Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-11 / 266. szám
Tegnap este Ax MSZMP Baranya megyaj Bizottsága és a Mcsgysi Tanács Lapjai XXII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK ünnepélyesen megnyitották a magyar játékfilm-szemlét Díszelőadás a Petőfi moziban Az Iszony ősbemutatója Felavatta k a pécsi benzinbontó-berendezést Felavatták a pécsi ideiglenes benzinbontó berendezést, tegnap déli 12 órakor, a Pécsi Gázmüvekben. .4 meghívottak között ott volt dr. Lőrincz Imre, a nehézipari miniszter helyettese, dr. Rugási Endre, az MSZMP pécsi városi bizottságának titkára, Bencze László, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. Gócz Béla a Pécs Városi Tanács VB elnökhelyettese és számos szakember. Dr. Lőrincz Imre miniszterhelyettes avatóbeszédében méltatta azoknak a szerveknek, illetve műszaki és fizikai dolgozóknak fáradozását, akik létrehozták nagyon rövid idő alatt a berendezést azért, hogy a város gázellátásán .javítsanak. További jó munkát kívánt a Gázművek igazgatójának, Bereczky Istvánnak, illetve az üzem dolgozóinak, majd üzemeltetésre átadta az új berendezést.xTegnap este T órakor ünnepélyesen megnyitották a magyar játékfilm-szemlét. A Petőfi moziban egybegyűlt közönség melegen üdvözölte a szemle művészvendégeit, színészeket, filmrendezőket. írókat, zeneszerzőket, a filmszakma képviselőit. A megnyitó beszédet Palkó Sándcrr elvtárs, Baranya megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke mondta. A megyei tanács végrehajtó bizottságának nevében üdvözölte a megjelent vendégeket és a díszelőadás közönségét, majd így folytatta: Törőcsik Mari a megnyitó vendégei között — Amikor felmerült a magyar játékfilm-szemle megrendezésének gondolata, örömmel vállaltuk a vendéglátó házigazda és a rendezőtárs szerepét. Tettük ezt azért, mert reméljük, hogy a szemle hasznosan szolgálja művelődéspolitikai céljainkat, eszközeivel hozzájárul a magyar filmművészet szocialista irányú fejlődéséhez. Alkalmat nyújt a szakmai köz,véleménynek arra, hogy felmérje film- művészetünk jelenlegi állapotát. az arra érdemes törekvések támogatása érdekében, s ugyanakkor a közönségnek is lehetővé teszi, hogy egy csokorban gyönyörködhessen az elmúlt esztendő legjobb filmalkotásaiban. Néhány szóban méltatta Palkó elvtárg a magyar filmművészet utóbbi időben elért hazai és nemzetközi sikereit. — A magyar játékfilmszemle — mondotta azután — jelentős alkalma lehet a filmművészet alkotói és a közönség találkozásának is. A tömegek nevelését, szórakoztatását vállaló szocialista művészet alkotóinak figyelniök kell a közönség véleményére, hiszen a társadalom megbízásából, a közösségi célok* szolgálatában, a társadalomnak hozzák létre maradandó művészi alkotásaikat. Ha pedig ez így van — az alkotóknak nem lehet közömbös azoknak a véleménye, akik számára a művek megszületnek. A megnyitó a továbbiakban foglalkozott a közönség ízlésnevelésének néhány problémájával, hiányosságával, majd Palkó elvtárs kifejezte azt a reményét, hogy a művészek és a közönség találkozása mindkét fél számára hasznos lesz. Utalt arra Palkó elvtárs, hogy a szemle egyelőre kísérletnek is tekinthető, s hogy remélhetőleg ez a rendezvény, sorozat kiindulópontja lehet egy nagyobbszabású. hagyományossá váló játékfilm szem le megrendezés írnek. Végezetül pedig a következőket mondotta: — A társadalmi és a szakmai zsűri minden tagjának felelősségteljes és eredményes munkálkodást, minden művészvendégnek sok sikert és emlékezetes, kedves élményeket, a kritikusok népes táborának hasznos tanulságokat, a közönségnek jó szórakozást iúvánok. A rendezőknek pedig azt, hogy nehéz feladatukat zökkenőmentesen oldják meg. E gondolatok jegyében a magyar játékfilm-szemlét megnyitom. Ezek után Herskó János, a Magyar Filmművészeti Szövetség nevében szólt néhány szót. Köszönetét mondott az anyagi és erkölcsi támogatásért, majd így folytatta: — Azt szokták mondani, hogy mi művészek hiú emberek vagyunk. Van aki ezt bevallja, van aki tagadja. Mi bevalljuk, hogy jobban esik, ha dicsérnek bennünket, különösen akkor, ha ezt a dicséretet kicsit meg is érdemeltük. Az elmúlt időszak néhány eredménye, sikere, azt bizonyítja, hogy a magyar filmművészet megérdemli a dicséretet. Ha azonban csak eredményeinket akartuk volna bemutatni ezen a szemlén, nagy hibát követtünk volna el. Problémáinkról, nehézségeinkről, hibáinkról is szeretnénk itt beszélni, amilyen problémánk például a közönséggel való viszony. Elmondotta, hogy a közönség ízlése, tetszése vagy elutasítása még nem mindig esik egybe a művészek törekvései- val, a tényleges értékekkel. S ez nemcsak a közönség hibája. — Ezért a legtöbb, amit várunk ettől a szemlétől — mondotta — az, hogy ne csak mi mondjuk el a vászonról véleményünket, hanem meghallgassuk, meghalljuk végre a közönségét is. Ugyanakkor örülünk annak, hogy közelebbről megismerkedhetünk a pécsi, baranyai közönséggel, amely mindig vagyon fogékony volt a művészet iránt. S ha mindazt a tanulságot, tapasztalatot, amit itt szerezni remélünk, később felhasználjuk alkotásainkban, a szemle eredményes volt. A közönség tapssal köszöntötte a vendégeket, akiket virágcsokrokkal ünnepeltek, — majd megkezdődött a díszelőadás, amelynek keretében nagy sikerrel mutatták be Németh László regényéből készült. Iszony című, új magyar filmet. Új otthonokba költöznek a Zokoga-pusztai családok ' “ . Tagadhatatlanul a siklósi járási tanács á zokogai cigánycsaládok boldogságának központja mostanában. A tanács nagytermébe minden hétfőn írógépet és dagadt iratkötegeket cipel az altiszt, azután megjelennek az OTP emberei és az ügyvéd, ez pedig azt jelenti, hogy rövid időn belül beléphet Bogdán Mihály, vagy Orsós János a berendelt várakozók közül. 21 cigány vásárolt házat — Van egy új rendelkezés, akiknek az árvíz következtében tönkrement a házuk, negyvenezer forint értékig házat vásárolhatnak maguknak — mondja dr. Zsák László ügyvéd, aki ellenszolgáltatás nélkül vállalta az adás-vételek jogi részének lebonyolítását. Azóta, ennek jó- néhány hete már — minden hétfőn itt van és minden alkalommal két-három család ügyét sikerül elintéznie. — Az akció megkezdése óta huszonegy cigánycsalád vásárolt házat a siklósi járásban, főként az Ormánság községeiben. Néhány közülük már el is foglalta új otthonát, s rövidesen minden cigánycsalád elköltözik az árvíz által tönkretett Zokoga pusztai házakból... A játékfilm-szemle művészeit ünnepli a díszelőadás közönsége I Tulajdonképpen a járási ta- j nács hozza össze a vevőket a j tulajdonosokkal, akik leg- ! többször idős, gyermekeiknél , élő emberek. Az OTP-nek az a szerepe, hogy a vételárat a vevő megbízásából, kamat és kezelési költség-mentes kölcsönből kifizeti az eladónak. A valóságban azonban mégsem ilyen egyszerű, mert az eladásra szánt ingatlanok körül rendszerint sok probléma akad. Van olyan ház, melyet múlt században elhunyt emberek javára szóló haszon- élvezeti jog „terhel” és van olyan is, amit 1885-től nem írattak nevükre az egymást követő örökösök- Mivel az adás-vételi szerződéseket csak élő emberekkel lehet megkötni, az elmulasztott átíratásokat is most kell pótolni. Azért mondja félig tréfásan, mégis inkább komolyan az ügyvéd: huszonegy szerződést kötöttek ugyan, de felér az a duplájával is, annyi munka volt vele. Akik a Zokoga-pusztaiak közül házat vásárolnak, mind dolgozók, ezért az állam önzetlen segítségén túl saját szorgalmuknak is köszönhetik, hogy sokkal jobb körülmények közé kerülnek. De nem sajnálják-e mégis a régi otthont az árvíztől elűzött emberek? Az együk Orsós kér „engedelmet”, mert beszélni akar éppen erről:-—Az az igazság, hogy minket emberségesebb élethez segített az árvíz. Meri a putriban csak cigányok maradunk. Ha dolgozunk. I»<rföi- jebb dolgozó cigányok. Ä faluk szélén, az új házat építők minket nem szívesen láttak. Ez most egészen más. A régi házakban, ha félnek is a szom szédok, nem mutatják. És ez már jó jel nekünk, elülhetik. Az árvizes zokogaiaknak még sehol se szóltak azért hogy miért éppen ott vett házat, ahova került. A hála érzése Azt mondtál:: igényesek a Zokoga pusztai cigánycsaládok. Tényleg, válogatnak. Olyan községben, ahova nem vezet bekötőút, amelynek nincs vasútállomása, nem szívesen vásárolnak házat. Még abban is válogatnak, hogy lakóval iut-e az új ház. vagy- anélkül. Mindennek ellenére azonban az öröm mellett a hála érzése legerősebb most bennük, Orsósokban, Bogdánokban, Bányaiakban, Herényiekben . mert „az árvizes zo- kogaiknak még sehol se szól- j tak”, és ez már „egészen más”. ‘ H. AL Világ proletárja^ eggeS&ljetek \
