Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

tML NOVEMBER 13. napló 5 Vita a szocialista falu egészségügyi problémáiról A tízéves jubileumát ünneplő KÖJÁLL köszöntése A Magyar Higiénikusok Társasága Déldunántúli Ta­gozata, a Baranya megyei KÖJÁLL tegnap délelőtt fél tíz órai kezdettel tudomá­nyos ülést rendezett Pécsett, a Városi Művelődési Házban, a KÖJÁLL 10 éves jubileu­ma alkalmából. Az ülésen több mint száz baranyai, du­nántúli, budapesti, miskolci közegészségügy területén dol­gozó orvos, pedagógus, tanácsi vezető és más érdekelt vett részt. Dr. Kishonti Tibor, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya vezetőjének megnyitója után dr. Szűcs Endre, a Ba­ranya megyei KÖJÁLL igaz­gató főorvosa ismertette in­tézményük tízéves munkás­ságát. Dr. Berki Lajos, az Országos Közegészségügyi In­tézet tudományos munkatársa a Magyar Higiénikusok Tár­saságának vezetősége, dr. Ba­kács Tibor professzor és Ha­bán György főtitkár nevében, dr. Páter János pécsi egye­temi tanár a Higiénikusok Társasága Déldunántúli Tago­zata nevében köszöntötte a közegészségügyünk fejleszté­sében, megjavításában sokat fáradozó, tevékenykedő jubi­láló intézményt. A dr. Páter professzor el­nökletével folytatódó ülésen dr. Berki Lajos A szocialista falu kialakításának higiénés problémái címmel tartott elő­adást. Részletesen szólt a kér­dés megoldását akadályozó nehézségekről, azok elhárítá­sának módjáról, és sürgette a szocialista falu higiénés nor­máinak kialakítását. Dr. Róna Borbála kandidátus, az OKI tudományos munkatársa A bő- bú ayermekek testi és szel­lemi fejlődésének vizsgálata címmel számolt be arról a tu­dományos felmérésről és kut­yásról, amelyet a múlt év tavaszán tartottak meg az említett község iskolásgyer­mekei körében Kiemelte, hoav Osonsrád megyei Szék kit*»«. '-«T-ciigken is tartottak hrse^i.^ vizsgálatokat, s az ősszel ?onlítás — úgy a testi, fdő’nrns'plentón Várható Időjárás szombat estis-: erősen felhős idő, több­felé eső. nyugaton helyenként havaseső, havazás. Mérsékelt, időnként megélénkülő szél, a hőmérséklet főként keleten csökken. Várható legalacso- nvsbb éjszakai hőmérséklet mínusz 3—plusz 3, nyugaton helyedként 1—2 fokkal mí­nusz 9 fok alatt. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet plusz ?—plusz 7 fok között. mind a szellemi fejlettséget tekintve — Bólynak kedvez. Dr. Szalontay István, a Megyei KÖJÁLL helyettes ve­zetője dr. Berki Lajos előadá­sához kapcsolódva ismertette a szocialista falu higiénés problémáinak speciális bara­nyai vonatkozásait, az apró­falvas települési viszonyokat, az ebből eredő nehézségeket, a körzeti központok kialakí­tásával járó gondokat, a meg­oldás útját. Ezt követően dr. Jeckel Klára, a Megyei KÖJÁLL higiénikus orvosa számolt be a bólyi óvodások körében tartott egészségügyi stb. vizsgálatok eredményei­ről, melyek a dr. Róna Bor­bála által megkezdett kutatá­sok kiterjesztését jelentették. Dr. Németh János mohácsi járási főorvos a szocialista te­lepülésviszonyok kialakításá­nak járási vonatkozásait ele­mezte felszólalásában. Nagy figyelmet keltett Kisjakab La­josnak, a Bólvi Állami Gaz­daság igazgatójának hozzászó­lása, aki elmondotta, hogy ők a szociális-egészségügyi jutta­tások bővítését, javítását olyan eszköznek tekintik, amely közvetve a termelést is fokozhatja. Elmondotta, hogy több elavult rendelet akadá­lyozza őket ebbeli tevékeny­ségükben, előfordul például, hogy — különböző kötöttsé­gek miatt — nem tudnak ele­gendő új lakást építeni, s pénzüket olyan épületek fel­újítására kénytelenek fordí­tani, amely nem mindig cél­szerű és kifizetődő. Nyomaté­kosan aláhúzta, hogy náluk, a 4 ezer állathoz 6 állator­vos is van. míg a tízezer dol­gozónak, illetve családtagnak egyetlen üzemi orvosa sincs. Hangoztatta, hogy az egész­ségügyi felvilágosítást fokozni kell, mert a dolgozók higiénés műveltsége nem megfelelő. Hasonló értelemben nyilat­kozott Bősz József, a bólyi községi tanács elnöke is. Fü- löp József, a Bólyi Általános Iskola igazgatója arról be­szélt, hogy milyen szerepet játszhatnak a pedagógusok az egészségügyi felvilágosításban. Fehér Gyula, az OKI egész­ségügyi főmérnöke a szocia­lista falu egészségügyi nor­máinak kialakítását sürgette, s beszámolt az e célért folyó munkákról, A vitát dr. Páter János professzor foglalta ösz- sze és zárta be. A tudományos ülés részt­vevői ma kerekasztal konfe­renciát tartanak, amelyet dél­előtt fél tíz órakor rendeznek meg a Mohácsi városi Ta­nács nagytermében. számos külföldi és hazai meghívott jelenlétében. A tanácskozáson az 1965, évi dunai árvíz egész- ségügyi-közeeészsésügyi ta­pasztalatait vitatják meg. Cél: a biztonság fokozása Bőrül a György-aknai kísérleti telep Bányamozdonyok a robbantótérben 120 métere- kísérleti akna A Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya pár évvel ezelőtt kísérleteket kez­dett a bányászati berendezé­sek, villamos- és diesel-moz­donyok sújtólégbiztosságával kapcsolatban. Mint köztudott, a mecseki szénmedence üze­meinek többsége metánveszé­lyes. A műszaki berendezé­sek, szállító és vontató esz­közök korszerűsödése a sújtó- légbiztossági vizsgálatok ki- szélesítését, a gépek ellenőr­zését is szükségessé tette. üzempróba inetánKoncenirációban A szénpor- és sújtólégrob­banások megelőzésével foglal­kozó kutató csoport számára György-aknán kísérleti tele­pet rendeztek be. Itt épült fel az ország első diesel-moz­dony vizsgáló kamrája. A tröszt üzemeiben száz fölött van a föld alatt dolgozó moz­donyok száma, melyek mű­szaki meghibásodása súlyos katasztrófát okozhat. A ku­tatócsoport által kidolgozott sújtólégbiztossági ellenőrzés lényege: a mozdonyokat 9 szá­zalékos metánkoncentrációban üzemeltetik a földalattinak megfelelő leterheléssel. Négy évi előkészítő munka elismeréseképpen az Országos Bányaműszaki Felügyelőség 1964. júniusában működési engedélyt adott a telep szá­mára, s azóta üzemszerűen végzik a mozdonyok ellen­őrzését. Évente egyszer min­den bányamozdonyt megvizs­gálnak. Súlyos veszélyt rejtenek a földalatti villamos szerelvé­nyek, kapcsolók, csatlakozá­sok és telefonkészülékek, A földalatti üzemekben jelenleg 5000 ilyen készülék üzemel. A kutatócsoport a metánrobban­tópróbával valamennyi nyo­másálló tokozású villamosbe- rendezést megvizsgálja. Növekvő porveszélv A termelés gépesítése, a tö­megtermelő munkahelyek lét­rehozása növelte a szénpor­képződést. ugyanakkor az ed­dig alkalmazott szénporrob­banás elleni eljárások fokoza­tosan hatástalanná válnak, il­letve csak hatalmas anyagi ráfordítással biztosítják a meg felelő védelmet. A kutatási osztály szénoorrobbanást meg előző csoportja a tröszt kilenc aknaüzemének teleprésmintái- ból 62 szénporfajtát állított elő, s megvizsgálta ezek rob­banókészségét, Megállapítot­ták, hogy 10 százalék illótar- talom felett rohamosan nö­vekszik a szénporok robbanó­képessége, amit még súlyo­sabbá tesz az a körülmény, hogy az illótartalom növeke­désével csökken a porok gyul­ladási hőmérséklete. A laboratóriumi vizsgálatok után most Valóságos viszo­nyoknak megfelelő környezet­ben robbantó próbák követ­keznek. György-aknán befe­jezéshez közeledik az ország első és egyetlen kísérleti tá­rójának építése. A táró a nap­szinten helyezkedik el, 20 milliméteres vaslemezekből ; készült. Hossza jelenleg 60 ; méter, a közeljövőben azon- < ban újabb 60 méterrel bővül. ! Szelvényszélessége két méter. < A kísérleti táróban a föld < alatti munkahelyeken előfor- < dúló viszonyok mesterségesen < előállíthatók. Csilléket, szer- í számokat és különböző bá- j nyászati berendezéseket he­lyeznek el a szénpor és me- < tán-koncentrdcióban. A kisér- > leti táróban lejátszódó esemé- , nyékét műszerek tucatja ellen S őrzi Mi okozza a robbanást? i Milyen minőségű szénpornál milyen annak hatása? Mi Íven eredménnyel lépnek közbe a különböző fékező berendezé­sek? Ezekre a kérdésekre ke­resnek válasz! az itt folyó kn serietek során » mtíszaMa fe!e!«$$^ p Á György-aknai kísérleti te­lepen a tervek szerint rend­szeres robbantási bemutatókat szerveznek majd a tröszt mű­szaki dolgozói részére. A ta­pasztalatok szerint ugyanis sokan nem ismerik a sújtó­lég hatását s ennek következ­tében nem is érzik a meg­előző rendszabályok betartásá­nak fontosságát. A negyed évenként sorrakertilő sújtólég robbantási bemutatók szak­mai és ismeretterjesztő szere­pük mellett erkölcsi hatá­sukkal talán azt is elérik, amit rendeletekkel és szabá­lyokkal oly nehéz biztosítani: hogy mindenki felelősséget éfezzen társai biztonságáért ... Te levizi óm ff so* BUDAPEST 17.35: Hírek. 17-40: ötszáz ifjúsági klubot. Közvetítés a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem klubjából. 18.10: Kibernetika. Mi a .ne­gál!' visszacsato1«.'.#?”. 18.40: A tv jelenti. Aktuális rij'ort- műsor 19.20: Esti mese. 19 30: Tv-híradó. 19.50- ilobby. í'áz darabból —. egv darab. 2j 95; A svéd syufa Tv játék. 2í n: Ói rk usz E i 1 m-összeá '• iítás. 21.10: Tv-híradó ?. kiadás. BELGRAD 10.00: lskola-tv 17.40: Mi van hol. 17.55: iioki Po..i. Gyermekműsor 18.10: Nt.'i muzsika 18.25: Műuorismert tés. 18.30: Tv-újdonságok. 18.45: M. Danojlics: „Hogy áll az ügy?” 19.25: A. Popt- vlcs: Mikor én kicsi volta»', 19.40: Reklámműsor. 19.54: Jó éjszakát, gyerekek. 20.00: Tv-híradó. 20 30: Dzsessz mu­zsika. 20.40: Időgép. 21.10: Szemben a fóná lóságokkal. 22.00: Danny Kaye bemuta­tója. 22.50: Hírek. Kritika nevek nélkül... A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 198? XI. 13-i, szombati műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Sz-erb-horvát nyelvű műsor Munkások. Arcképek a Be ré­mén di Cementgyárból, összeál­lítás. — Szórakoztató zene. 18-00: Német nyelvű műsor Thomas Mannra emlékezünk. Hans Weil irodalmi összeállí­tása. 18.30: Magyar nyelvű műsor Hallgatóink kérésére. Zenés ösz- szeállítás. — Közben: A Ma­gyar Játékfilm Szemléről jelent­jük. 19.15: Dél-dunántúli híradó 19.30: Válasz a hallgatóknak. 19.35: Könnyű dallamok 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Balett-est (dél­után 3 órakor) Ady bérlet. Az anya (este fél 8 órakor) Somfay b érlet. ZENE: Li*=zt'tÄrem: A Pedagógusok Sz^kszerve^'e Nevelők Háza Pé­cs} Kamarakórusa és a Buda- n-sM HVDSZ Szilágyi Erzsébet Női Kamarakórusa hangversenye (este 7 órakor). MOZI: Park: Kérem a panaszkönyvet (fél 5, fél 7, fél 9). Petőfi: Magyar Játékfilm Szem­le díszelőadásai: A tizedes meg a többiek (szv. 6). így jöttem (szv. fél 9). Kossuth: Kérem a panaszköny- vet (10). Amerika, Amerika I., II. (szv. 5. fél 9. dupla helyárral). Híradó Mozi (a Kossuth film­színházban): Magyar híradó. 22. világhíradó. Krisztus és az em­ber (Riói öböl). Kárpáti medve. Előadások 12 órától 2 óráig foly­tatólagosan. Gyárváros: A kőszívű ember fiai I., n. (szv. szí. 4. dupla helyárral). Zsolnay K. O. Hurrá nyaralunk (5, 7). Pécsszabolcs: A szép Antonio (szv. 5, 7). Csak 16 éven felülieknek! Mecsekalja: Foly­tassa Kleo! (szv. szí. 7). Meszes: A szultán fogságában (4). Vasas II.: A cselszövők gyűrűjében (szv. 7). Mohács: Hölgyeim vigyá­zat (szv. 6. 8). Szigetvár: Magyar Játékfilm Szemle díszelőadása: A tizedes, meg a többiek (szv. 8). Szenllőrinc: Legény lakás (szv. 7). Csak 16 éven felülieknek! Sásd: Muhtár hozzám (szv. 7). Siklós: Magyar Játékfilm Szemle díszelő­adása: így jöttem (szv. 8). Selv- lye: Robbantsunk bankot (szv. 7). Harkány: Az éjszaka világa (szv. szí. 7). Beremend: Egy nő a ha­jón (szv. 7). Bóly: Vörös és fe­kete I., n. (5, dupla helyárral). Csak 16 éven felülieknek! Má- gocs: Max Linder társaságában (7). Pécsvárad: Robbanás (szv. 7). Az állam? gazdaságokban befejezték a kukoricatörést Az időjárás miatt két héttel eltolódott kukorica betakarítást a napokban fejezték be az állami gazdasá­gokban. Az árvíz okozta károk összesen 1300 kataszt- rális holdat tesznek ki — a bogádmindszenti és a szen- tegáti állami gazdaságok területein —, itt lesilózták a termést. A 17 800 katasztrális holdon hét és félezer ember, a terület közel 40 százalékán pedig 44 kombájn dol­gozik. A gépi törés mennyiségből 200 vagonnyi morzsolt kukorica már megszáradt, 500 vagonnyit műanyagfóliák­ban tárolnak. A kombájnok után a kukoricaszár a föld­be került és azonnal megindult az őszi szántás és az alapműtrágyázás is. Az állami gazdaságok 40 szárító be­rendezéssel rendelkeznek. A várható termésátlag májusi morzsoltban 20—21 métermázsa, de előfordulnak kiemelkedő eredményeik, például a Szentlőrinci Tangazdaságban 33—34. a Bólyi Állami Gazdaság 6500 katasztrális holdas területén 26 métermázsa a termésátlag. A nedvességtartalom az el­múlt évekhez képest magasabb, 33—35 százalék. Előadás a drezdai képtárról a Pécsi Fiatal Utazók Klubjában A Német Demokratikus Köz­társaság budapesti Kulturális és Tájékoztatási Irodájával közösen rendezi meg legköze­lebbi összejövetelét november 14-én, vasárnap este 6 órakor a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében a Pécsi Fiatal Utazók Klubja. A klubesten Telepy Katalin művészettörténész, a Nemzeti Galéria munkatársa a drez­dai képtárról tart színes dia- "pozitívok vetítésével illuszt­rált előadást. Az előadáshoz kapcsolódik a Városi Könyv­tár kiállítása a művelődési ház előterében. Azokat — a drezdai képtárra vonatkozó és más — művészettörténeti ki­adványokat mutatják be, ame­lyek kölcsön vehetők a Váro­si Könyvtár művészeti könyv­tárából. összeállították a té­mával kapcsolatos könyvek és diafilmek jegyzékét Is. Sőt a helyszínen is lehet vásárol­a ni művészettörténeti kiadvá- í nyokat. Az előadás után ismertetik! az EXPRESS Ifjúsági és Diák < Utazási Iroda 1966. évi NDK- beli társasutazásait. Azokra már a klubesten is lehet je-; lentkezni. Az érvényesített < tagsági igazolványok sorszá­ma alapján kerül sor az utol­só negyedévi ajándék-társas­utazás kisorsolására. Majd a klub külföldön járt tagjai be­mutatják útjukon készített kisfilmjeiket. NDK-ról Kosa j László, Franciaországról Für- í tös László mutatja be filmjét. < A klubest résztvevőinek a í Doktor Sándor Művelődési í Ház társastánc-klubjának tag- \ jai bemutatják a külföldön ( megismert új táncot, a let- kisst. Majd a Fegyveres Erők ■ Klubja ifjúsági klubja öttagú í tánczenekarának műsorára a J közönség is bekapcsolódik a ’ táncba. Azt mondják, akkor hite­les a kritika, ha címre szól, vagyis ha nevén nevezzük a gyereket. Igen ám, de eh­hez a címzők is kellené­nek. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat 3-as sz. üzemének dolgozói, akik ugyan elmondták vélemé­nyüket a valamennyinket érzékenyen érintő problé­mákról, de nevüket nem voltak hajlandók aláírni. Szó sem lehet róla! — tiltakoztak. — Semmi értel­me. Próbáltuk mi már sze­líden is, haragosan is szá- monkérni a vezetőket, nem segítettek rajtunk. Leg­utóbb két hete, a termelé­si tanácskozáson is szóvá- tettük, de példázatokkal vá­laszoltak. Mi volt ezen a termelési tanácskozáson? A dolgozók közül valaki szóvátette, hogy az öltözőt, a fürdőt nagyon ideje volna már rendbehozni. Nyakukon a tél, nincs meleg vizük, nincs egy rendes öltözőjük, ahol ruhát válthatnának. A ta­nácskozáson jelen volt a vállalat vezetősége is, és egyikük „sajátos” módon válaszolt az elhangzott bí­rálatra. — Tegyük fel jóember, hogy magának öt gyereke van, és mindegyiknek ka­bátot kellene vennie télre. Mit csinálna maga, ha csak egy télikabátra van pénze? De elhangzottak kevésbé csavaros válaszok is. Ilye­nek: — Valamikor a paraszt­nak jó volt az is, ha mun­ka után az árokban mosta meg a kezét. Elurasodtunk, emberek... Akadt a dolgozók között, aki érvelésként „naiv” szem­pontokra hivatkozott. — És mi lett volna ak­kor, ha tíz üvegház helyett kilencet építünk? A tizedik árán rég elkészülhetett vol­na a fürdőnk... > Erre aztán tényleg nem volt nehéz válaszolni. jmber. mi a beruházás. Ugye, nem. Miért szól akkor bele olyan dolgokba, amihez nem ért? A „jóember” nem adta meg magát mindjárt és ha bizonytalan hangon is, de olyasmit mondott, hogy sze­rinte a jó beruházásban ben­ne foglaltatik a szociális lé­tesítmény is. Válaszra sem méltatták. — Hát ezért nincs értel­me, hogy a nevünket meg­említse — zárkóztak el sor­ban az emberek. — Annyit érnénk el vele, hogy egyen­ként osztanák ki a porción­kat, kinek ijesztgetéssel, ki­nek ennél Is rosszabbal... Hadd mondjam el hát sa­ját véleményemet a „fürdő­jük”-ről. Megnéztem kívül- > belül, s arról is tudomást ! szereztem, hogy a KÖJÄLL ", már megelőzött hasonló ' szemlével. Azt mondják- i jegyzőkönyvet is készítettek í a látottakról, így hát vál- í lalnom kell a kockázatot. ! hogy az én laikus megái- ] lapításaim itt-ott nélkülö- J zik majd a szakmai alapos- > Ságot. | Megpróbálom hát leírni a , „leírhatatlant”. Képzeljenek J el egy olyan üzemi fürdőt, \ öltözőt, amelyben a legele- j mibb feltételek is hiányoz- '3 nak a tisztálkodáshoz. A' ] folyosószerű, rendkívül szűk. { kényelmetlen és jéghideg > odúkban néhány hidegvizes csap, hidegvizes zuhany jel- - zi csak a helyiség rendel­tetését. Van ugyan egy nyolc-tízhektós gőzbojleruk, de használhatatlan. Állító­lag lyukas, és évek óta nincs annyi „kerete” a vál­lalatnak, hogy behegesztes­se. Mint ahogy arra sincs, hogy az IFA furgonnak el­nevezett roncs tehergépko­csijukat újjal vagy használ­hatóbbal felcseréljék. An­nak a vezetője volt az egyetlen, aki megnevezte magát. Bosnyák Mátyás. — Hiába is hallgatnám el a nevem, a kocsimról úgyis rám ismernének. Megmutatta közelről is a „kocsit”. Az eső bever, a szél besüvít a vezetőfülke ablakain, de az ajtaja és a karoszériája is olyan álla­potban van, amelyre jobb híján azt lehet mondani, > hogy az egész tákolmányt * csak a „szentlélek” tartja ( egészben. í — Ebben a kocsiban szál- j lítom a virágokat, növénye- j két, de a vállalat szenét, ( téli tüzelőjét és öt üzemünk- ? nek az ebédet is. Ha nem gépkocsiról és > nem üzemi fürdőről volna > szó, akkor nyugodt lelkíis- £ merettel jellemezhetnénk < középkori állapotnak a Iá- í tottakat. De a húszadik szá- > zadban élünk és nem utol- j sósorban szocialista társa- s dalomban, ahol az ilyen ál- ; lapot tűrhetetlen, megen- ; gedhetetlen. Különösen olyan J állami vállalatnál, ahol az S éves kereskedelmi forgal- s mat milliókban számolják, 1 és ezek a milliók évről év- j re növekednek. Nem aka- > rok én is a „naivság” vádja > alá kerülni, mégis megkoc- ! káztatom, hogy a hetekkel \ ezelőtti termelési tanácsko- c zás „névtelen* felszólalója í mellett szavazzak. Egy oko- > sabb, körültekintőbb beru- $ házásba szerintem is bele- < fért volna a dolgozók által l évek óta hiányolt legele- > mibb szociális létesítmény. í P. Gy. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom