Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

tMS. OKTÓBER. 3. napló 5 Október 6-án Uroltígiai kongresszus lesz Pécseit Október 6. és 10. között urológiád kongresszust tar­tanak Pécsett. A kcxngresz- szuson mintegy 150 magyar urológus vesz részt az or­szág két urológiai kliniká­járól és az ország kórházai­nak 26 urológiai osztályá­ról. Megjelenik a kongresz- s zu son dr. Babies Antal akadémikus, a Budapesti Urológiai Klinika profesz- szora is. Az eseményre 60 külfödi urológus jelezte részvételét, csaknem valamennyi euró­pai szocialista ország, Svájc és Nyugat-Németország kép­viseletében. Egy amerikai és egy japán professzor is kö­zölte, hogy előadást kíván tartani a kongresszuson. Abban a tényben, hogy a tanácskozás színhelyéül vá­rosunkat jelölték ki, a Pécsi Urológiai Klinika munkájá­nak megbecsülése és elisme­rése fejeződik ki. Meghatá­rozó szerepet játszik benne az a körülmény is, hogy vá­rosunkban tevékenykedik az Urológus Szakcsoport főtit­kára, dr. Balogh Ferenc pro­fesszor, illetve titkára, dr. Pintér József adjunktus személyéiben. A kongresszus első esemé­nyeként a házigazdák szer­dán este 7 órakor fogadást adnak a hazai és külföldi vendégek tiszteletére a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. A tulajdonkép­peni ünnepélyes megnyitó­ra másnap délelőtt fél 9 órakor kerül sor a Szülészeti Klinika előadótermében, ahol dr. Szabó József egész­ségügyi miniszter mond meg nyitó beszédet II Pécsi Egyelem jubileumi ünnepségeinek programja Bolognait krakkói és bécsi tudósok is részt vesznek az ünnepségeken 1967-ben ünnepeljük a Pé­csi Egyetem megalapításának 600 éves jubileumait. Az ün­nepségek előkészületei már évekkel ezelőtt megkezdőd- az új, 400 ágyas klinika, il­letve az egyetem új, köz­ponti épületeinek kialakítá­séval. Az utóbbiak lesznek a főbb ünnepségek színterei. Kormányunk 1970-ig csak­nem 600 millió forintot költ az új egyetemi városrészre, amelyből mintegy 400 millió forintértéket 1967-ig beépíte­nek. Tudományos ülésszakok Még 1964 végén operatív bizottság alakult a városban, a városi és megyei pártbi­zottsági, tanácsi, egyetemi-fő­iskolai és más érdekelt szer­vek képviselőinek részvételé­vel. Az operatív bizottságnak Papp Imire a városi tanács elnökhelyettese a titkára. Az OB megalakítását különböző albizottságok (tudományos, kulturális és sport-, pénzügyi és szervezési albizottságok) létrehozása követte, amelyek kidolgozták a Pécsi Egyelem jubileumi ünnepségeinek prog­ramtervezetét. Ezt a terve­zetet tárta Papp Imre, a városi párt-végrehajtóbizottság és a városi tanács v. b, legutóbbi együttes ülése élé. Az élőterjesztés szerint az egy hétig tartó jubileumi ün­nepségeket 1967 nyarán ren­dezik meg. Tudományos dísz­gyűléssel kezdődik meg az esemény, amelyen a párt és kormány több vezetője meg­jelenik. Részt vesznek az ün­nepségeken a világhírű bo­lognai, krakkói és bécsi egye­Harmincnyolc é? az egészségügy szolgálatában Tegnap délelőtt meleg han­gulatú ünnepség zajlott le a Baranya megyei KÖJÁLL székházában. Dr. Kanizsai Lászlót, a KÖJÁLL- labo­ratórium osztályvezető fő­orvosát búcsúztatták nyuga­lomba vonulása alkalmából. Dr. Kanizsai László 38 esz­tendeig szolgálta népünk egész ségügyét áldozatos és fárad­hatatlan munkával. A Bara­nya megyei KÖJÁLL alapító tagjai közé tartozott, s osz­tályvezető főorvosi minőségé­....... f oglalkozott az új nemzedékkel. A csaknem négy évtizedig tevékenykedő főorvost dr. Szűcs Endre, a Baranya me­gyei KÖJÁLL igazgatója, va­lamint dr. Sélley Elek, a KÖ­JÁLL szakszervezeti bizottsá­gának titkára köszöntötte me­leg szavakkal, kiemelve, hogy dr. Kanizsai László odaadó orvosi munkájával, szinte pe­dagógiai jellegű nevelő tevé­kenységével az egész fiatalabb korosztály példaképévé vált. temek képviselői is. A dísz- gyűlésen dr. Csizmadia Andor egyetemi tanár, a jogi kar dékánja tart előadást A Pé­csi Egyetem története cím­mel. Az előadást számos hoz­zászólás követi külföldiek részvételével. A következő napon újabb előadások hangzanak el, a Pécsi Egyetem múltjáról, a ma és a jövő egyetem óid, a harmadik napon Pécs és Baranya nevezetességeit te­kintik meig a vendégek. A negyedik és ötödik napon tu­dományos ülésszakokat, kong­resszusokat, konferenciákat rendeznek. Közelebbről élet­tani kongresszus, nemzetközi jogászkonfarencia szerepel a programban. Tudományos ülésszakot tart a Pécsi Ta­nárképző Főiskola, a Janus Pannonius Múzeum, a Dunán­túli Tudományos Intézet, a Pécsi Levéltár s több pécsi könyvtár is. Ezzel egyidejű­leg rendezik meg a felsőokta­tási intézmények országos diákköri konferenciáit ist Tanulmányok, kiadványok A jubileum alkalmából szá­mos tudományos kiadvány, gyűjteményes kötet [jelenik meg. A Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Kara összefoglaló ta­nulmányt ad ki a középkori pécsi egyetemre vonatkozó kutatások eredményeiről. — Egy másik tanulmánykötetben ilyen című munkák szerepel­nek: A pécsi egyetem és a humanizmus; Észrevételek a krakkói, a bécsi és a pécsi egyetemek alapítási körülmé­nyeiről; A középkori pécsi és prágai egyetem kapcsolatai; A pécsi egyetem és Bologna; Alsáni Bálint, a második rek­tor; Galvano di Bologna pé­csi egyetemi tanár munkás­sága; Az egyetemi oktatás folytonossága a középkori Magyarországon; A pécsi egyetemmel kapcsolatos kó­dexek; Jogi oktatás Pécsett a mohácsi vész után stb. A ta­nulmánykötet írói között krakkói, prágai, amerikai pro­fesszorok is szerepelnek. A Pécsi Orvostudományi Egyetem kiadványai a tudo­mányos eredményeket doku­mentálják. A Tanárképző Fő­iskola évkönyvet ad ki. A Dunántúli Tudományos Inté­zet Értekezések c. kötetének bevezető cikke a jubileumról szól. A bolognai egyetem kü­lön, olasz nyelvű kiadványt jelentet meg A Bolognai Egyetem magyarországi kap­csolatai a reneszánsz korában címmel. Kulturális és sportprogram Felkérik a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy hirdes­sen országos irodalmi, zenei, képzőművészeti pályázatot a jubileum tiszteletére. A pá­lyamunkákat a jubileum alatt állítanák ki illetve mutatnák be a többi között ünnepi iro­dalmi est, hangverseny for­májában. Á Pécsi Balettegyüt­tes díszelőadást rendez a ven­dégek tiszteletére. Emléktáblát készítenek, amellyel a középkori pécsi egyetem valószínű helyét je­lölik meg. Az emléktáblát a jubileumi hét végén leplezik le. Az ünnepségeket fáklyás felvonulás és bál zárja le. Konkrét tervek születtek a jubileumi sportrendezvények­re is. Igen tanulságosak a prog­ram gazdasági vonatkozásai is. Az operatív bizottság Pé­csett több mint ötezer. Bara­nya megyében pedig csaknem másfélezer személyt kíván elszállásolni. Ebben az idő­szakban a mecseki SZOT- üdülőt is szállodának kíván­ják berendezni. Körülbelül 1000 személygépkocsi és 100 autóbusz elhelyezésére kell alkalmas parkírozóhelyet ke­resni. Jubileumi dísztárgyak Az Állami Pincegazdaság pécsi pezsgőt ad ki. Tárgya­lásokat folytatnak a Képző- művészeti Alappal, az egye­temet népszerűsítő disz- és ajándéktárgyak illetve a Pé­csi Egyetemet ábrázoló ké­peslapok forgalombahozatala céljából. A Pécsi Porcelán- gyárat jubileumi jellegű eozin és zsugormázas dísztárgyak gyártásával, eozimból készült jubileumi pecsét készítésével akarják megbízni. A jubileu­mot népszerűsítő cigaretták, esetleg szivarok, gyuíacim- kék gyártására is gondoltak. A PIÉRT ünnepi jellegű szál­lodacímkékről, jelvényekről és emlék plakettekről gondos­kodik. A szállödacímkék el- készitésére pályázatot hirdet­nek a pécsi képzőművészek között. IRODÁBAN bérré a közkutakból már az új hálózaton keresztül kap­ja az ivóvizet. — Az árvíz után a város lakásproblémái nemhogy megszűntek vagy csökken­tek volna, de lényegében fokozódtak is. Hosszú hetekkel az ár le­vonulása után állandóan szaporodik a megrongáló­dott házak száma. Az árvíz után közvetlenül kialakult kép látszólag nem tűnt túl súlyosnak, ma viszont az akkori 60 lakás helyett 160 lakás szorul helyreállításra, nem beszélve arról, hogy a vízügyi igazgatóság szakvé­leménye szerint további la­kásokat kellene szanálni. A jelenlegi töltésekkel még egy hasonló erejű áradást alig­ha lehetne megfékezni, a gátak szélesítésre, megfelelő erősítésekre szorulnak, de ehhez 35 méter mélységben szanálni kell azokat a há­zakat, amelyek szinte rá­épültek a gátakra. 144 la­kásról van szó, egyelőre ezt lehetetlen megoldani. No­vember hetedikére viszont elkészül a 46 árvízi lakás. — Az új mozi, amely a tervek szerint jövőre elké­szül, s a múzeum, amely hamarosan megnyílik, »ok kulturális problémát meg- 1 old. Mohácson nincs egy olyan i mozi, ami megfelelne a vá- rosiasság igényének, a je­lenlegi mozit még akkor épí­tették, amikor Mohács nagy község volt, s a „fejlesztés” többnyire a székek szaporí­tásából állt, ami csak fo­kozta a helyzet kulturálat- lanságát. Most a moziüzemi vállalat segítségével, közre­működésével új filmszínház épül, hatmilliós költséggel. Az új mozi nemcsak a vá­ros moziproblémáját oldja meg, de más népművelési, közöttük a kiállítási gondo­kat is. A múzeum éveken át a város legnagyobb kultu­rális gondja volt, híre szin­te bejárta az egész országot. A régi múzeum ajtaján gyakran kint lógott a tábla: távol vagyok, közben a mú­zeumigazgató bent ült az irodájában s kesergett, hogy a rengeteg érték évek óta összezsúfolva, raktárszerűen áll, gyakorlatilag elzárva a nyilvánosság elől. Az új múzeumot egy hónap múlva megnyitják. Azután a kereskedelem meg a termelőszövetkezet következik, az ember azt gondolná, hogy minél na­gyobb egy város, a tanács­elnök annál távolabb kerül a várostól s a részletkérdé­sektől, be a jelentések s az értekezletek közte, dehát ép­pen Pálkuti Kéresztély pél­dája igazolja, hogy ez nincs szükségképpen így. Kint az előszobában vár­nak rá az ügyfelek, amíg beszélgettünk, megszaporod­tak. Az „ügyfelek” nagyon sokszor egyszerű munkás­emberek, hajósok, parasz­tok, akik megható bizalom­mal fordulnak a városi ta­nács elnökéhez, gyakran a legbenső, családi problé­máikkal is, és Pálkuti Ke- resztély amikor csak egy mód van erre: segít. — Naponta hány ember fordulhat meg ebben az irodában — kérdezem. — Nem tudnám'megmon­dani, hogy egy ilyen forgal­mas napon mennyien keres­nek fel. Húszán vagy hu­szonötén is talán? Pálkuti Keresztély 51 éves, egészsége nem éppen a legjobb, de a napi prog­ramok mechnikája mellett rendületlenül kitart. Reggel negyednyolc körül már bent van áz irodájában, nyolcig felkészül a napi munkára. A napi program? Változatos. Vagy a hivata­lában tartózkodik, jelentése­ket tanulmányoz, ügyfeleket fogad s intézkedik, vagy pedig kimegy a városba, az utcákra, a boltokba, az üzemekbe, az építkezések­re, az emberek közé. — Napi feladat ez — mondja. Valamit még önmagáról is, makacskodom. Azt feleli: ez minden. Vaslemezhenge­rész volt Csepelen, majd különböző iskolák után meg bízták a palotabozsoki gép­állomás megalakításával, több mint tíz évig volt en­nek a gépállomásnak az igazgatója, 1956-ban Kos- suth-díjat kapott, 1961 óta tanácselnök Mohácson. So­kat emlegeti a munkatársait, jól együtt dolgozunk mond­ja egyszerűen. Higgadt, to­pasztalt ember, ismeri a vá­rost, ismeri az embereket, s ez egy tanácselnök szem­pontjából a legfontosabbak közé tartozik. (Thiery) Nemzeti kincseink Naponta nagy tömegek látogatják a Nemzeti kincseink című kiállítást. Szombaton déli 12 óráig több mint háromezren tekintették meg a bemutatót. A nagy torlódásra való tekintet­tel, vasárnap déli zárás nélkül 9 órától este 6 óráig tart a ki­állítás nyitva. A Nemzeti kincseink című kiállítás anyagából mutatunk be képsorozatunkban néhány értékes műkincset. A képen II. Rákóczi Ferenc aranyozott ezüst, sodronydíszes» rubinkövekkel kirakott ivópohara. A Lánchíd alapkőletételénél használt ezüst vakolókanál, Wesse, lényl Miklós díszművű karabélya és a legendás Lehel kürtje. Erkel Ferenc 24 briliánssal ékesített jubileumi aranykoszorúja» ■ •y. . Mr#^ 4*r $XM#S*ff VISA&/*'£&.«/&. '/«SMVA- MA#* »4Í/KSMA, »*» # */•' *ÄK?VA»A il.iVMtMÁi,r />£{. VÁM*, A &Ár«Í}A'*\ VMUA* títMX»£f>íU T^Z£X*/W^f tóM-rV»«* Janus Pannono s F me^v.Idusának R ’gy‘ 151? as botognaj kiadása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom