Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

Vári Éva és Mendelény) Vilmos A politikai könyvhónap 4. for­dulójának helyes megfejtése: Ké­pek és lagúnák — Tíz határon át — Horthy Miklós titkos iratai — I.atln-Amerika harcba indul — Hol vagytok, fiúk? A négyfordulós keresztrejtvény végleg.6 megfejtése: Filozófia? Történelem? Világpo­litika? Közgazdaság? Belpolitika? KOSSUTH KÖNYVKIADÓ! A megfejtők közül könyvjutal­mat nyertek: Balatoni Endre. Pég* * Kovács István, Pécs Krafít Lajosné, Szigetvár Kovács István. Szigetvár Dr. Koncsag Károly, Péqe Nothelsz Ottóné, Péos Bank János, Szigetvár Huza Zoltátv Pécs Pelczel György, Ivándárda Gungl Antal, Pécs Hegedűs Magdolna, Szigetvár Kőszegi Istvánná, Pécs bányatelep A nyerteseknek a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendelt­sége postán küldi el a Jutalom- Wtoyveket Vitezslav Nezval: Cfőíifé partján A Svratka folyó partján veronika nyit, a Svratka folyó partján tört, alacsony fű uő. szerettem eltűnődni, járni, úszni itt. A Svratka folyó partján veronika nyit. a a víz hűvös, nehéz és sötétbe vegyülő Mintha vakító nyárban árny derengene, mint otthon a szobában függő, régi képen. Mért fájsz, kapor, kömény és fokhagyma íze? Mintha vakító nyárban árny derengene, mint a rég elhagyott kert sűrű hűvösében. Hány csillogóbb folyó fut szebb futással el. mint itt e sötét víz, e hullámtalan bánat, és mégis partja mellől el nem szökhetcl. Hány csillogóbb folyó fut szebb futással el. de az a víz nem látta soha az anyámat. Hány sugaras, nagy ország, milyen kék vizek, és kék ég alatt hány hegy, napverte lapály ég. de fülemben a morva föld szele zizeg. Hány sugaras, nagy ország, milyen kék vizek, de földjük mégse éget holtig, mint e tájék. . Hány föld és minden földön gazdag temető, s Visehrád, Prága szíve mélyén arany ékszer, de szebb itt a parasztsír, a faragott kő. Hány föld és minden földön gazdag temető, de szebb ez, mely a dombhát bozótjába vész el. A Svratka folyó partján veronika nyit, • nyár örök szelében kukorieaszár áll. Anyám, ha érezném még erős kezeid! A Svratka folyó partján veronika nyit. S a gyötrő kőfalak közt ma is hazavárnál! Hány csillogóbb folyó fut szebb futással el, mint Itt a sötét viz, a hullámtalan bánat, de itt, anyám, örökké élhetnél velem! Hány esillogóbb folyó fut szebb futással el, de nekem a hazám, hazám, örök anyám vagy! Orbán Ottó fordítása ZAGON GYULA RAJZA AZ ORDOGLOVAS Bemutató előadás a Pécsi Nemzeti Színházban „Nyütseíni tapsok robban­tak ki az ördöglovas kedd es­ti bemutatóján”. Az idézett mondat tizenkilenc évvel ez­előtt, egészen pontosan 1947. október 2-án látott napvilá­got az Uj Dunántúl aznapi számának második oldalán Tgy kezdte az akkori króni­kás. Aktuális-e ma is így kez­deni!? Igen. — Ezzel az ope­rettel mutatkozott be az ak­kori színház operett-társulata. És most ezzel az operettel nyitotta meg az 1966-os pre­mierek sorát színházunk je­lenlegi operett-együttese is. Mi sem változott azóta a közönség és az előadás vi­szonylatában. Nyíltszíni tap­sokban a péntek esti be­mutató előadáson sem volt hiány. Az „Ördöglovas” fel­ébredt álmaiból Pécsett es cselekvése ismét helyet ka­pott a színpadon. Éltetője a közönség, amelyről időnként feltételezzük és úgy érezzük, hogy megváltozott, illetve át­változott Hajlamosak va­gyunk elfelejteni, hogy csak az idő múlik, korosztályok ma­radnak. Mert hogy is mond­ták régebben? Az operett a középkorúak kedvelt műfaja. ha „mi kiöregszünk, nem lesz közönsége az operettnek”. És lám, a harminc-negyven éve­sekből, ötven illetve hatvan éveseik lettek és az operett­nek mégis van — nem is-kis számú — publikuma; ismét harminc-negyven évesek al- | kotják zömmel az előadások nézőközönségét. Tapsolt az ak­kori pécsi közönség, amelyről a fentebb idézett mondat után | nem sokkal ez áll: „ez a fur- ! csa, sokszor bosszantóan ért­hetetlen, „igényekkel” fellépő közönség, és egymás után új- I ráztat a mai pécsi közönség is amelyre az idézett szavak ; egésze már nem vonatkozik, i Mindenképpen furcsa, ám az emberek szeretnek szórakozni. Jól szórakozni, nem rosszul, még közepesen sem! Ezt az igényt, , ha bár egyszerűnek tűnik, rendkívül nehéz kielé- ■ gíteni. A nevetőizmok sem I rándulnak egyformán és a £ szívek is különböző gyorsaság­gal dobognak. Minden felté­telt meg kell teremteni a ka- j cagtafáshoz te­A Pécsi Nemzett Színház jól választott, amikor műsorra tűzte Kálmán Imre, R. Schan- zer és E. Welisch szövegére, Í Szenes Andor fordításában I (Szenes Iván dolgozta át) ké- * szült „Az ördöglovas” című operettjét. A darabot tehát Kálmán Imre neve fémjeid. Az operett egyik fontos köve­telménye, a jó zene, már biz­tosított. A darab cselekménye a hagyományostól ugyan nem sokkal tér el, de életszerűbb, nem mintha ez kívánalom volna. Mindenesetre érdek- feszítőbb, hisz történelmi magva van. (A tájékoztatóban ugyan történelmi előzmé­nye?! ) Az „ördöglovas” nem más, mint Sándor Móric gróf, aki vakmerőségével, a XIX. század derekán ismertté vált. Feljegyzések szerint vakmerő­sége a lovaglásban, vadászat­ban és úszásban merült ki. A haza sorsa iránti aggodal­mát és az érte való buzgól- kodást a szövegírók lehelték bele. álmodták meg. Sándor gróf ugyanis (I. felvonásban) a bécsi lovarda ünnepségén fellovagol a császárné tribün­jéhez. hogy átadja a Magyar- országról hozott memorandu­mot. Bebörtcmzik. Ám a po­zsonyi megyebálon (II. felv.), ahol Metternich kíséretében a császárnő is részt vesz, meg­jelenik és leleplezi a magvar viszonyokat álcázni kívánó ceremónia kiagyalóit. Végül (III. felv.) kivívja az ország­gyűlés összehívását és Metter­nich leányát, Leontine-t (mi­ként a valóságban is) felesé­gül veszi. A darab rendezője. Szilágyi Sándor — nagyon helyesen — nem igyekezett a történetet elhitetni. Az a koncepciója — megfogalmazása szerint —, hogy a „lírai vonalat” (illeg­ve a hozzátoldott kiegészített „fennkölt égi vonalat” — ezt és az ellenkező „földi vonal” meghátározást nem használ­nám!), valamint a bohózati vo­nalat összeegyeztesse, egyen­súlyba helyezze, érezhető volt és ezzel nagyban biztosította a darab sikerét. Színpadképei jól beállítottak, a szereplők mozgatása a tér kihasználását, betöltését, a cselekmény • eg. felelő ritmusát szolgálta. Min­den helyzetkomikai lehetősé­get kiaknázott és igen ötlete­sen oldott meg p! 11 anatnyi szi­tuációkat is. Egv dologra azon­ban ügyelnie kell. A színpa­don csak bohózati elemeknek van helye, de bohóckodásnak nincs! Amit helyenként Falu­fi László csinált, az tn&r po- ■ondra való volt. Ez elsősor- >an a titkos rendőrt, Pitéidé­iért nagy odaadással, dácsére- jesen alakító Faludi László érdemeit csökkenti. — Nem sönnyű rangsorolni a népes szereplőgárdát A Leontine-t ilakító Károlyi Stefi maga­biztosságával. kellemes és íz­léses éneklésével tűnt ki. — Csányi János kitűnőre vizs­gázott „operettből” is, de éneklés közben ne feledje, hogy a dallamformálás törvé­nyei mindenütt egyformáik. Pé­ter Gizi remekül oldotta meg szerepét. Vári Éva és Mende- lényi Vilmos ezúttal is erőssé­gei az előadásnak, játékuk vérbő; igazi operettfigurák Papv István és Szalma* Lajos játéka jól illeszkedett bele az együttes egészébe. Zavart vi­szont Várady Szabolcs túlzot­tan higgadt, egysíkú Metter- ndchje. A történelemkönyvek lapjairól mindenki által jól ismert Metternich miért éppen operettországban ' szelídül meg?! Sophie-t Pvlveri Mag­da, Balóthy őrnagyot •Berczeli Tibor játszotta. A díszleteket, melyek han­gulatos keretet adtak a játék­nak, Pintye Gusztáv tervezte. A maszkokért Léka Lássflót illeti dicséret. Gombár Judit jelmezei ezúttal túl tarkák voltak. A tömegjelenetekben a színek orgiája már nem­csak a szemet (!) bántotta. A táncok (koreográfus: Tóth Sándor) — melyek alól talán csak a balettegyüttes (szóló- táncos: Dómján Tibor) által előadottak kivételek —, nem bővelkedtek „friss” mozgás- elemekben. Végül, de nem utolsó sor­ban a muzsika mértéktartó, minden szépségét kibontó meg­szólaltatásáért Nagy Ferenc karnagynak jár elismerés. — Jók voltak a tempók, dinami­kával és érzelemmel teltek meg a hangjegyek. Most már csak az a kérdés, hogy befejezhetem-e mondan­dómat a tizenkilenc év előtti krónika befejező mondatai­val!? Miért ne? „Szép este volt. Köszönjük az igazgató­ságnak, a szfnészegyüttesnek — és köszönjük a műszaki személyzetnek, amelyik fárad­ságot nem kímélő munkával segítette sikerre az előadást" Várnái Ferenc A szovjet flimsy ártás 1966. évi tervei Ez évben a Szovjetunió 19 stúdiójában 124 játékfilm ké­szül, köztük 41 színes, 13 het­ven milliméteres, 48 cinemas­cope. A MOSZFILM műter­meiben 30 filmet forgatnak. 16-ot a LENFILM Stúdióban. 16 készül az Ukrán Stúdió­ban, 13 a Központi Gyermek- és Ifjúsági Filmek Stúdiójá­ban, a többi produkciót a kü­lönböző köztársasági stúdiók­ban forgatják. A változatos tervben történelmi, forradal­mi témák szerepelnek, három film készül Leninről, több aU kotás irodalmi művek fel-1 dolgozása: számos mai témá­jú, továbbá a Nagy Honvédő I Háború eseményeit feldolgozó és ifjúsági tárgyú film is ké­szül 1966-ban a Szovjetunió stúdióiban. Érdekes’ Irodalmi műveket visznek filmre 1966-ban. Az Élők és holtak alkotója, Sztol- per rendezi a regény folyta­tásának, Szimonov új művé­nek filmváltozatát NEM SZÜ­LETÜNK KATONÁNAK cím­mel. Amstam rendezésében kétrészes film készül John Reedről, akinek a Tíz nap amely megrengette a világot című könyvét világszerte is­merik. Tvardovszkij VASZI- LIJ TYORKIN című poémá­jának hőse Is életre kel fil­men; az elbeszélő költemény filmváltozatát Bászov rendezi. Szergej Bondarcsuk Csehov SZTYEPPE című kisregényét viszi filmre. Csemisevszkij MI A TEENDŐ? című regé­nyéből Vera Sztrojeva ren­dező készít játékfilmet. Lev Kulidzsanov, a Múló évek is­mert rendezője Dosztojevszkij BŰN ÉS BÜNHÖDÉS című regényének filmre vitelét ter­vezi. Ricarjev rendező Az ezeregy éjszaka egyik mesé­iét, ALADDIN CSODALÁM- PÁJÁ-t filmesítí meg. Gyenyi- szenko rendezésében készül Gogol TARASZ BULJBÁ-ja. Jefremov. AZ ANDROMÉDA KÖD című, ismert fantasz­tikus regénye nyomán Sersz- tobitov rendez filmet. Alek- szandr Bek A VOLOKA- LAMSZKI ORSZÁGÚT című regényének filmváltozatát Be­ga Jin rendezi. A politikai könyvhónap rejtvénypályázafának nyertesei

Next

/
Oldalképek
Tartalom