Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

1965. OKTÓBER 1. napló 3 Október végéig minden gazdaság fejezze be a vetést! Nagyméretű társadalmi összefogást igényelnek az őszi mezőgazdasági munkák Operatív tanácskozás a megyei tanácson Mezőgazdasági operatív ta­nácskozást tartottak tegnap délelőtt a megyei tanácson, amelyen megjelent R apai Gyula élvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, részt vettek a járási pártbizottsá­gok titkárai, a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak el­nökei, a megyei tanács érde­kelt szakigazgatási osztályai­nak vezetői. Palkó Sándor elv­társ. a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke is­mertette a Minisztertanács legutóbbi ülésén, a mezőgaz­dasági munkák fokozásáról hozott határozatokat. Palkó élvtárs elmondotta, hogy a szőgazdasági munkáknak három fő jellemvonása van: az idén az aratás és a csép- lés elhúzódott, bár Baranyá­ban lényegében idejében be­fejeződött. A kukorica érése két-három héttel eltolódott, Baranyában viszont az utóbbi napokban meggyorsult az érés. Néhány növényből eddig még nem látott termés várható, Í9V például cukorrépából az országos átlag eléri a 169 má­sát és Baranyában is e körül lesz. Az eltolódás miatt rendkí­vüli munkacsúcsok várhatók ezekben a hetéktoen. Éppen irt nem indokolt a megyé­ben tapaszalható „ráérünk a még” vagy „tavaly még itt sem tartottunk” hangulat. Hiszen a saját ütemtervünk­től is lemaradás tapasztalha­tó, ezért a viszonylagos „nyu­galmat” kapkodás nélkül kell felszámolni. Országos méretű társadalmi megmozdulást igé­nyel az őszi munka. Ezután ismertette az áltag­os- és középiskolások, főis­kolai és egyetemi hallgatók igénybevételének rendjét az őszi mezőgazdasági munkák­nál. Elmondotta, hogy a kor­mány felhatalmazást adott a, hogy az általános isko­lák 7—8 osztályos tanulóit, a középiskolásokat egyetemistá­kat, főiskolásokat 15 napra igénybe vegyék a mezőgazda­ságban. Az iskolákat szerve­zetten kell bevonni ebbe a munkába és az igénybevételt foganatosító szervek kötelesek ellenőrizni az előkészítést, idő­re és megfelelő munkahelyet biztosítani a tanulóknak. Má­tól kezdve az általános isko­lák 7—8 osztályos tanulóit a községi tanács, a községi v. b. elnöke jogosult — főleg a könnyebb munkáikra, gyü- mölcsszedésre, kukon! ca-válo- gatésra és lehetőleg jó időben munkába beosztani. A kö­zépiskolásokat a járási ta­nácsok és a járási vb-elnökök rendelkezésére küldik a ter­melőszövetkezetekbe a jelent­kező igények alapján. A pé­csi középiskolákat a KISZ megyei bizottságának első titkára és megbízottja útján lehet igénybe venni. Termé­szetesen hasonló módon segí­tenek az őszi feladatok meg­oldásában az MTH-isikolák, a megyei tanács ápolónő- és szü­lésznőképző iskolájának hall­gatói is. Azonban nemcsak ezzel az erővel rendelkezünk a felada­tok megoldásánál. Fel kell használni a saját erőt a ter­melőszövetkezeti családtagok munkáját, akiket anyagilag is érdekeltté kell tenni, mégpe­dig úgy, hogy természetbeni juttatással, terménnyel is fi­zethetik. A községi tanácsok vb-elnö- kei igénybe vehetik a község­ben dolgozó, bérből és fize­tésből élő dolgozókat, ha úgy ítélik meg, hogy munkájukat eev-egy napra abbahagyhat­ják. — Szeretném aláhúzni, nem társadalmi munkáról van szó, hanem minden munkát meg kell fizetni. Például az isko­lásoknak 3 forintnál kevesebb órabért nem fizethetnek. — Minden tanuló, minden dol­gozó egyénileg kapja meg a pénzt a munkájáért. A honvédség az állami gaz­daságokban segít zárt alaku­latokban. A munkásőrség szűk ség esetén szombaton és va­sárnap dolgozik. A megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke jogosult arra, hogy a gyárakból, üzemekből, bá­nyákból az ott dolgozó trak­toros képzettségű személye­ket igénybe veheti. Felhatal­mazást kapott a kormánytól arra is, hogy igénybe veheti a nem mezőgazdasági szolga­latban álló erőgépeket. Bara­nyában például a legutóbbi felmérés szerint 70—80, szán­tásra alkalmas ilyen erőgép van. A megyei tanácson állandó ügyeletet szerveznek, hogy köz vetlen kapcsolatot tarthassa­nak a járásokkal, a termelő gazdaságokkal, s azokkal a szervekkel, ahonnan munka­erőt igényelhetnek. Az ügye­let telefonszáma: 28-16 és reggel hattól este nyolc óráig kereshető meg. Arra is intézkedés történik, hogy egy-egy feladattal végző állami gazdaság — például befejezte a vetőszántást és a vetést — a körzetében lévő termelőszövetkezeteknek segít ugyanebben a munkában. Ha a silózást befejezték, segítse­nek a silógépeikkel a közös gazdaságoknak. A termelő- szövetkezetek viszont a mély­szántási feladatok teljesítésé­nél visszasegítenek. Ezt a mun kát járási szinten kell meg­szervezni. Rövid úton megold, ják a munkaerő szállítását is az őszí mezőgazdasági mun­kák idején. Külön foglalkozott Palkó elvtárs a kukorica betakarí­tásával. A kései be nein érő fajtákat csövestől kell besilóz- ni. Azonban a törést nem szabad elkapkodni. Inkább a fagyok idején törjük a kuko­ricát, mint zölden. Górézás előtt gondosan válogassák a csöveket, hogy 40—53 száza­léknál nagyobb nedvességtar­talommal ne kerüljenek táro­lásira. A termelőszövetkezetek tagjaikkal kössenek szárítási és tárolási szerződést padlá­saikra, pajtáikra. Ugyancsak jól bevált már a múltban is a mezőgazdasági vállalat és az állami gazdaságok kelte­tőinek felhasználása termé­nyek szárítására. A talajelőkészítési munkák­kal kapcsolatban Palkó elv­társ elmondotta, hogy az or­szágos átlag alatt vagyunk. Még a megyei ütemtervhez viszonyítva is mintegy 4000 hold a lemaradásunk vető­szántásból. Nagyok az el téré sek a járások között. A pécs- váradi járás 57,1, a szigetvári járás 43,7 százalékon áll. A pécsváradiak egy hét alatt 15, a szigetváriak csak 6 szá­zalékot haladtak előre. A mohácsi járás, bár 55,2 szá­zalékon áll a vetőszántással, de egy hét alatt csak 7 száza­lékos előrehaladást értek el, ami kevés. Naponta átlagosan több mint 2 százalék az az előrehaladás, ami biztosítja a munkák időbeni elvégzését. A kettős műszak sokat len­díthet az őszi munkákon. A feladat az, hogy a szántótrak­toroknak legalább 50—60 szá­zaléka két műszakban dol­gozzon. Ezt a járási szervek rendszeresen naponta éjjel ellenőrizzék a kettős műsza­kot. A meghibásodással kap­csolatban elmondotta Palkó elvtárs, hogy a megyében nyolc darab, kiválóan felsze­relt mozgó műhelykocsi áll a termelőszövetkezetek rendel­kezésére, vegyék igénybe, mert a gyorsabb javítás , költsége bőségesen megtérül az erőgé­pek több munkájában. — A szántótraktorok ezekben a hetekben csak szántással fog­lalkozzanak. Október 31-ig ti­los a termelőszövetkezeteknek erőgépeikkel bérfuvarozást vállalni. Minden gépet a me­zőgazdasági munkák gyors, minőségi és időbeni elvégzé­sére kell beállítani. A vetés területe a múlt évi­vel azonos. Országosan 11,7 mázsa búza termett holdan­ként, és az idén már nem szorulunk búzabehozatalra, — megtermett egész évi kenye­rünk. A cukorrépa betakarí­tásával kapcsolatban megem­lítette, hogy az éjszakai szál­lítás megszervezésével sokat könnyíthetünk a gondokon. A takarmányhelyzet országosan gyenge. Ezért fokozottabban kell felhasználni a cukorrépa­fejet takarmányozásra és szor­galmazni kell a legeltetést. A silőzás erőteljes fokozásával sokat segíthetünk a takar- mányhelyezeten. Végül Palkó Sándor elvtárs elmondotta, hogy október vé­géig minden mezőgazdasági üzemben be kell fejezni a ve­tést. Ezután a jelenlévő járási párt- és tanácsi vezetők rész­letesen beszámoltak a járási területnél folyó őszi mező- gazdasági munkák helyzeté­ről majd Czégény József elv- társ a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető­je és Földvári János elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese foglalta össze a tanácskozást. Megnyílt a háromnapos távhőszolgáltatási konferencia Tegnap reggel 8 órakor nyflt meg a távhőszolgáltatás hazai és külföldi szakembereinek há­romnapos konferenciája Pé esett, a Pannónia Szálló nagy­termében. A konferenciát Gócz Béla vb-elnökhelyettes nyitotta meg. A konferencia megnyitóján részt vett a me­gyei pártbizottság képviseleté­ben Szikszai Tibor elvtárs, továbbá dr. Rugási Endre elv­társ, az MSZMP városi párt­bizottságának titkára és dr. Bánki Nándor divtára, a városi pártbizottság osztályvezetője. A megnyitó után Varga Ist­ván, a MTESZ főtitkára tar­tott rövid bevezetést. Elmon­dotta, hogy a lakások és egyéb kommunális létesítmények hő. ellátásának nagyértékű fejlő­dését jellemzi az, hogy 1963. év végéig Budapesten és vidé­ken körülbelül 22 ezer lakást láttak el távfűtéssel, de az 1965-ös esztendő végéig ez a szám 46 ezerre emelkedett. Az eddigi tervek szerint a harma­dik ötéves tervben a távfűtés­sel ellátott lakások száma 100 ezerre emelkedik. A távfűtés fejlesztésének azonban vannak kisebb-nagyobb akadályai. — Ezek egyike a viszonylag magas beruházási költség és a túlfűtésekből adódó energia- veszteség — mondotta Varga István. — Hogy a fejlődés előtt álló akadályokat elhárít­suk, legelőször is ezeket a költségéket kell csökkente­nünk. Az erre vonatkozó egyik legnagyobb lehetőség a védő- csatornák egyszerűsítése, eset­leg teljes elhagyása és a hő- szigetelési költségek csökken­tése, tekintettel arra, hogy e két költségtényező a távfűtés’ vezeték összköltségének körül­belül 65 százalékát teszi ki. Külföldön egyre több kezde­ményezésről hallunk, többek között arról, hogy a védőcsa- tomát elhagyják, vagy nagy­mértékben egyszerűsítik. A túlfűtések okozta veszteséget is nagy mértékben ki lehet küszöbölni megfelelő szabá­lyozás kiépítésével. Varga István, a MTESZ fő­titkára a továbbiakban kifejez te reményét, hogy a három­napos konferencia idején el­hangzott szakmai előadások megfelelő támogatást nyújta­nak a hazai szakembereknek airra, hogy kidolgozzák a táv­hőszolgáltatás költségeinek csökkentését, Illetve annak lehetőségeit. A konferencián egyébként megjelentek pécsi szakembe­rek is, akik elmondották, hogy a megyében tulajdonképpen Komlón vezették be először a távfűtést, a város főterén lé­vő középületekben és a szén­tröszt irodaházában, körűibe, lül 12 évvel' ezelőtt. Ezután hosszú ideig szünetelt Komlón a hálózat további kiépítése, majd a közelmúltban bekö­tötték a Zobák-akna mentén lévő új lakóházakat, aztán a nemrég épült két toronyházat és a város „felső-plató” elne­vezésű új lakótelepének épüle­teit. Pécsett 1960-ban először ideiglenes kazánteleppel indí­tották meg a távfűtést, maid 1962-ben a közben felépült vezetéket rákapcsolták a Hő­erőműre Még abban az évben kb. 400 úimecsekaljai lakást fűtöttek, ebben az esztendő­ben pedig bekötik már a két­ezredik lakást is, ugyancsak Ujmecsekalján. Elmondották azt is, hogy a város távlati hő ellátásának programja most áll előkészítés alatt. A prog­ram alapján a harmadik öt­éves tervben létesülő új pécsi lakótelepek részesülnek táv­fűtésben. Sajnos, az Ujmecsek­alján korábban épült — egye­di. azaz kályhafűtési módszer­rel létesült lakóházak — táv­fűtésére egyelőre nem kerül, sor. A város üzemei, illetve vállalatai közül 12 ipari üzem — mint a Bőrgyár, az Agrária, a Húsipari Vállalat, Cement­áru gyár stb. — távfűtését biz­tosítják a közeljövőben. A hálózat műszaki átadása ezek­ben a napokban folyik. A konferencia második nap­ján, azaz pénteken hazai és külföldi szakemberek tartanak előadást, majd szombaton a résztvevők megtekintik a Pé­csi Hőerőművet. Premier előtt a pécsi „Tejgyárban“ Az igazgató, a főkönyvelő kivételével szinte az egész vezérkar átköltözött már az új tejüzem hivatalaiba, és a birtokbavétel napjai alkalmat adtak a legrejtettebb kivitele­zői hibák kéretlen jelentke­zésére. A berendezések, a cső labirintok egyelőre vízzel val­latott nyomáspróbája itt is, ott is kimutatta a csapok, a tömítő tárcsák gyenge ellen­állását, de hát arra való a próba, hogy elejét vegye az ilyen kellemetlenségeknek. Dr. Szupper Márton üzem­vezető sem tekintette tragi­kusnak, hiszen a gyorskezű szerelők mind azon vannak, hogy a „nagy” napra, a pre­mier napjára csepp híja nél­kül tej cirkuláljon a csőszö­vevényekben. És ha már a szerelőkről szóltam, hadd soroljam hoz­zájuk a palackozó gépsorok, a sajtgyártó gépek, a pasztőr- automatikák angol, svájci, né­met szerelőinek kis Bábelt teremtő szakmai szóáradatát, ami aszerint csitult vagy lob­bant fel újra, ahogyan azt a pezsgő vagy elakadó munka diktálta, ök is tudják ango­lul és németül is, hogy mire kötelez a határidő. Még sincs semmi nyoma a kapkodásnak. Lám, az üzem­vezetőnek, a főmérnöknek és Másfél kilométeres barázdát húz a D—4—K traktor Oroszló határában. A hatalmas táb­la már elmunkált területeibe pedig már vetik az új gabonát. a termelési osztály vezetőjé­nek ebben a látszólagos káosz ban Is volt ideje arra, hogy elmondja: mit várhat a vá­ros, megye vásárló lakossága a közellátás e nagyszerű új létesítményétől. Az összeha­sonlítással kezdték. Az aggas­tyán korú és aggastyán lehe­tőségekkel gyürkőző régi üzem teljesítményével és az új, a kombinátnak is beillő létesít­mény várható produktumá­ról, amely nemcsak felnőtt a városhoz, hanem úgy néz ki, évtizedekkel meg is előzte az igényelt. Amikor Csongor Elemér, a termelési osztály vezetője szűkszavúan annyit mondott a régiről, hogy az csak profil- szűkítés árán tudta biztosítani a város ellátását, akkor ez­zel azt is kimondta, hogy a legszükségesebb, a legelemibb igények kielégítésére futotta csak az erejükből. A tejellá­tásra. Mert a vaj, a sajt, más­szóval a tejtermékeket úgy „tarhálták” össze a vidéki kis üzemekből, vagy más megyék bői, ami nem egyszer volt okozója a napokra, hetekre szőlő áruhiánynak. És az új üzem? Ami azt illeti, az is váratott magára, hiszen közel egy esztendővel késleltette meg üzembelépé­sének határidejét a tervezés, a programkészítés elcsúszása. Mentségére szóljon az, hogy ha késve Is, de olyan építé­szeti, ipari remekművet ka­pott vele a város, amely sok profilú képességével az or­szág legkorszerűbb tejüzemei­vel vetekszik. Olyan üzem ez, amelyről talán a laikus szem is felmérheti, hogy a beruhá­zott, a ráfordított 57 millió minden forintja hasznos célt szolgál. A legmodernebb hazai és külföldi feldolgozógépek,'segéd berendezések, azon felül, hogy majdnem teljes egészében mentesítik a nehéz fizikai munkát, a legfontosabbat, a százszázalékos higiéniát is biztosítják. A tankokban, kan nákban beérkező tej csak az üzem kapujáig rejtheti ma­gában a termelők által nehe­zen kiküszöbölhető természe­tes szennyeződést, amit a ka­pun belül fokozatosan és tö­kéletesen likvidálnak. Mindezt persze megelőzi a beérkező tej körszalagos tar­tálymérlegekkel, mérőórákkal történő rendkívül pontos meg­mérése, ami hasonlít a ben­zinkutak li teas zárni ál ó rend­szeréhez. Innen, tehát az át­vétel aktusától kezdve a tej- és tejtermék kiadásáig min­den folyarrtat zárt rendszer­ben történik. Speciális cső­vezetékeken át jut el a tej az egyenként és óránként 5000 literes kapacitású pasztőröző berendezésekbe, amelyek az előírt hőmérséklet biztosítása mellett automatikusan rögzí­tik a pasztőrözés! értékeket is. A lepasztőrözött tej követ­kező állomása az az öt da­rab egyenként 10 000 literes speciálisan szigetelt tejtároló tank, amelyből a fogyasztási tej már a palackozó gépsoron és ezt követően gördülő pá­lyákon át jut el a hűtőkam­rákba, s onnan a boltokba. Az üzem kapacitása termé­kenként a következő lesz: kannás és palackozott to1ből a fogyasztók igényeit figve- lembe véve 50 000 liter. 10 dekás adagolású vajból 2000 kilogramm, kannás és poharas teifölből 1500 liter, étkezési túróból 1200 kg, joghurtbó1. ke­firből 2500 I. vegyes ömlesz­tett sajtból 3000 kilogramm, kávéból és kakaóból 2500 - lesz a napi termelés, és még ebben az évben sor kerül Komló város tej- és telter- mék ellátására Is. Ezek a mennviségek korántsem merí­tik ki a tejüzem maximális teliesítőképességét, ami a to­vábbiakban aszerint fog emel kedni, amilyen mértékben a lakosság igényei megkövete­lik. S még ezzel sem lenne tel­jes az üzem leírása, ha nem említenénk meg szociális és egyéb létestíményeit. Modem, összkomfortos szolgálati la­kásait, fürdő-, öltöző helyi­ségeit, orvosi rendelőiét, lu­xus étteremmel is felérő száz terítékes ebédlőjét, szellős, napfényes gyártócsarnokait, laboratóriumait, amelyek bi­zonyára hamar elfeledtetik majd a dolgozókkal a régi üzemben eltöltött évek, év­tizedek egyre nehezebb, eevre torlódóbb nehézségeit, kényel­metlenségeit. Az új teiiVem. Pécs város legszebb üzeme tehát kettős gondot old m»g premierje után. A lakosság igényeinek zavartalan kielé­gítését, amihez nemcsak a modern gépek, hanem az üzem dologzőinak a réginél összehasonlíthatatlanul íobb munkakörülményei is feltétle­nül hozzájárulnak majd. —S —gy * 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom