Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-23 / 69. szám
I960. MÁRCIUS 23. napló 3 Társasház az udvarban Pécsett a Sít. ..István tér 1. számú háí udvarán kllencla- kásos, kétemeletes OTP-tár- sasház épült. Az atcafronton újabb nyolclakásos házat építenek szeptemberi határidővel. A távolabbi tervek szerint az új épületek és a Sállal ntcai épületek között sétányt képeznek ki a Szt. István tér és a Landler jent ■tea között. Rugalmasabb kereskedelmi módszerek a vásárlók igényeinek jobb kielégítésére Rugalmasabb és gazdaságosabb kereskedelmi módszerek, az igények legjobb kielégítése, vevők és eladók érdekazonosságának megteremtése, boltok közötti verseny... Ilyen és ehhez hasonló megfogalmazásban olvashatunk az új gazdasági mechanizmus irányelveiben a szocialista kereskedelem jövőbeni feladatairól. Az új mechanizmus elveinek a kereskedelem területén történd érvényesüléséről folytattunk beszélgetést Horváth Lajos elvtárssal, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesével. KÉRDÉS: Mit ért rugalmasabb és gazdaságosabb kereskedelmi módszereken, milyen lehetőségek vannak ezek alkalmazására, elterjesztésére? — A rugalmasabb és gazdaságosabb kereskedelmi tevékenység alapja a vállalati önállóság fokozása, amely megteremti a vállalatok közötti rugalmas kapcsolatok kiépítésének előfeltételeit. A kereskedelem és .szállítói között közvetlen, rendszeres kapcsolatnak, együttműködésnek kell kialakulnia. Ezt a célt szolgálják egyebek között a szeptemberben bevezetésre kerülő új szállítási szerződések. Az a tény, hogy ezzel megszűnik a szerződéskötési kényszer, az élő igények, a kölcsönös előnyök előtérbe kerülését jelenti. Nem az új mechanizmus kérdése —* hiszen ez már akHáromszáz levél Zrínyiről A Hazafias Népfront 350 tagot számláló szigetvári Várbaráti Köre a Zrínyiekre vonatkozó emlékanyag gyűjtésével és a 400 évvel ezelőtti várvédelem jubileumi programjának segítésével járul a jubileumi évforduló nagvobb sikeréhez. A Megvei Könyvtárra! közösen kiállítást rendeznek a költő Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem" c. hőskölteményének kiadásaiból. A már megszerzett jegyzék szerint a hőseposz 62 magyar nyelvű kiadást ért meg, ezenkívül olasz, horvát, bolgár, francia és német nyelvű részletek jelentek meg belőle. Zágon Gvula festőművész- tanár, a Várbaráti Kör vezetőségi tagja több éves munkával, ötven képben festette meg a szigetvári várvédelem történetét, míg Sarlós Endre dekoratőr — szintén a Vár- baráti Kör tagja — képregényben rajzolta meg a „Szigeti veszedelem” eseményeit. Alkotásaikat kiállításon láthatják maid a jubileumi ünnepségre érkezők. A már Ismert szigetvári vonatkozású képzőművészeti alkotásokból, dokumentumok- ból, valamint a község történeti emlékeit ábrázoló fénykénekből reprodukciókat készítettek és a vasútállomás várótermeiben, valamint a turistaszállás szobáiban helyezték el ezeket. Ezenkívül a Várbaráti Kör jelvényével ellátott ízléses albumokat állítottak össze és ezeket r> szeptemberi jubileum! ünnepség illusztris résztvevőinek ajándékozzák majd. A Várbaráti Kör számos tagja a háromnapos programsorozat szervező munkáiéban — kiállítások látogatóinak kalauzolásában stb. — vállalt feladatot, ötvemen — diákok és felnőttek — Idegenforgalmi szakkörön belül készülnek arra. hogv megismertessék a vendégekkel Szigetvárt. Többen — köztük Tomort Károly konzervgyári dolgozó _a környe ző falvakban tartanak előadásokat Szigetvárról, a vár- védelemről. Dunántúl városaiba, községeibe kétezer levelet küldtek szét azzal a céllal, hogy a Zrínyi-kultusz ápolásával kapcsolatos adatokat kapjanak. Eddig háromszáz válaszlevélben közölték, hogy hol neveztek el utcát, teret. Intézményt Zrinyi Miklósról. Dr. Jakab Géza, Zalaegerszegen élő kiváló Zrínyi-kutató a Zrínyi- családfát állította össze, továbbá érdekes előadást Is tartott Szigetváron a Várbaráti Kör felkérésére. A pécsi Tanárképző Főiskola több hallgatója választotta szakdolgozati témájául Szigetvár történetét és értékes munkáiknak egy-egy példánvát — az adatok felkutatásában segédkező — Várbaráti Körnek ajándékozták. kor eldöntött volt, mielőtt a párt és a kormány megkezdte a gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészítését — de a vállalatok szívesen élnek azzal a joggal is, hogy bármely nagykereskedelmi vállalattól vásárolhatnak. A Baranya megyei Ruházati Vállalat már tavaly is 38,5 millióért szerzett be más megyéből árut, a Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat 5—6 millió forint értékű, más megyéből származó áruval járult hozzá 1965-ben a megye lakosságának jobb ellátásához. Ugyanígy nagykereskedelmi vállalataink is szolgáltak ki más megyei kiskereskedelmi vállalatokat. Ezzel bővült a választék és nagymértékben kiküszöbölhetők az áruelosztás hibái. Az ipartól történő közvetlen vásárlástól választékosabb árukínálat megteremtését, az áruellátás színvonalának javítását, a hiánycikkek körének szűkítését, az áru útjának lerövidítését és helyes készlettartás kialakítását várjuk. KÉRDÉS: Milyen törekvések tapasztalhatók az Igények legjobb kielégítésére, az eladók és vevők érdekazonosságának megteremtésére, van-e tere Baranyában a boltok közötti versenynek? — Eddig az volt a gyakorlat, hogy a kereskedelem kénytelen volt átvenni mindazokat a termékeket, amelyeket az Ipar gyártott, vagy amelyek exportból visszamaradtak. Úgyszólván rendszeres volt több-kevesebb cikkből a tartós, vagy átmeneti hiány és ezért sokszor gazdálkodási. elosztási tevékenységet kényszerült végezni a kereskedelem. Ez a kényszerhelyzet vezetett az eladhatatlan készletek keletkezéséhez. Az ipar érdektelen volt a készletek értékesítésében, mert szükségtelen termékeiért ugyanannyi nyereséget ért el, mint a keresettekért. Idén már megállapodások, új szellemű szállítási szerződések alapján rendel a kereskedelem és szállít árut az ipar. Ez vonatkozik az exportból visszamaradt tételekre is. Lehetőség van arra is, hogy a kiskereskedelem közvetlenül vegyen át árukat az ipartól. De mindezek csak a kezdeti lépések. A kővetkező évek feladata lesz, hogy gondos piackutatás alapján még inkább törekedjünk a kereskedelem és a vásárlók érdekazonosságának megteremtésére. A vevők Igényelnek jobb kielégítését szolgálja egyébként a különböző kereskedelmi rendszerek, az állami és szövetkezeti szektor boltjai között folyó verseny is. Bár az állami és szövetkezeti kereskedelem működésének évekkel ezelőtt végrehajtott területi elhatárolása egy adott területen belül korlátozza §. verseny lehetőségét, egyes területek között feltétlenül a verseny fokozódásához vezetett. Jövőbeni feladatunk e verseny kiszélesítése, sőt, még az azonos kereskedelmi rendszerhez tartozó üzletek versenyének kiszélesítése is. A verseny a fogyasztó megszerzéséért és megtartásáért, tehát a fogyasztó érdekében folyik, ezért feltétlenül kedvező hatás várható tőle. A jövőben még inkább arra kell törekedni, hogy a vevők ott vásároljanak, ahol az árukínálat színvonalasabb, kedvezőbbek a feltételek és kulturáltabb a kiszolgálás. Ennek az egészséges versenynek első lépéseit már megtettük Siklósán, ahol a földművesszövetkezet részére magbolt létesítését engedélyeztük. Pécsett a közeljövőben fmsz kertvendéglő nyílik a Mecsekre rándulók jobb és változatosabb kiszolgálására. Ugyanígy biztosítjuk az állami vállalatok egymás közötti versenyét is, hiszen erre az eltérő szervezet és irányítás következtében van lehetőség. KÉRDÉS: Milyen kísérletek előzik meg Baranya kereskedelmében az új gazdasági mechanizmus bevezetését, melyek azok a kezdeti eredmények, amelyeket máris elkönyvelhetnek? — Baranya megyében a Baranya megyei Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalatot és a Sásd és Vidéke Körzeti Földmúvesszövetkezetet jelölték ki a felső szervek a gazdaságirányítás új rendjének kikísérletezésére. Ez nem jelenti azt, hogy a többi vállalat és fmsz ne élhetne a közvetlen árubeszerzések lehetőségével. Erre a folyamatosan megjelenő ésszerű rendeletek és utasítások alapján a ruházati szakmában, de főleg az élelmiszer és vendéglátó szakmákban is van lehetőség. Zöldség-gyümölcs, füstöltáru, baromfi, gomba és még számos más mezőgazdasági termék közvetlen beszerzése révén a városi lakosság jobb ellátását tudja így a kereskedelem biztosítani. A következő lépések megtételére csak akkor kerül sor, ha az ez évi tapasztalatokat, intézkedéseink hatását összegeztük és elemeztük. jlfyff# terét Az összterékenység alapján — és utólag TISZTELT IGAZGATÓ ELVTÁRSI Az önnel folytatott eszmecsere — az új prémlumren- deletet „elemezte” csak úgy négyszemközt, nem hivatalos jelleggel, — különös kérdésre kényszerít: minek is tekinti a prémiumot? A termelést segítő anyagi ösztönzőnek vagy praktikus — és nem utolsó sorban jelentős összegű — ajándéknak, amit arra cserél be az igazgató, amire akar? ön megszokta az eddigiekben, hogy a kiemelt mutatók megfelelő alakulása esetén negyedévenként megkapja a prémiumot, megszokta azt is, hogy a prémiumfeltételeket kell először és mindenáron teljesíteni, utána ha van idő és kapacitás, jöhet a többi, a vállalat eredményessége szempontjából lényeges feladat. Az csak természetes, hogy dolgozóit is ■ prémiumfeltételek és csak a prémiumfeltételek teljesítésére ösztönözte, hja, ugye. mindannyian a piacról étünk, ha ilyen kevés önállóságot adnak az igazgatónak, nem tehet mást, végrehajtja a központi elképzeléseket. Hozzá keli tenni, jól látta akkor a helyzet visszás voltát. A vállalat komplex tevékenységéért, a számokban sokszor ki sem mutatható eredményekért vállalt felelősségnek nagyobb önállósággal kell párosulnia. Ennek nélkülözhetetlen eleme a jog annak eldöntésére, hogy vállalaton belül milyen konkrét feladatok végrehajtása esetén kinek járjon a prémium, és mennyi prémium járjon. Minderre ön az új prémiumrendeletben felhatalmazást kapott. Persze vajmi kevéssé érvényesülne önállósága a gyakorlatban, ha az ön számára továbbra is pontokba foglalnák azokat a feltételeket, melyektől saját premizálása függ. Ez eleve meghatározná az ön szempontjait. Munkakörük jellegével összhangban a vállalati vezetők munkáját az intézkedési tervekben foglalt, a soronkivül jelentkező, valamint a jövőt megalapozó, népgazdaságilag fontos egyéb feladatok megvalósítása terén elért eredmények, a vállalat össztevékenysége alanián kell elbírálni, prémiumukat pedig az éves mérlegbeszámoló jóváhagyását követő 30 napon belül — tanácsi vállalatokról lévén szó — az ipari osztály vezetője az Illetékes szakszervezet területi bizottságával egyetértésben határozza meg. össztevékenysége