Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

4 napiö 1965. OKI OBER L Mély részvéttel búcsúztatták Rónai Sándort Csütörtök délután a Kere­pesi temetőben kegyeletes gyászünnepségen búcsúztatták Rónai Sándort, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak tagját, országgyűlési kép­viselőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségé­nek tagját, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság elnökét. A munkásmozgalom nagy ha­lottainak emlékművénél fel­állított ravatalnál sok százan gyűltek össze a végső tisztes­ségadásra. A családtagokon, hozzátartozókon kívül részt vett a gyászszertartáson és a ravatalnál díszőrséget állt Biszku Béla, Fehér Bajos, Fack Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Nemes Dezső, Somogy. Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Ajtai Miklós, Bru- tyó János, Cseterki Lajos, llku Pál és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Korom Mihály és Szurdi Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai, és Kishá­zi Ödön, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának helyettes el­nöke. Tisztelgett az elhunyt ravatalánál a Központi Bizott­ság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a mun­kásmozgalom ' számos régi har­cosa, a társadalmi és tömeg­szervezetek sok képviselője. Borsod megyéből, amelynek Rónai Sándor országgyűlési képviselője volt. küldöttség érkezett a gyászszertartásra. Részt vett a búcsúztatáson a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. Felcsendültek a munkás- gyászinduló hangjai, majd Gáspár Sándor mondott be­szédet Gáspár Sándor szavai után az építőmunkások népes tábo­rának nevében Reszegi Fe­renc, az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke búcsúzott az elhunyttól. Mráz Ferenc, a Borsod me­gyei pártbizottság tagja, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöke az egykori harcostársak nevében búcsú­zott Rónai Sándortól. Felidéz­te a munkásmozgalomban együtt töltött évek emlékeit és méltatta az elhunyt áldo­zatos, sokoldalú tevékenységét. Befejezésül ezeket mondotta: — Mindazok, akikért oly so­kat fáradozott, harcolt, szi­vükbe zárták és most mély­séges fájdalommal gyászolják Rónai Sándort. Gazdag életé­ből erőt merítenek népünk nagy feladataihoz. N. R. Selen, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa, ideiglenes ügy vivő a Szovjetunió Baráti Társaságainak Szövetsége, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság és az egész szovjet nép nevében búcsúzott az elhunyt­tól. A búcsúbeszédek elhangzása után a gyászszertartás az In- temacionálé hangjaival feje­ződött be. Tizenhat éves a Kínai Népköztársaság Amikor tizenhat esztendővel ezelőtt, 1949. október elsején a pekingi Tien An-men téren a tömeg újjongása közepette ki­kiáltották a Kínai Népköztársaságot, s ezzel a világ legna­gyobb népességű országa megkezdte a szocializmus építését. — Ázsia sok más, még gyarmati uralom alatt lévő népe merített ebből újabb erőt, mint ahogyan a kínai forradalmárok, a világ minden forradalmi harcosával együtt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eszméin lelkesedtek. A Kínai Népköztár­saság létrejöttével jelentősen megváltoztak a nemzetközi erő­viszonyok — a szocializmus javára. S a kínai nép minden si­kere — az acéltermelés növelése éppen úgy, mint a különböző nemzetiségeknek alkotott első ábécék, a sangháji munkások­nak épült lakások, tavaly a kínai mezőgazdaságban elért nagyszerű eredmények — hatással van ezeknek az erőviszo­nyoknak további eltolódására. Kína, amely néhány évtizeddel ezelőtt még egyes impe­rialista hatalmak vadászterülete, csaknem játékszere volt, gyors ütemben változott olyan szocialista nagyhatalommá, amely nélkül ma már nemcsak az ázsiai, hanem a világbéké­vel kapcsolatos kérdéseket sem lehet megoldani. Bár az ENSZ- ben a Kínai Népköztársaság helyét még mindig a Csang Kaj. sek-klikk bitorolja, világszerte egyre inkább tért hódít az a felismerés, hogy a népi Kínának az ENSZ-ben is el kell fog­lalnia az őt megillető helyet. Népköztársaságunk népe ezen az évfordulón is szívből köszönti a nagy kínai népet, további sikereket kívánva a szo­cialista építőmunkához és ahhoz a közös harchoz, amelyet népeink a kolonializmus és az Imperializmus ellen vívnak. Czinege Lajos Jugoszláviába érkezeit Magyar államférfiak üdvözlő távirata kínai vezetőkhöz Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertancs elnöke Mao Ce-tunghoz, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga elnökéhez, Liu Sao-csihez, a Kínai Népköztársaság elnö­kének, Csu Tehoz, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága elnökéhez és Csou En-lajhoz, a Kínai Népköztársaság Állam tanácsa elnökéhez intézett táv­iratában a Kínai Népköztársa­ság megalakulásának 16. év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, kormánya és népe jókí­vánságait tolmácsolta. A Kínai Népköztársaság megalakulásával a testvéri kí­nai nép elindult a szocialista építés, a nemzeti felemelkedés útján. — hangzik a távirat. — Őszinte elismeréssel adózunk a nagy kínai népnek az elmúlt 16 évben az új társadalom építésében, hazája felvirágoz­tatásában elért kimagasló eredményeiért. Népeinket és országainkat összefűzi a szo­ciális'a társadalom építésének közös ügye. az imperializmus ellen, a béke megvédéséért, Vietn am megsegítéséért folyó harc közös érdeke. Ős inten óhajtjuk kapcsola­tainknak a marxizmus-—leni- nizmus elvei alapján, a prole­tárinternacionalizmus szellemé ben történő fejlesztését. Nagy nemzeti ünnepük al­kalmából további előrehala­dást, újabb sikereket kívá­nunk a testvéri kínai népnek. Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Csen Ji külügyminisztert, a Kínai Nép köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. A SZOT Elnöksé­ge a Kínai Szakszervezeti Szö­vetség Központi Tanácsa El­nökségének, a KISZ Köz­ponti Bizottsága a Kínai Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának kül­dött üdvözlő táviratot. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével csütörtökön délelőtt magyar katonai küldöttség ér­kezett Belgrádba. A delegáció Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszternek a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság fegyveres erői helyettes főparancsnokának meghívásá­ra tíz napot tölt Jugoszlá­viában. Czinege Lajossal együtt Belgrádba érkezett Csémi Ká­roly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, Borbándi János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, a Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke és a néphad­sereg több más magasrangú tisztje. A magyar katonai küldött­séget a batajnicai repülőtéren Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszter, Rade Hamovics vezérezredes, a Jugoszláv Néphadsereg vezérkari főnö­ke, Koszta Nagy nemzetvé­delmi miniszterhelyettes és a Jugoszláv Néphadsereg több más magasrangú katonatisztje köszöntötte. Az SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata a szovjet Ipar tevékenységének megjavításáról Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma szeptember 29-i határozatában elfogadta azokat a javaslatokat, ame­lyeket a Központi Bizottság Elnöksége dolgozott ki, s Alek- szej Koszigin ismertetett az iparigazgatás megjavítására, a tervezés tökéletesítésére és az ipari termelés gazdasági ösz­tönzésének fokozására. A plenum megbízza az SZKP Központi Bizottságának Elnökségét és a Miniszterta­nácsot, hogy hozzanak dön­tést ezekben a kérdésekben, továbbá terjesszék a Legfelső Tanáé® ülésszaka elé az ipar­igazgatási szervekről szóló javaslatokat. A plénum megbízza a párt­szerveket és a Minisztertaná­csot, hogy rövid határidőn belül döntsék el az iparági minisztériumok megalakításá­val, valamint a helyi gazda­sági irányító szervek létreho­zásával összefüggő összes szer­vezeti kérdéseket. Az irányítás szervezésének megjavítására és az iparigaz- gaitás gazdasági módszereinek tökéletesítésére javasolt intéz­kedések fő jelentősége abban áll, hogy egyesítik az egysé­ges állami tervezést a válla­latok teljes önálló gazdaság; elszámolásával, a központosí­tott iparági irányítást a köz- társasági és a helyi gazdasági kezdeményezésekkel, az egyé­ni kezdeményezés elvét a ter­melési kollektívák szerepének növelésével — hangzik a ha­tározat. A gazdasági irányításnak ez a rendszere teljesebben meg felel a korszerű követelmé­nyeknek és lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen hasz­nálni a szocialista rendszer fölényét. Az iparigazgatós iparági el­vére való áttérés, továbbá a gazdasági ösztönzők fokozása a termelés fejlesztésében még magasabbra emeli a pártszer­vezetek szerepét, fokozza a vállalatok és a gazdasági szer­vek munkájáért rájuk háruló felelősséget. A rendelkezésre álló ipari tartalékok teljes kihasználá­sát, a nemzeti jövedelem nö­vekedését főleg a termelé­kenység növelésével, a terme­lés hatékonyságának fokozá­sával, a beruházások és a ter­melési álióalapok átadásának megsokszorozásával, a legszi­gorúbb gazdasági takarékos­Angol repülőgépek két arak (alul bombázlak Kairó: A Dél-Arábiai Nemzeti Fel­szabadítást Eront szerda' este közleményt adott ki Kairó­ban. A közleményben tiltako­zik az Adanben hozott leg­utóbbi angol intézkedések el­len és felszólítja Aden, vala­mint Dél-Arábia lakosságát, hogy szombattól kezdve kezd­jen polgári engedetlenségi mozgalmat a brit hatóságok­kal szemben. A jemeni kormány egy szerdai közleményében eré­lyesen tiltakozik a dél-arábdai határ közelében fekvő Albay- da város ellen intézett brit »támadás miatt. A közlemény szerint a brit tüzérség táma­dásán kívül az angol légierő repülőgépei megsértették Je­men légiterét is.. •• Vlést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke jelentést tett a faanyag­gal folytatott gazdálkodás el­lenőrzésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvi­tatta, elfogadta és a fakiter­melés, feldolgozás, felhaszná­lás, a fával való takarékosság, valamint a fahelyettesítő anya gok termelésének anyagi ösz­tönzésére határozatot hozott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott az idegen- forgalom további fejlesztésé­nek irányelveiről, s felhívta az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a megvalósításuk­hoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vet­te az egészségügyi miniszter­nek az orvosképzés helyzeté­ről, a földművelésügyi minisz­ternek a mezőgazdasági mun­kák menetéről, majd a köz­lekedés- és postaügyi minisz­ternek az őszi csúcsforgalom szállítási kérdéseiről szóló tá­jékoztatóját. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. sággal, a pazarlás megszünte­tésével és a nem termelési költségek felszámolásával le­het biztosítani, valamint az­zal, hogy átfogóan kifejlesz­tik a dolgozók alkotó kezde­ményezését e feladatok meg oldásában Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma megállapít­ja, hogy az iparigazgatás je lenlegi szervezeti felépítés? továbbá a tervezési módsze­rek és a gazdasági ösztönzők nem felelnek meg a korsze­rű követelményeknek és a ter­melőerők fejlettségi szintje nek. A határozat rámutat, hogy az iparigazgatásban komoly fogyatékosság a gazdasági módszerek rovására menő túl­zott adminisztrálás. A Központi Bizottság sze­rint az iparigazgatóst ága­zati elv szerint kell felépí­teni, s ennek megfelelően lét­re kell hozni a szövetségi­köztársasági és szövetségi iparági minisztériumokat. Az iparvállalatok tevékenységé­ből ki kell küszöbölni a fö­lösleges előírásokat, csökken­teni kell a tervmutatók szá­mát és jobban ki kell hasz­nálni — mint fontos gazda­sági mozgatóerőket — a jöve­delmet, az árat a prémiumot és a hitelt. A határozat értelmében a párt és a szovjet kormány a vállalati önállóság bővíti mellett a fontosabb fejlei tési irányzatokban, a műszí korszerűsítésben, a beruhá: sokban, az áraknál, a munl béreknél és más pénzügyi : tézkedéseknél továbbra is ej; séges tervpolitikát folytai. A plénumhatározat rreg lapítja, hogy rendkívül iele tős a gazdasági élet terv5- nyitásának tökéletesítése állami tervezéí? tudor- színvonalának emelése. A ' vek összeállításánál be k tartani a következő főbb veket: a szocializmus gazr sági törvényeit, a gazdas; fejlesztési arányokat, va. mint azt, hogy a legkisebb i fordítással az ipari termék maximumát állítsák elő. A határozat azt is lesz gézi, hogy a munkatermei kenvség növelésének gazda" Si ösztönzői hatékonyan elé lendítik a szocialista gazdi kodást a kommunista gazdi kodás felé. Ezzel egyidejűleg a párt i vábbra is gondoskodik a '*• gőzök kommunista öntudal nak fokozásáról, a mun iránti kommunista maqatari kiformálásáról. A pártszerv zetek kötelessége, hogy emberekben kifejlessze munka iránti helyes erköli magatartást és megteremtse feltételeket a tömeges kői munista alkotómunkához. Film Film Film Film ^Patyolat akeié Zenés magyar film vígjáték A Ki mit tud, íme, bevo­nult az irodalomba — azaz bocsánat: a filmirodalomba. A Patyolat akció hősei (tu­catnyi ifjú katona) bejutnak a Ki mit tud döntőjébe és hallatlan nehézségek árán, némi késéssel ugyan, de oda­érnek a nagy döntőre, sőt. nemcsak jönnek-látnak, ha­nem győznek is, s a film be­fejező kockáin vidám zene­szó mellett emelkednek a nagy repülőgéppel a magasba. Ebből is látható, hogy a fiúk megnyerték a Ki mit tud-ot, a vegyiparista lányokkal együtt, akik annyi problé­mát okoztak az ifjú szívek­ben. Mindebből pedig az látható, hogy könnyű és szórakoztató filmről van szó, amelynek erényeit és hibáit voltakép­pen kár elsorolni. A könnyű kis történet maga nem vala­mi lebilincselő, a humor le­hetőségei inkább a perifériá­kon találhatók. Ezeket aztán elég ügyesen ki is aknázzák a film készítői. Kiss Manyi a tőle megszokott kacagtató módon áll be az ifjú tvisz­telők közé és kitartóan üldö vonzalmával Bozsó törzső mestert. Peti Sándor egy vi lanásnyi szerepben tűnik csí fel, de doberdói élményeiv és nehézkes gesztusaival íj is felejthetetlen. A kissé kopott ötletek, sablonos fordulatok mellett filmben kiemelkednek a zen betétek. Szerencsés az i ahogyan ezek a betétek film eseményeibe ágyazódna soha nem fárasztóan, sol nem lassítva az iramot. 1 bár nem egyformán, de zön mel jó zeneszámokat hal hatunk, különösen a „gitár« fiúktól”. A film kellemes o dalaihaz kell számítani szép Szilvássy Annamária s; replését, akire nem hárulni nehéz színészi feladatok, ú végig világos színfolt a filn ben. Bodrogi Gyula, akit ese leg főszerplőnek is nevezhe nénk, valóban kedvesen, á ütő vidámsággal táncolj énekli, muzsikálja és komi diázza végig a történetet. A filmet Békés József n< vellája alapján örsi Ferer írta és Fejér Tamás rendezti Ma hemnlaíó: Éjféli randevú Ma este hét órakor ismét bemutató előadás lesz a Pécsi Nemzeti Színházban. Behár _ S zedő két részes r vüop rettje, az Éjféli randevú kerül színre. A főbb szerepeket Siimegh Zsuzsa, Szabó Sarn g Mester István, Metvdelényi Vilmos, Holl István és Péter Gizi játsza. I y

Next

/
Oldalképek
Tartalom