Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-10 / 213. szám

1965. SZEPTEMBER 10. 2 napló Ötperces inleriú: ÍMegkezdték a vetést a sáséi tsz-ben A szerda délelőtti megyei operatív bizottsági ülés után a bizottság tagjai a járá­sokba látogattak és ellen­őrizték az időszerű mező- gazdasági munkákat. Főid­őért Jinos elvtárs, a me­ss'd tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyette­se. az operatív bizottság el­nöke a sásdi járásban járt. — A járás mezőgazdasá­gát irányító vezetőkkel és a sásdi termelőszövetkezei elnökével és agronómusá- val beszélgettem. A szövet­kezet nég-n község határá­ban gazdálkodik. Jól fel­készültek az őszi munkák­ra. A tsz erőgépeiből tíz vetőszántást, talajelőkészí­tést végez. Három vetögé- oük van és egy már meg­kezdte szerdán a takarmány- keverék vetését. Ezután a sásdi tsz-ben mindennap vetnek. —1 Mennyi vetőszásntást végeztek eddig? — A sásdi tsz-ben 300 hold készen várja a magot. Ha ilyen ütemben halad­nak, szeptember végére az őszi árpa és a takarmány- keverék vetését befejezhe­tik. Jó dolog, hogy a szö­vetkezetben dolgozik egy öttagú vetőbrigád. Tagjai a vetés befejezéséig csak ez­zel a feladattal foglalkoz­nak. A vezetőség prémiu­mot is kitűzött, amelyet csak a kikelés után, a mi­nőségért fizetnek. A vető­brigád tagjai és a trakto­ros is két-két forintot kap­nak a jó minőségű vetésért. — Van-e kettős műszak rí-. szövetkezetben? <v— Sajnos, eddig még nem dolgoztak két műszakban az erőgépek, de csütörtöktől már három traktor két mű­szakban dolgozik. Viszont dicséretre méltó dolog, hogy a sásdi termelőszövetkezet­ben ezekben a napokban annyi szervestrágyát horda­nak ki a földekre, mint máskor 4—5 év alatt. Eddig — például — már 350 hol­don elvégezték a talajerő­utánpótlást szervestrágyá­val. Ötezer-hétszáz vagonos szénkészlet Tél előtt a 2 ÜZÉP-nél A múlt év első nyolc hó­napjában 16 350 tonna szenet vásároltak a pécsiek. Az idén augusztus 31-ig 16 922 tonna -zén került a pincékbe, fás­kamrákba. Ez annyit jelent, hogy csaknem azonos mennyi­séget raktároztak a fűtésre a ’akók mindkét évben. A szám­adatokból azonban kitűnik, hogy e mennyiségnek csak 84 százaléka a szén az idén, á többi brikett, s az idei bri­kettfogyasztás 161 százaléka a tavalyinak. Ezt az okozta, hogy sokkal jobb az ellátás a kőszénbrikettből, s hogy ezt a brikettfajtát megszerette a lakosság. Megismerték, s rá- öttek, hogy kisebb mennyi­séggel nagyobb meleget kap­nak. E szénfajtából van elég a telepeken, akárcsak a többi szénféleségből. Itt hívja fel a TÜZÉP-igazgató a figyelmet, hogy aki még nem vett sze­net, szerezze be fűtőanyag szükségletét, mert az esős idő beálltával azok minősége •omlik. Különösen az iszap­szénnel fűtőknek okozhat sok ?ondot a nedvesség, ezért kell kihasználni a jó, napos időt. Az iszapszenet különben a ívidékiek is várják a bányák­tól: Tizenhat éve áll fenn a TÜZÉP, s azóta mindig azon törték a fejüket — mondotta a vállalat igazgatója —, hogy a szénhiányt megszüntessék, I sőt, az évek elején már fel- I készültek arra, hogy szén- j hiány lesz. Az idén azonban l egészen más a helyzet: a te- | lepeken a megszokott 1500— 1800 vagon szén helyett 5700 vagon a készlet, ami annyit jelent, hogy bármilyen erős tél következik is, a szénellá- tással nem lesz hiba. E meny- nyiségnek 2/5-e kőszén brikett, 1/5-e pécsi aknaszén, a többi mónyoki és hidasi brikett, il­letve komlói dió-, apró- és iszapszén. A vásárlók előrelátását bi­zonyítja — vagy legalábbis azokét, akik nem akarnak megijedni az esetleg hirtelen beálló hidegtől —, hogy utal­ványukra már megvették a tüzelőt. Tavaly ugyanebben az időszakban 31382 tüzelő­utalványt váltottak be 14 mil­lió forint értékben, az idén 36 866 darabot 17 millió fo­rint értékben. A TÜZÉP tehát felkészül­ten várja a telet és a még elmaradt vásárlók „rohamát”. Holnap már a Dráva telj es hosszában apadás várható A szerda déli maximumhoz képest csütörtökön már Barcsnál is apadt a Dráva. Az árhullám Szentborbás, Za- láta térségénél tart, s előre­láthatólag pénteken reggel tetőz Drávaszabolcsnál. Teg­nap 16 órakor a szabolcsi víz­mércénél 509 centimétert mértek; a maximális vízállás 511—512 centiméteres lesz. A legutóbbi árhullám óta a nyári gátakat szinte teljes hosszúságukban helyreállítot­ták, így mindenütt mintegy 20 centiméteres biztonsággal vo­nult le az idei ötödik ár. A Egymillió adat Ériékelik az uiasszámlálás Összesítő adatait községi tanácsok ennek elle­nére mozgósították a lakossá­got és az alacsonyabb része­ken még emelték is a koronát. Átfolyás Vejtinél és Zaláta térségében történt. Ezeken a helyeken a gát helyreállítása elmaradt, így a víz behatolt az ártérbe. Az elöntött terü­let gazdaságilag értéktelen. Zalátánál a holtágakon történt befolyás. A folyó Szentborbásig gyors ütemben apad, a védekezés így egyre kisebb területen szükséges. A Drávasztáránál történt augusztusi gátszaka­dást lezárták, ebben a térség­ben azonban továbbra is na­gyobb erőket tartanak készen­létben. Az utasszámlálás lebonyolí­tására alakult munkabizottság a napokban kapta kézhez a számlálás gépi feldolgozási tábláit. 50 táblán több mint 1 millió adatot összesítőnek ezek a táblák. A bizottság tagjai társadalmi munkában végzik az értékelést annak ér­dekében, hogy a városi köz­lekedés értékelt kívánalmai­nak megfelelő javaslatokat tehessenek az Autóközlekedé­si Vállalatnak. Érdeklődésünk­re elmondották, hogy a szám­lálólapokat jól kitöltő utasok részére felajánlott tárgyjutal­makból 9 db-ot még a mai napig sem vettek át a sze­rencsés nyertesek. Bár a je­lentkezési idő az eredeti fel- ]tételek szerint már lejárt — azokra való tekintettel, akik távoliét, betegség, vagy egyéb ok miatt eddig nem jelentkez­hettek, — szeptember 18-án 12 óráig újabb határidőt ad­nak a jelentkezésre. Itt közöljük azokat a szá­mokat, melyeknek tulajdono­sait a hivatalos idő alatt várják Siklósi út 6. szám alatt a személyforgalmi üzemegy­ség titkárságán. Sorszám Szálálólap száma: 3 59064 8 113457 9 139934 10 159374 11 230089 15 250011 18 2624225 19 265166 20 291484 Időjárásjelentés Várható Időjárás péntek es­tig: délnyugat felől felhőát- vonulások, átfutó esőkkel, he­lyenként zivatarral. Mérsé­kelt, időnként élénkebb déli, délnyugati, később nyugati szél. A nappali felmelegedés nyugaton kissé csökken, más­hol lényegesen nem változik. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 11—16, legmagasabb nappali hőmér­séklet nyugaton 19—23, más­hol 23—26 fok között. — Első lépések a művészet­ben. 46 elsős kezdte meg ta­nulmányait a pécsi Művészeti Gimnáziumban, köztük a ze­nei tagozaton 18, az iparmű- vészetin pedig 28 tanuló. ÍREK SZEPTEMBER io PÉNTEK Erik napja. A Nap kél: 5.14, nyugszik: 18.07 órakor. A Hold kél: 18.25, nyugszik: 4.13 órakor. •ríz éve, 1955. szeptember 10-én halt meg Schimanek 1* Emil Kossuth-díjas mérnök-professzor. A Ganz-gyár 27 éves főmérnöke, amikor műegyetemi tanárrá nevezték ki. Csaknem félévszázadon át, nyugalomba vonulásáig, a mérnö­kök ezreit nevelte. Úttörője és előharcosa volt az elméleti oktatással párhuzamos gyakorlati mérnökképzés bevezetésének. Tanári elfoglaltsága mellett folytatta gépszerkesztői tevékeny­ségét. ö tervezte az első magyarországi hűtőházat, s az évtize­dek során az erőművek sorát. Nevéhez fűződik a Bánhidai Erő­mű létesítése és részt vett a Mátra-vidéki Centrálé építésében is. Szabadalmainak, újításainak se szeri, se száma. Feltalált egy hatütemű gázmotort, a gazdaságos üzemű Esse-karburá- tort, újszerű hulladékhö-hasznosítási eljárást, alacsonynyomá­sú gázturbinát. Irodalmi munkássága főként az emelőgépekkel és gázmotorokkal végzett tudományos kísérletekről ad számot. A felszabadulás után a hőerőgépekkel foglalkozó két jelentős szakkönyve jelent meg és megírta Bánki Donét életrajzát. Még megérte saját gyémántdiplomáját és sok tanítványának aranydiplomáját. A televízió műsora 9.05: Iskola-tv. Élővilág •— az ált. isik. V. oszt. számára. Uj tantárgyunk; Az élővilág. 9.30: Húsz év magyar filmjei. 2x2 néha 5 (ism.). 10.55; Tele­sport (ism.). 11.10: A jövő hét műsora. 14.30: lskola-tv. Élő­világ — az ált. ide. V. oszt. számára (ism.). 17.50: Anyag­börze. Ipari riportműsor. — 18.10: Az Iskola-tv postája. — Műsorkalauz — pedagógusok­nak. — Érdekes mintadarabokat készített a pécsi Kossuth Ci­pész Ktsz. A lapos- és magas- sarkú női cipők fehér vászon felsőrészét színes, magyaros hímzéssel díszítik. Remélhető­leg a kereskedelemnek is tet­szeni fog és hamarosan az üz­letekben is megjelenik. — Több mint kétezer mázsa sajtot exportált fél év alatt a Bm. Tejipari Vállalat. A Ba­ranya sajt kedvelt csemege a délkelet-ázsiai és észak-afrikai államokban. — Uj klubhelyiséget avattak szeptember 5-én Szederkény­ben. A kulturáltan berendezett klubot a községfejlesztési alap­ból létesítették, — Áramszünet lesz szeptember 2—39-ig 7—16 óráig hálózatátépítés miatt Postavölgy és Reménypuszta területén. — 10-én 7—15 óráig az Elefántos ház és az általa bezárt egész háztömbben. — Áramszünet lesz Kán, Gorica községben nagy- feszültségű hálózatépítés miatt 1965. szeptember 10-én 7 és 16 óra között. — A Minisztertanács dir. Rendeki Sándort, a Pécsi Já­rásbíróság elnökiét tiszte alól felmentette és az igazság­ügyi miniszter a Baranya me­gyei bíróság elnökhelyettesé­vé nevezte ki. Ugyancsak a megyei bíróság elnökhelyette­sévé nevezte ki dr. Tomszer Ferenc megyei bírósági bírót A pécsi járásbíróság vezetésé­vel dr. Tamásfy Józsefet bízta meg. — Kiállítás nyílt a komlói Május 1. Művelődési Házban Móka István és Torbó György festőművészek munkáiból. — Uj orvosi rendelőt léte­sítenek Kisszentmártonban. Ipacsfán pedig várószobát épí­tenek az orvosi rendelő mellé. — Naponta érkeznek a Sal- lai utcai turistaszálló berende­zési tárgyai. A szálló leendő bútorzatát, amelyből csütörtö­köm ismét nagyobb szállít­mány érkezett — október ele­jéig, amikor megkezdődik a szobák berendezése, ideiglenes raktárakba helyezik éL — Szabás-varrás tanfolyam in­dul Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.) szeptember 13-án, hétfőn du. 5 órakor kezdők, szeptember 15- én, szerdán du. 5 órakor haladók részére. Tanít: Cser Ferencné. Be­iratkozás a művelődési ház iro­dájában. — Ezerötszáz forintra bír­ságolta Simomka Béla pécsi lakost a Pécs városi és járási Rendőrkapitányság, mert köl­csönkért motorkerékpárral, ve­zetői igazolvány és vizsga nél­kül vett részt a közlekedés­ben, s gyakorlatlan vezetés miatt egy háznak hajtott. Az ország legnagyobb szigete és egyik legterméke­**• nyebb földdarabja. Területe a bácskai résszel együtt 240 négyzetkilométer, körülbelül 42 ezer hold. Köz­igazgatás szempontjából kétharmada Baranyához, egy- harmada Bács-Kiskun megyéhez tartozik. Úthálózat-fenn­tartás, villamasenergia-szolgáltatás és vízgazdálkodás te­kintetében azonban Baján intézik az ügyeket... Területének nagyobb részén száz évvel ezelőtt még erdő és nádas volt. A múlt század hetedik évtizedében készített földadó kataszteri nyilvántartások szerint csupán a magasabb folyóparti részeken voltak legelők, kaszálók és gyümölcsösök. 1870-ig teljesen árterület volt Mohács vagy hivatalos nevén Margittá sziget, vagyis a Duna árja szabadon be­járhatta és elboríthatta. Fekvése azonban olyan szerencsés, hogy nemcsak északról délre, hanem nyugatról keletre is lejt, így a viz lassan levonulhattott róla. Ez időben sok kisebb-nagyobb fok szelte át, ezek nevét a XX. században épült csatorna nevek ma is őrzik (Kútsebes, Sárfok, Ka­nada. Ecs, Lög, Kónyica, Gémes, Pajta, Prokop stb.). A mélyebb területeken állandó vízborításé, tavak, mocsarak voltak. Ezek egy része még ma is megvan, és vizüket több módon is hasznosítják. (Riha, Földvári tó, Karapancsai tó stb.). A keleti oldalon, a Ferenc-csatornába ömlő Táp­csatorna megépülése azonban már akadályozta a vizek természetes lefolyását. Az 1876-os árvíz, amely az egész szigetet elborította, figyelmeztető volt a hatóságok részére. Hosszabb huzavona után megépült a védtöltés, amelynek oltalma alatt már többé-kevésbé biztonságban érezhették magukat a szigetiek. A sziget lakossága — 6—7 ezer ember — néhány újabban keletkezett faluban, több településen és körül­belül 350 tanyán él. A pontos lélekszám megállapítása nehézkes, mert az újmohácsiak és dunafalviak egy része mohácsi, illetve dunaszekcsői lakos is. A nép életében az 1956. március 13-án bekövetkezett jeges árvíz hozta a legnagyobb változást. Ekkor nemcsak a vályog- és vertfalak omlottak le, hanem a régi életfor­ma korlátái is. Az újjáépítés során ugyanis megkezdődött c. tanyavilág felbomlása, mely napjainkban is tart. Két jelentősebb település alakult ki — Sárhát és Ujmohács, valamint a már kifejlődőben lévő Homorúd mellett a danaszekcsői tanyavilágból Dunafalv. PARADICSOMKERT LEHETNE... ÜJ-MOHÄCS A kandafokt vízkiemelő- nél feltűrt nadrágszárú em­ber lapátból issza a vizet. Aztán kimászik az átemelő aljából, megtörli a száját és rágyújt. Csóka József a neve, a 13-as számú alsó- kandal tanyán lakik. Nap­számba jár a vízügyhöz, ho­mokzsákokat szedeget a védtöltés mellől. Nem sokat érnek már, elrothadtak, mo­csárszaguk messziről csavar­ja az ember orrát. A hat­vanegy éves Csóka József lapátja azonban olyan fé­nyes, mint a tükör. Szívesen elmagyarázza a vízivás „technikáját” is. — A zsilip torkolatához vezető árok­ban ma is források buzognak (kéthónapja még nagy ve­szélyt jelentett egy ilyen bugyborékoló vízosziop!) ezekből kristálytiszta víz jön fel. A gyakorlott kubi­kos ebbe meríti az előző­leg letisztított, megmosott lapátot, majd kiemelés után féloldalra billenti és az így rögtönzött kis vályúból ihatja a vizet. A megyei tanács helyettes elnöke, Földvári János, aki­vel az új mohácsi II. Rákó­czi Ferenc Termelőszövetke­zet főagronómusának kísé­retében lovasfogaton bejár­tuk a határt, gyakran emle­geti azokat a nagy lehető­ségeket, amelyekkel a sziget rendelkezik a mezőgazdasági termelés magasabb szintre emelése szempontjából. Jel­szava: öntözni, ahol csak le­het! És a szigeten lehet. A természetes tavak, a csa­padéklevezető árkok vízzel felduzzasztva nagyszerűen megfelelnek erre a célra. És ahol a víz időben megjele­nik, megkétszereződik a ter­més. A sziget állatállomá­nyát a mostani kétszeresére növelhetik az öntözéses ta­karmánytermesztés segítsé­gével. Körös-körül hatalmas ku­koricatáblák. Ahol a talaj­víz nem nyomta meg a föl­det, nagyon bő termés ígér­kezik. A dűlőutak mentén óriási talpasmohar, ember- nyi magasságú vadcirok és feketenadály — a sziget jel­legzetes gyomnövényei. A következő dűlőben kender. De milyen kender! A ma­gassága helyenként négy méter. Holdanként negyven­ötven mázsát ad. A kukori­ca mellett a sziget fontos növénye. A makadám-út mellett Sz—100-as meríti földbe az ekéit. Félméter mélyen dolgozik és még mindig elsőrendű termőta­lajt fordít fel. A tarlók nagy részét az idén már így szántották meg. Fácánok, őzek ugrálnak a bokrokból, amelyekből még mindig van elég ezeken a drága földeken. Nagyrészt elhagyott tanyahelyek, kiszá­radt kopolyák. Ezeket majd Sz—100-asra szerelt talaj- gyalu tünteti el. Némelyik fáról a magas talajvíz hatá­sára leszáradtak a levelek. De van olyan almafa kö­zöttük, amely teljesen virág- baborult. Olyanok ezek, mint a szigeti ember. Szí­vósak, kitartóak, szinte el- nyűhetetlenek. Ujmohácsot Homorúd— Sárhát—Paprét szegénysé­ge, nagyrészt volt uradalmi cselédek építették. Amikor kiszabadultak az uradalom­ból, vettek, béreltek 3—4 hold földet és gazdálkodtak. Az 1956-os árvíz aztán tö­mörülésre készítette őket. A várossal szemben építettek. Szép iskolájuk, élelmiszer- boltjuk van, művelődési há­zuk azonban nincsen. Az itteni lakosságnak csak egy része talált munkát a szi­geten, a másik része a vá­rosi üzemekbe jár. Bányá­szok is vannak köztük. El­gondolkodtató statisztikát ál­lítottak össze számomra a Rákóczi Termelőszövetke­zetben. 1961-ben 48 év volt az átlagos életkor a közös­ben, az idén 52 év. Tíz év múlva pedig? Jelenleg az 580 főnyi tagságból 160 az öregségi járulékos. És tíz év múlva?! Nemcsak a város szívja el az embereket a közös mun­kától, hanem a kertészke­dés is. UjxnohácéOD ugyanis* főleg a töltések mentén, a hajdani gyümölcsösök he­lyén, intenzív kelkáposzta termelést alakítottak ki. Egy törekvő fiatalember, Simonovics András honosí­totta meg ezt a növényt, amelyből egyre többet ter­melnek. «Egy hold jövedel­méből megél egy kis család. Simonovics András 1961 óta a közös elnöke, bár termel továbbra is a háztájiban kelkáposztát. A közösségben vállalt munkában azonban a káposztatermelők egy ré­sze nem követi, Ezért köp­ködik a Rákóczi olykor munkaerőgondokkal. Ennek ellenére meglepő, hogy a közös 70 holdas kertészetét mintaszerűé^ ápolják, de az egész gazdaságon látszd^ a szervezettség, az életképes­ség. Ujmohács házain televí­ziós antennák, az udvarokon autó. Újság minden há2hoz jár. De alig egy-két kilo­méternyire sövényházak, omladozó tanyák. Áz egyik­nek az udvarán fakókendős, őszhajú öregasszony szoron­gatja a dülöngélő kerítés ol­dalát. Fájós lábú kutya és néhány baromfi kószál kö­rülötte. Három hete temet­te el a férjét. Azóta — úgy- mondja — még éjszakát sem aludt végig. — Nem lehet egyedül élni, még a szigeten sem! László Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom