Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

IMS. JANUÁR L napló i kétmilliárd Baranya múlt évi forint beruházása István \ ány órája búcsiitattuk , a/ ó óvet, U65~öt. Kedmé- " nyelt attekinve: jó nunkát végr tünk, tavaly is nigy lé­pést tettünk a szociiizmus építésének úján. Fejlődött megyénk ipira, gyarapodott, nőtt kulturáls és szociális lé­tesítményein! száma, 0 leqnagydib létesítmény Tfari üzencink koiszerűsi lés? fejlesztése terén első he­lyet foglal d a Mecseki Szén- bárrászati ?r>szt. Az év leg- nagobb benházás István- akn volt, ndynek építésére, felívelésére 663 millió fo­rint t költöttink. a Szénbá- nyázati TrUettnél beruházó t évmilliárd 791 millió forint ernte 2 970940 tonna kaipaci­t.novekeddft jelent ,'uvaly beíejeződöt a Tej- íPm Vállalat új bemének épi.e, és új főzőházai gya- rapott a Sörgyár. Befejez­ték! Mohácsi Fapstlemez- gyá felületkezró* üzemének Ji tétet,' új\élephelyet kapott B. m. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, s létrejött a pakuralefejtő telep. Az ipa­ri beruházások értéke 1 mil­liárd 893 millió forint. Mezőgazdasági beruházása­ink elsősorban az állattenyész­tés fejlesztésének előmozdítá­sára irányultak. A 25,5 millió forintot meghaladó beruházás a mohácsi 40 ez©1' férőhelyes akna ' tojótelep, a Szentlőrinci Tan- ! gazdaság idén 324 férőhelyes tehénistállóval gyarapodott. A Bikáid Állami Gazdaság Alsómocsoládon 1200 férőhe­lyes sertéstelepet hozott létre, s 3600 sertés befogadására al­kalmas a Pécsi Állami Gaz­daság Szén tkútpusztán létesí­tett sertéstelepe. ft klinika első szakasza Az egészségügy területén beruházott összeg meghaladja a 30 millió forintot. A 400 ágyas klinika első szakaszát az év első hónapjaiban átad­ják. Elkészült a gazdasági tömb, a konyha. a kazánház, az irodaépület, műhelyek, s tovább bővült az elméleti tömb első szakasza is. Szociális és kommunális té­ren 46,5 millió forint értékű beruházással gyarapodott a megye. Elkészült az Építőipari Vállalat munkásszállásának második szárnya. Hétmillió forintot fordítottak a város vízellátásának javítására, el­készült a Makár-hegyi 5000 köbméteres víztároló. Tizen­kétmillió forintot meghaladó értékben készült el az egye­temi városrész alapközműve­sítése. A Téglaipari Vállalat üzemi konyhát és étkezdét, a Parképítő Vállalat pedig új szociális létesítményeket ka­pott. Vasas II-n épült nyolc­tantermes iskola mellett négy vidéki iskoláit: a vajszlóit, a patápoklosit. a bikalit. vala mint a bakócait bővítették. I beruházások zöme kész A megye idegenforgalmá­ban jelentős helyet foglal el a Mecseken létesített 500 fős sátortábor. Abaliget fejlődésé­ben fontos lépés a B. m. Ven­déglátóipari Vállalat új kony­hájának átadása. A Magas­lati úti üzletház jó szolgála? tot tesz a környék lakóinak, s régi kívánság valósult meg a Regős utcai, valamint a mohácsi üzletház létrehozá­sával. A kereskedelmi és ide­genforgalmi létesítmények fejlesztésére 4,7 millió forin­tot költött a megye. A máso­dik ötéves terv időszakában összesen 3304 család jutott új otthonhoz, tavaly pedig Pé­csett s a megyében 966 lakást adtak át. A tervezett beruházások többsége tehát megvalósult, azonban még mindig jelentős összeget képviselnek az át­húzódó beruházások. Késik a szennyvíztelep befejezése, va­lamint a B—01-es távfűtési gerincvezeték építése, illetve a hőközpont bővítése. A Vil­lányi Állami Gazdaság szőlő­feldolgozójának második sza­kasza, valamint a sertéstelep továbbfejlesztése ugyanúgy mint a Bikali Állami Gazda­ság és a Pécsi Állami Gazda­ság sertéstelepének fejleszté­se csak idén fejeződik be. Nem készült el a mentőállo­más s késedelmet szenved a komlói 200 ágyas kórház be­fejezése is. Nem tudták átad­ni december 31-ig a komlói 12 tantermes gimnáziumot sa 80 fős diákszállót. Még jobban összpontosítani Ha azt vesszük alapul, hogy a megvalósult beruházások összege majdnem eléri a két­milliárd forintot, akkor az át­húzódó beruházások ennek csak elenyésző százalékát ké­pezik. De ennek ellenére az elkövetkező évek során még fokozottabban arra kell össz­pontosítani az erőket, hogy a tervezett beruházásokat idő­ben valósítsák meg, ne ront­sák népgazdaságunk mérle­gét olyan létesítmények félig- kész állapota és az ebből adó­dó többletköltségek, melyek­nek elkészítése, időbeni meg­valósítása sokszor csupán a munkaszervezésen múlik. Vidámabb „Vidámpark“ 1966-ban Dodgem-pálya, szabadtéri színpad, magasabb óriáskerék Nem arról van szó, hogy a Mecseki Kultúrpark két in­tézménye 1965-ben ne tett volna ki magáért, hiszen mind az Állatkert, mind a Vidám­park rekordközönséget, re kordszórakozást nyújtott a vendégek tízezreinek. Egész pontosan 324 ezren látogat­ták meg, s ebben az a legér­dekesebb, hogy csupán 76 00:) gyerek és 248 000 felnőtt van e számadatban, ami a város idegenforgalmának növekedé­sét bizonyítja. Mindennél nagyobb sikere volt új létesítményüknek, az „Elvarázsolt kastélyának, amely két és fél hónap alatt több mint 65 ezer forintos be­vételt biztosított, s ezzel közel hatvan százalékkal térítette meg építésének költségeit. Ez is újabb bizonyítéka annak, hogy a nagyobb, látványosabb játéklehetőségeket kedvelik a látogatók, na és annak is, hogy nem mindig az a drága játék, ami komolyabb anyagi ráfordítást igényel. Például az óriáskerék, valamint á kis­autók, mikrobuszok 134 ezer forint bevételt biztosítottak a tavalyi hét hónap alatt. Az Állatkertben? Száz­nyolcvanhét darab közel 80 fajta állatot mutattak be, köz­tük tizennyolc új fajtát, te­vét, tarajos sünt, lájnát, csün­gőhasú disznót, pumát stb. A növény- és állatállomány nö­velése, jobb elhelyezése érde­kében korszerű növényházat, bölényszáilást, kutyatenyé­szetet létesítenek. Felújítják a muflonok és a dámszarva­sok karámját s több fét Me­lye« naposabb, levegősebb majomházat építenek és a medveszállás bővítése mellett sor kerül egy baromfi- és fácánkert létesítésére is. Mi várható még 1966-ban ? Az aprójátékok számszerű fej­lesztése helyett gondot fordí­tanak az igényesebb szórako­zások kielégítésére. A városi tanács v. b. támogatásával impozáns méretű dodgem- pályát létesítenek a Vidám­parkban. Az NDK ..Luna' - parkjától már meg is vásá­roltak húsz villamosautót, és a dodgem-pálya tervrajza is készenlétben várja a kivitele­zőket. A 15x25 méteres bel- területű autópálya létesítését úgy oldják meg. hogy egy fe­dél alá kerül vele a park sze­mélyzetének öltöző-fürdő- komplexuma és a létesítmény tetejére építik a felújított óriáskereket is. A lényegesen magasított óriáskerék eredeti rendeltetése mellett a kilátó szerepét Is betölti majd, ami újabb színfoltja lesz a Me­cseknek. Ebben a komplexum ban helyet kap egy színpad­dal ellátott kultúrterem is, amelyben ingyenes bábelőadá­sokkal. filmvetítésekkel, tv* műsorral szórakoztatják a gyerekeiket, felnőtteket. Befejezik a szabadtéri szín­pad építését ia, ahol az idő­járástól függően díjmentes tánczenével, divatbemutatók­kal, szellemi vetélkedőkkel stb. csalogatják a vendégeket. A megfelelő propaganda ér­dekében már a napokban megjelenik egy saját kiadású, színes és fekete-fehér kép­anyaggal gazdagon illusztrált útikalauzuk is, amely „Séta A gyilkos medve. a Mecseki. Allatkertben” cím­mel bemutatja a létesítmény eddigi és a közeljövőben vár­ható fejlődését. Mindezeken felül más meg­lepetésekkel is kedveskedik majd a Mecseki Kultúrpark. de a többiről majd a maga idejében szólunk. Pihennek » szarvasok. Amikor még lovon portyázta be a mecseki erdőket. AZ ERDÉSZ SZILVESZTERE Amióta 3öf> nappal számol- ’ luk az esztendőt és literrel. Pohárral a bort. azóta sem jegyeztünk jelesebb, vidí- tóbb ünnepet Szilveszter napjánál. pcdig ez is csak egy ünnep a sok közül, mint a május elsejék, a hús­I vétók, a karácsonyok, azok is, ez is egyszer jönnek, egyszer múlnak esztendőn­ként, mégis... Talán mert ez az a nap, amelyik összefogja, mérleg­re teszi és szántónkén va- .1 lamennyi ünnepünket, köz- I napunkat és kegyesebben i bármelyikr >1 fel is oldja I jóját, rosszát egyetlen éj­forduló alatt. Nem is kér más segédletet hozzá, mint az éjféli lámpaoltás másod­perces aktusát, s amikor újra fellobban a fény, cso­da jár vele. Az iménti rob- benésnyi árnyék visszahul- lik az ó esztendőbe, és vala­mi keveset magával ránt még a poharak csendülő visszhangjából is, de a na­gyobbik, a zengőbb felét már a születő új esztendő­nek ajándékozza: a harsány jókívánságoknak s a csen­des, a fogadalmas gondola­toknak. Hát így, valahogy ilyen­féleképpen érintette meg Czucor Ferenc erdészt szil­veszter hangulata, ö, a ma­ga részéről sohasem irigyel­te el a városi népek szil­veszterezését. — Pedig fényesek, zené­sek, jól traktáltak a városi évbúcsúztatók, de talán ép­pen ezért kicsit hamisak, mesterségesek is, szóval nem olyanok, mint az erdei embereké, — ítélkezett, — mint aki kipróbálta, össze­mérte mind a kettőt. Pedig dehogy! ötvenhá­rom esztendejéből harminc ó évet búcsúztatott, s ugyan­annyi újat köszöntött erdei ünnepléssel. És milyeneket? Ha őt hallgatjuk, el kell hinnünk, hogy igazán han­gulatos szilvesztereket csak az erdő ajándékozhat. De az sem mindenkinek. Csak a beavattottaknak, olyanok­nak, mint Czucor Ferenc, aki ismeri, s akit ismer, pártfogol az erdő. A párt­fogást pedig nem ingyen adja. Ahhoz az kell. hogy az erdész fegyvere ne ousz- títója, hanem oltalmazója le­gyen az erdő édesszülött- jének. a vadnak. De nem­csak oltalmazója, hanem gyámolítója is. Sok sok próbatétel kell ahhoz, hogy az erdész iga­zán erdész legyen. Mint az a sok éw.el ezelőtti erdész­próba is, amely Dunaerdőn vizsgáztatta le a fiatal Czucor Ferencet. A szokat­lanul kemény tél jégmezőre változtatta az erdős árterü­letet, ahova, ha betévedt a szarvas. biztos pusztulás várt rá. Sajnos, betévedt nem is egy, s addig bók­lásztak. csúszkáltak a jégen, amíg halálos kimerültség­ben össze nem roskadtak. — Egyenként mentettük őket, — emlékezik vissza. — Volt azonban köztük egy nagy, nehéztestű bika is, azt sehogysem tudtuk lábra- állítani. Szokatlan módszer­hez folyamodtunk. Ahogy találtuk, fenéken ülve, úgy toltuk, szánkáztattuk ki a patra. Aztán ahogy vártuk, talpra is ugrott, de nagyon meglepődtünk, hogy nem futott el. Néhány lépésnyire elballagott' tőlünk, aztán megállt, és különös, szinte köszönőféle alázattal visz- szanézett ránk. Hát azt, amíg élek, nem felejtem el, nagyon megjegyeztem ma­gamnak. Mint ahogy a másik él­ményét is. — Lovas erdész voltam annak idején, amikor egy cserkészésen a paripám majdnem rálépett egy meg­búvó vaddisznóra. Elkerülni sem tudtam volna, mert egy olyan szögelésben -találtam rá, ahonnan se ki, se be nem volt menekvése. Ami­kor láttam, hogy a vad ké­szen áll a halálos mérkő­zésre, szép lassan, lé-ésről lépésre curukkoltattam a lovat, és tisztes távolságról várakozó álláspontra he­lyezkedtem. S képzelje; a vad néhány békés röffenés- sel visszafeküdt a vackába, és többet rám se nézett. És ahogy a többi példát előhozza, mindből az derül ki, hogy a vadak is meg­jegyzik, azok sem felejtik a jótetteket. A megszorított vaddisznó sem a kegyelmet, és az őzek, a kis erdei nyá­lak sem a gondoskodást. Hogyan? — Csikorgó, havas kará­csonyi szilveszteri éjszaká­kon belopakodnak a ker­tembe, még az ablakom alá is, mint akik csak azért jöttek, hogy boldog ünnepet kívánjanak. Ugye, ezt a vendégeskedést nem lehet tétlenül nézni.. & Czucor Ferenc család­ja együtt ünnepel ilyenkor a kedves erdei vendégekkel. Na, nem egy asztalnál, csak olyféleképpen, hogy a pilla­natra nyitott ablak fényké­véjén át egy-egy szelet ke­nyeret, egy-egy marék szé­nát szórnak szét a bókoló vadaknak. — Hát létezhet ennél szebb szilveszterezés? — ' tárja szét a kezét. — Néha ! hajnalig, napfelkeltéig Is ott nyüzsögnek, dobognak a i kert végében, hogy aztán a j szilveszteri nagy „dorh^zo- j lás” végén aludni térjenek < a rejtekekbe. S amikor a reggeli kert elcsendesedik, Czucor Fe­renc is ajtót nyit az ^ új esztendőnek. Felhozott nus- ; kával ki ballag a kiskapu elé. s csak addig vár, arrug a család is mellé sorakozik. Aztán levegőégnek fordítja S a puskacsövét, és belédur- s rantja a harsány köszöntőt: 5 — Boldog új évet világ, $ boldog új évet emberek, i erdők, vadak! És a rejtekhelyéken pil- l lanatra felkapják rá fejű- í két az őzek, szarvasok. j megrebben tik szárnyukat a > fácánok, de nem riaí uk j meg. T- d k. ismerik már \ a jelentését az erdő'-- <. ! Páli’-'-..is György í

Next

/
Oldalképek
Tartalom