Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
A NYITOTT ABLAK. Nóti Károly zenés bohózata a Pécsi Nemzeti Színházban Ha egyáltalában besoélhetüufe a legkönnyebb fajsúlyú (színpadi műfaj, a bohózat klasszikusairól, akkor Nóti Károly feltétlenül közéjük tartozik. Villámtréfái, kabaréjelenetei, bohózatai ét filmjei külföldön is hallatlanul nagy közönségsikert arattak évtizedeken keresztül. A szakma tőkéiét« ismerete, fölényes tries térségbeli tudása páratlan egyeduralmat biztosított számára a műfajon belül. Műveire úgy emlékezik vissza a közönség, mint a harmincas és negyvenes évek legna- gj'obb sikereire, melyek egyúttal színészeket is avattak. Hiszen Nóti bohózatain, villám tréfáin keresztül vált népszerűvé és közkedveltté — többek között — Salamon Béla. Voltaképpen az 6 számára irta a 30-as éveikben A nyitott ablak című hárorn- felvonáfios bohózatát, mely magasan kiemelkedik művei közül és nem ok nélkül játszották Európa-szerte a színpadi ég filmváltozatot A teljességhez hozzátartozik, hogy Salamon Béla számára inkább hoztak sikert a rövidébb lélegzetű villámtréfáik és jelenetek, pl. a szintén klasszikusnak számító Vonósnégyes, mint a Nyitott aibiaik Novotni közlegénye. Viszont a negyvenes években Latabár Kálmán ezzel a szereppel aratta egyik legemlékezetesebb sikerét, azóta is a táncoskomifcusok vágyálma ez a szerep. A ma színháza, különösen az igényes Pécsi Nemzeti Színház azonban nem elégedhet meg azzal, hogy műsorra tűz egy biztos kasszasikert ígérő. kacagtató bohózatot, melyre tódul a közönség. Ennél többre kötelez márcsak a hely is: a színpad, melyen néhány óra leforgásán belül a Lear király és az Anya is színre kerül. A sok színházzal rendelkező fővárosban megengedhető, hogy legyen egy kabarészínpad, ahol a hangsúly a poéneken van, ahol elegendő az, ha két színész bemegy a színpadra, és ezek közül az egyik alákérdez, a másik pedig mondja a poéneket, és a közönség fetreng a nevetéstől. A mi színházunk ezzel már nem elégedhet meg és éppen az volt a döntő feladata Szilágyi Sándor rendezőnek, hogy megtalálja azt a játékstílust, mely nem öli meg a bohózat humorát, de ugyanakkor mégis többet, igényesebbet, korszerűbbet próbál nyújtaná. Hogy ne pusztán a poének kedvéért jöjjenek be a szereplők a színpadra, ne csupán vicceket mondó emberek játsszanak, hanem a darabnak megfelelően a Polgí'.rmester, az Őrnagy, a Közlegény és mindez a szereplők differenciáltabb jel- 1 mábr;'mlásáfcól világosan ki ?-• tűnjét. Ez annál nehezebb ládát volt. mert. núndez az ' :6 szándékában is csak nyomokban fedezhető fel. Ugyanekkor fennállt az a veszély. 1 ogv a szerenek, a szituációk ■ >»a.Uszt'kv.«ebb kijátszása le- •'• ssíMa o bohózatnál elenged - i -■"»♦le- "|1 oe^gő tempót. A ny '.ott ablak premierjén szinte “percenként felharsanó nevetés és taps azt oizonyí- totta. hogy a rendezésnek nagyrészt sikerült megbirkóznia ezekkel a nehézségekkel. Az előadás Szilágyi koncepei pój a folytán szerencsésen közeledett a mai játékstílushoz, inkább a vígjátéki elemek dominálnak, aminek következtében a színek finomabbak, kevesebb a bohózati. a pusztán helyzetkomikumra épülő elem, anélkül azonban, hogy ez a humornak, a közönség jóízű nevetésének kárára történne. Az előadás gazdagodott a vidéki kisváros ■műm életének rajzával, ami- iot a rendezőnők, Pinty« Gusztáv dfazleM, Taty Béla ruhái és Véka László maszkjai segítettek. A rendező számára dramaturgi ailag megoldhatatlan problémát jelentett még a zene. Ellentétben e modern, zenés játékokkal ahol a zene és tánc drama- turgiailag tovább viszi, fokozza a cselekményt, itt a dalbetétek a prózai szöveg közé ékelődnek. A színészek játéka és főleg a közönség ilyen irányú igénye tették csak elfogadhatóvá azt, hogy időnként a szereplők „dalra és táncra fakadjanak”.. A darabnak voltaképpen nincs önálló, „saját” zenéje , eredetileg is és a mostani előadáson, is különböző operettekből, Kálmán, Lajtai dalaiból válogattak össze néhány népszerű slágert, aminek semmi különösebb köze nincs ehhe* a darabhoz, csupán a hangulatot fokozza. Kováit Zoltán fiatal karmester, első önálló zenei produkcióját lelkiismeretesen, rátermettséget és tehetséget bizonyítva teljesíti. Hasonlóképp hangulatkeltő szerepe van a táncoknak is. Fodor Antal ötletes és látványos koreográfiái e célt Jól szolgálják. A nyitott ablak írójának, Nóti Károlynak nagyszerű mesterségbeli tudását bizonyítja. Hasonlóképp a mesterségbeli tudás a döntő a rendező és a színészek munkájánál is. A darab voltaképpen egyetlen szerepre épül: és ez Noix>tny közlegény. Holl István játssza, ezernyi színnel, ízzel, a humornak árnyalatokban gazdag megfogalmazásával, és mindezt olyan kedvesen, hogy a legkényesebb ízlésű néző is csak tapsolni tud neki. Nála a mesterségbeli tudáson felül őszinte művészi alakításról beszélhetünk, az ő tolmácsolásában a Nóti-poének megtelnek valóságos értékekkel: ez teszi maradandó emlékűvé a közönség számára Novotni közlegényt. Tehetséges fiatal színészünk és a rendező érdeme, hogy nem válik a színpadon bántó módon egyeduralkodóvá, hanem sikerül köréje egyenrangúan felállítani nemcsak azokat, akik a labdát dobják neki. hanem felépíteni azt a környezetet is, ami a rendezői felfogásnak megfelelően a bohózat kívánalmain túlmenően színpadra kívánkozik. így Holl István mellett egész sor kitűnő színészi alakításról számolhatunk be. A polgármesterné szerepében Péter Gizi lép színre. Bizonyára szokatlan számára ilyen — temperamentumos egyéniségétől eltérő, öregedő úriasszonyt játszania. Mert ezt a figurát csak puha, pasztell színekkel lehet megrajzolni. Péter Gizi színészi tehetségét bizonyítja, hogy át tudott állni e merőben egyéniségével ellentétes szerepre, azonosult vele, finom. egységes hatású alakítást nyújt,, ami méltán érdemelte ki a közönség tapsát éppúgy, mint szubrett-korá- ban. Pásztor Erzsinek eddig nem volt alkalma arra. hogy megfelelő szerepben mutatkozzék be a pécsi közönségnek. Erzsi szakácsnő alakítása már sokat elárul értékes vonásaiból, remek tánctudásából, egyéniségének kedvességéből. Kellemes meglepetést okozott Vári Éva. A kis cselédlány figuráját népies ízű humorral szövi át. rendkívül ízlésesen, ami uj színnel gazdagítja addigi alakításait. Szabó Éva először játszik Pécsett zenés bohózatban. A polgármester kisasszony szerepe nem sok lehetőséget nyújt tehetségének csillogtatására: a lehetőségeken beiül is helytáll, kellemesen énekel, jól beleilleszkedik az együttesbe. Károly őrvezető szerepe az eredeti eaöveekönyv szerint Dr. Nádor Tamás Az írószövetség közgyűléséről A REGI, VIHAROS hangulatú, éles szóváltásokkal pergő vagy éppen visszafojtott érzésekkel telített légkörű közgyűlésekre a magyar írók 1965-ös kongresszusa szinte semmiben sem hasonlított. A hangulat ez alkalommal szenvedély- mentes. nyugodt, vitáktól mentes, baráti beszélgetésekkel fűszerezett egyszerű találkozó volt. A legnevesebb magyar íróknak egy jelentős csoportja a közgyűlésen egyáltalán nem jelent meg, mások csak a második napon bukkantak fel a teremben, és csak úgy félig elmenőben belehallgattak néhány felszólalásba. A felszólalásra jelentkezettek közül, többen az utolsó pillanatban lemondtak szándékukról. Bár az egység, az írói elkötelezettség, vagy el nem kötelezettség gondolata többször felbukkant a két napos tanácskozás során, komoly vita ebben a problémakörben sem alakult ki, mivel a felszólalások többsége nem egymásra következett, polemizálva, vagy vitázva, hanem más, mindig újabb és újabb gondolatokat vetett fel, és a legtöbb esetMendelényi Vilmos, Szalma Lajos és Vári Éva ben megmaradt egyfajta praktikus igény, vagy gond hangoztatásánál, ismertetésénél. A közgyűlés lendület nélkül, egykedvű nyugalommal tanácskozott. A helyzetre jellemző, hogy miközben a kongresszusi teremben a felszólalások folytak, a szomszédos dohányzókban, és a büfében csaknem annyian tartózkodtak, mint a tanácsteremben ... Mindebből messzemenő következtetéseket igazságtalanság lenne levonni ... Az írókban, mint mindig mo$t is volt bizonyos kiváncsi várakozás, de alapvetően új döntésekre, életbevágó határozatokra, akár politikai, akár szervezeti szempontból senki sem számított, mivel az irodalmi élet, és munka az utóbbi években konszolidálódott, nyugodt körülmények között folyhatott, és folyt. A jó művek általában megjelentek, a jó művekről a kritika általában megírta, hogy jó művek, a rossz művekről sokszor az író érdekében egyszerűen nem is beszéltek. A tehetséges írók általában, alkati beállítottságuktól függően, tempósan dolgoz, nak, figyelmüket leköti a munka... Sokan a tanácskozás szüneteiben is a filmgyárba, színházakhoz, kiadókhoz szaladgáltak. vagy telefonáltak, mivel bizonyos munkakapcsolat folyamatában telnek napjaik, s ebből még a közgyűlés kedvéért sem akartak kizökkenni. A FELSZABADULÁS öta szinte ez az első hosszabb időszak, amikor az írók nyugodtan dolgozhatnak, munkájukat nem kell napi aktuális politikai kívánalmak miatt megszakítani vagy átszervezni. A politikusok és írók kapcsolatában most nincs ideges feszültség, feloldhatatlan görcs, áthidalhatatlan ellentmondás. A politika természetesen örülne, ha az irók minél aktívabban. minél elkötelezettebben nyúlnának társadalmi kérdésekhez, s az írók önülnének, ha lehetőségeik az ábrázolás szélességének, korszerűségének tekintetében tovább növekedne. Az ttok természetükből, foglalkozásukból eredően mindig a haladás oldalán álltak s állnak, s a nép emberibb, szebb, jobb. teljesebb értékű életének kialakítását szolgálták és szolgálják örömmel. Politikus és író között ma nem is alapkérdéseken folyik a vita. hanem egyes ábrázoláslélektani kérdéseken, s a korszerűség lényegének és fokának értelmezésén. A kialakult nyugodt, alkotó légkört általában senki sem akarta bizonytalan kimenetelű vitákkal veszélyeztetni. Problémák természetesen ilyen körülmények között is napirendre kerültek, de a praktikus, gyakorlati kérdések dominál- tají mindvégig. Felvetődött a vidéken élő írók mostoha munkakörülményeinek a gondja. felvetődtek kínos anyagi gondok is. Ténykérdés, hogy az írók egy nésze, főleg azok, akik a filmgyártással, színházakkal kerültek kapcsolatba, jól élnek, jól keresnek, de nagyon sok tehetséges költő havi átlagkeresete a nyári hónapokban nem éri el az ezer forintos átlagot... Szóba került az írók és a napisajtó kapcsolatának megjavítása, rendezése, lakáskérdések megoldhatósága. és az frói nyugdíj megoldása i>. A KÖZGYŰLÉS egyetlen lényeges eredménye. hogy Darvas József, az Írószövetség elnöke és Dobozd Imre főtitkár az utolsó közgyűlés óta eltelt időszak irodalmi eredményeit értékelték, és megállapították, hogy ez az időszak gyümölcsöző volt, sok jó munka született, s az irodalmi élet vér-. keringésébe az új tehetséges' írónemzedék is aktívan, jó műveikkel kapcsolódott be. Határozat született néhány szervezett kérdésben (megszűnt az elnökség és a tagjelöltség), s körvonalazódott a Magyar írók Szövetségének új, lehetséges szerepe. Az Írószövetség a jövőben konkrétabb kapcsolatot teremt szerkesztőségekkel, kiadókkal,, színházakkal, azokkal az alkotó műhelyekkel, ahol az író naponta mozog, dolgozik, Bertha Bulcsú Nem nagy jelentőségű. egyszerű helyesírási hiba ugyan, de mivel — tudomásunk szerint — eddig még senki sem tette szóvá, talán nem leszünk már ünnepron- tók, ha kifogásoljuk a játék- filmszemle szónak városunkban szerte elterjedt rossz helyesírási módját. Több helyütt, így a Petőfi-moziban kifüggesztett üdvözlő feliraton és a nyomtatott tájékoztatóban a játékfilmszemle szó ekként szerepel: játékfilm szemle. A Film-Színház- Muzsika november 19-i számában egy cikk Pécs ünnepi betét méltatva az „első magyar játékfilm szemlé”-ről ír, vagyis a pécsi helyesírást követve ezt a többszörösen összetett szót külön írja. A' cikk szövegében azonban már ezt olvassuk: „a filmszemle elnevezéshez a szemlefilm fogalma párosult.” Ünnepi hetünkkel kapcsolatosan a Dunántúli Napló vasárnapi számában összegező cikk jelent meg ..A pécsi játékfilm- szemle után” címmel. A felvethető kérdés ezek után: hogyan írjuk a játékfilmszemle szót? Egybeírjuk- e, amint e cikk címében írtuk. két szóba, miként a játékfii mszemle rendezősége írta, avagy kötőjelesen, ahogy a vasárnapi Napló írta? Melyiket a három közül? cA játékfiitmzemle seprűje. Vegyük bonckés alá kifogásolt szavunkat! A játékfilmszemle többszörösen összetett szó. Előtagja: a játékfilm — önmagában is összetett szó, utótagja viszont egyszerű szó. A zsinórmértékül használt A magyar helyesírás szabá- lyai című kézikönyv 217. pontja szerint: többszörös — ebben az esetben háromszoros — szóösszetétel esetén kétféle helyesírási mód adódik. Ha a többszörösen ösz- szetett szó egybeírva nagyon hosszú volna, a kötőjeles írást alkalmazzuk: munka- verseny szerződés, munkásvállalatvezető stb. A nem túlságosan hosszú többszörös összetételeket egybeírjuk: tehergépkocsi, nyersolajmotor, népkönyvtár, tagkönyv- csere stb. Általában az a helyesírási mód alakult ki, hogy csak a hatnál több szótagú többszörösen összetett szavakat írjuk egybe. Erre ugyan szabály nincs, de a szabályzat szótári része és a Helyesírási tanácsadó szótár is ezt az elvet követi. Némileg megzavarja ezt a felfogást a szabályzat 396. pontja, amely a következőket tartalmazza: ,,A többszörös összetételek közül a három szóelemből állókat gyakran, a háromnál több szóelemből állókat többnyire kötőjellel tagoljuk: munkás-vállalatvezető, csa- varmenet-karbantartás stb.” A három szóelemből álló játékfilmszemle szavunk tehát írható egybe is és írható kötőjellel is. Mivel azonban e szó öt szótagú, azegy- beírása kívánatos. Kötőjel nélkül két szóba írása azonban mindenképpen helytelen. A jövőben arra kell törekedni, hogy helyesírási hiba nélküli szövegek kerüljenek a közérdekű tájékoztatókba, a felírásokra és a sajtó cikkeibe. Még pár szót az egybeírás érdekében! A két szóelemből álló összetett szavakban nem kötelező, sőt nem is lehetséges a különírás még akkor sem ha az például hét szótagú: termelőszövetkezet, vagy hat szótagú: áldozatvállalás. A Helyesírási tanácsadó szótár a háromszoros, négyszeres összetételű, de hat szótagból álló szavaknak is egy- beírását javasolja: államszámviteltan, pálmaolajtermelés. kisárutermelés, kéményseprőmester. De már a me- zeivirág-csokor szót kötőjelesen írjuk, mert hét szótagú. (A mezeivirágot, mezeiegeret egy szóba kell írni!) A propagandistaszeminárium 10 szótagos szó, de kötőjel nélkül egybe kell írni. Nemcsak Túrós Lukács, mi is igazolhatjuk, hogy elég sok baj van a vajas dolgokkal. Ha már az összetett szavak helyesírásáról szólunk, hadd emlékezzünk meg erről is! Bizonyára sokakat érdekel, hogy a vajjal sütött kifli végét így kell írnunk: vajaskiflivég. Ha azonban a kiflit nem sütés előtt, hanem sütés után kenik meg vajjal, akkor két szavas írással: vajas kiflivéget szorongathatunk ujjaink között. Más a helyzet a vajas zsemlével. Ez mindig két szó! E téren nincs is hiba. csak a zsemlével van baj. Nemcsak az, hogy a rossznyelvűek szerint egyre kisebb lesz. hanem az is. hogy nem szabad így írni: zsemlye, zsömlye. Csak a zsemle és a zsömle jó, főleg ha sonkás. ToDsepri. jelentéktelen mellékfigura. Mendelényi Vilmos akaratereje és különleges tehetsége azonban látható, nagyon mulatságos, kitűnően megrajzolt figurává emeli. Különösen a III. felvonásbeid női ruhás jelenete arat ellenállhatatlan nevetést és sikert A hadnagyot játszó Mester Istvánt fenyegeti leginkább az a veszély, hogy átbillen a vígjátékból az operettbe. Erre csábítja a Kálmán-operettbőlt átplántált nagy szerelmi duett is, ami egészen más stílust követelne, mint amiben a vígjáték játszódik. Mester megpróbál nem bonviván lenni, ami részben sikerül is neki. A siker részese még a kisváros polgármesterét bájos humorral megszemélyesítő Szalma Lajos, a K. u. K. hadsereg stupid őrnagyát karikf- rozó Koppány Miklós. Faludi László ezúttal is remekbesi- kerűlt epizódfigurája külön említést érdemel. Sümegh Zsuzsa dekoratív megjelenésű Jolly színésznő-alakítása, Fülöp Mihály vérbő őrmestere, Bakos László, Kutas Béla és Szirmay Ottilia epizódfigurája járul még hozzá ahhoz,- hogy a közönség egy szünet nélkül végigkacagott színházi este kellemes emlékével gazdagodhat A nyitott ablak előadásain.
