Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

6 Milyen emberek? napló 1965. OKTOBER S. Nincs menekvés a felelősségrevonás elől — Súlyosabb büntetést! Idézek egy vallomásból: „Si- konda felé mentünk motorke­rékpárral. Magyarszéken, a far­ki végén elütött bennünket egy kékesszürke, leponyvázott kis tehergépkocsi, amely elő­zéskor hirtelen elénk vágott, s ennek következtében a mo­torkerékpár kormányát elérte a gépkocsi jobb hátsó sarka. Mi balra eldőltünk, de az au­tó nem állt meg. Azt határo­zottán állítom, hogy a teher­gépkocsi vezetőfülkéjében jobb oldalon ülő személy ki­felé nézett és látott bennün­ket ...” „Nem vettem észre..." A rendőrség azonnal hozzá­látott a cserbenhagyó gépkocsi kinyomozásához. Megtalálták. A teherautóban Takács Fe­renc, a Komlói Városgazdál­kodási Vállalat és Proh ászka József, a vállalat részlegveze­tője ült. Mit mond Takács Fe­renc? — Láttam a piros motorke­rékpárt, megelőztem, de azt nem vettem észre, hogy el­ütöttem volna. Bementem Si- kondára, ott felvettem a mun­kásokat, aztán visszafelé jö­vet láttam, hogy az úton töb­ben körülállnak egy motorost. Elhajtottam mellettük.;. Visz szafelé is én vezettem az autót.. .** Az ügy tehát „egyszerűnek” tűnik. Elütöttek egy motorost, egyikük sem vette észre... Pedig amikor elkapták a mo­tor kormányát, a koppamést hailaniok kellett volna. Bizo­nyítja ezt a lejátszott kísérlet. Egy gépkocsivezető ült az au­tóba és gumikalapáccsal ütöt­tek menet közben arra a pont­ra, ahol az összeütközés tör­tént. A gépkocsivezető min­den esetben jól hallotta a kapponást. Hallania kellett Takácsnak is! Kis idő elteltével aztán Ta­kács elmondja, hogy nem ő vezette az autót, hanem Pro- hászka. Prohászka igazolja Takács vallomását és még hozzáteszi: — Nem vettem észre, hogy elütöttem valakit, ezt bizo­nyítja: visszafelé is én vezet­tem az autót. Hát mertem volna én vezetni vissza a helyszín felé, ha ón elütök valakit? Az érvelés logikusnak tűnik, csakhogy nem sakkal később ezt mondja: „Visszafelé már Takács vezetett”.; — Vezetői igazolványa van? — Nincs — mondja Pro­hászka. — Akkor máért vette ált a vezetést? — Én is szeretnék gépko­csit venni, gondoltam, hogy tanulok egy kicsit. — Megtörtént ez máskor is? — Igen. Kérdés Takácsihoz: — Miért adta át a vezetést? — Én tudom, hogy ezt nem szabad, de Prohászka mégis magasabb beosztásban dolgo­zik, nem akartam a kérését megtagadni. — Miért hazudta először, hogy maga vezetett? — Hát... gondolkodik az ember mindenféleképpen ... Hazudnak tehát össze-vissza, hihető-e ezek után vallomá­suknak az a része, amikor azt mondják: „Nem vettem észre”. Takács Ferenc igyekszik ket­tőjük közül a legjobban ösz- szekevemi a dolgokat. Milyen ember Takács Ferenc? Közve­szélyes munkakerülésért 4 hó­napot ült börtönben. A válla­latnál nemrég fegyelmije volt. Ezt így mondja el: „Egy hosz- szúhetényi pincében pörköltet akartunk főzni. Nem volt kályha — elvittem a vállalat egyik tűzhelyét..Mert az mi sem természetesebb: pin­cepörköltet a vállalattól lopott kályhán kell főzni .. „Az a maqa baía..." lapunkban. Nem lehet napi­rendre térni az esetek felett, Bárhol is tárgyalják ezeket a cserbenhagyásos közúti bal­eseteket, mindenütt felmerül a kérdés: milyen emberek ezek? Milyen emberek, akik elütik embertársukat, s nincs bennük annyi emberség, hogy segítsenek rajta! Arra gondol­nak tán, hogy úgysem tudják meg kilétüket? Az esetek ép­pen az ellenkezőjét bizonyít­ják — előbb vagy utóbb, de minden esetben kézre kerül­nek. Tettüket a cserbenha- gyással csak súlyosbítják. Közelebb a felső határhoz!) Csökkentek az elfekvő készletek Dancsó László, a Pécsváradi Építő Ktsz dolgozója reggel fél 6 órakor Pécsett elütötte Juczi Ferenc portást, aki mun kából ment haza. Juczi a föld­re esett Dancsó László ezt észrevette, s miután a hely­színről 15 métert már elment, visszafordult Juczi Ferenc 'kiabált Dancsóna és köziben — mint vallja —• ezt moridta: „Mit szód hozzá, eltörött a vál- lam”. Dancsónak erre mind­össze annyi volt a megjegy­zése: ,,Az a maga baja”, az­tán motorra ült és elrobogott Juczi Ferenc valóban megsé­rült jobb vállának kulcs- csontja eltörött. Szabályok elő írják, hogy ha valaki elüt va­lakit, köteles megkérdezni még akkor is, ha külső sérü­lési nyomok nem látszanak, hogy nincs-e szüksége segít­ségre, orvosra, s ha szüksé­ges, természetesen köteles azonnal a szerencsétlenül járt­nak minden segítséget meg­adni. Mit tesz ennek ellenére Dancsó? — Elrobog! „Azt gondoltam, hogy nem történt semmi" A közvélemény azt követeli,1 hogy mindazokkal szemben, akik semmibe veszik ember-5 társuk életét, testi épségét, a 5 törvény legteljesebb szigoré-) val járnak el. A törvény mó-) dot nyújt arra, hogy ha egy- egy bűn csel ekxnény-kategóri á- 5 ban bizonyos időszakban nő-) vekedés tapasztalható, akkor, — az adott határon belül —! a szabadságvesztés időtarta-) mát a legmagasabban állapít­sa meg a bíróság. Egy héten S négy cserbenhagyásos bűncse-S lelemény pedig azt bizonyítja,) hogy megyénkben — ebben a< kategóriában elkövetett bűn­cselekmények növekednek! Garay Gerene Húszmillió forintot takarított meg a lakosság Csak ne hátrafelé! Panaszkodnak a kishaj- mási szülők; a MÁV meg akarja szüntetni a helybeli szolgálatot. Vagyis: a vonat megáll, de vasutas nem lesz az állomáson, legalábbis nem mindig. A baj pedig ott kezdődik, hogy Kishaj­máson megszüntették az ál­talános iskola felső tagoza­tát és a gyerekeknek na­ponta Hetvehelyre kell utaz­niuk. Vonattal és reggel negyed hétkor; Namármost gondoljuk csak meg: télen reggel hat óra tájban gyülekeznek majd a kishajmásd gyerekek. És miután végiggyalogolták az utat az állomásig, beülnek a fűtetlen, hideg váróterem­be. Mert szolgálatos vas­utas híján ki fűtsön ott be?! Igaz, a vasúti személyfor­galom ráfizetéses. Az is tény. hogy a kultúra, a fej­lett iskolarendszer mindig pénzbe került. De állami gazdaságok, tsz-ek sorra oldják meg a felsőtagozatos gyerekek szállítását. Éppen Kishajmásan. ne lehetne va­lamiképpen megegyezni a faluval? Mondjuk !kd kereken: ha már a kishajmásd közleke­dés nem megy előre, leg­alább hátrafelé ne enged­jük! Az immobil készletek után magasabb kamatot számít fel a bank. s ez elegendő ok volt arra, hogy a kereskedel­mi vállalatok titkolják a va­lódi helyzetet. Csak idén — amikor a amnesztia-jellegű rendelet alapján került sor a készletrendezósre — derült ki, hogy sokkal magasabbak a vállalatok immobil készle­tei, mint amilyeneket koráb­ban elismertek. A Pécsett működő nagykereskedelmi vál lalatoknál 173 millió volt a rendelet alapján feltárt el­fekvő készleték értéke. Nem várt siker A kereskedelmi vállalatok­nál készletrendező bizottsá­gok alakultak. Ezek állapí­tották meg, hogy a forgalom­ban lévő sok tízezernyi cikk közül melyek azok, amelye­ket nem gazdaságos többé raktáron tartani. A kiskeres­kedelmi vállalatok Is jogot nyertek elfekvő áruik enged­ményes áron történő forga- lombah ozására. Pécsett több alkalmi bolt és elárusítóhely nyűit: a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Boltív közi alkalmi boltja például már az első héten százezer famytoB forgalmat Pécsi utcák a volán mögül — Értesítjük az Apaffy, Bocskai utcák által behatárolt terület, va­lamint a Szeptember 7. tértől a Tolbuhin u. keleti oldalán a kö- zép-meszesi iskoláig lévő lakókat, hogy 1965. október 4-én, hétfőn 12 órától 17 óráig a vízszolgáltatást szüneteltetjük hálózati átépítési munkák miatt. (x) Peiszer Ferenc géplakatos, a villányi tanács alkalmazott­ja. Siklós felől Nagyharsány felé motorozik és egy kisgye­reket elüt az úttesten. Vissza­néz — elhajt. A kisfiúnak a lába eltörött. Peiszer védeke­zése: „Azt gondoltam, hogy nem történt baja”. Egy tanú vallja: ^Visszanézett, látnia kellett az úttesten fekvő gye­reket, de a sebességét fokoz­va elment.. .” Sajnos, sorolhatnánk még hasonló példákat, amikor a gépjárművezető elüt valakit, aztán mintha mi sem történt volna — tovább hajt. Október közepéig a megyében ez év­ben 9 cserbenhagyásos baleset történt. Mind a kilenc gépjár­művezetőt a rendőrség elfogta. Az elmúlt héten négy cser­benhagyásos baleset történt a megyében! Közülük a legkirí­vóbb volt Börzöli Gábor ese­te, amit részletesen megírtunk A FÉK csikordul, az idős hölgy ijedt értetlenséggel néz a lába előtt blokkoló kocsira. Látszik az arcán, hogy mély töprengésből zökkentette ki a fék csikordulása, képzeletben valószínűleg egy másik utcán járt egy másik városban, s évtizedekkel korábbi esemé­nyekkel bíbelődtek a gondo­latai. A gépkocsivezető nyu­godtan megvárja, amíg a hölgy visszalép a járdára, az­tán kapcsol, gázt ad, és újra előrelendül a kocsi. Kerekes Róbert rutinos taxi sofőr. Barna, olaszos típus. Udvarias, pontos és nyugodt. 25 éve ül a volán mögött és csaknem egymillió kilomé­tert vezetett. A JA 33—62 rendszámú Volga a nyugati városrész felé siklik, aztán egy balesetes kis­fiút szállít a gyermekkórház­ba. Rövid telefonbeszélgetés a 2-es taxiállomáson, aztán újabb címek, utasok következ­nek. — Az elvtárs ellenőr — nyugtatja meg személyemet illetően az utasokat, de úgy tűnik, hogy az utasok sejtik, hogy újságíró vagyok, mi­vel jellegzetes beszélgetés fo­lyik közöttünk. — Gondolom, voltak már nagy fékezései... — Életbevágó fékezés na­ponta előfordul... A gyalog­járókban nagy igyekezet van, hogy szabályosan, a KRESZ- nek megfelelően közlekedje­nek, de emberek, és a figyel­Milyen édes a szőlő? Minden évben augusztus elejétől a nagy szüretig próbaszüreteken ellenőrzik a Sző­lészeti Kutatóin­tézet pécsi tele­pén a különböző fajtagyűjtemé­nyek sav- és cu­kortartalmát. Az ötnapos periódu­sokban 367 bor­szőlőfajtát vizsgál nak meg. A ké­pen: Schulteisz Erzsébet és Cse­resnyés Szilárdné titrálóval, illetve refraktométerrel vizsgálják a sző­lők sav- illetve cukortaatalmát, műk sokszor megoszlik. A gépkocsivezetőnek hirtelen le kell olvasni az arcról, hogy a járda szélén álló, vagy ha­ladó gyalogos milyen lelki- állapotban van. A rutinos gép kocsivezető jó emberismerő is egyúttal, és előre tudja, hogy melyik ember lép vagy léphet a kocsi elé. — A férfiak vagy a nők közlekednek szabályosabban? — Nagyon kevés a férfiak előnye, szinte döntetlenre áll a verseny... Legszabályosab­ban az iskoláskorú gyermekek közlekednek. Ilyen értelemben az utóbbi években nagyon so­kat javult a helyzet. Ez való­színűleg az iskolai KRESZ- oktatásnak, és a fiatalok gép­kocsi iránti érdeklődésének köszönhető. A gyermekekkel lényegesen kevesebb a gépko­csivezetők gondja, mint a fel­nőttekkel. Érdekes, hogy a gyermekek a gyalogátkelő he­lyeken egyúttal határozottab- bak is. — Az állandó városi közle­kedés gondolom erősen igény­be veszi az idegeket? — Egy taxisofőr átlag 200 kilométert vezet naponta. Vá­rosi forgalomban, különösen Pécsen, ez embernek és gép­nek egyaránt maximális meg­terhelés. Ilyen körülmények között csak akkor lehet bal­esetmentesen közlekedni, ha az ember mindig pihenten ül a volán mögé és nagy körül­tekintéssel vezet. Az autós kollégáknak én csak azt tu­dom mondani, hogy ne koc­káztassanak! Az új KRESZ jól megfogalmazott szabályzat, áttekinthető. Csak ismerni kell és betartani. A biztonsá­gos közlekedésnek aztán van még egy titka. Szeretni kell a gépkocsit, gondozni, javí­tani. Rendszeresen kiküszö­bölni a kis hibákat, és csak műszakilag kifogástalan jár­művel szabad bekapcsolódni a forgalomba. Én szerencsés helyzetben vagyok, mert vál­tótársam, Gyuln Levente régi barátom. Iskolatársak vol­tunk. együtt katonáskodtunk, és 1950 óta egy gépkocsin dol­gozunk. A kocsinkat jól kar­bantartjuk. az utolsó Warsza- wánkkal 500 ezer kilométert futottunk, előtte egy Moszk­viccsal 115 ezret. — Mi a véleménye az úr­vezetőkről? — Nehéz ezt igazságosan megítélni. Az biztos, hogy sok ember csak a gépjárműveze­tői vizsgára tanul, s utána soha többet nem nyitja ki a KRESZ-szabályzatot. A nyá­ron például volt egy utasom, egy pesti orvos. Amikor egy egyenrangú útkereszteződés előtt megálltam, megkérdezte, hogy miért állok meg? „Jobb­kéz szabály” — mondtam. Erre csodálkozva felkiáltott az orvos felesége: „Ugye Ká­roly, ezért fizettél te a múlt­kor 300 forintot!” Aztán ki­derült, hogy a pesti orvosnak hosszú évek óta van kocsija és vezet... AZ UTASOKRÓL egy Pe­tőfi utcai ház előtt várakozva beszélgetünk: —A taxisofőrben bíznak az emberek... A bíróságról vagy a szülészeti klinikáról haza­felé a legkényesebb ügyeiket is elmesélik, sokszor tanácsot kémek, vagy egyszerűen csak vigasztalást várnak — mond­ja Kerekes Róbert. — Bizonyára találkozott már kellemetlen utasokkal is ... Nem fordult még elő, hogy éjszakai munkája közben meg támadták? — Nem. Az ilyen helyzete­ket az ember megelőzi. Gya­nús fuvarokra nem vállalko­zunk. Ilyenkor minden a taxi sofőr emberismeretén múlik. Kétes helyzetekben én előre szoktam kérni a viteldíjat. — Végül egy utolsó kérdés: Hová utaznak az emberek leg­gyakrabban? Vasútra, kórház­ba, vagy... — Haza, az otthonukba. Az emberek nagy része külön­böző helyekről állandóan haza igyekszik. Második helyen a vasútállomás, harmadikon a városnézés áll, s csak utána következik a kórház, a szóra­kozóhelyek stb. Kerekes Róbert kocsija új utasokkal indul, új célpontok felé, tízpercenként, húszper­cenként új utasokkal... A JA 33—62-es rendszámú Vol­ga eltűnik a forgalomban, s a következő pillanatban egy­szerűen csak egy taxi, egy gép kocsi az áramló pécsi forga­lomban. Bertha Bulcsu HALÁLOZÁS A 12. sz. Autóközlekedési Vál­lalat vezetősége, dolgozói, párt- és szakszervezete, valamint KISZ- szervczete megrendültén tudatják, hogy szeretett munkatársuk, NÉ­METH JÓZSEF tragikus körülmé­nyek között, szeptember 25-én el­hunyt. Temetése október 4-én du. 4 órakor lesz a pécsi központi te­metőben. 12. sz. Autóközlekedési Vállalat. Szeretett édesanyám és nagyi- kánk, DEI.INÉ Kovács Margit 77. éves korában meghalt, itt hagyta szeretteit. Temetése hétfőn óra­kor lesz a küBponfl temetőben. bonyolított le 40—60 százalé­kos ármérséklésű cikkekből. A B. m. Ruházati Kereske­delmi Vállalat és az Állama Áruház elfekvő cikkeit ugyan­csak alkalmi üzletben érté­kesítette. A B. m. Vegyes­iparcikk Kereskedelmi Válla­lat raktárt alakított kj nyílt- árusítású üzletté a Bem utcá­ban és ebben csillárokat, han­gulatlámpákat, lámpaernyő­ket árusíttottak 170 ezer fo­rint értékben. A készletrendezés nem vég­leges adatai szerint 173-ról 58 millió forintra csökkent a Pé­csett működő kereskedelmi vállalatok elfekvő áruinak ér­téke. A felesleges készletek az összárukészletnék mintegy harminc százalékát tették ki; A vásárlók is jobban jártak, akik az árengedménnyel for­galomba hozott cikkeken 20 millió forintot takarítottak meg. Az ipar hiányosan és későn szállít Érdekes tapasztalatokat sze­reztek a szakemberek a kész­letrendezések során. Egyebek között aránytalanságok lettek teljesen nyilvánvalóvá. Az NDK-gyártmányú kihúzható asztal 650 forintos ára példá­ul nincs arányban az ugyan­ilyen típusú magyar készit- ményű asztal 440 forintos árá­val. A külföldi porcelántányé­rok minősége és kivitele sem indokolja a hasonló hazai tá­nyéroknál 60—60 százalékkal magasabb árat: Az ipar ■ és a kereskedelem kapcsolatát károsam, befolyá­soló termelési problémákon azonban alig változtatott a készletrendezés. A kereske­delem hatása az ipari terme­lésre nem növekedett, sőt to­vább csökkent, amit bizo­nyít, hogy megszaporodtak a szerződési jogvitáik, növeke­dett a késedelmes szállítások száma. Amíg például 1964 el­ső felében 167 000 forint ösz- szegű késedelmi kötbérre tá­masztott igényt a Vas- és Műszaki Nagykor., idei fél­évi kötbérigénye 678 000 fo­rint volt. Az ipar egyes ese­tekben teljesen figyelmen kí­vül hagyja a kereskedelem igényeit. Például az Orion gyártmányú AT 650-es Sigma típusú tv-készülékeket 50—50 százalékos arányban szállít­ják fényezett, illetve pácolt kivitelben, a Baranyában kért 80—20 százalékos arány he­lyett. Károsan befolyásolja a kereskedelemben az optimá­lis kész-letek kialakítását az a tény is, hogy az ipar csak egyes áruknál — így a vas- műszakd szakmában például csak a tűzhely, kályha és jár­műgyártmányoknál — köte­lezett a negyedéven belüli egyenlő ütemű szállításra, — egyéb cikkeknél a szállítás határideje a negyedév utolsó napja. Ezt a lehetőséget az ipari vállalatok úgy használ­ják ki, hogy a szállítási szer­ződésekben lekötött áruk zö­mét a negyedév második fe­lében. legtöbbször azonban a negyedév végén szállítják. Ugyanakkor a következő ne­gyedév szükségleteit a tárgy- negyedév közepéig kell meg­rendelnie a nagyker. válla­latnak, amikor az előzői eg megrendelt árukat meg egy­általán nem vagy csak rész­ben kapták meg. Ez a gyakor­lat lehetetlenné teszi a szük­ségletek pontos felmérését, raktározási nehézségeket, ké­sőbb pedig árulerakodást okoz. Hiánycikkek - csökkenten érőn A készletrendezés tapaszta­lataihoz tartozik néhány fur­csaság is. Csökkentették pél­dául a kézitusoló és néhány világítási felszerelés arat, hol­ott azok teljeg áron is ai:g- alig kaphatók. A RAVILL 50 százalékos ármérsékléssel ho­zott forgalomba olyan Haydn- és Strauss-lemezeket. amelye­ket a pécsi Hanglemezbolt másfél év óta rendszeres ren­delés ellenére — teljes áron sem kapott meg. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom