Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

MÁRCIUS 3. napló 5 Volt betegek találkoznak véradóikkal A Vöröskereszt mozsgói szervezete és a körzeti mű­velődési ház vezetősége az országban első ízben vállal­kozott arra az érdekes kez­deményezésre, hoCT" március 27-én, egész napos prog­rammal megrendezze a vér­adók és vért kapottak talál­kozóját. A találkozó elsőd­leges célja az, hogy szemé­lyes kapcsolatok révén is erősítse a véradás nemes, embersegítő, sokszor életet mentő mozgalmát. A mozs­gói Vöröskereszt aktívái ezekben a napokban szemé­lyesen keresik fel és hív­ják meg a találkozóra azo­kat, akik a véradás kapcsán kétoldalú kapcsolatba ke­rültek egymással: a sziget­vári kórházból negyven olyan személy nevét je­gyezték fel, akiket mozsgói véradók segítettek a gyó­gyuláshoz. A találkozó színhelye a mozsgói körzeti művelődési ház lesz, ahol dr. Mécs László járási igazgató fő­orvos bevezető szavai után dr. Bajtai Gábor, a megyei vóradóállamás igazgató fő­orvosa „A véradás fontossá­ga a modem gyógyításban” címmel tart előadást. Ez­után azok beszélnek gyó­gyulásukról, akiket a ka­pott vér mentett meg az életnek, az egészségnek és adott vissza szeretteiknek. A délután az ismerkedé­sé, szórakozásé lesz: a mű­velődési ház együttesel ad­nak ajándékműsort a talál­kozó résztvevőinek. A mozs­gói óvodások gyermektán­cokkal, az úttörők énekka­ra dalokkal, népi táncokkal, a színjátszó csoport egvfel- vonásossal. az almáskeresz­túriak tréfás jelenettel, a szulimániak ugyancsak szín­darabbal szórakoztatják ven­dégeiket. Majd a honisme­reti szakkör rendezvényére kerül sor, melyen abból „vizsgáznak” a résztvevők, hogy „ki mit tud a kör­nyék történetéről?” Az érdekes és dicsérendő kezdeményezés fontosabb mozzanatait a Televízió és a megyei filmhíradó mun­katársai is megörökítik. Évszázados hagyomány került múzeumba Tizenhat szakkor otthona Jól lelellek a szőlők Háromezer hold korszerű nnsxiizpm társa r. Dlófásl I.a)os, a Szőlészeti a<atólntézet tudományos munka- rsa a metszés fogásait mutatja a bemutató résztvevőinek. Baranyában jelenleg 18 ezer holdon termelnek szőlőt és eb­ből 3000 hold már korszerű nagyüzem. Forradalmi válto­zás történt az utóbbi években, évszázados szőlőművelési ha­gyományok kerültek múzeum­ba. A korszerű szőlőművelés­ről a tavaszi feladatokról tar­tottak tegnap bemutatót a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepén. 100 fő részvételével. Dr. Diófásd Lajos, a Szőlé­szeti Kutató Intézet pécsi tele­pének tudományos munkatár­sa tájékoztatta lapunkat a feladatokról, a korszerű mű­velés fogásairól. Először talán annyit, hogy számunkra a mai bemutató különösen érdekes, mivel ma éppen tizedik éve. hogy min­den esztendő márciusában ősz. szegyűjtjük a megye szőlé­szeti szakembereit a szőlő- termelő gazdaságokat és a szőlősgazdákat és bemutatót rendezünk számukra. Elmond­hatom, hogy a rügyek az idei télen jól teleltek, rügyfel­fagyás miatt nem kell több rügyet hagyni metszéskor. Vi­szont tavaly jelentős peronosz- póra kár érte a szőlőt, ezért egyes tőkék visszaestek, le­gyengültek. Nagy terhelést ilyen tőkéken alkalmazni nem szabad. A metszést' már. jó megkezdeni. Ugyanis tfz nap múlva várható a rügyfakadás és utána már jelentős kárt oko­zunk a metszéssel. Telepün­kön már február hetedike óta metszünk és a szőlőknek több mint a felével végeztünk. — Tegnap jártam a Villány— Siklósi Állami Gazda-ágban ahol 1200 hold metszésével vé­geztek. A tőkéket nem szabad sab­lonosán terhelni. Differen­ciáltan kell metszem attól füg gően, hogy milyen a tőke kondíciója. A tőkeforma ki­alakítása nem fejeződik be a metszéssel, hanem áprilisban folytatódik, amikor a hajtás 1—2 centiméter hosszúra meg­nő. Ilyenkor hajtásválogatást kell végrehajtani, és ekkor alakíthatjuk ki a végleges ter­helést. Enélkül kudarcra van ítélve minden próbálkozás." A siklósi termelőszövetke­zetben például a Moser-féle magasműveléssei 1965-ben jó eredményt értek el országos viszonylatban is. amit többek között a jó metszésnek kö­szönhetnek és annak, hogy mindent megadtak a szőlőnek. 1965 fő tapasztalata, hogy a kései érésű fajták, mint az Olasz rizling, a Cirfandli, a Furmint alacsony kordonmű­veléssel adják a legjobb mi­nőséget. A magas kordonmű­velésre viszont a koraibb érésűek a megfelelőek, mint a piros Tramini, a Szürkebarát, a Chardonnay (Fehér burgun­di), Leányka. Rizlingszilváni, stb. A tegnapi bemutatón a részt vevők megismerkedhettek töb­bek között a támaszrendsze­rek különböző yariációival, a „T”-tartós és tartó nélküli tá­maszrendszerekkel. A bemu­tatón elmondották, hogy a 240 centiméter sortávolságú sző­lőkben az öt szinten kihúzott huzal a legjobb az intenzív fajták termesztésére A be­mutatót borkóstoló követte. Mssvsr fiafajok látogatása Skóciában A Magyar Országos Diák- bizottság és a Skót Diákszer­vezetek Szövetsége közötti megállapodásnak megfelelően a két ország fiataljainak egy csoportja kölcsönös látogatást tett egymás országában. A 17 tagú sikót diáikküldöttség tavaly járt Magyarországon, az ugyanannyi személyt szám­láló magyar csoport pedig a napokban tért vissza kéthetes a villányi művelődési ház skóciai útjáról. A csoportnak az ország különböző egyete­mein tanuló diákok és fiatal oktatók voltak a tagjai, kö­zöttük dr. Végi János, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem fiatal orvosa is. A Skóciában járt magyar turistacsoportnak dr. Tényi j Tröszt Erzsiké kissé félén- Jenő, a Pécsi Orvostudományi , ken nézett ránk, amikor fény- Egyetem adjunktusa volt a képezőgéppel, jegyzetfüzettel vezetője. I a kézben berobbantunk a ze­A BIZOMÁNYOS VARÁZSIQÉJE neterembe. Aztán mégis kö­télnek, jobban mondva fény­képezőgépnek állt és a tanár­nővel együtt megörökítettük a villányi művelődési ház ze­nei szakkörének egy tagját. A tanárnő, Tornai Ferenc- né, hetenként kétezer kiuta­zik Pécsről és déltől este hét óráig oktatja a szakkör húsz tagját. tő tabló hozzáértésről tanús­kodik. Egymás munkáit szi­gorúan megbírálj ák; pénteken este elméleti dolgokról vitat­koznak. Havonta egyszer házi kiállításon mutatják be ter­mésüket. — Akkor én a B2-re lép-' tem, mire ő... mire ő, igen F6-ra .. > Mindez már a fotósok rezi­denciájának előtérében zajlik le. Két fiatalember belemé­lyedt egy partiba, de késne!: a lépésekkel, mert a szomszé­dos asztalnál Izgalmas csatát elevenítenek fel, kénytelenek oda figyelni. Ránk, kibicekre fittyet hánynak, pedig a fe­hérnek tudnék egy kitűnő lé­pést ajánlani, ha most a fu­tót a ... Szóval a mesterparti itt a központ, amelyik csodák csodájára -- vagy nem! — döntetlenül Végződött azon az estén. Atfurakodunk a nyúltenyész- tő szakkör folyosón várakozó népes táborán, övék lesz majd az a terem, ahol jelen­leg az úrvezetők robognak a tanfolyam felé. A földszinten, a klubteremben öregek és fia­talok hallgatják az Üniv^rsia- déról szóló élménybeszámolót, amelyet a Mozgó Művelődési Ház szervezett. Kolep Gyula az a típus, aki ebben a 1 kosz­nak látszó esti forgatagban érzi jól magát, mert alig le­het néhány percre beszélget­ni vele. Kirakata, pultja nincs, neanlbetűk néma hirdetik a portékáját, mégis eladott már egy nagyobb üzletre való könyvet. — Kilenc éve, hogy könyv­bizományos lettem. Ha jól számolom, hát körülbelül huszonháromezer kötetet ad­tam el azóta. Pedig eleinte nem volt egyszerű feladat. Először csak havi 6—800 forint értékű könyvet közve­tített a raktár és a vásárlók között. Ebből hamarosan 2—3000 forint lett, majd 5—8000, végül a második év­ben és azóta rendszeresen téli hónapokban 7—8, nyáron 5—6 ezer forintos forgalmat bonyolít le Czifra Jenő, a pécsi MÁV Igazgatóság cso­portvezetője. Mit jelent könyvbizomá­nyosnak lenni? Először is egy szekrény, egy kívánság- könyv és munkahelyi en­gedély szükséges hozzá. Az­tán ügyesség, szorgalom, em­berismeret. A többi már magától jön. A többi, vagyis a vásárlók. — Van a könyvbizomá- nyosnak egy varázsigéje. így szól: „Részletre adomT’ — meséli Czifra Jenő. Ez a varázsige huszonhá­romezer kötetet juttatott el olvasóihoz. «— Ezeknek az olvasóknak nyolcvan százaléka csak a I részlet miatt vásárol köny­vet, legalábbis eleinte. így kisebb anyagi terhet jelent. De annak is van némi va­rázsereje, hogy a könyvbizo­mányosok általában évék óta együtt dolgoznak, egy mun­kahelyen élnek vásárlóikkal, személyes ismeretség köti őket egybe, aztán a bizomá­nyosi könyvszekrényben fesz- telenébbül lehet kutatni, for­gatni, latolgatni: „Melyiket vegyem meg!?” Czifra Jenő általában a munkaidő kez­dete előtt kicsit korábban bemegy az igazgatóságra, rendezi, átveszi a Kossuth Lajos utcai 102-es számú könyvesboltból érkező szál­lítmányt és mire vevői beér­nek, már ott fekszik aszta­lukon a kívánt könyv. Fize­tési napon aztán rendszere­sen jönnék a részletekkel. Az egyszerű lebonyolítás mögött azonban fontos ta­pasztalatok rejlenek: —- Megfigyeltem — mond­ja Czifra Jenő — hogy több­nyire nők vásárolnak. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a sokat emlegetett második műszak őket terheli, akkor ez a jelenség eléggé meg­lepő. Más kérdés, hogy né­melyik panaszkodik: nincs időm olvasni. De a család ellátása úgy látszik kultu­rális téren is asszonyi fel­adat. — A vasútnál sok műsza­ki ember dolgozik? ök mi­lyen könyvek iránt érdek­lődnek? — Mivel nálunk külön szakkönyvtár van, nehéz le­mérni, hogy a műszakiak ér­deklődése mennyire oszlik meg a természettudományok és a szépirodalom között. Annyi azonban biztos, hogy „szakbarbárokról” nem be­szélhetünk, mert a kifejezet­ten műszaki részlegeinkben ugyanolyan arányban veszik az irodalmi alkotásokat, mint a többiben. A szépirodalom azonban Czifra Jenő tapasztalatai sze­rint egyoldalúan a prózára korlátozódik. Verset többnyi­re csak a gyerekeknek visz­nek, mert kötelező olvas­mány. — A kedvenc írók? — A vásárlók derékhada még mindig a magyar klasz­szikusokat olvassa, Jókait, Mikszáthot. A ma élő szer­zők közül Németh László jár az élen, a Bűn nyolc példányát azonnal megvették a MÁV-nál. De kedvelik Szabó Magdát, Berkest And­rást, és újabban Sántha Fe­renc is divatba jött. A tapasztalatok sora azon­ban ezzel korántsem ért vé­get — Kevés a jó ifjúsági re­géig és általában « gyer­mekek és az ifjúság számára írott jó alkotás — mond­ja. — Ez lehet az oka, hogy hatalmas igények jelentkez­tek még mindig „Andersen legszebb meséi” vagy a „Gö­rög mondák és regék” iránt. Elgondolkozik, majd bát­ran kimondja: — De általában az egész magyar szépirodalomra vo­natkozik, hogy kissé keve­sebb szerző kevesebb müvét kellene kiadni, de azokat nagyobb példányszámban. Emellett teret lehet még hagyni a fiataloknak is, de kissé óvatosabban. És még egy tapasztalat: a Milliók könyve című soro­zat az utóbbi másfél évben kevéssé megválogatott műve­ket is tartalmaz. Nagyobb gondot kellene fordítani az idegen szerzők alkotásainak kiválasztására, mert így ön­kéntelenül is felvetődik a gondolat a vevőben: azért adnak kJ sorozatot, hogy ab­ban a kevésbé jó műveket is eladják. Czifra Jenő munkásságáért kétszer országos szervtől, egyszer a szakszervezettől kapott oklevelet, illetőleg ju­talmat. Ennél azonban sok­kal nagyobb elismerés az a huszonháromezer kötet, amit kulturális missziónak beillő tevékenységével az olvasók kezébe adott. Földessy Dénes — Két hangszert tanítok egyelőre, a zongorát és a tan­góharmonikát, de szeretnénk megindítani a fúvós tansza­kot is. A gyerekek saját hang­szeren gyakorolnak, nagyon szorgalmasak, pontosan óra­rend szerint beosztjuk őket. Szolfézst és zeneelméletet is hallgatnak, tehát a színvonal nagyjából megegyezik a zene­iskoláéval.* Januárban rendeztek egy növendékhangversenyt. Na­gyon jól sikerült. A hallgató­ság természetesen a szülőkből, a rokonokból és az Ismerősök­ből tevődött össze, hogy meg­lássák, mit tudnak a gyere­kek. A folyosó végén még Kolep Gyula Igazgató számára Is ismeretlen emberek gyülekez­nek. „Úrvezető tanfolyam In­dul, most beszélik meg a le­bonyolítását". A fotólaborató­riumban Feltrtn Frigyest ta­láljuk, amint nagyítással kí­sérletezik. — Hol dolgozik? — Pécsre járok, a vegyi- gyárba. Azért van időm fotóz­ni is. Van Ideje... Reggel fél 4- kor kel, utazik, ledolgozza a nyolc órát, este hazaér, és máris rohan a laboratórium­ba. Nem lehet ezt másként csinálni, mint tényleg a ter­mészet, a fény szerelmese­ként. Vele együtt még har­mincötén hódolnak a fényké- I pezés szenvedélyének. A hó- I nap legjobb képeit megörökí­— Minden esténk ilyen. Ti­zenhat szakkörünk van s meg mennyien jönnek különDozo kívánságokkal! Az új kultur- náznak nagy a vonzereje. Evekkel ezelőtt semmivel se tudtuk rábírni a peüagoguao- kat, hogy segítsenek nekuna, amióta azonban ide költöz­tünk, megtört a jég. Közüliig kerülnek ki a szakkörvezetoit. ismeretterjesztési előadók, ve­télkedőket vezetnek, végre % három év óta vajúdó éneu- kar is egyenesbe jutott. Azv hiszem, ok is úgy látták, hogy a jelentős helyi költséggel épült művelődési házban pezs­gő, tartalmas életet kell te­remteni. Csak egy kicsivel több pénzünk lenne, ehhez vi­szont az kellene, hogy a he­lyi tsz, gépjavító, állami gaz­daság, földművesszövetkezet megértse: az egységes népmű­velési terv megvalósításához a ma még külön-külön kezeit kulturális alap egységesítéoere is szükség van. A művelődési ház megérde­melné ezt a támogatást, hogy még több embernek nyújthas­son tartalmas szórakozást a hosszú estéken. Bocz József Foto: Erb János Értesítés. A pécsi március Írni megyei Jellegű vásár, március 8- án, vasárnap lesz megtartva a Megyeri úti piactéren, metjert más megyei iparos éa kereskedá nem árusíthat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom