Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

1965. DECEMBER 19. napló 3 Fock Jenő elvtárs nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról) got abban, hogy hazai terme­lésből elégítse ki az ország kenyérgabona-szükségletét. Jelentősen emelkedett a nap­raforgó, a rizs. a mák és egyes gazdasági vetőmagvak felvásárlási ára is. A kenyérgabona árának emelése ellenére, változatlan marad a kenyér, a péksüte­mény és a liszt, továbbá a tej felvásárlási árának emelése ellenére, a tej fogyasztói ára Szükségessé vált viszont a hús és húskészítmények és a tej- temékek fogyasztói árának felemelése. Ugyanakkor a zsír és a szalonnafélék ára csökken. A hús, mindenekelőtt a marhahús és a tejtermékek fogyasztói árát már az eddigi alacsony felvásárlási ár mel­lett is csak állami ártámoga­tással, dotációval lehetett tar­tani. A marhahús fogyasztói á át kg-ként például eddig mintegy 6 forinttal dotálták. Et a dotáció a vágómarha f'-’-’ásárlási árának emelésé­vel — változatlan fogyasztói á- mellett — csaknem a két- s’.'vesére emelkedne, s 1 kg élőmarha felvásárlási ára már csaknem azonos lenne 1 kg csontos marhahús fogyasztói á'ával. Miután a vágómarhá­ból kitermelhető hús rész­aránya 50—55 százalék, nyil­vánvaló, hogy a felvásárlási és a fogyasztód árnak ez az aránya nem tartható. Nem­csak azért, mert ez súlyos terhet róna az államkasszára, hanem méginkább azért, mert közgazdaságilag sem indokolt, hogy mikor a kíná­lat növelésének lehetősége amúgy is korlátozott, a tény­leges termelési költségeknek csak viszonylag kis hányada térüljön meg a fogyasztói árakban. A nemzetközi összehason­lítás is azt mutatja, hogy a húsfélék hazai fogyasztói árai viszonylag alacsonyak. Az idegenforgalom növekedése ugyancsak megkívánja, Hogy a hazai fogyasztói árarányo­kat közelítsük a környezői országokban érvényes árará­nyokhoz. A hazánkba irányu­ló turistaforgalom növekedése a népgazdaság számára igen előnyös, de jövedelmezőségét csökkenti, ha a legfontosabb élelmiszereket, a húsféléket _az ideutazók az állam számára jelentős veszteséget magában- foglaló árakon vásárolják. Ezenkívül — mint ismeretes _ sokan a külföldi utazások s orán az árarányokban meg­levő nagymértékű eltéréseket üzletelésre használják ki. A marhahús árának átlagos 50 százalékos emelkedésével szemben a sertéshús árát en­nél kisebb mértékben, átlago­san 30 százalékkal emelik. Az emelkedést indokolják a ter­melési költségek és a marha­húshoz viszonyított árarányok. Számottevően csökken vi­szont a zsír és a szalonnafé­lék ára. Ez azonban nem ellensúlyozza, legfeljebb _ né­miképp csökkenti a húsár­emelések kihatását. KÉRDÉS: A JSvfi évben egyéb árintézkedésekre Is sor kerül. Kérjük szóljon ezekről is né­hány szót, VÁLASZ: Mini a Jövő évi tervről szóló közleményből kitűnik, a már említetteken kívül három területen tör­ténik árváltozás. Növeksze­nek a városi helyi közleke­dési díjak és a szilárd tüzelő­anyagok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árai — a gáz- és villanyárak tehát változat­lanok maradnak — viszont csökken egyes textiláruk* ru­házati cikkek ára. Az áremelkedést mindkét esetben az indokolja^ hogy a mai árak messze nem fede­zik a tényleges költségeket. A jelenlegi áremelés a tüze­lőanyagoknál mintegy 40 szá­zalékkal, a budapesti köz­lekedésnél pedig 50 százalék­kal csökkenti az állami ártá­mogatást. Nyilván sokan szeretnék tudni pontosan, hogyan ala­kulnak majd az érintett árak. Az árjegyzékeket, viteldíjtari­fákat azonban még ezek után fogják kidolgozni. A helyi közlekedés díjbevételét — a mai forgalmat figyelembe vé­ve — a tarifaemelés évi 300 millió forinttal növeli. A ta­rifamódosítást egyben egy­szerűsítésre is fel kell használ­ni, Ilyen egyszerűsítés lehet az átszállójegyek megszünte­tése. A tarifaemelés során feltétlenül törekedni kel! arra, hogy a dolgozók és a tanulók hetijegyének ára ke­vésbé növekedjék. A tarifa- emelés valószínűleg csökken­ti majd a zsúfoltságot, s így legalábbis a bevezetés utáni első évben az említett 300 millió forintnál kisebb több­letbevétel valósul meg. Sze­rintem azonban ez nem lesz baj, hiszen a zsúfoltság csök­kentésével kényelmesebbé vá­lik az utazás. Az új viteldí­jak június 1-től lépnek élet­be, van tehát még idő a leg­helyesebb megoldás kidolgo­zására. Azt hiszem, a ruházati cik­kek árleszállításának helyes­ségét nem kell különösebben indokolnom. Az érintett cik­kek árait 8—25 százalékkal szállítják le, s ezzel a ruhá­zati cikkek árszínvonala ösz- szességében mintegy 4 száza­lékkal csökken. Ez a csökken­tés évi mintegy 700 millió fo­rint megtakarítást jelent a lakosságnak. Az árleszállítás­sal érintett textiláruk, cipőfé­leségeik részletes árjegyzékeit az illetékes szervek ezután ál­lapítják meg. A felsoroltakkal ■ érintettem mindazokat az árintézkedéseket amelyekre 1966-ban sor kerül. KÉRDÉS: Hogyan befolyásol jak a dolgozók életszínvonalát a tervbevett ár- és bérintézke­dések? VÁLASZ: Ahogy a hivata­los tájékoztató is hangsúlyoz­za, a Minisztertanács által elhatározott ár- és bérpoliti­kai, valamint szociális jellegű intézkedések kihatása, összes­ségében kiegyenlíti egymást. Az intézkedések célja nem az állami bevételek növelése volt — ezek e forrásból nem is növekszenek —, hanem a helyesebb és ösztönzőbb ér­és bérarányok kialakítása, egyes jelenlegi feszültségek csökkentése. A jövedelem-növelő és jö­vedelem-csökkentő intézkedé­sek hatása — mint ezt a tájékoztató közli —, egyaránt mintegy 3—3 milliárd forint. Az intézkedések hatása azon­ban nemcsak az egész lakos­ságra nézve egyenlítődik ki, hanem ezen belül a munkás és alkalmazott népességre vo­natkozóan is. A munkásokat és alkalmazottakat érintő ár­változások egyenlege, valamint az 1700 forintnál magasabb keresetűek nyugdíjjáruléká- nak progresszív emelése ugyanis mintegy 2,8 milliárd forint többletkiadással jár. Ezt azonban összességében vissza­kapják, hiszen a bér- és nyug­díjintézkedések mintegy két­milliárd forinttal, a családi pótlék emelése pedig mintegy 800 millió forinttal növeli a bérből és fizetésből élők jö­vedelmét. A parasztság életszínvona­lát kevésbé érintik a fogyasz­tói árintézkedések, sokkal in­kább a felvásárlási árak eme­lése; Meg kell azonban mon­dani, hogy a felvásárlási ár emelésének nagyobb része — mintegy háromnegyede — nem a parasztság életszínvo­nalának közvetlen emelését szolgálja, hanem a termelő- szövetkezetek tulajdonában levő gépi felszerelés saját erő­ből történő felújításához nyújt fedezetet. Az új felvásárlási árak valószínűleg csak a ké­sőbbi években növelik na­gyobb mértékben a parasztság életszínvonalát, amikor — a magasabb termelői árak ösz­tönző hatására — jelentősen emelkedni fog a termelés, kü­lönösen az állattenyésztés színvonala, összegezve tehát: közepes termés esetén a jö­vő évben a parasztság élet- színvonala előreláthatólag ugyanolyan mértékben emel­kedik, mint a bérből és fize­tésből élő dolgozóké, KÉRDÉS: Mint Fock elvtárs említette, az intézkedések ősz­szegszerűen ugyan kiegyenlítik egymást, hatásuk azonban várhatóan eléggé eltérő lesz az egyes családokra, dolgozó rétegekre. VÁLASZ: Ez valóban így van. A béremelési intézkedé­sek következtében a számítá­sok szerint mintegy 800 ezer dolgozó keresete jelentősen nő. Igaz, a béremelés hatását valamelyest csökkentik az ár­intézkedések, de a reálbér- emelés mértéke ezeknél a ré­tegeknél így is számottevő, és javítja a bérarányokat. Más munkás-, illetve alkal­mazotti családoknál a külön­böző intézkedések hatása ki­egyenlíti egymást, nem kis számban lesznek azonban olyan családok, elsősorban a jobban kereső, nagyobb jöve­delmű rétegekben, ahol át­menetileg csökken a reáljöve­delem. Az intézkedések ledol­gozásakor messzemenően te­kintettel voltunk az alacso­nyabb keresetűek helyzetére. Erre utal, hogy csökkentettük a zsír és a szalonnafélék árát; mindkettőnek az alacso­nyabb keresetűek háztartásá­ban van nagyobb jelentősége. A ruházati cikkek közül is el­sősorban az alacsonyabb ke­resetűek által vásárolt cikkek árát csökkentjük. A nyugdíj­járulék progresszív emelése viszont a nagyobb kerese­tűeket érinti. Valószínűleg felvetődik, hogy a magasabb keresetűek nyugdíj járulékának emelése a keresetek kiegyenlítődése, az „egyenlős- di” irányába hat; s hogy ez összhangban van-e a szocia­lista bérezés elveivel és a gazdasági irányítás reformjá­ban körvonalazott elképzelé­sekkel? A szocialista bérezés­nek valóban alapvető elve, hogy aki többet ad a népgaz­daságnak, az többet is keres­sen. Mostani intézkedésünk némelyike — statikusan vizs­gálva — ezzel valóban nincs teljesen összhangban. Figye­lembe kell azonban vennünk bizonyos szociális szempontok elsőbbségét, tehát azt, hogy az intézkedések terhei minél kevésbé érintsék az alacso­nyabb jövedelműeket. Ugyan­akkor a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban több intézkedésen dolgozunk, ame­lyek a szocialista bérezés em­lített helyes elvét messzeme­nően érvényre juttatják. így a vállalatok nagyobb anyagi ) önállósága lehetőséget nyújt ! majd a kiemelkedő teljesít- j mények fokozott anyagi elis­merésére. Az új prémium- rendszer már a jövő eszten­dőben nagyobb lehetőséget ad e tekintetben a jobb munka elismerésére, KÉRDÉS: A dasági terv a jövő évi népgaz- munkások és al­halmazaitok reáljövedelmének 3,5, reálbérének 1,5 százalékos növekedését Hogyan valós irányozza elő. ul ez meg? VÁLASZ: A jövő évi terv az ismertetett intézkedésektől függetlenül tartalmazza az életszínvonalnak a kérdésben szereplő növekedését. így, az említett kétmilliárd forint bér- és nyugdíjemelésen felül a munkateljesítmények és a munkások és alkalmazottak számának mintegy 38 ezer főnyi növekedésével össz­hangban, körülbelül 2,3 mil­liárd forinttal emelkedik a bérből és fizetésből élők ke­resete. A különböző szociális juttatások növekedése az 1965 júliusában felemelt családi pót­lék egész évi hatása szintén reáljövedelem-növelő tényező. Mindez 3,5 százalékkal, össze­sen több mint 4 milliárd fo­rinttal növeli a bérből és fi­zetésből élők reáljövedelmét. A termelékenység gyorsabb növelésével további terven kívüli lehetőség nyílik arra, hogy a központilag elhatáro- zottakom túl, az üzemek bér­korrekciókat hajtsanak végre. Ezt szolgálja az is, hogy a vállalatok a tartós létszám- csökkentéssel megtakarított béralapnak 75 százalékát for­díthatják a dolgozók fizetésének növelésére, valamint jutalma­zására, az eddigi 50 százalék helyett. Az üzemek az eddi­ginél jobban érdekeltek az export növelésében és az im­port csökkentésében. Ez re­mélhetőleg ugyancsak azt eredményezi, hogy béremelés­re és jutalmazásra is felhasz­nálható terven felüli össze­gekhez jutnak. KÉRDÉS: A húsá nyilván módosítja rak emelése a háztartá­sok étrendjét. Hogyan elégít­jük ki a más élelmiszerek iránt, várhatóan igényeket? megnövekvő VÁLASZ: A disznó- és a marhahús fogyasztásának vár­ható csökkenését mindenek­előtt több tojás és baromfi fogyasztásával lehet pótolni. Intézkedéseket teszünk, hogy e cikkekből megfelelő legyen az ellátás, és az árak ne emelkedjenek. Jelenleg mind­két cikkből elég jelentős exportunk van. A marhahús a tőkés piacokon jó export­cikkünk. Ha ebből többet tu­dunk exportálni, a baromfi és a tojás kevésbé gazdaságos exportjának csökkentésével, ez utóbbiakból jobban el tud­juk látni a hazai piacot. Ter­veink szerint, 1966-ban az ideinél körülbelül 30—40 szá­zalékkal több baromfit jut­tatunk — a hazai fogyasztók­nak, Ami a zöldség- és gyümölcs ellátást illeti, joggal remél­jük, hogy közepes időjárás mellett az ideinél legalább 30 százalékkal nagyobb lesz a zöldség- és gyümölcstermelés; ennek következtében az ez évihez képest csökkenni fog­nak az árak. A hazai ellátás követelményeit a cikkek ex­portjánál is lényegesen job­ban figyelembe vesszük, mint ebben az esztendőben. KÉRDÉS: A tájékoztatóból ki- tűnik, hogy a jövő évi bér- és árintézkedések zöme _____csak f ebruár 1-tol, egy részük még később kerfll bevezetésre. Mi indokolja, hogy az eddigi gya­korlattól eltérően már most nyilvánosságra hozták a tervbe vett intézkedéseket? VÁLASZ: Árintézkedések­nél ez valóban szokatlan. Úgy gondoltuk azonban, hogy he­lyes, ha éves tervünk nyil­vánosságra hozatalakor teljes összefüggésükben a dolgozók elé tárjuk szándékainkat. A részletes árjegyzékek — ahogy már említettem — csak a későbbiekben készülnek el és csupán a bevezetés napján kerülnek nyilvánosságra. A Központi Bizottság no­vemberi ülésén, a gazdasági, irányítás reformjával kapcso­latban, már nyíltan szóltunk életszínvonal politikánk irány elveiről és a nyilvánosságra hozott beszámoló is említi az ár- és kereseti arányok foko­zatos megváltoztatásának szükségességét. A tiszaszeder- kényi gyáravató ünnepségen összegyűlt több ezer hallgató előtt én már nyíltan beszél­tem az ármódosításokra vo­natkozó, akkor már jórészt kialakult elképzeléseinkről. Viszont a liszt, a kenyér, a cukor, a zsír árának emelke­déséről elterjedt híreket cá­foltam, mert ezek a híreszte­lések akkor sok helyen bizo­nyos mértékű felvásárláshoz vezettek. Mivel határozatok akkor még nem voltak, beszé­demnek ez a része csak rövi­dítve kerülhetett nyilvános­ságra. Az enyhén szólva nem szerencsés rövidítés, sajnos, félreértéseikre adott alkalmat, amelyeket csak most, a dön­tések közzétételével oszlatha­tunk el. Népünk felnőtt. öntudata erősödött. Joggal bízunk ab­ban, hogy meg fogja érteni intézkedéseink célját, amely a népgazdaság továbbfejlesz­tését, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A pártnak és a kormánynak az a kérése, hogy járuljon hozzá minden dolgozó jövő évi tervünk hiánytalan megvalósításához, munkája hatékonyságának fokozásával, a termelés újabb sikereivel — fejezte be nyi­latkozatát Fock Jenő. Franciaorszag ma megválasztja köztársasági elnökét A két jelölt péntek esti utolsó televíziós beszédével véget ért az elnökválasztási kampány és a franciák vasár­nap döntik el, hogy De Gaulle vagy Mitterrand lesz-e a köztársaság elnöke. Mitterrand esetleges győzel­me teljesen új helyzetet te­remtene Franciaországban: megkönnyítené a választási kampány alatt megmutatko­zott erőteljes demokratikus áramlat további fejlődését. A baloldal elnökjelöltje, mint bejelentette, azonnal feloszlat­ná a degaullcista többségű nemzetgyűlést és a pártoktól független hivatalnok-kor­mányt nevezne ki. De Gaulle újbóli megvá­lasztása esetén nem várható lényeges változás sem a fran­cia külpolitikában, sem bel­politikában. A lelép -uiök világosan kifejtette, lm nem változtat politikája irányán, sem kormányzási módszerein. A vasárnapi választás ered­ménye korántsem látszik el­döntött nek. Valószínű. hogy ezúttal több lesz a tartózkodás és az „üres” szavazat, mint a választás első fordulójában. A jobboldal egy része szemben áll De Gaulle-lal, de a kom­munista párt által támoga ott baloldal jelöltjeire sem akar szavazni. A belügyminiszté­rium legutóbbi bizalmas köz­véleménykutatása 54 százalé­kos eredményt jelez D- Gaulle javára. A december 5-1 vá­lasztás azonban meg« r >lt» a belügyminisztérium becslé­seit ... Amerikai szuperbombázók támadása Laosz ellen A dél-vietnami szabadság- harcosok folytatják akcióju­kat Saigon külvárosaiban. A szombatra virradó éjjel Om­lómban és Gia Dinh-ben több rendőrőrs ellen intéztek kézi. gránátokkal és kézifegyverek­kel támadást. Szombaton haj­nalban Ólodon számos épüle­tén ismét a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítása Front zászlói voltak láthatók. A szabadságharcosok röpcédulá­kon hívták fel a saigomd kor­mány hadseregének tisztjeit és katonáit, fordítsák fegyverei­ket az amerikaiak ellen. A dél-vietnami szabadság- harcosok „Felszabadulás” hír­ügynökségének összefoglaló je­lentése szerint a felszabadító hadsereg katonái az év elejé­től december 9-ig az ameri­kaiak és szövetségeseik 49 zászlóalját semmisítették meg. Amerikai és dél-vietnami hadihajók december 14-én be. hatoltak a VDK felségvizeire és tüzet nyitottak egy észak­vietnami halászhajóra, mint azt a Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti. Egy halász éle­tét vesztette, három a táma­dók fogságába került Ugyan­ezen a napon amerikai és dél. vietnami hadihajók a VDK te­rületi vizein megtámadtak és elsüllyesztettek egy másik észak-vietnami halászhajót. A kalóztámadások miatt a viet­nami néphadseregnek a nem­zetközi ellenőrző bizottsághoz kiküldött összekötő bizottsága tiltakozást jelentett be, kö­vetelve a foglyul ejtett halá­szok haladéktalan szabadon- bocsátását, a VDK elleni ag­resszív cselekmények abba­hagyását és a Vietnamra vo­natkozó 1954-es genfi megál­lapodások szigorú tiszteletben tartását. A Patet Lao hangja rádió- állomás ismertette a Laoszi Ha­zafias Front Pártja Központi Bi­zottságának szerdai nyilatko­zatát, amely határozottan visszautasítja a fegyverszüneti bizottság indiai és kanadai tagjainak azon állítását, mely szerint a vientiane-i kormány csapatai Laosz területén észak- | vietnami katonákat ejtettek j volna foglyul. A nyilatkozat megállapítja, hogy a szóban- forgó állítás az Egyesült Ál­lamok azon célját szolgálja, FIGYELEM! FIGYELEM! Hozott fonalból (birkagyap­júból is) pulóverek, kardi­gánok, kulikabátok kézi és gépi kötését a kívánt kötési mintával rövid határidőre vállaljuk! PÉCSI VEGYESIPARI VALL. Felvevő helyeink: Kossuth L. u, és Flórián u. sarok. Jókai u. 39/c. Kolozsvár u. 12* '•* hogy fokozza a Laosz illeni agresszióé háborút. Szufanuvomg herceg. Lao­szi Hazafias Front Pártja Központi Bizottságának elnö­ke, a laoszi kormány minisz­terelnök-helyettese üzenetet intézett a laoszi királyhoz, amelyben elítéli az amerikaiak szolgálatában álló vientiane-i hatóságok legújabb intézke­déseit. E hatóságok ugyanis szük­ségállapotot hirdettek ki Sa- vannafchet és Khammouane tartományokban és a laoszi fiatalságot arra kényszerítik, hogy ágyútól telékkén t szol­gáljon az amerikai agress zá­rok számára. A december 5-i üzenet hangsúlyozza, hogy az amerikai imperialisták és vientiane-i csatlósaik együtt­működésre kényszerítették Sou van na Phouma herceget, hogy így megteremtsék az ala­pot dél-vietnami és thaiföldi csatlósaiknak a laoszi beavat­kozásra. Az amerikai imperia­listák jelenlegi katonai ka- landortervei Laosz középső és déli részének elfoglalásóra irányulnak, hogy ezt a terü­letet csatatérré változtatva, a dél-vietnami katonai akciók­kal összehangolt hadművele­teket indítva, toözivetlen össze­köttetést hozzanak létre Dél- Vietnam és Thaiföld közöt! és kiterjesszék az Egyesült Álla­mok indo-kinai agresszióé há­borúját. Az UPI saigoni tudósítója úgy értesült, hogy az amerikai hadvezetőség által kidolgozott programnak megfelelően B— 52-es szuperbombázók meg­kezdték bizonyos laoszi terü­letek bombázását. Az eddig titokban tartott akciók során Guam szigetéről felszállva a B—52-esek rendszeresen haj­tanak végre légitámadásokat a Vietnammal szomszédos laoszi területek éllen. Az első légitámadásra több mint egy I héttel ezelőtt került sor. Rablógyilkost fogott el a rendőrség Balassagyarmaton a hét elején a lakásán vér befagyva találták özvegy Balogh Ist­vánná nyugdíjas tanítónőt. Kétséget kizáróan megállapí­tották, hogy a szerencsétlen asszonyt nehéz tárggyal több­ször fejbesújtották, majd meg­fojtották. A gyilkos magával vitte özvegy Balogh Istvánná csekély összegű pénzét. A rendőri nyomozás ered­ményre vezetett és a tettes:. Vadas Jenő asztalos kisiparos: elfogták és a Nógrád megyei kapitányság előzetes letartóz­tatásba helyezte. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom