Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

1965. OKTÓBER 31. napló 5 Múzeum Mohácson F uvarosok érkeznek, ta­A karítónők tevékenyked­nek a söprűkkel és felmosó­rongyokkal, a muzeológusok és a kiállításrendező csoport tagjai létrákon járnak fel-le, hol itt igazítanak valamit, hol amott. Közvetlenül az új mú­zeum megnyitása előtt va­gyunk. művelődésügyi vezetők jönnek megnézni hogyan ala­kul a kiállítás, s eljött Ete János bácsi is, akinek olyan sokat köszönhet a mohácsi múzeumügy, hiszen gyakor­latilag negyven éve lelkes gyűjtőmunkát is folytat, és a gyűjteményt mindmáig ő gondozta. * A Néprajzi Társaság ván- dorgyűlése, amely 1923- ban volt. adta az első lökést a mohácsi múzeum felállítá­sához. A nagymúltú, érdekes népességű, történelmi város­nak múzeumra van szüksége, határozták el, és megalakult a II. Lajos Múzeumegyesület, amely 1925. március 8-án tar­totta alakuló közgyűlését a Korona dísztermében. Alkal­mi kiállítások következtek, maid a mohácsi vész 400. év­fordulója 1926-ban felhívta a figyelmet az ügyre, s a la­kosság lelkes támogatásával sikerült egy házat venni a múzeum részére. 1950-ben az államosításkor a múzeum meg­kapta Kanizsai Dorottya ne­vét. s két év múlva az első igazi, tudományos igényű ki­állítást rendezték meg benne. Most végre egy új épület­ben. muzeológus szakember vezetésével megnyílik az új múzeum. A tavalyi év végén 7850 helytörténeti és néprajzi tárgy tartozott a birtokába. T gazán nagyon szép a ki­"*■ állítás. A rendezést, a terveket, a termek dekoráció­ját a kiállításrendező csoport készítette- Kovácsoltvas grafi­kák díszítik a falakat, a be­járati részen például Mohács stilizált látképe fogadja a lá­togatót, a Kanizsai-család cí­medével. A kiállítás a Képek Mo­hács történetéből címet vi­seli. Egészen a kőkorszakig nyúlnak vissza az emlékek, a Mohács környéki ásatások­ból származó kőkori, bronz­kori leletek, a római kori ke­vesebb emlék és a népvándor­lás pár maradványa után kö­vetkeznek Mohács történeté­nek gazdagabb korszaka’. Székely Bertalan festménye és két nagyon szép II. Lajos vázlat, Órlai Petrich Soma képe, Holló Barnabás II La­jos szobra, ostrom ágyú a XVI. századból, Dselalzade török kódexéből egy illuszt­ráció hatalmas méretű máso­latban Török használati tár­gyak, sarkantyúk, fegyverek, páncéling. majd egy eligazító tábla, amely közli, hogy Mo­hács eleinte szandzsák, majd Szigetvár eleste után náhie központja lett, egyenesen a szultánnak fizette az adót 1687-ig, amikor felszabadult a törökök alól és ismét a pé­csi püspökségé lett, később pedig szabad város. A céh­ládák, a népviseletek, a busó­járás sok szép tárgya, régi okmányok, pénzesládák emlé­keztetnek erre az időre. A szabadságharc idején Mohács volt a megye központja, lát­hatjuk az iratot, amely a sza­badságharc leverése utáni büntetéseket, sújtó intézkedé­seket tartalmazza. A legna­gyobb hírre jutott mohács’ céhnek, a fazekasoknak külön terem jutott. A régi naraszt- szobák jellegzetes, színes má­zas, mélyített lapokból össze­rakott kályhája, a fazekasok szerszámai, a félkész és kész edények, a leli eszet es mohá­csi korsók őrzik itt a híres céh emlékét. * G arosácz György, az új ^ múzeum vezetője. A ki­állítás rendezését is már ő vé­gezte dr. Bándi Gáborral kö­zösen. Nemrégiben tért vissza a megyébe, ahonnan pár éve ösztöndíjasként az egyetemre ment. — Eredetileg a történelem szakot választottam, később mégis néprajzos lettem. Ami igazán vonz és érdekel, az a délszlávok története, népraj­za, kultúrája. A néprajz szak­! kai párhuzamosan végeztem I el a szerb—horvát tanári sza­kot is. Beszélem a nyelvet, délszláv faluban születtem. Szeretném majd ennek a kér­désnek a kutatását folytatni. A fiatal muzeológus nagy ambícióval és szép tervekkel indul és úgy véli, még na­gyon sok elvégzetten munka akad számára a mohácsi mú­zeumban. * lVTa délben 12 órakor lesz A a megnyitó. Az új épü­letet Takács Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztály- vezetője avatja fel. s egyszer­smind megnyitja a múzeum első állandó kiállítását. Az új épületet és a kiállítást Mo­hács város nevében Pálkuty Keresztély, a városi tanács vb-elnöke veszd át A meg­nyitás napján termelőszövet­kezeti múzeumi napot is ren­deznek a múzeumi hónap ke­retében, amelynek első ese­ménye a délelőtt 10 órakor tartott előadás lesz: dr. Dankó Imre megyei múzeumigazga­tó Múzeum és termelőszövet­kezet címmel az Uj Barázda Termelőszövetkezetben tart előadást, majd délután 2 óra­kor a termelőszövetkezeti ta­gok részére külön tárlatveze­tést. Az új kiállításon délután két tárlatvezetés is lesz. de egvben minden érdeklődő előtt nyitva áll ezentúl Mo­hács város múzeuma. H. E. — Megkezdte a nyugati vá­rosrész autóbuszállomásának bővítését a 12. sz. Autóközle­kedési Vállalat. Ide helyezik majd át a 27-es autóbusz vég­állomását. A bővítési munká­latokat november végére feje­zik be. — N/igyon régen. Amióta megalakultak a vállalati döntőbizottságok, azóta nem. ... Azután vegyük például az újításokat. A munkás ki­gondol valamit. Az igaz, ha egy vezetőnek van valami problémája, ö egyszerűb­ben, simábban elintézi, en­nek természetesen az az oka, hogy egy műszaki a tudásánál és a munkaköré­nél fogva sokkal gyorsab­ban el tudja. intézni. * mint egy fizikai dolgozó. Ismeri a lebonyolítás rendjét. De ha van például egy fizikai dolgozónak egy újítása, ami esetleg azonos egy műsza­ki dolgozóéval, akkor nyil­ván az újítási napló dönt. A konkrét elsőség. * A fürdőből időnként ki­csap a testszagú gőz, az előcsarnok meleg szürkesé­gében van valami utánoz- hatatlanul barátságos. Va­lami családias. Egy cammo- gós férfi jön ki a fürdőből, az óránál leblokkol, a kár­tyát rendben a helyére te­sz', azután behajol a por­tásfülkébe, kinyitja az ak­tatáskáját: ma nem lopunk, mondja kedélyesen és fel­nevet. A portás Is felnevet. Végigolvasom a faliújságo­kat, a plakátokat, színház, szombaton este rekrutabál lesz. Egy kis hideg csap be az őszi estéből, de pillana­tok alatt felszívódik a csar­nok barátságos melegségé­ben. * — A mi üzemünkben speciális helyzet van, az itteni vezetőség szinte a gyárral együtt nőtt fel. So­rolhatom. Gerbecz Tivadar igazgató a gyárban volt ta­nuló szakmunkás, az isko­lái elvégzése után főmér­nök, majd igazgató lett. Cza- kó János főmérnök az egye­tem elvégzése után a gyár­ban a szerkesztésre került, sokáig aktív játékos volt a gyári focicsapatban, később főmérnök lett. Kovács La­jos üzemvezető; esztergályos volt a gyárban, majd a szak­iskolák elvégzése után üzemvezető lett. Szopka Mi­hály lakatostanuló volt, a technikum elvégzése után művezető lett. Hopp Ferenc telepvezető szintén a gyár­ban kezdte ... Ezek az em­berek lényegében ismerik a dolgozók problémáit, hiszen saját maguk is közöttük voltak, a közös munlca ré­vén a régebbi dolgozókkal baráti viszonyban vannak. Világos, hogy a régebbi be­csületes dolgozó, aki mond­juk törzsgárda-tag az a legkisebb gátlás nélkül me­het bárkihez minden pana­szával, lehet az a panasz gyári jellegű vagy családi. — És a legújabb dolgo­zók? — Nincs megkülönböztetés. Komolyan mondom magá­nak, én nem pártolom a ve­zetőket, de ez az igazság. * Egy vékonyarcú fiatalem­ber tanácstalanul topog a csarnok közepén, a kezé­ben a kártyája. A portás észreveszi, odamegy hozzá, útbaigazítja, azután leül mellém a padra: nem régen van nálunk, mondja. Az­után, nem éppen szokvá­nyos, de a termelésről kez­dünk beszélgetni. Az a jó, hogy az emberek tudják, hogy mit kell nekik csinál­ni, mondja a portás. S ma­gamban hozzáteszem: nem mindegy: hogyan tudják. Az igazság az. hogy egyre kevesebb az olyan üzem, ahol a kis bizalmas kap­csolatok uralkodnak az em­ber. a gép és a termelés között. A legtöbb üzemben ez a viszony automatasze- rú, s ez a szó, hogy terme­lés: a munkás számára nem­egyszer csak számoszlopo­kat és értelmében csak el­vont feladatot jelent »V — A termelés területén is igaza van a munlzásnak, ha. igaza van. Mire gondolok? Például a termelési tanács­kozások on kikérik a mun­kások véleményét. Negyed­évenként szoktak termelési tanácskozások lenni, de ha kell, akkor havonta, vagy esetenként. Ha a vezetésnek problémái vannak, kikérik a munkások véleményét. Szamár vezető az, aki azt Korszerű, szocialista népművelést a gyakorlatban isi Talán egyetlen népművelési évadot sem előzött meg olyan elmélyült és egyben a műve­lődés olyan sok területére ki­terjedő elvi alapvetés, mint az ideit. Sokoldalú elvi felkészülés Az MSZMP KB ideológiai irányelveinek feldolgozása so­rán az ősszel a kommunisták és tömegszervezeti aktivisták tízezrei vitatták meg a szocia­lista tudatformálás soronlévő feladatait, a folyóiratokban kibontakozott eszmecsere, majd a Debrecenben megren­dezett népművelési vita pedig arra ösztönözte a megye kul- túrmunkásait is, hogy egyre pontosabban Igyekezzenek meg jelölni a népművelés helyét és szerepét életünkben. A népművelés korszerűségé­nek eszmeileg megalapozot­tabb meghatározása mellett foglaltak állást vezető népmű­velőink a megyei sajtóban a nyár folyamán megjelent nyi-1 latkozataikban. Több gazda­sági vezető sürgette az egysé­gesebb népművelési szemlélet kialakítását, mert felismerte a korszerű általános és a szak­mai műveltség, a szocialista munkaerkölcs jelentőségét a termelésben. Termelési ta­nácskozásokon, gyakran tsz- közgyűléseken is a legfonto­sabb kérdések rangjára emel­kedik a dolgozók termelési és általános ismereteinek további növelése. A viták során tisztábbá vált a legnagyobb hatású kulturá­lis fegyverek (rádió, tv, könyv, kiadás, folyóiratok stb.) és a szűkebben vett népművelés vi­szonya. Ezek az orgánumok — köztük a Jelenkor is — egyre érzékenyebben reagálnak éle. tünk sürgető kérdéseire, egyre nagyobb felelősségtudattal igye J keznek segítséget nyújtani ezek megoldásához. A múzeumi hónap tömegsi­kerű rendezvényei azt bizo­nyítják, hogy régebben zárt, kizárólag tudományos jellegű­nek hitt intézmények Is köz­vetlen népművelő hatásúak lehetnek, ha megtalálják ered­ményeik publikálásának tár­sadalmi érdeklődés felkeltésé­re legalkalmasabb módját. A baranyai vasárnapok és a fa­lusi vasárnapok rendezvény- sorozata kiváló példa a legkü­lönbözőbb kulturális hatások egyidejű érvényesítésére nagy tömegek előtt. A tömegek színvonalas mű­velődés iránti vágyát bizo­nyítják a rohamosan növekvő hiszi, hogy nála nincsen okosabb. Magamról tudom, hogy egy tanuló is mond­hat munka közben okosat Az üzem sokszor fordul a munkásaihoz, bizonyíthat­ják ezt például Walter Jó­zsef, Tóvári János, Ébert György brigádvezetők és mások. Ami a véleménye­ket illeti, persze a becsü­letes, jól dolgozó, szakmai­lag felkészült munkásokról van szó. Azután persze van, amiben nincsen demokrá­cia. Ez a terv. Hogy mit gyártunk. Ez törvény. Meg abban sincs demokrácia, hogy dolgozni kell. Egy biz­tos: annak nincs igaza, oz nem találja meg a számlá­sát. aki összeférhetetlen, aki ok nélkül hóbörög, aki csak akadékoskodni meg alakos- kodni tud. Ezeket hamaro­san kiismerik a vezetők is, meg maguk a munkások is... * Valamivel több volt mint tíz perc, de sokkal keve­sebb, mini fél óra. Király József felöltözve megjelenik az ajtóban. Különös derű van a szemében, magabiz­tosság. Hova? Beszélgetni akarunk, talán egy pohár italra, mondjuk ide, alig száz méter... Jó. Még egy búcsúintés a portásnak, egy kései szaktársnak, tulajdon­képpen az üzemnek. Barát­ságosan, családiasán. Holna­pig. (T) rádió-, tv- és újságelőfizeté­sek, a könyvvásárlás és köl­csönzés adatai, a felnőttek is­koláiba és szakmai tanfolya­mokra beiratkozó családanyák és parasztemberek, a kultúr cikkek egyre növekvő forgal ma a falusi boltokban stb. Korszerű, időszerű, közérdekű kérdések Ilyen társadalmi feltételek között indult be az új népmű­velési évad, amelynek bizo­nyítania kell az elképzelések életrevalóságát. Mit mutatnak az új évad első gyakorlati ta­pasztalatai? A községi népmű. velési munkatervekből érző­dik, hogy a népművelők az idén többet, jobbat, a valósá­gos igényekhez közelebb ál­lót akarnak nyújtani. Az álla­mi és társadalmi szervek ösz- szehangoltabban igyekeznek célirányossabbá tenni népmű­velési tevékenységüket. De az évad tervezésekor megismét­lődik sok régi hiba is. Gya­kori, hogy a terv elkészítését nem előzi meg a végrehajtás­ban érdekelt minden szerv kö­zös elemző tevékenysége. Eb­ből elkerülhetetlenül követke­zik az ilyen tervek közös fo­gyatékossága: az elvontság, a közérdekű helyi kérdések fi­gyelmen kívül hagyása. Nincs ma már népművelés­sel foglalkozó szerv, amely ne tűzne maga elé nagy tár­sadalmi cálokat is: a lakosság politikai ismereteinek bővíté­sét, a korszerű világnézet, a szocialista erkölcs formálását stb. De ha azt látjuk a mun­katervekből, hogy sok helyen ezeket a feladatokat csupán egy-egy előadással kívánják megoldani, „általában” a kor­szerű világnézetről, „általá­ban” a szocialista erkölcsről, kétségeink támadnak a társa­dalomformáló szándék komoly sága felől. Hiszen tudjuk, hogy ezek a kérdések az élet­ben sohasem „általában” je­lentkeznek, hanem mindig az adott község egy-egy aktuális gazdasági, társadalmi problé­májával vagy közérdekű ese­ményével kapcsolatban. Ha ezekről a kérdésekről csak „általában” beszélünk, egy- egy művelődési házban, akkor eleve lemondunk arról, hogy cselekvőként vegyünk részt a falu közérdekű problémáinak megoldásában, s ami ezzel együtt jár: lemondunk az em­berek érdeklődéséről is. Szá­molnunk kell ezzel még akkor is, ha — álmaink megvalósu­lásaként — az előadáshoz a legkorszerűbb technikai esz­közöket, a legjobb módszer­beli fogásokat használtuk iß fel. Mert a népművelő munka korszerűségének és hatékony­ságának legfőbb feltétele nem a fogásokban és eszközökben, hanem korszerű tartalmában, a korszerű (mert lényeges), időszerű (és ezért közérdekű) kérdések vállalásában; az ezek megoldását célzó legjobb tö­rekvésekkel való azonosulni tudásban van. Széles népművelési front Ennek a feladatnak a válla­lása a szó legjobb értelmében vett népművelővé tehet egy földművesszövetkezeti boltve­zetőt, az előle való kitérés szánalmas bürokratává ala- csonyíthat egy művelődési ház igazgatót is. A gyakorlatban találkozunk mindkettővéL Vannak italbolt-vezetők, akik politikai, közéleti fórumot te­remtenek, helyes tájékoztatást és véleményformálást valósíta­nak meg; kereskedők akik egy egész falu ízlését formál­ják a ruházati cikkek és bú­torok vásárlásához adott ta­nácsaikkal, emberek százainak segítenek művelődésre szán­ható órákat felszabadítani a háztartási gépek kölcsönzésé­vel vagy a közétkeztetés jó megszervezésével, nőtanács titkárok, akik kerékpáron tol­ják ki a cigánytelepre a bur­gonyát és zsírt, hogy főzni ta­nítsák az érdeklődő asszonyo­kat. A hivatásos népművelők többsége jó arányban vegyíti az ilyen „amatőrök” lelkese­dését az alapos szakmai fel- készültséggel és átgondolt munkával igyekszik felhasz­nálni minden művelődési for­mát és lehetősépei. Az ígv ve­zeted művelődési ház nem- "sak bál-, előadó- vág’’ mozi- ‘ erem hanem egyben társa­dalmi fórum is. S ha a sze­gény lehetőségek miatt nem Is lehet a közéleti indíttatású művelődés egvetlen igazi ott­hona művelődési vágva* éb­reszt. indítékot ad a legkülön­bözőbb kultűrálódási formák­ba való bekapcsolódásra. Találkozunk azonban olyan népművelőkkel is, akik az „anyagi lehetőségek” és az ..érdeklődés hiánya” miatti si­ránkozással leplezgetik saját érdeklődésük hiányát az em­berek problémát iránt. Kultu­rális megbízottakkal, akik a TIT megyei szervezetére há­rítanák egy üzem ismeretter­jesztési programja összeállLá- sának egész felelősségét, mű­velődési ügyvezetőkkel, akile a mozgó művelődési ház tech­nikai és módszertani segítsé­gétől várnák egy község nép­művelési feladatainak teljea megoldását. Természetesen a kérdés nem ilyen egyszerű. A nagyobb erőket mozgósító, szélesebb népművelési front kibontakoz­tatását egyformán akadánvoz- za a kereskedelemben, szolgál­tatásokban. vendéglátóiparban még érezhető tisztán üzleti szellem, a gazdasági vezetők kezét megkötő néhány bürok­ratikus rendszabály, a műve­lődési intézmények valóban korszerűtlen felszerelése és gyenge ellátottsága a koordi­náció még nem kielégítő volta és a kénvelmesség. fel előfon- ség. a könnyein adminisztrál­ható felületi eredményekkel való megelégedés. A gvaVor'atban b'zoryítoni elltéozeléseink életrevalóságát A korszerű népművelési szemlélet érvényesítésének egyetlen módja, hogy harcol­junk ezek ellen a jelenségek ellen. Harcoljunk ne csak fel­szólalásokkal, elvi fejtegeté­sekkel, hanem a gyakorlatban is. Lássuk meg a nagy szavak mögött a tehetetlenséget, fi­gyeljünk fel a hangzatos vál­lalások után is a megvalósítás igénytelenségére, ismerjük fel a harcos „korszerűség” pózá­ban is az ürességet, az embe­rek iránti közömbösséget, a felsőbb intézkedéseket sürgető „bátorság” mezében is a jól­lakott megelégedettséget és sültgalambvárást. Lépjünk fel mindig és min­denhol ezek ellen, határozot­tan és következetesen. Talál­juk meg és mozgósítsuk azo­kat az erőket, melyekre tá­maszkodva hatékony lehet ez a fellépésünk, melyek segítsé­gével a szemfényvesztő ügyes­kedés vagy tehetetlen sirán­kozás helyébe nem a statisz­tikával, hanem az embe-ekkel foglalkozó, azok ügyeivel azo­nosulni tudó, rájuk hatni aka­ró népművelési tevékenységet állíthatjuk mindenütt. Az űj népművelési évad fel­adatainak végrehajtásáért nemcsak a népművelőknek kell felelősséget vállalniok. Felelősek ezért az évadért a párt-, az állami szervek és tömegszervezetek is. Felelős a közös ügyeinkkel foglalkozó, azok előbbrevitelét szolgálni akaró minden ember a me­gyében. Nagy László, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Do'goziat felvesznek Az EM Betonet emgyirta Vál­lalat Pécsi Betonáruqyára vál­tozó munkahellyel kőműves szak­munkást alkalmaz. Jelentkezes a Gyáregység Munkaügyi Osztályán. Pécs, Siklósi út 10. 13 OSI * Autószerelőket és műheüysegéd- munkást vesz fel az t. Belker. Szállítási Vállalat, Megyeri út 10.7. ^ 285« Hosszabb gyakorlattal rendelke­ző ács és parkettázó szakmun­kasokat. valamint kőműves segéd munkásokat — nőket <8 felvesz az Építő Ktsz. Sallai u. 11. Pécs. 13 2SS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom