Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
4 DAVIDFÖLD napló 196«. FEBRUAR CT. Az emeletes házak övezetét minden átmenet nélkül földszintes családi házak váltják feL Gyerek biciklizik az úton, apró, háromkerekű gyerekbiciklivel, és senki sem szói rá, hogy ne az úttest közepén járjon, mert ezen a helyen nagyon kicsi a forgalom, öreg munkás ás a kertben, gumicsizmában és agyonfakult munkaruhában. Libagágogás, tyúkkodácsolás szűrődik ki a nyesett kertű házak mögül. A város peremén Komor hegyvonulatak zárják be Pécs felől a láthatárt, idelátszik a Misina, meg a tvadó acéltomya. A csáládihá zas teleptől nem messze, apró község lapul meg a völgyben. A kisközség meg a családi házak között szántóföldek húzódnak, a földeken asszonyok dolgoznak, az a terület tehát valamelyik tsz-é... Mégsem tökéletes az illúzió, mert van itt meddőhányó is, örökös, kénszagú füsttel. A város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság találkozik ezen a településen, melyet a komlóiak Dávidföldnek neveztek el. Egy Dávid nevű komlói emberé volt ez a vidék, mielőtt beépítették. Komlón általános szokás, hogy dűlőkről neveznek el városrészeket. Van itt Kenderföld,' Gesztenyés, Szilvás, Kökönyös, sőt még Somágtető is. Csak a cikcakkos, Ultramodern iskolaépület környéke zajos ezen a körülbelül kétezer ember lakta településen, mely Dávidföld középpontjának tekinthető. Szünet van, a gyerekek hangos zsivaj gással kergetőznek az iskolával szem ben fekvő kopár réten. Egyke? Az iskolaigazgató szerint még nincs, bár ... Mintha kevesebb volna a gyerek, mint az emeletes házakból álló városrészeken. Rózsaverseny A dávidföldiek többsége vidékről költözött be. Az ezer helyről származó emberek ezerfélék. Göncz János tanár megpróbálja összeegyeztetni a kertes családi ház kényelmét a modern, bérházi lakás vívmányaival: kazánt épített a pincébe, s meleg levegővel fűt minden szobát. Panaszkodik, hogy csak két felnőtt olvasója van a dávidföldi területi könyvtárnak: az iskola hivatalsegédje meg a takarítónője. Mások nem Jönnek, noha többször kihirdették. Hetedikes, nyolcadikos korukban már a gyerekek is elhanyagolják az olvasást. Ezen a telepein sokkal kevesebb a továbbtanulók száma, mint az emeletes házakból álló városrészekben. A dávidföldi gyerekek többsége — ha felnő — keresni akar. Bár csak száz-kétszáz négyszögölnyi kert tartozik egy házhoz, mégis, a dávidföldiek nagyon sokat beszélnek a kertről. Van aki hatalmas betonoszlopokat ásott a földbe, s így akar nevelni szőlőlugast, más viszont zöldséget termel, s mivel kevésnek tartja a száz-kétszáz négyszögölet, az iskola rétjéből egyszerűen fel- ás, és hozzáknnyarít még jó- néhányat. Majdnem minden háznál disznó van az ólban. Pénzért veszik a kukoricát, nem olcsóbb így a hús, sót majdnem drágább, s mégis: minden tavasszal megszerzik a malacot, mert azt Ők hizlalják. Ruspai János bácsi ismert vájár volt, mielőtt nyugdíjba vonult. Nyolc kitüntetése van; most ásó, kézifűrész volt a kezében, amikor megláttam. ö Dávidföld rózsaszakértője, talán Jókai regényes Gül Babája sem volt büszkébb a rózsáira őnála. Teleültette rózsafákkal a kertjét, s még a hetvenedik házba is elmegy a rózsanemesítés kedvéért. Valóságos rózsakultusz bontakozott ki a telepen, tucatnyi ház törekszik arra, hogy Ruspai bácsit lepipálja. Messziről jött ember Márkus István zömök, csapaerő férfi, egy szocialista brigádban dolgozik. Amikor beléptem hozzá, Jókai-könyvet olvasott. Kedvtelve beszélt a Trabantjáról, s arról, hogy hova kirándultak már a családdal. Nyáron közös programokat szoktak lebonyolítani az utca másik hét családjával. Vesznek két hordó sört, egy csomó húst, kézikocsira rakják, aztán megindulnak gyalogosan — az ilyenkor szokásos vidámsággal — Sikon- dára, amely talán három kilométerre van Dávidföldtől. Pörköltet főznek, poharasnak, kártyáznak — az egész utca részvételével. Nincs igazuk tehát azoknak, akik azt állítják, hogy a csaiádiházas életforma ele ve egoista, individualista szemléletre nevel. Nem feltétlenül igaz ez, bár az el lenkezőjére is mondhatnánk példát. Van a telepen egy bányász, aki szabad idejében kétkerekű, kis kordéllyal hord ja fel a meddőhányóból a selejt idomkövet. Pincét vagy mást akar építeni, mindig tol dozgatja-foldozgatja a házát. Meredek, igen meredek dóm bon húzza a kocsit, hevedert vet át a vállán, akárcsak a volgai hajóvontatók. Nézni is izzasztó. Van a telepen tíz-tizenöt család, amely szükséges rossznak tekinti az iskolát, s aratás, kukoricatörés idején kikéri a gyerekét, mert szeretne vele elmenni valamelyik közeli tsz-be dolgozni, harmadáért. Sok helyről jött, sokféle ember él Dávidföldön; faluról hozott, beidegzett szokások keverednek az újjal. Sokáig tart, mire átalakítják és viszonylag egységesre gyúrják egymást, de eljön az az idő is. A gyermekek már városiak A gyerekek már nem emlékeznek a nógrádi, Bács megyei házra, földre, lóra, istállóra, a régi életmódra, ök már hozzászoktak ahhoz, hogy Jó szerencsét! köszönnek az iskolában. Magyar László ötvenkét gépben kelnek a csibék Két asszony eiemlámpávai járja a keltetőgépeket. Bevilágítanak a kerek, kémlelő ablakon, ellenőrzik a gép belsejében a hőmérsékletet. Távolabb éppen szedik ki a „frissen” kelt csibéket a gépből. Pattannak a tojások, egy fiatalasszony szabadítja ki héj-börtönükből a naposcsibéket. Azonnal kvarc-lámpa alá kerülnek, hogy elveszítsék álmosságukat. — Mert nagy a különbség a kvarcolt és a kvarcfényt nem kapott csibék között — magyarázza dr. Száva Dezső, A „sőt ét es" Közlemények — Klubközi táncverseny 27-én, ma de. 11 órakor Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.) Érdeklődőket szívesen látunk. — A gazdasási irányítás rendszerének reformja a szocialista országokban címmel dr. Varga György közgazdász tart előadást ■ebruár 28-án, hétfőn este 7 órakor Pécs város dr. Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u, 18). Minden érdeklődőt szívesen látunk. — Értesítés. A pécsi március havi megyei Jellegű vásár, március 6-án, vasárnap lesz. megtartva a Megyeri úti piactéren, melyen más megyei iparos és kereskedő nem árusíthat. — Áramszünet lesz február 28- tól március 5-lg 7—17 óráig Pacsirta, .Tnkabhegyl út. Alsó- és Közép-Makár, valamint Oregtne- efees területén. DED ASZ üzemvezetősége, Rákóczi út 34. 20 óra 00 perc. Azt hinné az ember, hogy a portás nyit kaput, de nem ilyen egyszerű a dolog. Lóh- nert Jen öné ugyanis, aki tíz éve délután os, nem portás: hlbacím-felvevő. Rögtön arra kér, írjuk meg: a 11-19-es telefonon találhatók. Ez ugye nemcsak vállalati érdek . j . Az asztalon vaskos dosszié, felirata: Sötét címek. Nem tudok ellenállni a csábításnak, határozottan közlöm: Néhány sötét címre lenne szükségem. Természetesen köztünk marad. — Nem venné jó néven Varga Imre, a „sötétesünk”. Ha kicsap a biztosíték, sötét lesz a lakásban, akkor jön ő. De csak este tízig, és csak ha az „óra előtt” van a hiba. Előfordul, hogy azért hívják az ügyeletet, mert a konyhában elaludt a villany. Ilyenkor udvarias felvilágosítást kapnak, esetleg javaslatot: cseréljék ki a körtét. Az ilyen hiba rendbehozása nem az Áramszolgáltató feladata. Nem a legjobbkor érkeztem. A hálózati szerelők éppen kint vannak a Kolozsvár utcában, URH-kocsival szoktak járni, de éppen felmondta a szolgálatot. Léhnertné nagy pszichológiai érzékkel jellemzi a telefonálók lélektanát. A felháborodott olyan hangerővel beszél, hogy ki kell dugni a kagylót a kis helyiség ablakán. Mivel nem kap választ szidalmaira, lassan megnyugszik, végül bocsánatot kér, ő rendkívül ideges, de nem a hölgyet akarta megbántani, hanem a vállalatot. A gyanakvó egyszerű rövidzárlat esetén határozottan követeli, hogy a DÉDÁSZ azonnal kapcsolja vissza az áramot, nem volt joguk kikapcsolni, ő rendesen fizeti a számlát. Az udvarias (ez a legritkább típus) még egyszer telefonál, s megköszöni, hogy olyan gyorsan kijavították a hibát. Ilyenkor a „hibacím-felvevő” továbbítja a szerelőknek a köszönetét. A SZERELŐK készenléti szolgálata délután 3-tól másnap reggel 7-ig tart. Este 11- ig rendes munkabérüket kapják, utána lefekhetnek, sakkozhat, akinek kedve tartja — ötvenszázalékos készenléti díjért az éjjeli javítás idejére túlórát számolnak el részükre. Tegnap rengeteg hívásuk volt, ma, hogy visszajönnek /# a Kolozsvár utcából, nyugodtan beszélgethetünk; a város- "ban minden rendben. így van ez mindig, nem lehet előre tűdni, mekkora lesz a „forgalom”. Hotton Imre egyes szerelő Ismerteti az ügyelet felépítését. Hat egyes szerelő és beosztottja látja el felváltva, az itteni szolgálatot, és természetesen a gépkocsivezető. Tóth László üzemvezetőhelyettes és Hantos Ferenc művezető otthoni műszaki ügyeletben vannak, egymást váltva már hosszú évek óta. Végül laká sán ad ügyeletet naponta két- két szerelő is, ők szükség esetén a műszaki ügyeletes utasítására hívhatók be. A cél a város villamosenergia ellátásának biztosítása, az esetleges hibák gyors kiküszöbölésével. — Legnagyobb eficnaé Künk a szeles, viharos idő — mondja Gáspár József beosztott szerelő; Sokszor bizony tíz-ti zenkét emberre is szükség van, a régiek már tudják, mikor, egymás után jelentkeznek be telefonon, nem várják meg az értesítést. Lackó István sofőr már kilenc éve jár a szerelőkkel, ha teszem az*, a borbála- telepi trafóhoz hívják őket, nem kell neki magyarázni az utat HIBACfM-BEJELENTES csak nem érkezik. A Kolozsvár utcai javítás felől érdeklődöm. Elmondják. 19 óra 55 perckor csörög a telefon, (óh, ha öt perccel előbb jövök!) A fogyasztó jelenti, hogy nála és a környező házakban is több lakásban sötétség van. Léhnert kartársnő azonnal riasztja az egyes szerelőt, ő telefonon értesíti a műszaki ügyeletet. Mire kiérnek az udvarra, a gépkocsi motorja már jár. Egyenesen a trafóállomáshoz mentek? — Igen. De nem ott volt a hiba. A házak bejáratánál már vártak minket. „Nálam sem ég!” „Nálunk sem ég!” Végig kellett járnunk három házat potyára. Az egyikből utánunk szaladt egy asszonyka: Ne menjenek el, az én villanyom még nem ég! Végre a Kolozsvár utca 11 alagsorában megtaláltuk a hibát. Egy főbiztosíték, túlterhelés miatt kiolvadt. — Mennyi időt vett igénybe • Javítás? — Tíz percet. De a hibakereséssel együtt több mint fél órát. Amint visszaértünk, jelentettük Hantos művezetőnek, hogy mit végeztünk. De ezt már ön is hallotta. Éjjel tizenegy óra. a szerelők lepihenhetnek, miért is zavarnék tovább. De még nem engednek el. — Hívja fel a műszaki ügyeletet, figyelje meg, menynyi idő alatt veszi fel a kagylót! Tárcsázok, gépiesen megnézem az órám. Nem segít, nincs rajta másodpercmutató. „Halló, Hantos” — jelentkezik a művezető. — Hogyhogy ilyen hamar? — Itt van a közelemben a telefon. — És ha éjjel háromkor keresik? — Nem alszom mélyen, és húsz év alatt eléggé belém- idegződött Ma csendesebb nap van, ezt szeretjük. És ez a fogyasztók érdeke is. Kért Tamás a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat igazgatója — megfigyeltük, hogy a kvarcolt naposcsibék frissebbek. Csak pattint az ember az uj- jával felettük és máris felfigyelnek. Különben a pécsi keltető az ország legnagyobb ilyen üzeme. ötvenkét gép dolgozik a Xavér utcai keltetőben, a hét emeletes épületben, öt emelet a föld felett, kettő a föld alatt van. Évente 3.2 millió naposcsibét keltetnek és küldenek szét tovább tenyésztésre. Korábban Szolnok megyéből, most viszont Fejér megyéből kapják a tojást. Ebben az évben több mint egymillió tojást szállítanak Fejérből, ahol 18 ezer törzstyúk biztosítja a naposcsibe-utánpótlást. Éppen rakodnak a gépekbe. A keltető-ládákba a han- tosi meg a pátkai tsz-ből érkezett tojásokat rakják be. A pátkai tsz-ben tízezer tojótyúkot gondoznak, így onnan kapják a legtöbb tojást. A tojásokon számok, ezekről különböztetik meg a termelő egységeket A gépeken különféle feliratok, például ilyen: GÁZOSÍT- VA! Gázzal vagy klórlúggal fertőtlenítik a gépeket, biztosítják a higiéniát. A másik gépen egy tábla: KÍSÉRLETI 5040! Ugyanis a tízezres kapacitású Gergely-féle gépekbe a vállalat újítása következtében 12 ezer tojást raknak. A megyei tanács elrendelte a kísérlet ellenőrzését, hogy utána elfogadhassák újításnak és szerte az országban bevezethessék. A földszinten van a szülőotthon. Ide 18 napos korukban kerülnek a tojások és néhány nap múlva előbújnak a csibék. Az ország legnagyobb keltetőjének Idei terve: 2.5 millió naposcsibe, negyedmillió kacsa, 100 ezer pulyka és 50 ezer liba. Ezt a tervet szeretnék túltejesíteni; Idljárásjelentés ▼árható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, helyenként futó esóvel. Fokozatosan élénkülő, holnap időnként erős délnyugati, nyugati szél. Enyhe idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—7, legmagasabb nappali hőmérséklet 13—17 fok között. A vajszínű Mercedes szánszáznegyven kilométeres sebességgel száguldott az országúton. Állandóan előzött, állandóan az út baloldalán haladt, s ha néha egy-egy kanyarban beszorult a lassító, összetorlódó kocsik közé, a kanyar után mindig kiugrott a konvojból és erőszakosan előretört. Mr. John Balogh elégedetten ült a volán mögött, s a tisztább, forgalammentes útszakaszon egy-egy pillanatra lehunyta a szemét, élvezte a vakrepülés könnyű, fölényes bátorságát. Mindig a kellő pillanatban nyitotta ki a szemét, mindig jó érzékkel fékezett, vagy lépett a gázba. Gondolatait, alapérzését egyetlen fakó mondatocskában lehetne összefoglalni: „Hát ez természetes”. Természetes, hogy kellő pillanatban, é<s természetes, hogy pont ő ül a vajszínű Merced esben, és természetes, hogy a napfényes tavaszi országúton néha lehunyja egy kicsit a szemét. Megengedheti magának, Mr. John Balogh dolgai vitathatatlanok ... Amikor elérte a Balaton partot, lassított, s ötven-hat- van kilométeres sebességgel úszott tt as ismerős fasorok ÉS Ml LETT között, a barátságosan fénylő kis állomások mellett, a szőlődombok és a kéken csillogó víz között. Amikor megkerülte a szigligeti vulkánkúpokat, hirtelen arcok és nevek jutottak az eszébe... Kivel is fog majd a faluban beszélni? Kihez megy először? Lehet, hogy nem is örülnek majd látogatásának a régi társak, lányok... Lehet, hogy valaki majd meg is kérdezi száraz, feszengő hangon, hogy tulajdonképpen mit akar a faluban? Miért jött? Igen, hát Varjú Jóskát kell megkeresni, a cipész fiát, akivel valamikor együtt jártait a közeli kőbányába és hát majd a makacs nagybátyját, Balogh Antalt és persze Mikola Júliát, talán legelőször Mikola Júliát.,, Amikor Balaton ed éri eshez érkezett, egy világoskék Wartburg Jött vele szembe. A Wartburg hirtelen fékezett, aztán a tükörből látta, hogy megfordul, s utána ered... Kicsit megnyomta a gázpedált és a Mercédesz százba ugrott. A Wartburg a nyomában volt, «ttot* ráhajtott, aztán hirtelen száznegyvennel előzte a Mercedest... „Ez megőrült” — gondolta Mr. John Balogh és beletaposott a gázpedálba. A Wartburg vezetője ekkor lehúzta a volán mellett az ablakot és integetett, hogy álljon meg. „Mit akarhat ez?” — tűnődött Mr. John Balogh, s mi közben fékezett, a belső zsebében kitapogatta az útlevelét. „Rendben, persze, minden rendben” — gondolta és megállt a Wartburg mögött. A wartburgos már az út szélén állt, aztán odalépett a Merced eshez. —* Mégis Jól láttam — mondta — hát szervusz.,. Kovács Ferenc állt előtte, a nem ivós Kovács Ferenc, aki csendesen ült velük éjszakákon át, de soha nem ivott, csak mosolygott, bólogatott és fütyörészett. Kovács Ferenc már nevetve szorongatta a kezét: — Hát mégis te vagy, az istenfáját, már azt hittem, hogy elnéztelek. Nem láttad, hogy integettem, amikor szembe találkoztunk?
