Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

196«. január 22. napló 5 Kulturális felmérés a falvakról Megyénk helytörténet! emlékeinek megörökítéséről tárgyalt a művelődésügyi állandó bizottság A megyei tanács művelő­désügyi állandó bizottságá­nak múzeumi és műemléki al­bizottsága az elmúlt kétéves munka eredményeit, tapasz­talatait és a soronkövetkező feladatokat vitatta meg. Az albizottság kezdeményezések­ben bővelkedő tevékenységét dr, Görcs László, az állandó bizottság elnöke foglalta ösz- sze. Az albizottság — a megyei tanács titkárságának segítsé­gével — befejezte Baranya 323 községének kulturális fel­mérését, melynek időszerűsé­gét eléggé mutatja az a tény, hogy a kisebb falvak össze­vonásának, a központi taná­csi körzetek kialakításának előestéjén mentett meg az utókor számára értékes ada­tokat. Hasonló felmérés száz évvel ezelőtt volt megyénk­ben. Akkor öt, most pedig 35 kérdésre érkezett, — a falvak történetét, hagyományait, nép­szokásait felölelő, hires em­bereit felsoroló — válasz. A kulturális felmérés kiegészí­tőéként fényképekkel illuszt- It műemléknyilvántartás s beállítását kezdték meg. zenkívül — a beérkezett ja­vaslatok alapján — „faluknS- vt-ósokat” jelölnek ki, hogy s jövőben már ők gondoskod­janak a falu életében végbe­menő minden jelentősebb vál­tozás, eredmény papírra veté­séről. A természetvédelem a Mecseken és a Szársomlyón túl újabb területekre — a sellyei arborétumra, a Dráva menti őstermészetre, a pet- tendi öreg fákra, stb. — ter- "dt ki. Mohácson elkészült az ál múzeum, következő lépés­ként megalakítják a Múzeum- barátok Körét, mely Siklóson ás Szigetváron nagy létszám­má' tartalmas programmal ~ '"iködik. Az albizottság kez­deményezésére — a megyei könyvtáron beiül — elkezd­ek a Baranya könyvtár szer­vezését. itt a megyére vonat­kozó leírásokat, dokumentu­mokat összesítik. A kulturális '’e'mérés két vaskos kötetbe 'o?lalt anyagát dr. Görcs László annak reményében nyújtóttá át Vértes Tibornak, a megyei tanács VB-titkárá- "ak, hogy hasznos részét al­kotta majd a Baranya Könyv tárnak. A helytörténeti emlékeink megörökítésének előkészületei­ről beszámoló Lippenszky Ist­ván már utalt is arra, hogy a javaslattervezet összeállítá­sban nagy hasznát vették a kulturális felmérés adatai­nak. A javaslattervezet ma­iéba foglalja Baranya neves •zülötteit és mindazokat a 'tomélyeket, akiknek emlékét ’alamilyen formában, külön­böző évfordulókhoz kapcsolva ^60—1970 között meg akar- 'k örökíteni. Ennek anyagi füzetét egyrészt a Képző- bűvészet! Alap pénzügyi ke­ltéből, másrészt tanácsok, in- őzmények hozzájárulásából '.ÍVánJák megteremteni. A képzőművészeti Alappal tár­gyalásokat folytattak annak "(lekében, hogy az új beru- ézások kulturális járulékát 'egyénk sajátos hagyom á- yainak, történetének, illetve ■rmészeti és települési adott­jainak figyelembevételével asznál ják fel. A Képzőművé- -eti Alap lektorátusa meg­yéssel fogadta a kezdemé- vezést és az idén már en- ?k figyelembevételével kerül szigetvári várudvarba Zrf- Miklós szobra. Somogyi msef alkotása, Illetve a silt­s’ várbejárathoz az 1766-o<s • Járó Péter nevéhez fűződő • jobbágylázadás emlékmfl- ’ Marton László szobrász- űvész munkája. A komlói irház előtti térségen, a sely- ri arborétumban szintén ál­lnak új szobrokat, míg a ohácsi általános Iskola falát raflttóval, a filmszínház fa- t mozaikkal díszítik ebben évben. A továbbiakban felsorolta t°knak a nevét — művésze­ket, írókat, tudósokat, köz­életi személyiségeket, a ha­ladó mozgalmak nagy alak­jait, a munkásmozgalom már­tírjait — akiknek emlékét megörökíteni javasolják a mostani ötéves időszakban. A széles skálát — számos nevet, helytörténeti eseményt — fel­ölelő tervezetet a múzeumi és műemléki albizottság tagjai észrevételeikkel illették, újabb javaslatokkal egészítették ki. Végleges megformálásra, jóvá hagyásra azonban a megyei párt vb, illetve a megyei ta­nács vb-ülésén kerül