Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
_________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ XX III ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1966. JANUAR 29 , SZOMBAT Az országgyűlés folytatta az idei költségvetés vitáját Az országgyűlés pénteken Pólyák János elnökletével folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkára és a kormány tagjai. Dr. Erdei Ferenc: Gáspár Sándor: II Szovjetunió fáradhatatlanul küzd a világ békéjének megőrzéséért Új vonások a népgazdaság vezetésében A pénteki tanácskozás első felszólalója dr. Erdei Ferenc, Bács-Kiskun megyei képviselő volt. Egyebeik közt hangoztatta, hogy az idei esztendő a népgazdaság fejlődése szempontjából több okból is jelentőé. Az idei esztendő jelentőségét növeli, hogy a gazdasági életben már érvényesíteni kívánunk néhány, az irányítási rendszer reformjával összefüggő elképzelést, továbbá az a tény is, hogy 1966 a harmadik ötéves terv első esztendeje. Dr. Erdei Ferenc ezután beszélt a népgazdaság vezetésében érvényesült új vonásokról, majd a költségvetés néhány mezőgazdasága előirányzatát elemezte. Kiemelte, hogy a közép- és hosszúlejáratú hitelek csaknem 5 milliáird forintos összegének 90 százaléka a termelőszövetkezetek támogatását szolgálja. A tsz-ak- nek nyújtott vissza nem térülő támogatás összege 4,4 milliárd forint. A termelőszövetkezeti beruházások valamivel több mint négymi'lliárd forintos előirányzatán belül az állami hitel meghaladja a 2,5 milliárd, az állami dotáció pedig az 1,1 milliárd forintot. — Jogosan merül fel a kérdés: ilyen óriási terheket ró szocialista mezőgazdaságunk a költségvetésre? Tény és való, hogy ilyen kiadásokkal az államháztartásnak számolnia leéli. A kép teljességéhez tartozik azonban, hogy az elmúlt esztendőkben a mezőgazdaságtól tetemes összegeket el is vontunk. Szemléletesen bizonyítja ezt, hogy például 1964- ben a mezőgazdasági árak 26 százalékkal maradtak a társadalmi ráfordítások alatt, az 1959. évi termelői árrendezés nyomán viszont 27 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek és anyagok ára. Tegyük hozzá: míg a kisparaszti gazdálkodás, illetve a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti időszakában a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari termék és anyag aránya 15—20 százalék között mozgott, addig ma ez az arány a 48—50 százalékot is eléri, tehát a szövetkezetek, állami gazdaságok által vásárolt termelő eszközökre, anyagokra fordított összeg a fejlődéssel párhuzamosan emelkedik. A mezőgazdaság támogatásának 196«. évi formáit és összegét tehát az eddigi mechanizmus határozta meg. A támogatás így természetesen csak a jelenlegi mechanizmus keretei között megjelenő formája a dolgoknak, ezért is indokolt gazdasági irányítási rendszerünk reformájának megvalósítása. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatáról szólva rámutatott, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszeripari vállalatok jövedelmezőségének, nyereségének különbözősége, ellentmondása is látszólagos, viszonylagos. Az élelmiszeripart vállalatok számokban megmutatkozó nagyobb nyeresége ugyanis a két terület különböző, eltérő megítéléséből, azaz ugyancsak a gazdaságirányítás jelenlegi mechanizmusából származik. Ezért helyesebb lenne, ha a két területet a tényleges helyzetnek megfelelően, minden vonatkozásban össze tartozónak, egységes egésznek, élelmezésgazdaságnak fognánk fel. Ez helyesebben tükrözné a dolgok objektív összetartozását is. Erdei Ferenc a továbbiakban nyomatékosan aláhúzta: még sok vitában, a legkülönbözőbb álláspontok, nézetek egyeztetése után kell kialakítaná azokat a szervezeti és árukapcsolatokat, amelyek megfelelnek népgazdaságunk jelenlegi helyzetének, az új követelményeknek. Kitért arra, hogy a mi viszonyaink között nem töltheti be megfelelőtegrációnak a tőkés országokban meghonosodott formája, amelynek nálunk is akadnak hívei. Hozzátette: hátrányokkal jár a mezőgazdaságtól elszakított nagyipari koncentráció is, mart a termelés folyamatát elszakítja a következő szakaszoktól. Jóllehet nem mindegy, hogy a fogyasztói árból mennyi jut a termelésre, a feldolgozásra és a kereskedelemre. A képviselő ezután azzal foglalkozott, hogy az új gazdaságirány í tásn rendszer egyes elemeinek megvalósítása már az év elején is hasznos tapasztalatokat hozott. Egyebek között bebizonyította, hogy egy nyilvánvalóan helyes, szükséges gazdaságpolitikai lépés megvalósítása során is sok problémával, a legkülönbözőbb állásfoglalásokkal találkozhatunk. Az új mindenkiből élénk reagálást vált ki, még akkor is, ha nincs közvetlen hatása az egyes területekre, személyeikre mondotta, Erdei Ferenc ezután beszámolt arról, hogy az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága sokoldalúan megvitatta a népgazdaság 1966. évi költségvetésének tervezetét. Arra az Megállapította: az 1966. évi állami költségvetés ■ helyesen irányozza elő az idei terv magvalósításához szükséges pénzügyi eszközöket. A terv alapvető célja dolgozó népünk éleiének további javítása. A terv megvalósulása munkásosztályunknak, parasztságunknak, az értelmiségnek. tehát az egész magyar népnek érdeke. Meggyőződése, hogy céljaink valóravál- tását tiszta szívből és teljes erejével támogatja mindenki, aki hazánk, a Magyar Népköz- társaság erejének gyarapodását, népünk felemelkedését kívánja. Ezután arról beszélt, hogy a parlament legutóbbi ülésszaka óta a nemzetközi helyzetben lényeges változás nem történt. Miközben a Szovjetunió fáradhatatlanul munkálkodik a világ békéjének megőrzésén — amelynek kimagasló példája a legutóbbi időben a Szovjetunió kezdeményezésére megszületett taskenti megegyezés —, addig a nemzetközi burzsoázia az Egyesült Államok, monopol-tőkés köreivel az élen folytatja támadásait a béke, a haladás, a demokrácia és a szocializmus erői ellen. Továbbra is a vietnami agresszió jelenti az imperializmus legsúlyosabb merényletét a szocialista világ, a népek nemzeti felszabadítási mozgalma, az egyetemes béke ellen. Ugyanakkor, amikor a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése az idei költségvetést Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. költségvetést vitatják. Érdemes megnézni, hogyan fest az ő költségvetésűit, A Johnson elnök által beterjesztett számadatok tanúsága szerint az Egyesült Államok rekord fegyverkezési költségvetést nyújtott be, amelynek minden egyes dollárjából 57 cent közvetlenül, vagy közvetve katonai jellegű és ezen belül minden dollárból 9 centet kizárólag a szennyes vietnami rabiókaland pénzelésére fordítanak. Ez azt jelenti, hogy az amerikai költségvetési kiadásoknak jóval több, mint a fele háborús, fegyverkezési célokat szolgál. Természetesen minden kormány maga dönti el, a törvényhozási szervek jóváhagyásával, hogy mire kívánja fordítani a nemzeti jövedelmet, a rendelkezésére álló költség- vetési összegeket. Ez a joga megvan a washingtoni kormánynak és az amerikai kongresszusnak is. De akkor ne prédikáljanak állítólagos békeakaratukról. Ne hozakodjanak elő kenetteljes békeszólamokkal. Ne reklámozzák úgynevezett vietnami béke ofíbnzívájukat, miközben a valóságban homlokegyenest ellenkezőképpen cselekszenek. A világ békeszerető közvéleménye az amerikai költség- vetési vita fényében kellőképpen lemérheti a washingtoni békefrázisok igazi tartalmát. A nemzetközi burzsoázia a világ más térségeiben is a legfondorlatosabb eszközökkel igyekszik gátat vetni a haladásnak. Különös aggodalommal figyeljük az indonéz eseményeket. Indonézia leghaladóbb erőit, elsősorban a kommunistákat üldözik. Az őszinte aggodalomra az ad alapot, hogy a történelem számtalan esetben igazolta: a kommunista-üldözés mindig a reakció malmára hajtotta a vizet. Az imperialisták e próbálkozásai — ha dermesztik is a nemzetközi élet légkörét — nem tudják feltartóztatni a nemzetközi munkásosztály es a nemzeti felszabadító mozgalmak, a béke, a haladás erőinek előretörését. A nemzetközi burzsoázia sok mindennel házal. Adhat fegyvert és segélyt. Szervezhet puc< sokat. Megvásárolhat és kinevezhet bábokat. Sok mindent kínálhat, de egyre nem képes: eszményt, ideált nem adhat a népmillióknak. Erre csak a szocializmus képes. Ezért nő ellenállhatatlanul a szocialista eszmék vonzereje szerte a világon — mondotta Gáspár Sándor. Rámutatott: a VI. Szakszervezeti Világkongresszuson e legnagyobb nemzetközi munkásfórumon újra bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió a munkások, a dolgozók igazságos harcainak önzetlen, fáradhatatlan, legkipróbáltabb harcosa és támasza. Áldozatokat, jelentős anyagi terheket vállal, hogy támogassa a kis és nagy népek harcát és segítse a haladás útjára tért országokat gazdaságuk építésében. Ennek legjobb példája a vietnami nép harcának segítése. Továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: A Magyar Népköztársaság kormányának egész külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban híven tükrözte dolgozó népünk, munkás- osztályunk békeakaratát, mély proletárinternacionalizmusát. A magyar nép erejéhez és lehetőségeihez mérten erkölcsileg, anyagilag is támogatta, és továbbra is támogatni fogja a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket. Minden tőlünk telhető segítséget megadunk a hazájáért küzdő hős vietnami népnek. Országunk külpolitikájának helyességét mutatja, hogy tovább nőtt hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. Tovább szélesítettük nemzetközi kapcsolatainkat. Tevékeny munkát végeztünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. Mint ismeretes, a közeljövőben Kállai Gyula elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, kormánymeghívásnak eleget téve, kormánydelegációt vezet baráti látogatásra az Egyesült Arab Köztársaságba, Etiópiába, Tanzániába, Kuwaitba és Indiába. Pártunk és kormányunk fáradhatatlanul munkálkodik a világ dolgozóihoz és népeihez fűződő baráti kapcsolatainak erősítésén. Dolgozó népünk teljes mértékben támogatja a Magyar Népköztársaság békeszerető, internacionalista külpolitikáját — mondotta Gáspár Sándor, majd kijelentette: 1965-tel országépítő munkánk fontos szakasza zárult (Folytatás a 2. oldalon) álláspontra jutott, hogy az előterjesztést helyesli, elfogadja és az országgyűlésnek elfoga- hivatását a vertikális in- dásra ajánlja. tárgyalja, Washingtonban az amerikai kongresszusban is a Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Bognár József professzor, » Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Tímár Mátyás pénzügyminiszter és László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tanácskozás szünetében.
