Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
A magyar balett útjai M integy másfél évszázada a függetlenségi harc, a nemzeti öntudat erősödésének feszültséggel teli éveiben született meg a magyar nemzeti balett. Újjászületett: 1945 viharos tavaszán. Budapest utcáin még füstölögtek a romok, de az Operaház már új szezonra készült 1945. április 22- en mutatták be először Bartók „Fából faragott királyfi”- ját és Ravel „Boleró”-)&l. limesen ma már a világon talán egyetlen balettszínház, mely ne játszotta volna Bartókot, de a magyarok „Fából fargott királyfi” és „Csodálatos mandarin” előadása topábbra is kiemelkedik a sokféle színpadi vr zat közül. Bartók nem látha t .a meg művének színpadi megvalósulását, életében a hivatalos körök betiltották a Csodálatos mandarin előadását. A Ma gyár Operaház csak a felszabadulás után fedezhette fel a modern balett — koerográfia számára e nagyszerű zeneművet. És ha ma, negyven évvel a Mandarin megírása után végre ismerni és becsülni kezdi a világ Bartókban nemcsak az új idők zseniális zeneszerzőjét, de a balett nagy reformátorát is, abban nagy szerepe van e kiváló együttesnék. Bartók művedben csodalatos teljességgel valósul meg Nővérré eszméje; a zene nein kísérője, maga is nagy elentőségű tényezője a balett-előadásnak, mely emocionálisan gazdagítja és közelebb hozza a nézőkhöz a koreográfia mondanivalóját. Harangozó Gyula 1945-ös . Mandarinja” először valósítja meg a színpadon ezt a bartóki célkitűzést. Harangozó Gyulával 1945 után új színek tűntek fel a magyar balettművészetben. Harangozó igyekezett köze- ebb hozni az előadásokat Magyarország mai életéhez, a magyar folklórhoz, eredeti témák feldolgozására ösztönözte a zeneszerzőket. Jórészt az ő munkájának eredménye, hogy a múltté lett Becs utánzása, a biedermeyer-stílus ízléste. -ensége. Eddig mintegy tizenöt balettet vitt színre, melyek közül nem egy a ma- _gyar koreográfia örökbecsű darabja marad. Ilyen pl- a „Furfangos diákok” c. Jókai novellából készült tánckép Farkas Ferenc zenéjével A balett, főszereplője a zajos, színes sokaság, mely a népi koreográfia mély ismeretével színrevitt tánook és népi játékok keretében jelenik meg. Az első magyar talajon született nagy balett, a Kenessei Jenő zenéjére írt „Keszkenő” is nagyszerű példája annak, hogyan gazdagíthatja a népi tánc a klasszikus koreográfia nyelvét. Sikeresen fejleszti a népi balett műfaját az Operaház színpadán Harangozó Gyula tanítványa, Vashegyi balettmester. Az általa színrevitt „Bihari nótája” (Kenessei zenéjével) nagy lépést jelent előre a magyar nemzeti balett kialakításának útján. Felhang- zanak az előadáson Bihari cigányprímás Liszt és Beethoven által is megcsodált melódiái, a zenében és táncban egyaránt nagyhatású népi kompozíció jön létre a klasz- szikus balettiskola szabályainak következetes betartásával. Van még egy név a magyar balett történetében, mely olyan drága a magyaroknak,- mint nekünk A. J. Vagano- váé. Nádasi Ferencre gondolok, a koreográfusra és pedagógusra, aki huszonöt évet adott életéből a magyar balett fiatal erőinek nevelésére. Ma a Budapesti Operaház színlapján a balettelőadások főszerepeiben Nádasi tanítványait fedezhetjük fel: Kun Zsuzsát, Lakatos Gabriellát. Füliyp Viktort. Az Enrico Cehetti pétervári iskolájában Anna Pavlovival, Tamara Karszavinával, Mihail Fokinnal együtt tanuló Nádasi Ferenc maga is nagyon jó táncos. Elhivatottságára nézve azonban pedagógus. Igazi Pedagógus, akj tanítványait nemcsak a balett technikájára hanem az alkotó gondolkodásra is megtanítja. A Nádasi iskolájában tanultakra alapozhatja eredet.: kompozícióit Harangozó Gyula és kísérletezhet Eck Imre. a fiatal „Sopiana” balettegyüttes vezetője. P écs ma már nemcsak műemlékeiről és az ország első egyeteméről híres. A mindösz- sze ötéves együttes ismertté tette ennek a magyar városnak nevét szerte Európában Eck Imre alig múlt harminc éves, mind fiatalok az együttes tagjai is, műsorok zömét fiatal magyar szerzők egyfel- vonásos darabjaiból állítják össze. A pécsi balett különös varázsát éppen ez a fiatalság adja: az ifjúság bája. a frissesség és közvetlenség. Első műsorok három balettből állt: „Az iszonyat balladája” — „Variációk egy találkozóra”, „Concerto a szivárvány színeire”. Szokolaí balettje, az „Iszonyat balladája”, a háború borzalmait átélő ember szenvedéseiről szól. A „Variációk egy találkozásra” zenéjét a magyar népzenét jól ismerő Vujicsics Tihamér írta, aki itt mégis a jazz nyelvéhez és ritmusához fordul. A kompozíció hősei egymást kereső mai fiatalok: a Fiú és a Leány. Hidas balettje, a „Concerto a szivárvány színeire” szimbolista elemeket használ fel. A gazdag fantáziájú koreográfus a Jó és a Rossz harcáról beszél itt kifejező képi nyelven, ügyesen hangolva össze a mozgásokat, a kettősök érdekes kompozícióit teremtve meg. Elek művészete közei áll Mihail Foki- néhez; hozzá hasonlóan arra törekszik, hogy a balett hagyományos kifejezési eszközeit a „szép” megteremtésén túl — az „értelem” és „eszme” szolgálatába állítsa. Egyaránt merít ihletet a természetből, a zenéből és a képzőművészetből. Színpada külsőleg csaknem teljesen dísztelen, nyoma sincs a részletek kínos- pontosságú megjelenítésének. Megbízik nézőjében gondolkodásra készteti. Az elmúlt évek legérdekesebb produkciói ilyen szempontból Ránki György „1514- es parasztfelkelés” és Maros Rudolf „Bányászballada” című darabjai voltak. A „Bányászballadában” a koreográfus ember és természet harcát ábrázolja mély költőiséggel. A bányászok a föld mélyére szállnak, hogy megszerezzék kincseit. De a természet ellenáll.. . Jelképes alakként szerepelnek a balettben a szén és a tűz megjelenítői. Az „1514-e$ parasztfelkelés” színrevitelére a nagy magyar forradalmár festőművész, Der- kovits Gyula fametszet-sorozata ihlette Ecket. Nem kevésbé érdekes a fasiszták által meggyilkolt Radnóti Miklós emlékének szentelt „Oly korban éltem” című kompozíció Szőllősi zenéjével. Ismét a háborúról van szó. De még az „Iszonyat balladájában” az emberi szenvedések álltak középpontban, az ú; balett fő témája a költői szerelem. Az erős. tiszta érzés győz azok embertelensége felett. akik „nemcsak parancsra öltek”. A „Parancs” című balettben (Bukovi zenéje) annak a pilótának lelkiismereti tragédiája kap társadalmi és emberi indoklást, aki ledobta az első atombombát Hirosimára. De nemcsak a tragikus témák jellemzőek a Pécsi Balettre. A Couperin zenéjére összeállított „Etűdök” c. tánckép finom eleganciája, a választékos költői táncmozdulatök együttese csipkére amié keztet. Kialakulhat olyan vélemény hogy Eck Imre lenézi a klasz. szikus hagyományokat. Ez nem így van. A klasszikus iskola továbbra is a táncos mindennapi munkájának alap ja marad. Csak a klasszikus balettiskola bázisán kísérletezhet Elek Imre is. Művésze te rokon Grigorovics. Golej zovszkij, Jakobszon, Belszkh munkáival. Az ország felsza badulása után ledőlt a fal. mely elválasztotta a magyar balettművészet mestereit szov jet kollégáiktól. 1949-ben V Vajnonen rendezte a Budapesti Operaházban a „Diótö rőt”, majd színre vitte a „Pá rizs lángjait”, melyet ma f játszik az Operaház. 1951-ben A. Messzerer rendezte Buda pesten a „Hattyúk tavát”, t következő évben R. Zaharov mutatta be a ..Bahcsiszeráji szökőkutat”. melyben elősző csillogtatta meg nagyszerű képességeit Kun Zsuzsa és Havas Ferenc. 1959-ben N. Aniszimova új felfogásban vitte a budapesti közönség elé a „Gajánát” 1962- ben L. Lavrevszkij, T Nyikitina és L. Poszpehin segítettek átültetni az Operaház színpadára a szovjet balett büszkeségét, a ..Romeo és Jú liát”. 1963— 64-ben Magyarországon dolgozott a Szovjetunió népművésze, O. Lep esinszká- ja. aki a balettintézet egy egész végző évfolyamát készítette fel. Nyolc növendéke közül hetet azonnal szerződtettek az Opera ház balettkarához. A várnai Nemzetközi Balettfesztiválon is megálltát helyüket Lepesinszkája tanít ványai: Forgács József második, Kékesi Mária és Geszler György harmadik helyezésért eL T öbb mint száz éve irta a magyar balett egy lelkes hive: „Szilárdan hiszem, hogy idővel nálunk is megjelenik egy zseniális balettmester, ki a nemzeti tánc hagyományaira támaszkodva nagy művészi magasságokba emeli a magyar balettet. Ha van magyar opera, lennie kell magyar balettnek is.” A .jövendölés beteljesedett G. Cselembityko (Megjelent a Teatr című folyóiratban.) Bemutatjuk: BENCZE GYÖRGY Bencze György a Jókai utcai Általános Iskola rajztanára, munkásságát elsősorban a pedagógia területén fejti ki. Kevés szabadidejében és a nyáron megnyíló képzőművészeti munkatelepeken rajzol, fest. Témakörében gyakoriak a gyermekek életéből vett jelenetek, gyermekportrék é- városképek. Változatos technikával dolgozik, nagy gondot fordít a tartalomnak megfelelő forma keresésére. A rajzpedagógusok kiállításain rendszeresen résztvesz Felnőttek oktatása Jugoszláviában Jugoszláviában az utolsó két évtizedben elért nagy eredmények ellenére még mindig komoly gondot okoz a felnőttek elemi iskolai oktatása. Érezteti hatását a múlt súlyos öröksége. Szerbiában 1866-ban a lakosság 95,8 százaléka, 1911-ben pedig 78 százaléka írástudatlan volt. A nagyarányú analfabétizmus itt egészen a II. világháborúig fennmaradt. Azóta nagy eredményeket értek el az írástudatlanság felszámolása terén, de még 1961-ben is egész Jugoszláviában a lakosság 19,7 százalékának nem volt teljes elemi iskolai végzettsége. Ugyanekkor a közép- és felső- okú oktatás résztvevőinek zárna 2,1 millióról 3,7 millió- ■a nőtt. Az ország új hétéves távlati terve előirányozza, hogy 50 éves korig bezárólag az ország minden lakosával elvégeztetik az elemi iskolát. Mindegyik elemi iskolának éppúgy feladata lesz a felnőttek, mint a gyermekek oktatása. Immár harmadszor rendezték meg az országos grafikai biennálét. A mostani, a miskolci seregszemlén hetvenkét művész, kettőszázhuszomégy alkotását mutatják be. Képünkön: Részlet a kiállításról. cAíuia Seghers 65 éoes Sárga vászonkötés, rajta kékszínű betűkkel a szerző neve és a könyv címe. Így festett Anna Seghers első könyve, amely Gustav Kiepen- hauemél jelent meg. 1928- ban háromezer példányban. Seghers — mindössze ennyi állt a köteten, keresztnév nélkül és sokan azt hitték — férfi írta. Annyira férfias volt a kisregény — A Szent Rar barai halászok felkelése címmel később magyarul is megjelent — témája, stílusa, hangvétele. Egyébként felvett név Seghers. Az akkor huszonnyolc éves szerző igazi neve Netty Reiling volt, pontosabban Doktor Reiling, nem az orvostudományok, hanem a filozófia doktora. Egy mainzi képkereskedő lánya. Dr. Netty Reiling, azaz Anna Seghers első könyve mindjárt nagy vitát kavart és jelentős sikert aratott: megkapta az azévi Kleist-díjat érte. Következő muníkája, első nagy regénye 1932-ben jelent meg — emigránsokról szólt, akik a fehér terror elől menekülnek saját hazájukból — és egy évvel később, 1933- ban, már a hitleri—göbbelsi könyvmáglyára került. Az írónő pedig osztozott regényhősei, az emigránsok sorsában: a Harmadik Birodalom fokozódó terrorja elől Párizsba menekül. Máig leghíresebb regényé' A hetedik kereszt-et a harmincas évek végén írta. A Franco-fasiszták ostroma alatt tartott Madridban kezdett hozzá a regényhez és 1939 végén fejezte be regényét, amely végül is New Yorkban látott napvilágot először, angolul, 1942-ben. Párizs német megszállása után Anna Seghers két gyermekével illegalitásba vonult, majd a megszállt területről Dél-Franciaországba szökött onnan pedig Mexikóba hajó zott. A várakozás szorongató megalázó, reményteljes és csüggesztő napjait, heteit írta le nagyszerűen Tranzit című. magyarul nemrég megjelent regényében Miközben gyermekeivel együtt Mexikóban élt, férjét a Pétain-kormány a Le Vemet-i intemálótáborba zárta. A hetedik kereszt röviddel az angol nyelvű kiadása után németül is megjelent, a mexikói El Libro kiadónál, amely később a Tranzit-nak is teret adott. Berlinben 1946- ban jelent meg első ízben a regény, amely azóta az NDK- beli Aufbau Verla,gnál már háromnegyedmillió példányban látott napvilágot. Anna Seghers 1947-ben visz- szatért Németországba, annak demokratikus felébe, 1951 és 53 között műveinek gyűjteményes kiadását jelentette meg az Aufbau Verlag. Végül 1962-ben, a Német Szövetségi Köztársaságban is akadt kiadó, amely bátorkodott Anna Seghers-művet megjelentetni: A hetedik kereszttel, a Tranzittal és egy kétkötetes novellagyűjteménnyel ismertette meg a nyugatnémet olvasókat. Anna Seghers a századdal együtt született, november tűén ünnepli 65. születésnapját. Ekkor jelenik meg új elbeszéléskötete, A gyengék ereje. Munkáit a világ minden kul- túmyelvére 'efordították czpr- te a világon mindenfelt lazánkban is, óriási olvasóközönség várja újabb műveit
