Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
JANIT Ar 28. napló 3 Az 1966. éri állami költségvetés az országgyűlés előtt Az 1966• évi népgazdasági terv J*rr r W • • fo céljai (Folytatás az 1. oldalról) Tímár Mátyás ezután az 1966. évi költségvetésről beszélt, elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fő célja a termelés és a gazdaságosság növelése mellett a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4— 6 százalékos termelésfejlesztést tartalmaz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készletgazdálkodást. A tervezett kőlt- sépszintcsökkentés átlag 0,5— 0,6 százalék. Az állami építőipar feladata 2,5 százalékkal nő. A közlekedés áruszállítási teljesítménye 5 százalékkal bővül. A mezőgazdasági termelés 1965. évi várható eredményeihez mért növekedése 5— 5,5 százalék, ami az elmúlt évek átlagos fejlődési üteménél magasabb ugyan, de az 1965. évi alacsony zöldség- és gyümölcstermés miatt reálisnak tekinthető. A mező- gazdasági felvásárlási árak emelése csak részben szolgál a közvetlen személyi jövedelem növelésére, s minden bizonnyal ösztönzőleg hat a termelésre. Az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásával összhangban a külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékkal haladja meg az előző évit. A hoítségvetés berélelei A költségvetés bevételeinek mintegy 80 százalékát az állami vállalatok befizetései nyújtják, amelyek 76 milliárd forintot tesznek ki. Számolunk azzal, hogy a munkaszervezési intézkedéseket, amelyeket vállalataink 1965. folyamán megkezdték, tovább fejlesztik. Meg kell akadályozni az adminisztratív létszám növekedését. Nagyobb figyelmet kell fordítani — elsősorban a kohó- és gépipar területén — az anyaggazdálkodásra, az anyagfelhasználásra. Szólni kell néhány szót a készletekről is. Az elemzések azt mutatják, hogy vállalataink jelentős részénél az 1966-os termelési feladatok megoldhatók változatlan nagyságú készlettel. Ezért az anyagi érdekeltség eszközeivel, vagy szükség szerint adminisztratív intézkedésekkel is — a termelést irányító minisztériumoknak, a bankoknak el kell érniük, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlanul készletek és biztosítsák a szükségletre történő termelést, az összetétel kedvező irányú változását. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a készletek terén még mindig jelentősek a tartalékok, s elsősorban a vállalati vezetés feladata, hogy ezeket megfelelő szervezési és értékesítési módszerekkel felszabadítsa. A költségvetés bevételi oldalán a kisipari és földmű- vesszövetkezetok adóbefizetése több mint 3 milliárd forint Ennek zöme a kisipari szövetkezeteket terheli. Termelésük 1966-ban 8,5 százalékkal haladja meg az előző évit. Az adóbevétel azonban nem emelkedik ilyen arányban, mert a szövetkezetek export-termelése —■ örvendetesen — az össztermelésnél nagyobb mértékben (mintegy 13 százalékkal) hő, ami forgalmiadó mentes és jövedelemadó kedvezményben feszesül. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetési előirányzata — összesen 1625 »billió forint — az előző évihez képest némi emelkedést hí utat. A kenyérgabona felvásárlási áremelésből származó bevétel egy részét adókedvez- thénv formájában kapják meg ? sző vetkezetek. Gondoskodni kel1 költségvetést megillető *dó'.efizetések és a hitel visz- •znfizetések pontos teljesíté- Mrtt. A termelőszövetkezeteknél úgy kell tovább fejleszteni az ösztönző jövedelemelosztási formákat, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a végzett munkához és ne okozzanak üzemen belüli aránytalanságokat. Meg kell akadályozni minden olyan juttatást, amely mögött nem áll tényleges teljesítmény. A lakosság befizetései összesen 6291 millió forintot tesznek ki, ami a költségvetés összbevételeinek 6.6 százaléka. Ez évben adórendszerünkön néhány változtatást eszközlünk, amelyek előreláthatólag mintegy 150 millió forintos többletbevételt eredményeznek. Ezek az intézkedések elsősorban a magas jövedelmű kisiparosokat, kiskereskedőket és szabadfoglalkozásúakat érintik. Az államháztartás bevételei szempontjából ez viszonylag nem jelentős összeg, az intézkedések mégis szükségesek a jövedelemelosztás aránytalanságainak mérséklése végett. Bizonyos — nem széles — rétegnél ugyanis olyan kirívó aránytalanságok mutatkoznak, amelyek nem inkoltak és nem engedhetők meg. Az adóemelés nem fogja érinteni a kisjövedelmű szolgáltató, javító és más iparosokat A népgazdaság beruházásai A népgazdasági beruházásainak összvolumene 1966-ban 45,1 milliárd forint, mintegy 5—7 százalékkal több az előző évinél. Ennek több mint felét — elsősorban a nagyobb létesítményeket — az állami költségvetés finanszírozza — mondotta és megemlítette, hogy új tételként jelennek meg — egymilliárdos keretben — az exportnövelő és importcsökkentő kisebb beruházások. Ezek számára egyszerűsített engedélyezési és bonyolítási eljárást biztosítunk, ami lehetővé teszi, hogy viszonylag gyorsan elkészülő létesítményekkel kedvező irányba befolyásoljuk külkereskedelmi mérlegünket. A termelőszövetkezeti beruházások megvalósításához hosszú- és középlejáratú hitelek formájában 4472 millió forintot, beruházási és üzemviteli juttatásokra pedig 4434 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Termelőszövetkezeteink 1966-ban a felvásárlási áremelés nyújtotta bevételi többletek felhasználásával amortizációs alapot létesítenek. Az alap — egyelőre — gépek és gépi berendezések pótlására és fejlesztésére használható fel. Az alap képzése és elszámolása fontos lépés az önálló gazdálkodás erősítését célzó intézkedések sorában. Növekszik a korábbi években megvalósított beruházásokkal, ültetvénytelepítésekkel kapcsolatos járulékos létesítményekre fordított összeg. így az előző éveknél nagyobb mértékben létesülnek csomagolok, tárolószinek, tejházak, takarmányelőkészítők. Gépállomási díjkedvezmény címén 820 millió forintot, a gyenge termelőszövetkezetek állami támogatására — az előző évhez hasonlóan — 700 millió forintot biztosít a költségvetés. Az államháztartás a vállalatok forgóeszközszükségetének finanszírozására 2350 millió forint összeget irányoz elő. A vállalatok pénzellátása keretében a költségvetés 4,8 milliárd forintot fordít külkereskedelmi árkiegyenlítésre. E hatalmas összeg a hazai és világpiaci árak eltéréseit fedezi, s arra figyelmeztet, hogy exportcikkeink önköltsége sok esetben megengedhetetlenül magas, gazdaságosságuk nem kielégítő. Tímár Mátyás elmondotta, hogy a költségvetési szervek kiadásai összesen 39,4 milliárd forintot tesznek ki. Ezen belül elsősorban a nyugdíjak növekednék. Ebben az évben 1 186 000 állami és szövetkezeti nyugdíjas ellátásáról gondoskodik államunk. A nyugdíjikadások teljes összege 7350 millió forint, míg a nyugdíj- járulékból eredő bevétel — az újonnan bevezetett progresz- szióval együtt — 5460 millió forint. A hiányt az államháztartás biztosítja. Ugyancsak a költségvetés fedezi a tsz nyugdíjalap 330 millió forintos hiányát is. A társadalombiztosítási kiadásokra fordított teljes összeg — figyelembevé- ve a bevezetésre kerülő intézkedéseket is — az előző évinél 2 milliárd forinttal lesz magasabb. A szónok elmondotta, hogy egészségügyi ellátásra 5680 millió forintot, a kulturális kiadásokra 9920 millió forintot fordítunk. A védelmi, valamint rendis jogbiztonsági kiadások az előző évhez képest lényegében változatlan szinten vannak, hasonlóképpen az igazgatási kiadások is. Az államigazgatási szervek létszáma, az előirányzatok szerint valamelyest csökken. Bízunk abban, hogy a csökkenés a költségve-, tés végrehajtása során nagyobb lesz, mert a megtakarított összeg felét e szervek béremelésére használhatják fed. A tanácsok költségvetése az előző évvel szemben 360 millió forinttal emelkedik. Gazdálkodási rendszerünkben 1966-ban számos változás következik be. így szélesedik az átengedett bevételek köre. 'Ez évtől kezdve a tanácsok bevételi forrásait növeli a földadó, valamint az illetékbefizetések jelentős része is. A helyi szervek előirányzatai a korábbi gyakorlattól eltérően magukba foglalják az év során megvalósuló új egészség- ügyi, szociális és kulturális intézmények működéséhez szükséges összegek nagyobb részét, amit a múltban a minisztérium költségvetése tartalmazott. A községfejlesztési alapot illetően január 1-én életbe lépett a kormány rendelete az állami hozzájárulási rendszer módosításáról. Ennek alapján elsősorban a városok helyzete javul. Az állami hozzájárulás 130 millió forinttal nő. Tímár Mátyás kiemelte, hogy a fogyasztási alap a terv szerint 2,5—3 százalékkal nő. A reálbéreknél az emelkedés 1,5 százalék. A% árintézkedések céljai A megjelent rendeletekből és nyilatkozatokból ismeretes, hogy a Központi Bizottság és a kormány határozata alapján hozott árintézkedések célja az értéket jobban kifejező árarányok megteremtése, a termelés ösztönzése, a dotációk csökkentése, a fogyasztás ösz- szetételének bizonyos változtatása. Közismert, hogy húsáraink lényegesen alacsonyabbak, mint számos szocialista országban és általában a tőkés országokban. Mivel a hús fogyasztási ára, s ennek következtében felvásárlási ára is alacsony volt, ez nem ösztönözte megfelelően az állat- tenyésztést. Ugyanakkor az alacsony árral összefüggően 1957 óta 30 százalékkal nőtt a fogyasztás. Ugyancsak tudott dolog ma már, hogy például a fővárosi közlekedésnél az állami dotáció évenként 600 millió forint, azaz az önköltség 23 százaléka. Ismert az is, hogy a textíliák egy része nálunk lényegesen drágább, mint más országokban. Ezeket az aránytalanságokat, amelyek a termelést, a keresletet és a kínálatot nem megfelelő irányba befolyásolják, előbb vagy utóbb rendezni kell. A fogyasztói ár-, a bér- és társadalombiztosítási intézkedések a költségvetés egyenlegét nem érintik. A felvásárlási árak emelése bizonyos többletterhet ró az államháztartásira, amelynek fedezetét előirányoztuk. Az intézkedések részletes költségkihatását az érdekelt szervek decemberben és januárban kidolgozták. A hús és állati termékek, • tüzelőanyagok Arainak emelése, a helyi közlekedési tarifák emelése, a progresszív nyugdíjjárulék és egyes magas jövedelmű kategóriák adójának növelése a költségvetés bevételeit növelni fogja, illetőleg kiadásait (a dotációkat) csökkenti. Ezzel szemben a béremelések, a családi pótlék, nyugdíj és egyéb társadalom- biztosítási juttatások, valamint a textil és egyéb árleszállítás a költségvetés kiadásait növeli, illetőleg bevételeit csökkenti. Ilyen nagy horderejű intézkedésnél a fogyasztási struktúra alakulása és így hatása a költségvetésre teljes pontossággal természetesen nem számítható ki, feltehető azonban, hogy a tervezettnél jelentősebb eltérés nem lesz. A határozatok nyilvánosságra hozatala után elsősorban a lakosság jövedelmét csökkentő intézkedések: az ár-, a közlekedési tarifa- és a nyugdíjjárulék emelése volt az érdeklődés előterében. A jövedelemnövelő intézkedések közül a béremelések részletei a közelmúltban váltak ismertté. A béremelések összesen körülbelül 800 ezer dolgozót érintenek. így az állami iparban és az egyéb ágazatokban mintegy 300 ezer munkás részesül 7—8 százalékos béremelésben, körülbelül 100 ezer pedagógus 15—16 százalékos, 140 ezer belkereskedelmi dolgozó 8—9 százalékos és több mint 50 ezer egészség- ügyi dolgozó havi átlagban 170—180 forintos fizetésemelést kap. Az állami építőiparban 100 ezer főt érint a kü- lönélési és 10 ezer főt a munkahelyi pótlék felemelése. A művezetők béremelése körülbelül 40 ezer főt érint, a csa- ládipótlék-rendezés 600 ezer családot, a nyugdíjemelés 367 ezer főt érint. Kétségtelen, hogy a jövedelemnövekedés inkább az alacsony keresetű, a csökkenés pedig a magas jövedelmű családoknál mutatkozik. Bár ez a jövedelmek differenciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy a jövőt illetően a differenciálás helyes elvét fent kell tartani és lehetőséget kell biztosítani a bérezési és anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül ennek érvényesítésére. Február 1-éveJ életbelép a textilárleszállitásra vonatkozó határozat is, amely azt jelenti, hogy számos ruházati cikket — többek között olyan keresett árukat, mint egyes ágyneműk, körkötött női harisnya, kártolt gyapjúszövetek, szintetikus és műselvem kötöttáru. néhány cipőfajta és más árut — mintegy 15—20 százalékkal olcsóbban vásárolhat a lakosság — mondot ta, majd az 1966. évi népgazdasági terv és költségvetés si- keres megvalósítása szempontiából jelentősek a Központi Bizottság határozata nyomán ez évben bevezetésre kerülő gazdaságiránvftási intézkedések. A kormány nem írt elő teljes termelési mutatót az ipari tárcák részére, ami elősegíti a szükségletre termelés jobb érvényesítését. Előremutató Intézkedés a szállítási szerződések reformja is. A kidolgozott új jogszabály megszünteti a terv és a szerződések, illetőleg a tervidőszak és a szerződési időszakok mechanikus kapcsolatát. Néhány új rendelkezés lép életbe a beruházások, felújítások lebonyolítási rendszerében. Tovább fejlesztjük a prémium- és nyereségrészesedési rendszert, a vállalatok érdekeltségét a devizagazdálkodásban. A gazdaságirányítási reform céljaival összhangban 1366-ban javítjuk a költségvetési szervek tervezési és gazdálkodási rendszerét is. Vállalatainknak az új gazdaságirányítási intézkedésekkel kapcsolatban már 1966- ban fokozott figyelmet kell fordítaniok a piacra, az itt jelentkező szükségletekre. Az a vállalat, amely erre időben felfigyel, anyagilag nem fog rosszul járni. Az elmondottakból is kitűnik. hogy az 1966. évi gazdálkodásban már" számos vonatkozásban érvényesítjük a Központi Bizottság által megerősített irányelveket. A jelentősebb intézkedésekre azonban 1967-ben és főleg 1968. január elsején kerül sor, amikor a reform teljes egészében életbe lép — jelentette ki Tímár Mátyás, majd befejezésül többek között ezeket mondotta: 1966 harmadik ötéves tervünk kezdete. A terv fő arányai már kialakultak. A még hátralevő munka megvalósításakor biztosítani kell a beruházások koncentrációját azokra a területekre, ahol az új létesítmények leginkább elősegítik a gazdasági egyensúlyt és a fejlődés fokozott ütemét. Meg kell vizsgálni széles ösz- szefü égéséi ben a fő felhasználók és más érdekelt szervek bevonásával néhány olyan kérdést, amely alapvetően befolyásolja jövőnket. így energiagazdálkodásunk fejlesztését, ezen bélül a gáz- felhasználás programját, alumfniumfel dől gozó iparunk fejlesztését, vegyiparunk, járműgyártási iparunk feladatait, a gépipar egyéb területein kiala- kítandó súlypontokat, a mezőgazdasági járulékos beruházások kérdését, az élelmiszeripar fejlesztési lehetőségeit. Ki kell dolgozni, illetve tovább kell fejleszteni azokat a koncepciókat, melyek a következő 10—15 évre meghatározzák feladatainkat. A vállalatok vezetői törekedjenek a belkereskedelem áruellátásának Javítására, az export terven felüli növelésére. Biztosítsák, hogy valódi kereslettel alá nem támasztott termelés sehol ne legyen. A felhasználók ne termeltessenek és ne vegyenek át olyan termékeket, amelyeknek minősége nem kielégítő és amelyeknek realizálása bizonytalan. A tervet azokon a területeken teljesítsék túl, ahol ezt a népgazdaság érdekei valóban szükségessé teszik. Javítani kell az exportcikkek gazdaságosságát, helyt kell állni a világpiacon is cikkeink minőségével, korszerűségével. El kell érni, hogy a folyamatban levő nagy beruházások az előirt határidőn« és a tervezett költségekkel valósuljanak meg. Fokozott szigorral kell fellépniük az állami és társadalmi ellenőrzés szerveinek a rendet sértő, hanyagul gazdálkodó vállalatokkal szemben. Az irányító szerveknek és a bankoknak fel kell figyelniük minden rendellenességre. Terveink végrehajtásában a legnagyobb feladatok a vezetőkre hárulnak mind az államapparátus intézményeinél, mind a vállalatoknál. Rajtuk áll, hogy kihasználják azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyek a szocialista rendszerben, a tömegek munkájában rejlenek. A költségvetés vitáiéban felszólalt dr. Pesta László, a , Terv- és Költségvetési Bizottság előadója, Nagy József né könnyűipari miniszter, Szabó István, dr. Hornung Mátyás, Vida Miklós, dr. Stark Janka és Mohácsi Imre országgyűlési képviselők. A továbbiakban Juhász János, Friss István, Széli János, dr. Törő Imre szólalt fel. Va_ 1 amennyiem elfogadásra ajánlották a költségvetési javaslatot. Ezután az elnök szünetet rendelt el, majd Vaas Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A csütörtöki ülésen Mihályfi Ernő, Varga István, Kovács József, dr. Fekszi István, Bódi László, Tóth László, Gazsó Sándor és Szendrei Sándor országgyűlési képviselők szólaltak fel. A költségvetés tervezetét valamennyiem elfogadták. Ezután az einőklő Vaas 1st. vánné a csütörtöki ülést bezárta. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor az 1966. évi költségvetés vitájával folytatja munkáját Zobák a legfőbb bányakerület A Mecseki Szénbányászati Tröszt termelő üzemeinek versenyében, mely a legjobb bányakerület cím és a vörös vándorzászló elnyeréséért folyik, a múlt esztendő utolsó negyedévének kiértékelése alapján ismét Zo- bák-akna lett az első. A verseny végeredményét a termelés, az összüzemi teljesítmény, a minőség és a baleseti gyakoriság értékelése adja. Zobák-akna 1965. utolsó három hónapjában a következő erei mén veket érte el: termelési tervét 105,2 százalékra teljes tette, az önköltség ugyanakkor mintegy 12 százalékkal, a hamutartalom pedig közel 5 százalékkal volt alacso- nyab a tervezettnél. Kevésbé kedvező a baleseti statisztika alakulása; csökkenés helyett kisebb emelkedés tapasztalható. Az utolsó negyedévben többek között két halálos baleset is történt. A zobáki üzem a versenyben összesen 437.9 pontot ért el. Második Szabolcs 334,3, harmadik Pécsbánya 293.6 ponttal. Kossuth-bánya és az Északi üzem a terv 100 százalékon aluli teljesítése miatt nem szerepel a kiértékelésben. Az 1966. évi versenyek előkészítése most folyik. A tröszt műszaki konferenciája az elmúlt napokban rögzítette az idei feladatokat: cél a minőségi szén meny- nyiségének növelése, a meddőtartalom csökkentése, továbbá a geológiai viszonyok romlásából eredő termelés- kiesések csökkentése érdekében tartalék munkahelyek kiképzése. Értékelték a kiszolgáló üzemek 1965. negyedik negyedévi tevékenj’ségét is. A komlói Szénelőkészítő mű és az Újhegyi üzemek versenyében Újhegy szerezte meg az elsőséget.
