Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
196*. JANUAR 23L napló Tíz százalékkal nő a megye helyiiparának termelése A kormány 58 millió forintban szabta meg a megye építőiparának tervét A megyed tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta a tervosztály előterjesztését a megye iparának, valamint szolgáltató vállalatainak 1966. évi tervszámaival kapcsolatban. Eszerint a helyiiparban az 1965-ös tervhez képest 10 százalékkal nő a termelés. A Komlói Helyiipari Vállalat össztermelési értéke meghaladja a 92 millió, a Mohácsi Vegyesipari Vállalaté a 27 millió, a Baranya megyei Szerelő és Szolgáltató Vállalaté a 19 millió forintot. A Könnyűipari Minisztérium megyénkbe telepített hat helyiipari jellegű vállalata összesen 179 millió forint értékű terméket állít elő ebben az esztendőben. Fontossági sorrend Az 1965. évi kenyér- és péksüteményigény gondos elemzése után a tervosztály az Élelmiszeripari Minisztérium jóváhagyásával a sütőiparban az igények várható alakulásának megfelelően, egy százalékos termelésnövekedést írt elő. 1966-ban a Baranya me- gvei Sütőipari Vállalat 88 millió 700 ezer forint értékű pékárut állít elő. A Baranya megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalat változatlan volumennel dolgozik, termelési terve négymillió forint. Jelentős változások lesznek a megyei tanács építőiparának tevékenységében. A tanács 1966-ra 62 millió forintos tervet javasolt, a kormány azonban csak 58 millió forintot hagyott jóvá. Ez 3,3 százalékkal alacsonyabb, mint az 1965. évi terv, 16 százalékkal azonban magasabb a vállalat múlt évi tervteljesftésénél. A tervosztály a tanács Építési. Közlekedési és Vízügyi Osztályával egyetértésben az 1966. évi építőipari munkák kijelölésével és megvalósításuk sorrendjével kapcsolatban több fontos határozatot hozott. Az elmúlt esztendőkben ugyanis több millió forint értékben maradtak el beruházások, azért, mert az építőipari vállalat kapacitásának lekötésekor nem mindig vette figyelembe a beruházások fontossági és sürgősségi sorrendjét A jövőben — a végrehajtó bizottság állásfoglalása aiapján — a tanácsi felújítások és beruházások maradéktalan megvalósítása érdekében a tanácsi építőipari vállalat az év közben esetleg kieső, vagy a szabadon maradt kapacitás lekötésére csak az építési osztály engedélye alapján köthet szerződést. Bérrendezés A kormány a megye házilagos építőipari tervét 42 millió forintban állapította meg. Jóváhagyta a megye tanácsi vállalatainak létszámkeretét is, mely szerint e vállalatok az idei évben 5235 munkással, illetve alkalmazottal oldják meg feladataikat. A tanácsi vállalatok összbéralapját 97 millió forintban határozták meg. Ez az elmúlt évihez képest 3,8 millió forintos béralapnövekedést jelent, mely összeg nem tartalmazza a február 1-vel végrehajtandó bérrendezésekre biztosított összeget. Ez további 1 millió 300 ezer forint plusz béralapot jelent. A bérrendezés egyébként a munkások egyharma- dát érinti, mértéke 4 és 10 százalék között változik, s mintegy 100 művezetőnél 200 forint körüli béremelést jelent. Az 1966. évi lakásfejlesztési tervben 119 mohácsi lakás átadása szerepel. Ezek közül 90 lakás a dunai árvíz károsultjai számára épült, paneleljárással. Komlón 1966-ban nem adnak át új ' tanácsi lakásokat. Az építőipari kapaci ebben az évben a lakásokhoz kapcsolódó, nélkülözhetetlen szociális és egészségügyi létesítmények építése köti le. Vegyes forrásból — lakásonként 75 ezer forintos állami hozzájárulással —, Dunafalván 2, Siklóson 2 és Villányban egy pedagóguslakás épül. A távlati, tervszerű lakásépítés érdekében a járási székhelyeken megkezdődött a 12 lakásos lakóépületek kivitelezésének gazdasági előkészítése. Mohácson újabb 60 lakás építését Indítják be, ugyanakkor megkezdődött az előkészítő és tervező munka Komlón újabb 500 lakás építésére. Az 1966- ban kezdődő és 1967-ben átadásra kerülő tanácsi lakások a következőképpen oszlanak meg: Mohács 60. Komló Kenderföld 48, Komló Lenin tér 85. Hetven éve képeznek aknászokat Pécsett Anyag van A megyei tanács tervosztálya foglalkozott az 1966. évi építőipari anyagellátással is. A felmérések és előzetes tárgyalások aiapján a szükséges anyagmennyiség biztosítottnak látszik. A tanácsi Építőanyag- ipari Vállalat 1966-ban többek között 1 millió tonna ipari mészkövet, 26 700 tona égetett meszet, és 40 ezer négyzetméter cementlapot termel. Az egykori aknászképző iskolára, mely 1896-ban nyílt meg Pécs bányatelepen, már a legöregebb bányászok sem emlékeznek, azt is csak kevesen tudják, hogy ez a külsőleg szerény s méreteiben is kicsi intézet akkor egyedülálló volt az országban, meg nyitása után röviddel Európa- szerte híre ment. Meglett emberek, a bányavidék legtapasztaltabb vájárai jártak ebbe az iskolába. A hét első három napján dolgoztak, a maradék hármat pedig a könyvek között töltötték. Dr. Maress Zoltán bányamérnökkel, a Pécsi Cséti Ottó Bányaipari Aknász- képző Technikum igazgatójával beszélgettünk az aknászképzés múltjáról, jelenéről. KIBŐL LESZ AKNÁSZ? A folyosókon, mint minden iskolában, tablók, fényképek, jelmondatok, minden szabályos, éppen olyan, mint másutt, talán csak a Cséti Ottó fehér márvány mellszobra mellett örökmécsként égő bányászlámpák hatnak szokatlanul. A szünetekben a folyosókon semmivel sem kisebb a zaj, mint más iskolákban, mégis valahogy komorabb, méltóságteljesebfo azoknál. Talán azért, mert a -hagyományos iskolai dekorációs tárgyak között néhány bányamunkát ábrázoló metszet függ, vagy azért, mert a tablók többségién a szokásos „TALÁLKOZUNK ...” mellett ez a jelmondat áll: JÖ SZERENCSÉT! Ebben az intézetben a bányaipar középkádereit nevelik, azokat az embereket, akiknek a vállán a legnagyobb felelősség nyugszik: ők vannak ott közvetlenül a termelő munkahelyeken. ők adják az első utasításokat a legveszélyesebb percekben, s ha nem is őket dicsérik a kiemelkedő munka- sikerek, a lemaradásért feltétlenül őket marasztalják el... Kiből lesz aknász? Ma két csatornán érkezik az utánpótlás: a vájárképző iskolákból és az üzemekből. Az előzők a nappali, az utóbbiak az esti és levelező oktatás résztvevői. — Nyolc nappali és 15 esti, illetve levelező osztályunk van — mondja az igazgató. — Az érdeklődés, különösen a felnőttek között, egyre nagyobb . j j A nappali tagozat nyilvántartó könyvei évtizedekre visz szamenőleg őrzik az egykori növendékek adatait. Az utóbbi években érdekesen alakultak a tanulmányi eredmények: az emelkedés megállt, sőt kisebb visszaesés tapasztalható. — Az intézetünkbe való felvétel alapkövetelménye a vájárképző iskola elvégzése. Ezekben az intézetekben azonban már évek óta nem tudják teljesíteni a beiskolázási terveket. Kevés a jelentkező, s ezek többsége is csak úgy kerül a bányászatba, hogy másutt nem kapott helyet. Ez érezteti aztán hatását itt, a technikumban is... SZORGALOM, SZAKMASZERETET Az aknászképző technikum nyolc nappali osztályának jelenleg 185 tanulója van. Valamennyien segéd vájári oklevéllel bírnak. Az elsősök kivétel nélkül elmúltak 17 évesek, Szederkényi pzámvetés Mire ösztönöznek az új árak? Újra érdemes búzát, árpát, zöldséget termelni Január 12-én jelent meg a hivatalos árjegyzék az új mezőgazdasági termelői árakról, s rákövetkező napon a szederkényi Karasica Gyöngye Tsz vezetői már csaknem fillér pontossággal tudták, hogy az árkülönbözetek mennyi többletbevételt jelentenek 1966-ra a szövetkezetnek. A gyors kalkulációt Kova- csovics György, a szövetkezet párttitkára végezte el. Nos, Holland edényszekrények exportra mennyit hoznak a konyhára az új árak, mit érdemes és mit nem érdemes termelni? Nem fenyeget az eladósodás — Bár a mi szövetkezetünk már tavaly is a maga lábán járt, volt egymillió tartalékunk, saját pénzből vettünk traktorokat, gépeket, az új ár- intézkedés még tovább növeli önállóságunkat — mondja Bakó Mátyás főagronómus, akit ez az intézkedés arra emlékeztet, amit egyszer már átélt Szilágypusztán 1955—56- ban, mint az ottani állami gazdaság vezetője. Az addig többnyire deficitesen gazdálkodó állami gazdaságok, akkor álltak talpra, akkor kezdtek önállóbban, eredményesebben gazdálkodni. Most a tsz-eken a sor. Bár a szederkényi tsz soha nem szorult állami dotációra, látták őt, mi történik egyik-másik szomszédnál. Min den apróságra hitelt vettek fel, közben eladósodtak, mert a hitelből történő beruházásnak, a termelés bővítésének csak akkor van értelme, ha valóban többtermelést von maga után. Arra azonban mindeddig a Karasica Gyöngye tsz sem volt képes, hogy elhasznált termelőeszközeit teljesen önerőből pótolja. A tavalyi árakkal bizony nem futotta másra, mint esedékes hiteleik törlesztésére, s a tervezett j negyven forintos munkaegység-értén biztosítására. Ez is éppen csak. hogy meglesz, hisz a peronoszpóra 750 ezer forintos kárt okozott a közös szőlőben, ami az egymilliós tartalék háromnegyed részét felemésztette. A régi árak mellett nem is gondolhatok arra, hogy amortizációs alapot képezzenek. Most, az új árak életbelépésével egycsapásra megvál tozott a helyzet. Kovácsovics György számításai és ebből levont következtetései igen biztatóik. Legszembetűnőbb mindenek előtt a búza árának emelkedése. Tavaly 240 forintért adhatták el a búzát, most mázsánként 27 forinttal kapnak érte többet, és 30 forint az adókedvezmény. E kettő együtt plusz 57 forintot tesz ki. Évente 38—40 vagon búzát értékesít a tsz, s a régi ár és új ár különbsége csak a búza esetében 220 ezer forint többletbevételt jelent. Újra érdemes búzát termelni, vonták le a szederkényiek a következtetést, s örülnek, hogy az ősszel a kötelezőnél 90 holddal többet vetettek. A marhahizlalás is jövedelmezőbb lett. Évente 130—140 vágómarhát értékesítenek, 70 százalékban extrém minőségben exportra. A régi ár kilónként 17 forint volt, az új ár 18,50. Az árkülönbség 629 mázsa marhahús esetében 188 700 forint. Vágósertésnél kilónként 1 forint az ártöbblet, a 117 700 forint plusz be- j vétel a tsz-nek. Baromfihúsnál a többlet 27 300 forint, tej nél 132 600 forint, pecsenyebáránynál 17 000 forint, gyapjúnál 43 500 forint. hízott ürünél pedig 19 000 forint. 75 szMé a »niDrtiZ'cfús atap A búza mellett a napraforgó és az őszi borsó árát s jelentősen felemelték. Napraforgónál 90 ezer forint az irdifere*icia a tsz javára. De elemelték a sörérpa, külön- éle aprómagvak és zöldség- élék termelői árát is. A régi az új ár különbözeiéből------ t 4 mIIIU többletjövedelme származik a tsz-nek. — Mire fordítják ezt az őszszeget? — tettük fel a kérdést a párttitkárnak és a tsz főagronómusának. Mint elmondták, enn'ek az összegnek kb. 75 százalékán eszközeik pótlására tartalékolják. Egy bizottság a múlt héten végezte el az állóeszközök, a tsz tulajdonában lévő gépek újraértékelését. A bizottság megállapította, hogy a gépek értékcsökkenési leírásának évi hányada 720 ezer forint. A magasabb árakból származó többletjövedelemből képezik ezt az amortizációs alapot. A fennmaradó 25 százalék 450 ezer forintot tesz ki, s ez kereken 3 forinttal növeli a munkaegység értékét. Tehát, ha a termésátlagok csak az idei szintet érik is el, jelentősen nő a tsz-tagok jövedelme. sőt néhány an már a katonai szolgálaton is túl vannak. Az idei félév átlagos tanúim nyl eredménye 3.17. A legjobb osztály (az egyik negyedik) 3.54-gyel dicsekedhet; a legrosszabb (ők másodikosok), alig haladta meg 2,7-et. Ez egyébként minden évben így van: ahogy mind magasabb osztályba lépnek a tanulók, úgy javul a tanulmányi eredmény. A számok azonban még így sem tükrözik a mögöttük lévő munkát. — Megint csak a hiányos előfelkészültséget kell említenem — mondja az igazgató. — A követelmények egyenrangúak más középiskolák követelményeivel, sőt szak* mai tárgyaknál még magasabb is. Ebből még akkor sem engedhetünk, ha tudjuk, milyen előképzettséggel érkeznek hozzánk a tanulók. Nyugodtan állíthatom: komolyság, szorgalom ég szakmaszeretet nélkül itt senki sem maradhat meg. A lemorzsolódás az első évben a legnagyobb, de itt sem haladja meg a középiskolai átlagot. Aki ide kerül, tudja, mit vállal. Mint vájár 2300— 2600 forintot kereshetne. S mondjuk meg őszintén, abban egyáltalán nem lehet biztos, hogy ha végez a technikumban négy év után, többet kap vagy könnyebben keresi meg ugyanazt. Ez egyébként az intézet jelenlegi legnagyobb gondja. Az idén a két negyedik osztályban 44-en végeznek. Elmúlott fél év, de még csak öten kaptak ígéretet valamelyik üzemtől, hogy műszaki beosztást kapnak. Tizen szeretnének továbbtanulni, a töb biek azonban egyelőre csak arra számíthatnak, hogy bizonytalan ideig mehetnek segédvájárnak, vagy ha szeren* cséjük van, vájárnak. TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJAT! Módosuló tervek Az új árak új lehetőségeket is adnak, s a szederkényiek élni akarnak ezekkel. Szívesen termelnek ezekután búzát, de a borsó területét is felemelik 100 holdról 200 holdra. Sőt, kockáztatnak is, hiszen a tavaszi árpa kényes növény, eddig nem foglalkoztak vele, most 200 holdat vetnek, mert az ára 298 forintról 370 forintra emel kedett. Ugyanakkor 140 holdról felére csökkentik a cukor répa területét, mely igen munkaigényes növény, s a betakarítása még nincs gépesítve. Helyette burgonyát vetnek, melynek szedését gépesítették. Az ötven holdas kertészetüket megtartják, mert úgy vélik, az új zöldségárak mellett kertészkedni is érdemes lesz. Szívesen növelnék a marhahizlalás volumenét is, de ehhez nincs elég férőhely, sertésből azonban 250- nel többet hizlalnak, mint ahogy eredetileg tervezték. Az új termelői árak tehát máris módosították a szederkényi tsz 1966. évi tervét. Nagyobb termelői kedvet, a teljes önállósodás reményét keltve az emberekben. Több búzát, több húst, több tejet akarnak termelni, jelentsen! ez bár több munkát és tö' b 1 fáradságot is. mert megéri. 1 Az aknásácépző technikum növendékei számtalan kedvezményt kapnak. A kollégiumi ellátás például teljesen ingyenes, s a tanulmányi ered ménytől függően 300—600 forint állami ösztöndíjat is élveznek. Ez viszonylagos gond* talanságot biztosít négy évre, az állami ösztöndíj helyett adományozott társadalmi ösztöndíj azonban a jövőt is sokkal egyértelműbbé tehetné. Azok az üzemek, melyek műszaki káderfejlesztéssel számolnak, más szakmához hasonlóan, társadalmi ösztöndíjakat alapíthatnának. Arra is volna lehetőség, hogy saját munkásállományukból vá- , lasszák ki azokat a fiatalokat, akik tanulni akarnak, s az eredményes vizsga után így már nem idegenként kellene a fiatal aknászoknak új beosztásukban a munkát megkezdeniük. Beszéltem néhány negyedikessel. Többen őszintén megmondták, nem a bányaipariján keresnek munkát. Végzett.é- gükkel kisebb üzemekben könnyen kaphatnak csoportvezetői, művezetői állást. Mások a továbbtanulás nehézségeiről panaszkodtak. — Jó lenne megpróbálni az egyetemet — mondja az egyik. — Persze, nappalin nehéz. A jelentkező is sok, meg azián már a pénz is kellene. Az lenne jó, ha létesítenének Pécsett egy kihelyezett osztályt. Sokan vagyunk, akiket érdekel ... A gondolat nem új, Pécs bányaváros, sőt az ércbányászat gyors fejlődése következtében, egyre inkább az lesz. A különböző egyetemek sorra nyitják meg kihelyezett osztályaikat, s ha még ma nem is aktuális talán Pécsett a kihelyezett bányamémóki kar, könnyen lehet, hogy holnap már az lesz, éppen ezert érdemes lenne mielőbb napirendre tűzni ezt a kérdést... Békés Sándor újfi'Ua holland edényszekrény prototípusán dolgoznak a ■ alpári Ktsz asztalosai és faszobrászai. Egy- és Kétajtós szekrényekből három—báron darabot gyártanak le, majd 8 minta- arabok elfogadása után 20—20 darabol készítenek «Kfortra.
