Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

1965. DECEMBER M. 4 napló A második ötéves terv idSsxakában Kétmilliárd forint értékű beruházással gazdagodott a Mecseki Szénbányászati Tröszt A Mecseki Szénbányászati Tröszt különböző osztályain megkezdődött az éwégi „zár- s ámadás”. Az idei összege­zésnek különös jelentőséget ad. hogy 1965 egyben a II. ■"'téves terv utolsó esztendeje s. igv az éves tervek teljesí­tésének értékelése mellett az ötéves tervidőszak értékelését is el kell végezni. \ II. ötéves terv a nagy 1 ’-ázások és jelentős szer- ve-'rti változások időszaka V'-It Uj létesítmények építé- s ■'•"». a régi üzemek rekonst- rukctójára, szociális és egész­ségügyi beruházásokra 1 mil­liárd 907 millió forintot for­dítottak öt év alatt. Szinte ■Tön den hét hozott valami újat. Versenyben az idővel Korszerűség, biztonság, gaz­daságosság: e három célkitű­zés jegyében tervezték meg a II. ötéves terv időszakára a szénbányászat beruházásait. A felszabadulást követő években a szénkihozatal a háború előt­ti mennyiség sokszorosára nőtt. az üzemek hasonló mé­retű fejlesztésére azonban nem volt lehetőség. A II. öt­éves tervre várt a feladat, hogy az üzemeket európai színvonalra emelje. \ korszerűsítést szolgáló be­ruházások kettősek voltak: egyrészt a régi üzemeket újí- t^'ták fel, másrészt új terme­lő üzemeket építettek. A ráfordítás és a várható gazdasági eredmények alap­ján kétségtelen, hogy Zobák- akna volt a II. ötéves terv ’egjelentősebb alkotása. Az új üzem 1964. január 2-án, az év első munkanapján küldte fel- sjiínre az első csille szenet, beruházás első szakasza 550 illió forintba került. Az ak­na 65 millió tonna, az átla­gosnál is jobb minőségű feke­teszénre települt. A berende­zések a legkorszerűbbek: a szállítás teljesen gépesített, a fejtések biztosítását hazai és német acéltámokkal végezték. A szellőztetést biztosító óriás­én tillátor percenként 6000 köbméter friss levegőt nyom a mintegy 40 kilométer hosszú vasatokba. A pécsi területen István II. akna üzembelépése hozta a legnagyobb változást. A prog- ’■am 683.1 milliós előirányzat­tal készült, a különböző ész- «zerűsítések és a nem feltét- önül szükséges létesítmények elhagyásával végülis mintegy 667 millió forintból valósul meg. A beruházás célja az volt, hogy István-akna telje­sítményét napi 300 vagonra növeljék. A gazdasági célt nemcsak elérni sikerült, de jelentősen túl is teljesítettéle: István I. akna napi 150 va- gonos teljesítménye mellett az új akna egymaga biztosít­ja a várt 300 vagon szenet. ' Kossuth-aknót mintegy 90 millió, III-as aknát 71 millió, Anna-aknát közel 30 millió, Béta-aknát pedig 116 millió forint ráfordítással korszerű­sítették. Az északi bányavi­déken, a II. ötéves terv során leállt, illetve leáll a nagymá- nyoki és mázai üzem, ugyan­akkor azonban a januárban induló szászvári Béke-akna, melyet 94 milliós költséggel építettek, egymaga annyit termel, mint korábban a há­rom üzem; A korszerűbb technikai fel­tételek mind teljesebb kihasz­nálása érdekében a tröszt üzemeiben általánossá tették a koncentrált termelést A munkahelyek száma csökkent, rövidebb lett a nyitott vágat­hossz, mindezek következté­ben lehetővé vált a folyama­tos szállítóberendezések alkal­mazása, s ugyanakkor jelen­tősen csökkent a biztosításnál felhasznált anyagok mennyi­sége is. Kilencven műszak alatt 100 tonna szén A koncentrált munkahelyek létrehozása lehetővé tette, hogy a kiszolgáló, fenntartó és szállító személyzet egy részét átcsoportosítsák a ter­melésbe. A munkaszervezés megjavításával, a nehéz fizi­kai munkák gépesítésével és a bevezetett technológiai mó­dosításokkal öt év alatt közel 50 százalékkal növelték a tröszt termelését. A termelé­kenység is javult. Míg 1960- ban 100 tonna szén termelésé­hez 144 műszakra volt szük­ség, 1965-ben mindössze 90- re. 100 tonna szén termelésé­re felhasznált műszakok ará­nya így változott: 1960-ban a ráfordított összes földalatti műszakok száma 93,6, öszes külszíni műszakok száma 50,3, 1965-ben: az előző 63,8, az utóbbi 31,3. A munkaszervezéssel kap­csolatos intézkedések közül legjelentősebb a négyműsza­kos termelésre való áttérés. 1963. január elsején Vasas­bányán, márciusban Pécsbá- nyán, májusban pedig Sza­bolcson vezették be az új munkarendet. A négy mű­szakban történő munkavégzés a termelékenység alakulására és a biztonság fokozására is jó hatással volt. Mig koráb­ban a le- és kiszállás, vala­mint a munkahely megközelí­tése és elhagyása a munkaidő terhére történt, most ezt a hetedik órában végzik, ami azt jelenti, hogy hat órát in­tenzív munkával töltenek. Biztonsági szempontból a ki­sebb létszám lehetővé tette a szigorúbb ellenőrzést, ugyanakkor veszély esetén a bánya kiürítése is gyorsabb. A három műszakos munka­rendben a fejtésnél például mindössze 700 perc volt a ter­melésre fordított idő, ami a négy műszak bevezetése után 1050 percre módosult — 24 órára értve. Cél: az erők és lehető­ségek koncentrálása 1963. július 1. nevezetes dá­tum a mecseki bányászkodás tröténetében: a Pécsi és Kom­lói Szénbányászati Tröszt egyesítésévéi létrejött a Me­cseki Szénbányászati Tröszt Az új tröszt igazgatója akkor így nyilatkozott: „A bányavál­lalatok egyesítése komoly népgazdasági érdek. A bá­nyászat nagy beruházásokat igénylő iparág, a kisüzemek beruházási igénye pedig faj­lagosan nagyobb, mint egy nagy üzemé. A koncentrált nagyüzem gazdaságosabban dolgozik, még ha termelése nem is nagyobb, mint a sok kis üzemé..." A gazdasági eredmények alakulása már 1964-ben bebi­zonyította az egyesítés éssze­rűségét 1963-ban a két tröszt együttes szakmai terve 3 millió 394 ezer tonna volt 1964-ben a terv 3 millió 940 ezer tonnára ugrott, amit az összevont tröszt, az összevo­nást követő kezdeti nehézsé­gek ellenére, sikeresen telje- sitett is. A mérleg két karja A széntröszt pártbizottsága rövidesen napirendre tűzi a II. ötéves terv értékelését. A „mérleg” most készül. Az egyik oldalon a népgazdaság által nyújtott közel 2 milliárd forintos támogatás áll, a má­sikon pedig az öt év alatt el­ért eredmények. 1961-ben alig több, mint 3 millió tonna szenet adtak a mecseki bá­nyák, 1965-ben 4 millió 336 ezer tonna várható. Az ön­költség — öt év alatt — 18 százalékkal csökkent, s míg 1961-ben egy ember egy mű­szak alatt csak 776 kiló szenet küldött a felszínre, ma 1115 kiló jön fel ugyanannyi idő alatt. A mérleg két karja tehát egyensúlyi helyzetet mutat... Békés Sándor 7. AZ UTÓSZÓ Az anyaságról. Fiatalasszony. A férje kö­rülbelül négyezret keres ha­vonta, az asszony háromezer­ből gazdálkodik. Háztartásbe­li. Intelligens, csinos is, leg­feljebb manökennek már nem mehetne el. Két gyerekük van, a nagyobbik ötéves. Az asszony eredetileg máshoz akart férjhez venni, de vala­mi kis ostobaság közbejött, talán csak egy veszekedés. Nyolc éve asszony. Fáradt­nak látszik. Csüggedt, fakó vonalak hálózák be az arcát. Azt mondja: jobb. hogy nem a másikhoz mentem feleségül, részeges alak lett, a múltkor majdnem elütött az autójával egy útkereszteződésben, új Volkszwagenje van. A sző­nyeget nézi: biztos akkor is italos volt. Kérdezem: mit ol­vas? Megmutatja, azután ide­gesen összecsukja a könyvet: az egész olyan, mintha a könyv helyett egy jószagú fonottkalácsot tartana az ölé­ben. — Azt hiszi jó nekem, mert itthon vagyok? A gyere­ÉrtesítJBk T. Verőinket, hogy az árufciadás 1966. jamiér 3-től Január 8-ig leltározás miatt szünetel Első árukiadási nap. 1966. Motorkerékpárját a, téli hónapokban javíttassa meg mohácsi és komiéi üznneinkboL BARANYA MEGYEI SZERELŐIPARI ÉS SZOL­GÁLTATÓ VÁLLALAT január 10 Déldunántúli Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat pécsi lerakata SZERÉNY, DE HASZNOS AJÁNDÉK! Tubusos hajmosókrém! (száraz, zsíros, korpás hajakhoz). Hajiénykrém különlegességek! Ondo- láló spirál és háztartási vasak! Eloxált műanyag és szita hajcsavarok! Körömcsípő, olló és re- szelők! Nylon műanyag­búra, kézihajszárítóra! — Beszerezhető: Páncél Géza Pécs, Rákóczi át S7f Játék a határidőkkel „A színház környékén már | évek óta nincs rend, de ami most van, az már bot­rányos. Gerendával kitá­masztott falat, limlomot lá­tunk mindkét oldalon, nem beszélve a vakolat nélkül maradt keleti és nyugati ol­dalfalról.” (Dr. Benedek Ferenc leve­léből) Karocz Balázs, a színház gazdaságii igazgatója mind­járt a beszélgetés elejéin kissé bosszankodva emlegeti a 1®" vélíró megjegyzéseit. A szín­ház körül valóban rendetlen­ség van, ehhez azonban vaj­mi kevés köze van a színház­nak, sőt évek óta hol írás­ban, hói szóban, higgadtéin és türelmetlenül méltatlankod­nak miatta. — A kívülálló nem tudja, hogy a törmelék, a limlom nem a nagyszínház tatarozá­sa után maradt itt, hanem a kamaraszínház átépítése kö­rüli tarthatatlan huzavonát jelzi. Most már nem is mérge­lődünk, csak mosolygunk az eseményeken. MÁSFÉL ÉVES ________ K ÉSÉS? A kamaraszínház átalakítá­sa 1963-ban kezdődött meg. A kétmillió-egyszázezer fo­rintos építkezés során a régi épület kivül-toeiül megifjodik és korszerű berendezéssel al­kalmassá válik a mai színhá­zi követelmények kielégítésé­re. Kiszélesítik a színpadot, teljesen átalakítják a nézőte­ret, kárpitozzák a székeket, megnagyobbítják az előcsar­nokot, büfét, és ruhatárat kié­Országos dísznövények Pénteken este tartotta ülé- j sét a Fegyveres Erők Kliubjá-1 nak Szobanövénykedvelő Szak. köre. Hadnagy József elnök megnyitója után Vajda Fe­renc titkár a szakkör alakulá­sa óta eltelt négy hónap mun­káját értékelte. — A szakkör 97 tagja aktí­van dolgozik, s munkánkban rendszeresen támogat bennün. két a klub. Ezért köszönet jár. Hazánkban nincs olyan szerv, mely a szobanövény és díszítőnövény kedvelők szak­köreit összefogná. Ezért az az elképzelésünk, hogy mozga­lommá szélesítjük a dísznö­vény-termesztést. Először Pé­csett és a megyében szeret­nénk megkedvelteim egyre több emberrel a szobanövény­termesztést. Először a kerüle­tek kultúrházaiban kívánjuk megalakittatni a szakköröket. peznek ki. Felújítják a vilá­gítást,, az öltözőket, a köz­ponti fűtést. Amikor a szer­ződést megkötötték a Bara­nya megyei Építőipari Válla­lattal, akkor megállapodtak abban, hogy 1964. decembe- 31-én átadják a színházat. Most már mindenki tudja hogy a huzavona tulajdon képpen a szerződés megköté sekor elkezdődött. — Az építőipari vállalat tervében ez a kétmillió forint elenyésző összeg — mondja Korocz Balázs. — Ha a na gyobb beruházásokon előre nem látott akadályok jönnek közbe, olyankor legtöbbször a kisebb volumenű építkezések határideje eltolódik, mond­ván, azok nem olyan fonto­sak. Hát így jártunk mi is. Az első határidő módosítás 1965. szeptember 1-ben jelölte meg a munkák befejezését. A tűzrendészet ugyanis kifogást emelt amiatt, hogy a padlás túlságosan szűk, nehéz a köz­lekedés. (Az előzetes terv­tárgyaláson is kideríthették volna!) A színház szerint ez az elcsúszás még rendben van, valószínű januárban nem nyitották volna meg a nagy- közönség számára és remény­kedtek abban, hogy a szezon megkezdésére birtokukba ve­hetik. Néhány hónappal előt­te viszont kiderült, hogy csak november 30-ra készülhetnek el. — A döntőbírósági tárgya­láson a vállalat bebizonyítot­ta — jegyzi meg Korocz Ba­lázs, — hogy fontosabb mun­kái miatt képtelenek voltak betartani a szerződést. Mit te­mozgalom termesztésére A szobanövénykedvelők szak köre nagy gondot fordít kiál­lítások rendezésére, az érdekes és értékes példányok beszer­zésére, és cseréjére. A felté­telek szerint mag, dugvány és késznövény akciót szerveznek, de szaporítóanyagot csak az kaphat, aki feleslegét a szak­körben cseréli él, vagy ott ér­tékesíti. A munkatervben kísérletek kutatások, tanulmányok sze­repelnek kaktuszokkal és pozs gásokkal, leveles és házikerti növényekkel. Szakköri munka lesz a Pécs és környékének talajvizsgálata, általános nö- vénymeteorolőgiai és éghaj­lati tényezőinek megismerése, ablak és szobai üvegház kí­sérletezése, pázsit telepítése és gondozása, valamint kísér­let az északi fekvésű lakások növényeinek gondozására. hettünk mást, el kelleti fo­gadni az érveket... KÉT-HÁROM EMBER TESZ-VESZ___________ A z építkezésen két-három ember lézengett, szöszmötölt a törmelékkel. A Vegyesipari Vállalat közben elkészítette a székeket megérkezett a ma­hagóni falburkolat :s. Az építők azonban nem adui’ ;! a területet, ezért kényte>"©í voltak várakozni. Ar>v''--o? hozzákezdhettek volna. tö ­rült, hogy a faanyagot má­sutt használták fel. Mos r ismét rendelkezésükre ál1 vz előcsarnok befejezése után jöttek rá, hogy nem vezették át a vizet, újból vésni, fa­ragni kellett. Ilyenformán semmi csodá­latos nincs abban, hogy két héttel ezelőtt levélben beje­lentették, hogy csak 1966. március 31-re adják át az épületet. A színház termé­szetesen ezt nem fogadta él, bár a mai körülmények kö­zött ennek gyakorlatilag nincs semmi jelentősége. Nálunk ugyanis nincs becsülete a ha­táridőnek, lehet vele lab­dázni. Beruházó és kivitelező egyformán megtalálja a maga érveit, ha valaminek az el­odázásáról van szó. Az „ob­jektív” fogalom oly sok mindent élbír és hol van az a szerv, amelyik objektiven el­bírálja, kinek van igaza — objektiven! Tűrhetetlen az a helyzet, hogy lehet vállalni munkákat különösebb fele­lősség nélkül, ugyanakkor egy vállalatra esetleg ráerőszakol­ni teljesíthetetlen terveket! — Szeretnénk befejezni * nagyszínház két oldalának tatarozását, a fűtés és a szín­pad átépítését is. Azt taná­csolták, hogy hat hónapra álljunk le, ennyi idő alatt el­végzi& ezt a munkát. De mi a biztosíték, hogy betartják szavukat? A színházban most hataa dolgoznak Krasz Péter mű­vezető irányításával. Két hete van itt. — Általában vasárnap is dolgozunk — mondja. A szín­padot azonban nem tudjuk befejezni, mert a villanysze­relők nem építették be « csöveket. Mo,st a faburkolat alatti szigetelést készítjük. A MŰSORTERV KÉSE A színházban bizakodnak, most már talán nem lesz újabij határidő módosítás. Optimista hangulatukban odáig is eljutottak, hogy az igazgatóság elkészítette a ka­maraszínház műsortervét. Kí­váncsian várjuk, mikor hang­zanak fel Thálda papjainak első szavai az oly sok vi­hart megért nézőtéren. Bocz József AZ 50. PARAQRAK/S kék reggeltől estig az asszony nyakán lógnak, azt hiszi, jó ez? Állandóan játszani kell velük. Ezt nevezi maga hi­vatásnak? . i ■ — De hát a gyerek — pró­bálok ellenkezni. Legyint. — Ugyan, hagyja ezt..« — De hát anyának lenni. — Olvastam a riportjait. Tulajdonképpen maga is azt akarja, hogy a nő menjen vissza a főzőkanálhoz. Ne is tagadja... Nem folytatom. Valami nem stimmel itt. Évenként csak Baranyában 650 gyerekkel kevesebb születik, mint öt évvel ezelőtt, ugyanakkor az abortuszok száma ennek a háromszorosára nőtt. S ha az otthonról van szó, a nők nagy része azonnal a főzőkanalat kezdi emlegetni. Kissé mecha­nikusan értelmezett egyenjo­gúság ez, nem? Vissza a főző­kanálhoz? Van ebben a véde­kezésben egy kis merevség, annál is inkább, mivel nem erről van szó. Merjük végre kimondani, hogy egy nő számára anyának lenni a nemzet szempontjából a legfőbb, tehát ez elsődleges feladatot jelent! A kérdést persze ennek el­lenére nem lehet így feltenni: mi a fontosabb az országnak? Egy jellegtelen, ezerforintos állásban az erejét szétmorzso­ló, örökké fáradt és elégedet­len asszony, akinek arra egy­szerűen már nem is juthat ideje s energiája, hogy a gye­rekeit nevelje, vágy egy úgy­nevezett otthoni anya, akinek módja s alkalma van, hogy két vagy három gyerekéből a hazájukat szerető, erkölcsileg felkészült, intelligens és az élet próbáira alkalmas embe­reket neveljen? Ez nem ilyen egyszerű, annál is inkább, mert azokra az ezer forintok­ra általában szüksége van a családnak. Az, hogy a nők nagy része dolgozik, sok csa­ládban elsősorban anyagi kér­dés, de azt is merjük végre kimondani: (anélkül, hogy megsértenénk a nők hivatás- érzetét) a teljes és tisztessé­ges jogegyenlőség nem azt jelenti, hogy minden nőre va­lami különös világfeladat vár, s hogy ha valahova nem veszik fel őket, annak nem kizárólag az az oka, hogy nőnek szü­lettek; A nők legszebb fel­adata az, hogy anyák lesz­nek, Ezt még a teljes jog­egyenlőségen belül sem lehet másképpen értelmezni. Persze, nem arról van szó, hogy a nők hagyják ott a munkahe­lyüket. Miért hagynák ott? Csak pillanatnyilag úgy néz ki a helyzet, hogy ilyen vagy olyan okokból kifolyólag csa­ládanyának lenni másodren­dű dolog. Ez pedig veszélyes. Miért vállalnak munkál a nők az üzemekben, a hivata­lokban, a különböző intézmé­nyekben? Legtöbben anyagi természetű okokból. Azután hivatásérzetből. Saját függet­lenségük miatt. Népgazdasági szempontból szükség van iá­juk. Ez mind rendben van, csak mindössze az az aggasz­tó, hogy közben a gyerek, az anyaság értéke, jelentősége valami módon egyre csökken. Az is igaz persze, hogy a gye­rek, az anyaság értékének a megbecsülése nem elsősorba: az asszonyokra vár, nag' igazságtalanság volna minit - ezekért a nőket okolni. Két nappal ezelőtt kaptam egy le­velet, kétgyermekes asszony küldte, tudományos tervei vannak, most szerzi a máso­dik diplomáját. Többek között ezt írja: „...Nem gondolják az illetékesek, hogy az abor­tuszok és a bölcsődei férőhe­lyek száma között összefüg­gés van? Hova tegyük a kis-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom