Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

A gazdálkodás elemi követelménye i' sakhamar véget ér az v ' esztendő, amelynek kí­sérő jelzőjévé vált ez a szó: takarékosság. Ebből viszont, a logika szabályai szerint az következnék, hogy szilveszter éjféli órakongatástól számít­va, vége a garasoskodásnak, elvégre befejeződött a „taka­rékosság éve”. \z éppen most egy eszten- é. Je hozott decemberi párt- írt ározat — időbeli határ í Ikül; — társadalmi méretű 1 ' rcot indított a pazarlás minden tünete ellen. Mégis köztudomású, hogy gazdasá­gi-vállalati körökben szinte a fellebbezhetetlen érv rang­jára emelkedett a „takarékos­ság éve”; erre hivatkoztak, ha bármilyen — indokolt vagy felesleges — többletki­adás elhárítása vált szüksé­gessé. Ám, ha kissé alaposabban meggondoljuk, különösebb bizonyítás nélkül is nyilván­valóvá válik, hogy a határ­idős takarékoskodás gazdasági „fából-vaskarika”. \ pazarlás is, a takarékosság is olyan fogalom, amely nem szorítha­tó időbeli határok közé, nem­csak országos, de személyes értelmezésben sem, hiszen miféle gazdálkodásnak minő­síthetnék, ha valaki ebben a hónapban eltékozolná a fize­tését, elsejétől számítva pe­dig kuporgatná a filléreket is? A személyes, háztartási párhuzam azonban a népgaz­daságra vetítve mégsem egé­szen pontos. Valójában ugyanis, ha a fogalom pontos közgazdasági tartalmát ku­tatjuk, csakhamar világossá válik, hogy — a családi költ­ségvetéstől némileg eltérően — itt nincs is önálló értelme, pontusan körvonalazható je­lentése ennek a szónak. Gaz­dálkodni eleve azt' jelenti: optimális eredményre töre­kedni, tehát a legkisebb rá­fordítással a legnagyobb ered­ményt elérni. Lényegében te­hát azt mondhatjuk: a vál­lalati illetve az országos gaz­dálkodás nem csupán azt az elemi követelményt támaszt­ja a felelős szakemberekkel szemben, hogy minden idő­bon akadályozzák meg a i‘”""ónzek felesleges kiadá­sit. hanem hogy minden dön­tősök a ráfordítások optimá­lis hozamát, eredményét cé- l"-za! [lí ' pedig ilyen nézőpont- 1TJf ból vizsgálódva — s a gazdálkodást csakis így lehet megítélni! — a takarékosságot sem fogalmilag, sem gyakor­latilag nem szabad kiemelni összefüggései közül, magya­rán: nem lehet a gazdálko­dásra általában vonatkozó törvénysze-űségek nélkül ér­telmezni. Ez a mérce lehet az egyedül helyes mérlegelési alap annak eldöntésekor; ki­adjunk-e pénzt ilyen vagy olyan célra — hiszen csak így. tehát a gazdálkodás lá­tószögéből nézve kapunk fe­leletet arra, vajon a ráfordí­tás mit „hoz” a mérleg bevé­ti’' oldalán. Már-már talán felesleges ismétlésnek tűnhet a közgaz­daság e közismert igazságát ilyen hosszas el”i fejtegetés­sel felvázolni. A hétközna­pok gyakorlati tapasztalatai azonban arra mutatnak, hogy mindez mégsem olyan köztu­domású. Egyebek között erre utal a széles körben elter­jedt feltételezés, hogy 1965 (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János és Biszku Béla baráti látogatást tett a Szovjetunióban Moszkva: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, de­cember 11—14. között az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A Szovjetunióban tett látogatásuk sarán Kádár János és Biszku Béla találkozott és megbeszéléseket folytatott L. I. Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának első titká-- rával, N. A. Kosziginnal, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökével és N- V. Podgomij- jal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnökével,* az SZKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagjaival. Az SZKP és az MSZMP vezetői tájékoztatták egymást az országukban folyó szocialista és kommunista építés eredményeiről, megvitatták a szovjet— magyar kapcsolatok kérdéseit, eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom problémáiról. Mindkét fél igen kedvezően ér­tékelte az SZKP és az MSZMP kapcsolatait, a két párt testvéri barátságát és teljes nézet- azonosságát. A találkozó résztvevői örömmel állapították meg, hogy minden területen eredményesen fejlődik a Szovjetunió és Ma­gyarország együttműködése. Emellett megvi. tatták az együttműködés kibővítésére számba- jövő intézkedéseket. A szovjet és a magyar vezetők megbeszé­léseit a szívélyes barátság és a teljes meg­értés légköre jellemezte. A megbeszéléseken részt vettek még: szov­jet részről J. V. Andropov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, magyar részről Szipja József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Népköztársaság moszk vai rendkívüli ás meghatalmazott nagykövete és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes­Az SZKP Központi Bizottságának Elnök­sége vacsorát adott Kádár János és Biszku Béla tiszteletére. December 14-én Kádár János és Biszku Béla hazautazott Moszkvából. A Kijev pálya­udvaron búcsúztatásukra megjelentek L. I. Brezsnyev, a SZKP Központi Bizottságának első titkára, J. V. Andropov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára és mások. Ott volt Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. Kádár János és Biszku Béla szerdán este visszaérkezett Budapestre­Fogadtatásukra a Nyugati pályaudvaron megjelent Kállalai Gyula, a kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai; Péter János külügyminisz. tér, Benkei András belügyminiszter, dr. Csa­nádi György közlekedés, és postaügyi minisz­ter. Ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Megkezdődött a téli könyvvásár Befejezte éves tervét a Pécsi Sörgyár A megyei pártbizottság ülése Tegnap délelőtt ülést tar­tott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, melyen megjelent Czinege Lajos hon­védelmi miniszter, az MSZ­MP Politikai Bizottságának póttagja. Az ülésen Rapai Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára beszámolt a Központi Bizottság 1965. de­cember 8-i ülésének határo­zatairól. A napirend vitájá­ban felszólalt Czinege Lajos elvtárs is. Palkó Sándor, a megyei ta­nács elnöke a párt-végrehaj­tó bizottsága nevében a ta­nácskörzetesítés eddigi ta­pasztalatairól adott tájékoz­tatást, javaslatokat tett az ezzel kapcsolatos további feladatokra, amelyeket a me­gyei pártbizottság elfogadott. Befejezésül elfogadták a megyi pártbizottság 1966 el­ső féléves üléstervét. Felbocsátották a Gemini-6-ot Cape Kennedy: Az Egyesült Államok Cape Kennedy raké­takilövő telepén szerdán, az előre meghatározott időpont­ban, magyar idő szerint 14.37 órakor, felbocsátották a Gemi. ni—6. űrhajót. Fedélzetén ' he­lyet foglal Walter Schirra, az amerikai haditengerészet ka­pitánya, az űrhajó parancs­noka és Thomas Stafford, a légierők őrnagya- Útjuk célja a nagyjelentőségű „űrrandevú” megvalósítása a már föld- körüli pályán mozgó Gemini 7. űrhajóval. A találkozóra a tervek szerint a felbocsátást követő hatodik órában kerül sor. Hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy a Gemini— 6. a start után néhány perccel rátért kijelölt pályájára. Az űrhajó röppályáját a követ­kező adatok jellemzik: peri- geum (a földtől számított leg­kisebb távolság) 161 kilométer, apogeum (legnagyobb távolság) 261 kilométer. Walter Schirra kapitány a földi ellenőrző központnak je. lentette, hogy a Gemini—6. űrhajó fedélzetén minden rendben folyik. Randevú az űrben Éjféli jelentésünk szerint a Gemini—6. két méterre meg­közelítette t Gemini—7-ét. Újdonságok, érdekes kiadványok A legszebb karácsonyi aján­dék a könyv — hirdetik a fal­ragaszok, prospektusolt, s a tapasztalatok szerint ez nem is jár messze az igazságtól. Karácsony előtt ugrásszerűen megnő a könyvesboltok for­galma, s a boltok fel is ké­szülnek a nagy téli könyvvá­sárra. A Széchenyi téri könyves­bolt például két nagy pultot állított be a böngészők számá­ra, egyet a gyermek- és ifjú­sági, egyet a felnőtt szépiro­dalmi kiadványoknak. Az aján dékozók nemcsak tanácsokat kaphatnak a bolt dolgozóitól, hanem maguk is könnyűszer­rel kikereshetik azt a kará­csonyra szánt könyvet, ame­lyet a legmegfelelőbbnek tar­tanak. A bolt korábban nyit, e héten már nyolc órakor reggel és a következő héttől kezdve az este 6 órakor szo­kásos zárást is későbbre teszik. A pultokon bő választék van mindenféle könyvekből. A legkisebbek számára két szép képeskönyv, a Gőgös Gú­nár Gedeon és az öreg néne őzikéje kapható ismét a sok leporelló mellett, valamint le­het Andersen- és Grimm-me- séket is kapni. A nagyobb lá­nyok számára a Pöttyös és Csikós könyvekből van bő választék, a fiúknál Vernék, Cooperek, sokféle kalandre­gény és rengeteg útikönyv kö­zött lehet válogatni. Decem­berben jelent meg az 1966-os Fiúk, illetve Lányok évköny. ve, amely már esztendők óta igen nagy népszerűségnek ör­vend. Felnőttek számára igen szép ajándék a verseskötet, ame­lyek között néhány nagyon szép kiadványt találhatunk. Az Égövek, ábrák, csillagok című kötet válogatás a világ­lírából. Omar Khajjám: Rá­baiját című könyve, Szabó Lő­rinc fordításában, bőrkötésben is kapható. A Szerelmes arany kalendárium és az Uj szerel­mes kalendárium a Kozmosz Könyvek sorozatban jelent meg, a világirodalom legszebb szerelmes verseiből tartalmaz 365—365 válogatott gyöngysze­met Lehet kapni a Szépiro­dalmi bibliofil sorozatából Arany, Ady, Kosztolányi és Tóth Árpád kötetet. Az új verseskötetek közül említsük meg Berda József: Magamhoz méltón és Széfcsi Margit: A trombitákat összesöprik című műveit. Szép ajándék lehet Shakes­peare összes műveinek kétkö­tetes, bőrkötéses kiadása, Tolsztoj Karenina Annája vagy a Háború és béke újabb, szép kiadása, melyet a Heli­kon jelentetett m,eg, Dante Isteni színjátékának gyönyörű, új kiadása, Maugham: Az ör­dög sarkantyúja, vagy a nagy­sikerű • film könywáltozata, Haroun Tazieff: Találkozás az ördöggel. Fejes Endre Rozsda- temetője ötödik. Szerb Antal: A királyné nyaklánca harma­dik kiadásban jelent meg- Mai magyar írók művei is szere­pelnek a karácsonyi könyvvá­sáron: Szabó Magda regénye, a Pilátus, Gergely Sándor publicisztikai írásainak gyűj­teménye, a Hallgatás közben, vagy Bertha Bulcsu most meg jelent regénye, a Füstkutyák. Rengeteg útleírás és az ismét kapható asztali földgömb egé­szíti ki a választékot. Akik még drágább, értéke­sebb ajándékot akarnak vásá­rolni, válogathatnak számos album, képzőművészeti kiad­vány között. A Gaugin-. Ce- zanne-album mellett megtalál­hatja a Drezdai Képtár kétkö­tetes kiadványát, az Ermitázst és a Francia múzeumok című kötetet. Igen szép a Képes Krónika is. vagy a kétkötetes I Magyarország művészettörté- ; nete. j December 13-án befejezte éves tervét a Pécsi Sörgyár. Ez ideig 350 000 hektoliter sört főztek, amelyből 257 000 hektoliter hordóssör, és 93 000 hektoliter palackozott sör került, illetve kerül még az év utolsó napjaiban a kereskedelembe. Idén a gyár dolgozói 56 191 000 fo­rint értékű munkát végez­tek, s napjainkban már a jövő év előkészítésén dol­goznak. A félkészárú tervet ugyanis 16-ára ugyancsak teljesítik. Az év hátralevő idején főzött sörök már a tavaszi igények, minőségileg jobb kielégítésére érlelődnek az ászok- és az erjesztő- pincékben. Jövő évi felada­taik az ideinél nagyobbak lesznek, s ezt igyekeznek a sörök jobb minőségű előállí­tásával teljesíteni. Nagyobb hatású robbantásra készülnek a bükkösdi kőbányában A bükkösdi kőbányában, ahol ez év októberében haj­tották végre az első nagytelje­sítményű robbantást, most újabb, minden eddiginél na­gyobb hatású, robbantásra ké­szülnek. A közel 40 méter ma­gas kőfal tetején hetek óta dolgoznak a nagyteljesítmé­nyű szovjet fúrógépek. Mint­40 méter fronthosszúságban, két sorban, 24 robbantólyu­kat készítenek, melyekben több mint 3000 kilogramm robbanóanyagot helyeznek majd eL Az októberi robbantás során 25 ezer tonnányi kőzet vált Nemsokára tető alatt várhatják buszaikat a Kossuth térről induló utasok. Rövidesen ugyanis elkészül a vasvázas latal- Qtac ablakokkal rendelkező várócsarnok. le a hegyről, a mostanitól en­nek háromszorosát várják. A bánya jelenlegi össztel­jesítménye évi 60 ezer tonna mészkő. E mennyiség egy része az építőiparban, útépítéseknél, más része a mészégetőkben, illetve kohókőként nyer fel- használást. A zúzó üzembe­lépése után a bükkösdi kő­bánya a rendkívül keresett kőporlisztből is több száz tonnát ad az építőiparnak. A meglehetősen enyhe téli időjárás lehetővé tette, hogy a kőbányászok teljes erővel folytassák a munkát, az éves tervek maradéktalan teljesíté­se is biztosítottnak látszott, a renküívül nagymérvű va­gonhiány azonban most mind­ezt semmissé teszi. A kőbá­nya depóniáiban 4000 tonne kő halmozódott fel. A csillék egy része is foglalt. A bükkösdi kőbánya — szemben a pé­csiekkel —, abban a szeren­csés helyzetben van, hogy a közúti szállítás mellett ipar­vágánnyal is rendelkezik, en­nek jelenleg azonban inkább a hátrányait, mint előnyeit „élvezi’'. Novemberben pél­dául 300 vagont igényeltek, melyből mindössze 119-et kaptak meg. Tonnában kife­jezve ez így néz ki: 6000 tonna helyett 2181 tonna követ tudtak elszál­lítani. Nem javult a helyzet decemberben sem- 14-éig — bár mindennapra kéri-'k kocsit —. mindössze két al­kalommal tudtak szárítani. Az aggasztó vagonliiány nemcsak az éves tervek telje­sítését veszélyezteti, de ug­rásszerűen megemelte az ön- kciteóeeket is. 4 l 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom