Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

IMS. JANUAR 89. napló 3 Az országgyűlés folytatta az idei költségvetés vitáját (Folytatás a 2. oldalról) ennek az elvnek a szakszer­vezetek útján lehet és kell érvényt szerezni. Gáspár Sándor hangsúlyoz­ta: a szakszervezetek szere­pét nem lehet csupán a szű­kén vett érdekvédelmi tevé­kenységre korlátozni. Sze­münk előtt, a szocialista épí­tőmunka tüzében bontakozik ki a szakszervezetek széles skálájú, sokszínű tevékenysé­ge a tör;énelmileg megválto­zott körülmények között. Szeressünk érvényt határozatainknak l Kedves Elvtársak! A Szakszervezetek Országos Tanácsa a "közeljövőben meg­vitatja gazdasági vezetési rendszerünk reformjának irány elveit Ismert, hogy a gazda­sági vezetés új rendszere a szakszervezetek jogkörének további bővítését is feltételezi. Indítványozni fogjuk, hoi\ a dolgozók törvényben bizto­sított jogainak képviseletét azok ellenőrzését és betartá­sát az üzemben egyértelműen a szakszervezeti szervek lássák ed. Meg kell majd vizsgálni annak lehetőségét is, hogyan érvényesüljön jobban a mun­kások véleménye a szakszer­vezetek révén az üzemek gaz­dasági vezetőinek kinevezésé­ben, illetve felmentésében, nem sértve természetesen az ezzel kapcsolatos állami jog­köröket, Amikor a demokratikus sok­oldalú fejlesztésről szálunk, világosan meg kell mondani, hogy ez nemcsak jogokat, ha­nem kötelességeket is jelent. A demokráciának párosulnia kell a centralizmussal, a ha­tározatok, a döntések fegyel­mezett, pontos végrehajtásé­val. Egyszóval: egész társadal­mi és gazdasági életünkben több demokrácia szükséges minden fontos kérdés előké­szítésében és eldöntésében — és több határozottság a végre­hajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A munkásközvélemény, a dolgozók igénylik, hogy kö­vetkezetesen érvényt szerez­zünk határozatainknak, rendel­kezéseinknek. Szükséges és he­lyes például a bérügyi és nor­maintézkedések végrehajtása. De ennek a hatása sem lehet kellően eredményes és hasz­nos, ha nem tudunk érvényt szerezni a termelés feltételei­nek, a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítását, a lazaságok, rendellenességek megszüntetését célzó intézke­déseknek. Más szóval: az ed­diginél sokkal jobban kell tö­rekednünk a termelés jó felté­telednek biztosítására. Gazda­sági vezetőinknek még jobban meg kell tanulniuk a helyes üzemszervezést, még követke­zetesebben végre kell hajta­niuk azokat a gazdasági in­tézkedéseket, amelyek az üzemszervezéssel függnek ösz- sze. ség ellen. Nincs azonban a világnak egyetlen olyan rend­szere, kormányzata sem, amely központilag fel tudna fedni és meg tudna torolni minden rendellenességet, a társada­lomra nézve káros cselekede­tet. Az ilyen jelenségek nem küszöbölhetők ki valamiféle központi intézkedéssel, vagy puszta elhatározással. Mint minden feladat megoldásához, ehhez is társadalmi összefo­gásra van 52ükség: nagyobb felelősségvállalásra és foko­zott közéleti aktivitásra. Kedves Elvtársak! Amikor minden becsületes magyar dolgozó részt vállal és ki-ki a maga helyén dol­gozik hazánk boldogabb jövő­jének formálásán, akadnak olyanok, akik visszaélnek a szocialista demokrácia-adta le­hetőséggel, félreértik türel­münket, emberségünket és a dolgozó tömegek között meg­bújva, sokszor azok nevében rendszerünkkel szemben el­lenségesen nyilatkoznak, mert azt hiszik, hogy eljött az 6 idejük. — Egyes volt tőkések és földesurak — a történelem panoptikumából kilépve — is­mét próbálkoznak, sőt, köve­telőznek. Azt hiszem, először mindenki szinte hihetetlennek tartotta a hírt, hogy pár hete néhány Nógrád megyei község­ben megjelentek a volt földes- urak és fogadott prókátoraik. Pillér Jenő, volt földesúr bir­tokát, kastélyát követelte visz- sza, mondván: „most van itt az ideje”. Nem urak, nem jött el az önök ideje! Az önök ideje végérvényesen lejárt és soha többé nem tér vissza. Nyugod­janak végre bele abba, hogy amíg az elmúlt ezer év az önöké volt, a következő évez­red a miénk — a munkásoké, a parasztoké, a fizikai és szel­lemi dolgozóké! Az elmúlt hetekben néhány államellenes izgatót belügyi szerveink őrizetbe vettek. Egyesek ezért túlzott kemény­séggel vádolnak bennünket. Ugyanakkor „a másik olda­lon” pedig egyesek azt mond­ják: liberálisak, puhák va­gyunk. Minden félreértés el­kerülése végett újra hangsú­lyozzuk: pártunk politikai irányvonala egy jottányit sem változott és nem is fog vál­tozni. Továbbra is megőriz­zük rendszerünk humanizmu­sát — nem letérve sem jobb­ra, sem balra. Szigorúan őr­ködünk a szocialista törvé­nyesség betartásán, de ez nem a gyengeség jele, hanem rend­szerünk szilárdságát, erejét bi­zonyítja. Egyébként alapvető igazság­ként vegye tudomásul min­denki, hogy az osztályharcnak nemcsak etikája, hanem logi­kája is van. Aki az osztály­harc etikáját megsérti, az lo­gikájával kerül szembe. Akik a nép hatalmára kezet emel­nék, lázitanak és bomlaszta­nak, azok ellen a szocialista állam törvényeinek teljes szi­gorával fellépünk. Munkás- osztályunk érdekében tovább­ra is szent kötelességünknek tartjuk szocialista vivmánya­Papp János: iVovelní kellene Baranya építőiparának kapacitását Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Engedjék meg. hogy hozzá­szólásomban először kormá­nyunk ár- és bérintézkedései­nek visszhangjáról szóljak. Megyénk lakossága kezdet­ben vegyes érzelmekkel fogad­ta ezeket a határozatokat, azonban a januárban nyilvá­nosságra került bérintézkedé­sek következtében a hangulat pozitív értelemben lényegesen megváltozott és az intézkedé­sekkel való egyetértés már ál­talánosnak mondható. Tapasztalataink szerint leg­kedvezőbben a parasztság rea­gált kormányunk határozatai­ra. A termelőszövetkezeti ta­gok, vezetők remélik, hogy fo­kozódik a termelési kedv, ja­vul a munkafegyelem, emelke­dik a saját termelési alapok megteremtésének lehetősége. Ezek a tényezők valamint az új tervezési rendszer beveze­tése hozzájárul a termelőszö­vetkezetek önállóbb gazdálko­dásához. a terméshozamok és az árutermelés növekedéséhez. Sikerűit as emberek figyelmét a termelési feladatokra irányítani Fegyelmexett munkát! A vezetőnek magával és mindenkivel szemben fokozot­tabb követelményt kell felál­lítania. Fegyelmezett, terv­szerű, tisztességes munkát kell megkövetelnie mindenkitől. Ez a követelmény egybevág a dolgozók túlnyomó többségé­nek véleményével. A munká­sok elemi igénye, hogy az üzemben rend és fegyelem le­gyen. Ennek kielégítésében minden gazdasági és mozgal­mi vezető támaszkodhat az üzemi munkásközvéleményre. Régi, ismert tétel, hogy nem az a jó vezető, aki min­dent elnéz, hanem, aki rendet, fegyelmet tart a maga terüle­tén. Az ilyen vezetési mód­szerekkel természetesen egyet­értenek a párt- és szakszerve­zeti szerv«*. Közvéleményünket foglal­koztatja, hogy sok esetben nyilvánvaló hanyagság, gon­datlanság, felületesség, a köz­tulajdon megkárosítása, pazar­lása következmény nélkül ma­rad. Ez joggal váltja ki a munkások nemtetszését és — enyhén szólva — nem valami erkölcsnemesítő tényező. A párt és a kormány éle­tünk minden területén hatá­rozottan fellép, szankciókat foganatosított és foganatosít minden la ma ág és íelelétiso­Tisztelt Országgyűlés! Most újra nagy feladatok előtt állunk, amelyek megva­lósítása nemzeti felemelkedé­sünk egyedüli útja. Csakis eb­ben a nagy munkában, építés­ben kovácsolódhat még szoro­sabbra népünk szocialista nemzeti egysége. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesz­tése feltételezi, hogy erősít­jük a munkásosztály vezető szerepét egész társadalmi éle­tünkben. Feladataink megöl dósához továbbra is szükség van munkásosztályunk min­den nehézségen úrrá levő, szorgalmas munkájára és szö­vetségesének, a szocializmus útjára tért parasztságnak a támogatására. Az egységes szocialista pa­raszti osztály kialakításának irányában hatnak a párt és a kormány által elhatározott intézkedések, amelyek kedve­zően befolyásolják a paraszt­ság termelési kedvét, életkö­rülményeit és elősegítik, hogy a parasztság életszínvonala közeledjék a munkásosztályé­hoz. Számítunk arra, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai élnek az intézkedé­sek nyújtotta lehetőségekkel, javítják gazdálkodásukat és fokozattabban hozzájárulnak az egész lakosság életszínvo­nalának emeléséhez. így, csak­is így erősödhet államunk, szocialista nemzeti egységünk alapja, a munkás-paraszt szö­vetség. Továbbra is számítunk ér­telmiségünk alkotó munkájá­ra, szaktudására; arra, hogy a magyar értelmiség — egyre jobban összeforrva a munká­sokkal és a többi dolgozókkal — tevékenyen munkálkodik szocialista nemzeti céljaink megvalósításán. Pártunk és kormányunk mindig Is támogatta és to­vábbra is támogatja a dolgo­zók törekvését, hogy életük egyénileg is szebbé és boldo­gabbá váljék — hiszen ez a szocializmus lényegéből fakad. Egyre többen ismerik fel azt is, hogy az egyéni boldogulás céljai nálunk csakis a közös­ség, a társadalom érdekeivel összhangban valósulhatnak meg. Itt szeretnék szólni arról, hogy bár a mi hazánkban az állampolgárok azonos jogokat élveznek — vagyis nálunk jogegyenlőség van — de nem vagyunk egyformák. Miért szólok erről? Mert aki a társadalomnak többet ad, annak nagyobb az embe­ri értéke és azt többre is kell becsülnünk. Nálunk az emberek döntő többsége elvégzi munkáját, de egyre nő azoknak a száma, akik a munka hétköznapjain az átlagosnál többet tesznek, időt, fáradságot, erőfeszítést nem kímélve dolgoznak, sőt, áldozatokat is vállalnak szo­cialista hazánk gazdasági, tár­sadalmi életének fejlesztésé­ért. Pártunk és kormányunk nagyra értékeli azoknak a kommunistáknak és nem kommunistáknak, aktivisták­nak és egyszerű embereknek a munkáját, akik szinte sze mélytelenül dolgozva formál ják, alakítják népünk törté­nelmét, mindennapos, szorgos tevékenységükkel viszik előre népünk felemelkedését. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1966. évi költségvetés nem egy a sok közül, hanem harmadik ötéves tervünk első évének költségvetése. Nagy felelősség hárul mindannyiunk ra, a terv és a költségvetés előirányzatainak teljesítéséért, mert jó vagy rossz munkánk egész további fejlődésünket befolyásolja Meggyőződésem, hogy a ma­gyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép e felelős­ségtől áthatva, mindent meg­tesz az 1966. évi feladatok valóra váltásáért. A beterjesztett költségvetést a Magyar Szocialista Munkás­párt és a magam nevében el­fogadom. Az ÉM Baranya megye! Állami Építőipari Vállalat szakipari részlege pécsi viszonylatban közületi megrendelőktől ra­gasztott és szegezett parketta« munkákat, műanyag-padló, PVC-padló, valamint színes magnezitpadló munkákat vállal. Megrendeléseket a szakipari részleg címére: Pécs, Rákóczi ót K. azám »1* kérjük. Szóvá kell azonban tenni, hogy a rendelkezés alapján meghatározott amortizáció mértékét több szövetkezeti ve­zetőnk túlzottnak tartja. Je­lenleg az amortizációs kötele­zettség mérve meghaladja aZ árrendezésből származó több­letbevételek értékét néhány termelőszövetkezetünknél. Ezért ezeknél a termelőszö­vetkezeteknél jövedelemelvo­nó tényezőként jut érvényre ebben az évben. Külön megemlítem, hogy a családi pótlék és a nyugdíjak felemelésére tett intézkedések is jó hatást váltottak ki. Az elmúlt hetekben a sajtó­ban megjelent, a határozatok­kal foglalkozó írások, továbbá a pártnapi előadások megér­tették a dolgozókkal az intéz­kedések okát. célját. Ügy vé­lem, sikerült az emberek fi­gyelmét az 1966-os népgazda­sági célkitűzésekre, a termelé­si feladatokra irányítani. Bí­zunk abban, hogy megyénk la­kossága megértette a kormány elhatározásának helyességét, s növekvő termelési kedvvel dől gozik az 1966-os tervek meg­valósításán. Megelégedéssel vesszük tu­domásul. hogy az 1966-os ál­lami költségvetés kiadásainak 49,1 százalékát beruházásokra, a népgazdaság fejlesztésére, egészségügyi, oktatási és kul­turális intézmények bővítésére kívánják fordítani. Baranya megye is gazdasági súlyának megfelelően jelentős mérték­ben részesül ezekből az össze­gekből. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említenem azt az évről-évre iánk nehe­zedő megoldatlan problémát, amit az építőipari kapacitás szűk volta okoz. Annak elle­nére, hogy a második ötéves tervben megyénkben több új ipari üzem, — pl. a Hidasi Bri kettgyár. a Pécsi Hőerőmű, a Mohácsi Farostlemezgyár, stb. — továbbá mezőgazdasági nagyüzemi épületek, több kul­turális, egészségügyi létesít­mény, — pL a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem klinikai ne­gyede — és 11 600 lakás épült, mégis elmaradtunk beruházási terveink teljesítésé tői. Évente tcb. 150—200 millió forinttal volt kisebb az építőipar kivi­telezői kapacitása, mint a vele szemben álló igények. Ezért Je lentős ipari, mezőgazdasági, kommunális (iskola, óvoda) be ruházások maradtak el. Ilyen okok miatt nem épült meg az általános iskoláknál 20, a kö­zépiskoláknál 8 osztályterem. Az elmúlt évben a tervbevett termelőszövetkezeti építkezé­sek 20 százaléka maradt él. Az 1966-os építési tervekkel kapcsolatban is az a helyzet, hogy már aaf óv elején kb. 40 millió forinttal haladja meg a kijelölt munkák értéke a rendelkezésre álló kapacitást és 105 millió forint összegű építkezésre nem kaptunk kije­lölést. Az utóbbi évben a me­gyében lévő kapacitás 6,5 szá­zalékkal csökkent, amit a ter­melékenység alacsony növeke­dése nem tudott ellensúlyozni. Az összehasonlítás kedvéért említem meg, hogy a második ötéves terv éveiben a megyé­ben lévő ipari üzemek terme­lése 50 százalékkal, a munka termelékenység 30 százalék­kal nőtt, ugyanakkor az épí­tőipar termelése csak 2,6 szá­zalékkal. termelékenysége pe­dig 17 százalékkal emelkedett. Bár a helyi párt- és tanácsi szervek az építőipari vállala­tokkal együtt igyekeznek meg­felelő intézkedéseket tenni az építőipar munkájának kon cent rálására, jobb összehangolásá­ra, együttműködésére, ez azon­ban önmagában nem oldja meg a problémát. Miután me­gyénk munkaerő tartalékai már jelentősen lecsökkentek, az építőiparban is a korszerű, intenzív fejlesztési módszere­ket szükséges előtérbe helyez­ni. Többek között nagyobb súllyal kellene szorgalmazni a munkafolyamatok további gé­pesítését. A Baranya megyei minisz­tériumi épitőanyagipari válla­lat gépparkja rendkívül el­használódott A szállítógépek használhatósági értéke 20 szá­zalékra csökkent. Az állandó gépkiesések, javítást* is aka­dályozzák a tervek határidőre történő megvalósítását. Ezért igen sürgős feladat lenne az elhasználódott gépek kicseré­lése. Korszerű építkezést a mezőgazdaságban Bár a megyében az előre­gyártott elemekből épült laká sok aránya a múlt évben már 30 százaléknál magasabb volt, a jövőben még jobban elő­térbe kell helyezni a korszerű építéstechnológiát és több elő­regyártott szerkezetet kell al­kalmazni nemcsak a lákás, ha­nem az Ipari és mezőgazdasági építkezéseknél is. Az említett intézkedéseken túlmenően olyan anyagi ösz­tönzések alkalmazására és a jelenleginél rugalmasabb bér- gazdálkodásra van szükség, amely elősegíti a termelés kon centrálisát és a kivitelezési határidők betartásét, lehetősé­Hz OKP kongresszusának negyedik napja get nyújt a rendelkezésre álló munkaerő gyorsabb átcsopor­tosítására. Reméljük, hogy a gazdaságirányítás új rendsze­rében erre több lehetőségünk lesz. Véleményem szerint szűk séges az építőipari kapacitás területi igényeknek megfelelő csoportosítása, illetve az átla­gosnál nagyobb ütemű fejlesz­tése. Kérem ezért az Építés­ügyi Miniszter Elvtársat, hogv mind a távlati fejlesztés, mind az 1966-os költségvetés végre­hajtásánál vegye figyelembe az elmondottakat. Az 1966-os költségvetés in­dokolásában megjelölt felada­tok megvalósításával egyet­értek, s a magam részéről a költségvetést elfogadom, * Az országgyűlés pénteki ta­nácskozását az elnöklő Pólyák János zárta be. Az 1966. évi állami költségvetés vitáját szombaton délelőtt 10 órai kezdettel folytatják. Róma: Az Olasz Kommu­nista Párt XI. kongresszusá­nak negyedik napján — pén­teken — a többi között fel­szólalt Giancarlo Pajetta, a titkárság tagja, és Agostino Novella, az OKP vezetőségé­nek tagja, az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség (CG- IL) főtitkára. A délelőtti ülésen Pajetta beszédében foglalkozott töb­bek között azokkal az erők­kel, amelyre a kommunisták az országban számíthatnak az általuk javasolt politikád perspektíva valóra váltásában. Hangsúlyozta, hogy a balol­dali demokratikus erők kö­zött nem szabad semmilyen megkülönböztetést tenni eb­ből a szempontból, mert aki ezt teszi, az nem bízik a tö­megek mozgalmában. Ezután Pajetta rámutatott arra. hogy a kongre szus a munkásosztály egységes párt­ja kérdésének felvetésében teljesen egyetért. A délutáni ülésen Agostino Novella, a CGIL főtitkára kü­lönösen az ország gazdasági helyzetével és a dolgozók har­caival foglalkozott. Megálla­pította, hogy a CGIL által ve­zetett munkásh arcok egyre szélesebb tömegeket mozgat­nak meg. Rámutatott arra, hogy a kommunisták nemcsak a szakszervezeti megmozdu­lásokban játszanak fontos szerepet, hanem az üzemek­ben kifejtett tevékenységük­kel elősegítik az ország érde­keinek megfelelő új politikai többség kialakítását. A délelőtti ülésen Jose Mar­ton, a Kubai Kommunista Párt küldöttségének vezetője a kubai népnek a szocializmus építésében éléit sikereiről be­szélt. Üdvözölte a kongresszust a Kolumbiai Kommunista Párt képviselője is és hangoztatta, hogy az amerikai imperializ­mus agresszivitásával szem­ben egyre nagyobb szükség van a nemzetközi munkás- mozgalom egységéért vívott harcra. Jelentős többlet­bevételhez juthat, ha átadja a felei leges füstőlthús-árut és étkezés] szalonnát a a földműves­felvásárolják minden mennyiségben! A felvásárlás feltételeiről és az egészségügyi előírá­sokról részletes felvilágosí­tást ad a helyi földműves szövetkezet. Felemelkedésünk egyedüli útja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom