Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

2

napló

1966. MÄRCItTS 8«.

Munkaidő Kongresszusi előkészületek és fegyelem Moszkvában

Egy hét a világpolitikában

0 A BVT korszerűsiti a szervezetet 0 Mélyül a NATO válsága

(Folytatás az 1. oldalról)

tó reggeU hangulatát. Még a legfegyelmezettebb kollektívában is előfordul, hogy az első félórában senki sem törődik a munkával, mert mindenki a hét vége sporteseményeit tárgyalja. Ma már régen túl vagyunk a „sportnem- zet vagyunk és ha a csapat győz, akkor a termelés megugrik”, mindenképpen hamis és illuziórlkus jelszaván —, de azért tagadhatatlan, hogy az ilyen reggeli kiértékelések gyári vagy még inkább nép- gazdasági szinten sok-sok ezer óra kiesést jelentenek. Aztán jön a szerda, amikor a lottó miatt áU le őt-tiz percre a munka, mert ugye kollektive a lottózás is jobban megy —, nem is beszélve a totószelvények kitöltésével kapcsolatos kollektív konzultációs megbeszélések feltétlen szükségességéről. Pénteken délelőtt a lottósorsolás tartja lázban az embereket, és az esetleges öttalálat Igézetében ismét csak értékes percek vesznek el a munka rovására. Szombat a vasárnapi meccs esélyeinek latolgatása jegyében telik el,

— hétfőn pedig kezdődik minden elölről.

Az üzletekben, hivatalokban szintén fellelhetők az ilyen apró fegyelmezetlenségek. Hányszor bosszankodtunk már a bolt egyik sarkában derűsen diskurálgató eladók, a hivatali helyiségükben sohasem található, mindig házon kivül lévő tisztviselők miatt, pedig a munkaidő az ő számukra is napi nyolc órát jelent. Magánügyekre, tercierére nekik is a' nap másik kétharmadát kellene felhasználniuk. Sok helyen szinte természetesnek tartják, hogy munkaidő alatt Intézzék el a bevásárlást.

A z üzemekből — ahol na- gyobb a szervezettség, ahol az egyik munkafolyamat szervesen összekapcsolódik a másikkal, a dolog természeténél. fogva nem lehet olyan könnyen kimenni munkaidő alatt. Gyakran panaszkodnak is az üzemi asszonyok, hogy mire kijönnek a gyárból, már nem lehet zöldséget, húst, gyümölcsöt vásárolni. A szolgáltató vállalatok, szaküzletek nyitvatartási ideje nem alkalmazkodik az üzemekben, .hivatalokban dolgozó nők munkaidejéhez. Érdemes volna meggondolni, hogy a fontosabb szakfizietek déli szünetének meghosszabbításával új nyitvatartási időt vezessenek be, és különösen nyáron este hét-nyolc óráig is legyen nyitva minden szakágból legalább egy-két fontosabb üzlet. Az Állami Aruház délután öt óra utáni permanens csúcsforgalma nagyszerűen bizonyítja, hogy a kereskedelemnek meg is érné a nyitvatartási idő ilyetén való kettéosztása, illetve a záróra kitolása az esti időszakra. Sajnos, az állami és egyéb hivatalok, intézmények munkaidejével kapcsolatban már nem ilyen köny- nyfi a megoldás. Jelenleg bármiféle közigazgatási ügyben

— például egy kis házhely adóbevallása tárgyáhan. csak a hagyományos munkaidő alatt lehet érdemben intézkedni. Valljuk meg őszintén, egy félórás ügy elintézése miatt igen kevesen vesznek ki egv egész napot az amúgy- is szűirSs. féltve őrzött sza- badsőgtdőből.

ljLff 1 idennek megvan a ma- ga helye. Az oly nehéz harcok árán kivívott háromszor nyolc nem örök érvényességű felosztás. Ma már sokan dolgozhatnak hatórás munkaidőben. S világtendencia az. hogv a munakldő fokozatosan rövidebb lesz, de az mindenképpen érvényben marad, hogy az ember napja egv részét Intenzív munkában töltse el. A szórakozás, a tere- fere, a bevásárlás, az ügyes- bajos dolgok elintézése ~ másik nyolc órára tartozik, — akkor kell Időt, lehetőséget teremteni rá.

Magasszintü küldöttségek érkeztek a szovjet fővárosba

0 A finn és az angol választások

Moszkva

Pénteken délelőtt a nagy Kreml-palota

György-termében megkezdődött a kongresz- szusi küldöttek jegyzékbe foglalása, megbízó- leveleinek átvétele és a kongresszusi okmányok kiadása.

A pénteki nap folyamán jelent meg a bizottság előtt a kilencven esztendős Fjodor Petrov, aki hetven éve tagja a pártnak. Ugyancsak pénteken foglaltatta magát jegyzékbe Gromiko szovjet külügyminiszter is, aki egyébként tagja az SZKP Központi Bizottságának.

A Moszkvába érkezett első külföldi pártküldöttségek magas szintjükkel tűnnek ki, ami még nagyobb jelentőséget ad az SZKP jövő kedden megnyíló XXIII. kongresszusának, egyben lehetőséget ad arra, hogy a küldöttségek vezetői érdemi megbeszéléseket folytassanak egymással.

Csütörtöki jelentések szerint már hét pártküldöttség tartózkodik a szovjet fővárosban, ha eltekintünk Jesus Fariától, a Venezuelai KP főtitkárától és kíséretétől. A mongol küldöttséget Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, az Ausztráliai KP küldöttségét R. Dixon, a párt Központi Bizottságának elnöke, a Ceyloni Kommunista Párt küldöttségét P. Keuneman, a Központi Bizottság főtitkára, a Kanadai KP küldöttségét W. Kashtan, a párt főtitkára, a Dán KP küldöttségét K. Jespersen pártelnök, az Argentin KP küldöttségét V. Codovilla pártelnök vezeti. A Moszkvába érkezett brazil pártküldöttség összetételét és a küldöttség vezetőjének nevét nem közölték.

Az SZKP XXIII. kongresszusára érkező

külföldi pártküldöttségeket a szovjet párt elnökségi tagjai és a Központi Bizottság titkárai fogadják.

Vietnami leiemét

Harcok Saigon külvárosában

A dél-vietnami szabadság- harcosok péntekre virradó éjszaka megtámadták a kormánycsapatok egyik őrállását Saigon külvárosában, közel a főváros egyik repülőteréhez. A kormánycsapatok veszteségeket szenvedtek.

A dél-vietnami kormánycsapatok szóvivője pénteken közölte, hogy Thanh Tri közelében, a Mekong deltájában a kormánycsapatok 238 személyt öltek meg. A kormány szóvivője azt állította, hogy az áldozatok partizánok voltak — a 238 halottnál azonban mindössze 32 fegyvert találtak. A kormánycsapatok veszteségét nem közölték.

Dél-Vietnam, Ben Cul: A volt kapitalista házában ülésezik

a Ben Cui gumiültetvény intézőbizottsága. A dolgozók a felszabadító harcot kővetően saját kezelésükbe vették ma

ültetvényt.

i

De Gaulle levele lohnsonhoz

Párizs: Párizsban csütörtökön délután közzétették De Gaulle francia elnök és Johnson amerikai elnök március 7-1 levélváltását. Mint Ismeretes, Johnson levelét néhány órával korábban az AP amerikai hírügynökség bonni irodája egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva — amelynek rendelkezésére állt a levél szövege — már nyilvánosságra hozta, s ennek alapján a sajtó Ismertette.

De Gaulle kézzel írott levele bevezetőben leszögezi: Franciaország a NATO jelenlegi szerződésének 1969-ben esedékes lejárta után is tagja kíván maradni a szövetségnek. „Ez azt Jelenti — írja De Gaulle —, hogy amennyiben az elkövetkező három év eseményei nem változtatják meg a kelet—nyugati kapcsolatok alapvető tényezőit, Franciaország 1969-ben és az után Is. éppen olyan eltökélten készen áll majd harcolni szövetségeseinek oldalán, mint ma, abban az esetben, ha valamelyiküket nem provokált agresszió érné”.

De Gaulle a továbbiakban leszögezi, hogy az 1949 óta végbement és ma is folyamatban lévő változások nem indokolják többé a szövetség megkötése után foganatbsított multilaterális és amerikai— francia kétoldalú egyezményeket.

„Ezért Franciaországnak az a célja, hogy területén visszanyerje szuverénitásának teljes gyakorlását, amelyet jelenleg sért a szövetséges katonai egységek állandó jelenléte és a francia légitér Igény- bevétele”. Franciaország szándéka, hogy beszünteti részvételét az „integrált” parancsnok s égok ban és erőit többé nem bocsátja a NATO rendelkezésére. Magától értetődő — írja De Gaulle —, hogy e döntéseinek végrehajtásáról Franciaország kész a szövetséges kormányokkal és különösképpen az Egyesült Államokkal rendezni a rájuk vonatkozó gyakorlati intézkedéseket —

lásrészt Franciaország kész legegyezni e kormányokkal katonai könnyítéseket illemen, egy olyan konfliktus setében, amelyben Francia- rszág oldalukra állna, vala- ünt a francia és a többi or- ság fegyveres erőinek együtt- jűködéséről egy közös akció setében, nevezetesen Német- rszágban.

De Gaulle levele végül köz- , hogy mindezekben a kérésekben a francia kormány lvatalosan is fel fogja ven- i az érintkezést az amerikai ormánnyal, de „őszinte, ba- áti szellemben” előre tájé- oztatni kívánta Johnson el- ököt. Mint ismeretes, az merlkai kormányfő négy órán elül válaszolt De Gaulle üze- etére és gyakorlatilag eluta- ttotta azt, hozzáfűzve, hogy rről a kérdésről még tárgyasokat kell folytatnia NATO- zövetségeseivel.

Chalfont— Gromiko megbeszélés

Moszkva: Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Lord Chalfont, a leszerelés kérdéseinek brit külügyi államminisztere, aki hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodik, pénteken a délelőtti órákban megkezdte tanácskozásait Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel.

Jozef Lenárt előadása

Napirenden:

A nemzeti bizottságok munkája

Prága; A csehszlovák lapok bő kivonatokban ismertetik Jozef Lenért miniszterelnöknek a CSKP Központi Bizottsága március 22-23-1 ülésén tartott előadói referátumát a nemzeti bizottságok szerepéről és feladatairól.

A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a XIII. pártkongresszus előkészületei során nagy figyelmet fordítanak a nemzeti bizottságokra, amelyek Csehszlovákiában a tanácsok szerepét töltik be.

A referátum részletesen elemezte a nemzeti bizottságok megalakulásának történelmi előzményeit, foglalkozott szerepükkel a szocializmus fejlődésének Jelenlegi Időszakában, majd vázolta az előttük álló feladatokat.

Len árt miniszterelnök beszámolója, majd az azt követő széleskörű vita után a Központi Bizottság egyhangúlag elfogadott határozatot hozott, amelynek értelmében a nemzeti bizottságok szerepével és feladataival foglalkozó KB- határozatot a párt májusban összeülő XIII. kongresszusa i elé terjesztik.

Leálltak a vasutak Franeiaorszáeban

Párizs Franciaországban pénteken minimálisra csökkent a vasúti forgalom, mert a vasutak 35 000 főnyi „mozgó személyzete” — vonatvezetők, kísérők — 36 órás sztrálkba lépett. A nagy nemzetközi és belföldi vonalakon a menetrendszerű vonatoknak mintegy 40 százaléka közlekedett, a helyiérdekű vasutakon pedig a rendesnek egynegyedére csökkent a vasúti forgalom. Párizsban a hatóságok 400 katonai teherautó flzembchelyezésével igyekeztek pótolni a külvárosi vonatokat, a dolgozók nagy része azonban nem tudott eljutni munkahelyére. A vasúti teherforgalom egész Franciaországban szünetel.

A vasutasok ttx miaalOaa BnetéMOMMat MvttdsA

A hét nemzetközi politikai eseményeinek sorában az első hely mindenképpen egy budapesti tanácskozást illet meg: a Béke Világtanács elnökségének és a nemzeti békemozgalmak vezetőinek megbeszélését. A budapesti konferencia vitáinak előterében természetesen a világbékét legsúlyosabban veszélyeztető probléma, az amerikaiak vietnami agressziója állt Az elfogadott határozatok közül több is síkra szállt a nemzeti függetlenségért. Szabadságért és a békéért küzdő vietnami nép ügyéért; a békemozgalom világvezérkara felhívta a népeiket, csatlakozzanak a hamarosan sorra kerülő washingtoni béketüntetéshez is és a genfi értekezlet évfordulóján a svájci városbem rendezendő nemzetközi demos trációval mutassák meg, hogy a világ népei a genfi megállapodások betartását, tehát a vietnami békét, az idegen csapatok, az amerikai ag- resszorok távozását követelik.

A hét másik nagy eseménye annak a válságnak egyre szélesebbkörű kibontakozása volt, amelyet De Gaulle elnöknek, a NATO-szervezete és mai rendje elleni fellépése váltott ki. Ma már ott tartunk, hogy a nyugati fővárosokban a részletekre kíváncsiak: mikor milyen körülmények között és milyen sürgősségi határidővel követeli majd a tábornok-elnök az atlanti vezérkari hivatalok, a NATO-parancsnoksá- gok, a raktárak és mindenekelőtt a támaszpontok elköltöz- tetését francia földről. A NA- TO-válság mélységét és komolyságát aligha bizonyítja jobban más, mini Johnson elnök szerdai beszédének néhány megállapítása. Az amerikai elnök nyíltan „széthúzásról”, „elszigetelődésről”, a „biztonság veszélyeztetettségéről” beszélt. Johnson egyébként kifejtette, hogy az Egyesült Államok — együtt azokkal a szövetségeseivel, akik egyelőre nem követik De Gaulle-t — tovább folytatja annak a NATO-nak megerősítését, amelyről a tábornok-elnök nemcsak azt állapította meg, hogy elavult szervezetű, ellentmond a nemzeti szuveré- nitásról vallott klasszikus elképzeléseknek, hanem azt is,

hogy „a cél, amelyért életre- hívták, már nem időszerű”. Az idei moszkvai látogatására készülő francia államfő ezzel világosan kimondotta: reálisan gondolkodó politikus nem hihet a „szovjet veszélyről” kiagyalt hidegháborús mesékben.

V

álasztás utáni és választás előtti hírek légiója is érkezett jónéhány országból. A márciuseleji osztrák választások után még mindig nem született meg a kormány; az eddigi koalíció két pártja közül most a választásból mandátumnyereséggel kikerült Néppárt ugyanis olyan súlyos engedményeket kér a szocialistáktól, amelyeket Pittermann pártja nehezen fogadhat el. Nemcsak miniszteri tárcákról van szó, hanem például az államosított ipar tőkéskézre adásáról Is; ez pedig túlságosan nagy ár a koalíció bársonyszékeiért.

Világszerte nagy feltűnést keltettek a finn választások eredményed. A kétszáz képviselőből álló finn törvényhozásban alaposan megváltoztak az erőviszonyok azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt H mandátumot nyert a múlthoz képest. így a munkáspártokhoz tartozó képviselőknek 105 szavazata van.

A

nglia ugyancsak választásra készülődik és a legutóbbi közvéleménykutatások szerint Wil- sonnak, illetve a munkáspártnak ezúttal valószínűleg sikerül tizenöt-húsz mandátumé« előnyt szereznie a konzervatívokkal szemben. Tűi azon az angol kortesharcokban szokatlan durvaságokon, amely bűz- bombahaji gálásokban és a miniszterelnök szemének meg- sebzésében nyilatkozott meg, a legérdekesebb új vonás a két nagy "párt Közös Piac-politikájának hangváltozása. Heath, a Tory-vezér lelkes és feltételnélküli csatlakozási vágyáról szólva Wilson gúnyo* san úgy nyilatkozott, hogy a konzervatívok „térden csúszva” is igyekeznek az EGK felé. Fontos és figyelemremélté, hogy a munkáspárti miniszterelnök most újra megerősítette azt a legutóbbi Moszkvában is hangoztatott véleményét: nem engedhető meg, hogy német ujj kerüljön az atomfegyver ravaszára.

A kerítésen

M

iért nem a kapun, miért a kerítésen? — Ha belepek a kapun, öt perc múlva az egész gyár tudja.

— És az baj-e?

— Nem baj. éppenséggel. De magam akarok meggyőződni arról, hogy rendben mennek a dolgok. Például ez az Ideiglenes kerítés az építkezés miatt van. Éjjeliőrük nincs, látja, bejutottunk ...

Néhány hete így jutottam be éjjel a Bőrgyárba az üzemrendészet vezetőjének kíséretében. Azóta már az építők beállítottak egy éjjeliőrt, a garázs-udvar külső kapujára biztonságos zárat szereltek, s az üzemlakatos, aki akkor éjjel aludt a műhelyben, figyelmeztetésben részesült. Más szabálytalanság azon az éjszakán nem történt.

— Még ez a jó, hogy nem történt, — mondja Egri Gábor, a Pécsi Bőrgyár rendészeti vezetője.

— És máskor? Gondolkozva tárja szét kezét:

— Hat éve vagyok üzemrendész. Ez idő alatt azért történt egy s más.

— S előtte?

— A meszesben dolgoztam. Ha vissza kellene mennem valamelyik üzembe, csak a meszest választanám, pedig elég ronda munka van ott. Bár most már több munkafolyamatot gépesítették, targoncák, daruk mozgatják az anyagot.

Egri Gábor fizikai munkása volt a gyárnak. Ismeri a beérkező nyersbőr útját egészen a csomagolásig Következésképpen tudja azt is, hogy mikor, hol, hogyan jelentkezhet a kár — gondatlanságból, hanyagságból. Ismeri a gyár területét is, mint a tenyerét: ötven holdat foglal el a Bőrgyár. Tudja az értéket is, amely körülbelül 320 millió forint — amiért bizonvo? mértékben ő is felel. És ismeri az embereket, tudja, hogy a gyár ezemégyszázas létszámából körülbelül 800 dolgozó tíz évnél hosszabb ideje dolgozik az üzemben, de a fennmaradottak többcélé is évek óta jár a gvárba

— Mire jó az ismeretség?

— Fordított dolog ez Inkább. Az a Jó, ha minél többen fordulnak hozzám bizalommal, vagyis nemcsak az enyém, hanem közös ügy a gyárban felhalmozott érték védelme. Nemrég egy teherautó vezetője szólt nekem, menjek ld a kocsihoz, nézzem meg, mi-