sor. A hozzászólók sorában dr. Vargha Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy az öntevé­keny művészeti együttesek, úttörőcsapatok is bátrabban vegyék fel megyénk kiemel­kedő szülötteinek nevét és szülőfalujukban, illetve tevé­kenységük színhelyén nevez­zenek el róluk utcákat. Majd felajánlotta, hogy a Tanár­képző Főiskola hagyomány­kutató munkaközössége elké­szíti a számbajöhető neves emberek életrajzát. Megkezdődött a KISZ lakásépítő akciója Mint arról már többször beszámoltunk, a KISZ vá­rosi bizottsága a KISZ VI. kongresszusának hatá­rozata értelmében 1966-ban ifjúsági lakásépítő-akciót in­dít. Az építkezés előkészí­tése, szervezése befejező­dött, s ennek megfelelően megkezdődött a jelentkezé­sek összegyűjtése. A városi bizottság minden üzemi, vállalati és intézményi alap­szervezethez eljuttatta a Je­lentkezés módjának részle­tes ismertetőjét és a szük­séges űrlapokat. Azok a fia­talok, akik részt kívánnak venni a lakásépítési akció­ban, mielőbb keressék fel az alapszervezet titkárát. A kérelmeket az alapszerve­zet együttesen továbbítja a városi bizottsághoz. A je­lentkezés határideje: ja­nuár 31. Kollokvium — lámpaláz nélkül A teszt-módszer eredményei az államjosi tanszéken Január az egyetemen. Sikkes fehér ingek, egy-egy fekete öltöny után naftalin- szag úszik és az ifjúság ide­geit erősen igénybe veszi „az az álidott jó” kollokviumi hangulat. A hallgatók arca sápadt, némelyiknek szinte hallhatóan dobol a szíve, a professzor magabiztos és nyu­godt. És az indexben ... GYAKORLATI OKTATÁS De ne folytassuk a hagyo­mányos félévi históriát, hi­szen most éppen a fordított­járól van szó! A történet ugyanis ezúttal úgy kezdődött, hogy a professzor izgult. — őszintén megmondom, hogy engem a tizedik vizsgázó után egy kis félelem fog el. Akkor ugyanis már annyira fáradt vagyok, hogy nem tu­dok eléggé odafigyelni. A professzor: dr. Bihari Ottó, a Pécsi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének vezetője. A vallomás pedig feltétlenül őszinte, önmagé*, ban minden lelkiismeretes és igényes vizsgáztató valószí­nűleg beismerte már ezt az igazságot, és talán csak az Megyei tanácstag KÉT NEHÉZ CSOMAGGAL lépett ki a szeles reggelbe, táskáját a nagymama adta utána. Amikor mindennek megtalálta a helyét az autó­ban, a csomagok eredetét ma­gyarázta. — Mióta körzetem van, ösz- szegyűjtünk minden kinótt holmit. Jó, hogy most nem kellett cipekedni. Dr. Pilaszanovics Imrénét, a megyei tanács tagját ma vá­lasztókörzetébe kísérem, Nagy­hajmásra, Egyházaskozárra, Tófűre, Hegyhátmarócra. Szá­rászra. A sásdi járási tanácsnál ki­száll és jelentkezik az elnök­nél. — Jó, hogy benézett, bár semmi probléma a körzetében. Hacsak az nem, hogy Hegy- hátmaróc a megye útépítésre jelölt községei között a nyol­cadikról a hetedik helyre lé­pett. Ha most kimegy, elújsá­golhatja nekik: 1967-ben meg­lesz az útjuk... Egyházaskozáron a tanács­elnök! irodában a ruháscso­magokat a sarokba gyömöszö­lik. Nem kérdi meg, ki viseli ezentúl a fia cipőjét, de azt sem akarja, hogy aki kapja, tudja, kinek köszönhetné. Idő sincs ilyesmire, mert Egyhá­zaskozáron akad mindig leg­több dolga. Itt derül ki. hogy a hegyhétmaróciaknak az út mellett más nagy gondjuk Is van; megszűnt az az orvosi körzet Kozéron, amelyhez ed­dig tartoztak és most földúton bandukolhatnak Szászvárig. — Próbáljon közbejámi! — üze­nik neki. S ő mit tehet? Szól majd a megyei tanácson. Sze­rencsére, jó hír is várja. A kozári termelőszövetkezet „ki­ugrott” és Idén először negy­ven forint felett fizet egysé­genként A tanácselnök mellé a me­gyei tanácstag hírére megér­kezik a titkár is, majd az is­kola ötfelé levő tantermeinek egyikéből Mayer Levente igaz­gató. Elmondják, hogy a tsz a leendő iskolához százötven- ezer forintért utat épített, de továbbra is számítanak a se­gítségére. — Tizenöt éve Ígérik Egy- házaskozárnak az iskolát Már sokszor voltunk rangsorolva, sőt sorrendben elsők is vol­tunk, mégis elvetették az épí­tést. Pedig most, hogy már kapacitást is szereztünk, egy millióval el lehetne kezdeni és két és fél millióval készen Is lehetne a négy tantermes iskola, amellyel megoldódna az egész körzet iskolagondja. Mayer Levente szerint a la­kosság 22 százaléka analfabé­ta! Igaz, most is sokan tanul­nak a felnőttek közül, de ren­des körülmények között sok­kal nagyobb lenne az érdeklő­dés. Tánccsoport, kézimunka szakkör is működnék, különö­sen mióta a múzeum megvá­sárolt néhányat a sajátos tech nlkájú, ritka szépségű csángó kézimunkák közül, de hol? A művelődési otthonra mindösz- sze hatezer forintot költhet a községi tanács évente. Sze­rény kis összeg ez, s ki told­hatná meg leginkább? — A termelőszövetkezet. — Nagyszerű asszony — mondják Pilaszanovicsnéról. mikor elszalad, mert beszélni akar a tsz-elnökkel és látni akarja, hogyan halad a gyógy szertár meg a gyógyszerészla­kás építése. A falu igen sokat köszönhet neki. Az egyik csa­lád a nagyleány továbbtanu­lásáért. a másik kollégiumi elhelyezéséért, a harmadik a kórházi látogatásért hálás. Amikor először jött a faluba a tanácsválasztás után, hat kilométert gyalogolt, mert úgy hírlett. hogy itt felborítanák a ..hivatalos” autót. Az első fa­lugyűlést szederfák alatt tar tották, s hogy ott-e vagv ké­sőbb zárták szívükbe, amikor egy csaoat asszonyt meg a kuke-Wtáblán * lás előnyeiről, nem tu-fai. tény. hosv a „körzet” nagvon megszerette. Férje sokat dolgozó orvos, nagy a család és ő is dolgo­zik. Ezért lep meg. pmikor a tanácselnök azt mondia; — Hát akkor ma'd útm fél hét tájban ott leszünk a la­kásukon. ahogv szoktuk — Reggel? — Igen, Mert mit is csinál­nánk, amíg megkezdődik a hivatalos klór — Jöjjenek csak; Nem, nem haragszik érte a férjem sem, sőt, nagyon természetesnek veszi. Az első évben, amikor tanácstag lettem, nem mehet­tünk el nyaralni, ő is kijárt ide, annyi volt az elintézni va­ló. Most már kivesszük a sza­badságunkat, de ennek az árát év közben kell megadni. Az év tizenegy hónapjában any- nyit, de annyit dolgozom. És ha a tizenkettedikben eluta­zunk, negyven-ötven levél vár odahaza... Nem egyszer fordul elő, hogy egy teljes napig ülése­zik a megyénél, másnap „ki­ugrik” körzetébe — ez ismét egész napi távollétet jelent — harmadnap a megyei nőtanács nál értekezik, negyedik nap a sásdi járási vb-ülésre hivata­los. majd a munkahelyétől tá­vol töltött órákat pótolja és ezt megtetézi azzal, hogy mondjuk Budapestre utazik, az egyházaskozári iskola ügyé­ben. Közben nem tudhatja sohasem: sikert hoz-e az újabb megkezdett nap. lesz-e végre egészséges általános iskolája a községnek? VALAHOGYAN észrevétle­nül köszönt rá most is az es­te. Azt mondja, repül az idő felette, különösképpen amikor a „körzetben” van. Pedig még várnak rá a sásdi járási taná­cson. Feladatok helyett kivé­telesen elismerő szavakkal. — Amit ő tesz emberbaráti szívességből, kommunista kö­telességtudatból nehéz lenne utána csinálni. Eredményes, fáradhatatlan munkássága mindenkit magéval ragad. Harsány! Márta benne a szokatlan, hogy a sajtó hasábjain is elhangzik Ez a professzori aggodalom aztán már másfél évvel ez­előtt oda veretett, hogy a tan­széken hozzáláttak a progra­mozott oktatás egyik formá­jának bevezetéséhez. Persze előzetesen leszögezett alapel­vekkel: — Az egyetemeken ma már elsősorban nem tudományos pályára, hanem gyakorlati szakembereket kell képezni. A nálunk öt év alatt végző mintegy 300 jogászból, sokat mondok, ha hat-nyolc megy tudományos dolgozónak. A többieknek tehát szerintem nemcsak az alapvető tudomá­nyos elvek megismerésére van szüksége, hanem gyakorlatias oktatásra is. Ha ehhez hozzá­számítjuk, hogy a világon mindenütt tömegméretűvé lett az egyetemi oktatás és ehhez nincs elegendő oktató — ak­ikor világos, hogy az eddigi „kisipari módszereket” nem lehet tovább használni! — Az oktatást három fő csoportra osztottuk: Az első az írott tananyag, vagyis a tan­könyv és a szakirodalom. Eb. bői ki-ki egyedül, önállóan is tanulhat, Uletőleg bővítheti ismereteit. A másik a kated­rái, a harmadik a gyakorlati oktatás. — Bizonyos színvonalon tu­lajdonképpen minden oktató tu fija már, hogy az egész anyagot nem adhatja elő, ha­nem azt súlypontozni kell. A kérdés csak az, hogy milyen rendszer szerint teszi meg ezt. Én azt vettem figyelembe, hogy hol vannak az olyan anyagrészek, amelyek forgó­pontot jelentenek, belőlük az egész tananyag szerkezete megérthető, amelyekből több­kevesebb kilátás nyílik az egész tárgyra. Ezzel az áldozattal teret kapott a gyakorlati oktatás is. Mégpedig az oktatási reform 3+2-es arányával szemben 2+3-as arányban a gyakorlati oktatás javára. A gyakorlatot ugyanis két részre bontották: gyakorlati, valamint gyakor­lati ismétlő foglalkozásokra, heti két, illetőleg egy órában. Ezeket dr. Ádám Antal do­cens és dr. Markos György tanársegéd vereti. Lényegük, hogy egyrészt a tételes jog alapján gyakorlati példákkal világítsák meg a tananyagot, másrészt a hallgatóknak kon­zultációs lehetőségük is van ezeken. De kis csoportokban ellátogatnak a legkülönbözőbb állami szervekhez, sőt meg­határozott feladattal községi tanácsokhoz is küldtek már ki hallgatókat, aminek eredmé­nyét közösen vitatták meg. ÁLLANDÓ ELLENŐRZÉS Mindezzel még nem való­sult meg az új módszer: — Célunk, hogy állandóan ellenőrizzük a hallgatók anyagtudását, azonkívül fej­lesszük a kombinatív készsé­güket. Erre alkalmasnak bizonyult a teszt-módszer egyik formá­ja. Lényege; félévenként há­romszor dolgozatot iratnak, egyenként 30—35 kérdésre kell itt válaszolni, röviden 45 perc alatt. A kérdéseket több­féle logikai forma szerint cső portosítják, általában az úgy­nevezett feleletválogatós — multiple-choise — módszer szerint. Ezzel a félévenkénti egyéni kollokviumok hat-nyolc kérdésével szemben minden hallgató legalább száz kér­désre válaszol. A kérdéseket dr. Markos György tanárse­géd dolgozta ki. Ha valaki két dolgozatot elégtelenre ír, az elbukott és szigorított szóbeli utókollokviumra kell mennie. — A tavalyi tapasztalatok alapján szükségesnek látszott, hogy a dolgozatokon kívül még egyszer találkozzunk a hallgatókkal — mondja a professzor. — Ezért hét-nyolc fős csoportokkal beszélget­tünk, s rendkívül erős, kom­binatív kérdéseket tettünk fel nekik. Ennek ered mén vek ént a három dolgozat átlagjegye is lefelé vagy felfelé változ­hat. Az eredmény sokféleképpen megmutatkozik. Először is az oktatók munkája — t>ár nem kevesebb —. de arányosan el- oszlik az egész félév alatt A hallgatók viszont a vizsga­láz és a szerencse szerepének erős csökkentésével kevesebb jeles és kevesebb elégtelen jegyet kapnak. Viszont több a valódi tudásuknak megfelelő, négyes, hármas, kettes osz­tályzat. Az első félévi „vizs­gákat” már decemberben be­fejezték. Nagy szó ez egy egyetemen. A hetvenhárom hallgató közül négy jeles lett, hat bukott EGYELŐRE CSAK KÍSÉRLET Dr. Bihari Ottó professzor: — Állandó figyelemmel kí­sérjük az új módszert, nem szabad annak gépiessé válnia Ezért időközben kisebb váí-«’ toztatást, átcsoportosításokai végzünk, hiszen kísérletről van szó. Dr. Ádám Antal docens tái sadalomtudományi tagozaton — az országban először — már azon dolgozik, hogy az esti tagozatra hogyan lehel kiterjeszteni a programozott oktatást. Bihari professzor szerint az angolszász egyete­meken az írásos vizsgamód­szemek már régi hagyomá­nyai vannak, s tanszék szük­ségszerű követelményének és nem „felfedezésének” tartja az új oktatási formát. Egyel azonban nem lehet letagadni; a 73 hallgató közül az idén csak egy volt beteg a csopor­tos szóbeli vizsgáztatáson. Oda van tehát az ősi egyetemi», a hagyomány; „Ha nem megy az anyag, majd jön az orvosi papír’. Államjogból a lámpa­láz 72:1 arányban vereségei szenvedett. Földessy Dénes Hóekék tisztítják a város főbb közlekedési útjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom