Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-22 / 68. szám

1966. MÁRCIUS 22. napló i Mit tudnak a fiatalok? Kiállítás ipari tanulók és középiskolások munkáiból Várják az üzemekben is az általános iskolákat Vasárnap délelőtt 10 óra­kor nyílt meg a megye ipari tanulóinak remekműveiből és a középiskolák politechnikai munkáiból rendezett kiállítás a Technika Házában a műsza­ki propagandahónap kereté­ben. Lukács János, a megyei KISZ-bizottság titkára nyitot­ta meg a kiállítást: — Tanulóifjúságunk meg­szívlelte a felhívást, komoly munkával készült a kiállítás­ra, s végül várakozáson fe­lüli mennyiségben érkeztek a zsűri elé a beküldött mun­kák. Megyénkben másodízben került megrendezésre a me­gyei kiállítás. Már a tavalyi tsnnsrialatok alapján elmond­hatjuk, hogy hasznosnak bi­zonyult, hozzájárult a szak­munkásképzés és a szakköri munka színvonalasabbá téte­léhez, segített a pályaválasz­tásban a fiataloknak. A tava­lyi kiállítás is gazdag és szép volt. nem kellett szégyenkez­nünk. méltán kaptak elisme­rést az országos kiállításon is az innen felküldött művek. A mostani kiállítás *még gaz­dagabb, szélesebb területet ölel fel, s megfelelően repre­zentálja a fejlődést. A kiállí­tott tárgyakat értékelni és dí­jazni fogjuk, s az eredmény hamarosan itt is látható lesz. A meglehetősen nagyszámú érdeklődő ezután megtekintet­te a kiállított tárgyakat. Ter­mészetszerűleg a legnagyobb érdeklődést kezdetben a leg­szebb, leginkább ' látványos vitrinek és tárgyak váltották ki. így például a művészeti gimnázium gyönyörű ötvös-, kerámia- és szőnyegmunkái, amelvek — mint egy látoga­tó találóan megjegyezte — nyugodtan felvehetnék a ver­senyt a kereskedelemben kap­ható tárgyak többségével. A terem egyik fő helyén találha­tók az 500. Iparitanuló Inté­zet tanulóinak, az ÉM Épító- gépjavító és Gépgyártó Válla­lat lakatostanulóinak, a MAV- nál tanuló járműlakatosoknak, valamint az AKÖV tanulóinak különféle vasúti és gépkocsi- modelljei. s egy kettős ollós­szerkezetű szerelőállvány mű­ködőképes modellje. A külön­féle szakmák tanulói kissé át­tekinthetetlenül ugyan, de képviselve vannak a kiállítá­son. A Villamos és Gépjavító Ktsz ipari tanulói egy kismé­retű fagylaltpultot készítet­tek, amelyet a kiállítás ren­dezésekor ki is próbáltak: ki­tűnő fagylaltot lehetett készí­teni benne. Szép a mezőgaz­dasági — villányi és palota- bozsoki — ipari tanulók né­hány mezőgazdasági gépmo- dellje. A kádártanulók kis hordói is igen jól sikerültek, díszárunak is beillenek. A komlói 501. intézet fiataljai elkészítették a Zobák-akrai modellt, a pécsi Cementipari Vállalat bakdarujának kicsi­nyített mását, és még néhány más darabot. A Bólyi Állami Gazdaság tanulói emelőt, szer­számokat állítottak ki. A vil­lanyszerelő tanulók villany­újságja jól működik, szemben a kiállítási terem ajtajával. Az épületlakatosok először ál­lították ki munkáikat: vas­kaput, detektív rácsot, billenő kaput —, az építőipari tanu­lók néhány, tanmenetben is szereplő'munkája szintén egy kevéssé népszerű szakma meg­szerettetéséhez járulhat Hozzá, az épületmodellek, a tetőszer- kezetek, a külső és belső áll­ványok modelHei. valamint «• mellékelt rajzok bizonyára ér* deklik majd a fiatalokat. Ter­Szaltcm cár Pécsett Uj műsorával mutatkozott be vasárnap délelőtt a népszerű pécsi Bóbita együttes. Szaltán cár és a Két hiú kis malac című bábjátékokat mutatták be a pécsi bábosok Nyitás előtt a Vidámpark Nyitás előtti napjait éli a Mecseki Vidámpark, hiszen március 25-én tartják a mű­szaki bejárást, április elsején már próbaüzemei, s hivatalo­san április 3-ától kezdi meg a hatodik szezont. Eddig már közel két és fél millió látogató szórakozott a Mecseki Vidám­parkban, amelyik 18 játékkal kezdte meg működését, ma pedig 34 féle játék szórakoz­tatja a közönséget. A felújított óriáskerék új helyen várja a látogatókat, s rövidesen meg­kezdik a nagy dodgem építé­sét is, amelyik évközben már működik. Á Vidámparkkal egyidőben üzembehelyezik az úttörővasutat is. Az Allatkert új állatokkal gyarapodik. Budapestről egy jak bika érkezik, a Földmű­velésügyi Minisztérium aján­dékaként pedig Gyulairól ka­punk egy dámszarvaspárt. Áprilisban pedig — amikor az idő felmelegszik — Budapest­ről érkezik a zebra. mészetesen a híradástechnika is képviselve van néhány ér­dekes, de nem eléggé meg­magyarázott szerkezettel. A szakkörök faipari munkákat, repülőmodelleket állítottak ki többek között. A kiállítás jelentősége, ér­dekességén túl, nyilvánvalóan abban jelentkezik, hogy való­ban rendkívül sok segítséget adhat a fiataloknak a pálya- választásban. A kiállítás egy hete alatt állandóan tartanak pályaválasztási tanácsadó- ügyeletet a helyszínen. Az ál­talános iskolák csoportosan is megtekintik majd a kiállítást. A különféle szervek, s a „ki­állító” vállalatok várják az igényt: ha az általános isko­lák kívánják, az illető mű­helyt, szakkört, az ipari ta­nulók munkahelyeit közelebb­ről is megmutatják nekik. Remélhetőleg az általános iskolák élnek ezzel a lehető­séggel, éppen a legaktuálisabb feladat, a pályaválasztás meg­könnyítése és segítése érde­kében. Nagyobb óvatosságot a kukorica etetésénél Sok a penészes cső Mi a teendő? Tavaly októberben cikket közölt a Dunántúli Napló „Tároljuk gondosan a kuko­ricát’’ címmel. Ebben Baracs Józseí megyei főagronómus részletesen foglalkozik a ku­koricatárolás teendőivel, töb­bek között azzal, milyen fon­tos először a táblán, másod­szor pedig közvetlen betárolás előtt a majorban történő gon­dos válogatás. Javasolta, hogy az üresen maradt Vámosi-féle ventillátoros szénaszárítókat is vegyék igénybe a termelőszö­vetkezetek a kukorica szoká­sosnál magasabb víztartalmá­nak csökkentésére. Külön fel­hívta a figyelmet arra, hogy ha nem lehet elkerülni a szabadban történő tárolást, a prizmát 30 centis talapzatra rakják úgy, hogy az alapja 120 centiméternél ne legyen szélesebb. Sajnos, sok termelőszövet­kezetben nem fogadták meg ezeket a tanácsokat, s ennek következtében rendkívül sú­lyos helyzet állott elő. A Szederkényi Növényvédő Ünnep a faluban Vasárnap kora reggel autó­busz fáról a mágocsd műve­lődési ház elé. Fiatal lányok, asszonyok szállják meg az épületet, minden helyiségbe behatolnak, átöltöznek, aszta­lokat tolnak össze, gyors, gya­korlott mozdulatokkal oda nem illő tárgyakat varázsol­nak a könyvtárba, a klubszo­bába ..., aztán elkezdődik a munka. Az ünnep szombaton kez­dődött Mágocson. Vágai Jó­zsef, a Mágocsi Gépjavító Ál­lomás igazgatójának és Kon­tár Kálmán, a téglagyár igaz­gatójának szervező munkáját dicséri az a tény, hogy teg­nap mintegy másfél százan je­lentek meg az önkéntes vér- adónapon. Sohasem gondoltam volna, ' hogy ünnep lehet a véradás. Radványi Józsefné, Fürge Im- réné, Dávid Józsefné, Fehér Jánosné, Péterfalvi Istvánná és Horváth Ferencné ma is itt vannak, fáradhatatlanul főzik a citromos teát, ismerősként köszöntik a kicsípett, ünnep­lőbe öltözött falubelieket, aki­ket vöröskeresztes aktívaként az elmúlt hetekben személye­sen kerestek fel. Balázs Árpád vájár először ad vért, de nem látszik rajta félelem. Azt mondja, szocialista brigádban dolgozik, a véradás hozzátar­tozik a vállalásukhoz. Pozso­nyi Antalné még a szemét is eltakarja, amikor megérinti a tű. — Fáj? — Azt hittem, rosszabb — karjára pislog, csodálkozva látja, hogy már folyik a vé­re. — Négyen jelentkeztünk — teszi hozzá —, a két fiam nem mert eljönni. Dr. Gőrgényi Ede, Mágocs egyik körzeti orvosa autó­busszal hozza a következő csoportot. Ezúttal Mekényes- rőL — Ahhoz ragaszkodtunk — mondja —, hogy a vezetők a névsor elejére kerüljenek. így került elsők közé He­gedűs Lajos, a mágocsi ter­melőszövetkezet párttitkára és Farkas Adám tanácselnök. Glaub János érkezik, szemé­lyesen hozta át brigádját a nagy haj mási termelőszövetke­zetből. * Mindenki készült erre a napra. A művelődési házban előadásokat tartottak, oktató­filmeket vetítettek, a tanács hangoshfradón propagálta. Dr. Homlódi Károllyal, a másik körzeti orvossal megyek az utcán. Mindenki köszön. Jó érzés lehet, ha szeretik az embert. — Rézikém — kiált hirtelen a doktor egy fejkendős néni­nek. Az megfordul. — Rézi­kém, most menjen vért adni, kevesen vannak. — Csak délután jön a fiam. — Nem baj, maga csak menjen, majd megy a fia egyedül. — Félt? — kérdezem Rézi nénit egy félóra múlva. — Jaj, nagyon féltem, de ha nem kerülök másképp kórházba, megint fogok adni. Mocsoládon mintegy hatva- nan várnak a buszra. Itt Da­rabos Lajosné, a helyi Vörös- kereszt elnöke agitálta az em­bereket. Mondom, mintegy hatvanan várnak, ki a kocs­ma előtt, ki meg, mi tagadás, a pult előtt. Nevetgélnek, a férfiak hangosan tréfálkoz­nak. Nekem az az érzésem, bátorítják egymást. A 13 éves Gőrgényi Zoli, az orvos fia egész délelőtt a mű­tőben lófrál. — Először csak két jelent­kezőt tudtam gyűjteni _ me­séli —, de aztán mondtam, hogy az apukámtól tudom, ha vért adnak, az maguknak is használ. így lett hét. De már olyan is jött, aki nem Irat­kozott fel. — Ml indította arra, hogy vért adjon? Sokszor, sok embertől kér­deztem ugyanezt, A válaszok lényege: — Én is kerülhetek bajba Kötelességem másokon segí­teni Az utolsó véradók a vörös­keresztes aktívák. Este 5 óra. A pécsi vérellátó állomás dolgozói összepakol­nak. 350 embertől vettek vért a két nap alatt. Fáradtan, vi­dáman szállnak az autóbusz­ba. Ez az ünnep nekik mun­kanap volt Aczél Gábor Állomás főagronómusa. Frank József megvizsgálta a kukori­cát károsító penészgombákat. Megállapította, hogy a penész­gombák közül az elsődleges károsító a gabonapenész (Fu- sáríum graminearuml és en­nek tömlős alakja (Giberella zeae) gyorsan terjed. Megfele­lő nedvességi és hőmérsékleti viszonyok között — s ezek most kedvezőek — szürkés­piros bevonattal lepi be a kukoricacsöveket és behatol a kukorica csírájába is. Másod­lagosan egyéb penészféleségek is károsítanak az Aspergillus, Mucor, Botrytis stb. A penészgombák igen nagy károkat okoznak a kukoricá­ban, elbontják a kukorica tápanyagait, miközben víz- és széndioxid szabadul fel s ily módon a víztartalom 30 száza­lék fölé, a hőmérséklet 20 Cel­sius fok fölé emelkedik, ami már alkalmas a rothasztó bak­tériumok elszaporodásához. Ha a folyamatot nem állítjuk meg, a kukorica teljesen el­pusztul. A penészek és bak­tériumok ráadásul az állati szervezetre káros mérgeket is termelnek. A penészes, rom­lott takarmány vetélést okoz. A penészfélék az állati szer­vezetben is megtelepednek és tovább szaporodnak, miközr ben a megtelepedés helyén a szerv működését gátolják s termelt mérgekkel az egész szervezetet támadják. Ilyen a baromfinál például a tüdőpe­nész. Mi a teendő? Sürgősen át kell válogatni a kukoricát, méghozzá háromfelé. A nagy mértékben penészes és rot­hadó kukoricát a szemétre kell dobni, az egészséges ku­koricát tápcsere útján vagy közvetlen módon feletetni, végül a kevésbé penészes ku­koricát azonnal le kell mor­zsolni és magas hőmérsékletű > levegővel (Farmer) jól kiszá-" rogatni. Ezzel meg lehet aka­dályozni a további romlást. A kissé penészes kukorica milyen állattal etethető? Első­sorban hallal, kényszerűség­ből más állattal is, de lehető­leg felnőtt kérődző hízóálla­tok kapják, előtte azonban végezzenek egy kisebb cso­porttal próbaetetést. Nem he­lyes az a gyakorlat, miszerint az ilyen takarmányból ala­csonyabb tápanyagtartalma miatt megemelt adagokat etet­nek, mert így megmérgezhe­tik az állatot, ami termelés- csökkenéshez, végül pedig el­hulláshoz vezet. Ha az etetés során betegség jelentkezne, az állattól a penészes takarmányt azonnal el kell vonni és a gyógykezelésről gondoskodni. Fiatal állatokkal, baromfival, illetve vemhes állatokkal pe­nészes kukoricát etetni tilos. Légrádi György megyei főállattenyésztő Hideg március a Mecsek alján fl március nyo'cvan éves átlaga plusz 6,3 fok - Lenhide e ti 1875-ben, legmelegebb 1882-ben - Talajmentén mínusz 3,8 ok Hideg márciusunk van, ezt nem kell különösebben hang­súlyozni, csupán azért jegyez­zük meg, mert Pécsett már­cius hónap nyolcvan éves át­laga plusz 6.3 fok. Vagyis a március a Mecsek alján már meleg szokott lenni. Például, 1882-ben — a Dunántúli Tu­dományos Intézet adatai sze­rint — a március havi közép- hőmérséklet plusz 11,1 fok volt. Március 21-én a legmele­gebb tavasztköszöntő napunk 1957-ben volt, amikor a helyi meteorológiai állomáson plusz 22.1 fok meleget mutatott a hőmérő. Ugyanakkor hideg márciu­sokról is kaptunk feljegyzése­ket. A leghidegebb havi kö­zéphőmérsékletet 1875-ben Je­gyezték fel, amikor mindössze plusz 0.1 fok volt. A leghide­gebb március 21-e, 1899-ben köszöntött ránk. Ekkor minusz 6.8 fokos hajnali hideget mér­tek. És természetesen hideg volt a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka is. Egyes he­lyeken — például Belvárdgyu- lán — minusz 6 fokos hideget mértek. Pécsett a repülőtéri meteorológiai állomáson hét­főn reggel 6 órakor a talajtól 2 méter magasan minusz 2,7-t, a földfelszíntől 5 centi­méterre pedig minusz 3.8 fo­kot mutatott a hőmérő. Az utóbbi éveknek tehát egyik leghidegebb márciusában élünk, bár délben erősen fel­melegedett az idő. Arról is tájékoztatást kap­tunk. hogy a hideg márciusok oka a Közéo-Furónáhpr. vagv a skandináv-félsziget felett kialakult anticiklonból szár­mazó hideg légtömegek be­áramlása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom