Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
2 napló 1966. JANUÄR 29. Az országgyűlés folytatta az idei költségvetés vitáját (Folytatás az 1. oldalról) le. Befejeztük II. ötéves tervünket. Megvalósítottuk ezen időszak alapvető, forradalmi célkitűzéseit. Munkásosztályunk segítségével dolgozó parasztságunk a szocializmus útjára lépett. A mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá, leraktuk hazánkban a szocia- lizmús alapjait. Tovább szilárdítottuk a munkáshatalmat Fejlődésünknek ez az időszaka jelentős abból a.szempontból is, hogy közben lezárult iparosításunk extenzív szakasza és megkezdtük az iparfejlesztés ma már időszerű feladatainak végrehajtását: meglevő Ipari létesítményeink korszerűsítését. Most már olyan jellegű gazdasági növekedésre kell áttérnünk, amely főleg a technika és technológia fejlesztésével, a munka és a termelés Jobb megszervezésével, a munka termelékenységének emelkedésévé! valósul meg. Fejlődésünk eredményeképpen gazdaságunk méretei megnövekedtek, de bonyolultabbá is váltak. Mindez megkívánja, hogy a szocialista gazdálkodás hatékonyabb legyen. II. ötéves tervünk során — nem végleges adatok szerint — több, mint 200 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, 1500-nál több ipari létesítményt helyeztünk üzembe, illetve rekonstruáltunk, öt év alatt 280 ezer új lakás épült, 40 új nagy áruház, 800 új kiskereskedelmi üzlet. 5000 kórházi és mintegy 18 000 óvodai és napközi helyet biztosító létesítmény készült el. Uj, vagy kibővített kulturális intézményeink befogadóképessége 110 ezerrel gyarapodott. A bérből és fizetésből élők száma őt esztendő alatt csaknem 400 000-rel nőtt. Mindezekkel együtt a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, mintegy 19—20 százalékkal emelkedett a lakosság reáljövedelme, bár a reálbérek terén nem értük el a tervezett emelkedést. Iparunk nemcsak űj létesítményekkel gyarapodott, hanem jelentős mértékben korszerűsödött is. Az új, modem gépekkel együtt növekedett a munkabiztonság, csökkent a balesetek száma, javultak az élet- és munkakörülmények. dójukat — bár kétlem, hogy lenne hozzá bátorságuk. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak.! Ez évi programunk, III. ötéves tervünk első évének alapvető céljai ismeretesek. A terv a reáljövedelem 3,5 százalékos, a reálbérek 1,5 százalékos emelkedését irányozza elő. Mintegy 45 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 340 új létesítményt helyezünk üzembe. 1965-höz képest az ipari és mezőgazdasági termelést egyaránt növeljük. A kivitel és behozatal mintegy 6—8 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Nő a foglalkoztatottak száma, bár a termelés emelésének mintegy 80 százalékát továbbra is a termelékenység növelésével kell biztosítanunk. A feladatok teljesítésével lehetővé válik a lakosság szociális, kommunális és kulturális ellátásának további javítása. Újabb lakásokat, iskolákat, gyógyintézeteket, kultúrotthonokat építünk. A szakszervezeti vezetők figyelmébe! Népgazdaságunk szilárd Tisztelt képviselőtársak! Engedjék meg, hogy ennek a történelmi szakasznak a lezárása kapcsán néhány szót szóljak szocialista tervgazdálkodásunkról. Annál is inkább érdemes erről beszélni, mert gazdasági vezetési rendszerünk tervezett reformja, valamint a február 1-én életbelépő ár-, bér- és szociálpolitikai Intézkedések kapcsán eeyesek kétségbevonják népgazdaságunk szilárdságát, s varrnak olyanok is, akik a szocialista tervgazdálkodás létjogosultságát vitatják. A tervgazdálkodás minden szocialista ország fejlődésének közös törvényszerűsége, a szocialista társadalmi rendszer sajátja, amely az emberek érdedében a céltudatosságot, a tudományos megalapozottságot. az előrelátást állítja szembe a kapitalista gazdálkodási rendszer anarchiájával. az embert kiszipolyozó konkurrencia-harcávaL Nem állítjuk, hogy a fejlődésnek ez az útja probléma- mentes. Ml Is keressük a hazai. sajátos viszonyainknak, erőforrásainknak legjobban megfelelő utakat és módszereket a szocialista gazdaság további fejlesztésére. A felszabadulás óta megtett utunk, de különösen az utóbbi csaknem egv évtized gazdasági eredményei szemléltetően bizonyítják. hogy gazdaságunk fejlesztésében — öszes gondjainkkal együtt helyes úton jártunk és járunk. Elegendő, ha csak néhány alapvető tényre hivatkozom. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemből 1949-hez képest csaknem háromszorosra, ipari termelésünk ez Idő alatt csaknem ötszörösre nőtt. Az Iparban dolgozók száma kereken megháromszorozódott. hogy az ár- és bérintézkedések kapcsán Csepelen a dolgozók kivonultak az utcára, táblákkal és jelszavakkal tüntettek. A „kitűnően informált” hírforrás még azt is hozzátette, hogy a tüntetőket a rendőrség oszlatta szét és 160 csepeli munkást letartóztattak. Mit mondhatunk erről a minden alapot nélkülöző rágalomról, 'amelyet számos nyugati lap — köztük a velünk Jószomszédi viszonyban levő, semleges Ausztria magát tárgyilagosnak nevező polgári sajtója — sem átallott elsőoldalas szenzációként feltálalni? Ebben a parlamenti teremben itt ülnek a csepeli dolgozók választott képviselői is. Talán meghívhatnánk az AP tudósítóját és néhány nyugati szerkesztőt Csepelre a munkások közé, hogy ott próbálják elsütni ezt a szenzáTovábbiakben arról beszélt Gáspár Sándor, hogy hosszú előkészítő munka, a szakemberek százainak véleménye alapján a közeljövőben a párt Központi Bizottsága elé kerülnek a gazdasági irányítás reformjával Összefüggő feladatok. Azok az intézkedések —, melyeket a pénzügyminiszter elvtárs előadói beszédében ismertetett, már a gazdasági irányítás reformjának irányában hatnak. Gondolok itt elsősorban az üzemek önállóságának és felelősségiének növekedésére, a szállítási szerződések reformjára, az új prémiumrendszerre, a különböző ár- és bórtn tévedésekre. Ismeretes, hogy február 1- től felemeljük a hús- és tejtermékek árát, ugyanakkor leszállítjuk a zsír, a szalonna és néhány széleskörben keresett textilnemű árát Ezeket az intézkedéseket következetesen végre kell hajtani. De a párt és a kormány nevében, nyomatékosan felhívom az illetékes szervák figyelmét, hogy szigorúan tartsák be az árakat, s ha kell, a tikvény erejével is lépjenek fel a lakosságot megkárosító, burkolt áremelések, vagy spekulációs törekvések ellen. A közelmúltban nyilvánosságra kerültek a több, mint egymillió dolgozót és nyugdíjast érintő bér- és szociális jellegű intézkedések, amelyek pénzügyi kihatása — a családi pótlékok felemelésére fordított összeggel együtt — 2 milliárd 800 millió forint Ezeket az intézkedésieket a dolgozók többsége megértéssel fogadta. ! A bér- és társadalombiztosítási intézkedésekkel kapcsolatban a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők figyelmét a gondos és körültekintő végrehajtásra hívjuk fel. Különösen fontos, hogy a bérügyi intézkedésekkel központilag rendelkezésre bocsátott összegeken túl az 1966. évi bérfejlesztést a bértartalékokat a tartós létszámcsökkentésből adódó bérfejlesztési lehetőségeket, az új prémiumrendszert elsősorban a munkaeredmények ösztönzése érdekében használják fel. Úgy véljük, hogy a vállalatok rendelkezé éré álló ősz. szes anyagi ösztönzők célszerű és okos felhasználása hatékony eszköze lehet az 1966. évi feladatok teljesítésének — mondotta Gáspár Sándor. Majd a műszaki konferenciákról beszélt amelyeken a termelés irányítói megtárgyalják az 1966. évi vállalati tervet és az abból adódó feladatokat. E műszaki konferenciák másik fő feladata a február 1-től sorra kerülő termelési tanácskozások előkészítése. A gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők kérjék ki mindenütt a munkások, a műszaki dolgozók, a gazdasági szakemberek véleményét, javaslatait és hasznosítsák azokat munkájukban. Egyre jobban bontakoztassák ki a dolgozók termelési aktivitását. Fejlesszék a szocialista brigádmozgalmat, de ne hanyagolják el a szocialista verseny egyéb, hagyományos tonnáit sem. Mint ismeretes, foglalkozunk gazdasági Irányítási rendszeAz ülésteremben. Fehér Lajos és Kállai Gyula. rönk reformjával — folytatta Gáspár Sándor. — Ez elvileg és gyakorlatilag is szükségessé teszi szocialista elosztási rendszerünk tökéletesítését, a munka szerinti elosztás elvének fokozottabb érvényesítését. A végzett munkának, a dolgozók igazságérzetének Jobban megfelelő bérezési rendszert kell kialakítani, amiben kellőképpen érvényesül a szaktudás, a szorgalom elismerése. Meg kell vizsgálni továbbá a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló politikai, állami és társadalmi szervek tevékenységét. Javítanunk kell. a megnövekedett követelményekhez jobban hozzá kell igazítani és hatékonyabbá kell tenni államhatalmi és végrehajtó szerveink munkáját. Jobb munkamegosztást kell elérnünk politikai és társadalmi szerveink között, kiküszöbölve a párhuzamosságokat és üresjáratokat. Minden szinten küzdenünk kell a társadalmi túlszervezettség, a bürokratizmus ellen. Fokozni kell a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló valamennyi szerv és testület önállóságát, felelősségét. Fejlesszük a szocialista demokráciát! Tisztelt Országgyűlés! A megoldásra váró nagy kérdések közül egész közéletünk további demokratizálásának feladatairól kívánok kissé részletesebben szólni. A társadalmi élet demokratizmusa napjainkban azt jelenti, hogy még többet kell előzetesen tanácskozni a munkásokkal, a dolgozókkal a szocialista építés gondjainak, problémáinak, feladatainak megoldásáról — az egész népet érintő és a helyi intézkedések kidolgozásával kapcsolatban egyaránt. Más szóval: még Inkább közüggyé kell tenni épitőmunkánk összes gondjait. Feladataink megoldásának fontos feltétele, a párt politikájának továbbra is Történelmi mércével mérve hihetetlenül rövid idő. két évtized alatt, a magyar dolgozó nép olyan utat tett meg a termelőerők fejlesztésében az élet- és munkakörülmények javításiban, amihez a fejlett tőkés országoknak több, mint száz esztenőre volt szükségük. A szocializmust azonban nem azért építjük, hogy kivívjuk ellenségeink elismerését. hanem azért, mert az népünk akarata. Felelősséggel is csak a magvar dolgozó népnek és a nemzetközi munkás- osztálynak tartozunk. Természetes, az ellenségnek semmi sem drága és minden eszköz Jó arra, hogy megkísérel ji rendszerünket lejáratni. A nyugati „sajtószabadság” nagyobb dicsőségére a legutóbbi napokban is olyan híreket kürtőit világgá az amerikai AP htottgnaMnáfc (Munkatársunktól) Az országház folyosóján megjelent Kádár elvtárs és beszélgetni kezdett a képviselőkkel. A folyosó különben élte a maga megsgzokott életét. Az ülésszak már második napja tart. Felszólalásokkal kezdték tegnap reggel tíz órakor és a kiírás szerint hozzászólt a költségvetéshez Papp János Maranya megyei képviselő is. Kint a folyosón keresik a képviselők a minisztereket. Könnyebb elcsípni ókét, mint a hivatalban. Erre való a szünet. cAz Öu zúg házi) a ti Dezse Béláné, a szentlőrinci tsz-asszony, képviselői minőségben jár, kel, látszik, valakit nagyon keres. — Nem látta a Losonczi elv-, társat? Mondom, hogy az egyik beugróban beszélget dr Nezvál Ferenc igazságügyi miniszterrel. Már együtt keressük meg a földművelésügyi tárca legfőbb képviselőjét és Dezse Belőné előhozakodik a kéréssel. Egy kombájn kellene a szent- lőrinci tsz-nek, — Pénz van rá? — Akár százhatvanezer forint is. — Jó lesz Balaton típus? — Ha lehetne, inkább SZK 100-as. í — Azt elhiszem, — mondja j a miniszter és megígéri, hogy utána néz és majd segít, természetesen a lehetősegek szerint. Elmenőben Dezséné mondja: Egyszer már segített, akkor is < kombájnt adott a szövetkeze- J tünknek. — Aztán megy to- ; rább, mert még Acél elvtárssal lenne tárgyalni valója. A teremben az elnök szólítja « következő hozzászólót. — Most Papp János képviselőtársunk következik hozzászólásra ... Míg beszél, megtudom a kollégáktól, hogy a hozzászólásokat előre bejelentik az elnöknek és kiírják a sorrendet a napi programban. A beszédeket gyorsírók jegyzik le. Egy- egy ülésszakon hat-nyolc is dolgozik. Ma már nem tartoznak az Országház státuszába, az MTI munkatársai, akik az ülésszak alatt itt dolgoznak. Felváltva kettő-kettő ir az ülés terem közepén, vörös posztóval borított asztal mellett, ahol a fotóriporterek és filmoperatőrök is dolgoznak. Mi lesz a sorsa a hozzászólásoknak? Amikor átteszik gépírásba, megküldik a képviselőknek, hogy korrigálhassák az esetleges hibákat, majd a házirend szerint huszonegy nap alatt kinyomtatják és valamennyi kép viselő megkapja. Kállai Gyula miniszterelnök szemben ül az elnökkel, mellette a miniszterelnök helyettesek, majd pedig a körbefutó széksorban a miniszterek. Nem látom Ilku Pál, Czinege Lajos, Fock Jenő, Apró Antal elvtársakat. Az Országház titkárságán mondották el. hogy szabadságon, külföldön vannak, vagy betegek. Kádár elvtárs a miniszter- elnök mögött ül és mellette Gáspár Sándor éppen expozéját tartja a nemzetközi és a belpolitikai helyzetről. A saj- tópáholyokban sűrűn jegyzetelnek a külföldi újságírók. Aztán egy részletnél megáll a toll a kezükben. Ott, amikor Gáspár elvtárt te AP hírügynökség tudósítójának valótlan jelentéséről beszél. — Menjen ki a csepeli munkások közé, majd azok elmondják neki a valóságot. És minden szem felfigyel a sajtó-tudósítók széksorai felé. Aztán lassan, észrevétlenül ritkulnak a külföldi újságírók. Ügy látszik kényelmetlen volt számukra kollégájuk leégése egy egész ország színe előtt. Valaki meg is jegyzi mellettem: — Csak nem mentek ki Csepelre, azon melegiben? A baranyai képviselők itt ülnek előttünk, az elnöktől balra. Aczél elvtárs, aztán Og- nyenovics Milán, dr. Don hoffet Szilárd, Papp János, Ra- meisli Ferencné, Gergely Lajos. Papp elvtárs előtt még ott a mikrofon, amibe az imént beszélt. A bejelentett hozzászólók elé, az ülés megkezdése előtt felszerelik a hordozható mikrofont. Ma is vagy tizenkettő volt a képviselők előtt. Kállai elvtárs odanézett a sajtó-karzatra és felkelt. Kis idő múlva félrelibbent a bordó függöny, ami az ajtónyitást takarja és belépeti a miniszter- elnök. Egy idősebb újságíróval beszélgetett szívélyesen. A szünetben megtelik a két büfé. Van munka itt, hiszen több száz meghívót küldtek szét és a megjelenés több mint kilencven százalékos, A Gun- del Étterem készítette a büfét és a vadászteremben terítettek fel a képidselöknek ebédre. A büfében már előre lefőztek vagy ötven dupla feketét apró, Odajön Kádár elvtárs is, itt fényképezik a fotósok nyolcán is, amint éppen beszélget a megyei képviselőkkel. A folyosón torlódás van néhány pillanatra. Kállai elvtársat kérte meg az egyik fotós, hogy álljon a lencse elé, természetesen ugyancsak képviselőkkel. Ezek a képek szinte élma- radhatatlanok egy-egy ülésszakról. A termet hatszáz lámpa világítja meg és a karzatokon reflektorok állnak készen, ha valaki felszólalásába kezd. Ilyenkor megélénkül a terem közepe, szaladgálnak a fotóriporterek, filmesek. A karzatokon sok a vendég. Vannak itt üzemi dolgozók, minisztériumi „illetékesek", akiknek hogy úgy mondjam, a kenyere a költségvetés végrehajtása. De eljönnek a diplomáciai testületek képviselői is, elsősorban a szocialista országok követségei érdeklődnek a parlament munkája iránt. A szünet előtt az egyik al- elnök elnökölt, majd Vass Istvánná vette át az elnöki tisztet. Az országgyűlésnek egy elnöke, két alelnöke és hat jegyzője van. ök testesítik meg a választott tisztikart. Az emelvényen mindig jelen ran egy elnök és jobbról, balról egy-egy jegyző. Kifelé a ruhatárban megállók egy pillanatra. Minden képviselőnek külön fogasa van, rajta a névjegykártyája (Így van ez az ülésteremben, a széksoroknál Is). Olvasom az ajtó melletti neveket a télikabátok felett: Kállai Gyula, Kádár János... Mindenki it' jön be, az I-es liapunál, a miniszterek is... Gáldoajd Bél* sarkalatos elve, hogy a dolgozókat bátrabban vonjuk be tennivalóink, országépítő gond jaínk előzetes megvitatásába! A szocialista demokrácia gyakorlásához szükséges fórumok és szervezeti keretek a írd társadalmunkban adottak, városban és falun egyaránt. Az ipari üzemekben a munkások közvetlenül és osztályszervezeteik útján — közvetett módon is részt vesznek az ügyek intézésében. A termelőszövetkezeti parasztság közvetlenül beleszól a termelés megszervezésébe és a javak elosztásába is. Ami a dolog lényegét illeti, mindkét területen van tennivaló. A feltételek megérették arra, hogy a szocialista demokráciát továbbfejlesszük. Különösen fontos napjainkban az üzemi demokrácia szélesítése. Még pontosabban az, hogy a munkások beleszólási és döntési jogát, felelősségérzetét minél teljesebbé tegyük elsősorban osztályszervezeteink útján. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít e fontos feladat megoldására. Az e téren előttünk álló tennivalók közül külön kell hangsúlyoznunk a szakszervezeteknek, mint a munkás- osztály tömegszervezeteinek szerepét és tevékenységét. Tovább kell növelni a szakszervezetek társadalmi súlyát. A szakszervezeti vezetők minden szinten éljenek az eddiginél jobban a törvényben biztosított jogaikkal és alapelvként tartsák szemelő tt, hogy tevékenységükért az őket megválasztó dolgozóknak tartoznak felelősséggel. Ugyanakkor minden gazdasági vezető kötelessége, hogy a termelést, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő minden lényeges kérdésben kikérje, figyelembe vegye és érvényesítse a szakszervezetek utján a dolgozók véleményét. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi gazdaságvezetési rendszerünkben érvényes az egyszemélyi vezetés. De ez.t össze lehet és össze is kell egyeztetni a mun káskollektívák nagyjelentőségű termelési és politikai tapasztalatainak állandó fel- használásával. hiszen közösek a célok, egy ügyet szolgálunk. A szocialista demokrácia elengedhetetlen feltétele a dolgozó emberek részvétele a célok meghatározásában, a megvalósításban és a végrehajtás ellenőrzésében. Fejlődésünk nvü kö ni) l mén vei között üzemi, vállalati szinten (Folytatás ■ J. oldalon)
