Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
Vári Éva és Mendelény) Vilmos A politikai könyvhónap 4. fordulójának helyes megfejtése: Képek és lagúnák — Tíz határon át — Horthy Miklós titkos iratai — I.atln-Amerika harcba indul — Hol vagytok, fiúk? A négyfordulós keresztrejtvény végleg.6 megfejtése: Filozófia? Történelem? Világpolitika? Közgazdaság? Belpolitika? KOSSUTH KÖNYVKIADÓ! A megfejtők közül könyvjutalmat nyertek: Balatoni Endre. Pég* * Kovács István, Pécs Krafít Lajosné, Szigetvár Kovács István. Szigetvár Dr. Koncsag Károly, Péqe Nothelsz Ottóné, Péos Bank János, Szigetvár Huza Zoltátv Pécs Pelczel György, Ivándárda Gungl Antal, Pécs Hegedűs Magdolna, Szigetvár Kőszegi Istvánná, Pécs bányatelep A nyerteseknek a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége postán küldi el a Jutalom- Wtoyveket Vitezslav Nezval: Cfőíifé partján A Svratka folyó partján veronika nyit, a Svratka folyó partján tört, alacsony fű uő. szerettem eltűnődni, járni, úszni itt. A Svratka folyó partján veronika nyit. a a víz hűvös, nehéz és sötétbe vegyülő Mintha vakító nyárban árny derengene, mint otthon a szobában függő, régi képen. Mért fájsz, kapor, kömény és fokhagyma íze? Mintha vakító nyárban árny derengene, mint a rég elhagyott kert sűrű hűvösében. Hány csillogóbb folyó fut szebb futással el. mint itt e sötét víz, e hullámtalan bánat, és mégis partja mellől el nem szökhetcl. Hány csillogóbb folyó fut szebb futással el. de az a víz nem látta soha az anyámat. Hány sugaras, nagy ország, milyen kék vizek, és kék ég alatt hány hegy, napverte lapály ég. de fülemben a morva föld szele zizeg. Hány sugaras, nagy ország, milyen kék vizek, de földjük mégse éget holtig, mint e tájék. . Hány föld és minden földön gazdag temető, s Visehrád, Prága szíve mélyén arany ékszer, de szebb itt a parasztsír, a faragott kő. Hány föld és minden földön gazdag temető, de szebb ez, mely a dombhát bozótjába vész el. A Svratka folyó partján veronika nyit, • nyár örök szelében kukorieaszár áll. Anyám, ha érezném még erős kezeid! A Svratka folyó partján veronika nyit. S a gyötrő kőfalak közt ma is hazavárnál! Hány csillogóbb folyó fut szebb futással el, mint Itt a sötét viz, a hullámtalan bánat, de itt, anyám, örökké élhetnél velem! Hány esillogóbb folyó fut szebb futással el, de nekem a hazám, hazám, örök anyám vagy! Orbán Ottó fordítása ZAGON GYULA RAJZA AZ ORDOGLOVAS Bemutató előadás a Pécsi Nemzeti Színházban „Nyütseíni tapsok robbantak ki az ördöglovas kedd esti bemutatóján”. Az idézett mondat tizenkilenc évvel ezelőtt, egészen pontosan 1947. október 2-án látott napvilágot az Uj Dunántúl aznapi számának második oldalán Tgy kezdte az akkori krónikás. Aktuális-e ma is így kezdeni!? Igen. — Ezzel az operettel mutatkozott be az akkori színház operett-társulata. És most ezzel az operettel nyitotta meg az 1966-os premierek sorát színházunk jelenlegi operett-együttese is. Mi sem változott azóta a közönség és az előadás viszonylatában. Nyíltszíni tapsokban a péntek esti bemutató előadáson sem volt hiány. Az „Ördöglovas” felébredt álmaiból Pécsett es cselekvése ismét helyet kapott a színpadon. Éltetője a közönség, amelyről időnként feltételezzük és úgy érezzük, hogy megváltozott, illetve átváltozott Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy csak az idő múlik, korosztályok maradnak. Mert hogy is mondták régebben? Az operett a középkorúak kedvelt műfaja. ha „mi kiöregszünk, nem lesz közönsége az operettnek”. És lám, a harminc-negyven évesekből, ötven illetve hatvan éveseik lettek és az operettnek mégis van — nem is-kis számú — publikuma; ismét harminc-negyven évesek al- | kotják zömmel az előadások nézőközönségét. Tapsolt az akkori pécsi közönség, amelyről a fentebb idézett mondat után | nem sokkal ez áll: „ez a fur- ! csa, sokszor bosszantóan érthetetlen, „igényekkel” fellépő közönség, és egymás után új- I ráztat a mai pécsi közönség is amelyre az idézett szavak ; egésze már nem vonatkozik, i Mindenképpen furcsa, ám az emberek szeretnek szórakozni. Jól szórakozni, nem rosszul, még közepesen sem! Ezt az igényt, , ha bár egyszerűnek tűnik, rendkívül nehéz kielé- ■ gíteni. A nevetőizmok sem I rándulnak egyformán és a £ szívek is különböző gyorsasággal dobognak. Minden feltételt meg kell teremteni a ka- j cagtafáshoz teA Pécsi Nemzett Színház jól választott, amikor műsorra tűzte Kálmán Imre, R. Schan- zer és E. Welisch szövegére, Í Szenes Andor fordításában I (Szenes Iván dolgozta át) ké- * szült „Az ördöglovas” című operettjét. A darabot tehát Kálmán Imre neve fémjeid. Az operett egyik fontos követelménye, a jó zene, már biztosított. A darab cselekménye a hagyományostól ugyan nem sokkal tér el, de életszerűbb, nem mintha ez kívánalom volna. Mindenesetre érdek- feszítőbb, hisz történelmi magva van. (A tájékoztatóban ugyan történelmi előzménye?! ) Az „ördöglovas” nem más, mint Sándor Móric gróf, aki vakmerőségével, a XIX. század derekán ismertté vált. Feljegyzések szerint vakmerősége a lovaglásban, vadászatban és úszásban merült ki. A haza sorsa iránti aggodalmát és az érte való buzgól- kodást a szövegírók lehelték bele. álmodták meg. Sándor gróf ugyanis (I. felvonásban) a bécsi lovarda ünnepségén fellovagol a császárné tribünjéhez. hogy átadja a Magyar- országról hozott memorandumot. Bebörtcmzik. Ám a pozsonyi megyebálon (II. felv.), ahol Metternich kíséretében a császárnő is részt vesz, megjelenik és leleplezi a magvar viszonyokat álcázni kívánó ceremónia kiagyalóit. Végül (III. felv.) kivívja az országgyűlés összehívását és Metternich leányát, Leontine-t (miként a valóságban is) feleségül veszi. A darab rendezője. Szilágyi Sándor — nagyon helyesen — nem igyekezett a történetet elhitetni. Az a koncepciója — megfogalmazása szerint —, hogy a „lírai vonalat” (illegve a hozzátoldott kiegészített „fennkölt égi vonalat” — ezt és az ellenkező „földi vonal” meghátározást nem használnám!), valamint a bohózati vonalat összeegyeztesse, egyensúlyba helyezze, érezhető volt és ezzel nagyban biztosította a darab sikerét. Színpadképei jól beállítottak, a szereplők mozgatása a tér kihasználását, betöltését, a cselekmény • eg. felelő ritmusát szolgálta. Minden helyzetkomikai lehetőséget kiaknázott és igen ötletesen oldott meg p! 11 anatnyi szituációkat is. Egv dologra azonban ügyelnie kell. A színpadon csak bohózati elemeknek van helye, de bohóckodásnak nincs! Amit helyenként Falufi László csinált, az tn&r po- ■ondra való volt. Ez elsősor- >an a titkos rendőrt, Pitéidéiért nagy odaadással, dácsére- jesen alakító Faludi László érdemeit csökkenti. — Nem sönnyű rangsorolni a népes szereplőgárdát A Leontine-t ilakító Károlyi Stefi magabiztosságával. kellemes és ízléses éneklésével tűnt ki. — Csányi János kitűnőre vizsgázott „operettből” is, de éneklés közben ne feledje, hogy a dallamformálás törvényei mindenütt egyformáik. Péter Gizi remekül oldotta meg szerepét. Vári Éva és Mende- lényi Vilmos ezúttal is erősségei az előadásnak, játékuk vérbő; igazi operettfigurák Papv István és Szalma* Lajos játéka jól illeszkedett bele az együttes egészébe. Zavart viszont Várady Szabolcs túlzottan higgadt, egysíkú Metter- ndchje. A történelemkönyvek lapjairól mindenki által jól ismert Metternich miért éppen operettországban ' szelídül meg?! Sophie-t Pvlveri Magda, Balóthy őrnagyot •Berczeli Tibor játszotta. A díszleteket, melyek hangulatos keretet adtak a játéknak, Pintye Gusztáv tervezte. A maszkokért Léka Lássflót illeti dicséret. Gombár Judit jelmezei ezúttal túl tarkák voltak. A tömegjelenetekben a színek orgiája már nemcsak a szemet (!) bántotta. A táncok (koreográfus: Tóth Sándor) — melyek alól talán csak a balettegyüttes (szóló- táncos: Dómján Tibor) által előadottak kivételek —, nem bővelkedtek „friss” mozgás- elemekben. Végül, de nem utolsó sorban a muzsika mértéktartó, minden szépségét kibontó megszólaltatásáért Nagy Ferenc karnagynak jár elismerés. — Jók voltak a tempók, dinamikával és érzelemmel teltek meg a hangjegyek. Most már csak az a kérdés, hogy befejezhetem-e mondandómat a tizenkilenc év előtti krónika befejező mondataival!? Miért ne? „Szép este volt. Köszönjük az igazgatóságnak, a szfnészegyüttesnek — és köszönjük a műszaki személyzetnek, amelyik fáradságot nem kímélő munkával segítette sikerre az előadást" Várnái Ferenc A szovjet flimsy ártás 1966. évi tervei Ez évben a Szovjetunió 19 stúdiójában 124 játékfilm készül, köztük 41 színes, 13 hetven milliméteres, 48 cinemascope. A MOSZFILM műtermeiben 30 filmet forgatnak. 16-ot a LENFILM Stúdióban. 16 készül az Ukrán Stúdióban, 13 a Központi Gyermek- és Ifjúsági Filmek Stúdiójában, a többi produkciót a különböző köztársasági stúdiókban forgatják. A változatos tervben történelmi, forradalmi témák szerepelnek, három film készül Leninről, több aU kotás irodalmi művek fel-1 dolgozása: számos mai témájú, továbbá a Nagy Honvédő I Háború eseményeit feldolgozó és ifjúsági tárgyú film is készül 1966-ban a Szovjetunió stúdióiban. Érdekes’ Irodalmi műveket visznek filmre 1966-ban. Az Élők és holtak alkotója, Sztol- per rendezi a regény folytatásának, Szimonov új művének filmváltozatát NEM SZÜLETÜNK KATONÁNAK címmel. Amstam rendezésében kétrészes film készül John Reedről, akinek a Tíz nap amely megrengette a világot című könyvét világszerte ismerik. Tvardovszkij VASZI- LIJ TYORKIN című poémájának hőse Is életre kel filmen; az elbeszélő költemény filmváltozatát Bászov rendezi. Szergej Bondarcsuk Csehov SZTYEPPE című kisregényét viszi filmre. Csemisevszkij MI A TEENDŐ? című regényéből Vera Sztrojeva rendező készít játékfilmet. Lev Kulidzsanov, a Múló évek ismert rendezője Dosztojevszkij BŰN ÉS BÜNHÖDÉS című regényének filmre vitelét tervezi. Ricarjev rendező Az ezeregy éjszaka egyik meséiét, ALADDIN CSODALÁM- PÁJÁ-t filmesítí meg. Gyenyi- szenko rendezésében készül Gogol TARASZ BULJBÁ-ja. Jefremov. AZ ANDROMÉDA KÖD című, ismert fantasztikus regénye nyomán Sersz- tobitov rendez filmet. Alek- szandr Bek A VOLOKA- LAMSZKI ORSZÁGÚT című regényének filmváltozatát Bega Jin rendezi. A politikai könyvhónap rejtvénypályázafának nyertesei
