a svájci város­bem rendezendő nemzetközi demos trációval mutassák meg, hogy a világ népei a genfi megállapodások betartását, te­hát a vietnami békét, az ide­gen csapatok, az amerikai ag- resszorok távozását követelik. A hét másik nagy esemé­nye annak a válságnak egyre szélesebbkörű ki­bontakozása volt, ame­lyet De Gaulle elnöknek, a NATO-szervezete és mai rend­je elleni fellépése váltott ki. Ma már ott tartunk, hogy a nyugati fővárosokban a rész­letekre kíváncsiak: mikor mi­lyen körülmények között és milyen sürgősségi határidővel követeli majd a tábornok-el­nök az atlanti vezérkari hiva­talok, a NATO-parancsnoksá- gok, a raktárak és mindenek­előtt a támaszpontok elköltöz- tetését francia földről. A NA- TO-válság mélységét és ko­molyságát aligha bizonyítja jobban más, mini Johnson el­nök szerdai beszédének né­hány megállapítása. Az ameri­kai elnök nyíltan „széthúzás­ról”, „elszigetelődésről”, a „biztonság veszélyeztetettségé­ről” beszélt. Johnson egyéb­ként kifejtette, hogy az Egye­sült Államok — együtt azok­kal a szövetségeseivel, akik egyelőre nem követik De Gaulle-t — tovább folytatja annak a NATO-nak megerősí­tését, amelyről a tábornok-el­nök nemcsak azt állapította meg, hogy elavult szervezetű, ellentmond a nemzeti szuveré- nitásról vallott klasszikus el­képzeléseknek, hanem azt is, hogy „a cél, amelyért életre- hívták, már nem időszerű”. Az idei moszkvai látogatására készülő francia államfő ezzel világosan kimondotta: reálisan gondolkodó politikus nem hi­het a „szovjet veszélyről” ki­agyalt hidegháborús mesék­ben. V álasztás utáni és választás előtti hírek légiója is érkezett jónéhány or­szágból. A márciuseleji osztrák választások után még mindig nem született meg a kormány; az eddigi koalíció két pártja közül most a vá­lasztásból mandátumnyereség­gel kikerült Néppárt ugyanis olyan súlyos engedményeket kér a szocialistáktól, amelye­ket Pittermann pártja nehe­zen fogadhat el. Nemcsak mi­niszteri tárcákról van szó, ha­nem például az államosított ipar tőkéskézre adásáról Is; ez pedig túlságosan nagy ár a koalíció bársonyszékeiért. Világszerte nagy feltűnést keltettek a finn választások eredményed. A kétszáz képvi­selőből álló finn törvényhozás­ban alaposan megváltoztak az erőviszonyok azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt H mandátumot nyert a múlthoz képest. így a munkáspártok­hoz tartozó képviselőknek 105 szavazata van. A nglia ugyancsak válasz­tásra készülődik és a legutóbbi közvélemény­kutatások szerint Wil- sonnak, illetve a munkáspárt­nak ezúttal valószínűleg sike­rül tizenöt-húsz mandátumé« előnyt szereznie a konzervatí­vokkal szemben. Tűi azon az angol kortesharcokban szokat­lan durvaságokon, amely bűz- bombahaji gálásokban és a miniszterelnök szemének meg- sebzésében nyilatkozott meg, a legérdekesebb új vonás a két nagy "párt Közös Piac-po­litikájának hangváltozása. Heath, a Tory-vezér lelkes és feltételnélküli csatlakozási vá­gyáról szólva Wilson gúnyo* san úgy nyilatkozott, hogy a konzervatívok „térden csúsz­va” is igyekeznek az EGK fe­lé. Fontos és figyelemremél­té, hogy a munkáspárti mi­niszterelnök most újra meg­erősítette azt a legutóbbi Moszkvában is hangoztatott véleményét: nem engedhető meg, hogy német ujj kerüljön az atomfegyver ravaszára. A kerítésen M iért nem a kapun, miért a kerítésen? — Ha belepek a kapun, öt perc múlva az egész gyár tudja. — És az baj-e? — Nem baj. éppenséggel. De magam akarok meggyő­ződni arról, hogy rendben mennek a dolgok. Például ez az Ideiglenes kerítés az építkezés miatt van. Éjjeli­őrük nincs, látja, bejutot­tunk ... Néhány hete így jutottam be éjjel a Bőrgyárba az üzemrendészet vezetőjének kíséretében. Azóta már az építők beállítottak egy éjjeli­őrt, a garázs-udvar külső kapujára biztonságos zárat szereltek, s az üzemlakatos, aki akkor éjjel aludt a mű­helyben, figyelmeztetésben részesült. Más szabálytalan­ság azon az éjszakán nem történt. — Még ez a jó, hogy nem történt, — mondja Egri Gá­bor, a Pécsi Bőrgyár rendé­szeti vezetője. — És máskor? Gondolkozva tárja szét kezét: — Hat éve vagyok üzem­rendész. Ez idő alatt azért történt egy s más. — S előtte? — A meszesben dolgoz­tam. Ha vissza kellene mennem valamelyik üzem­be, csak a meszest válasz­tanám, pedig elég ronda munka van ott. Bár most már több munkafolyamatot gépesítették, targoncák, da­ruk mozgatják az anyagot. Egri Gábor fizikai mun­kása volt a gyárnak. Isme­ri a beérkező nyersbőr út­ját egészen a csomagolásig Következésképpen tudja azt is, hogy mikor, hol, hogyan jelentkezhet a kár — gon­datlanságból, hanyagságból. Ismeri a gyár területét is, mint a tenyerét: ötven hol­dat foglal el a Bőrgyár. Tudja az értéket is, amely körülbelül 320 millió forint — amiért bizonvo? mérték­ben ő is felel. És ismeri az embereket, tudja, hogy a gyár ezemégyszázas létszá­mából körülbelül 800 dol­gozó tíz évnél hosszabb ide­je dolgozik az üzemben, de a fennmaradottak többcélé is évek óta jár a gvárba — Mire jó az ismeret­ség? — Fordított dolog ez In­kább. Az a Jó, ha minél többen fordulnak hozzám bizalommal, vagyis nem­csak az enyém, hanem kö­zös ügy a gyárban felhal­mozott érték védelme. Nem­rég egy teherautó vezetője szólt nekem, menjek ld a kocsihoz, nézzem meg, mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom