Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-03 / 285. szám
VtlAg proletárjai, egyesüljetek! Dunámul! napló _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Ara 5« FILLÉR 1965. DECEMBER 3 PÉNTEK Csak akik megérdemlik Prémium vagy nyereségrészesedés? — Sokszor tették fel a kérdést az ipari vállalatok gazdasági és műszaki vezetői eddig. És joggal. Az elmúlt években a nyereség- részesedés rendszere és a prémiumfeladatok között nem volt lényeges összefüggés. Sőt. sokszor ellentétes irá- érdekeltséget jelentett a két ösztönzési forma. A vállalatvezető egy-két, sokszor nem az egész vállalat tevékenységét jellemző termelési mutató teljesítése mellett tört lándzsát, mert ezen múlt a prémiuma. Emiatt gyakran kevesebb lett a nyereség, mint amennyinek a létrehozására a vállalat dolgozói képesek lettek volna. A kormány határozata alapján 1966. január 1-től az iparban és építőiparban dolgozó műszaki és adminisztratív vezetők prémiumrendszere megváltozik. A változások röviden így foglalhatók össze: a vállalatok általában az eddiginél nagyobb, az 1965. évi prémium hetven százalékának megfelelő összeg felett szabadon rendelkezhetnek. Ennek az összegnek odaítéléséről a vállalat vezetői döntenek, ők iriák elő, milyen feladatokért kik kaphatnak prémiumot. A keret felhasználásába, kivételes esetekben, a pénzösszeg maximum húsz százalékáig szólhat bele a felügyeleti szerv — minisztérium, iparigazgatóság — többnyire a műszaki fejlesztésre vagy az exporttervek teljesítésére vonatkozó prémiumfeladatok előírásával. A prémiumrendszer alapvető módosítását jelenti, hogy az összeg a nyereség- részesedés alakulásától függ, tehát a vállalatok — a nyereségrészesedési napok számától függően az alapösszegen kívül még további prémiumkeretet kapnak. Ez a növekedés nem terheli a vállalatnál egyébként is felosztható nyereséget, más szóval tehát „plusz-pénz”. Itt álljunk meg egy pillanatra, az érintett műszakiak körében a rendelet megjelenése óta a legizgalmasabb kérdés: több lesz vagy kevesebb a prémium? Egy mondatban így foglalhat fűk ösz- sze: az személy szerint tőlük és a vállalat tevékenységétől függ. Mert. ha az 1965. évi nrémiumkeretet száz százaléknak tekintjük, akkor általában ennek hetven százalékát minden további nélkül megkapják a vállalatok. Az elért nyereségrészesedés: nanok után még ez emelkedhet az 1965. évi keret 199 százalékáig, tehát az idei évboz mé-ton hsrminc százalékkal több lehet a kifizetett nréminm. TTi a rendeletben, hogy megszűnik a felső határ, mert eddig az alapfizetés levfeliebb negyven százalékát tehette ki a prémium. Eev-egy különösen fontos feladat esetén a vállalat igaz- sra.téia akkora prémiumot ál- Ianíthat meg. amennyit szükségesnek ítél. nincs korlátozás. A nrémiumfeladat kiírásába és összegszerűségébe sem szólhat bele a minisztérium. Megszűnik tehát az az áldatlan állapot, hogy íumf el adatokat kellien kreálni, sokszor szinte kitalálni ahhoz, hogy jól dolgozó vezetőket jutalmazni lefTolytaiás a 4. oldala** Tizennyolcmillió forint értékű műszert kap a Pécsi Orvostudományi Egyetem TejpótSót gyárt a P5iy!ax’o Építkezés a kobaltágyú elhelyezésére Ebben az évben mintegy 18 millió forint értékű műszert kapott és kap a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Az új műszerek lehetőséget adnak az egyetemi gyógyító, oktató és tudományos kutatómunka színvonalának további fokozására. A Biofizikai Intézet ún. pa- ramágneses rezonanciamérőt kap 2,2 millió forint értékben. A műszert speciális és bonyolult mérésekre alkalmazzák. A Kémiai Intézet spektrál fotométerrel gazdagodik. Az 1,2 millió forint értékű műszer a szerves molekulák különböző tulajdonságainak tanulmányozására, ismeretlen molekulaszerkezetek felderítésére használható. Az Anatómiai és Biofizikai Intézet elektron- mikroszkópot kapott. Az Élettani Intézetet ipari televíziós berendezéssel látták el. A berendezés lehetőséget nyújt a különböző állatműtétek, vizsgálatok oktatási céllal történő bemutatására. A Szülészeti Klinika automata sterilizálót kapott, mely főként a műtéti textíliák sterilizálásánál nyújt hasznos szolgálatot. A 400 ágyas új klinikai tömbbe 9 új műtőasztalt állítanak be, 4 altatógépet, s ugyancsak 4 mesterséges lélegeztető készüléket juttattak a különböző klinikáknak. Az utóbbiakból egy a koraszülöttek számára készül. Az egyetem különböző intézményei több százezer forint értékű nukleáris műszerrel gazdagodtak. Ezek beszerzését a radioaktív izotópok mind nagyobb mérvű alkalmazása tette szükségessé. Ugyancsak a nagyértékű berendezések közé sorolható a kobaltágyú, melyet a daganatos betegségek gyógyítására használnak. Az 1,2 millió forint értékű berendezés elhelyezésére szolgáló építkezés megkezdődött a Szülészeti Klinika területén. Az idei műszerállományt gyarapítja a 2,3 millió forint értékű 4 „Éremeső“ a baranyai erdőkben A baranyai „szarvasországiban — a mecseki, a zselici és a Dráva menti erdőkben — ax ötvenedik érmesagancsú szarvasbikát lőtték már ki a mostani őszön. A Mecseki Állami Erdőgazdaságban tíz éve vezetnek statisztikát a kiváló szarvasbikákról — tíz év óta folytatnak ugyanis gondos, tervszerű vadgazdálkodást az erdészetek és ez idő alatt hozták létre az immár nemzetközi hírnévnek örvendő vadállományt A statisztika szerint eddig 13 aranyérmes, 19 ezüstérmes és 24 bronzérmes bika került terítékre a „szarvas ország” területén. Az idei év kimagaslóan jó — országosan Is a legjobb — volt itt: öt szarvasbika agancsát minősítette a bírálóbizottság aranyérmesnek, majdnem annyiét tehát, mint az elmúlt évtizedben összesen. Valamennyi aranyérmes agancs súlya meghaladta a tíz kilogrammot, sőt a sasréti rezervátumban lőtt röntgenkészülék, kiegészítő berendezés, illetve laboratóriumi felszerelés is. A felsoroltakon kívül még sok műszerrel gazdagodott az egyetem. Amint az egyetem gazdasági igazgatóságán közölték, 1966— ban, az előzetes tervek alapján, az intézmény körűibe1"'! ugyanannyi értékű műszert kap, mint az idén. Rohtműbőrijnyár épü- Pécseit A könnyűiparban az 1966, illetve az 1967-es tervév beruházásainak előkészítése során külön csoportosították azokat, amelyek közvetlenül és hathatósan hozzájárulnak a külkereskedelem export árualapjának növeléséhez, illetve az import csökkentéséhez. Ilyen úgynevezett fizetési-mérleg javítását célzó beruházásokra 70 javaslatot nyújtottak be a vállalatok, s a gazdaságosság, a legnagyobb devizabevétel és egyéb körülmények mérlegelése után 35-öt fogadtak el jövő évi, Illetve 1967. évi megvalósításra. Ezek között szerepel a Pécsi Bőrgyár rostmű bőrgyára. 70 millió forintos költséggel létesül az az üzem, ahol feldolgozzák majd a bőriparban keletkező hulladékot. A Phylaxia premix üzeme borjútápszert gyártó részleggel bővült. A korszerűen berendezett üzemben a porainké, új készítményből évente ezer tonnát készítenek. Éz a mennyiség 50 ezer borjú neveléséhez elegendő. Magnó a föld alatt Egyedülálló kísérletek a sújtólégkitörés előrejelzésére Reformtankönyvek Ax 1966—1967-es oktatási évben az általános iskolákban befejeződik a reformtanter- vek és -tankönyvek bevezetése. Az utolsó — negyedik — ütemben a VII. osztályosok megkapják az új orosz-, történelem-, valamint számtan- mértan könyvet. A nyolcadikban új lesz a magyar olvasó, a magyar nyelvtan, a történelem, az orosz, a számtan- mértan, a fizika, a kémia, a földrajzkönyv és a földrajzi munkafüzet, továbbá az énekzene. Ezek a könyvek mind tartalom, mind kiállítás szempontjából korszerűbbek a régieknél, s már a csökkentett tananyagot foglalják magukban. A gimnáziumokban a reformtankönyvek bevezetésének második ütemére kerül sor 1966—1967-ben. A régi első osztályos könyveket valamennyi tárgyból újjal cserélik ki. A Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának munkatársai évek óta kí‘ értekeznek a bányászkodás főveszélyét jelentő sújtólégkitörések megbízható előrejelzése érdekében. Masszi Dénes geofizikus mérnök a közelmúltban ezzel kapcsolatban egy újszerű eljárás kipróbálását kezdte meg: hangszalagra rögzíti a bányabeli zajokat, melyekből aztán analízis útján kiszűrhetők azok a kőzetfeszültség- változásból eredő teszthangok, melyek minden esetben megelőzik a gázkitörést. Kőd dl a mecseki völgyekben Erb János felvétel A tröszt három legjelentősebb üzemében: István-aknán, Zobákon és Pécsbányán a termelő munkahelyeken rendkívül érzékeny hangfelvevő műszereket helyeztek el. Az egyedülálló kísérlet annak a törvényszerűségnek a felismerésén alapszik, hogy a gázkitörések az emberi fül által ugyan nem érzékelhető, de műszerekkel rögzíthető teszthangjelenségekkel járnak. Ä munkahelyeken Piezo-elektro- mos műszereket helyeztek él, melyek egy tranzisztoros rendszerű erősítővel felszerelt érzékelőfejhez kapcsolódnak. Az érzékelőfej által észlelt zörejeket a telefonhálózat segítségével egy védett helyen elhelyezett magnetofonkészüléken hangszalagra rögzítik. A kísérletek fél év óta folynak Az állandóan működő, lassú fordulatú magnetofonok pontosan regisztrálják a földalatti zajokat. Egy-egy szalag 24 órás időtartamra elegendő. A felvett jeleket minden 24 órában lehallgatják és kiértékelik. Az eddigi tapasztalatok biztatóak. A készülék segítségével már több esetben sikerült pontos erőrejelzéseket kapni a küszöbön álló gázkitörésekkel kapcsolatban. A hangszalagra rögzített kőzetfeszültség-változásból eredő teszthangok eredetüket nézve kettősek: egyrészt a gáztevékenységgel, másrészt a korszerű bányaműveléssel kapcsolatosak. Az előrejelzés teljes megbízhatósága érdekében most e kétféle zaj pontos megkülönböztetése érdekében folynak kísérletek. * szarvasbika trófeája 12 kiló 63 dekát nyomott. Ez már a negyedik tizenkét kiló feletti agancs, amely itt „termett” — ezt megelőzően 1955-ben, 1959-ben és 1963-ban jegyezték fel a baranyai „szarvasország” nevét a világ legjobb bikáit megörökítő vadászkró- nikákbao.
