Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

3 Összeült a magyar nők kongresszusa Gyümölcsöző kapcsolatok Á Baranya megyei pártmunkásküldöttség fvovi útjáiól (Folytatás az 1. oldalról) Ma már sok tízezer falusi asz- szony és lány vesz részt a szocialista munkaversenybem és a szocialista brigádmozga­lomban. Gyakran azonban kedvüket szegi, ha azt látják: van, ahol a versenynek nincs gazdája, a teljesítményeket nem értékelik és akadnak olyan vezetők, akik a versenyt feleslegesnek tartják. Erdei Lászlóné a továbbiak, ban beszámolt arról, hogy az egészségügyi, a szociális és a kulturális területen dolgozók­nak ma már több mint 66 szá zaléka nő, a kereskedelemiben pedig csaknem 60 százalékos az asszonyok és lányok ará­nya Általában a pult mindkét oldalán dolgozó nők és anyák a1 Inak, akiknek tudniok kell1: a jól végzett munka, a kész- sk, az udvariasság sokat se­gíthet, de a kölcsönös meg­értésnek is érvényesülnie kell mindennapi életünkben, Hő az államigazgatásban — Az államigazgatásban 33.6 százalék a nők aránya — foly tatta ezután. Felelősségteljes munkaterület ez, ahol a nők ügyszeretetükkel, emberségük­kel erősíthetik az állam és az állampolgárok közötti kapcso­latot. A felszabadulás előtt az államigazgatásban nők nem tölthettek be magasabb funk­ciót. Ma viszont 141 tanácséi, nöknő és 837 titkár dolgo­zik az országban. Választott tanácstagi funkciót több mint 18 000 nő tölt be. A parlament tagjai közül pedig 65 a nő: Az egész világon egyedül Mla- gyarországan tölti be asszony az országgyűlés elnöki tisztét. — A nők munkája nélkülöz­hetetlen az ország számára, hasznos, az egész társadalom­nak, hozzájárul a fejlődéshez, a családok jólétének növelésé­hez. Azonban ennek ellenére sem mondhatjuk el, hogy tel­jesen legyőztük már azt a maradi, kispolgári szemléletet, amely szerint a nő nem egyen értékű munkaerő, inkább való háziasszonynak, mint mondjuk esztergályosnak, vagy éppen bírónak. A tárgyilagosság ked véért azt is hozzá kell ten­nünk, hogy ezek nemcsak a régi előítéletek maradványai, hanem újak is, amelyeket a fejlődés következtében előál­lott átmeneti nehézségek táp­lálnak. Mostanában például gyakran hallani arról, hogy a gyermekes anya kevésbé gaz­daságos munkaerő, mert ah­hoz, hogy dolgozhasson, gyer­mekintézményekre van szük­a kislakás kényelmes és tá­gas legyen. Ha valaki gar­nitúrát vett, s annak bizo­nyos darabjai nem férnek él jól, vagy egyszerűen fölösle­gesek, azokat könyörtelenül ki kell tenni a lakásból. Telje­sen idegenek a modem la­kástól a nagy, pöffeszkedő ülőbútorok, vagy például az az elrendezés, amely a bútor­darabokat nem szerves egy­ségben szemléli, egymástól függetlenül helyezi el. Értel­mes legyen a lakás és hasz­nálható. ez az alapelv. Az emberek, mégis elsősor­ban. azt szeretnék, hogy szép legyen a lakásuk. Hely télén volna ez a törekvés? Hiszen nem mindig vezet oda, amit az imént mon­dott: hogy a modern lakás ..értelmes”. — Az értelmes jelző mellé feltétlenül oda kell tenni, sőt, talán eléje: a modem lakás legfőképpen őszinte. Őszinte, szerény, egyszerű. Ez rendkí­vül összetett kérdés. A tár­sadalmi tudat bizonyos fej­lődése nélkül nem is jutha­tunk sokkal előbbre. Néhány példát, hogy világos legyen. Valaki házat épít, s a szép, tágas ház mellé nyomorult kis vityillót húz, nyárikony­hát, hogy ne menjen tönkre az új bútor, a szép konyha- berendezés. Valakinek két szobája van, de csak az egyikben él, kényelmetlenül, összezsúfolva, a másikat arra «setre tartogatja, ha ven­I ség, szülési szabadságot, mun­kaidő-kedvezményt kell bizto­sítani, és segíteni kell háztar­tási munkájának ellátásában is. Erdei Lászlómé beszélt ar­ról, hogy a Statisztikai Hi­vatal adatai szerint a nők évente átlag 1.4 napot hiá­nyoznak gyermekápolás és 5.8 napot terhesség, illetve szülés miatt. Az üzemeknek és vál­lalatoknak számítaniok kell erre a kiesésre. A jelentkező feszültség feloldására a nő­mozgalom nevében javasolta, hogy a sok nőt foglalkoztató üzemek és vállalatok kapja­nak lehetőséget a kismamák helyettesítésére. A beszámoló a továbbiak­ban kitért a nők szakképzett­ségének növelésével kapcsola­tos feladatokra, majd azzal foglalkozott, hogy gyakran megsértik az „egyenlő mun­káért egyenlő bért” élvet és ezzel az egyenjogúságot is. Az iparon kívül a mezőgazdaság­ban is gondot okoz a férfiak­kal azonos jövedelem biztosí­tása. A háztáji földek kiadá­sánál is jónéhányszor hátrá­nyos helyzetbe kerülnek az asszonyok. Felhívta a termelő­szövetkezetek vezetőit: alkal­mazzák minél szélesebb kör­ben azt a Nógrád megyei mód szert, hogy a háztáji terület nagyságát a végzett munka és az eltartásra szoruló családfa, gok száma alapján határozzák meg. Erdei Lászlómé a magyar nőmozgalom helyzetével, új szerepével és, feladataival fog­lalkozott ezután. Megállapí­totta, hogy hazánkban a nő­mozgalom jelentős és szerve­zett politikai erő, majd végül felvázolta a következő évek programját. Mozgósítsuk a nőket — Politikai és kulturális fel világosító munkával mozgósí­tanunk kell a nőket a munka, a termelés feladatainak meg­oldásáért, az anyagi és szel­lemi javak még nagyobb bő­ségének megteremtéséért — mondotta. Legyenek közülünk még többen a munka új stí­lusának úttörői, a szocialista brigádok követői. Okos szóval harcoljunk azoknak az intéz­ményeknek és szolgáltatások­nak a továbbfejlesztéséért, amelyek a családok korszerű életét, a nők kettős hivatásá­nak harmonikus betöltését, egész népünk jobb életét biz­tosítják és munkával is segít­sük céljaink elérését. — Tartsuk továbbra is fel­adatunknak a hazaszeretet erő sítését, ösztönözzünk a haza és i dégek jomfék. Igen, a ven­dégnek, a szomszédnak, a látszatnak berendezni a la­kást: az egyik legáltaláno­sabb, legmesszebbre vissza­nyúló nagy hiba. A lakásnak az a rendeltetése, hogy az emberek kényelmesen, éssze­rűen és őszintén éljenek ben­ne. Mire gondolok? Bármi­lyen anyagból lehet bármit csinálni, az illető berendezési tárgy, ha betölti feladatát és megfelel a tulajdonosa anya­gi erőinek, akkor az őszinte lesz és majdnem biztosan szép is. Például a függöny nem arra való, hogy dísz legyen. Funkciója, hogy kívül ről csökkentse a belátás le­hetőségét, belülről pedig meg­szűrje az ablakon beáramló, kemény fényt. Sok építész egyszerű halászhálót vásárol, azt teszi az ablakra. De le­het bármi, ha nem hival­kodó, cifra, öncélúan gazdag, akkor többnyire szép is. Le­hetnek persze más funkciói is, például két, önmagában csú­nya ablakot eltakarni, a tér­ben összefogni. Ezeket kell figyelembe venni. Nem kell szégyellni a rongyszőnyeget, - ízléses lehet a maga helyén. A csillárnak például mi a feladata? Hogy az általános világítást biztosítsa a lakás­ban, de ha egy villanykörte lóg a mennyezeten egymagá­ban, az szúrós, kemény, bán­tó és a szemnek rendkívül ii.tt.. . > lényt ad. Ezt a fényt a nép még eredményesebb szolgálatára. Juttassuk teljes diadalra a nők kulturális for­radalmát, küzdjünk minden olyan nézet ég szokás ellen, amelyben tovább él a nők el_ nyomottsága, kiszolgáltatott­sága. Értessük meg és fogad­tassuk el mindenkivel a csa­ládi munkamegosztás új formáját, és a családi élet új normáit. A társadalmi együtt­élés, a munka, a közélet, a család, az élet minden terü­letén fogjunk össze a szocia­lista erkölcs követelményed­nek alkalmazásáért, megvaló­sításáért í nők felelőssége — Vívjuk ki mindem terü­leten az anyaságnak járó meg­becsülést és tisztéletet. Szi­lárdítsuk a felnőtt társadalom felelősségvállalását, áldozat- készségét a következő nemze­dékért, gyermekeinkért, mun­kánk folytatóiért, életünk ki­teljesedésóért. Növeljük — el­sősorban az anyákban és raj­tuk keresztül az egész társa­dalomiban — a gyermekneve­lés kultúráját. Tanítsuk meg az édesanyákat arra, hogy he­lyes úton, azon a pályán ke­ressék gyermekeik boldogsá­gát, ahol a legtöbbet tehetik a társadalomért, ahol a leg­jobb eredménnyel fejthetik ki képességeiket. Értessük meg, hogy a fizikai és szellemi mun kának egy a rangja. Nyissuk ki az anyák szívét, hogy ne tűrjék egyetlen gyermek kal- lődását sem, tarsák ébren az egész társadalom felelősségér­zetét a gyermekekért. — Tegyünk meg mindent azért, hogy tovább szélesed­jék a nők látóköre, hogy asz- szonyaink és lányaink józan ítéletű, forró szívű segítői le­gyenek a haladás nemzetközi erőinek, hogy szolidaritásuk­kal bátorítsák, példájukkal erősítsék a szabadságukért harcoló hazafiakat, s mindez­zel az eddiginél is eredmé­nyesebben járuljanak hozzá a béke megőrzéséhez. — Kongresszusunk nemcsak a számadást, hanem egy új időszak kezdetét is jelenti mozgalmunkban. Előttünk ál­ló feladataink megoldásáért munkára szólítjuk a nőket, egész társadalmunkat — fe­jezte be beszámolóját Erdei íjásztomé. Erdei Lászlómé nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. A szünet után elsőnek Kál. | lai Gyula, a Minisztertanács j elnöke emelkedett szólásra. A kongresszus ma folytatja j munkáját. kell valahogyan szétszórni, akár egy faháncsból készí­tett egyszerű hengerrel, akár egy egyszerű üveglappal, ami a mennyezetre irányítja a fényt. És emellett konkrét helyi világítás kell a lakás­ban, olvasáshoz, kötögetéshez, kártyázáshoz, munkához. Szá­zasnál kisebb körte ne le­gyen ebben a lámpában, ami­nek megint csak nem meg­hökkentőnek, elképesztőnek, ilyen-olyan szépnek, hanem egyszerűnek és értelmesnek kell lenni. Mindent egybe­vetve: bármilyen lakásban le­het őszintén élni, azaz mo­dernül. Az ilyen lakásban minden magától a helyére kerül, ha a rendező elv az őszinteség. Ilyen lakásba nyu­godtan jöhet a vendég, ha nem is áll minden glédában, otthonosan és jól fogja ma­gát érezni. Az ilyen lakás azt a bizonyosságot árasztja magából, hogy egy szocialis­ta család otthona, egy olyan családé, amely bázisa ennék a társadalomnak. Mindez érthetően összefügg a társadalmi tudat fejlődé­sével. az emberek életfor­májának változásával. De valószínűleg nem ilyen ma- gátólértetődő a kérdés, és a szakembereknek konkrétan ezen a területen is nagyobb felvilágosító munkát kel­lene kifejteniük. — Nagyon sok próbálkozás, előrelépés történt ezen a te­rületen. Azt hiszem, elégso­A két megye — Lvov és Baranya — között 1962 óta testvéri kapcsolat alakult ki, amelynek keretében — a ko­rábbiakhoz hasonlóan — az elmúlt hetekben küldöttsé­gek kölcsönös látogatására került sor. Amint a sajtó erről hírt adott, a Baranya megyei párt­munkásküldöttség — egy- időben a lvoviak pécsi lá­togatásával — nyolc napig tartózkodott a Ívovi kerület­ben. A sokoldalú és dús prog­ram során a területi pártbi­zottságok, tanácsok vezetői­vel, munkatársaival együtt ipari, mezőgazdasági üzeme­ket, kulturális intézménye­ket látogattak meg. Fejlett iparvidék Az volt a cél, hogy a két megye dolgozói között ki­alakult baráti, emberi kap­csolatok ápolásán túlmenően megismerjük a kommuniz­must építő szovjet emberek életét, a társadalmi és gaz­dasági fejlődés kérdéseit, to­vábbá, hogy tapasztalatokat szerezzünk a párt és gazda­ságvezetés munkamódszereit illetően. A küldöttség — vé­leményem szerint — ennek a kötelezettségének eleget tett és a gazdag élményanya­gon belül, sok konkrét, hasz­nos tapasztalatot is szerzett. Ezek közül — a teljesség igé-. nye nélkül — most az ipar fejlesztésének egy-két kérdé­sét említem meg. A 2500 négyzetkilométer nagyságú, 2,3 millió lakosú Ivovi kerület nemcsak ter­mészeti szépségekben, de természeti kincsekben is gaz­dag vidék, Nyugat-Ukrajna iparilag legfejlettebb körze­te. Áz olaj- ég fölei gázmezők mellett a Mentős kálisó-ki- térmelés adja meg az alapot a vegyipar, olajfinomítók, műtrágya- és műanyagüzemek nagyarányú fejlődésének. — Ugyanakkor a széntermelés­nek szinte korlátlan lehető­ségeit biztosítják — a me­cseki szénmedence körülmé­nyeihez képest — kitűnő geo­lógiai adottságokkal rendej- kező 6200 kalóriájú szénme­zők, amelyek a gépesítés maximális szintjét is lehető­vé teszik. (A termelékenység hatásfokára jellemző, hogy a Mecseki Széntröszt által ter­melt szénmennyiséget fele annyi létszámmal termelik ki ennél a vállalatnál). Az épí­tőipar kapacitása és techni­kai felszereltsége a területi kan forgatják az ilyen jelle­gű kiadványokat, amelyekből sok részletkérdésen túl, egyre inkább nyilvánvalóvá válik: mi, modem építészek, nem szeretjük a célszerűtlenséget, de az andalítót, a megnyug­tatót sem, hanem a kontrasz­tot, az emberi agyat foglal­koztatót. A csipketerítő erre a szokott példa: formafeloldó funkciójával, mondjuk a ha­mutartó és az asztallap közti kemény átmenetet feloldó, megnyugtató tendenciájával egy elmúlt kor ízlését tük­rözte. A csipke, mivel pro­dukció, örömet okoz a ké­szítőjének, ilyen értelemben elfogadható, ha nem túl mü­tyürkés, édeskés, elaprózott, és persze ha nem borítja be öncélúan az egész lakást. Ilyen és ehhez hasonló elvek, gyakorlati tanácsok ismerte­tésére még nagyobb körben volna szükség. Még lényege­sebb, azt hiszem, az ipar „modernizálódása”, ésszerűbb, olcsóbb, változatosabb búto­rok, berendezési tárgyak gyár­tása. Tudomásom szerint, ha­marosan sokat javul a hély- zet, de addig is, a kényelem, a használhatóság és — ismét­lem — az őszinteség szem előtt tartásával mindenki meg találhatja a legjobb megol­dást, hogyan lehet a lakása — a kislakás! — praktikus, okos, kényelmes, s ebből fa­kadón, szép is. Haflama Erzsébet arányokat figyelembevéve a miénkével azonos. Ha a nagy ságrendbeli különbségeket szem előtt tartva összehason­lítást teszünk az ipar termelé­si és fejlesztési problémáit illetően, a következő eltérő sajátosságok tapasztalhatók: Közismert, hogy nálunk az ötvenes évek iparosítási poli­tikájával szemben az akkor alkalmazott extenzív módsze­rek helyett az iparfejlesztés intenzív módszereit kell jelen­leg előtérbe helyeznünk. Erre az késztet bennünket, hogy' ma már nincsenek számottevő munkaerőtartalékaink, nyers­anyaghelyzetünk is meglehe­tősen szűkös (az ipar által felhasználásra kerülő anya­gok jelentős részét importál­juk). Ugyanakkor a belső' piac részbeni telítettsége kö­vetkeztében is termékeink je­lentős hányadát exportáljuk. A felsorolt okok miatt arra kell törekednünk, hogy a meglévő munkaerő- és szel­lemi kapacitást a lehető leg­gazdaságosabb módon hasz­náljuk fel, továbbá a nyers­anyaghelyzettel is számolva olyan termékeket (és olyan minőségben) állítsunk elő, amelyek a nemzetközi pia­con is versenyképesek. A fej­lesztés intenzív módszereihez tartozik, hogy új gyárak, ipar­telepek helyett a meglévőket kell magas színvonalon kor­szerűsíteni és új munkahelyek létrehozása helyett a jelenle­giek termelékenységét kell növelni. A jelenlegi körül­mények között a termelés mennyiségi növelését tehát nem az ipar „kereteinek” bő-j vítésével, hanem elsősorban a belső tartalékok maximális' feltárása és hasznosítása út­ján biztosíthatjuk. Kimeríthetetlen tartalékok Tapasztalataink szerint a Szovjetunió és ezen belül a Ívovi kerület erőforrásai olyan gazdagok, amelyek még hosszú időn át biztosítják az ipar extenzív fejlesztésének lehetőségeit. A hatalmas nyersanyagbázis — amely a folyamatban levő feltárások­kal is állandóan bővül, — szinte problémamentesen old­hatja meg az ipar alapanyag­ellátását. A jelentős munka- erőtartalék foglalkoztatása pedig egyenesen feltételezi az új üzemek, gyárak létesíté­sét. A kiegyensúlyozott mun­kaerőhelyzetre utal az a szá­munkra meglepő és a mi vi­szonyainkkal ellenkező ta­pasztalat is, hogy Lvov üze­meiben a dolgozók túlnyomó többsége helyi lakos és a vi­dékről bejáró munkások szá­ma igen alacsony. A többi városban is ha­sonló a helyzet. Pl. a Cser- vonovgrádi szénbánya dolgo­zói (kb. 20 ezer ember) csak­nem teljes számban helyi la­kosok. Az ipari üzemek mun­kásai között sok a fiatal. A küldöttség által meglátogatott két üzemben (Televíziógyár, Cipőgyár) a munkások átlag- életkora 30 év alatt van! Még annyit a munkaerő kérdéshez, hogy a Ívovi ke­rület népsűrűsége kb. azo­nos a mi nagyobb vidéki ipa­ri településeink lakottságá- val. A nyersanyagbázis és mun­kaerőhelyzet mellett lehető­vé teszi az extenzív fejlesz­tést a nagy belső piac is, amelynek felvevőképessége, figyelembevéve az életszínvo­nal állandó fejlesztésére irá­nyuló célkitűzést — szinte korlátlan. Az iparfejlesztésnek itt al­kalmazott extenzív módszere természetesen nem jeleni semmiféle műszaki konzer/ vativizmust. 'Az ói evárV- üzemek, a lehető iegkorsze- l rűbb berende>'l..,el készül- | nek és a ni; ^asabb technika: színvonal hatványozottan r.ö- 1 véli az ipar; potenc'át. A mi viszonyainkhoz hasonló i., rendszerint o'yan esetber e- iei'tkeznek csak probémák. amikor egy rég' üzem ilan- I dó hozzáépít' útján bő<-ü'. A sok ..toldás" miatt nem mindig alkalmazható a <o"- szerű üzemelrendezés és üzemszervezés. 0 g^rfa^ápiránví^s új módszere A Ívovi körzet párt gaz­dasági vezetőit, de az egész 1 '.véleményt ugyanúgy min; nálunk Magyarországon, messzemenően foglalkoztatja a gazdaságirányítás új mód­szereinek kutatása, keresé­se. A termelés gazdaságossá­gának alapvető problémái itt is napirenden vannak és sok elgondolás van arra nézve, hogy a főbb gazdasági kate­góriákat. ösztönzőket (érték, ár, hitel, jövedelem) hogyan használják fel hatékonyabban. Vannak már kísérleti mód­szerek is. PL a Ivovi Prog­ress cipőgyár a fogyasztók igényeinek megfelelő terme­lés elősegítése érdekében ter­mékeit közvetlenül adja át a kiskereskedelemnek. Itt az anyagi érdekeltséget (vállala­ti. egyéni) a óéinak megfe­lelően. új módon határozták meg. Ugyancsak új módszert vezettek be a szénbányászat bérezési rendszerében is (prémium, nyereségrészese­dés), amely hasonlít a mi szénbányáink bérezéséhez. A* SZKP szeptemberi plénumának határozatai nyo­mán a Ivovi kerületben is most folyik az ipar átszerve­zése, minisztériumi nagyvál­lalatok létrehozása. A ter­melőerők koncentrálása és ha­tékonyabb felhasználása a2 igények jobb kielégítése ér­dekében hozott határozatokat mindenütt fegyelmezetten végrehajtják, azonban reáli­san számolnak azzal, hegy a gazdaságvezetésben szükséges szemléletbeli változás mellett a pártszervezetek gazdasági- ellenőrző tevékenységében is új munkastílusra van szük­ség. _ Az ipar ágazati (miniszté­riumi) irányításával össze kelL hangolná a területi párt- szervek ellenőrző módszereit, amj a problémák egész so­rának megoldását igényli. A Szovjetunióban az 1965-ös évvel fejeződik be a hétéves népgazdasági terv. A Baranya megyei küldöttség látogatása idején is már több jelentős lvovj üzemiben elérték a terv által előírt célokat, többhe- lyütt befejezték a hétéves tervüket, az eredetinél lénye­gesen több terméket adva a népgazdaságnak. Itt emlí­tem meg, hogy a termelési eredmények propagálására, a termelésiben élenjáró dolgo­zók népszerűsítésére nagyobb gondot fordítanak, mint ná­lunk. Az üzemek faliújság­jain, műhelyek falain — ki­sebb városok forgalmas ut­cáin — táblázatok, képek so­ra foglalkozik a termelés eredményeivel. Lendület é$ céltudat Azokon a lelkes hangulatú üzemi gyűléseken — ahol a magyar küldöttség megjelent — mindenütt baráti szeretet­tel köszöntötték a küldöttség tagjait. Ezeken a találkozáso­kon is alkalmunk volt meg­győződni a Ívovi dolgozók munkalendületéről. céltuda­tosságáról, amely eddigi ered­ményeiknek i® legfőbb alap­ja volt. Úgy vélem, hogy a két test­vér-megye dolgozódnak jövő­beni szélesebbkörű kapcso­lata, egymás eredményeinek és problémáinak kölcsönös megismerése a két nép ba- "á'Ságénak ápolásán tvdme- ' n ''"edménvesen felhasz­nálhatók tosznak a szociálist;; építés mi. 'to területén. Dr. Nagy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom