Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-09 / 290. szám
ÜSS. DECEMBER 9. napló 3 Még a gazdasági reform bevezetése előtt Ki nem használt lehetőségek az erkölcsi ösztönzésben A kiemelkedő munkát végzők elismerése, a társadalom érdekében tevékenykedők nép szerűsítése rendszerünk lényegéből fakadó követelmény. I — Mit várhatunk ön szerint az erkölcsi ösztönzőktől? öntudat? Anyagi érdekeltség? ön melyiknek szavaz elsőbbséget? — A helyesen alkalmazott erkölcsi ösztönzés a termelékenység növelésének sem elhanyagolható eszköze. Aktivizáló, a hamis egyenlősdi- nimbuszt eloszlató hatásánál fogva pedig hozzájárul a dolgozó jó közérzetének kialakulásához, egészségesebb légkör megteremtéséhez, illetve állandósításához. Az évek során azonban gazdagabbak lettünk egy tapasztalattal. Ahhoz, hogy az erkölcsi ösztönzők optimálisan érvényesüljenek, először anyagilag kell érdekeltté tenni, fizikait, műszakit egyaránt, hogy képességeinek legjavát adja. Csakis az ösztönző bérezés kialakítása lehet az a szilárd talaj, melyre az erkölcsi ösztönzés különböző formái épülhetnek. — Tekintsünk el ezúttal a ..vegyes" erkölcsi ösztönzők vizsgálatától, mint amilyen a prémium, a nyereségrészesedés. Beszéljünk csak az egyszerű dicsérő szóról. a bizalom ezernyi apró megnyilvánulásáról. a jó munkát követő elismerésről. Igénylik-e ezt a dolgozók az ön tapasztalatai szerint? — Nem vitás, ez mindenkinek jólesik. És élünk is vele. Bizonyság a szocialista brigádoknak adományozott vándorzászlók, oklevelek, a brigádnaplóba írt elismerő szavak, a bányászok, azipari- és mezőgazdasági dolgozók nagyszerű munkasikereinek propagálása. I — Van-e fejlődés az erkölcsi ösztönzők alkalmazásában? — A tájékoztatás megjavításának jelentős erkölcsi ösztönző erőt lehet tulajdonítani. Nekünk itt Pécsett az a tapasztalatunk, hogy mióta az MSZMP KB és az alsóbb pártszervek rendszeresebben és gyorsabban tájékoztatják a dolgozókat, növekedett aktivitásuk. A fokozott bizalmat érzik ki ebből a tényből, részeseivé válnak a város, sőt a megye problémáinak, és hogy így fejezzem ki magam, belülről reagálnak az eseményekre. Más vonatkozásban mégis azt kell mondanom, az erkölcsi ösztönzőket nem használjuk ki megfelelően. A kapitalisták, igaz, teljesen más indítékból, sokszor előbb észreveszik, ha valaki az átlagnál jobban dolgozik, ha valaki akar produkálni. I — Mire gondolt — Alkalmam volt elolvasni egy_ nyugatnémet vállalatvezetőnek beosztottjához írott levelét. Kedves Uramnak szólította, s nagyon megköszönte neki, hogy újítási jaBeszélgetés dr. Bánki Nándorral, a városi pártbizottság ipari osztályának vezetőjével vaslatot nyújtott be, ezzel igazolva: érdeklődik a vállalat ügyei iránt. Sajnálkozva közölte, hogy elgondolását nem áll módjukban megvalósítani, de kérte, hogy ettől ne menjen el a kedve. Végezetül ajánlott neki egy másik témát, amin érdemes dolgozni. Most ne beszéljünk arról, hogy nálunk mennyi időt vesz igénybe az újításokkal kapcsolatos ügyvitel, és milyen formában történik az elutasítás. Csak egyet kérdezek: milyen erkölcsi ösztönzés az, ha egy újítást elfogadnak, kifizetik az újítási díjat, — csak épen nem veszik alkalmazásba. Történt néhány ilyen eset Pécsett. Vagy egy Ívovi példa. A város főterén megtekinthető a nagyobb üzemek kiváló dolgozóinak a képe. A Szovjetunióban megbecsülik, népszerűsítik őket, büszkék rájuk. Itthon? Érdemes elmenni egy-két pécsi üzembe. Van, ahol azt sem tudják, ki a kiváló dolgozó. | — Ki a felelős ezért? — Éppen erre akartam kitérni. A munkások csak részben hibáztathatok. Meg kell változtatni azt a mechanikus szemléletet, amely a kiváló dolgozó kiválasztásában tapasztalható. | — Mégpedig? — Üzemeink kategóriájuktól és jelentőségüktől függően előre megkapják, hogy a létszám hány százaléka részesülhet a kitüntető címben ... Ez nem jó módszer. A Kiváló dolgozó címet annak kell megadni, aki elérte az ehhez megkívánt sz.ntet. Ennek eldöntését pedig az üzem párt- és gazdasági vezetésére, a szakszervezeti bizottságra kell bízni. Állnak már azon a fejlettségi fokon. Vannak bizonyos mechanikus jegyek a társadalmi munkában is. Hányán és hányán vannak, akik halmozzák a funkciókat, értekezletről értekezletre járnak — és közben nem érnek rá dolgozni. Az erkölcsi elismerés feltétele, hogy a betöltött társadalmi funkció ne csak névleges legyen. Azokat a társadalmi munkásokat, akiknél a társadalmi munka munkaeleme is megtalálható, kell a jelenleginél fokozottabban elismerni. — Milyen lehetőséget lát erre a jövőben? — A vállalatoknak és a helyi szerveknek a gazdasági reformmal kapcsolatos nagyobb önállósága ösztönzőleg hat majd a demokratizmus szélesebb kibontakozására. Mint Nyers elvtárs mondotta: „A dolgozók közelebb kerülnek az ügyek valóságos intézéséhez, nagyobb betekintésük lesz a lehetőségek mérlegelésébe, az eredmény, vagy az eredménytelenség okainak megállapításába”, egyszóval nem lesz hiány nagyon is valóságos feladatokban. Hatalmas erkölcsi ösztönző erő szabadul fel és fejti ki pozitív hatását ebben az időszakban. Ha a dolgozók és vezetők a kipróbált társadalmi munkásokat helyezik a különböző társadalmi tisztségek be, akik tapasztalatuk, rátermettségük és addigi tevékenységük alapján erre leginkább érdemesek, a többiek pedig észrevételeikkel, javaslataikkal segítik munkájukat — az lesz számukra az igazi elismerés. Kéri Tamás Időjáríisjclenfcs Várható időjárás csütörtök estig: erősen felhős idő esőkkel, havasesőkkel, helyenként havazással. Mérsékelt, időnként élénk északnyugati, északi szél. Hidegebb idő. Várható legalacsonyabb éj-j szakai hőmérséklet mínusz 3, plusz 2. legmagasabb nappali hőmérséklet nulla plusz 5 fok között. Hat baranyai ktsz termel exportra Baranyában a KISZÖV felügyelete alá tartozó szövetkezetek közül hat termel exportra. A Pécsi Vasas Ktsz, a Fatömegcikk és Járműjavító Ktsz, a Minőségi Ktsz, a Faipari Ktsz, a Déldunántúli Vegyianyag- készítő és Kiszerelő Ktsz, valamint a Pécsváradi Építő Ktsz. Idén a hat szövetkezet exporttermelésének várható eredménye 13,5 millió forint lesz. Az elmúlt napokban a KISZÖV vezetősége megvitatta, az exporttermékek minőségét, a termelés gazdaságosságát, s azt, hogy milyen feladataik vannak, a termékek korszerűsítése terén. VASAS KTSZ Korszerű termelést csakis megfelelő műszaki feltételekkel lehet biztosítani. A műszaki feltételek adottak a Vasas. valamint a Faipari Ktsz-nél. A Vasas Ktsz évek óta készít fűnyírógépeket, megfelelő gyakorlattal és szakemberekkel rendelkezik. Az előző műszaki vezetés ugyanis elkövette azt a hibát, hogy a minőség helyett csak a mennyiségi termelésre törekedett. Ennék kárát leginkább idén érezték, hiszen 3 000 fűnyírógép visszajött Hollandiából különböző konstrukciós kifogások miatt. Ezeket kijavították, de ez nagyon sok fölösleges munkát és költséget jelentett. Ugyanakkor a nemzetközi piacon újabb típusú fűnyírógépek jelenték meg. ami újabb feladatok elé állítja a szövetkezet ve_ zetőségét. Ahhoz, hogy gyárt mányaik továbbra is versenyképesek legyenek, feltétlenül korszerűsítendők keU. FAIPARI KTSZ A Faipari Ktsz termékei megfelelnek a minőségi követelményeknek. Már az exporttermelést megelőzően több műszaki intézkedést vezettek be, biztosítva a termelés alapvető feltételeit. Napjainkban a szakmunkástovábbképzésen fáradoznak. Ezek a törekvések mindenekelőtt az exportra készülő bútorok gazdaságosabb előállítását szolgálják. FATÖMEGCIKK ___________ ÉS JÁRMŰJAVÍTÓ KTSZ Nem mondható el ugyanez a Fatömegcikk és Járműjavító Ktsz tevékenységéről. Ez a szövetkezet évek óta készít fényezett vállfákat, de napjainkban is veszteségesen dolgozik, s a minőség is sok kívánnivalót hagy maga után. Igaz. hogy műhelyeik korszerűtlenek, zsű. foltak, s talán az összes szövetkezet közül ők dolgoznak a legmostohább körűimén veic között, de ez nem maev^rá- zat az olyan minőségi ' ifo- gásokra, amelyek nyilvánvalóan nemtörődöm sédből fakadnak Az ellenőr -"sek során megállapftották. hogy a vállfáknak csak a’ eevUr felét fényezték, a másikat nem. Ha ezen nem változtatnak, akkor nem tudják megtartani versenyképességüket, s elvesztik a piaccal együtt a telep bővítésének lehetőségét is. A SELLYE!_______________ V EGYI ANYAGKÉSZlTÖ ES KISZERELŐ KTSZ A Sellyéi Vegyiany r gkészítő és Kiszerelő Ktsz idén kapcsolódott be az exporttermelésbe, de máris vannak kialakult elképzelé_ seik, újításaik a csomagolás korszerűsítésére, gyorsítására. A Minőségi Ktsz ugyancsak gazdaságosan készítette el az exportra kerülő karton ruhákat, minőségi kifogás sem érte munkájukat, s a bemutatott úiabb modellekkel újabb külföldi megrendelésre is számítanak. PÉCSVÁRADI______________ ÉPÍTŐ KTSZ A Pécsváradi Építő Ktsz az összevonás során a me- cseknádasdi kádárrészleggel együtt vette át az export bútorlécek készítését, amelyet napjainkban veszteség, gél készít. Enneik oka a magas rezsikulcs és főleg az, hogy olyan szakemberek készítik, akik más munkával sokkal magasabb termelési értéket hozhatnának létre. Mivel a bútorlécék készítése nem igényel különlegesebb szakképzettséget, létszám átszervezéssel biztosítani lehet a gazdaságos készítését. Az a 13,5 millió forintos exporttevékenység, amelyet a hat szövetkezet ez évben végez, elismerésre méltó eredmény. További feladatuk az. hogy a gyártmányaik minőségét javítsák, s megfelelő intézkedésekkel tegyék gazdaságosabbá a termelést. SZILAS TANÁR ÚR Negyvenegynéhány esztendővel ezelőtt, amikor elvégezte a felsőipari iskolát, „céhlegény” módján vándorútra kelt, hogy honi tapasztalatait felfrissítse. Bejárta a párizsi, cannes-i, a lyoni üzemeket, s már- már úgy nézett ki, hogy állampolgárságot is cserél, csak előbb hazatér még, kevés szabadságra, búcsúz- kodásra, egyéb formaságok intézésére. Aztán lejárt a szabadság, végéhez ért a i rokoni, jóbaráti búcsúzko- > dás és Szilas Károly itthon maradt. Hogy aztán a honvágy, a hirtelen nősülés vagy a kettő együttes vonzása tartotta itthon, talán nem is szorul elemzésre. Elég az hozzá, hogy azóta egyszer sem kísérelte meg a világjárás csábító hangja. Hanem a nyugtalansága, az ismeretlen utak felderítését sóvárgó természete, továbbra sem hagyta békén. Persze sok-sok év váltotta fel egymást, amíg az elgondolásaiból tervek, terveiből valóság lett, noha Szilas Károly úgy beszél róluk, mint a véletlen szülötteiről. — Valahogy véletlenül a sodrásukba kerültem, s a csoda tudja, hagytam magam sodortatni... Hogyan és hol kezdődött ez a sodortatás? Pécsett a fémipari technikumban, ahol szaktanára, műhelyfőnöke volt a fiataloknak, a leendő technikusoknak, mérnököknek, akik Károly bácsitól nemcsak műszaki alapismereteket kaptak útravalóul, hanem valami nagyon értékes pluszt is hozzá: a hivatás- szeretetet. Olyasvalamit. ami nincs a tankönyvekben, amit nem jegyeztek elő egyetlen órarendben sem, mégis rendje volt Szilas Károly gyakorlati óráinak. Soha bele nem nyugodni abba, hogy ami kész, a kezünk alól kikerül, az feltétlenül „kész”, megmásíthatatlan és továbbfejleszt- hetetlen. így van ez a legmodernebb gépkonstrukcióval, és így a legegyszerűbb munkaművelet végrehajtásával is. Ez volt és ma is ez az elve Szilas tanár úrnak, amit saját gyakorlati példáival oly sokszor, s oly nagyszerűen igazolt. De miután ő makacsul a „véletlen szülöttjének” nevezi ezeket a példákat és szerényen elhárítja magáról az elismeréseket is, hadd beszéljenek helyette alkotásai. A technikum egyik évkönyvében ez áll: „Szilas Károly iskolánk szaktanára és műhelyfőnöke a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani, Gyógyszertani és Mikrobiológiai Intézetének automatizált frakciószedő készüléket, valamint agycélzó berendezést készített. Ez utóbbinak olyan sikere volt, hogy több hazai és külföldi egyetemen is élénk érdeklődést váltott ki...” Még e szerény, de jogos büszkeségről tanúskodó sorok is többet mondanak Szilas Károlyról, mint ő a saját kurta kis nyilatkozatával: — Véletlenül kerültem a sodrásukba... Maradjunk hát a „véletleneknél” és beszéljenek róluk az egyetem kutatóorvosai: Grastyán Endre docens és Karmos György tanársegéd. — Elektrofiziológiai célokat teljes mértékben kielégítő készülék nem állt rendelkezésünkre Magyarországon. A mi gondunk volt hát, hogy megszerkesszük, amihez volt ugyan számos nemzetközi tapasztalatunk, saját elgondolásunk is, de mindezekhez konstruktőrt, segítőtársat kellett keresnünk, s meg is találtuk Szilas tanár úr személyében. Dr. Grastyán Endre elmondotta, hogy e készülék nélkülözhetetlen eszköze a kísérletes agykutatásnak, ezért elkészítése rendkívül precíz és műszakilag is komoly követelményeket állít a konstruktőr elé. — Olyan munka ez — mondotta —, amihez nemcsak lelkes hozzáállás, hanem kombinatív szaktudás, de olyasvalami is kell, amivel csak Szilas tanár úr rendelkezik. Látni, átérezni a feladat nagyságát, meg ismerni a készülék rendeltetését, melyek nélkül egyszerű üzleti érdekké silányulhat a vállalkozás. A készülék régóta és nagyszerűen betölti hivatását, de sem az intézet kutatói, sem Szilas Károly nem nyugodott bele az eredményekbe. Erről Karmos György tanársegéd nyilatkozott: — A készülék további fej lesztésén dolgozunk. Mik- rofiziológiai kísérleteinkben odáig akarunk haladni vele, hogy a méréseket szolgáló elektródot egyetlen idegsejtbe is bejuttassuk. Olyan mechanikai megoldá sokat követel ez a feladat, amelyeket eddig egyetlen kísérletünk sem igényelt tőlünk. S hol tartanak a készülék további korszerűsítésével’’ Túljutottak már a kísérletek fonákjain, s az érte járó elismerést nem méri szűk szavakkal a fiatal kutatóorvos sem. — Az új és újabb kísérletek mind korszerűbb me chanikai megoldásokat követelnek és hoznak is, ha olyan segítőtársat kapunk hozzájuk, mint Szilas tanár úr. Szilas Károlyról nem mondtam még el, hogy 65 éves, s azt sem, hogy máiéi éve nyugalomba vonult Olyan nyugalomba, íelyet egyelőre csak a gtí: rendszeres kézbesítése je lez, mert ami őt illet' semmi hajlandóságot nerc mutat még a pihenésre Hetenként egy-egy napolna is órákat tart a tech”’ kum gyakorló műhelyé': c és rendszeresen dolgozik már említett készülékek eddiginél is sokoldalúi"'' hasznosításán. Még szabadidőt is biztosított magának Aranyhegyi szőlejében Len' Moser lugast készít, ivó és permetvíznek ássa a tat, mondván, hogy: — Ez az én pihenésein kikapcsolódásom. Ilyenkot kapok új erőt, frisseséget az iskolai órákhoz és tét mészetesen a készülé’’ még rá tsabb. t"kéletesebl szerkesztéséhez is. p. Gy.
