Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

4 I960. DECEMBER 8. — napló----------------------------------------------------------------------------------­Rá kell Koszigin beszélgetése Regionnal döbbenniük... Äz USA foközzo a háborús pszichózist De. amikor a Michelin gu- miüi .vényeken a földre kel­lett lapulniuk a szabadságu­kat védelmező dél-vietnami hősök golyózápora elől — nyilván tűnődni kezdtek. Va­jon valóban a szabadság vé- delmezéséről van-e szó, vagy pedig — a Michelin-cég gu­miültetvényeiről? És ha már a kérdés felbukkan, kérdés kérdést követ és egybeáll a íelelet: De hiszen itt a népek szabadságára törő imperialista nr ~»-?.ápák érdekeiről van szó. nem pedig a szabadság­ról. Alekszej Koszigin a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke december 6-án Moszk­vában fogadta James Restont, a New York Times munkatár­sát és beszélgetést folytatott vele. Kijelentette, hogy amíg tart a vietnami háború, amíg ártatlan emberek ellen intéz­nek bombatámadást, nem le­het reális a szovjet vezetők találkozása Johnson elnökkel Ez a háború beárnyékolja or­szágaink és népeink viszonyát — jelentette ki Koszigin. Ha Önök az Egyesült Álla­mokban mozgósítják az erő­ket, mi is mozgósítani fog­juk a magunkét. Csak az a kérdés, milyen irányba for­dítsuk őket. Ha ezeket az erőket háború felé irányít­juk, ez a jövő egyik pers­pektívája. Ha viszont az együttműködés fejlesztésére és különböző vitás kérdé­sek megoldási módjának fel kutatására fordítjuk, ez me­rőben más perspektíva. Tíz- tizenötéves távlati kilátáso­kat tekintve az a legfonto­sabb feladat, hogy minden erőt a háború elhárítására mozgósítsunk. Az Egyesült Államok most merőben más irányban halad, — jelentette ki Koszigán. Az Egyesült Államok pél­dául Európában fokozni igyek szik a feszültséget, olyan lég­kört próbál teremteni, amely elősegíti a háborút, önök sze­retnék létrehozni a sokoldalú atomerőt, az atlanti-atomerőt, a Mcnamara-bizottságot. Ez azonban csak az egyik tábor erőinek összefogásához vezet. Viszont e tábor erejének min­den mozgósítása ellenünk kell, hogy irányuljon. Ez arra kész tét bennünket, hogy magunk is összeszedjük erőnket és vá­laszoljunk mindenre, amit Önök tesznek. Mi ellene va­gyunk ennek a koncepciónak, az Egyesült Államokban azon­ban nagyon erősen érvényesül. Számolnunk kell ezzel, ami­kor 10—15 éves távlati kilá­tásokról beszélünk. Hiszen vi­tathatatlan tény, hogy az Egyesült Államok évről évre fokozza katonai ‘költségvetését Szeretnénk csökkenteni kato­nai kiadásainkat, de nem te­hetjük az Egyesült Államok politikája miatt. Közölhetem önnel, hogy a Szovjetunió | Legfelső Tanácsa ülésén is be jelentettük, katonai költségve­tésünket öt százalékkal emel­jük. Akaratunk ellenére, az amerikai politikával számolva tesszük ezt. Ilymódon a 10—15 évre szóló távlati kilátások a kö­vetkező évek eseményeitől függenek. Az egyik perspek­tíva a fegyverkezési hajsza és hadikiadások növelése; ebben az Egyesült Államok a katonai hangadó, az Egyesült Államok fokozza a háborús pszihózist. A nem­zetközi feszültség növeke­dése teljes mértékben az önök műve. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke ezután meg­állapította. nagyfokú óvatos­ságra kell, hogy intsen az a tény, hogy Nyugat-Németor- szág területén atomfegyvere­ket tárolnak. Nyugat-Német- országban megvannak a szak- képpzett emberek, rendelkezés re állnak az atomfegyverek célbajutására szolgáló eszkö­zök is, egyszóval mindaz meg­van, amire egy atomháború ki robbantásához szükség van. És mindezt Nyugat-Németor- szág amerikai segítséggel érte el. A nyugatnémetek 500 000 fős hadsereget teremtettek az Egyesült Államok segédleté­vel. De milyen céllal fegyvere­zik fel önök Nyugat-Német- országot és állítják szembe ve lünk, a bolgárokkal, lengye­lekkel, csehekkel, magyarok­kal, románokkal? — tette fel a kérdést Alekszej Koszigin, Miért törekszenek arra, hogy szembeállítsák Nyugat-Német- országot velünk és barátaink­kal? önök a Szovjetnió és más szocialista országok érde­kei ellen cselekszenek, annak ellenére, hogy mi annak idején együtt harcoltunk a második világháborúban a közös ellen­ség ellen. Az Egyesült Álla­mok állandóan háborús ve­szélynek teszi ki az európai népeket; ezek a népek soha nem bocsátják meg az ameri­kaiaknak, hogy nem hagyják őket békében élni, hogy állan­dóan szítják a feszültséget. Az a meggyőződésünk — folytatta ezután Alekszej Ko­szigin — hogy a nemzeti fel­szabadító háborúk igazságos háborúk, és mindaddig tarta­nak, amíg a népek nemzeti el­nyomást tapasztalnak az im­perialista hatalmak részéről. Vegyük példának okáért Dél- Rhodesiát. Itt nemzeti felszabadító há­borúval le$z majd dolgunk. A helyi lakosság semmikép­pen sem helyezkedik olyan álláspontra, hogy „nem bán­juk, hajtsatok bennünket gettóba, vegyetek körül ben nünket szögesdróttal”. Erről nem lehet szó. Tehát az or­szág lakossága harcolni fog jogaiért. Vietnamban nemzeti felsza­badító háború folyik. Az or­szág lakói nem akarják, hogy az Egyesült Államok bábjai kormányozzák őket. Ha önök tovább harcolnak Vietnam­ban, a nép is folytatja a har­cot önök ellen. Az emberek mindenkor küzdeni fognak az elnyomás ellen, szabadságuk­ért és függetlenségükért. Nem lehet szó békés egy­másmelleit élésről a rabtartó és a rabszolga között. Egy pillanatra sem képzeljük el így magunknak a békés egy- I másmellett élést. önök talán úgy véleked­nek — folytatta Koszigin —, hogy a vietnami háború, a dominikai háború és más há­borúk az önök békedoktriná- ját tükrözi? Nézzék meg azo­kat a filmeket, amelyek tény­szerűen megmutatják, hogyan gyilkolnak le amerikai kato­nák asszonyokat, nőket és gyermekeket, hogyan állíta­nak sorba, hogyan lőnek ha­lomra embereket, önök ezt béke-doktrinának hívják? Befejezésül annyit mond­hatok — jelentette ki Koszi­gin — mi minden tőlünk tel­hetőt megteszünk azért, hogy háború ne függjön az embe­rek feje fölött, hogy a népek nyugodtan élhessenek, dolgoz­hassanak, hogy virágozzék az értelem és ne fokozódjék a feszültség. Kádár János távirata Dolores Ibárrurinak KEDVES IBÁRRURI ELVTÁRSNŐ! 70. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, pártunk valamennyi tagja és a magam nevében szívből jövő jókívánságainkat küldöm önnek, aki a spanyol kommunisták élén hősiesen és fáradhatatlanul harcol népének felszabadításáért, bol­dogulásáért, valamint a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységéért, közös ügyünk, a béke és a szo­cializmus győzelméért. Kedves Ibárruri Elvtársnő! Kívánjuk, még sokáig él­jen erőben és jó egészségben, mielőbb teljesüljön az ön leghőbb kívánsága, hogy a spanyol nép hősies harcának eredményeképpen szeretett hazája felszabaduljon a francoista elnyomás alól. Elvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Vizsgálat Lambrakisz meggyilkolása ügyében Athén: Szalonikiben véget ért a pótlólagos vizsgálat Lambrakisz baloldali képvi­selő 1963. május 22-én történt meggyilkolása ügyében. Az újabb vizsgálatot azután ren­delték el, hogy az egyik vád­Nagygyűlés Moszkvában a vietnami nép támogatására Moszkvában, a Kropotkin téren szerdán több ezer moszk- kvai gyűlt össze, hogy nagy­gyűlésen tiltakozzék az Egye­sült Államok vietnami ag­ressziója ellen. A tüntetők kézzel írott plakátokat vittek, amelyeken az Egyesült Álla­mok Vietnamból való távozá­sát sürgető jelszavak álltak. A nagygyűlés résztvevői ha­tározatukban, amelyet az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének is megüld- tek, erélyesen tiltakoztak az amerikai kormány embertelen háborúja ellen. Egy másik határozat, ame­lyet a VDK moszkvai nagy- követségének és a dél-vietna­mi nemzeti felszabadítási front moszkvai állandó képvi­seletének címeztek, leszögezi, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok eleget tesznek internacionalista köte­lességüknek és megadják a kellő segítséget Vietnam né­pének. lőtt — Kapetarasz csendőr- hadnagy — ez év nyarán olyan újabb tanúvallomást tett, amely bebizonyítja, hogy az észak-görögországi biz­tonsági szervek közvetlenül részt vettek a bűntényben. Delaportasz ügyészhelyet­tes követelte, hogy gyilkosság címen emeljenek vádat a sza- laniki rendőrség több vezető, je ellen, gyilkosságban való részvétel és hatalommal való visszaélés miatt. Delaportasz ügyészheüyettes azonban szembetalálja magát a rendőri és csendőri ható­ságokkal, amelyek koránt­sem kívánják tisztázni Lambrakisz meggyilkolásának körülményeit. Ünnepélyes külsők között rendezik « V3II atlétikai EuróPa Bajnokság d t Síi. alyulllícll küzdelmeit Budapesten Szerdán a késő délutáni órák­ban a MÁV Igazgatóság tanács­termében Nyírő György, a Ma­gyar Atlétikai Szövetség főtit­kára az atlétikai Európa Bajnok­ság előkészületeiről tartotta sport akadémiai előadását. Sportorvosok értekezlete Pécsett A Pécs városi, járási sportor­vosok, gyógytestn-evelő tanárok, sportvezetők, neves edzők, a művelődésügyi osztály részvéte­lével tartotta meg tegnap a Ba­ranya megyei Sportorvosi Inté­zet kibővített év« munkaértekez- | letét. Az értekezleten megjelent D r. Hajdú Ferenc az Országos Testnevelési és Sportegészség­ügyi Intézet igazgatója, d r. S üveges Antal, a Budapesti Sportorvosi Rendelőintézet igaz­gatója, d r. Kóbor József, a Pécs városi Rendelőintézet igaz­gatója, a megyei sporttanácsot Bödő László, az MTS Bara­nya megyei Tanácsának mb. el­nöke. a megyei KISZ bizottságot Tóth László képviselte. Az értekezletet d r. S z a 1 a i István, megyei sportfőorvos be­számoló jelentése nyitotta meg. Beszámolójában kitért a járási sportorvosok problémáira, og- lalkozott a testnevelés alóli fel­mentésekkel, melyben ’eszög’z- te, hogy országos viszonylatban Pécsett és Baranya megyében kérnek legkevesebben testneve­lés alól felmentést és a teljesen felmentettek aránya még a ta­nulók l százalékát sem teszik ki. A siker részesei a művelő­désügyi osztály, a Sportorvosi Intézet, a helyi sajtó és rádió összműködésén alapul, amennyi­ben évek óta szívós propagandát fejtenek ki a testnevelés kiváló hatása mellett. A sportorvosi vizsgálaton megjelentek száma a megyében évi 30—35 ezret tesz ki. A versenyellenőrzések, sport­orvosi ügyeletek száma eléri a háromszázat, az ismeretterjesztő sportegészségügyi előadások szá­ma pedig az évi ötvenet. A Sportorvosi Intézet résztvesz a Testnevelési Tudományos Kuta­tóintézet országos programjában is. Kitért a beszámoló arra. hogy örvendetesen lecsökkent a sport­orvosi igazolások hamisítása. — Bár negatívumként kell említeni hogy a csalások bün'etésénél nem szakszövetség jár el p <--• A játék v'1- : • - • " ............. +r"V-'íége ma már j m m engcJ érvényes sportorvosi j igazolás nélkül versenyezni. Be- j számolója végén a sportfőorvo« I Két eredeti felvételünk be-1 szédesen bizonyítja: a jenki kato-ó’ égzetesen alulmarad­tak "7 igazi szabadságharco­sok! " zemben. A december 5-i 6 i óriási ütközetben a jenki sorkatonák belekóstol­tak a vereségbe. És miközben első segélyben részesítik az élctb-n maradt társaikat, rá ke)' döbbenniük: Vieri» nban nem győzhetnek, mert nem az igazságot védik. Szerdán reggel 9 óra után a tatabányai 15/a akna 6-os számú vágatában egy. már művelés alatt nem álló bá­nyarészben szerelési munká­latokra végeztek. Munka köz­ben. ed ebe még meg nem állatott okból, súitóiégrob- banás történt. A mentési mun kólátokat azonnal megkezd­ték * A bányamentőknek 12 Megragadtuk az alkalmat, hogy néhány kérdést intézzünk a főtit­kár elvtárshoz az atlétika idő­szerű problémáival kapcsolatban. Nyírő György elmondotta, hogy az Európa' Bajnokság rendezése kétirányú, magasszintű előkészü­leteket tesz szükségessé: 1. Ren­dezés terén. 2. A versenyzők fel­készítése szempontjából. Az első Európa Bajnokságot 1934-ben magyar kezdeményezésre Torinóban rendezték. Azóta a ver senyék színvonala, a rendezés precizitása úgyszólván esetről esetre emelkedett. Legutóbb Béig rádban, a római olimpiai játékok után, egészen magas szintű, va­lósággal olimpiai méretű rende­zést produkáltak jugoszláv sport­barátaink. Ezek után a buda­pesti rendezéstől is sokat várnak, s élénk érdeklődés előzi meg a mintegy harminc európai ország részéről, a jövő évi budapesti Európa Bajnokság küzdelmeit — mondotta a Magyar Atlétikai Szö­vetség főtitkára. A Népstadion berendezéseinek korszerűsítésén keresztül, a versenybírógárda ap­rólékos kiképzése révén mindé-1 megteszünk, hogy a mintegy inna külföldi versenyező, 7—800 újság­író megelégedetten távozzon Bu­dapestről jövő szeptemberben. Bármilyen jól sikerüljön azon­ban a nagy verseny lebonyolí­tása, ha a magyar résztvevők nem szerepelnek hírnevünkhö-' méltóan, ha első helyek nem fémjelzik atlétikánkat ezen a ta­lálkozón. nem lesz teljes örö­münk. nem leszünk eléged ;'t-'-.. Ezért _ sportvezetésünk minden le­hetőséget biztosítani kíván az esélyes versenyzőknek hogy -• - vartalanul, gond nélkül kés-"‘- - ' v-k fel erre a nem min'’ napi eseményre. A sportveze'' - a felkészülésnél attól függetle­nül, hogy mindenki részére e szükséges lehetőségeket biztosír'a a versenyzőket három csopor'i- sorolja. Az első csoportba a versenyzők kerülnek. aki'-- ez évi eredményeik figyel'—»1- vételével nem kell bi’mvífa-' vagyis már biztosították helvt’k-: az Európa Bajnokságra A máso­dik _ csoportba azok a versenyző': kerülnek, akik már elértek emé - tésre méltó eredményt, de váT- tozó formájuk miatt még iga- zolniok kell, hogy érdemes k ra, hogy részt vegyenek ezeh nagy versenyen. A harmadik cm portba azok a fiatal versenyzők tartoznak, akik fejlődőkénesek.' 3 még nem tartoznak a nemzetközi élvonalba. Ezeknek a versenyzők­nek is megvan a lehetőségük, hogy részt vegyenek az Ejróoa Bajnokságon, azonban V-an ered­ményt keli ' elérniük, a—-nyel é~- o°messé v,m„c.k, he«' képvisel­jék haza „zfneit. — ' ejezte be nyilaikor rt f-gj-ai Atlétikai Szövetség főtitkára. Villányi N. 1 a versenyek beindulása előtt lepjék el a rendelőket, amikor vizsgálatuk szinte megoldhatat­lan, hanem használják ki a holt­idényeket. A művelődésügyi osztály és a gyógytestnevelők teremhiányra panaszkodtak, amennyiben 800 gyógy testneve­lés re szoruló diák gyógytestne- velésben való részesítése szám­talan nehézségbe ütközik. Igen hasznos volt, hogy az értekezleten a legkülönbözőbb szervek és sportágak képviselői vettek részt, akiknek a mun­kája szoros kapcsolatban áll a Sportegészségügyi Intézetével. Az értekezlet elősegítette, hogy a I lövőben ezek a szervek egysége' i -'’vek alapján cselekedjenek és In Lézk éjjenek mindazon p.c b- lémákban, melyek az értekezle­ten felvetődtek, s melyeknek nagyrészük — reméljük — a jö­vőben megoldódik, , | javasolta, hogy a pécsi intézet io éves fennállását megünnepel­ve az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet Pé­csett rendezze meg az országos munkaértekezletét. A háromórás értekezlet bővel­kedett tartalmas hozzászólások­ban és élénk vitát eredménye­zett. Különösen az új korcso- port-beosztás tervezetéhez szól­tak sokan hozzá, elsősorban a kézilabdázók és kosárlabdázók. Nagyon helyes javaslat született, a Sakk Szakszövetség részéről, amennyiben a jövőben kötelező­vé te-zik a sakkozók vizsgála­tát is. mert a 6—10 órás meg­feszített szellemi orodukciónak számtalan egészségügyi károso- 'Víor van. A járási snnrtorvosol-: kért** 1- a M gyei Sport-tan les vezetőjét, hasson oda körözvé- nyein keresztül, hogy a járási versenyzők ne kampányszerűen. Sújtó'égrobbanás Tatabányán bányászt sikerült kimente­niük. A tatabányai kórházba szállították őket. Köztük két bányász állapota súlyos. Sza­bó Andrást, Kardos Mihályt és Peka Ferencet azonban már csak holtan tudták ki­hozni. A szerencsémmé' kö­rülményeit a rencV' p a - nyaműszaki felügyelőség szak értőivel közösen vizsgálja. Amikor a vadonatúj egyen­ruhába beöltöztek még az USA békés földjén, azt mond­ták nekik; „Menjetek Dél- Vietnamba és harcoljatok a szabadságért.” Ezt követően megkapták modern fegyve­reiket és felvonultak Dél- Vietnam dzsungeleiben a „szabadságért”. Lehet, hogy j ezt a hazájuktól igen távolra I vezényelt jenki katonák eleinte el is hitték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom