Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

1983. NOVEMBER 1. napló 3 Moszkvai tudósítás Küldöttségünk a Vörös téri díszszemlén Magyar internacionalisták magas kitüntetése A Vörös téren díszegyenru- hában vonulnak el a katonai akadémiák hallgatói, 20—25 éves délceg férfiak, szemük­ben a félelmeit nem ismerés tüze. A moszkvai november 7-e a díszszemle nézői között találja Paula Eleket, Hunya Istvánt, Németi Lajost, Ágos­ton Ignácot és a magyar ve- teránküldöttség többi tagját. Ök is ennyi idősek voltak, amikor Petrográdiban és Moszkvában az októberi for­radalom győzelméért harcol­tak, amikor a polgárháború frontjain százszorosán jelesre vizsgáztak proletár interna­cionalizmusból. A szovjet állam, a párt és a nép megbecsülésének nemes megnyilatkozása volt, hogy éopen ezekben a napokban 'intette ki a Szovjetunió Leg- 'Vső Tanácsának Elnöksége a magyar internacionalistá- kat: dr. Münnich Ferencet Lenin-renddel, Garasin Rudol­fot és Révész Gézát a Vörös Zászló-renddel, négy magyar veteránt Vörös Csillag-rend­del és további 14 személyt a Harci Érdemekért-éremmel. Immár hetedik napja van Moszkvában a magyar inter­nacionalisták küldöttsége, Ré­vész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével. Igaz, a hétbőikét felejthetetlen napot Lenin- grádban töltöttek, ott, ahol 48 esztendeje az októberi forra­dalom első lépéseit tette. Fel­mentek az Auróra cirkáló fe­délzetére, megcsodálták az óriási hajóágyút, amelynek tüze új korszak beköszöntőt adta hírül a világnak. Járták a Szmolnijban és Razvlinban. azokon a helyeken, ahol min­den Leninről beszél. Azután ismét Moszkva. Fia­tal szovjet tisztek kísérik a küldöttséget. Őszinte tiszte­lettel és szeretettel beszélnek Németi Lajossal, aki 1919- ben másfél órát töltött Lenin­nel, hallgatják Paula Elek­nek, az egykori szaratovi szá- zadparanesnoknak a vissza­emlékezéseit. Moszkvában és Leningrádban baráti találko­zókon és asztal mellett van mit elmondani az oroszorszá­gi polgárháborúról, a spanyol- országi harcokról, a II- világ­háború merész partizánvállal­kozásairól, sőt 1956 helytállást követelő válságos napjairól is. Vannak a magyar küldött­ségben, akik négy és fél évti­zede nem jártak Moszkvában. Másokat a fehér terror űzött ide, s itt menedéket találtak. Akár így van, akár úgy, most szívesen és érdeklődéssel is­merkednek Moszkvával, a Kreml műemlékeivel, a Lenin Mauzóleummal, a forradalom nagy vezérének egykori dol­gozószobájával, a Vörös tér­rel, a szovjet főváros épülő, új negyedeivel, azokkal a gyá­rakkal és iskolákkal, amelyek kollektiven tagjai a szovjet— magyar baráti társaságnak. Volt alkalmuk betekinteni az impozáns november 7-i dísz­szemle előkészületeibe is, hi­szen szombaton látogatást tet­tek a moszkvai helyőrség csa­patainál, amelyeknek parancs­nokai épp az utolsó simítá­sokat végezték a felvonulást gyakorló sorokon. Amint véget ér az ünnep Moszkvában, a magyar inter­nacionalisták repülőgépre ül­A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 48. év­fordulója alkalmából ered­ményes munkájuk elismerésé­ül párt- és tömegszervezeti funkcionáriusokat, aktivistá­kat tüntetett ki. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkalmából, ered­ményes munkájuk elismeré­séül a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitüntetést ado­mányozta: Somogyi Mik­lósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, Blaha Bélának, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete elnöké­nek; A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben része­nek és csoportokban elláto­gatnak egykori harcaik szín­helyére: Novo&zibirszkbe, Rósz tovba, Kievbe, Kujbisevbe, amelyet annak idején még Szamarának hívtak. Ismét megindító találkozások a bol­sevik párt régi harcosaival, akik jól emlékeznek még, mit jelentett a százezer magyar internacionalista 1917-ben és az azt követő súlyos években. A 37 tagú küldöttség 10 na­pot tölt a Szovjetunióban olyan időszakban, amikor az ünneplő Moszkva öt világrész küldöttségeinek ad találkozót A magyar internacionalistáit azonban a többi küldöttség­nél még inkább saját ünne­püknek tarthatják az októ­beri forradalom 48. évfordu­lóját: harcoltak, vérüket on­tották a világ első szocialista államáért, majd internaciona­lista és hazafias kötelességük két teljesítve küzdöttek a szo­cialista Magyarországért. Ezek az emberek, akik most Moszk­va vendégei, 6—7 évtized küz­delmeire megelégedetten te­kinthetnek vissza: megvaló­sult amiért harcoltak, és meg­becsülés veszi körül őket. sült többek között dr. Ga­la b á r Tibor, a pécsi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága titkára is. KITÜNTETÉSEK A SPORT TERÜLETÉN A Népköztársaság Elnöki Tanácsa November 7. alkal­mával a testnevelés és sport területén végzett eredményes munkáért kitüntetéseket ado­mányozott: A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben része­sült Bognár János, az MTS Baranya megyei tanácsadója, valamint a Magyar Népköz- társaság Sportérdemérem bronz fokozatát kapta Ma- r ó t y Géza, a Pécsi Bányász SK elnökhelyettese. Kitüntetések november 7. alkalmából «»VWSlWI Ä tizennyolc évese® t>e- vonultatásáról szóló rende­letnek sok helyeslője volt annak idején. s,Legalább nem törik meg a gyerek fej­lődése” — mondták. s,De hogyan oldják meg pl. az egyetemi továbbtanulást?” — kérdezték a kételkedők. „Egy fiatal szakmunkásnak nincs módjában gyakorlatot szerezni, a két év alatt el­felejt mindent, és kezdheti elölről” — érveltek az aggá- lyoskodók. A rendelet meg­jelenésétől immár két év telt el. Miben látják elő­nyeit, hátrányait a legilleté­kesebbek, maguk a katonák? Gál főhadnagy, az egység KISZ-titkára, fiatal ember, aki gondolkodásmódjával, lelkesedésével nagyon közel áll a fiúkhoz. Ö így véle­kedik: — Általában az a tapasz­talatunk, hogy a 18 évesek bevonultatásával az egység eredményei jobbak lettek. Szék a fiatalok egyenesen i- z iskolából kerültek ide. 'vrsgyobb az aktivitásuk, szé­•'ssbb az érdeklődési körük, -kan érettségiztek közülük. — Ez még csak az elmé­it i felkészültség — vetem őzbe. — Volt nekem egy 'a rancsnokom, aki egyszer -7t mondta, hogy az a ka­o.na aki jó politikai ismé­tekből vagy lőelméletből, nég nem biztos, hogy jó arcos is. Közismert dolog, ’’.oav az ügyességen, a lele­ményességen és természete­sen a fizikai erőnléten is múlik a katona élete, helyt­állása. Beszélgetés fiatalokkal Tizennyolc éves katonák — Nem kell félteni ezeket a legényeket — válaszol mosolyogva a főhadnagy —, nincs baj ezen a téren sem. Az állóképesség semmivel sem rosszabb, mint a húsz éveseknél. Arra kell csak gondolni, hogy az iskolában rendszeres testnevelésben részesültek és sokan spor­toltak a civil életben is. Egy életkori sajátosságból eredő problémájukkal azon­ban számolnunk kell, és ez az, hogy sokkal hamarabb elkeserednek, mint akik idő­sebb korban vonultak be. Ezeket a letöréseket nem le­het esetleges durvasággal elintézni. Ide megértő, bá­torító szó kell. Beszélgetésünket kopogta­tás szakítja félbe. Gyakorló­ruhás katonák jönnek be, Gál főhadnagy hellyel kí­nálja őket. Marosvári Jó­zsefet és Karsai Imrét vá­ratlanul éri a kérdésem, en­nek örülök, mert ilyenkor lehet a legjobban embereket megismerni. — Én egyszerűen nem akartam elhinni, ho>gy rólam van szó, amikor megkaptam a behívóparancsot. Vélemé­nyem szerint fiatalok va­gyunk ide, de feltétlenül nagy előny, hogy a húszon innen — amíg más akkor vonul bé — már le is sze­reltünk. Marosvári József tavaly érettségizett, idén pedig már a Néphadsereg kiváló kato­nája címet viseli. — Okozott-e valamilyen törést a bevonulás? — Tanár akarok lenni, amihez kell a főiskolai vég­zettség. Gál főhadnagy erre azt mondja, hogy a katonák is jelentkezhetnek egyetem­re és sikeres felvételi után a második évre leszerelik őket. Idén már voltak olya­nok, akik augusztus 3-án el is hagyták a laktanyát. Karsai Imre majdnem ki­váló katona lett. Csupán az 1500 méteres futás ment gyengébben. Ipari tanuló volt, három hónapig dolgo­zott, mint férfiszabó, aztán behívták. — A gyaikorlatszerzésre nem a honvédség a legjobb hely — mondom. — Az igaz, — de azért itt is nyílik alkalom a szabó műhelyben sokféle munka elvégzésére. Én azt hiszem, hogy a húsz éveseknél is ugyanakkora probléma a munkából való kiesés, mint nálunk. Ez igazán nem le­het hátránya a 18 éve® be­vonulta tásnak. A következőkben azt pró­báltam megtudni tőlük, mi­lyennek ítélik meg ők sa­ját magukat. Két és félszeresére nőtt Baranya ipari exportja a második ötéves terv időszakában A legutóbbi kormány- és párthatározatok különös fi­gyelmet fordítanak a magyar ipar exportjának fokozására, amely döntő tényező az or­szág nemzetközi pénzügyi helyzetének megszilárdításá­ban. Jelenleg az ország ipari termelésének több mint ne­gyedét exportáljuk. Az ipari termelés hat százalékát exportáljuk Baranya megyében, ahol el­sősorban az exportnál figye­lembe nem jöhető bányászat és villamosenergia-ipar van túlsúlyban, viszont gép- és műszeriparról lényegében nem beszélhetünk, az ipari terme­lésnek megközelítően hat szá­zaléka kerül exportálásra. (Ha figyelmen kívül hagyjuk a szénbányászatot és a villa- mosenergia-ipart, az export részaránya megközelíti a 13 százalékot.) Az exportra ke­rülő termékek volumene egy­re növekszik: Év Exporté tadás értéke millió Ft-ban 1960 154 1961 211 1962 231 1963 276 1964 346 1965 (várhatói) 380 A második ötéves tervidő­szak alatt tehát az export két és félszeresére (247 százalék­ra) emelkedett. A megye ter­meléséhez viszonyított kül­kereskedelmi átadás részará­nya pedig az 1960. évi mint­egy három és fél százalékról 1965. évre kereken hat száza­lékra emelkedett. Legkeresettebb cikk a kesztyű A megye ipara a második ötéves tervidőszak export- tervfeladatait — globálisan — mindhárom széktorban túl­teljesítette. Az ötéves tervidő­szakban a megye ipara össze­sen 1 milliárd 344 millió fo­rint értékű termékre kapott exportmegbízást, a 7,4 száza­lékos túlteljesítés következté- i ben viszont 1 milliárd 444 — Most nem azért mon­dom, mert rólunk van szó, de én biztos vagyok abban, hogy nemcsak elméletileg, hanem más vonatkozásban is jobbak vagyunk. Az első három hónapban, még min­den szokatlan volt, most már csak az alvással van baj. Otthon az ember észre sem veszi, ha kevesebbet pihen, de itt a rendszeres nyolc óra is kevésnek bi­zonyul. — És csak látná, milyen komoly versengés folyik egy-egy lövészeten! — Az egésznapos kiképzés után a szabadidő jobbára az esti órákra korlátozódik. Mi­vel töltik el ezt a néhány órát? — A legjobb szórakozás a tv. Időközönként szellemi vetélkedőket rendezünk, ezek nagyon népszerűek, A legnagyobb baj éppen a honvédség jellegéből adódik. Itt vannak váratlan megle­petések is, és bizony nehéz pontosan előre meghatároz­ni a kulturális programot. — Ezen a téren is meg­változott az álláspontunk — mondja Gál főhadnagy. — Elmúlt az az idő, amikor mindenkinek egy helyre kellett mennie. Mind gyak­rabban szervezünk úgyne­vezett „programbőséget”. Legutoljára például egy­millió forint értékű volt az exportátadás, tehát éppen 100 millió forinttal több, mint az előirányzott. Az exportra kerülő termé­kek összetétele az elmúlt öt esztendőben annyiban válto­zott, hogy a nehézipari ter­Megnevezés Nehézipari termék Könnyűipari termék Élelmiszeripari tennék Az elmúlt években különö­sen keresettnek bizonyult a bőrkesztyű, a bőrcipő. a por­celánszigetelő, a különféle mékek különben is kis hánya­da tovább csökkent az élelmi- szeripari termékek javára. A könnyűipari termékek rész­aránya szinte változatlanul 60 százalék körüli. Az ipari termelés exportjá­nak összetétele százalékban: 1960 1965 21,9 16,3 59,7 60.6 18,4 23,1 konzerváruk és a sajt. E tér­mékek kiszállítása megtöbb­szöröződött: 1965. évi várható exporttermelés Megnevezés mennyisége I960, év %-ában Bőrkesztyű Bőrcipő Porcelánszigetelő Gyümölcskonzerv Főzelékkonzerv Savanyúság Sajt 1000 pár 1524 308,5 1000 pár 505 154,9 tonna 750 160,9 mázsa 15115 239,7 mázsa 40 516 890,3 mázsa 40 639 417,2 mázsa 8 000 334,9 Negyven százalék megy tőkés országokba A tőkés államok a megyé­ben gyártott termékek közül különösen a bőrkesztyűt, a konzervipari termékeket és a tejtermékeket keresik. 1965- ben várhatóan mintegy 110 millió forint értékben vesznek át tőkés államok bőrkesztyűt a pécsi termelőktől és több mint 10 millió forint értékben sajtot, de legalább ennyi lesz a porcelánszigetelők átvételi értéke is. 1960-tól 1963-ig — a köze­lítő számítások szerint — emelkedett az exportált ba­ranyai és pécsi termékekből a tőkés piacokra kerülő ter­mékek aránya. Az utóbbi két évben azonban 1— elsősorban a mezőgazdasági termelés problémái következtében _ — a könzervek és sajt átadásá­nak csökkenését követően, a tőkés piac felé áramló termé­kek részaránya kissé vissza­esett: Tőkés államok által átvett termékek értéke részar. Év (millió Ft) % 1960 45 31,2 1961 70 35,5 1962 91 39,4 1963 115 42,8 1964 133 38,7 1965 (várh.) 157 40,5 szerre volt film- és könyv- ankét. Ezzel egy időben egy sakkmester tartott előadást, — Nemsokára tisztesek lesznek — fordulok ismét a katonákhoz. Milyen elkép­zeléseik vannak, milyen raj­parancsnokok akarnak len­ni? — Már korábban mond­tam, hogy tanár szeretnék lenni. Ehhez nagyon jó lép­csőnek tartom az elkövet­kezendő egy évet. Azzal a néhány emberrel, aki be­osztottam lesz, szeretnék következetesen kapcsolatot teremteni. A céltalanságnak nem vagyok híve. Nem aka­rom követni azok példáját, akik hajlamosak a túlkapá­sokra. — Teljességre akarok tö­rekedni, megmagyarázni, mit miért kell csinálniuk. — Az a lényeg itt, hogy a rajparancsnok kezdettől fogva egyforma következe­tes legyen. Ebben az eset­ben végig lehet tartani a fegyelmet és a tekintélyt — összegezi az álláspontot Gál főhadnagy. — Mit üzennek az elkö­vetkezendő alárendelteknek, akik most még civil embe­rek? Marosvári József: — Ne higgyenek a régi katona-történeteknek. Nincs itt semmi olyan, amitől fél­ni kellene. De készüljenek fel, hogy nem leányálom vár rájuk, hanem komoly férfi­munka. Németh János (A közölt adatokat részben becsült megoszlások alapján számítottuk.) A megyéből évenként ex­portra kerülő termékek meny- nyisége tehát jelentős. Az ez évben várhatóan kiszállításra kerülő 380 millió forint ösz- szegű termék említésre mél­tóan járult hozzá az országos kivitelhez, melynek hozzáve­tőlegesen negyven százaléka nyugati valutában kerül visz- sza népgazdaságunkhoz; Ép­pen ezért nem közömbös fo­kozott figyelemmel kísérni a megyében az export alakulá­sát, a kiszállításra kerülő ter­mékek minőségét, választékát, a vállalatoknak az exporttal kapcsolatos tevékenységét. A konzervipari termékek és a tejtermékek kivitelének visszaesése nagyrészt objektív adottságok következménye. Vannak azonban olyan terüle­tek, ahol jobb szervezéssel, tökéletesebb előkészítéssel nö­velni lehetne az exportterme­lést: A legtöbb problémát az anyagok és alkatrészek kése­delmes szállítása okozza. Ál­landó jellegű, jelentős nehéz­séget okoz a kesztyűtermelő egységeknél, hogy az évenként több mint másfél millió pár exportra kerülő bőrkesztyűhöz szükséges kellékek (bélések, betétek) rendszertelenül ér­keznek a kooperáló vállala­toktól. Ha csak néhány pár kesztyű hiányzik a megkívánt összetételű termékből, nem teljes a komplettírozás. Ez oe- dig a kiszállítás és az ezt kö­vető devizabevétel késését ;e- lenti. A Kesztyűgyárnál időn­ként 70—80 ezer pár kesztyű torlódik össze a komplettség hiánya miatt. A vállalatok érdekeitsévb Nem mondható megoldott­nak az állami iparban az ex­port fokozására irányuló anyagi ösztönzés. Míg a szö­vetkezeti iparban növeli a tiszta nyereséget az export- termeléssel kapcsolatos jöve­delemadó-kedvezmény, az ál­lami iparban csak kísérletezé­sek folynak az anyagi érde­keltség fokozására. Eredmé­nyesnek látszik a Szigetvári Cipőgyárnál alkalmazott új nyereségrészesedési rendszei. mely szerint az exportteljesí­tés növeli a kifizethető össze­get. Újszerű és minden bi­zonnyal . előnyös lesz a Pécsi Kesztyűgyárban bevezetésre került devizahozamos ségrészesedési rendszer >s. mely a külkereskedelmi vál­lalattal közös érdekeltséget teremtett meg. Az anyagi ösz­tönzést gátolja a Szigetvári Konzervgyárban az a köriH- mény is, hogy ugyanazon /”-et számolhatja el a vállalat a belföldi gyümölcskonzervek és az exportfeltételeknek mer felelő — nagyobb önköltségi; — magasabb szárazanyagtar- talmú export-konzervek ter­melésénél. f I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom