Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-15 / 38. szám

J. 1999. FEBRUAR 15. napló 3 SÉTA Kár nélkül (eleitek a gyümölcsösök A február eleji tavaszias időjárást a termelőüzemek jól kihasználják, máris hozzáfog­tak mindenütt a gyümölcsös­kertek gondozásához. Ország­szerte ritkítják a termőfák koronáját, a fiatal gyümöl­csösökben megkezdték a ko­ronaalakítás! metszéseket, de a házikertekben Is kézben van a kaparóvas és a drótkefe. A szakemberek a gyümöl­csösökben, szőlőkben . sehol r.em tapasztaltak fagykárt: a rügyek veszteség nélkül telel­tek át. Több húst, zoldséeet - olcsóbbanl Ráfizetés? — Nyereség? A „több hús, több zöldség" nemc-ak a lakosság minden­napos igénye, hanem nagyon is összetett feladata a mező- gazdaságnak. Tú] azon, hogy a háziasszonyok naponta ke­resik és joggal kérik a több húst, a friss, olcsóbb zöldsé­get, nem közömbös ez a ter­melőszövetkezeteknek (jöve­delmezőség szempontjából) és a népgazdaságnak (valuta- forrás miatt). Éppen ezért ezt a fontos termelési feladatot igyekeztünk sokoldalúan meg­vizsgálni. mégpedig elsősorban ott, ahol előállítják a húst, megtermelik a zöldséget. Raktártó Bányász István, a somogy- apáti Aranykalász Termelő- szövetkezet elnöke két dolgot is említ a „több hús, több zöldség”-gel kapcsolatban. — Egyik talán a halastó, amit a somogyviszlói terme­lőszövetkezettel közösen „mű­velünk.” Tavaly csak 160 má­zsa, az idén már 800—1000 mázsa halra számíthatunk. A lehalászás minden évben ak­kor van, amikor országszerte dúskálnak a halban. Azt kér­tük a megyétől, hogy építhes­sünk egy raktártavat. Mind­össze 150 000 forintba kerül, és most számoljunk: ha éven­te 500 mázsa halat áttelelte­tünk a raktár-tóban, tavasszal felvásárlási ára 3 forinttal emelkedik kilónként. így egy esztendő alatt megtérül a be­ruházás, és a lakosság is ép­pen akkor kap halat, amikor az még „primőrnek” számít Kétoldalúan is hasznos ez a terv, akárcsak a Somogy apá­tiak hízómarha tartása. Évente 160 hízómarha Mielőtt ennek a fontos kér­désnek a részleteibe bonyo­lódnánk, idézzük a termelő- szövetkezet főkönyvelőjének néhány adatát: Tavaly 43 hízómarhát adott el a tsz, és a 220 mázsa hús­ért 326 000 forintot könyvel­hetett eb Egy kiló marhahús önköltsége 20 forint felett volt, míg az értékesítéskor csak 14 forint 80 fillért kaptak kilón­ként. A ráfizetés több mint 5 forint. Sok! Igaz, az új ár­rendszer következtében kilón­ként és átlagosan már 3 fo­rinttal emelkedik a hízómarha felvásárlási ára. Ez azonban egymagában nem egyenlíti ki a korábbi évek ráfizetését, de nem is ez a célja. Szükséges hozzá a gazdaságok jobb szer­vezőmunkája, a takarmány­felhasználás és értékesítés javítása. — Mi is számoltunk ezzel — mondja Bányász István tsz- elnök — több intézkedést tet­tünk már a múlt év végén, éppen a hízómarha nevelés önköltségének csökkentése ér­dekében. Terveiket így foglalhatnám össze: Először férőhelyet biztosí­tanak a hízómarhák számára. Somogyapátiban még ebben az évben megépítik a száz férő­helyes panelistállót és ide telepítik Adorján-pusztáról a teheneket. A pusztán viszont — a 80 férőhelyes istállóban — csak hízómarha neveléssel foglalkoznak a jövőben. Úgy tervezik, hogy egy évben 160 hízómarhát adnak le az állam­nak, és lehetőleg maguk biz­tosítják hozzá az alapanyagot Másodszor növelik az export minőséget, ami egyben emeli a tsz jövedelmét is. Bányász István szerint a hízómarhák legalább 50 százalékát export minőségben adják le. Erre le­hetőségük van, hiszen máris kiváló eredményeket értek eL Az olasz kereskedő szinte rendszeres vendége Somogy- apátinak, a helyszínen vásá­rolja fel a kiváló állatokat Azonban még ez sem min­den; Az olcsóbb szarvasmarha hizlalás érdekében tavaly több pillangóst vetették. A pillan­gósok vetésterülete ma már a szántóterület 22,5 százalékát foglalja eL A vöröshere és a lucerna jól bevált és a drá­gább abraktakarmány pillan­gósokkal helyettesíthető. Ezen kívül bekapcsolódtak az ireg­szemcséi takarmánytermesztési módszerbe. Hatos keverék — Tavaly éppen az ireg- szemcsei tapasztalatok alap­ján kétszeres betakarítással holdanként 270 mázsás átla­got értünk él, — mondja Bányász István elnök. — óri­ás termés volt, minduntalan öszetörte a silókombájnt. Pe­dig tulajdonképpen 6emmi különösebbet nem tettünk. Holdanként másfél mázsa műtrágyát adtunk, igaz ta­vaszon 250 mázsa szerves trágya került a táblába. Ez éreztette ennyire a hatását. A takarmánytermelő terü­leten szóját, szudánifüvet, csa­tornádét, napraforgót' és bor­sós keveréket termeltek. Az idén már hatos keveréket vet­nek. Jó termést várnak az úgynevezett est bekötéstől, amelyik igen nagyra nő. A felsoroltakkal szeretnék elérni a somogyapáti termelő- szövetkezetben. Jiogy egy ki­logramm marhahús önköltsé­ge 20 forint alá csökkenjen, s megszűnjön a • ráfizetés a szarvasmarhahizlalásmál. Gáldonyi Béla Ünnep utáni influenzások" Traktort érő méncsikókat nevelnek Békáspusztán A Bólyi Állami Gazdaság­hoz tartozó Békáspusztán ki­váló méncsikókat nevelnek az ország hidegvérű lóállományá- nak utánpótlására. Az Orszá­gos Állattenyésztési Felügye­lőség eddig 34 csikót vásárolt meg — egyenként ötvenezer forintért. Egy-egy ilyen fia­tal ló tehát annyiba kerül, mint például a legújabb cseh­szlovák gyártmányú kerti traktor a hozzávaló munkagé­pekkel együtt. Jelenleg ötven méncsikót nevelnek Békás­pusztán és ezek még ebben az évben képességvizsgára kerül­nek. Bizottság előtt kell ugyanis vizsgázniuk: öt-öt ki­lométert lépésben, majd üge­tésben tesznek meg és 150 méteres húzópróbának vetik alá őket. Ezért aztán igen gondos nevelésben is részesülnek. Ri­degen tartják a fiatal állato­kat. Napközben karámban vannak, csak egészen ziman- kós időjárás esetén terelik be a ménest az istállóba, ahol ugyancsak szabadon járhat­nak. Mindennap két óra hosz- szat mozognak a szabadban. Erre a célra hatszáz méter kerületű jártató karámot épí­tettek és itt 20—25 fordulást tesznek mindennap; lépésben, ügetésben, kedvező időben pedig vágtában is. Bármilyen rossz az idő, a napi két órá­nyi edzésadagot mindig meg­kapják. Azok a csikók, ame­lyeket a bizottság tenyésztés­re alkalmasnak talál, fedez­tető állomásokra kerülnek. Nemcsak a szükséges lóután­pótlást biztosítják ily módon, hanem a hazai hidegvérű ál­lomány minőségének állandó javulását Is. Albérletben lakik a titkár havi kettőhúszért valami kis nyárilakban. Kicsi kis szoba, de hangulatos. A háziak is ren­desek, ha „Karcsi otthon van", akkor az ablak alatt szinte lábujjhegyen mennek el, ne­hogy zavarják, tanul, másod­éves levelező hallgatója a technikumnak, minden más­nap öttől hétig iskola. Ami­kor nincs iskola, akkor Is be kell osztania az esti órákat a Dárttitkárnak, Menyhárt K-^rnlvnak: ilven meg olyan pvűl*s, értekezlet. amelyen riszt vesz mint titkár vagv mint a cinőgvár gyártásközi r’lpnir-e Kövedül él. de a Tv.,,« sávossá got nem érzi. ta- ’4" r-ort prre .sincs ideíe. —, ^„„^9 Mozi vagv sö- munkatársaival? — N^ha elfog n fáradság, osvik nercről a másik- í'*”' rím zuhan, s akkor azt maoamnok: ..Karcsi, semmit tovább!” Beosanom a pimpgvek Sriget­• a.. Vpfives nresz­— kérek, aztán- a—m pmbereket. a h“ren- dorást jövésf-menést. Ez is T'IV.rvntnt M a g# "életemre VO­nrtkozi„n különben sínese­ink valami fene nagy ígé­rteire Az üzemnek közel hétszáz dolgozói a van. bétszáz féle öröm. gond. probléma és jel­lem, kívánság, óbaj és vágy, * eme tulajdonságok valami­vé------’---------Arinak a párttlt­Jó kaival üdültem — Felemelték a tervmuta­tónkat, másrészt rekonstruk­ció előtt áll az üzem. Kép­zelheti, mennyi gondot okoz ez a gyár vezetőinek, de még a dolgozóknak is. Változnak a modellek, új és új ötleteket kell megszülnünk. aztán anyaghiány is jelentkezik, ké­sedelmes szállítás szintén. Remeg a gyomrom az ide­gességtől, de van egy jó tulaj­donságom: jókedélyű ember vagyok, mosolygok. Ez meg­nyugtatóan hat a többiekre Is. Bár ettől még a termelési problémák nem szűnnek meg A pártiroda közvetlenül az udvarról nyílik. Egyetlen szo­ba, a szemközti fal nedves, jobbra szekrény könyvekkel, egy rozoga íróasztal a fal mentén, ezen csak papírok, dossziék hevernek. A másik íróasztal — amelyet használ — szintén tele papírokkal, meg egy „balatoni emlék” kagylóból ragasztott vitorlás. „Titkár elvtársnak” — ez van ráírva. — Ki küldte? — Innét, akik üdülni voltak tavaly a Balatonon. — ön részt vett-e üdülé­sen? — Életemben egyszer. Negy­ven múltam már, de csak egyszer voltam egy hajóki­ránduláson a SZOT rendezé­sében/ — Miért nem többször? — Mindig úgy alakult a sorsom, hogy nem mehettem el. Tavaly nyáron is itthon maradtam, Petőfivel, Jókai­val üdültem. Nagyon szeretem őket. Annyi Petőfi-verset tu­dok kívülről, hogy meg sem tudom számolni. Már gyerek­korban is három-négyszeri ol­vasás után fújtam a vetseket. Benyit két fiatal lány, ipari tanulók, de hirtelen visszafor­dulnak, amint látják, hogy a titkárnál idegen ember ül az asztal mellett és elszaladnak. Azt mondja a titkár, hogy bi­zonyára vasárnapi kirándulás­ra invitálnák a fiatalok a KISZ megbízásából. Múltkori­ban Turbókra Indultak a kl- szesek, szalonnasütés la volt, de nem tartott velük, mert vasárnap délelőtt MHS-ülé- sen kellett részt vennie. — Szeretik önt az üzemben, ahogy látom. Eltűnődik: — Meg kellene kérdezni őket. Annyi biztos, hogy min­den bajukkal hozzám fordul­nak. D.-né egyik reggel áll a gyárkapuban, sír. Mondja a titkárnak: ő fölmond, mert örökké dobálják egyik mun­kahelyről a másikra, a lába is fáj, meg Ideges is, de hát nem bánt ő senkit, mi bajuk hát vele? Menyhárt Károly párttitkár megkéri a műveze­tőket, modell változásnál —\ bár ilyenkor átcsoportosítást kell végrehajtani —, hagyják j meg D.-nét a munkahelyén. [ Ideges és beteges is, vegyék1 ezt figyelembe. Ha elmegy j a gyárból, munkát nehezen > kapna másutt, az a kis pénz ! is elkel náluk otthon. Más | alkalommal meg T.-né jön J hozzá, beszéljen a fiával, itt j tanulta a szakmát, nemrég! tette le a vizsgát, most meg í el akar menni, itthagyná a j gyárat is, őt Is. így is volt, a fiú felmon-; dott, hamarabb, mint a titkár < beszélt volna vele. De aztán í behívatta a gyárba, leültette,1 ett volt a mama is, meg a személvzetis Is, Garai Dezső \ bácsi. Hosszú vita, aztán ma­rad a fiú. A párttitkár elmond még j néhány esetet, olyant is, aml nem végződött „hepienddel” El kellett bocsátani két dől- j gozőt, mert lehetetlenül visel- j kedtek és Menyhárt is hozzá­járult eltávolításukhoz. Mond­ja még, hogy elmegy a leg- < végső határig, amíg csak egy j embert jobb útra lehet téri- j teni — talán neki van ehhez j legtöbb türelme —, de ha í nem megy, akkor a titkár sem ! öltheti magára a „jóságos Ró- j bért bácsi”-jelmezt. Rokonszenves ember. Talán ] éppen a mélységes igazságér-1 zete miatt, ami legnagyobb) követelmény a párttitkárnál. Rab Ferenc n A falusi portákon néha még összesúgnak az öregasszonyok: „Ezt a gye­reket szemmel verték .. összesúgnak, és a friss kút- vízbe izzó faparazsat dob­nak, s szertartásosan elké­szített „szemvízzel” imát mormolva meghintik uno­kájukat. A fiatalok persze nevetnek már a kuruzsló- kon és a gyerekeket biztos, ami biztos orvoshoz viszik. A társadalombiztosítás ál­talánossá válásával, a kör­orvosi, védőnői hálózat meg­szervezésével a falvak egész­ségügyi helyzete alapvetően megváltozott. Az új hely­zetnek is megvannak a sa­játságos kísérőjelenségei, melyeket a körorvosi ta­pasztalatok alapján érdemes szemügyre venni, elemezni... Az utóbbi években a fa­lusi betegek száma megtíz­szereződött. Az ingyenes or­vosi ellátás lehetőségeivel, érthető módon örömmel él­nek az emberek. A korábbi években a falusi orvoshoz főleg balesetek alkalmával fordultak az emberek. Ma előkerültek a régi betegsé­gek és kisebb, kényelmet­len napi panaszok, rosszul- létek. Helyes, ezért létesült a körorvosi hálózat. Megje­lentek azonban a hipochon- derak, és megjelentek a ló­gósok is. Minden faluban akadnak emberek, akik fel­ismerték, hogy fél munka­egységet is lehet keresni, ha ügyesen ácsorognak az or­vosi rendelő előcsarnoká­ban. Akadnak olyanok is, akik vérnyomás panasszal keresik fel az orvost, de az előírt gyógyszereket nem szedik, hogy panaszukat krónikus panasszá léptethes­sék elő, s a kényelmetlen munkavégzések alól kibúj­janak. Az orvosi rendelőben ünnepek előtt és ünnepek után mindig megjelennek az „influenzások” és orvosi igazolást kérnek. Az „Inf­luenzások” általában vala­melyik közeli ipari üzem­ben dolgoznak és szívesen meghosszabbítanák az ünne­peket néhány nappal. A gyógyszerfogyasztás ” ugrásszerűen meg­növekedett. A körorvoshoz sok ember „nem egy beteg­ség panaszaival érkezik, ha­nem gyógyszerlistákkal, s nem vizsgálatot kér, ha­nem a gyógyszerek felírá­sát. Természetesen a szom­szédok, ismerősök gyógyszer igényét is tartalmazza a lis­ta. Ilyenkor, ha az orvos figyelmezteti a kérelmezőt, hogy a gyógyszer felírása előtt „nei" ártana” a bete­get is látni, megsértődnek. Valamikor harminc forint­nál drágább, gyógyszert az orvos nem mert felírni a falusi embereknek, mert a betegség költségei az egész családot nyomasztották. Ma tíz forintnál olcsóbb gyógy­szert nem mernek felírni, mert az olcsó gyógyszernek nincs tekintélye. Előfordult, hogy a beteg miután a Ko­dein stibium dobozán látta, hogy csak 2 forint 60 fillér­be kerül, egyszerűen eldobta az árokba. Borogatások he­lyett költséges kenőcsöket igényelnek, s általában az egyszerű gyógyszerek he­lyett a bonyolultakat. A fal­vakban megjelentek a rheo- solonisták, rhenacetenisták, gracilinisták. Ezeknek a gyógyszereknek a gyógyítá­son túl, van egy bizonyos eufóriás mellékhatása is, s a „betegek” gyógyulás után is igénylik ezt a hatást. A fcörorvos az ízületi elválto­zások gyógyulása után figyel­mezteti az embereket, hogy a rheosolon további szedé­sének a következménye a mellékvese leállása lesz, de a gyógyult betegek nem akarnak hinni, s a helyi or­vos megkerülésével szerzik be sokszor a további Rheo­solon adagokat. Gracilint.a nők nagy része hiúsági okok­ból szed, figyelmen kívül hagyva az alkati sajátossá­got, azt, hogy mindig is voltak, és lesznek kövérek és soványak. Helyes étrend és életforma helyett Inkább a gracilint választják. A falusi élet megválto­zásával új betegség is je­lentkezett. Régebben hajnal­tól késő estig dolgoztak a falusi emberek, s egészsé­gesen. mélyen aludtak. Ma álmatlanságról, Idegártal­makról panaszkodtnak és idegcsillanftókért ostromol­ják az orvost. Különösen vonatkozik ez a nőkre, akik még azért is idegenkednek, hogv egves divatos ruha­darabokat a szomszéd meg tudott venni, ők viszont m*~ nem... n 'vatba Jött a fekete w kávé fogyasztása, de kevesen tudják, hosv a kof­fein méreg, felemeli az In­gerküszöböt, s a központi idegrendszerre gyakorolt ha­tása egv ponton túl káros, így aztán sokan úgy isszák, mint a bort: Dohárszám. Az eredmény még több Ideges­sé? mé? több feifálás, még több gyógvszeri gény. Ma a cigányok kivételé­vel a falusi nők többsé­gükben már kórházban szül­nek. előtte részt vesznek a tanácsadásokon, s az új­szülöttre védőnő ügyel. Tgv csökkent a hirtelen, a vi­haros szülének száma. Prob­léma azonban, hogy hiúsági okokból nafrvon sokan, a terhesség idején nem hai- landók magasszárú fűzős cipőt hordani. Csökkent a kriminális terhességmegsza- kítások száma, de mégnem szűnt meg. Különösen a kiskeresetű családoknál for­dul még elő ma is halált okozó beavatkozás. Többnvire eltűntek a föl- des konvhók, szobák, és el­szaporodtak a szépen beren­dezett. világos, nagvaMpires lakások. A ház és kömvéke viszont nagyon sok faluban teljesen elhanyagolt. Rézen húsvét előtt legalább át­meszelték kívül, belül a bí­zat. alaposan kitakarították az udvart, rendbetet+ék a kaout és a kerítést. Ma «ov„ szór évekig nem mesaoippi/ így a mész fertőtlenítő sze­repe is elmaradt. FI szapo­rodtak a legyek és to,7ábtj teríesrik a bete”sAooVo^ Őri á sí problémát tele-1 <>- ivóvízké’-dés. A falusi ku­tak nyolcvan százaléka ki­fogásolható. Túl közel van­nak az Istállóhoz ám"éi-- székhez. nem egyszer há­rom méternyire, s a víz­ben sokszor effektiv ürül*1* is található! Kutak telepí­tésénél még ma sem ve­szik figyelembe a tráeva- domb közelségét, a talaj lej­tési viszonyait és a szom­széd trágyadombját, árnyék­székét. Az orvosok szívesen adnának szaktanácsot a ku­tak célszerű telepítéséhez, de általában ezt a tanács­adást nem veszik Igénybe az embereik. A rossz minő­ségű ivóvíz okozza a bél­betegségek nagy százalékát. Ezt különösen falusi embe­reknek, akik nagyon sok vizet fogyasztanak, nem sza­badna figyelmen kívül hagy niok. „A légy betegséget ter­jeszt” — hirdetik a plaká­tok, de sokszor eredményte­lenül. A legyeket a háznak és környékének tisztán tar­tásával, meszeléssel és DDT rovarirtó használatával ki lehetne irtani, csak szerve­zés és jóindulatú belátás kérdése. A z egészségügyi szolgá­lat megszervezésével, az ingyenes gyógyszeres ke­zeléssel nem oldódott még meg egycsapásra a falu egész­ségügyi helyzete. A na­gyobb tisztaság, a kutak ésszerű telepítése és befe­dése, az ésszerű étkezés és életmód, általában a meg­előzés hatékonyabb, mintáz utólagos gyógyszeres beavat­kozás! Bertha Bulcsú — Szokolal felv. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom