Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÄM ÄRA: 8# FILLÉR I960 JANUÄR 30, VASÁRNAP Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés szombati illésén folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajo<=, Gáspár Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést dr. Be- resztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd folytatták a költségvetésről szóló vitát. Péter János: Növekedett külpolitikánk hatékonysága Tisztelt országgyűlés! Éppen most, a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen indokolt, hogy az országgyűlés ennél a sajátságosán belpolitikai vitánál, a költség- vetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítson a nemzetközi viszonyok alakulására is. Az egész eddigi vita főként belpolitikai viszonyainkkal foglalkozott, természetesen néhány utalással a nemzetközi helyzetre is. Szükséges azonban éppen népgazdaságunk életiével foglalkozó parlamenti vitánk során a nemzetközi viszonyokat is felmérni. Itt élve Európa közepén, a múlt évszázadok során oly sok nemzetközi összeütközés tűzhelyén a magyar nép különösen érdekelt a nemzetközi feszültség békés, tárgyalásos rendezésében, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben. Emellett Magyarország gazdasági élete egyébként is különlegesen érzékeny a nemzetközi viszonyok változásai iránt. Népgazdaságunk életében nagy szerepet tölt be a külkereskedelem. Nemzeti jövedelmünk harmincöt százaléka a külkereskedelemmel realizálódik. A most tárgyalás alatt levő költségvetés, ezzel együtt gazdasági életünk irányítási, mozgatási módszereinek átszervezésére irányuló intézkedéseink, határozataink mind arra irányulnak, hogy a hullámzó nemzetközi viszonyok között, a feszültségek váltakozó növekedése és enyhülése közepette stabilitást, egyenletes ée rendszeres fejlődést biztosítsanak gazdasági, kulturális és politikai életünknek, az általános életszínvonal emelkedésének. Szoros összefüggés van tehát bel- és külpolitikánk között. A Magyar Népköztársaság képviseleteinek tevékenysége az időszerű, konkrét nemzetközi vitás kérdések kedvező megoldása érdekében az utóbbi időben növekedett és talán hatékonyságuk sem jelentéktelen. A mi ilyen tevékenységünkről az aktuális kérdésekben — amelyeken végeredményben a jelenlegi nemzedék sorsa dől el — részben okkal, részben oktalanul, híreszteléseket is ter| korábbiakkal, tehát mondjuk ■ például a vietnami konflik- í tust a koreai háborúval, a berlini válsággal, a szuezi intervencióval, az indokínai háborúval, a Karib-tengeri válsággal, akkor azt kell mondanunk, hogy ma is feszült ugyan a nemzetközi helyzet, de másként, mint korábban a hasonlóan válságos időszakokban. Valóban a harmadik világháború küszöbén álltunk a koreai háború időszakában, majd 1956-ban a szuezi válság és az akkori magyarországi események idején, s a termonukleáris háború közvetlen veszélyének árnyékai alatt voltunk a Karib-tengeri válság izgalmas óráiban. Az imperialista hatalmak agresszivitása egyre gyengülő hatalmi helyzetből ismétlődik meg újra és újra. viszont az an ti imperialista front egyre növekvő erővel válaszol ezek-', re a támadásokra. Most, az új év alkalmával, amikor az ember általában újra szemügyre veszi a múltat és kémleli a jövőt, Kádár elvtársnak egy interjú során azt a kérdést is feladták, hogy valóban magukhoz ragadták-e az imperialisták az utóbbi időben a kezdeménve- zést. Kádár elvtárs a kérdésre úgy felelt, hogy: az imperialisták nem ragadták magukhoz a kezdeményezést, agresszív cselekedeteik sokkal inkább a szorongatott kalandor hazárd lépéseire emlékeztetnek. A mai nemzetközi helyzetnek központi kérdése az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agressziója és minden jószándékú nemzetközi összefogásnak az ma a fő feladata, hogy ezt az agressziót megfékezze. A Magyar Népköztársaság minden lehetőségét felhasználja, hogy a többi szocialista országgal és minden haladó erővel együttműködve mind a hárofn fronton támogassa a vietnami népet az Egyesült Államok agressziója ellen. Támogatjuk a vietnami nép harcát jesztenek tóban. nemzetközi sajKülpolitikai hatékonyságunk növekedésének magyarázata gazdasági és társadalmi eredményeinkben, végeredményben belpolitikánkban található. Abban található, hogy a szocialista világrendszerhez tartozunk és abban, hogy ezt a korszakalkotó átrendeződést összes megrázkódtatásaival az emberiesség maximumára irányuló törekvésben s a problémák megvitatásának szabad légkörével éljük át. Ilyen egészséges belpolitikai viszonyok nélkül nem lehetne olyan hatékony külpolitikai tevékenységben élnünk, mint amilyennel részt veszünk — annak ellenére, hogy kicsiny ország vagyunk, a nemzetközi aréna valódi gladiátoraihoz mérten — a nemzetközi események alakításában. Megváltoztak az erőviszonyok a szocializmus javára Országgyűlésünk most, a második ötéves terv befejezésének és a harmadik ötéves terv kezdetének a határmezsgyéjén ülésezik. A dolgozók becsületes helytállását tükrözik az eredmények és ezt Igénylik a tervek. Ugyanakkor a nemzetközi helyzetnek is szerepe volt abban, hogy a második ötéves tervet — Vagyis életünk legutóbbi öt évét — nem rossz eredmé- ***** zárjuk, Ua a mögöttünk levő öt-nyolc-tíz év alatt nem változott volna meg alapjaiban a nemzetközi erők viszonya a szocialista világrendszer javára és nem bővültek volna gazdasági kapcsolataink, akkor második ötéves tervünket sokkal kedvezőtlenebb adatokkal kellene most zárnunk és harmadik ötéves tervünk hajnala sokkal borúsabb lenne. Hogyan lehet valóban szabatosan meghatározni a jelenlegi nemzetközi helyzet fő jellegzetességeit a háború és béke, a szocializmus és kapitalizmus, a függetlenség és gyarmati sors, a szabad emberi élet és embertelen elnyomás erőviszonyai érzékeltetésével? A nemzetközi helyzet jellemzésére ma ilyen kifejezéseket alkalmaznak — érdekes módon egyöntetűen keleten és nyugaton, a szocializmus és imperializmus fővárosaiban egyaránt —: bonyolult, feszült, kiélesedett, kiszámíthatatlan veszélyekkel terhes. A jelzők különböző minősítő árnyalatai mögött különleges jelentőségű az, hogy ma a sáncárkok, barrikádok, a szembenálló erők frontja mindkét oldalán, tehát a szocialista világrendszer és az imperialisták fellegváraiban azonos szóhasználattal jellemzik a nemzetközi viszonyokat. Az utóbbi időkben valóban nőtt a nemzetközi feszültség, de úgy, hegy az imperializmus agresszióinak korlátok között tartására alkalmas erők is bebizonyították rendít- hetetlenségüket. Vagyis: fokozódott ugyan az utóbbi időben az imperialisták és gyarmatosítók agresszív tevékenysége, de ez az agresszív akciók sorozata a szocialista világrendszer és a gyarmati sorból felszabadult új országok megdönthetetlen erejébe ütközik. Ha összehasonlítjuk az imperialistái; mai agresszióit a Az egyik front a Vietnami Demokratikus Köztársaság védelme. A múlt év februárjában — amikor az Egyesült Államok megkezdte a . Vietnami Demoki;aliivu$ Köztársaság bombázását — a vietnami katonai konfliktus ml nőségi tekintetben új szakaszba lépett. A bombázások jelenlegi szüneteltetését tehát nem lehet úgy tekinteni, mintha a két hadban álló fél egyikének olyan engedménye lenne, amelyre a másik félnek valami hasonló arányú engedménnyel kellene válaszolni. A Szovjetunióval és más, a Vietnami Demokratikus Köztársaság katonai megsegítésére kész többi szocialista országgal együttműködve a Magyar Népköztársaság minden segítséget megad a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak! amellyel függetlenségét védeni tudja. A másik front: a dél-vietnami felszabadító harc. Az 1954. évi genfi megállapodásokat — mint ezt történelmi dokumentumok is mutatják — az amerikai Egyesült Államok már 1954-ben, az egyezmények aláírásakor sem ismerte el. Az Egyesült Államok dél-vietnami interven ciója tulajdonképpen már akkor elkezdődött és azóta megszakítás nélkül tart. A Magyar Népköztársaság a világ minden haladó erejével együttműködve követeli, hogy a Délvietnami Nemzeti Felsza- badítási Front követelései megvalósuljanak. A harmadik front: a politika és diplomácia frontja. Kormányunk azért munkálkodik, hogy a vietnami nép minél kevesebb véráldozattal s az általános nemzetközi helyzet minél kisebb veszélyei között érje el a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy pontban, s a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front öt pontban foglalt programjainak megvalósítását. A vietnami nép nincs egyedül. Jogainak érvényesüléséért, szabad és békés életének megteremtéséért vívott harcában együtt van vele az egész emberiség boldog jövőjéért küzdő minden haladó erő Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában egyaránt. Az Egyesült Államok mostani javaslataival kapcsolatban nagy vita folyik a nemzetközi életben, hogy ezekben vannak-e őszinte elemek, vagy az új támadások indokolását szolgállák. Mi természetesen nem tudunk a szavak mösé látni. A cselekedetek mindenesetre a gyanakvást tánláliák. TgV ezt táplálta a látványos diplomáciai -utazások sorozata s a bombatámadások felűiftá- sával való fenyegetőzés. Did- lomáeiai akciókat nem szokás nagydobra verni. Egyébként is éppen a béketárgyalásra tett javaslatok idején a korábbinál még gyorsabb ütemben növelték a hadi erőt Dél- Vietnamban. Az Egyesült Államok javaslatainak az őszinteségét senki más nem bizonyíthatta, mint az Egyesült .államok maga: azzal, hogy a VDK elleni bombázás tervét fenntartás és feltétel nélkül elejti, és azzal, hogy a csapataik visszavonására vonatkozó javaslatainak megfelelő intézkedéseket tesz. Mi a magyarázata annak, hogy az imperialista erők éppen most sorozatos agressziókat kezdeményeztek Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában a szocialista országok, a gyarmati sorból, felemelkedő harmadik világ országai, a haladó mozgalmak ellen? Annak, hogy az agressziók sorozata ránk meglepetésszerűen hat, van szubjektív magyarázata is. Olyan nagy győzelmeit éltük át a szocialista és anti- kolonialista erőknek a múlt évek során, hogy az imperialista és kolonialista erők legutóbbi támadásai meglepetésszerűen hatnak ránk. A jelenlegi helyzetnek vannak ennél objektívebb meghatározói is. Egyrészt figyelembe keli venni azt. hogy a második világháború óta a haladó erők, történelmi tekintetben nagyon rövid idő alatt, a földkerekség egész felületén elemi erővel feltörve, létrehozták a szocialista világrend- szert s lényegében teljesen felszámolták a klasszikus értelemben vett gyarmati birodalmakat. A haladó erők az egész világon azt mérlegelik, hogyan kell értékelni az elért történelmi jelentőségű vívmányokat és hogyan kell előretörni a szocializmus és béke nagy terveinek megvalósítása felé, viszonylag békés feltételek között. Bizonyos tekintetben ennek a mérlegelésnek a keretei közé tartoznak a kommunista és munkáspártok soraiban folyó viták is. Ezt a helyzetet vélik alkalmasnak az imperialista körök támadásaik fokozására. A jelenlegi helyzetnek másik jellegzetessége az, hogy az imperialista és nemzetközi reakciós erők elszórtan, sokfelé s új módszerekkel támadnak. Az elszórtan, sokfelé bekövetkezett mostani támadások magyarázata abban van, hogy a földkerekség nagy felületére terjed ki az erőknek az a rendszere, amely ellen az imperialista támadás folyik. A szocialista tábor országai, a harmadik világ országaival együtt — Latin-Amerikát is figyelembe véve — a földkerekség lakosságának és felületének túlnyomó többségét foglalják magukba. Amíg egyetlen szocialista hatalom volt: a Szovjetunió, addig az imperialisták támadási tervei arra koncentrálódtak. A szocialista tábor országainak kialakulása idején a támadási tervek ezeket fogták körül. A gyarmati rendszer bomlásának folyamatában oda összpontosították támadásukat, ahol a gyarmati rendszer a legnagyobb veszélyben volt. Ma — a szocialista világrend- szer kialakulása és a gyarmati hatalmak régi rendszerének felbomlása után —amikor a harmadik világ országai a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért s a neokolonializmus manőverei ellen egyre aktívabban kűz-lenek, az imperializmus kénytelen sokfelé, szétszórtan: Ázsiától Latin-Amerikáig, hol itt, hol ott támadni. Az USA új taktikája A szocialista tábor európai országai ellen is újfajta módszerekkel kísérleteznek, — ez is az erőviszonyoknak számunkra kedvező változását tükrözi. 10—15 évvel ezelőtt még a nyílt háborús fenyegetéssel és az ún. visszagöngyö- lítés programjával készültek a szocialista rendszer felszámolására, majd ellenforradalmak szervezését tekintették fő módszerüknek. Most, az erőviszonyok nagyarányú megváltozása után az ún. fellazítás hosz- szútávú aknamunkáival szeretnék a szocialista országokat egymástól eltávolítani és belső rendszerüket erőtlenfter.i. Amiként kudarcot vallottak korábbi módszereikkel, éppen úgy vereséget szenvednek ezek a terveik is. A Magyar Népköztársaság kormánya a jelenlegi nemzetközi helyzetből, a magyar nép alkotó életének szolgálatában arra törekszik külpolitikai tevékenységével, hogy részt vegyen minden olyan erőfeszítésben, amely mélyíti a szocialista országok együttműködését, gazdagítja az úgynevezett harmadik világ fejlődő országaival a szocialista országok kapcsolatait, az imperializmus agresszióinak megfékezésére. a neokolonializmus veszélyeinek elhárítására, s ugyanakkor á békés egvmás mellett élés politikájának érvényesítéséért küzdve fejleszteni igyekszik gazdasági, kulturális és államközi kapcsolatait a fejlett kapitalista országokkal is. (Folytatót « 2. oldalon./