alapján — és utólag. Ez az, amivel ön sehogy sem akar egyetérteni. Igaz, hogy a prémiumkeret egy részét visszatartották, tehát van fedezet az év végi kifizetésre, a félévi mérlegbeszámoló jóváhagyása után kaphatnak előleget is, de ezt ismét a munka komplex értékelése előzi meg.i. Emberileg érthető, hogy a kisebb vagy nagyobb ösz- szeg, melyre negyedévenként számítani lehetett, nemcsak önnek, családjának is hiányzik, esetleg felborítja az otthoni költségvetést. De van ennek egy másik problémája is. Most melyik mutatót kell hozni, hogy év végén legyen prémium? Hátha szubjektív lesz az ipari osztály, a munkaügyi osztály, a pénzügyi osztály és az illetékes szakszervezet területi bizottságának képviselőiből alakult testület, amikor meghozza a döntést. •« önnek rossz tapasztalatai lehetnek, ez kétségtelenül befolyásolja az embert. Nem Is lehet mást tanácsolni, dől* gozzon legjobb belátása szerint, hogy nyugodt lelkiismeret-* tel várhassa munkájának utólagos elbírálását, s ha nem ért egyet vele, támadja meg a döntést a végrehajtó bizottság előtt. Akkor az ipari osztálynak tényekkel kell bizonyítani. De addig, kérem, vigyázzon az arányokra, tartson mértéket a feltételekben is! ön ténylegesen nagyobb önállóságot kapott. A premizáltak körének meghatározásakor figyelembe veheti, hogy a vállalat tárgyidőszaki és jövőbeni eredményeinek alakulását mely munkakörökben lehet számottevően befolyásolni, nincs kötve százalékhoz és felső határhoz, ha úgy látja jónak, az egész prémiumkeretet konkrét célfeladatok jutalmazására használhatja fel. Legfeljebb az a vád éri később, hogy szubjektív alapon osztogatja a prémiumot Dehát ez szinte elkerülhetetlen. Mindezzel — kivéve talán a szubjektivitást — éppen a vállalat össztevékenységének kedvező alakulását segítheti elő. ezt érdemes megfontolnia. Nagy hiba lenne, ha az egész prémiumrendszerből csak azt szűrné le: önt és közvetlen munkatársait a vállalat össztevékenysége atapján és utó’ag — tehát feltehetően szubjektiven és igazságtalanul fogják premizálni. Kéri Tamás AJTÓ A FEKETEHEQY OLDALÁBAN Orkánanyag érkezett különféle pasztellszínekben, nagy választékban, a PÉCSI RUHAIPARI Y. mérték utáni részlegeibe Ax Út mered ekjén felfelé kapaszkodó autóbusz mellett jobbról-balról elmaradozó különös földkráterek a múltat idézik Pécsbányatelep és a Feketehegy deltájában. • A száz év előtti múltat, amikor ezen a helyen még vakondtúrások módján sorakoztak egymás mellett az aprócska aknák és gombamódra a kincskeresők serény hajlékai. Most ez a múlt újjáéled szemünk előtt. Füstölgő kémé- nyű faházikók, lehéjazott ácsolatíák, szénnel kormozott meddőhányások lepték el újra a vidéket, és csodák csodájára, még bányászok is, akik a nap négy szakában egymást váltva ereszkednek le a kút- mélységű aknák kürtőibe. Na persze, azért történik közben egy és más, ami megzavarja a múlt ösvényein an- dalgok fantáziáját. Az ásós, lapátos, talicskás régiek helyén bórsisakkal, fej tókalapáccsal, automata lámpával, mentőkészülékkel felszerelt emberek szállnak le egymás után a szűk-torkú aknába, s aztán elnyelik őket a szállítóvágatok, fejtések, gurítók labirintjai. Odalent ők Is találkoztak már a múlttal, az egykori Schroll-akna rég porladó bányászainak kezenyomával. Betonból készüli különös formájú „légzsákokra” bukkantak. Rendeltetésüket a bányatörténetben jártas műszakiak derítették fel. Megállapították, hogy elődeik dicséretes szándékkal, de hiányos technológiai ismeretekkel e betontartályokban sűrített levegőt akartak tárolni, amely „érthetetlen és álnok módon megszökött, mielőtt hasznosítani tudták volna. Hogyan kerülhetett sor erre a kései „vizsgálatra?” Ennek is története van. Az ötvenes évek végén egyre kellemetlenebb geológiai viszonyok között dolgoztak a Széchenyi- akna bányászai. A mind mélyebb régiókban feltárt szén- vagyon kitermelése már-már megoldhatatlan gondok elé állította a bánya vezetőit. A biztonságos munkát mind Jobban zavarta a hiányos szellőztetés következtében fellépő gáz-, illetve robbanásveszély, amely vitathatóvá tette a Széchenyi-akna további fenntartását Ahhoz viszont, hogy a Saéchenyi-aknát teljes berendezésével, létszámával megfelelőbb helyre telepítsék, gondoskodni kellett egy „kihúzó” aknáról, így került sor a Feketehegy környéki geológiai kutatásokra, ami meglepő eredményeket hozott. Azon a helyen és környékén, ahol a tanbánya fiataljai bányásztak, hatalmas .szénvagy ónra bukkantak. Több millió tonnás rendkívül értékes szénvagy ónra, amelynek megközelítése új feladatok elé állította a műszakiakat A „hogyanra" rendkívül gyorsan és ötletesen találtak választ. A már említett kihúzóaknát illetve „szívótorkot” úgy oldották meg, hogy a Széchenyi-akna „pihenő” második szintjét újra feltárták és onnan egy irányvágatot hajtottak ki a tanbánya alá. Persze, bajosan lehet így sorok között szemléltetni, hogyan teremtettek innen öez- szekötletést egy közbeiktatott akna révén a Széchenyi-akná- val, de azt mindenképpen meg kell említeni, hogy lékordidö alatt. Alig három hónap kellett althoz, hogy Kerekes Mihály és Márict Imre szocialista brigádjai „kihajtsák” az összekötő irányvágotot, illetve felépítsék a már említett kihúzó aknát Ezekután már semmi sem állt útjában a folyamatos termelésnek. A Feketehegy oldalában nyitott ajtó szellőzteti végig a kilométerekben számolt földalatti folyosókat, guritókat, fejtéseket. Visszahőkölt a pécsi bányák elsőszámú közellensége a gázveszély, s úgy néz ki, végérvényesen el takarodik legalábbis a Széchenyi-akna környékéről. Sok év után találkoztam „fagyoskodó” bányászokkal is. Szűcs Jenő, a feketehegyi „bányalejárat” bejáró aknásza beszélt róluk. — Itt nálunk pufajkában dolgoznak az emberek. Az új légakna és ezek a nyílások alaposan felforgatták a hagyományokat. Amíg ez nem volt, addig a levegő alulról felfelé húzott, most éppen fordítva. Kicsit kellemetlen, de nagyon hasznos ez így, ahogy van ... Ami a hasznosságot illeti, nemcsak a szellőztetésre célzott, hanem egyebekre is, amikor a közeli Gyükés és Kasz- szián felé mutatott — Ott, azon a részen négyöt méteres széntelepeink is vannak. Úgy tervezik, hogy omlasztással, vastámos fejtéssel termelik majd ki a szenet. Olyan, aminek 28—30 százalékos csak a hamutartalma ... Rámnéz, s amikor hiába fürkészi rajtam a szén minősége feletti elismerést, hozzáteszi még. — Olyan minőség ez, ami még a mélyszinti bányászkodásnak is dicséretére válik ... És miután erre is csak bizonytalanul reagáltam, felhagyott a meggyőzés további érveivel. — Na, ideje, hogy megnézzem Koticsékat. Itt dolgoznak alattunk talán 12—14 méterre. És ott az út mellett, a leszállás előtt szokásos minden előzetes jelzés, bejelentés nélkül egyszere csak eltűnik előlem Szűcs Jenő, a Feketehoo-1' „bejáróaknásza”. Azután kúf- mélységnyire alattam még egyszer felviláglik hozzám nz arca és barátságosan integető keze. — Jószerencsét! Még látom, hogy befordul egy oldalfolyosón pontosan az úl alá. ahol a márciusi nap alatt éppen eav au* -*z robog Széchenyi-akna felé. Pálinkás György
