Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

1965. DECEMBER 1É 4 I Minden hónapban egy rendezvény Elkészült Pécs cagy kulturális programja Reprezentatív — folyamatos — sokoldalú Amikor a nyár közepén ter­jedelmes írásban elemeztük Pécs kulturális helyzetét, a közvélemény állásfoglalását összegezve megállapítottuk, hogy a jól szervezett, ered­ményes kulturális tevékeny­ségből valami hiányzik. Ez a valami; a város múltjához és jelenéhez méltó nagyobb ha­tósugarú. reprezentatív nyári rendezvény-sorozat, amelyre odafigyel a város, a megye, az ország és talán a határon túl­ról is érdeklődést vált ki. Akkor ezt a gondolatot min­denki egyöntetű helyesléssel fogadta. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya gondos előké­szület után most az „asztalra tett” egy programot. Öröm­mel és megelégedetten ter­jeszthetjük a város la kossága elé. V Országos kamarakórus-fesztivál Márciusban rendezik meg a Műszaki Propaganda Hetét. A népművelés eszközeivel se­gítik elő a szakismeretek, a korszerű eljárások megismer­tetését. Városunkban bonyo­lítják le a dunántúli újítóklu_ bök tapasztalatcseréjét, a mű­szaki, technikai szakkörök ta­nácskozását. Műszaki film­es könyvhét keretében kiállí­táson ismerkednek meg a legújabb műveikkel, a Tudo­mány és Technika Házában népművelési jellegű kiállítást rendeznek. , ^Áprilisban három napra vá­rosunkban adnak találkozót egymásnak az ország legjobb kamarakórusai a II. Országos Kamarakórus Fesztivál al­kalmából. A tizennyolc hazai kóruson kívül vendégünk lesz testvérvárosunk kórusművé­szetét reprezentáló lahti fér­fikar is. Április 16-án nagy­szabású nyitóhangversenyen mutatkoznak be, majd a három külön hangverseny után április 18-án kerül sor az értékelésre és a karna­gyok ankét j ára. Ebben az időben Szigetváron. Pécsvá- radon és Siklóson is bemutat­ják műsorukat a kórusok. Szabadtéri színházi esték Májusban már bét jelentős esemény is lesz. A Városi Művelődési Ház tizenötéves fennállására készült tervezet az intézmény sokszínű, gaz­dag tevékenységéről ad kör­képet. Legjobb produkcióit mutatja be a Bóbita Együt­tes, a zeneoktatói csoport nö­vendékei hangversenyt ad­nák, a szakkörök kiállításokat rendeznek. Május 23-án ün­nepi közgyűlésen Doktor Sándor emlékéremmel tünte­tik ki a társadalmi aktívá­kat, kiosztják a pályadíjakat, este pedig, a Nemzeti Szín­házban jutalomműsor lesz. A hagyományoknak me- felelően május 8-án rendezik meg az Éneklő Ifjúság Napját. A középiskolai énekkarok hangversenyére a Liszt-terem­ben kerül sor, az általános is- vc'ások számára műsoros tá­bortüzet. szerveznek a sétaté­ren. A középiskolás szólóéne­kesek a Mecseki Kultúrpark színpadán versenyeznek az el­ső díjért, végül este közös kó-us énekel a Széchenyi té- r dzsámi lépcsőjén. / A Szabadtéri Színházi Es­ték kéthetes (jún. 15—30) prog ramja a Pécsi Nemzeti Szín­ház társulatára épül. A t©r- ”ek szerint új és az év köz­ben nagy sikerrel játszott da­rabokat mutatnak be a sza­badtéri színpadon fővárosi • <—dégműYészek részvételével. " vrn lesz a Fidelió. egy ké­-őfcb kijelölendő nagyoperett, balett-est, és egy filharmóniai hangverseny. Külön érdekes­sége lesz. hogy a balett Bon­tók-műsorának műsorra tűzé­se esetén nem gépzene, ha­nem nagy zenekar szolgáltat­ja a kíséretet. Mecseki karnevál Július ismét különleges ese­ményt hoz. Hazánkban első ízben Pécsett kívánják meg­rendezni egy úgynevezett Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tá­bort. A városi tanács fiatal külföldi zenészeket hív meg, akik nyaralásukat összekötik a magyar zene és zenepeda­gógia megismerésével. Itt tar­tózkodásuk idején előadáso­kat hallgatnának, próbákat tartanának és végül közös hangversenyen mutatnák be a tanultakat A július elsején kezdődő táborozás első heté­nek témaköre Bartók Béla munkássága. Előadók: Uj- falussi József és Szabolcsi Bence. A második héten Kodály Zoltán művészetét ta­nulmányozzék, a Mester véd­nöksége alatt Természetesen a mintegy nyolcvan fiatal külföldi zenész számára ki­rándulást, sétát, múzeumlá­togatást szerveznek és egy nemzetközi bálit A város közvéleménye rég­óta szorgalmazza a természeti szépségben gazdag Mecsek ki­használását. Most arról szá­molhatunk be, hogy a terv a nyári hónapokra két ren­dezvényt is beiktatott. Július és augusztus hónapok egyik látványos sorozatának ígér­kezik a tettyei szombat es­ték. A Tettye téren, a ro­mok közötti területen felépí­tenek egy szabadtéri színpa­dot, bizonyos számú széket helyeznek el. Négv estén pé­csi és neves fővárosi vendég- művészek fellépésével négy különböző jellegű műsort alakítanak ki: ballada-estet, ária-estet, a Bóbita Bábegyüt­tes felnőtt műsorát és san­zon-estet. Az érdeklődésnek megfelelően, a produkciókat megismétlik. A program előtt és után a tettyei sziklacsúcs- ról fúvósok játsszák el az er­re az alkalomra komponált szignált. Július 30-án is Újszerű, nagy tömegeket megmozgató eseménye lesz a városnak a Mecseki Karnevál. Erre az alkalomra a Mecseki Kultúr- paik és a Vendéglátó Válla­lat a Dömörkapu térségét többezer ember számára asz­talokkal és székekkel ren­dezi be, ideiglenes szabadtéri színpadot állítanak fel, han­gosító berendezést szerelnek fel. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa szervezésében a pécsi üzemek kollektíván kirándulnak a Mecsek külön­böző pontjaira és délután a karnevál színhelyén találkoz­nak. A színpadon a Mecsek­kel kapcsolatos esztrádműsorf láthatnak. Itt gyűlnek össze azok a külföldi csoportok is, amelyek ebben az időben városunkban tartózkodnak. Néptóncfesztivál A Pécsi Népek Barátsága Nyári Egyetem jövő évi két­hetes kurzusán mintegy két­százan vesznek részt. A vá­rosi tanács jelentős segítséget ad a TIT-nek, amikor a Pécs­ről és a Mecsekről szóló tu­dományos előadásokat kibő­víti. A pécsiek számára is érdekes terv a Jakováli Hasszán Dzsámiban megren­dezésre kerülő hangverseny a Pécsi Kamarakófus részvéte­lével.^ Ugyanebben az időben Pécsett tartja tanácskozását a Nemzetközi Ifjúsági Eszperan­tó Világkongresszus. Ebből az alkalomból — más progra­mok mellett — a több mint ezer külföldi fiatal kulturális műsort ad a szabadtéri szín­padon, helyi művészeti cso­portok is bemutatják műso­raikat. Meg te flea JSffl8 * aidbmá­téri színpad dobogója, máris a magyar népitánc legjobb együttesei veszik birtokukba. Az OKISZ Néptánc Fesztivál­jának immár hagyományos színhelye városunk, a műsor nemcsak a város közönségé­nek szól, hanem a külföldi tu­ristáknak is színes progra­mot jelent. A bemutatkozó csoportokat selejtezőkön válo­gatják ki, természetesen et­től függetlenül fellép a Me­csek Együttes tánccsoportja is. Októberben második alkalom­mal ad otthont Pécs az or­szág bábjátszóinak, a Báb­játékos Napok keretében. Ne­ves bábcsoportok és szak­emberek érkezését várják, akiknek alkalmuk lesz a ta­pasztalatok kicserélésére. Magyar jálékfilmjesztivá! Örömmel vesszük tudomá­sul, hogy az előzetes tanács­kozások alapján várhatóan. — a sikeres főpróba után — Baranyában és Pécsett ren­dezik meg a Magyar Játék­film Fesztivált. A részletes program kidolgozását bizo­nyára egy fővárosi és megyei szakemberekből álló bizottság végzi majd, a városi tanács azonban már most felajánlot­ta segítségét, amely többek között abban is megnyilvá­nul, hogy a fesztivál idején a vendégek sokoldalúan be­tekinthessenek kulturális, művészeti, történelmi érté­keink gazdag tárházába. A napokban vált véglegessé és a nyári programot bővíti, hogy jövőre Pécsett találkoz­nak az ország főiskolai hall­gatói. A Főiskolai Napokra hat hazai főiskola küldi el képviselőit, és meghívták a Pécsi Tanárképző Főiskola újvidéki, illetve lipcsei test­vérintézményeinek küldött­ségét is. így a májusi fősi- kolai találkozó nemzetközi ren dezvénnyé bővült ki. Röviden, szinte dióhéjban foglaltuk össze az 1966-os ter­veket. Egy-egy program a részietek tisztázásakor termé­szetesen csak gazdagodik, hi­szen ebben nem is szerepel az ŐRI. Ám már most gondol­tak arra is, hogy a következő évre, tehát 1967-re, milyen országos jellegű műsorokkal egészítsék kJ a hagyományos formákat Ez természetes is, hiszen a rendszeresség és a folyamatosság olyan követel­ménnyel is jár. hogy a prog­ram új, látványos és érdekes eseményekkel bővüljön. En­nek megfelelően felvetődött egy tánczenei és a balettre alapozó balettfesztivál gon-» öolata. 1966-ban Debreceniben rendezik meg a megyei jogú városok operatársulatainak hetét, ezen a pécsiek is fel­lépnek, a tervek szerint 67-ben Pécsett, a szabadtéri színpadon mutatkoznának be egy héten keresztül. -Ugyan­erre az évre esik a Pécsi Tu­dományegyetem 600 éves ju­bileuma is. Méltó a város rangjához Mi gyakran hajlamosak va­gyunk arra, hogy meggondo­latlanul használjuk a felső­fokú jelzőket. S ha most még­is azt mondjuk, hogy a pécsi program méltó a város rang­jához, akkor ezzel elismerjük a város vezetőinek, a szak­embereknek nagyszerű kezde­ményezését, erkölcsi és anya­gi támogatását. Ez a terv már kezdetben is kielégíti a legkényesebb igényeket. Jel­legében pécsi, de nem szűk- körű, túllép a provincializ­mus mezsgyéjén és magában foglal országos eseményeket is, sőt távlatokban kitekint a nagyvilágba is. i Mező Imre Még csupán 60 eves len­ne. Küzdelmekben és har­cokban gazdag volt már az élete, amikor a budapesti pártbizottság titkára lett. Mint az ellenforradalom mártírja fejezte be az éle­tét. Sokan, nagyon sokan ismerték és szerették. Tisz­ta emberség vezette min­den tettében. Erre tanította élete minden tapasztalata. Szegény parasztcsaládból származott. Kitanulta a szabó mesterséget és 1927- ben külföldre került. Ott ismerkedett meg a haladó eszmékkel, s a szervezett munkások küzdelmeivel. 1929-ben belépett a Belga Kommunista Pártba. A mar­xista—leninista eszmék irán­ti hűsége és odaadó mun­kálkodása révén általános szeretetnek örvendett. Min­den tekintetben a tettek embere volt. Amikor a spanyol nép fegyvert ragadott szabadsá­gának kivívása érdekében, Mező Imre beállott a nem­zetközi brigád harcosai kö­zé és végigküzdötte a leg­nehezebb ütközeteket. Min­dig a legelső vonalba kér­te magát és szilárd maga­tartásával példaképül szol­gált harcostársainak. A spa­nyol szabadságharcot köve­tően a francia hatóságok internálták. Kiszabadulása után, 1943-tól, a francia el­lenállási mozgalomban tűnt fel. Itt folytatta a küzdel­met a népszabadság és em­beri haladás ádáz ellensé­gei, a hitleristák ellen. 1945-ben tért haza. A leg­nehezebb pártfeladatok meg­oldását bízta rá a buda­pesti pártbizottság. Munkál­kodása révén a tekintélye egyre nőtt. 1954-ben a bu­dapesti pártbizottság titká­ra, 1956 közepén a Központi Vezetőség tagja lett. 19t>6 október 30-án a Köztársa­ság téri pártházát támadó ellenforradalmárok gyilkol­ták meg. Halála súlyos vesztesége volt a szocialista építés ügyének, hiszen azok közé tartozott, akik meg­gondoltan, mély felelősség- érzettől fűtve, az emberies­ség követelményeiről soha meg nem feledkezve — a szocialista haza felépítését tartották életcéljuknak. Megkezdte munkáját az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének (FIR) V. kongresszusa a Magyar Tudományos Akadémia épü­letében. A képen: Manolisz Glczosz, az Akropolisz hőse és Gábor István, a Magyar Partizánszövetség főtitkára. Kedvezményes átigazolások Rónai, Lutz, Baján, Bodnár és Baka a Dózsa színeiben Az NB I. osztályú labdarúgó egyesületek az Idén Is éltek a kedvezményes átigazolás lehetősé­gével. Benyújtott kérelmeikből a Magyar Labdarúgók Szövetségé­nek Elnöksége az alábbiakat hagyta jóvá: MTK: Nagy Ervin (Tatabánya), Csetényi Csaba (Egyetértés), Pap Mihály (Oroszlány), Bakk József (Szállítók), Lakinger Lajos (Vár­palota). ÓZD: Borbély László! (U. Dó­zsa), Bozó István (Vasas), ősi Ist­ván (Vasas), Nagykaposi Elemér (DVSC), Bekő Sándor (Láng). PÉCS: Daka László (PBTC), Bodnár Imre (Pécsi Bányász), Ba­ján József (Pécsi Ércbányász), Lutz György (Komló), Rónai Ist­ván (Komló). SALGÓTARJÁN: Bánkút! István (Budafok), Vertig József (MVSC), Zöldi Mihály (SZEAC), Virág Jó­zsef (Budai Spartacus). TATABÁNYA: Rothermel Adám (Föv. Autóbusz), Kiss Gyula (Elektromos), Vízkeleti József (Al­másfüzitő), Kiss Gábor (Tatabá­nyai Épftők). Jager Gyula (Tata­bányai Eoítok). U. DÓZSA: Makiári László (Mis­kolci Bányász), Fejes Gábor (Sió­foki Bányász), Balogh István (Hat­vani Kinizsi), Tóth András (Ma­gyar Pamut), Dunai Ede (UFC). VASAS: Kenderest István (Szál­lítók), Arany Mihály (Debreceni Kinizsi), Dravicz Gyula (Rákos­rendező), Hirbek Sándor (Rákos­rendező). CSEPEL: Galambos Antal (Fe­rencváros). Dínopulos I. Timeos (Ganz MÄVAG), Zimonyl Lajos (Egyetértés). Matulal Pál (EVTK). DIÓSGYŐR: Fekete Ferenc (MV­SC), Papp László (Békéscsabai Előre). Szurgent Lajos (Békéscsa­bai Előre), Hajas Imre (Borsodi Bánvász). DOROG: Imri István (DVSC). Dőczv Károly (III. kér. TTVE), Stahl József (Budai Spartacus), Dévity József (Sárisápi Bányász), Várszegi János (Kőbányai Dózsa), DUNAÚJVÁROS: Aczél László (Ferencváros), Borsányi Attila (U. Dózsa), Czigler Ernő (Székesfehér­vári Vasas), Nagy Béla (U. Dózsa). FERENCVÁROS: Turaj László (Bp. Spartacus), Horváth Árpád (Gamma), Zelenka Tamás (Bp. Építők). Tátrai Antal (Diósdi Tor­na Club). GYŐR: Cseresznyák Márton (MÄV-DAC), Gáspár László (PV- SK), Czákler Jenő (Soproni Texti­les), Tasnádi Zoltán (Martfű), Stolcz János (Szombathely). HONVED: Erdősi István (Pécsi Bányász), Csörgő Szilárd (Klstext), Tajti József (Pénzügyőr), Tóth Gyula (Szombathely), Vörös János (SZVSE). * A Dózsa vezetői szombaton dél­után értesültek a döntésről: Dá­két, Rónait és Lutzot villámmal át­igazolták a csapathoz. Bácsván Jánossal, a szakosztály helyettes vezetőjével beszélgettünk. — Örülünk az MLSZ döntésének, mely azt jelenti, hogy azok az elképzeléseink, melyeket a csa­pát szerkezeti változtatása érdeké­ben terveztünk, valóra váltak. Ró­nai és Daka leigazolásával lénye­gesen felgyorsult csatársorunk, és ami még lényegesebb, sokkal gól- képesebbnek Ígérkezik. Lutz sze­mélyében olyan fedezetjétékost nyertünk, aki megfelelő kapcso­latot tud teremteni a védelem és a csatársor között. Daka, Rónai és Lutz jószellemű, fejlődőképes fiatal játékos. Úgy érezzük, játé­kos-kollektívánkban hamar bele tudnak illeszkedni. Az új játéko­sok leigazolása nem jelenti azt, hogy nem számítunk a régiekre. Sőt... Mindenki előtt nyitva az út, mindig a legjobb formában lévő játékosok kerülnek a csa­patba. Az egészséges verseny­szellem kialakulásának pedig azt hiszem az egész együttes hasznát látja majd. AZ 50. PARAQRAFL/S L ELŐSZŐ Vili. fejezet, 50 paragrafus. 1. pont. A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiak­kal egyenlő jogokat élveznek. 2. pont. A nők egyenjogúságát szolgálják: munkafel­tételeiknek a férfiakéval azo hős módon való biztosítása, a terhesség esetére a nőknek járó fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, to­vábbá az anya és a gyermekvédelmi intézmények rend­szere. (Részlet a Magyar Népköztársaság Alkotmányából) Harminchárom éves, még mindig állagon felül csinos. Tíz éve asszony. Régen túl van azon az időszakon, ami­kor egy nő még mindjén te­kintetben a maximumra vá­gyódik. Nem szereti a magá­nyos órákat, ilyenkor nosz­talgiák kínozzák. Megveti a férfiakat. Tulajdonképpen tet­szik is neki, hogy a környe­zete férfiellenesnek tartja. Le­gyint. — Nincs egyenjogúság. Ah­hoz van jogunk, hogy dol­gozzunk. Nem becsülik, hogy otthon is helyt kell állni, és ha a munkahelyen egyszer valami hibát követünk el. azt mondják: persze, mert nő. És vannak olyan munkahelyek is, ahol ha férfit alkalmaz­nának, több fizetést kapna, mert ennyiből nem tudná el­tartani a családját. — Mennyi a fizetése? — 1500 forint. * Huszonhét éves fiatalasz- szony. öt éve egy hivatalban dolgozik. Négy éve ment férj­hez. Gúnyosan mosolyog, de a mosoly mögött észreveszem: inkább egy kínos zavar ez. Nem fölény. Azt kérdezi: a nevemet csak nem akarja megírni? Megnyugtatom: nem akarom. — Egyenjogúság? Csak papíron, kérem. Ha egy nő férjhez megy, vége... Felte­szek magának egy kérdést. Vegyünk például egy komo­lyabb pesti mulatót. Egy nőit csak férfi társaságában en­gednek be. Egyedül vagy a barátnőjével nem. A férfit viszont egyedül is beengedik. Miért? — Ez lehet, hogy igaz, de­ltát az életet mégse lehet egy lokálfőnök intézkedésével összhangba hozni. — Nem érzem niagam egyen jogúnak. — Miért?. — Nem csinálhatok agt, amit akarok. — Miért nem csinálhatja? — Kell ezt magyarázni? Magának is biztos van felesé­ge. v Családanya. Fontos munka­helye van, amit hivatássze­rűen szeret. Elmondja a na­pirendjét; ijesztő. 15 órai meg feszített idegállapot. Munka, munka, felelősség. Bevallom: nem szeretnék a férje lenni. Mondom neki, hogy egyenjo­gúság. Rámnéz, a vizsgálóbí­rók fagyos nyugalmával. — Nincs. Nem is lesz 150 évig, mert a nők nem tud­ják függetleníteni masukat az otthoni gondoktól. Ezért egyébként a munkahelyükön se tudnak százszázalékos mun kát végezni. A munkahelyü­kön nyolc órát töltenek el munkában, otthon meg másik tizet. A férj közben kártyá­zik, újságot olvas, meccsre jár. Ez még a jobbik eset. mert például az is előfordul, hogy nők után futkos. — Megoldás? .— A férjeknek annyi jö­vedelmet, hogy függetlenít­hessék a családot... De nincs is megoldás. * Jólápolt, csinos. Kiegyensú­lyozott, nem szokták megle­petések érni. Nem gazdagok, de nem is szegények. Havon­ta 1500 forintot keres. Két gyereke van. Zárkózottságé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom