Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

8

napló

1965. NOVEMBER III

Az MB I mérkőzései ulán

nyilatkoznak a Dózsa és a Komló vezetői, játékosai, szurkolói

Mai sport vnííwoi*

Egy héttel ezelőtt fejeződtek be ■a ábdarúgó-bajnoivsag küzdelmei az NB I-ben. Érdekes, izgalmas főzések követték egymást. A szurkolóknak az egyik forduló örömöt, a másik bosszúságot hozott. A bajnoki év kétségtelenül a Dózsának sikerült jobban, a lila- fehérek a 7. helyen végeztek az NB I-ben, a komlóiak izgalmas harc után kiestek a legjobbak közül. A vezetők, edzők, szurkolók. iárékosok most értékelik csapataik' teljesítményét, de már a jövőre is gondolnak. Ez derül ki az alábbi nyilatkozatokból is.

Ppcsi Dózsa

V/ edző: *

Orczifalvi István

Az 1964-ee esztendő után úgy érzem előrébb lépett a . csapat. A hetedik hely azt jelenti., hogy a kétéves többletmunka gyümölcse kamatozott az együttesnél. Főként a tavaszi idényben sikerült oly összetételű csapatot pályára kijelenem, mely beváltotta a szerep éséhez fűzött reményeket, ösz- szei már nem ment oly lói a játék. ennek voltak objektív és szubjektív okai. A labdarúgásban nincs megállás, a játék állandóan fejlődik, szinte mérkőzésről-mérkőzésre új elemek vetődnek fel stílusban, taktikában és egyéb vonatkozásban. A változó feladatokhoz és a miagyar labdarúgás legjobbjai közötti helytálláshoz megfelelő játékosanyag is szükséges. Ügy gondolom, ha a jelenlegi kulcsembereinket újabb tehetségekkel egészítjük ki, a jövőben is eredményesen képviselhetjük az NB I-ben Pécs város színeit.

V vezető:

Bácsván János

— idénykezdéskor 26 pont megszerzését ■; tűztük a csapat elé. A célkitűzést, izáz százalékban teljesítették a fiuk, szereplésükkel elégedettek vagyunk. Az őszi idényben gyengébben szerepel- tüiík, néni egy játékosunk hosz- szabb-.övidebb ideig sérült volt töob játékosunk megnősült, formaingadozások is voltak. F.gy-két mérkőzésen a várakozáson alul maradt a csapat teljesítménye. Dorog. Győr, az Üj pesti Dózsa elleni találkozókon a balszerencse is mellénk- szegődött, ha ezek nincsenek, még előrébb is végezhettünk volna a bajnoki táblázaton. *

megvalósítani, mert sorozatos sérülések jöttek közbe. Nem volt bő választék, s egy-egy ember kiesése pótolhatatlannak bizonyult. Az együttesünk nem egyszer így is kitűnő eredmények elérésére bizonyult alkalmasnak. Persze születtek váratlan vereségek is két vasárnapon nem voltunk képesek egyformán jól játszani. amit a kiesés veszélyétől eredő idegállapot magyaráz. A csapat helyzetét megnehezítette a sorsolás is. A hajrában öt mérkőzés (Üjpest, Pécs. Győr. Tatabánya. Honvéd) közül csak a győri volt a kökönyösi pályán, ezzel szemben az ózd ötből négyet otthon játszott, s egyszer ment idegenbe, a már kiesett Szegedhez. A Dorog is akkor került szembe a SZEAC-cal, amikor annak már mindegy volt. . . így a tervezett 10 pont kevésnek bizonyult

A vezető:

Farsang György

— A szakosztály vezetésében előfordultak hibák, úgy érzem azonban törekvésünk mégis arra irányul, hogy minél jobban szerepeljen a Bányász. Fegyelmi ügyek, edzőkérdés és más problémák is nehezítették munkánkat. Az NB I. B-be kerültünk ugyan, de töretlen lendülettel dolgozunk, hogy becsülettel, a várakozásnak megfelelően szerepeljünk. Az 1— 4. hely megszerzése nem lesz könnyű, mert a többi csapat is tudja, hogy most adódik alkalma a feljutásra, az NB 1-be való visszakerülés nagyrészt a játékosokon, a csapaton és a szakvezetésen múlik, de sokat tehetnek a szurkolók is. Az őszi idényben a szurkolókkal kialakult egészséges kapcsolatot tovább szélesítjük. erősítjük és együttes erővel elérhetjük a célt: visszajutni az NB I-be.

A játékos:

Garai József

— Kiesésünk egyik döntő oka. hogy a sok új játékos beállításával lassan kovácsolódtunk össze. Hiányzott a csapategység és a jó

csapatszellem is. Amíg a tavaszi szezonban csak 3 mérkőzésen (Tatabánya, MTK, Győr — 2:0, 3:1, 1:1) játszottunk kiemelkedően, addig ősszel 6 találkozón (Csepel. Salgótarján, Szeged, Ferencváros, Ózd, Győr — 3:1, 1:1, 2:2, 1:1. 2:0, 4:1) bizonyítottuk, hogy nagyszerű eredményekre is képesek vagyunk. Ez azonban nem volt elég . . . Most már a jövőre gondolunk! Ezidő ‘szerint — Rozmis kivételével — együtt maradunk. Teljes elszántsággal mondhatom, mindent elkövetünk, hogy jövőre visszakerüljünk. Tudjuk, hogy minden meccs rázós lesz, tudjuk, hogy 6—8 csapat igen jó játékerőt képvisel, ezért már így is készülünk ... Az 1—2. hely megszerzését tűztük ki célul!

A szurkoló:

Bálint András

— Azzal kezdem, hogy miért is estünk ki. Nos először: a rossz tavaszi teljesítmény után az őszszel is volt néhány olyan mérkőzésünk, amikor mindenképpen nyernünk kellett volna. Ilyen pl. a balszerencsés salgótarjáni 1:1, az MTK elleni rossz játék (0:2), a Dorog elleni egyfélidős hajrá (2:2), vagy a Péccsel szembeni fájó vereség (0:1). Másodszor: a riválisok feltűnő pontszerzési hajszája az utolsó fordulókban. Pl. a Dorog győzelme a Vasas, a Szeged ellen, vagy az Ózd sikere a Pécs, a Szeged, a Tatabánya és a Honvéd ellen . . . Harmadszor: egy-egy nagyszerű fegyvertény után elért gyengébb vagy rossz játék hatására mi, szurkolók is elvesztettük türelmünket. Ezzel együtt még a jól sikerült mérkőzéseken is elmaradt a csapat buzdítása. A B-közép mindezt tétlenül szemlélte . .. Most azonban nem a kesergés segít, hanem az erők összefogása! Ha a csapat együtt marad (erről a szakvezetés biztatóan nyilatkozik!), és mi Is segítjük, bízunk abban, hogy egy év után újra ünnepelhetünk, visz- szakerülünk az NB I-be.

V játékos;

Vajda Liajos

■ —- va^/óá. csapat

a iie;,óaI*L negyet c&j erős es luegyeiiisaxyozott jáu..Ls„eju mezőnyben értük el. Tény, hu gy ősszel syengeDúen

ihéiit .» )aiék, egy rendkívül nehéz . ; tjecnes sorozat — gondolom c. , u«ií>. Verenc/áros es Újpesti ouzsa elleni veresegekre — -•analog is megviselt bennünket. A sérülések, formaingadozások. a szakvezetést az egyes csapatré- szes. megbontására ken yszerí tettek. s mint ez ilyenkor tenni

szokott, az összteljesítmény, a

csapatmunka sínylette meg a változásokat. Végeredményben a tavasszal' szerzett 15 pontot össze! még ll-el toLdottuk meg, amive) a kitűzött célt elértük.

A szurkoló:

Pelczer László

Jól szerepeitek a fiúk. Nem ének egyet azokkal a szurkoló- társaimmal. akik többre vágytak. Kétségtelen voltak olyan periódusok a csapat idei szereplésében írté ./ék némi bosszúságot okoztak, de nem szabad elfelejtenünk, ez volt az első esztendő, am.kor nem voltak: kiesési gondjaink, nyugodtan. szinte páholyból néztük a kiesés elleni küzdelmet, a csapat szakvezetése jó kezekben van, Orczif<..vi István több esetben bebizonyította. hogy jószemű és hozzáértő edző. A csatár Kincses válogató •• hátvéddé való ..átképzé- és az ugyancsak csatár Kon- rá í fedelet sorba állítása jó húzás volt A csapat több első vonal- bei fiatal játékossal rendelkezik, bízom abban, hogy a tervbe vett erő, • 'Csekkel a jövő évi együttes idő? lobban fog szerepelni.

flmri oi ti it»\axz

romaedzés a Tanárképző Főiskolán. Farkas György edző és tanítványai.

Labdarúgás: NB II. mérkőzések: Pécsi BTC—Pápa. BTC-pá- lya 14.00, Kaposvári Kinizsi- Pécsi Bányász, Kaposvár 14.00, Zalaeg érszegi Dózsa—PVSK, Zalaegerszeg 14.00. NB IU. mérkőzések: Pécsi Ércbányász—Nagymányok. Uj-Mecsekalja 10.00. PEAC—Nagykanizsai VTE. Ifjúsági stadion 10.00, Lovászi—Mohácsi TE, Lovászi 14.00. Megyei mérkőzések: Pécsszabolcs—P. Vasas, Pécsszabolcs 14.00, P. Kinizsi- Szigetvár, Helyiipan pálya 9.30. P. Dinamó—Hidas, Erőmű-pálya 10.15, P. Postás—Bóly, Postás-pálya 9.30. Vasas I. Bányász—P. Előre, Vasas I. Bányatelep 13.30, P. Szikra—Siklós, Kokszmű-pálya

9.00, P. Porcelángyár—Mágocs. Poroelángyári-pálya 9.00.

Kézilabda: MNK mérkőzések: Pécsi Bányász—Újpesti Dózsa, férfiak, Pécsújhegy 11.00. Elektromos —Pécsi Bányász, nők, Budapest

11.00, Komlói Bányász—Bp. Spartacus. férfi. Komló 10.30.

Kosárlabda: NB L mérkőzés: Bp. Honvéd—PVSK, férfiak, Budapest 11.30. NB II. mérkőzések: MTK—P. Tanárképző, férfiak, Budapest 14.00, Szekszárd—Szigetvár, nők, Szekszárd 11.15.

Teke: NB EL. mérkőzés: Pécsi Bányász—Pécsi Szikra, férfiak. Bányász pálya 14.30.

Torna; Országos H. osztályú felnőtt férfi és női felnőtt bajnokság, a Pécsi BTC és Tanárképző nők. Tanárképző férfi csapatainak részvételével. Budaoest.

15.30.

Birkózás: Országos ifjúsági kötött fogású bajnokság, a legjobb pécsi versenyzők részvételével. Kecskemét 10.00.

Asztalitenisz; NB I mérkőzés: Szegedi Kender—PEAC, férfiak. Szeged 8.30. NB H. mérkőzés: BTC—SZÖVOSZ. nők. BTC-terem

9.30.

Téke: NB í. mérkőzés: BTC— Szeged, nők, BTC-pálya 9.00. NB n. mérkőzés: Bp. Cserzők—BTG. férfiak, Budapest 10.00.

Röplabda: NB LL mérkőzések: Pécsi Dózsa—Fővárosi Autóbusz, férfiak. Tüzér utca 11.00, PEAC— MAFC, nők, PEAC-pályák 9.00. )

Ökölvívás: NB n. mérkőzés: PVSK—Nagykanizsai Dózsa, PVSK- csarnok 11.00. Országos ifjúsági csb.: PVSK—Várpalota, PVSKcsarnok 9.30.

Tanácskoztak a kommunista sportvezetők

Az országos, és megyei kommunista sporiaktíva után Pécsett, Komlón és a járásokban is megtartották az aktíva értekezletet. Megtárgyalták a testnevelési és sportmozgalom társadalmunkban elfoglalt helyét, szerepét és időszerű kérdéseit. A testnevelési és sportmozgalom két éves fejlődése lehetővé tette, hogy megvitassák az elmúlt idő eredményeit, feltárják a hiányosságokat és a további feladatok megszabását a párt által megjelöltek alapján.

Közös ügy és az összefogás jegyében:

A tanácskozáson részt vettek a helyi pártszérvek képviselői, tömegszervek vezetői, sportot szerető gazdasági vezetők, kiknek feladata és felelőssége a testnevelési és sportmozgalom fejlesztésének elősegítése.

A beszámolók, — melyeket vitaindítóként tartottak — általában helyesen értékelték a helyzetet és rámutattak azokra a feladatokra, melyeket a párt szervezeteidnek, a sportmozgalomban dolgozó kommunistáknak az elkövetkezendő időben meg kell oldani. Tisztázták, hogy miért felelősek a pártszervek és miért felelősek a sportszervek.

A határozatok végrehajtása:

A testnevelés és sportmozgalom helye és szerepe társadalmunkban, megszabja a pártszervek és tömegszervezetek feladatait. Jogosan Vetődtek fel, hogy a párt, az MTS, a szakszervezet, a KISZ, a tanácsok, az MHS, a népfront titkárság, stb. által eddig a sportra hozott határozatait, melyek speciális feladatokat is szabnak sportvonatkozásban, végre kell hajtani következetesen. Minden szerv újból tanulmányozza át a párt és a felettes szervek által hozott határozatokat és helyileg ezt hajtsa végre, illetve hasznosítsa. A közös ügy érdekében fogjanak össze, dolgozzanak együtt a helyes sportpolitika érvényesítésében. Bi zr

I a s*izö:

Szőcs János

— Amikor iúlius elején ä csapathoz kerültem. legelőször a zéiziláK csapatszellemet kellett entíoohoznom, másodszor o’yan ti lust, szerkezeti f.o - : t kislakján!. me*v • legjobb: . e3 * l>’eH s átékosállománynak. A 4—2—4

zohba-n nem érett be, rövid volt íz idő az átállásra, s ezt a sziszemét azért sem sikerült teljesen

A kezdők mai rovatában a huszárnak több gyalog elleni jái tékát mutatjuk be néhány poraj pás végjáték tanulmánnyal.

I Mindenekelőtt utalnunk kell a kezdők anyagának július 25-i rovatára, amelyben a huszár egy gyalog elleni játékának alapeseteit mutattuk be. Nyilvánvaló, hogy több gyalog ellen csökkennek a huszár esélyei, mert arány lag korlátozottak a lépés lehetőségei. Amennyire hasznos és igen gyakran finom manőverezéseket tesz lehetővé az .,L” alakú lépés, éppannyira hátrányt is jelent ez a „rövidléptű” mozgása, mert sokszor lemarad a vezérré szaladó szabadgyalog mögött. Persze érvényesíthetők a huszár sajátos lehetőségei a végjátékokban. de kétségtelen, hogy az eredményes hadakozásához kedvező állások is szükségesek. Sőt, — mint látni fogjuk —, még az a körülmény is befolyásolja az esélyeit. hogy világos, vagy sötét kezdi-e a lépéseket. (Az állásokkal kapcsolatban ismételten utalunk arra, hogy helyszűke miatt csak az alaolevezetéseket tudjuk ismertetni, amelyekből azonban sokféle változat lehetséges. A közölt bonyolítás az ellenfél legjobb védekezését és az erre adott választ mutatja be).

Az 1. sz. állás SALVIO (1634) végjátéktanulmAnyai Világos Kit,

He8; sötét Kh2, gy:g6 és h3. Ebből az állásból — sötét király korlátozott mozgása folytán — bármelyik fél kezdi a játékot, a huszár mattolni képes, a) 1. Hf6, g5 2. Hg4-f, Khl 3. Kfl, h2 4. Hf2 matt! Sötét lépéseinek felcserélésével ugyanez a matthoz vezető lebonyolítás, b) 1. —, Khl 2. Hf6, Kh2 3. Hg4+, Khl 4. Kfl, g5 5. KÍ2, h2 6. He3, g4 7. Hfl, g3-f 8. Hg3: matt!

A 2. sz. állás K. JENISCH (1837) végjátéktanulmánya: Világos Kfl, í Hf3; sötét. Khl, gy:f4 és h3. Eb- ,

ben az állásban sötét király épp ! olyan korlátozott a mozgásában, j mint az előbbi állásban és az \ egyedüli huszár — ismét tanulságos .manőverezésekkel — be tudja mattolni. 1. He5!, Kh2. Kf2, Khl 3. Hg4 f3 4. Kfl. f2 5. Hf2+, Kh2 6. He4. Khl 7. Kf2, Kh2 8. Hd2, Khl 9. Hfl, h2 10. Hg3 matt!

A 3. sz. állás. J. MENDHEIM (1S32) ! végjáték tanulmánya: Világos Kfl. j Hfß; sötét Khl, gy:e6, f4, g5 és h3. |

Ez a végjáték azért rendkívül ér- | dekes, mert bizonyítja, hogy ked- j vező állás és pontos játék esetén négy(!) gyalog ellen is nyerhet az egyedüli huszár. 1. Hg4. f3 2. Kf2. e5 3. He5:. Kh2 4. Hg4 4*. Khl 5. Kfl, f2 6. Kf2:, h2 7. Hé3, g4 8. Hf5, g3-f 9. Hg3 matt! íme, ez a végjáték is szemléltetően tanúsítja, hogy a sakkban szinte

minden lehetséges, mert a gyalogok anyagi erőtöbblete sem volt képes ellensúlyozni a sötét király kedvezőtlen elhelyezkedését és mozgáskorlátozottságát.

A 4. sz. állás RABINOWITS végjátéktanulmánya, amelyben sötét indul és világos huszár pontos játéka csak a döntetlenhez ele- 1 gendő. Állás: Világos Ke7, Hcl; ! sötét Kc8, gy:e4 és f5. A lépések: , 1. —, f4 2. Hb3! (2. He2-ne f3 ; nyer!) 2. —, f3 3. Hd2!, r2 4. Hfl | és döntetlen! Ugyancsak döntet- I lenhez vezet a 2. —, e3 3. Hd4 is! •k

! A kezdők 21, sz. feladata az

| alábbi kettes.

K. MAKOVSKY

Chess Monthly 1882.

tm te

m* i ?

n ni w

i *§' ü

I"

ŐÉ

m

Világos; Kf8, Vb4, Ba5, gy:e3 (4 figura). Sötét: Kd7. Fc8, gy:c7 figura).

Világos indul és ^ második lépésben mattot ad.

Beküldési határidő november 21. A kezdők 20. sz. (HAVEL) feladványának megoldása: 1. Bg4!

tosltsák azt, hogy saját tömegeik sportolási igényei is ki legyenek elégítve. Ott ahol nincs sportegyesület a KISZ, vagy a szakszervezet szervezze a sportmozgalmat, biztosítsák az igények lehetőség szerinti kielégítését. Teremtsenek lehetőséget a sportegyesület későbbi megteremtésére.

A nők bevonása a sportba:

Ha a megyei összesített számoltat nézzük, vagy egyes egyesületeket, elmondhatjuk, igen komoly eredményeket értek el a nők sportba való bevonása terén. Szép számban sportolnak nők a szigetvári kosarasoknál, a mohácsi evezősöknél, a nagyhar- sányi kézilabdázóknál, a Pécsi Bőrgyár szakosztályaiban, a Siklósi Kesztyűgyár és a Sörgyár munkahelyi tornáján, stb.

A labdarúgás mellett már sok helyen kezd tért hódítani a kézilabda, a kosárlabda és az atlétika. Ezekben a sportágakban számszerűleg és minőségileg is1 elismerésre méltó eredmények mutatkoznak.

Mégis, az értekezleteken jogosan úgy vetődött fel a kérdés, hogy a nők részvétele a testnevelési és sportmozgalomban még nem megfelelő, a lehetőségek ezen a téren csak kismértékben vannak kihasználva. Egyik fontos feladatnak szabták meg tanácskozások, a nők minél nagyobb számban való bevonását a testnevelés és sportba, valamint a vezetésben való részvételre. Úgy érezzük, hogy a nőtanácstól részvevő vezetők is segítséget nyújtanak ehhez az elkövetkezendő időben a többi tömegszervezetekkel együtt.

Igények és lehetőségek:

A tanácskozásokon fölszólalók és az élet is azt bizonyítja, hogy a testnevelés és sport vonatkozásában is nagyobbak az igények, mint a lehetőségek. A fejlődés elismerése mellett mégis felmerültek olyan problémák, melyeket — a hozzáállás és szemlélet megváltoztatása után — meg lehetne szüntetni.

Elismeréssel beszéltek az állami támogatásról, a tanácsok és egyes vállalatok, intézmények anyagi támogatásáról. Ugyanakkor felvetették és példákkal tá-, masztották alá, hogy egyes területen komoly nehézségeket okoz az anyagi eszközök hiánya. Például a szigetvári járás termelőszövetkezetei a sportegyesületeknek 36 000 Ft támogatást ígértek, melyet költségvetésbe be is vettek. Mégis októberig ösz- szesen 3000 Ft-ot adtak a sportegyesületeknek. Többen felvetették, hogy azok az üzemek, intézmények, melyeknek nincs sportegyesülete, dolgozói máshol sportolnak, sportcélra semmit sem fordítanak. Ezek lerendezése sokat segíthetne.

Vezetőségválasztó közgyűlések:

A tanácskozások nagyszerű

alapot adtak ahhoz, hogyan készüljenek fel a pártszervek és sportegyesületek a november

15-én megkezdődő vezetőségválasztó közgyűlésekre. A pártszervek felé — a Politikai Bizottság határozata értelmében — felvetették a szabad idejük nagy részét feláldozó, a testnevelés és sport fejlesztéséért dolgozó kommunistáknak ezt a munkáját ismerjék el pártmunkának.

Úgy lehet értékelni a városi, járási kommunista sportveze-1

tők tanácskozásait, hogy komoly mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az eddiginél is jobban érvényre jussanak a párt testnevelési és sporttézisei, határozatai.

Megérdemeli

kitüntetés

Néhány nappal ezelőtt Budapesten a Magyar Testnevelési és sportszövetség székilázában Egri Gyula, az MTS elnöke kitüntetéseket adott at sportolóknak, sportvezetőknek. Bognár János, az MTS Baranya megyei Tanácsának módszertani főelőadója a Munka Érdemérem bronz fokozatát kapta.

Bognár János pontosan 15 évvel ezelőtt a Pécsi Bőrgyár munkagépei mellől került a sportmozgalomba. Fiatal éveiben a BTC labdarúgó-csapatának tagjaként rendszerein sportolt, később a megyeó sportvezetés különböző formáiban megszakítás nélkül eltöltött másfél évtized alatt rendszeresen képezte magát. 1952— 53. évben a Testnevelési Főiskolán az egyéves sportvezetői iskola végén húsz sportág elméleti és gyakorlati ismereteiből vizsgázott. Azután a húsz közül a szíve mégis a labdarúgáshoz húzta, oktatói minősítést szerzett.

A becsületes munkában eltelt tizenöt esztendő 1951-ben kezdődött. 1951 a kezdő évszáma annak a két nagy élménynek is. amire Bognár János ma talán a legszívesebben emlékezik vissza. Az egyik a kézilabdasport zászló- bontása Baranyában, a másik a falusi szpártákiád versenyek beindulása, amely a tömegsport egyik jelentős bázisa azóta is a megyében.

— 1951. előtt egy szigetvári és még előbb a BTC női kézilabda-csapatairól hallottunk valami keveset Ebben az évben kezdődött Baranyában a szervezett kézilabda élet. Fiattal volt a sportág, fiatal an- najc művelői és ugyanolyan fiatalok a vezetői. Mondhatnám, hogy a vezetők abban az időben a csapatokban küzdő kézilabdázókkal voltak azonosak. Ezeknek a vezetőknek a sportág iránti szeretete tizenöt esztendő elmúltával is fiatalos maradt. Tizenöt év után viszont országosan Ismert NB 1-es és jó NB ll-es csapataink vannak. szervezett és színvonalas megyei bajnokságunk, sőt ifi bajnokságunk is és nincs olyan járás, ahol a kézilabdát ne Ismernék és ne szeretnék1.

A másik ilyen élménysorozat a falusi szpártákiádokkal függött össze.

— Annak ellenére, hogy Baranya ipari jellegű megye, ahol az üzemi és vállalati sportkörök a tehetséges fiatalok nagy tömegeit foglalkoztatják. a falvak részére is maradtak lelkesedők, sportolni akarók. Az első évben a 19 megye közül a harmadik helyet szereztük mfQ és azóta is adnak ezek a tomegversenyek utánpótlást a minőségi szakosztályok részére. Igaz ugyan, hogy a megye csapata már nem végzett olyan előkelő helyen. de nekünk nem Is a helyezés volt a fontos, hanem az. hogy évenként újabb ezreket mozgassunk meg a falvakban.

Ez tehát a két 1951-es eredetű nagy élmény! Ezekben a szervező munkákban is részt vett Bognár János és másokban is. Nem kis büszkeséggel említi az uszodák közti viadalokat, amelyekben évről évre versenyeznek a 33 méteres uszodákkal rendelkező községek és már 15 a létszámuk. Szívesen emlékezik ő is vissza a pécsi NB I-°s ’abda- rúgó-csapat sok év előtti szervezésére, a munkahelyi testnevelés meghonosítására, a minőségi sport utáfipótlását elősegítő nyári megyei és központi táborozásokra, amely során e nyáron például Baranya közel negyven tehetséges 14—15 éves gyereket küldött Tatára.

Bognár János munkájának legdöntőbb részét a megyei szakszövetségekkel alakítandó kapcsolatok képezik. A húsz sportszövetség és a velük való kapcsolatok nélkül Baranya nem lenne ott a sport terén, ahol van, vidéki viszonylatban az élen.

— Amikor Egri elvtárs Pesten megszorította kezemet úgy éreztem, hogy rajtam keresztül Baranya több kitűnő sportmúnkásával is kezet fogott — mondotta Bognár János,

T. Z.

I