Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

* 2 ruapiö 1965. OKTÓBER L A fntyU vitt, Ha régen a földbirtokos csi­nálja ugyanezt, akkor rá­mondják: „így mulat egy ma­gyar úr!” De ha manapság egy faluban csak úgy elpaza­rolnak egy gyönyörű törzs­könyvezett tehenet, merő mu­latságból, nos, nem tudom a közös gazdaság tagjai ilyen könnyen napirendre térnek-e az eset felett!? Ezúttal a majsiakról van szó! A dolog egy fogadással kez­dődött. Valaki ezt mondta: „A mi éjjeliőrünktől akár kihajthatnánk a tehéncsordát, akkor sem venné észre!" A fogadást hamar megkötötték, és hajrá, gyerünk a tehén­istállóhoz! Az éjszaka őre valóban az igazak álmát alud- ta, merthogy éppen borközi állapotban volt. Gyorsan ki­nyitni az ajtót, és kifelé a tehenekkel. Egy, kettő, há­rom, négy, no elég lesz, most már megnyertük a fogadást. Az öreg nem ébredt fel!” A vicc tehát sikerült, sőt, lehet, hogy hasznos tanulsága is lett volna, legalábbis ha az éjjeliőrt a falu előtt így nevetségessé tették és meg is büntetik. Csakhogy! Arra már nem gondoltak a jókedvű majsaiak, hogy a négy jószág alaposan be is legelhet az éjszaki fűből. Már miért is gondoltak volna?! Számukra o vicc csak öncélú szórakozás volt. És éppen itt keletkezett a baj. Az egyik tehén, szép törzskönyvezett példány tíz és félezer forint értékű, annyira megbetege­dett, hogy le kellett vágni. A másik hármat is az állator­vos mentette meg. F. D. Jó az idei dohánytermés A Pécsi Dohánybeváltóban már szeptember elején meg­kezdték az idei dohányter­més begyűjtését, s így már 150 mázsa sárga és barna levél vár a fermentálóba szál­lításra. Erre az évre a me­gye 34 termelőszövetkezete mintegy 400 holdra kötött szerződést. A termés az ed­digi tapasztalatok szerint lé­nyegesen jobb minőségű és * nagyobb mennyiségű, mint tavaly. Az előfelmérések ugyan is azt mutatják, hogy a hol­danként! átlagtermés eléri a 9 mázsát, ami csaknem 20 ezer forintos jövedelemnek felel meg. Sok a világos do­hánylevél, ami jóval értéke­sebb, mint a barna, s ez a minőség javulását jelzi. A nyári száraz, napsütéses idő ugyanis a dohánynak nagyon kedvezett. A nagy forgalom a beválté­ban október második felében várható, egészen januárig. A Pécsett begyűjtött dohányok aztán a nagyatádi és a szol­noki fermentáló üzemekbe ke­rülnék, onnan pedig 1500 má­zsa baranyai termés nyugati megrendelőkhöz kerül. A televízió műsora 8.20: Iskola-TV. Angol nyelv a középiskolások II. oszt. szá­mára. Walter és Connie mint szakács. (Ism.) 9.05: Élővilág, ált. isk. V. oszt. számára. A szilvafa rokonai. 9.30: Roman­tikus történet. Lengyel rajz­film. 9.40: Kopaszok bandá­ja. NDK-film. 16 éven felü­lieknek. 15.50: Szüret előtt. Riportfilm. (Ism.) 11.10: Tele­sport (Ism.) 11.25: Magazin. A TV-híradó melléklete. (Ism.) 14.30: Élővilág (Ism.) 17.10: Fizika, a középiskolák II. o. száméra. Egy test, több erő (Ism.) 17.40: Angol nyelv. (Ism.) 18.10: Iskola-TV pos­tája. Műsorkalauz pedagógu­soknak. A III. baranyai néprajzi gyűjtőpályázat eredménye Az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat részeként meghirdetett bara­nyai néprajzi gyűjtőpályázat­ra 18 pályázótól 18 pályázat ér­kezett (egyik pályázat közös munka, egy pályázó pedig két munkát küldött). A bíráló bizottság I. díjat nem adott ki, II. 700 Ft-os díjban a kö­vetkező pályázatokat részesí­tette: Nemes János: Népvise­let Hosszúhetényben. Müller Géza: Fejezetek Szőkéd me­zőgazdasági hagyományaiból. Vecsey Ferenc: A darányi ref. egyház eseménynaplója. III. 500 Ft-os dijat a kö­vetkező pályázatok érdemel­ték ki: Kerner Mária: Palo- tabozsok rövid története és földrajzi nevei. Puskás László: A Mohácson élő sofeaook ün­nepeinek ételeiről az 1930-as években. Tarr László—Tarr Ágnes: Ormánság (Szaporca monográfiája). Zentai Csilla: Kémes község népi építkezé­sének tipográfiája II. Zentai Tünde: Adatok Ormánság nép­rajzi határának megállapítá­sához. IV. 300 Ft-os díjat a követ­kezők kapták: Baranyai Ilona: Népdalok Tordinácz Nikola hagyatékából. Horváth Gizel­la: A Bogádhoz tartozó kato­likusok házassági kapcsolatai 1745—1940; Betyártörténet, iKása László: Adatok Duna- szekcső kapásnövényeinek műveléséhez. Kovács Márta Kelet-Mecsek és Hegyhát fa zekas művészete. El készült a vasasi általános iskola Tegnap délelőtt átadták a hat és fél millió forintos költséggel épült vasasi nyolc tantermes iskolát. A tervek szerint október 15-én bené­pesülnek a tantermek, meg­kezdődik az új iskolában a tanítás. Vasason 440 általá­nos iskolás van, s a tanulók eddig szétszórva régi kis tan­termekben, szükségférőhelye­ken voltak elhelyezve. Most minden tanuló az új iskolába jár majd, amely ha lassan is készült el, mégis szép szín­foltja Vasasnak és tágas, mo­dem, kedves otthona a gyere­keknek. Huszonöt év! szünet után újra osztrák hajó érkezett a pesti Duna-partra. Az első Dunagőzhajózási Társaság „Theodor Körner” nevű luxus-gőzöse rendszeres kiránduló forgalmat bonyolít majd le Ausztria és Magyarország között. V. 200 Ft-os díjat kapott Mihálovics Ilona: Román— oláh népszokások c. pályázata. Könyv-, illetve pénzjutal­mat a következő pályázók kaptak: Csőmé Sándor (Ve­gyes néprajzi gyűjtés — könyvjutólom) Nyírek Judit (A kenyérsütés fejlődése Mo­hácson — pénzjutalom), Pá- pay Jenő (Ormánság — könyv- jutalom). Egy pályázat nem volt ér­tékelhető. Bár a korábbi pályázatok több pályázótól, több pályá­zatot eredményeztek, idei pályázatunk is sikeresnek mondható, mert a korábbiak­nál szigorúbb elbírálás elle­nére is magasan értékelendő, gazdag tematikájú, jól kidol­gozott munkák futottak be a JPM Néprajzi Osztályára, s ami a legnagyobb ered­ménynek tekinthető, sok fia­tal vett részt a pályázaton. Reméljük, hogy jövőre a IV. baranyai gyűjtőpályázaton folytatódik a fiatalok térhó­dítása, és a pályázatok szá­ma is növekszik. Mándoki László múzeumi osztályvezető ÍREK OKTÓBER Malvin napja. A Nap kél: 5.42, nyugszik: 1 17.24 órakor. A Hold kél: 12.54, PÉNTEK nyugszik: 20.59 órakor. Czemyolcszázötven éve, 115-ben született a lidiai eredetű u* ausanias görög utiiró, az utazási kézikönyvek műfajá­nak megalapítója. Rengeteget utazott. Bejárta Hellast (Görög­országot), Itáliát, Szíriát, Szardíniát, Kis-Ázsiát, Afrika egyes részeit, s lehetőleg saját tapasztalatai alapján írt XJtazás Hel­laszban című munkája tíz könyvében leírta Görögország min­den olyan nevezetes tartományát, városát, helyét, amelyek az utazókat érdekelhették. Azokat a helyeket, ahol utazók általá­ban keveset jártak, mellőzte. Munkáit főként a művelődni akaró utazók számára írta. Ismertetéseiben nagy helyet kap­tak a műemlékek, szobrok, festmények, épületek leírásai. Adatainak nagy részét, a régészeti ásatások hitelesnek tanú­sítják. Útikönyvei a földrajzi, régészeti, vallás- és műtörténeti, néprajzi, mitológiai szempontokból az ókori Görögországgal foglalkozó tudományok forrásanyagának páratlanul becses kincsesbányái. *— A Pécsett épülő nagy benzinbontó beruházási prog­ramját, valamint a vele kap­csolatos problémákat a napok­ban vitatták meg a Pécsi Gáz­mű vezetői az illetékes szak­emberekkel. A beruházás meg valósításához 1967-re előrelát­hatóan 20 millió forintot irá­nyoz elő az Országos Tervhi­vatal —i 632 brigád 6654 dolgozó­val versenyez a szocialista cím elnyeréséért a MÁV Pécsi Igazgatósága területén, s 51 szolgálati hely, illetve üzem szeretné elnyerni a szocialista szolgálati hely, illetve a szo­cialista üzemrész címet. — 5500 forintért 200 kötet könyvet vásárolt a sellyei kör­zeti könyvtárnak a földműves- szövetkezet, hogy 14 falu la­kosságának olvasó igényeit ki­elégítsék. — Pécsi Chardonnay néven új borfajtát hoz forgalomba a Magyar Állami Pincegazdaság Mecsekvidéki Pincészete. A borszőlőt egyelőre kis meny- nyiségben a Bólyi Állami Gaz­daságban és Pécsett termesz­tik. — Értesítjük az Apaffy, Bocskai utcák által behatárolt terület, vala­mint a Szeptember 7. tértől a Tol- buhin út keleti oldalán a közép- meszesi iskoláig lévő lakókat, hogy 1965. október <-én, hétfőn 12 órától 17 óráig a vízszolgáltatást szüneteltetjük hálózati átépítési munkák miatt. Tovább bővül a Pécsi Bőrgyár A Pécsi Bőrgyár a jövőben nagyobb beruházásoknak néz elébe, új üzemrésszel bővül. A közelmúltban készítették el a tervezők egy rostműbőrüzem beruházási programját. A tel­jesen automatizált létesítmény bőrhulladék foszlatásából bör- lemezeket állít elő; napi kapa­citása 4—5 tonna lesz. Beru­házási költségei előrelátha­tólag elérik a 70 millió forin­tot. A program elfogadása ok­tóber folyamán várható. A be­ruházás megkezdésének idő­pontját még nem tűzték ki, de a közeljövőben várható. A munkásszállások örök ** tartozékai ezek az em­berek akik vastagtalpú, „jó erős” cipőt viselnek, nyaku­kon kigombolt, kockás inget, szürke bajuszt és az arcukon ráncokat, vállukon ötven-hat- van-hetven év minden terhét. Zsigmond János éppen hat- vamkilencet. Szipkába gyömö­szöli a cigarettát és egyetlen mosoly nélkül mondja a mon- dókáját — Mind a két fiam el­ment, én m©g csak dolgoz­tam, mint a bolond. Egyszer hordom le a pincébe a krump­lit, érzem, köpni kell: hát vér. Aztán csak fogytam to­vább egyszer elkapott a görcs, összeestem de még orvost se hívtak. Ha a nagyobbik fiam meg nem jön, ott pusztulok el. Tüdőtályogom volt, két évig tartott, míg rendbejöt­tem. Pedig nagyon szép gyü­mölcsös, konyhakert, egy ma­gas, szép, zsuppos pajta volt az enyém, de egy csibét se hoztam el. Itt dolgoztam Pé­csett a hizlaldában utóbb benzinkutas lettem itt a vál­lalatnál, most meg már nyug­díjban vagyok, de négy órát dolgozok még mindennap. Söprés, ezt elvinni, azt el­hozni, szóval ilyesmit. így aztán van 1130 forintom. Meg­vagyok én. nem megyek visz- sza oda, ahol énvelem úgy 'bántak, pláne nem most. tí- zgaháram év után. VAROSBA SZAKADTÁN Ülünk az ércbánya munkás­szállásán, pompás pálmák és fehér neonok alatt. A vörös műmárvány kő ragyog. Zsig- mond János az inge nyakát babrálja és egy-két szavával évtizedeket ugrik át, visszafe­lé a múltba. — Vannak itt ösmerőseim, azok legalább megbecsülnek. Nem mondok én egyetlen ha­zug szót se, meg is kérdez­heti bárkitől, én bíró is vol­tam négy évig a falumban, 46-tól, akkor is megbecsül­ték, a falu azt mondta, ilyen bírója nem volt sose. Egyfor­ma volt énelőttem mindenki, a rokonok is. Minden héten kellett adni hat kocsit, egy rokonom azt mondja, ő nem megy. Rendben van, öcsém. Fogadtam helyette kocsit, fi­zetett érte két mázsa búzát. Később megbékült, egyik leg­jobb emberem lett. Addig rá se gondoltam, hogy én bíró is lehetek, a tizenkét holdam­mal, de mondom, majd meg­mutatom én, hogy nemcsak egy negyvenhoMas bíró tud itt rendet tartani. Szerettem pedig a falum, tizennyolcban is úgy jöttem hazafelé, ahogy csak bírtam. Ott fönn észa­kon, Norvégia mellett vol- tfODfe; fogságban, tizenhattól. Aztán jöttek az orosz foglyok: mért nem mentek ti is haza? Mondom, honnan jöttök, azt mondják, Siklósról. Nohisz. El­indultunk, közbe elkaptak a németek, úgy lefogyasztottak, hogy alig bírtunk aztán elin­dulni. Akkor még élt az édes­anyám, aki engem rettentően szeretett. A második háború­ba csak alagútőrségbe osztot­tak be egyszer, idős voltam már Hát aztán így öregedtem én meg. fiatalember fut le a lép­* csőn, valaki elkapja: — Kifelé mész? Vigyél már el a kocsiddal, csak elrakom a magnót és jövök! — Van itt egy-két velem- beli ember, aztán elmegyünk egy szegényembereknek való kiskocsmába és egy pohár bor mellett elbeszélgetünk. Meg televíziót nézek — mondja az öregember és a másik lépcső felé int — ott ni! — Hallom — mondom én. mert a Ságváriból ismerem az öreget, rengeteg időt töltött el már ott —, hogy a kultúrház- ba is át szokott járni. — Az ám! — bólint. — Igen rendes népek azok. Ott az a sok fiatal, gyerekforma em­berek, de nagyon szépen tán­colnak. — Tényleg tetszik? — bá­mulok el. — Persze, hogy tetszik. Csak az nem tetszik, hogy nem tudnak nótázmi, nem tu­dom, mi van ezekkel, csak kiabálnak, de annak nincs semmi értelme. — A fiatalemberek? 1— Azok hát. Irigylik ám tő­lem, hogy én hogy tudok, mert szoktam nótázni. minek tagadjam. Egyszer magnóra is vették, egy kocsmába vol­tam (nehogy azt higgye, hogy összetörtem akár egy poharat is életemben, meg mindig úgy fogadnak: de régen járt erre János bácsi, mér nem jön sü- rüebben!) szóval kimegyek, hát hallom ám, a hátam mö­gött valaki ugyanúgy énekel, mint én, az úristenit, gondo­lom, hiszen az előbb még senki se tudta, visszamegyek, hát látom ám ott a láda az asztalon. Fölvették a hango­mat. — Különben hogy jön ki a fiatalokkal, János bácsi? — Én nagyon jól. Legtöbb­je annyi-érő ember, hogy arannyal se lehetne megfizet­ni az értékét. Van egy-két olyan gondtalanabb, de az olyan kevés, hogy nem szá­mít. És megbecsülnek, még ezeik a fiatalok is, amelyik bántana, tán agyon is vernék. Szívesen hallgatják, amit be­szélek, mindig kérdezik is, hogy hogyan volt a hadifog­sággal, miegyébbel. Meg az­tán, ha van egy üveg sörük, boruk, mindig megkínálnak, megkeresnek akárhol vagyok. Pedig Heves megyeiek is van­nak köztük. — Az mért baj? — Hát nem furcsa? Olyan nagyon messziről valók és jobban becsülnek, mintha ha- zamennók. Tűnődve megsimítja ősz ■ bajuszát El-elmennek előttünk, s miközben szeretet­tel köszöntik az öreget, csu- dálkozva bámulnak, mi dol­gom lehet ezzel az emberrel, aki ötvenhat évesen kezdett új életet s akinek egész élete, otthona és családja most már itt van, ezek között a falak között — öregségemre majd szo­ciális otthonba megyek — mondja az öregember megfel­lebbezhetetlenül, nem vidá­man, de nem is komoran. Ide­szakadt a városba, öregségé­re — igaz. De van joga és ereje hozzá, hogy kihúzza ma­gát, úgy menjen végig ezeken a széles folyosókon. Hall ama Erzsébet — A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Pécs városi Elnöksége értesíti a lakossá­got, hogy 1965. október 10-én motorkerékpár- és személy- gépkocsd-vezetői tanfolyamot indít. Jelentkezni lehet az MHS Pécs városi Elnökség irodájában: Pécs, Alkotmány u. 77. sz. — A nyári nagy karbantartó munkát most végzik a Bara­nya megyei Mezőgazdasági Vállalatnál, hogy megfelelő felkészültséggel tudják meg­kezdeni az új keltetés! idényt. Ez 1966. januárjában kezdő­dik majd meg. — Százhúsz lakást adtak át az elmúlt napokban Komlón* a Kenderföldön épült 608., 609. és 610. számú épületek­ben. — 33 szakmnnkásnőve! gya­rapodott a Komlói Helyiipari Vállalat. A női dolgozók egy­éves szakmai tanfolyamon vettek részt és 16-am női sza­bóként, 17-en pedig cipőfelső­rész-készítőként vizsgáztak. — Ezer forint pénzbírság fi­zetésére kötelezte Zsibrita Im­re pécsi lakost a Pécs városi és járási Rendőrkapitányság, mert motorkerékpárját vizs­ga nélkül vezette. — Száz férőhelyes tehénis­tállót építtetett a hidasi Jósze­rencsét Termelőszövetkezet. Az új istállót teljesen benépe­sítették, mert a meglévő te­hénállomány mellé negyven tenyészüszőt vásároltak a Te­nyészállatforgalmi Igazgató­ságtól. — Megnyílt az új hímesházi óvoda. Mellette napközi is van. A modem óvodát 340 ezer forintos költséggel, a községfejlesztési alap felhasz­nálásával építették. — Bors István kaposvári szobrászművész sízobrot ké'zít a komlói kórház számára, amelyet az intézmény parkjá­ban állítanak fél. Az új alko­tás hamarosan a zsűri elé ke­rül. — Áramszünet lesz október 1-én 7—15 óráig a Bajcsy Zs. u.. Mai­léül u„ Rákóczi út a Rózsa *. ut­cától a Bem utcáig, Czinderi u. j Időjárásjelenté» Várható időjárás péntek estig: felhőátvonulások, ma eső nélkül, holnap, elsősor­ban a Dunántúlon néhány he­lyen esővel. Időnként élénk délnyugati szél. A hőmérsék­let alakulásában lényeges vál­tozás nem lesz. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 9—13, legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap 20— 25 fok között. Dolgozókat felvesznek Az ÉM. Pécsi Tervező Vállalat felvesz talajmechanikai szakvéle­ményezésben jártas mérnököt vagy nagy gyakorlattal rendelkező technikust. Jelentkezés: Pécs, Rá­kóczi út 1. 1544 * A Mohács városi Termelőszö­vetkezetek Építőipari önálló Közös Vállalkozása kőműveseket, segéd­munkásokat, valamint egy közúti Zetor-vezetőt felvesz, ’"’éli munka biztosítva! Jelentkezés * vállalko­zás irodájában, Mohács, Szass»1- ság u. 18. 1388 k Két fiatalkorút 6 órás munka­időre felveszünk. Pécsi Villany- flM&loiii? Szigeti út S3, U8S L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom