Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 231. szám
1965. OKTÓBER 1. napló 3 Október végéig minden gazdaság fejezze be a vetést! Nagyméretű társadalmi összefogást igényelnek az őszi mezőgazdasági munkák Operatív tanácskozás a megyei tanácson Mezőgazdasági operatív tanácskozást tartottak tegnap délelőtt a megyei tanácson, amelyen megjelent R apai Gyula élvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, részt vettek a járási pártbizottságok titkárai, a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, a megyei tanács érdekelt szakigazgatási osztályainak vezetői. Palkó Sándor elvtárs. a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke ismertette a Minisztertanács legutóbbi ülésén, a mezőgazdasági munkák fokozásáról hozott határozatokat. Palkó élvtárs elmondotta, hogy a szőgazdasági munkáknak három fő jellemvonása van: az idén az aratás és a csép- lés elhúzódott, bár Baranyában lényegében idejében befejeződött. A kukorica érése két-három héttel eltolódott, Baranyában viszont az utóbbi napokban meggyorsult az érés. Néhány növényből eddig még nem látott termés várható, Í9V például cukorrépából az országos átlag eléri a 169 mását és Baranyában is e körül lesz. Az eltolódás miatt rendkívüli munkacsúcsok várhatók ezekben a hetéktoen. Éppen irt nem indokolt a megyében tapaszalható „ráérünk a még” vagy „tavaly még itt sem tartottunk” hangulat. Hiszen a saját ütemtervünktől is lemaradás tapasztalható, ezért a viszonylagos „nyugalmat” kapkodás nélkül kell felszámolni. Országos méretű társadalmi megmozdulást igényel az őszi munka. Ezután ismertette az áltagos- és középiskolások, főiskolai és egyetemi hallgatók igénybevételének rendjét az őszi mezőgazdasági munkáknál. Elmondotta, hogy a kormány felhatalmazást adott a, hogy az általános iskolák 7—8 osztályos tanulóit, a középiskolásokat egyetemistákat, főiskolásokat 15 napra igénybe vegyék a mezőgazdaságban. Az iskolákat szervezetten kell bevonni ebbe a munkába és az igénybevételt foganatosító szervek kötelesek ellenőrizni az előkészítést, időre és megfelelő munkahelyet biztosítani a tanulóknak. Mától kezdve az általános iskolák 7—8 osztályos tanulóit a községi tanács, a községi v. b. elnöke jogosult — főleg a könnyebb munkáikra, gyü- mölcsszedésre, kukon! ca-válo- gatésra és lehetőleg jó időben munkába beosztani. A középiskolásokat a járási tanácsok és a járási vb-elnökök rendelkezésére küldik a termelőszövetkezetekbe a jelentkező igények alapján. A pécsi középiskolákat a KISZ megyei bizottságának első titkára és megbízottja útján lehet igénybe venni. Természetesen hasonló módon segítenek az őszi feladatok megoldásában az MTH-isikolák, a megyei tanács ápolónő- és szülésznőképző iskolájának hallgatói is. Azonban nemcsak ezzel az erővel rendelkezünk a feladatok megoldásánál. Fel kell használni a saját erőt a termelőszövetkezeti családtagok munkáját, akiket anyagilag is érdekeltté kell tenni, mégpedig úgy, hogy természetbeni juttatással, terménnyel is fizethetik. A községi tanácsok vb-elnö- kei igénybe vehetik a községben dolgozó, bérből és fizetésből élő dolgozókat, ha úgy ítélik meg, hogy munkájukat eev-egy napra abbahagyhatják. — Szeretném aláhúzni, nem társadalmi munkáról van szó, hanem minden munkát meg kell fizetni. Például az iskolásoknak 3 forintnál kevesebb órabért nem fizethetnek. — Minden tanuló, minden dolgozó egyénileg kapja meg a pénzt a munkájáért. A honvédség az állami gazdaságokban segít zárt alakulatokban. A munkásőrség szűk ség esetén szombaton és vasárnap dolgozik. A megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke jogosult arra, hogy a gyárakból, üzemekből, bányákból az ott dolgozó traktoros képzettségű személyeket igénybe veheti. Felhatalmazást kapott a kormánytól arra is, hogy igénybe veheti a nem mezőgazdasági szolgalatban álló erőgépeket. Baranyában például a legutóbbi felmérés szerint 70—80, szántásra alkalmas ilyen erőgép van. A megyei tanácson állandó ügyeletet szerveznek, hogy köz vetlen kapcsolatot tarthassanak a járásokkal, a termelő gazdaságokkal, s azokkal a szervekkel, ahonnan munkaerőt igényelhetnek. Az ügyelet telefonszáma: 28-16 és reggel hattól este nyolc óráig kereshető meg. Arra is intézkedés történik, hogy egy-egy feladattal végző állami gazdaság — például befejezte a vetőszántást és a vetést — a körzetében lévő termelőszövetkezeteknek segít ugyanebben a munkában. Ha a silózást befejezték, segítsenek a silógépeikkel a közös gazdaságoknak. A termelő- szövetkezetek viszont a mélyszántási feladatok teljesítésénél visszasegítenek. Ezt a mun kát járási szinten kell megszervezni. Rövid úton megold, ják a munkaerő szállítását is az őszí mezőgazdasági munkák idején. Külön foglalkozott Palkó elvtárs a kukorica betakarításával. A kései be nein érő fajtákat csövestől kell besilóz- ni. Azonban a törést nem szabad elkapkodni. Inkább a fagyok idején törjük a kukoricát, mint zölden. Górézás előtt gondosan válogassák a csöveket, hogy 40—53 százaléknál nagyobb nedvességtartalommal ne kerüljenek tárolásira. A termelőszövetkezetek tagjaikkal kössenek szárítási és tárolási szerződést padlásaikra, pajtáikra. Ugyancsak jól bevált már a múltban is a mezőgazdasági vállalat és az állami gazdaságok keltetőinek felhasználása termények szárítására. A talajelőkészítési munkákkal kapcsolatban Palkó elvtárs elmondotta, hogy az országos átlag alatt vagyunk. Még a megyei ütemtervhez viszonyítva is mintegy 4000 hold a lemaradásunk vetőszántásból. Nagyok az el téré sek a járások között. A pécs- váradi járás 57,1, a szigetvári járás 43,7 százalékon áll. A pécsváradiak egy hét alatt 15, a szigetváriak csak 6 százalékot haladtak előre. A mohácsi járás, bár 55,2 százalékon áll a vetőszántással, de egy hét alatt csak 7 százalékos előrehaladást értek el, ami kevés. Naponta átlagosan több mint 2 százalék az az előrehaladás, ami biztosítja a munkák időbeni elvégzését. A kettős műszak sokat lendíthet az őszi munkákon. A feladat az, hogy a szántótraktoroknak legalább 50—60 százaléka két műszakban dolgozzon. Ezt a járási szervek rendszeresen naponta éjjel ellenőrizzék a kettős műszakot. A meghibásodással kapcsolatban elmondotta Palkó elvtárs, hogy a megyében nyolc darab, kiválóan felszerelt mozgó műhelykocsi áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére, vegyék igénybe, mert a gyorsabb javítás , költsége bőségesen megtérül az erőgépek több munkájában. — A szántótraktorok ezekben a hetekben csak szántással foglalkozzanak. Október 31-ig tilos a termelőszövetkezeteknek erőgépeikkel bérfuvarozást vállalni. Minden gépet a mezőgazdasági munkák gyors, minőségi és időbeni elvégzésére kell beállítani. A vetés területe a múlt évivel azonos. Országosan 11,7 mázsa búza termett holdanként, és az idén már nem szorulunk búzabehozatalra, — megtermett egész évi kenyerünk. A cukorrépa betakarításával kapcsolatban megemlítette, hogy az éjszakai szállítás megszervezésével sokat könnyíthetünk a gondokon. A takarmányhelyzet országosan gyenge. Ezért fokozottabban kell felhasználni a cukorrépafejet takarmányozásra és szorgalmazni kell a legeltetést. A silőzás erőteljes fokozásával sokat segíthetünk a takar- mányhelyezeten. Végül Palkó Sándor elvtárs elmondotta, hogy október végéig minden mezőgazdasági üzemben be kell fejezni a vetést. Ezután a jelenlévő járási párt- és tanácsi vezetők részletesen beszámoltak a járási területnél folyó őszi mező- gazdasági munkák helyzetéről majd Czégény József elv- társ a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Földvári János elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese foglalta össze a tanácskozást. Megnyílt a háromnapos távhőszolgáltatási konferencia Tegnap reggel 8 órakor nyflt meg a távhőszolgáltatás hazai és külföldi szakembereinek háromnapos konferenciája Pé esett, a Pannónia Szálló nagytermében. A konferenciát Gócz Béla vb-elnökhelyettes nyitotta meg. A konferencia megnyitóján részt vett a megyei pártbizottság képviseletében Szikszai Tibor elvtárs, továbbá dr. Rugási Endre elvtárs, az MSZMP városi pártbizottságának titkára és dr. Bánki Nándor divtára, a városi pártbizottság osztályvezetője. A megnyitó után Varga István, a MTESZ főtitkára tartott rövid bevezetést. Elmondotta, hogy a lakások és egyéb kommunális létesítmények hő. ellátásának nagyértékű fejlődését jellemzi az, hogy 1963. év végéig Budapesten és vidéken körülbelül 22 ezer lakást láttak el távfűtéssel, de az 1965-ös esztendő végéig ez a szám 46 ezerre emelkedett. Az eddigi tervek szerint a harmadik ötéves tervben a távfűtéssel ellátott lakások száma 100 ezerre emelkedik. A távfűtés fejlesztésének azonban vannak kisebb-nagyobb akadályai. — Ezek egyike a viszonylag magas beruházási költség és a túlfűtésekből adódó energia- veszteség — mondotta Varga István. — Hogy a fejlődés előtt álló akadályokat elhárítsuk, legelőször is ezeket a költségéket kell csökkentenünk. Az erre vonatkozó egyik legnagyobb lehetőség a védő- csatornák egyszerűsítése, esetleg teljes elhagyása és a hő- szigetelési költségek csökkentése, tekintettel arra, hogy e két költségtényező a távfűtés’ vezeték összköltségének körülbelül 65 százalékát teszi ki. Külföldön egyre több kezdeményezésről hallunk, többek között arról, hogy a védőcsa- tomát elhagyják, vagy nagymértékben egyszerűsítik. A túlfűtések okozta veszteséget is nagy mértékben ki lehet küszöbölni megfelelő szabályozás kiépítésével. Varga István, a MTESZ főtitkára a továbbiakban kifejez te reményét, hogy a háromnapos konferencia idején elhangzott szakmai előadások megfelelő támogatást nyújtanak a hazai szakembereknek airra, hogy kidolgozzák a távhőszolgáltatás költségeinek csökkentését, Illetve annak lehetőségeit. A konferencián egyébként megjelentek pécsi szakemberek is, akik elmondották, hogy a megyében tulajdonképpen Komlón vezették be először a távfűtést, a város főterén lévő középületekben és a széntröszt irodaházában, körűibe, lül 12 évvel' ezelőtt. Ezután hosszú ideig szünetelt Komlón a hálózat további kiépítése, majd a közelmúltban bekötötték a Zobák-akna mentén lévő új lakóházakat, aztán a nemrég épült két toronyházat és a város „felső-plató” elnevezésű új lakótelepének épületeit. Pécsett 1960-ban először ideiglenes kazánteleppel indították meg a távfűtést, maid 1962-ben a közben felépült vezetéket rákapcsolták a Hőerőműre Még abban az évben kb. 400 úimecsekaljai lakást fűtöttek, ebben az esztendőben pedig bekötik már a kétezredik lakást is, ugyancsak Ujmecsekalján. Elmondották azt is, hogy a város távlati hő ellátásának programja most áll előkészítés alatt. A program alapján a harmadik ötéves tervben létesülő új pécsi lakótelepek részesülnek távfűtésben. Sajnos, az Ujmecsekalján korábban épült — egyedi. azaz kályhafűtési módszerrel létesült lakóházak — távfűtésére egyelőre nem kerül, sor. A város üzemei, illetve vállalatai közül 12 ipari üzem — mint a Bőrgyár, az Agrária, a Húsipari Vállalat, Cementáru gyár stb. — távfűtését biztosítják a közeljövőben. A hálózat műszaki átadása ezekben a napokban folyik. A konferencia második napján, azaz pénteken hazai és külföldi szakemberek tartanak előadást, majd szombaton a résztvevők megtekintik a Pécsi Hőerőművet. Premier előtt a pécsi „Tejgyárban“ Az igazgató, a főkönyvelő kivételével szinte az egész vezérkar átköltözött már az új tejüzem hivatalaiba, és a birtokbavétel napjai alkalmat adtak a legrejtettebb kivitelezői hibák kéretlen jelentkezésére. A berendezések, a cső labirintok egyelőre vízzel vallatott nyomáspróbája itt is, ott is kimutatta a csapok, a tömítő tárcsák gyenge ellenállását, de hát arra való a próba, hogy elejét vegye az ilyen kellemetlenségeknek. Dr. Szupper Márton üzemvezető sem tekintette tragikusnak, hiszen a gyorskezű szerelők mind azon vannak, hogy a „nagy” napra, a premier napjára csepp híja nélkül tej cirkuláljon a csőszövevényekben. És ha már a szerelőkről szóltam, hadd soroljam hozzájuk a palackozó gépsorok, a sajtgyártó gépek, a pasztőr- automatikák angol, svájci, német szerelőinek kis Bábelt teremtő szakmai szóáradatát, ami aszerint csitult vagy lobbant fel újra, ahogyan azt a pezsgő vagy elakadó munka diktálta, ök is tudják angolul és németül is, hogy mire kötelez a határidő. Még sincs semmi nyoma a kapkodásnak. Lám, az üzemvezetőnek, a főmérnöknek és Másfél kilométeres barázdát húz a D—4—K traktor Oroszló határában. A hatalmas tábla már elmunkált területeibe pedig már vetik az új gabonát. a termelési osztály vezetőjének ebben a látszólagos káosz ban Is volt ideje arra, hogy elmondja: mit várhat a város, megye vásárló lakossága a közellátás e nagyszerű új létesítményétől. Az összehasonlítással kezdték. Az aggastyán korú és aggastyán lehetőségekkel gyürkőző régi üzem teljesítményével és az új, a kombinátnak is beillő létesítmény várható produktumáról, amely nemcsak felnőtt a városhoz, hanem úgy néz ki, évtizedekkel meg is előzte az igényelt. Amikor Csongor Elemér, a termelési osztály vezetője szűkszavúan annyit mondott a régiről, hogy az csak profil- szűkítés árán tudta biztosítani a város ellátását, akkor ezzel azt is kimondta, hogy a legszükségesebb, a legelemibb igények kielégítésére futotta csak az erejükből. A tejellátásra. Mert a vaj, a sajt, másszóval a tejtermékeket úgy „tarhálták” össze a vidéki kis üzemekből, vagy más megyék bői, ami nem egyszer volt okozója a napokra, hetekre szőlő áruhiánynak. És az új üzem? Ami azt illeti, az is váratott magára, hiszen közel egy esztendővel késleltette meg üzembelépésének határidejét a tervezés, a programkészítés elcsúszása. Mentségére szóljon az, hogy ha késve Is, de olyan építészeti, ipari remekművet kapott vele a város, amely sok profilú képességével az ország legkorszerűbb tejüzemeivel vetekszik. Olyan üzem ez, amelyről talán a laikus szem is felmérheti, hogy a beruházott, a ráfordított 57 millió minden forintja hasznos célt szolgál. A legmodernebb hazai és külföldi feldolgozógépek,'segéd berendezések, azon felül, hogy majdnem teljes egészében mentesítik a nehéz fizikai munkát, a legfontosabbat, a százszázalékos higiéniát is biztosítják. A tankokban, kan nákban beérkező tej csak az üzem kapujáig rejtheti magában a termelők által nehezen kiküszöbölhető természetes szennyeződést, amit a kapun belül fokozatosan és tökéletesen likvidálnak. Mindezt persze megelőzi a beérkező tej körszalagos tartálymérlegekkel, mérőórákkal történő rendkívül pontos megmérése, ami hasonlít a benzinkutak li teas zárni ál ó rendszeréhez. Innen, tehát az átvétel aktusától kezdve a tej- és tejtermék kiadásáig minden folyarrtat zárt rendszerben történik. Speciális csővezetékeken át jut el a tej az egyenként és óránként 5000 literes kapacitású pasztőröző berendezésekbe, amelyek az előírt hőmérséklet biztosítása mellett automatikusan rögzítik a pasztőrözés! értékeket is. A lepasztőrözött tej következő állomása az az öt darab egyenként 10 000 literes speciálisan szigetelt tejtároló tank, amelyből a fogyasztási tej már a palackozó gépsoron és ezt követően gördülő pályákon át jut el a hűtőkamrákba, s onnan a boltokba. Az üzem kapacitása termékenként a következő lesz: kannás és palackozott to1ből a fogyasztók igényeit figve- lembe véve 50 000 liter. 10 dekás adagolású vajból 2000 kilogramm, kannás és poharas teifölből 1500 liter, étkezési túróból 1200 kg, joghurtbó1. kefirből 2500 I. vegyes ömlesztett sajtból 3000 kilogramm, kávéból és kakaóból 2500 - lesz a napi termelés, és még ebben az évben sor kerül Komló város tej- és telter- mék ellátására Is. Ezek a mennviségek korántsem merítik ki a tejüzem maximális teliesítőképességét, ami a továbbiakban aszerint fog emel kedni, amilyen mértékben a lakosság igényei megkövetelik. S még ezzel sem lenne teljes az üzem leírása, ha nem említenénk meg szociális és egyéb létestíményeit. Modem, összkomfortos szolgálati lakásait, fürdő-, öltöző helyiségeit, orvosi rendelőiét, luxus étteremmel is felérő száz terítékes ebédlőjét, szellős, napfényes gyártócsarnokait, laboratóriumait, amelyek bizonyára hamar elfeledtetik majd a dolgozókkal a régi üzemben eltöltött évek, évtizedek egyre nehezebb, eevre torlódóbb nehézségeit, kényelmetlenségeit. Az új teiiVem. Pécs város legszebb üzeme tehát kettős gondot old m»g premierje után. A lakosság igényeinek zavartalan kielégítését, amihez nemcsak a modern gépek, hanem az üzem dologzőinak a réginél összehasonlíthatatlanul íobb munkakörülményei is feltétlenül hozzájárulnak majd. —S —gy * 1