Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meqgel Tanács lapja ________ XX IIL ÉVFOLYAM, 41. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. FEBRUÁR 18., PÉNTEK Gazdasági rendszerünk reformjának irányelvei Kibővíteti aktívaértekezlet a megyei pártbizottságon Gáspár Sándor felszólalása Ülést tartott a Minisztertanács Az MSZMP Központi Bizottsága kidolgozta a gazdasági mechanizmus reformjának irányelveit. A szocialista demokrácia szellemében a KB irányelveit jóváhagyás előtt tizen­kilenc megyében és számos tudományos intézetben vitatják meg, s egészítik ki új ja­vaslatokkal. Az irányelvek feletti vitát megyénkben csütörtökön délelőtt aktivaértekez- let keretében rendezték meg. A megyei pártbizottság nagy termében délelőtt 9 órakor kezdődő értekezleten a megye és Pécs város párt- és gazdasági vezetői vettek reszt. Az clnöltségben helyet foglalt: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Csendes Lajos,, dr. Nagy József és Novics János, a megyei PB titkárai. ­Az irányelvek feletti vita R a pai Gyula elvtárs beve­zetőjével kezdődött. — Nagy jelentőségű kérdés­ben kéri pártunk Központi Bizottsága az elvtársak véle­ményét. A gazdaságirányítás reformja, mely átfogja gaz­dasági életünk minden terüle­tét, nem egy-két évre szól, hosszabb távra határozza meg teendőinket. A. vitában eddig is és nyilván a jövőben is elhangzik a kérdés: miért van szükség ilyen nagy hord­erejű változtatásra, továbbá: hogyan ítéljük meg a válto­zások tükrében pártunk eddi­gi gazdaságpolitikáját? Az európai szocialista or­szágok — köztük Magyaror­szág — gazdasági fejlődése az utóbbi években új sza­kaszba lépett. Nagyobb jelen­tőséget kap a gazdasági fej­lesztés minőségi oldala. Ha­zánk fejlődését eddig a rend­kívül gyors fejlődés jellemez­te. ezt elsősorban a fejlődés extenzív forrásai biztosították. A tudományos, technikai for­radalom viszont a népgazda­ság intenzív fejlesztését kö­veteli meg. A termelés továb­bi növekedését egyre inkább a munka termelékenységének emelkedése, a termelő alapok hatékonyabb kihasználása: a racionális gazdálkodás hatá­rozza meg. Tuiomwos^n me»?l?pozor veze’ésü — A gazdaságirányítás töké­letesítésében a fő szempont a szocializmus objektív gaz­dasági törvényeinek ismereté­re és helyes felhasználására épülő, tudományosan megala­pozott vezetési rendszer ki- alak'- — mondotta Rapai c'. :- ■ s A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos vi­tákban jelentős helyet foglal el az egész népgazdaság ér­iekéinek az egyes vállalatok, kéziét résztvevőinek, ez ké­pezte a vita alapját. Elsőnek Kasza Ferenc, az Erdőgaz­daság igazgatója kért szót. Megállapítása szerint az utóbbi időben a főhatóságok és vállalatok kapcsolata, a tervezés területén romlott. Az alulról induló tervezés a gya­korlatban nem érvényesült ehelyett a főhatóságok felül­ről diktálták — nem egyesei­ben a valóságos helyzet isme­rete nélkül — a terveket. Sok programon kívüli intézkedés­re is kényszerítették a válla­latokat .menet, közben. A ter­vek gépies megállapítása nem segítetté megfelelően az anya­gi érdekeltség érvényesülését. A reformnak — melynek be­vezetésé természetesen csak több lépcsőben történhet —, ezeket a visszásságokat kell többek között megszüntetnie. (Folytatás a 3. oldalon) A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­köm ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé, nek beszámolóját a KGST Végrehajtó Bizottságának 21. ülésszakáról, valamint a Ma- gyár—Lengyel Gazdasági Együttműködési- Bizottság VI. üléséről. A külkereskedelmi minisz­ter első helyettese beszámolt az európai szocialista orszá­gokkal folytatott 1966. évi és az 1966—1970. évekre szóló hosszúlejáratú árucsereforgal­mi tárgyalásokról, maid pedig az ez évi Budapesti Nemzet­közi Vásár előkészületeiről. A kormány a beszámolókat meg­vitatta és elfogadta. A nehézipari miniszter tá­jékoztatta a kormányt a ne­gyedik ötéves terv erőműépí­tési programjára vonatkozó elgondolásokról. A miniszter- tanács .a .tájékoztatót .tudomá­sul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének javas­latára a Minisztertanács meg­hallgatta a belkereskedelmi miniszter tájékoztatását arról. '•"v milyen hatást gyakoro’- tak az árintézkedések a ke­reskedelmi forgalomra, mrld a munka ügyi miniszter beszá­molóját a február 1-i bérn- •ézkedések végreha itásáró' A kormány a jelentéseket elfo­gadta. Ötéves a dél-vietnami felszabadító hadsereg Mint a Vietnan Tájékozta­tási Iroda közli. L>él-Vietnam egyik felszabadított körzeté­ben szerdán ünnepségen em­lékeztek meg a dél-vietnami fegyveres erők egyesülésének ötödik évfordulójáról. Az ünnepségen beszédet mondott Nguyen Thi Binh, a felszabadító hadsereg főpa­rancsnokának helyettese. Ki. jelentette, hogy a dél-vietna­mi felszabadító hadsereg je­lenleg három fegyvernemből áll. ötéves fennállása alatt 145 ezer ütközetet vívott, több mint 500 ezer ellenséges ka­tonát semmisített meg, köztük 22 600 amerikai igresszort, 60 ellenséges zászlóaljat zúzott szét, köztük kilenc amerikait. A nagygyűlésen beszédet mondott Nguyen Huu Tho. a Dél-vietnami Nemzeti Fclsza­bád f tás i Front Köz.ponti . Bi­zottságának elnöke. Méltat: a a szabadságharcosok sikereit, majd a vaserőd érdemrend első fokozatával tüntette tó a felszabadító hadsereg --t. Román be!keres''ede'mi küldöttség érkezett hazánkba Csütörtökön Mihail Leven­tének, a Román Szocialista Köztársaság belkereskedelmi miniszterének vezetésével — Tausz János belkereskedelmi miniszter tavalyi romániai lá­togatásának viszonzásakéoperi — küldöttség érkezett Buda­pestre. Fogadásukra a nyugati pályaudvaron megjelent Tausz János belkereskedelmi minisz­ter, a minisztérium vezető munkatársai, valamint M. Rosianu, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. sőt az egyes dolgozók érde­keivel való összehangolása. — Ez a legfőbb feltétele an­nak, hogy a dolgozók szabad kezet kapjanak a kezdemé­nyezéshez és a lehető legna­gyobb mértékben ki tudjuk használni a termelés fejlődési ütemének gyorsítását szolgáié tartalékainkat.:. A vállalatok gazdasági ön­állóságát, az - anyagi ösztön­zést, a termelő alapok cél­szerű kihasználását, a tech­nikai _ újdonságok bátor beve­zetését, az ár és a nyereség szerepének növelését _ mind oly an tényezőként említette Rapai elvtárs, melyek — he­lyes alkalmazás esetén —, jó! szolgálják a központi és helyi érdekek összhangját. Az el­múlt évek gazdaságpolitikája helyes és eredményes volt fő vonalaiban, ugyanakkor a bi­zonyos mérvű ütemlassulás, s az ezzel együttiáró egyéb gon­dok arra figyelmeztetnek, hogy a megváltozott körülmé­nyeknek megfelelően változ­tatni kell a gazdaságirányí­tás rendszerén. A kizárólag felsőbb utasításokkal operáló tervezés és irányítás, mely a legapróbb részletekig szabá­lyozza a vállalatok tevékeny­ségét, képtelen boldogulni az új, bonyolultabb viszonyok kö­zött. Gazdaságpolitikánk fő célja: a szocializmus teljes felépíté­se. Ebben természetesen szó sincs változásról. Gazdasági tevékenységünk elve: a jöve­delmezőség fokozása, a terme­lékenység emelése, az önkölt­ség csökkentése — az élet- színvonal rendszeres emelke­dése érdekében. — Szeretnénk, ha sok konst­ruktív javaslat hangzana el. A Központi Bizottság számít az észrevételekre, s figyelembe | veszi őket — mondotta Rapai j Gyula elvlárs rövid vitaindí­tója befejezéséül. A Központi Bizottság irány­elveit a megyei pártbizottság előzetese* megküldte az érte­'m -a A íutfntt/í M-JA Tyj/VW arra hadd idézzem a Le le- péche du Midi c. francia lan megállapítását az együttesről: „A kárus rendk!vül kiegyen­súlyozott hangokat tartalmai: csodálatos zengésű hangok ezek, a ritmusnak kifinomult érzését mutatták és mindenek előtt egy nagyszerű progra­mot állítottak össze számunk­ra. A lágy horvát népdalok ősi nemzeti hangszerekkel kí­sérve a trubadúrok ősi kor- .akába vezettek vissza min­ket.” S hasonló kedvező fo­gadtatásra talált a Gorán v.gnüttes Olaszországban. Cseh szWákiában, Ausztriában. Angliában s töbi? európai or­szágban, s tavaly a tengeren­túlon az USA-ban és Kana­dában is. A Goran Együttes 19-én. szombaton este egész estét betöltő önálló műsort ad a Bartók Béla Művelődési Ház­ban, majd 20-án délelőtt to órakor és délután 5 órakor a Központi Nemzetiségi Együt­tessel. a Mecsek Együttessel s több mohácsi és más bara­nyai együttessel lép színpad­ra. A mohácsi vendésszereD- lés után magyarországi kör­útra indul az együttes, s en­nek során Pécsre is eljut. Hétfőn este fél nyolc óra­kor mutatja be műsorát a Páaoi ■Hmkü Színházán. Zágrábi népi együttes a busójáráson „ Hétfőn este Pécsett is bemutatják műsorukat Az utóbbi néhány esztendő­ben szépen fejlődő magyar— jugoszláv kulturális kapcsola­tok kibontakozásának egyik jelentős színtere Mohács, s számottevő eseménye a busó­járás. A mohácsi lakosság szereti a népzenét, a népi hagyományokat, ami elsősor­ban azzal magyarázható, hogy a város több nemzetiségű lakossága őrzi és ápolja ha­gyományait, minden nemzeti­ség a magáét, s ugyanakkor megbecsüli más nemzetisegek népi kulturális értékeit is. Ezért volt Mohácson mindig nagy sikere többek között a magyar Állami Népi Együt­tes műsorának, vagy a pécsi Mecsek Együttes fellépésének, s a zágrábi Ladó Együttes­nek és a pélmonoslori műve­lődési ház tánccsoportjánuk. A L adó Együttest Pécs kö­zönsége is szívébe zárta, a pélmonostoriak pedig éppen a tavalyi busójáráson mutat­koztál? be a magyai közön­ségnek. A Mecsek Együttes jugoszláviai turnéjáról a Mo­hácsi Bartók Béla Művelődési Ház szimfonikus zenekara pe- d!g h földrengés sújtotta Skoplje megsegítésére szerve­zett hangverseny körút járó! tért haza kedves emlékekkel. A kulturális kapcsolatok gyümölcsöző alakulásának újabb állomása lesz a mohá­csi busójárás. Ezúttal a zág­rábi egyetemistáknak a fiatal horvát költőről és nemzeti hősről, Ivan Goran Kovádé­ról elnevezett népi együttesét ismerhetjük jpeg. A Goran Együttes fő erőssége a hor­vát népi zene magas színvona­lú megszólaltatása- S hogy ez milyen .hatású a közönségre,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom