Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

I MN!»Im s. napló 5 A SZERKESZTOSEG Másfél órát kell várnunk A Komlón dolgozó pécsi, illetve mánfai dolgozók nevében írok. Csúcsforgalmi időben egy és fél 5 óra között olyan zsú­foltak a buszok, hogy legtöbbször egy—másfél órát vagyunk 3kénytelenek várni, mig végre hazajutunk. Pedig a nehéz mun­ka után sietnénk haza. j Mánfát—Budafát pár évvel ezelőtt közigazgatásilag Kom­lóhoz csatolták. De akkor miért nem jár e helységek között helyijárat, mint Mecsekjánosi esetében? Végezetül: az a kérésünk, hogy a csúcsforgalmi időben Indítsanak Komlóról több kocsit, még az sem baj, ha nem bnenetrend szerint, hisz annyi kocsi áll az állomáson — azt ’■kellene nézni: mennyi ember vár még elszállításra...! Lippai Márton K Hová lett a járdánk? Ügyeletes gyógyszertárat í) jmecsekaljára ! Körülbelül 15 ezer ember él jmecsekalján. de még máig ".s sok baj van a szolgáltató­id <1 ftliáC iá te? Újabban — bárom éves szü­netelés után — Ismét havon­kénti munkavégzési Igazolást kell adnom arról, hogy a havi takarítást, illetve a fűtést el­végezte aa Iskola szegődmé- nyese. A n. kér. pénzügyi osztály .1 érdeklődésemre — rendeletre n hivatkozva — az Igazolások havonkénti beküldésének kö- if (etesettaégét megerősítette. J| Látszólag szóra sem érde- v, mes, hogy havonként útnak 0 kell indítani egy igazolást, hogy a takarító Időben meg­kaphassa a bérét. Hiszen ez l< csak egy igazolás elkészítését, , illetve kitöltését, Iktatását, postakönyvbe írását, boríték v megcímzését és postára Jutta- y| tást jelent mindössze, de f( 1. vajon van-e ennek értel­1 me akkor, amikor a takarítás 11 elmaradása esetén U órán be­li lül szükségképpen lntézketf- / nem kellene, esetleg új sze- ' gődményes beállításáról kel- r lene gondoskodnom? 2. Hlért kötött szerződést a gazdasági hivatalunk a sze- *' gődményesünkkel, ha a szer­ződés kölcsönösen nem köte­Í lez? Ha pedig kötelez, miért nem volna elég az, ha az In­tézmény vezetője a munka el nem végzése esetén küldene Jelentést? 1 S. Gazdasági hivatalunknak i* azt Írtam: Büntetőjogi felelős­it ségem tudatában kijelentem, I hogy ha betegség vagy egyéb ok miatt elmaradna a s/e- gődményes munkája, haladék- . talanul jelenteni fogom, hogy v az SZTK felé a szükséges ln- fi tézkedéseket megtehessék. Ezt sem fogadhatták el. Miért Is? Mellékesen, olyan ember munkáját könnyítették volna meg, aki tanít. Iskolát vezet, skl kultórteremvezető, területi tanácsi bizottság tagja stb. egy személyben. BORS JÓZSEF Isit. vezető. sokkal. Ezek közé tartozik az ügyeletes gyógyszerbár prob­lémája is. A városrész egyet­len patikája ugyanis szomba­ton délutántól hétfő reggelig zárva tart. A viszonylag kö­zel eső rácvárosi* 1 gyógyszertár szintén, ilymódon a betegek­nek be kell utazniuk a belvá­rosba, ha sürgősen gyógyszer­re van szükségük. A városrész lakóinaik szá­ma indokolttá tenné, hogy ügyeletet tartsanak, legalábbis felváltva, a két gyógyszertár valamelyikében. Hunyadvári Béla lAiVliÁ Ifs/hnD ik / Ü/i/i. vlrj \AJJ Ki i> Kellemes esténk volt A Szederkényi Szociális Otthon vezetősége a közel­múltban vacsorát adott az otthon azon lakói számára, akik mezőgazdasági munkát végeznek. A vacsora tíz tyúk életébe került, különböző ka­lácsok. sör és bor is került az asztalra. Volt harmonika­szó is énekkel és vidámság­gal, egyszóval nagyon )ól éreztük magunkat, s máig is örülünk annak, hogy egy szép estét varázsoltak az öregek életébe. Laky József, a szociális otthon portása f Sártenger Pécsett, a Basamalom dűlő­ben sok család lakik. A leg­több helyen iskolásgyermek is van. Hosszú időn át aránylag jö úton járhattunk a városba. Később azonban a jármüvek mintegy húsz négyzetméternyi területen teljesen szétrombol­ták az utat. Valóságos sárten­ger alakult ki. Először a Pécsi Hőerőműnél panaszkodtunk, abban a hie­delemben, hogy az ő 'gépjár­müveik rombolták szét aa utat. A Hőerőmű azonban a Baranya megyei Építőipari Vállalathoz utasított bennün­ket, az pedig vissza a Hőerő­műhöz ... Ez után az I. kerületi tanács segítségét kértük, ám, sajnos csak Ígéretet kaptunk tőle. Az útszakasz olyan maradt, mint volt, Iskolásgyermekeink ci­pőjébe bokánál folyik be a sár. MUSBERGER FERENC és még U aláírás. Nyugdíjamból nem futotta volna Ezúton szeretnék köszönetét mondani a mohácsi építési osz­tály dolgozóinak, valamint az OTP-nek, amiért az idd árvíz alatt megrongálódott házamat új­ból lakhatóvá tehettem, amit nyugdíjamból megjavtttatnl nem tudtam volna. T. Zsellér János Mohács, Rózsa u. 17. A Fuchs íiú A Fuchs-fiúnak „nincsen apja ’. Két hete jött a világra hasonlóképpen mint a többiek akiknek hivatalosan is van papájuk. Azért írok róla, mert esete bár lényegesen különbö­zik az általánostól, mégsem egyedülálló. A kisfiút nem lát­tam, a nevét sem ismerem, a sorsa érdekel. — Nem tudom elvinni a gyereket, — mondja Fuchs Anna. Megtermett, tétova, ha­tározatlan lány. Értelmi képes­ségei fogyatékosak. Húszéves. Négy hónapig élt együtt a fér­fival. a nevelőanyjánál. — Otthagyott. Beállított egy nővel, és agyon akart verni. Aztán elmentek. — Szívesen megtartaná a gyereket, ha lenne rá lehető­sége? — Hát én szívesen, de nem tudom megtartani. Három lehetőség van: 1. Anya és gyermeke állami gon­dozásba kerül. 2. Csak a gye­rek kerül állami gondozásba, és az anya fizet érte. 3. A'z anya végérvényesen lemond gyermekéről. Fuchs Anna nem akar dön­teni. Nevelőanyját „nem na­gyon” szereti, a gyereket .,nem nagyon” akarja, és „nem nagyon” mondana le róla. — Melyiket választja? Fizet érte, és később magához ve­szd, vagy lemond róla és többé semmi köze hozzá. . — Nem tudom megtartani. — Tehát lemond róla? — Lemondok róla. A kisfiú sorsáról azonban nem egyedül Fuchs Anna dönt. Kérdés, hogy melyik döntés lenne a leghasznosabb. Pisti Sudár Pisti aranyos kis emberke. Ha nem csak két­hetes volna, azt írnám, hogy hamiskásan rámpislogott. A nyelvét mindenesetre kiöltötte Jó meleg van a szobában A Havi négyezer forintos mellékkereset’ fi II' Súlyos csalások és hamisítások Pécsett a Geodéziai és Térképészeti Váltalainál Egy hét az országutakon l’fiarjy Sándor társasgépkocsi- P4<*a előtt, a 183. számú kl- >ff j-Herkőnél hátulról belehajtott előtte szabályosan közlekedő Wiillinger Ferenc lovaskocsljába. )t lovaskocsln helyet foglaló Kiss »Iván te a hajtó a baleset kö- tkrztáben sártllést szenvedtek. Sándor ellen eljárást indi­nsk. jf’nlorai István Pécsett, a Bem caban Ittasan az úttestre tán­l rgott és nekiment Nagy Lajos fcmélygépkocsljának. A gyalo- >s megsérült, ellene feljelentést Jt.ek. .Senke Szilveszter vontatóval ••»za és Szászvár között haladt, ifikor a pótkocsi leszakadt a n tatóról, mert nem blztosl- .*ták. A leszakadt pótkocsi el­őtte a gyalogosan közlekedő •am Gyulát, aki súlyosan meg­örült. dl *Szpatár Pál munkagéppel Ma­t’aregrcgy és Komló között ha­vit. utána, vele azonos lrány- Wji közlekedett Kovács János Wrsasgépkocsival, amely elé "inyjelzés nélkül akart kanya- íúdnl a vontatóvezető, a emiatt Pécsett a Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat anyagbe- ,| szerzője, dr. Hantos Pál nem is túlságosan eredeti mód­szert választott ahhoz, hogy fizetését „mellékkeresettel” duplázza. Köztudomású, hogy anyagbeszerzők a boltokban 200 forintig vásárolhatnak készpénzfizetés ellenében, míg közületi blokkra 500 forintig — naponta. A vállalatnak munkája lebonyolításához szüksége volt többek között irodai szerekre, fúrókra, la­pátokra, csákányokra, festé­kekre. Ezeknek beszerzése is összeütköztek. Az anyagi kár S ezer forint, Szpatár Pál meg­sérült, ellene eljárást Indítottak. SZOMBAT; Dékánt/ Zsigmond motorkerék­párral Szigetvárról Görösgal felé Igyekezett, de figyelmetlen veze­tés miatt felbukott. A baleset következtében megsérült. ellene eljárást Indítottak. dunántúli napló a Magyar Szocialista Munkás pár Baranya megyei Bizottsága és a megyei tané» lapja Főszerkesztő- Vasvári Ferenc szerkesztőség: Pécs, Hunyadi út 11 Pel.: 15-32, 15-35, ;l-80. 26-22. 60-11 Belpolitikai rovat: *1-88 Kiadja: ü Baranya megyei Lapkiadó «'állala Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11 Tel.: 15-n, 15-33 21-80 6-22 85-11. PÉCSI SZtKRA NYOMDA Pécs Munkácsy Mihály u. 10 s* Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Pcsta Előfizethető a hely) postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetés! díj 1 hónaors 12.— Ft Indexszám: 15 Mt ir. Hantos feladata volt. Az anyagbeszerző vásárolt, a rak táros bevételezett, a köny­velő könyvelt, — de hogyan? A vállalat felügyeleti szer­ve egy vizsgálat során rájött a turpisságra és — a megyei Rendőrfőkapitányságon azon­nal feljelentést tett. A felje­lentés óta a rendőrségen foly­tatódik az ügy, — igazság­ügyi könyv- és írásszakértő bevonásával. A már több hete tartó vizsgálat súlyos csalá­sokat, okirathamisításokat fe­dett fel, amelyeket dr. Han­tos Pál követett el. A vásár­lási blokkok garmadáját kell átnézni, hasonlítani a boltban maradt másolatokkal. Atpe- csételt, csonkított blokkok tö­mege fekszik a könyvszak­értő asztalán. Különböző pe­csétek rányomásával igyeke­zett eltüntetni dr. Hantos a blokkszámot, boltszámot. Sok a csonkított blokk is, — a tetejét letépte, hogy egy eset­leges alapos ellenőrzést meg­nehezítsen. A vizsgálat 1957-től tárja fel a csalást, a hamisítást. Az egyik blokkon például fél kiló szeg szerepel mint vá­sárolt áru, — a vásárlás ösz- szege 8,75 forint. Ezt bizo­nyltja az üzletben maradt példány. Dr. Hantos azonban a vállalatnak már a hamisí­tott blokk értékét, 198,75 fo­rintot számolt el, — 13 és fél kiló szeg árát. A pénz- különbözetet eltette. S az áru miként került a raktárba? A raktáros nem nézte meg, hogy fél kiló vagy 13 és fél kiló szeg került-e a raktárba, ha­nem hitt az anyagbeszerző­nek: „az árut már beszállí­tottam”, s szó nélkül bevéte­Látta a köny­lezte. A könyvelő? raktáros aláírását, veit. Tény, hogy az így „be­vételezett” árukból raktári lel­tár során hiánynak kellett volna lenni. Erre is gondol­tak. Időnként önrovancsolást végeztek és a hiányt hamis papírokon „kivételezésbe” he­lyezték. így aztán kitűnően ment az üzlet. Dr. Hantos a csaláso­kat, hamisításokat elismerve ezt vallja: „Havonta 2000— 4000 forintra is felment a „mellékkereset”. Az anyagbe­szerző kis kézinyomdából „Kö­zületi” feliratú bélyegzőt ké­szített — s ezzel immár 500 forintig terjedt a csalás ha­tára, — néhány forintos árut 490 forintra is javíthatta. Élt is ezzel a lehetőséggel. A vizsgálat már eddig is több tízezer forint csalást fedett fel, az összeg szinte napról napra nő. Az anyagbeszerző vallomásában belismerte, hogy félve egy alaposabb ellen­őrzéstől, a lebukástól, sok blokkot elégetett. Dr. Hantos 1957 óta foly­tathatta üzelmeit, mert még a dokumentációs vizsgálatok sem derítettek fényt a csalá­sokra, ,— mert a revíziónak nem tűntek fel a csonkított, maszatolt blokkok, mert a raktáros anélkül bevételezett, hogy meggyőződött volna az áru tényleges beérkeztéről, mert a könyvelő is mechani­kusan könyvelt. Hanyagsá­gok, nemtörődömségek lánco­lata könnyítette az anyagbe­szerző bűnös tevékenységét, aki nagyszerűen élt a napi 100—200 forint plusz kereset­ből. (—ray) papa nincs itthon, a mama be­tegen fekszik. Egy éve ment férjhez. — Elképzelte már, hogyan fogja nevelni? — Csak úgy, hogy nagyon Jó legyen. Ügy képzelem el hogy udvarias legyen, ne szá- jaskodjon. — ön tegezte a szüleit? — Nem. De ő tegezni fog Akkor is meg lehet adni a tiszteletet. Lehet vele játszani, olyan viszonyt fönntartani, mintha a barátom lenne, de nem szabad, hogy úgy beszél­jen, mintha a barátnője len­nék. — Miért? — Az anyja vagyok. — Vannak tervei a gyerek­kel. Mi lesz belőle? — Valószínűleg számolni fog szeretni, mint én, meg a férjem Is. Nekünk nem si­került annyit tanulni, neki talán több sikerül majd. Angyalka Ági — Hogy hívják? — Ágika. — Frank Ágnes kereksze­mű kis tündér. Még két he­tes sincs, de majd lerúgja magánál a pólyát Ruháskoeór- ban fekszik a konyhában Csak itt van fűtve. — Sok baj van a picivel? — Aki nein szereti, annak még több bajnak tűnik. — Szokott segíteni a férje? — Hát — nevet a mama — ha tisztába van téve, elrin­gatja. — Jobb szerette volna, ha fia születik'' — Az már ugyan mindegy. Frank Ferencné két éve házas, óvónő. — Mi lesz belőle? — Az a kisbabától is függ. Meg aztán ki tudja, milyen anyagi helyzetbe kerül. — Mégis, mit szeretne? — Amihez kedve lesz, mert azt szeretni fogja. De ez a jö­vő titka. Mindig csak jobban, mint a mienk. Csaba Nem igaz, hogy egyformák a csecsemők. Mind más. Bállá Csaba négy kiló öt dekával született. Egy óriás. Méltóság- teljes nyugalommal fekszik, és néz. Rettentő komolyan. Úgy látszik, nem tudja, hogy al­bérlők gyereke. — Nem is sír, mint más kisfiúk — dicséri a mama. A lakás egyetlen szoba. A falak vizesek. Nagyon meleg van, most fürdették a picit. A papa izzad. — ötszáz forintot fizetünk — panaszolja, de ránéz a gye­rekre, és hozzáteszi: — Csak a kis trónörökös egészséges legyen, a többi nem számít. — Nehéz volt? — kérdezem a fiatalasszonyt. — Nagyon. Nem féltem egyáltalán, de ilyen fájdalmat nem vártam. — Hogy fogja nevelni? — fordulok a papához. — Hát... — Ml a véleménye a verés­ről? — Verni nem fogom. Én sokat kaptam, és azzal sem volt jobb. őszinte legyen. Az­tán csak ragad rá valami tő­lünk, ha odafigyel. Rozoga ház a Felső-Havi utcában. Albérlet. — Félt a szüléstől? — Nem. És erős munkát végeztem, amíg lehetett, így aztán alig fájt. — örül neki? Nem baj, hogy lány? — Jaj, nagyon örülök. És lényt is akartunk. A férjem még legény volt, amikor ígé­retet tett az anyjának. Én egyszer hallottam és megje­gyeztem. — Attól lett lány? — hitet­lenkedem. — Nem, attól lett Angyal­ka. Angyalkának hívják. Andrics Angyalka fekete hajú kislány. Keservesen sír- vafakad. Bizonyára éhes. A mama megnyugtat, hogy ar­ról nem lehet ázó. Valóban, hamar elalszik. — Ha nagyobbacska lesz, elmegyek dolgozni. Szeretném beadni a bölcsődébe. — Mit szeretne, mi legyen- belőle? — Ha nagyobbacska lesz, balettra, tornára fog járni, hogy alakra nézve se legyen elhízott, könnyen, kecsesen mozogjon, aztán meg azt szeretném, ha tanulna. És meglátjuk, mihez lesz kedve. Szeretnék valamit belőle ki­hozni, legyen valaki, ne olyan egyszerű, mint mi. Tomi — Tomikám, kicsi fiam, ne nevess, így nem tudsz enni. Jaj Tomikám, olyan fintoro­kat vágsz, hogy szörnyű! Harcos Tamás Istvánt ete­tik. A nagypapa nevezi így: Harcos Tamás István. A ma­ma — gyerekasszony — cuc­liból eteti. Tomi koraszülött. A nagypapa sürög-forog a tűzre tesz, vizet melegít és beszél. — Csak megmaradjon a ki­csi! Ez a legfontosabb. Már túl van a veszélyen, két kiló­ra lefogyott, de most már nincs baj. A védőnő minden­nap kijár, csak a legjobba­kat tudom mondani, olyan körültekintéssel vannak a pi­ci iránt. — Kádat vesz elő. — Ezt Is olyan szerencsésen kap­tuk, kettő volt összesen . .. — A tej kihűlt, nagypapa újra melegíti. — Az anyatejgyűjtő állomástól kapjuk. Igazé- mindent megtesznek, végte'e nüí kedvesek, csak köszönő tét lehet mondani. Három óránként eszik, erre az éb­resztő figyelmeztet. Egy Pilla­nat — kimegy a konyhába. — Mondja, nem terhes "gy kicsit ez a gondoskodás” — kérdezem a fiatalasszonyt. — De amikor apu őlvsp precízen csinál mindent' ,Pii- tik tőlem, igaz, beteges va­gyok. Anyám fürdeti, mcs eteti is. — Jobb szeretné maga? — Ma én szeretném für detni a gyereket — mondie belépő apjának. Az ránéz, az­tán rám. — De csak anyuka felügye­letével — köti ki, és újra be­szélni kezd. Most a laVás-AJ. A falak valóban vizesek, d« az ifiú házasoknak már ">ir új lakásuk. A férj tnvá' .....ni gáló katona. Most húsz éves Ácséi Gábor A hirdi főldmű­'vesszövetkezeti élei miszerboltot 1965 gyáráig, mintegy >10—50 méteres sza­kaszon esős időben jcsak bokáig érő íárban lehetett meg közelíteni. Ezért fo­gadtuk örömmel, (iogy a községi ta- pács később — tár­sadalmi munka se­gítségével — meg­építette a járdát. Ám sajnos, örö­münk csak októbe­rig tartott. A bolt­tal szomszédos tel­ken ugyanis ház­építésbe kezdtek, s az építő a telke előtti kocsibejáró­nál egyszerűen fel­szedte a járdát, sa saját udvarában rakta le. Azóta is ott van. Igaz, a járdala­pok csak három méter hosszban hiá nyoznak, de ez a három méter is elég ahhoz, hogy a régi módon ismét sáro­sak legyünk. Azt hiszem, jogos a kérdésünk: hová lett a járdánk? A járda talán nem köztulajdon? D. M.-né, Hird

Next

/
Oldalképek
Tartalom