Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 18. szám
196«. január 22. napló 5 Kulturális felmérés a falvakról Megyénk helytörténet! emlékeinek megörökítéséről tárgyalt a művelődésügyi állandó bizottság A megyei tanács művelődésügyi állandó bizottságának múzeumi és műemléki albizottsága az elmúlt kétéves munka eredményeit, tapasztalatait és a soronkövetkező feladatokat vitatta meg. Az albizottság kezdeményezésekben bővelkedő tevékenységét dr, Görcs László, az állandó bizottság elnöke foglalta ösz- sze. Az albizottság — a megyei tanács titkárságának segítségével — befejezte Baranya 323 községének kulturális felmérését, melynek időszerűségét eléggé mutatja az a tény, hogy a kisebb falvak összevonásának, a központi tanácsi körzetek kialakításának előestéjén mentett meg az utókor számára értékes adatokat. Hasonló felmérés száz évvel ezelőtt volt megyénkben. Akkor öt, most pedig 35 kérdésre érkezett, — a falvak történetét, hagyományait, népszokásait felölelő, hires embereit felsoroló — válasz. A kulturális felmérés kiegészítőéként fényképekkel illuszt- It műemléknyilvántartás s beállítását kezdték meg. zenkívül — a beérkezett javaslatok alapján — „faluknS- vt-ósokat” jelölnek ki, hogy s jövőben már ők gondoskodjanak a falu életében végbemenő minden jelentősebb változás, eredmény papírra vetéséről. A természetvédelem a Mecseken és a Szársomlyón túl újabb területekre — a sellyei arborétumra, a Dráva menti őstermészetre, a pet- tendi öreg fákra, stb. — ter- "dt ki. Mohácson elkészült az ál múzeum, következő lépésként megalakítják a Múzeum- barátok Körét, mely Siklóson ás Szigetváron nagy létszámmá' tartalmas programmal ~ '"iködik. Az albizottság kezdeményezésére — a megyei könyvtáron beiül — elkezdek a Baranya könyvtár szervezését. itt a megyére vonatkozó leírásokat, dokumentumokat összesítik. A kulturális '’e'mérés két vaskos kötetbe 'o?lalt anyagát dr. Görcs László annak reményében nyújtóttá át Vértes Tibornak, a megyei tanács VB-titkárá- "ak, hogy hasznos részét alkotta majd a Baranya Könyv tárnak. A helytörténeti emlékeink megörökítésének előkészületeiről beszámoló Lippenszky István már utalt is arra, hogy a javaslattervezet összeállításban nagy hasznát vették a kulturális felmérés adatainak. A javaslattervezet maiéba foglalja Baranya neves •zülötteit és mindazokat a 'tomélyeket, akiknek emlékét ’alamilyen formában, különböző évfordulókhoz kapcsolva ^60—1970 között meg akar- 'k örökíteni. Ennek anyagi füzetét egyrészt a Képző- bűvészet! Alap pénzügyi keltéből, másrészt tanácsok, in- őzmények hozzájárulásából '.ÍVánJák megteremteni. A képzőművészeti Alappal tárgyalásokat folytattak annak "(lekében, hogy az új beru- ézások kulturális járulékát 'egyénk sajátos hagyom á- yainak, történetének, illetve ■rmészeti és települési adottjainak figyelembevételével asznál ják fel. A Képzőművé- -eti Alap lektorátusa megyéssel fogadta a kezdemé- vezést és az idén már en- ?k figyelembevételével kerül szigetvári várudvarba Zrf- Miklós szobra. Somogyi msef alkotása, Illetve a silts’ várbejárathoz az 1766-o<s • Járó Péter nevéhez fűződő • jobbágylázadás emlékmfl- ’ Marton László szobrász- űvész munkája. A komlói irház előtti térségen, a sely- ri arborétumban szintén állnak új szobrokat, míg a ohácsi általános Iskola falát raflttóval, a filmszínház fa- t mozaikkal díszítik ebben évben. A továbbiakban felsorolta t°knak a nevét — művészeket, írókat, tudósokat, közéleti személyiségeket, a haladó mozgalmak nagy alakjait, a munkásmozgalom mártírjait — akiknek emlékét megörökíteni javasolják a mostani ötéves időszakban. A széles skálát — számos nevet, helytörténeti eseményt — felölelő tervezetet a múzeumi és műemléki albizottság tagjai észrevételeikkel illették, újabb javaslatokkal egészítették ki. Végleges megformálásra, jóvá hagyásra azonban a megyei párt vb, illetve a megyei tanács vb-ülésén kerül sor. A hozzászólók sorában dr. Vargha Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy az öntevékeny művészeti együttesek, úttörőcsapatok is bátrabban vegyék fel megyénk kiemelkedő szülötteinek nevét és szülőfalujukban, illetve tevékenységük színhelyén nevezzenek el róluk utcákat. Majd felajánlotta, hogy a Tanárképző Főiskola hagyománykutató munkaközössége elkészíti a számbajöhető neves emberek életrajzát. Megkezdődött a KISZ lakásépítő akciója Mint arról már többször beszámoltunk, a KISZ városi bizottsága a KISZ VI. kongresszusának határozata értelmében 1966-ban ifjúsági lakásépítő-akciót indít. Az építkezés előkészítése, szervezése befejeződött, s ennek megfelelően megkezdődött a jelentkezések összegyűjtése. A városi bizottság minden üzemi, vállalati és intézményi alapszervezethez eljuttatta a Jelentkezés módjának részletes ismertetőjét és a szükséges űrlapokat. Azok a fiatalok, akik részt kívánnak venni a lakásépítési akcióban, mielőbb keressék fel az alapszervezet titkárát. A kérelmeket az alapszervezet együttesen továbbítja a városi bizottsághoz. A jelentkezés határideje: január 31. Kollokvium — lámpaláz nélkül A teszt-módszer eredményei az államjosi tanszéken Január az egyetemen. Sikkes fehér ingek, egy-egy fekete öltöny után naftalin- szag úszik és az ifjúság idegeit erősen igénybe veszi „az az álidott jó” kollokviumi hangulat. A hallgatók arca sápadt, némelyiknek szinte hallhatóan dobol a szíve, a professzor magabiztos és nyugodt. És az indexben ... GYAKORLATI OKTATÁS De ne folytassuk a hagyományos félévi históriát, hiszen most éppen a fordítottjáról van szó! A történet ugyanis ezúttal úgy kezdődött, hogy a professzor izgult. — őszintén megmondom, hogy engem a tizedik vizsgázó után egy kis félelem fog el. Akkor ugyanis már annyira fáradt vagyok, hogy nem tudok eléggé odafigyelni. A professzor: dr. Bihari Ottó, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének vezetője. A vallomás pedig feltétlenül őszinte, önmagé*, ban minden lelkiismeretes és igényes vizsgáztató valószínűleg beismerte már ezt az igazságot, és talán csak az Megyei tanácstag KÉT NEHÉZ CSOMAGGAL lépett ki a szeles reggelbe, táskáját a nagymama adta utána. Amikor mindennek megtalálta a helyét az autóban, a csomagok eredetét magyarázta. — Mióta körzetem van, ösz- szegyűjtünk minden kinótt holmit. Jó, hogy most nem kellett cipekedni. Dr. Pilaszanovics Imrénét, a megyei tanács tagját ma választókörzetébe kísérem, Nagyhajmásra, Egyházaskozárra, Tófűre, Hegyhátmarócra. Szárászra. A sásdi járási tanácsnál kiszáll és jelentkezik az elnöknél. — Jó, hogy benézett, bár semmi probléma a körzetében. Hacsak az nem, hogy Hegy- hátmaróc a megye útépítésre jelölt községei között a nyolcadikról a hetedik helyre lépett. Ha most kimegy, elújságolhatja nekik: 1967-ben meglesz az útjuk... Egyházaskozáron a tanácselnök! irodában a ruháscsomagokat a sarokba gyömöszölik. Nem kérdi meg, ki viseli ezentúl a fia cipőjét, de azt sem akarja, hogy aki kapja, tudja, kinek köszönhetné. Idő sincs ilyesmire, mert Egyházaskozáron akad mindig legtöbb dolga. Itt derül ki. hogy a hegyhétmaróciaknak az út mellett más nagy gondjuk Is van; megszűnt az az orvosi körzet Kozéron, amelyhez eddig tartoztak és most földúton bandukolhatnak Szászvárig. — Próbáljon közbejámi! — üzenik neki. S ő mit tehet? Szól majd a megyei tanácson. Szerencsére, jó hír is várja. A kozári termelőszövetkezet „kiugrott” és Idén először negyven forint felett fizet egységenként A tanácselnök mellé a megyei tanácstag hírére megérkezik a titkár is, majd az iskola ötfelé levő tantermeinek egyikéből Mayer Levente igazgató. Elmondják, hogy a tsz a leendő iskolához százötven- ezer forintért utat épített, de továbbra is számítanak a segítségére. — Tizenöt éve Ígérik Egy- házaskozárnak az iskolát Már sokszor voltunk rangsorolva, sőt sorrendben elsők is voltunk, mégis elvetették az építést. Pedig most, hogy már kapacitást is szereztünk, egy millióval el lehetne kezdeni és két és fél millióval készen Is lehetne a négy tantermes iskola, amellyel megoldódna az egész körzet iskolagondja. Mayer Levente szerint a lakosság 22 százaléka analfabéta! Igaz, most is sokan tanulnak a felnőttek közül, de rendes körülmények között sokkal nagyobb lenne az érdeklődés. Tánccsoport, kézimunka szakkör is működnék, különösen mióta a múzeum megvásárolt néhányat a sajátos tech nlkájú, ritka szépségű csángó kézimunkák közül, de hol? A művelődési otthonra mindösz- sze hatezer forintot költhet a községi tanács évente. Szerény kis összeg ez, s ki toldhatná meg leginkább? — A termelőszövetkezet. — Nagyszerű asszony — mondják Pilaszanovicsnéról. mikor elszalad, mert beszélni akar a tsz-elnökkel és látni akarja, hogyan halad a gyógy szertár meg a gyógyszerészlakás építése. A falu igen sokat köszönhet neki. Az egyik család a nagyleány továbbtanulásáért. a másik kollégiumi elhelyezéséért, a harmadik a kórházi látogatásért hálás. Amikor először jött a faluba a tanácsválasztás után, hat kilométert gyalogolt, mert úgy hírlett. hogy itt felborítanák a ..hivatalos” autót. Az első falugyűlést szederfák alatt tar tották, s hogy ott-e vagv később zárták szívükbe, amikor egy csaoat asszonyt meg a kuke-Wtáblán * lás előnyeiről, nem tu-fai. tény. hosv a „körzet” nagvon megszerette. Férje sokat dolgozó orvos, nagy a család és ő is dolgozik. Ezért lep meg. pmikor a tanácselnök azt mondia; — Hát akkor ma'd útm fél hét tájban ott leszünk a lakásukon. ahogv szoktuk — Reggel? — Igen, Mert mit is csinálnánk, amíg megkezdődik a hivatalos klór — Jöjjenek csak; Nem, nem haragszik érte a férjem sem, sőt, nagyon természetesnek veszi. Az első évben, amikor tanácstag lettem, nem mehettünk el nyaralni, ő is kijárt ide, annyi volt az elintézni való. Most már kivesszük a szabadságunkat, de ennek az árát év közben kell megadni. Az év tizenegy hónapjában any- nyit, de annyit dolgozom. És ha a tizenkettedikben elutazunk, negyven-ötven levél vár odahaza... Nem egyszer fordul elő, hogy egy teljes napig ülésezik a megyénél, másnap „kiugrik” körzetébe — ez ismét egész napi távollétet jelent — harmadnap a megyei nőtanács nál értekezik, negyedik nap a sásdi járási vb-ülésre hivatalos. majd a munkahelyétől távol töltött órákat pótolja és ezt megtetézi azzal, hogy mondjuk Budapestre utazik, az egyházaskozári iskola ügyében. Közben nem tudhatja sohasem: sikert hoz-e az újabb megkezdett nap. lesz-e végre egészséges általános iskolája a községnek? VALAHOGYAN észrevétlenül köszönt rá most is az este. Azt mondja, repül az idő felette, különösképpen amikor a „körzetben” van. Pedig még várnak rá a sásdi járási tanácson. Feladatok helyett kivételesen elismerő szavakkal. — Amit ő tesz emberbaráti szívességből, kommunista kötelességtudatból nehéz lenne utána csinálni. Eredményes, fáradhatatlan munkássága mindenkit magéval ragad. Harsány! Márta benne a szokatlan, hogy a sajtó hasábjain is elhangzik Ez a professzori aggodalom aztán már másfél évvel ezelőtt oda veretett, hogy a tanszéken hozzáláttak a programozott oktatás egyik formájának bevezetéséhez. Persze előzetesen leszögezett alapelvekkel: — Az egyetemeken ma már elsősorban nem tudományos pályára, hanem gyakorlati szakembereket kell képezni. A nálunk öt év alatt végző mintegy 300 jogászból, sokat mondok, ha hat-nyolc megy tudományos dolgozónak. A többieknek tehát szerintem nemcsak az alapvető tudományos elvek megismerésére van szüksége, hanem gyakorlatias oktatásra is. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a világon mindenütt tömegméretűvé lett az egyetemi oktatás és ehhez nincs elegendő oktató — akikor világos, hogy az eddigi „kisipari módszereket” nem lehet tovább használni! — Az oktatást három fő csoportra osztottuk: Az első az írott tananyag, vagyis a tankönyv és a szakirodalom. Eb. bői ki-ki egyedül, önállóan is tanulhat, Uletőleg bővítheti ismereteit. A másik a katedrái, a harmadik a gyakorlati oktatás. — Bizonyos színvonalon tulajdonképpen minden oktató tu fija már, hogy az egész anyagot nem adhatja elő, hanem azt súlypontozni kell. A kérdés csak az, hogy milyen rendszer szerint teszi meg ezt. Én azt vettem figyelembe, hogy hol vannak az olyan anyagrészek, amelyek forgópontot jelentenek, belőlük az egész tananyag szerkezete megérthető, amelyekből többkevesebb kilátás nyílik az egész tárgyra. Ezzel az áldozattal teret kapott a gyakorlati oktatás is. Mégpedig az oktatási reform 3+2-es arányával szemben 2+3-as arányban a gyakorlati oktatás javára. A gyakorlatot ugyanis két részre bontották: gyakorlati, valamint gyakorlati ismétlő foglalkozásokra, heti két, illetőleg egy órában. Ezeket dr. Ádám Antal docens és dr. Markos György tanársegéd vereti. Lényegük, hogy egyrészt a tételes jog alapján gyakorlati példákkal világítsák meg a tananyagot, másrészt a hallgatóknak konzultációs lehetőségük is van ezeken. De kis csoportokban ellátogatnak a legkülönbözőbb állami szervekhez, sőt meghatározott feladattal községi tanácsokhoz is küldtek már ki hallgatókat, aminek eredményét közösen vitatták meg. ÁLLANDÓ ELLENŐRZÉS Mindezzel még nem valósult meg az új módszer: — Célunk, hogy állandóan ellenőrizzük a hallgatók anyagtudását, azonkívül fejlesszük a kombinatív készségüket. Erre alkalmasnak bizonyult a teszt-módszer egyik formája. Lényege; félévenként háromszor dolgozatot iratnak, egyenként 30—35 kérdésre kell itt válaszolni, röviden 45 perc alatt. A kérdéseket többféle logikai forma szerint cső portosítják, általában az úgynevezett feleletválogatós — multiple-choise — módszer szerint. Ezzel a félévenkénti egyéni kollokviumok hat-nyolc kérdésével szemben minden hallgató legalább száz kérdésre válaszol. A kérdéseket dr. Markos György tanársegéd dolgozta ki. Ha valaki két dolgozatot elégtelenre ír, az elbukott és szigorított szóbeli utókollokviumra kell mennie. — A tavalyi tapasztalatok alapján szükségesnek látszott, hogy a dolgozatokon kívül még egyszer találkozzunk a hallgatókkal — mondja a professzor. — Ezért hét-nyolc fős csoportokkal beszélgettünk, s rendkívül erős, kombinatív kérdéseket tettünk fel nekik. Ennek ered mén vek ént a három dolgozat átlagjegye is lefelé vagy felfelé változhat. Az eredmény sokféleképpen megmutatkozik. Először is az oktatók munkája — t>ár nem kevesebb —. de arányosan el- oszlik az egész félév alatt A hallgatók viszont a vizsgaláz és a szerencse szerepének erős csökkentésével kevesebb jeles és kevesebb elégtelen jegyet kapnak. Viszont több a valódi tudásuknak megfelelő, négyes, hármas, kettes osztályzat. Az első félévi „vizsgákat” már decemberben befejezték. Nagy szó ez egy egyetemen. A hetvenhárom hallgató közül négy jeles lett, hat bukott EGYELŐRE CSAK KÍSÉRLET Dr. Bihari Ottó professzor: — Állandó figyelemmel kísérjük az új módszert, nem szabad annak gépiessé válnia Ezért időközben kisebb váí-«’ toztatást, átcsoportosításokai végzünk, hiszen kísérletről van szó. Dr. Ádám Antal docens tái sadalomtudományi tagozaton — az országban először — már azon dolgozik, hogy az esti tagozatra hogyan lehel kiterjeszteni a programozott oktatást. Bihari professzor szerint az angolszász egyetemeken az írásos vizsgamódszemek már régi hagyományai vannak, s tanszék szükségszerű követelményének és nem „felfedezésének” tartja az új oktatási formát. Egyel azonban nem lehet letagadni; a 73 hallgató közül az idén csak egy volt beteg a csoportos szóbeli vizsgáztatáson. Oda van tehát az ősi egyetemi», a hagyomány; „Ha nem megy az anyag, majd jön az orvosi papír’. Államjogból a lámpaláz 72:1 arányban vereségei szenvedett. Földessy Dénes Hóekék tisztítják a város főbb közlekedési útjait.
