Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
%á-r m JIIMUFÄ Janácek operájának magyarországi bemutatója A Pécsi Nemzeti Színház operatársulata a magyarországi bemutatók sorát Leos Janaöek: Jenit fa című operájának péntek esti előadásával folytatta. Kétségtelenül adósságtörlesztés a nálunk kevéssé ismert Janáéek leghíresebb operájának bemutatása, mely vitathatatlan értékei következtében méltán szerepel a világ nagy operaházainak játék- rendjén. Az opera librettójának alapjául Gabriela Preissova színműve szolgált. Egy századvégi kicsiny, gazdaságilag visszamaradott morva hegyi falu lakóinak élete tárul elénk. A tulajdoni helyzet következtében az emberek között jelentés a rang- és függőségi viszony. A tehetősebbek, akiknek saját tulajdonuk egy öröklött udvarház, vagy — mint ebben az esetben — egy nagy malom, a nincstelenekkel szemben fölényben érzik magukat A másik oldalon állnak a zeneszerző által különös szerettei megformált emberek: a szolgálók, cselédek, földművelők — tehát a szegény nép. Találóan ábrázolja a szövegkönyv a Habsu- burg monarchia széteső, soknépű államában élő jognélküli asszonyok helyzetét is, a korabeli társadalmi rend képmutató, fojtó erkölcsét, mely a kegyesasszonyt és neveltlányát Jenufát szerencsétlenségbe hajszolja. Az opera egyes . jelenetei az akkori Morvaországban uralkodó szociális körülményeket vádolják: Jenufa a kis pásztorfiút, Janót azért biztatja olvasásra, hogy „derekabb emberré” váljon, avagy az újoncok jelenete, akik idegen érdekekért mennek háborúba, mialatt a gazdag Steva pénzért megválthatja a katonai szolgálatot. Azonban az opera cselekménye nemcsak a régiről, a széttöredezettről szóL Janáéek szeretete és rokon- szenve egyértelműen a nép felé fordul, melynek örömét és bánatát énekli művében: " a táncoló, éneklő falusi lányok, az újoncok és mindenekelőtt a cselekmény hősei: Jenufa és Laca felé. A drámai történetet Janáéek morva népzene hatását tükröző muzsikája szövi át. Mert ahogy a szavak zenéjében ihletője a nyelv, úgy dallamvilágában — bár az utóromantikával egyidőben született — a népzene. Nem szol gai felhasználásával találkozunk. nem népdalfeldolgozásokat hallunk művében, hanem alkotó módon alkalmazza a népzene elemeit. Muzsikájának sötét alaphangjából olyan dalamok törnek elő, amelyek gyengéd egyszerűsé- gi kkel érzelmeket ébresztenek bennünk. A morva népzene mélábús színeit, a moll- ,hangzás túlsúlyát fokozza Janáéek életének személyes fájdalma. Mindez megmagyarázza a Jenufa-zene tragikus, fájdalm; san lobogó érzelmi erejét, mindenekelőtt a második és harmadik felvonásban. Az opera cselekményének sötét alaptónusa ellenére a zárójelenet bizakodóan erőteljes hangjai, melyek alatt Jenufa és I.aca elindul új élete felé. Janáéeknek is vigaszul szolgálhattak Janáéek végigkomponált jelenetekre épülő zenéje minden szépsége ellenére sem követi mindvégig a vérbelien verista libretto stílusát. A libretto és zene ezen ellentéte az opera színrevitelének Is buktatóját rejti. A pé^si eladás valamiféle arany középutat keresett a libretto és a zene diktálta stílus között. Éwshetően az a szándék vezette Horváth Zoltán rendező, hogy az előadás korunk hangján, embertársaink számára érthető és intenzív légyen. A műben is megtalálható tudatos gondolatépítés és a szenvedélyes feszültség ugyanis a modern szinház és a modern operajátszás két alappillére. A szenvedély és a szenvedés kifejezések a görög nyelvben elválaszthatatlanok, ez a Jenufa filozófiáját is új fényben mutatja meg. A szenvedélyből származó szenvedés szenvedélyesen követeli a szenvedés legyőzését. Ez az a vizsga, melyen Jenufa átmegy és amelytől érettebb, erősebb, tisztább lesz. A hagyomány»- nélküli operák szlnrevitele a rendező igazi próbaköve. Horváth minden alkalommal remekül rátalál a megoldás egyetlen helyesnek látszó útjára: ezúttal is rendezése Janáéeknek azt a törekvését domborította ki, mellyel a „népi realizmus”-hoz akart eljutni. Janáéek a realizmus alapján áll még a legelvon- tabb, meseszerű, filozófiai fejtegetéseket tartalmazó operáiban (Ravasz kis róka, Brou- cek úr kirándulásai) is az ember ábrázolásában, a szituációk megformálásában, a problémák megoldásában. Fokozottabban vonatkozik ez a Jenufára, mely nagyon reális környezetben, nagyon is élő problémát dolgoz feL Janáéek jellemeinek és szituációinak realizmusa mélyén a legiga- zabb pszichológiai problémák jelentkeznek és bontakoznak ki. Nem fut meg a problémák elől, szereplői kíméletlenek önmaguk vizsgálatánál. Ugyan akkor sohasem válik bőbeszédűvé; rendkívül tömör, sűrített érzelmi és gondolati kifejezések teszik teljesen érthetővé magatartásukat. Horváth rendezői felfogásában nem naturalizmus vagy rémdráma a cselekmény, bár a gyermekgyilkosságról sokan annak hinnék, hanem az önfeláldozásnak, a kegyesasszony számára lehetséges egyetlen magatartásnak, az emberi humánumnak példája. Időszerűségét nem annyira #a konkrét cselekmény adja, bár a XX. század rendőrségi krónikája is ismer jónéhány hasonló esetet, hanem az emberek egy mással való etikai magatartására ad példát, melyet elsősorban Jenufa mindent feledni és megbocsátani tudó hallatlan ereje, valamint Lacának a minden érdeke és előítéleten felülemelkedő szerelme bizonyít. Ebben a rendezői felfogásban, melyet az előadás szereplői híven követnek, találkozik a cselekmény Janáéek zenéjével. Horváth Zoltán értelmezésében világosan rajzolódnak ki a cselekmény egyébként meglehetősen kusza emberi kapcsolatai, családi viszonyai. Lényegretörő ez a rendezés, mint ahogy a történések archaikus súlya is az antik tragédiákra emlékeztet. Ezúttal is különös erényeként említhetjük meg hangulatteremtő erejét, valamint a tömegjelenetek színesen megoldott mozgatását, A magyarországi bemutatók fáradságos és folelőssjglejjes munkájában hasonló jexentős feladatot vállal Pau'.usz Elemér, a bemutató dirigense. Gazdag élettapasztalata, muzikalitása átsegíti a nehézségeken. mindvégig ura tud lenni az előadásnak. Rendkívül nagy feladat hárul a zenekarra és a kórusra. A modern müvek intonációjának, hangzásvilágának hatása« megszólaltatása, a drámai gondolatok maradéktalan kifejezése jelenti a főfeladatot. Ennek megoldásához a karmester és a rendező mellett a hangulatteremtő és újszerű játékteret komponáló díszlettervező (Vata Emil), a kifejező erejű, a szereplők egyéniségét kidomborító jelmeztervező (Gombár Judit), a zenei asszisztens felelősségteljes feladatát betöltő Dr. Dőry Miklós és a kórust betanító Károly Róbert alkotó munkája járult hozzá. A darab érdekessége, egyúttal nehézsége, hogy két nagy szoprán- és két hőstenor-sze- rep van benne. Mind a négyen képességeiknek és tudásuknak legjavát nyújtva járultak hozzá az előadás sikeréhez. A címszerepet Illés Éva énekli. Előző nagysikerű címszerepével, a Katyerina Izmajlovával szemben Jenufa passzív hősnő, kiszolgáltatottja környezetének. Áriáinak magabiztos, átélt tolmácsolásával, hangjának szárnyaló erejével méltó módon állította elénk a szenvedő Jenufát. A cselekmény mozgatója, a tragikus bűn elkövetője és a bűnhődés vállalója a Kegyesasszony, Jenufa mostohaanyja. Ezt a tragikus, összetett jellemet Bárdos Anna alakítja döbbenetes erővel, teljes illúziót keltve. Csányi János robosztus erejű Lacája egy árnyalattal harsányabb a kelleténél, de szerepmegformálásának őszinte tüze méltán aratott nagy közönségsikert. Csőn gór József színészileg hiteles Stevája ugyancsak jól illeszkedik az együttesbe. Tenorjának magas hangjai ezúttal is érvényesültek, ellentétben a mélyebb fekvésűekkel. Pécs váry Gabriella méltóságteljes, zeneileg is szépen megoldott öreg Buryjanéja, Bolla Tibor, Marczis Demeter, Horváth Sári, Cser Tímea kis szerepeikben is helytálló alakítása mel lett Csida Gizella, Sass Irén és Pulvert Magda járult hozzá a bemutató sikeréhez. A szövegkönyv fordítása Blum Tamás munkája volt. A Jenufa sikeres bemutatója színházunk törekvéseinek helyességét bizonyítja. Dr. Nádor Tamás Janáéek Jenufa című operájának egyik jelenete Darázs Endre: VÖRÖS KA TONA Sokáig dugdosta néném a fényképet. Hogy senki se lássa, Se szomszéd, se gyerek. Mindig rejtegette, Hogy ne lássa mása A fonnyadt gépész se, aki bizony más volt A törött fényképen. Hol egy repülő állt csillagos sapkában. Háta mögött éggel. Pedig ha kiteszi vékonyka keretbe A szoba falára, Akkor se tudják, ki. Már nem hasonlított, Sehogy se, hiába A hajlott kis ember. Csak a szeme veit. mely Régi fénnyel égett Ég kettős csillagként világlott keresztül Csendőr-sötétséget. Nagy költők rajzai Párizsban a Rue de Seine egyik kis tárlathelyiségében március hónapban kiállítás nyílik 20 francia költő rajzaiból. A költészet és a rajzművészet barátai Apollinaire négy művét, Baudelairenek Barbey d’Aurevillyt ábrázoló rajzát, Tristan Tzara André Breton- portréját, valamint Eluard 7 és Rimbaud 31 rajzát láthatják. Az érdekességek közé tartozik Paul Valérynek a saját híres filozófusalakját, Monsieur Teste-et ábrázoló rajza. A kiállított képek felbecsülhetetlen értékűek és nem eladók* Háborúellenes filmfesztivál Jugoszláviában A Szerb Szövetségi Köztársaság Kommunista Ifjúsági Szövetségének központi bizottsága javasolta, hogy a szerbiai Kragujevác- ban rendezzék meg a háborúellenes filmek nemzetközi fesztiválját. A fesztivál színhelyéül azért választották éppen ezt a várost, mert a német megszálló csapatok 1941-ben itt egyetlen napon több mint 7 ezer közép- iskolás tanulót és tanárt végeztek ki. A fesztiválon nemcsak játékfilmeket, hanem dokumentumfilmeket is bemutatnának. Az első fesztivált a jugoszláv forradalom 25 évfordulójára tervezik, Hoűa b»viba DUNAVJVÁROSI SZALMACELLULÚZGYA&
