Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
IMS. SZEPTEMBER S. napló 3 A betakarítás félidejében Gyorsan, veszteség nélkül, korszerű módszerekkel A .Ki mit tud? győztesei az elhalasztott VIT helyett jutalomüdülésre utaztak az Expressz Ifjúsági Utazási Iroda szervezésében. A Bóbita Együttes hat győztes tagja és Kós Lajos, az együttes vezetője szintén részt vettek ezen a nagy élményt jelentő utazáson. Kós Lajos először Moszkvára emlékezik: — Kint vártak bennünket az állomáson és igen nagy barátsággal fogadtak. A város megtekintésén kívül a legnagyobb élményünk feltétlenül a tv-szereplés volt. Negyvenperces műsort készítettek rólunk, egyenes adásban közvetítették. Akikkel beszéltünk, mind elismerően nyilatkoztak, a műsornak igen jó visszhangja volt Leningrádban mi volt a legnagyobb élményük? — Egy leningrádi gyár kom szomolistái fogadtak „védőszárnyaik alá”. Vártak bennünket az állomáson, este pe- dik a kultúrházukban vendégül láttak. Ott adtunk egy rövid kis műsort, nagyon ösz- szebarátkoztunk, utána fél éjszaka harmonikaszó mellett táncoltunk, énekeltünk a gyár udvaron. Jelvénycsere, meghívások, vidám tréfák — minden volt, ami ilyenformán valóságos VIT-hangulatot keltett. Három napot töltöttünk ott, mint utunk minden állomásán. Leningrádból nem repülővel, hanem vonattal utaztunk Helsinkibe, gyönyörű út volt, és a finnországi élmények szintén a legkedvesebbek közé tartoztak. Milyen benyomásuk támadt a két északi országról? — Helsinki kisebb, nyugod- tabb város, de nekünk sokkal jobban tetszett. Egy belvárosi diákszálláson laktunk, odaér- kezésünkkor azonnal a kezünkbe nyomtak egy magyar nyelven írt programot, és egy szótárt, amely a legfontosabb kifejezéseket tartalmazta. Két eléggé különböző élmény, a tengeri fürdés és a néprajzi múzeum — hallatlanul gazdag és szép magyar anyaggal rendelkezik — maradt meg leginkább emlékezetünkben. Felléptünk két külső munkáskerületben is, mindenütt roppant barátságosan fogadtak. Stockholmban láttunk egy békegyűlést, a vietnami agresszió ellen tüntettek, de nem sokan és nem zajosan. A zajosabbak a huligánok voltak, ámbár ők is meghökkentően nyugodtan, mondhatnám unottan viselkedtek. ök jelentették a legnagyobb meglepetést, naphosszat ültek a lépcsőkön, a világon semmit sem csináltak, hosszú, gondosan ápolt szőke hajat viseltek és amerikai katonai zubbonyt mind a lányok, mind a fiúk. Az érdeklődésnek a leghalvá- nyobb nyomát nem tudtuk felfedezni rajtuk, egyszer ugyan láttunk egy összeszó- lalkozást az ugyanilyen unott nyugalommal sétáló rendőrök és a huligánok között, ez azonban valósággal megrendezettnek, gépiesnek hatott, mintha csak éppen a forma kedvéért csinálták volna. Hogyan zajlott le utuk befejező része? — Koppenhágában egy órát töltöttünk a repülőtéren. SoKormcmyküldöttség utazott a lipcsei Szombaton magyar kormányküldöttség utazott a lipcsei őszi vásárra. A küldöttség vezetője dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. Tagjai Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, Horvásárra váth Gyula, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője és Perezel László, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, aki Lipcsében csatlakozik a küldöttséghez. kát nevettünk azon, hogy az épülethez egy fedett folyosó vezetett, helyes kis kék rollerek álltak a végén és mindenki azzal közlekedett. Idős férfiak, nénikék, a stewardes- sek... Persze, hamar rájöttünk, hogy ez igen praktikus, de azért mulatságos volt. Most, hogy hazaérkeztek, hogyan kezdik az őszi idényt? — Legégetőbb feladatunk most a tagtoborzás. Hétfőn számítunk a jelentkezők meghallgatására. A hat törzstagból egy kirakatrendező iskolára megy, ketten a közelgő érettségi miatt nem tudnak aktívan dolgozni. A terveink szerint viszont nagy feladatok állnak előttünk az idén, a gyermekszínház mellett egy állandó és szélesebbkörű felnőtt-együttest is meg akarunk szilárdítani. Reméljük, hogy jönnek majd a fiatalok, akik megfelelő kézügyességgel rendelkeznek és jó a szövegmondó készségük, mert a terveink nagyok és az elképzeléseink szépek. A betakarítás félidőhöz érkezett. A kenyérgabona gyorsan, nagyobb veszteség nélkül és korszerű módszerekkel került a magtárakba. A nyári mezőgazdasági munkákat a párt- és állami szervek mindenütt a megyei párt- és tanácsi végrehajtó bizottság februári együttes ülésén hozott intézkedési tervnek megfelelően szervezték és irányították. Kedvezőtlen körülmények között Munkájukat több körülmény kedvezőtlenül befolyásolta. Ilyenek voltak: a 2—3 héttel megkésett kitavaszodás, a tavaszi és a nyár eleji szokatlanul nagy és tartós hűvös idő, a csapadékos időjárás. Áprilistól július elejéig 56 esős nap volt 275 milliméter csapadékkal, ami csaknem 40 százalékkal meghaladta a szokásosat. Az ár- és belvizek is akadályozták a munkát. Emiatt 4000 hold szántó maradt vetetten és mintegy 17 ezer holdon okozott kisebb-nagyóbb pusztítást. Mindezek nemcsak gátat szabtak a munkáknak, haŰj baranyai exportcikk Mezős kapcsolókat gyárt exportra a Baranya megyei Szerelő és Szolgáltató Vállalat mohácsi üzeme. Augusztusban tizennyolc mezőt gyártottak, ebben a hónapban huszonegy mezőre kaptak megrendelést. AZ EMBER... István-aknai lámpacsamok- ban először akasztották szegre a márkaszámát. Azért az első élményeire, benyomásaira kicsit fanyalogva emlékezik vissza. — ötvenedmagammal jöttem ide Békésiből, és mindjárt az első napon ötven felé szórtak szét bennünket. Pedig ha együtt maradunk, akkor talán ;.. Csak hárman maradtak itt, hárman gyökereztek meg a békésiek. Sznopek János és két cimborája, Takács László és Unburán János. Mi riasztotta el a többit? — Azt hiszem a gyávaságuk — ítélkezik felettük Sznopek János, hogy aztán mondjon valamit a védelmükre is. Saját példájával próbálja menteni őket. — Nem mondom, az első napokban nekem se volt mindegy. Pedig hat napon át csak urasági műszakban dolgoztam, amolyan tedd ide-tedd oda munkákon. De olyan helyeken ám, ahol kísértés volt még moccanni is. Rosikadt gurítok, törött ácso- latok fenyegettek minden oldalról, s csak azt vártam, mikor borul rám az egész bánya. Hát ez az, amit az újoncok vagy elviselnek, vagy nem. Ő elviselte. Persze nemcsak a saját erejéből, hanem segítséggel. Kozmán Lajos vájár segítségével, akinek mindig volt ideje is, gondja is, a csillések oktatására. Ha valamelyikük kicsit is megijedt 4 főte porzásától, a támfák roppanásától, Kozmán Lajos úgy tett, mintha nem látná, de mindjárt magyarázni kezdett: igazodik, kényelembe helyezkedik ilyenkor a megbolygatott kőzet, nem kell tartani tőle. A veszedelem másképpen jelez. — Így nyugodott meg, így tartott ki Sznopek János is a „legmeggyőzőbb magyarázat” napjáig. — Az első fizetéskor harminchárom százast számoltak elém a pénztárban. Harminchármat! Felőlem azután már ropoghatott a támfa, rá sem néztem. Első dolgom volt tetőtől talpig felöltözni, és a maradékból futotta még az avató áldomásra is. Az igazi veszedelmek nem is a bányában környékezték meg ezután, hanem fent a „napon”, a fehérhegyi Sudár István legényotthonban. — Tudja, az unalom. Amíg dolgoztunk, nem volt rá időnk, de annál több jutott rá a „bikakolostorban”, a cimborák között. Egyik ilyen, a másik amolyan ötlettel jött, és jöhetett is, mert időnk, pénzünk bőven volt rá. De én ... Igen, ő kimaradt az italozásból, mert abban az időben került Garai József csapatába és tudta, hogy ez nagy kötelezettséggel jár. — Olyan ember az, akit ismeretlenül is régóta kerestem. Komoly, nem sokat beszélő, annál többet követelő. Olyan, akit meg kell előbb szokni, hogy kitartson mellette az ember. Nyolc éve dolgoznak együtt és István-aknán mindenki azt beszéli, hogy nem is tudnának már meglenni egymás nélkül. Pedig azóta Sznopek János is vájárpapírral rendelkezik, mégsem kívánkozik el csapatvezetőnek. — Ügy összeszoktunk, mint az édes testvérek, ö szereti a munkámat, a nyugodtságomat, én meg az ő keménységét, határozottságát ... A nyolc évből hatot éjszakás műszakban számoltak meg idáig és nem is akármilyen éjszakai műszakokat. — Volt olyan is közöttük, amit életemben őrizni fogok. A hatvankettes év februárja. Amikor a négy fiatalt eltemette a bánya ... Akkor ismertem meg igazán Garai Jóskát. Azon az éjszakán olyan volt, mint a megszállott. És elmondja újra a hősi életmentés történetét. Megemlíti benne, hogy ő is ott volt, pedig nem is bányamentő, — „de ha egyszer ragaszkodott Jóska ahhoz, hogy vele legyen, mellette legyen”. — Együtt hívtak meg bennünket utána Pestre a minisztériumba iS. Mind a ketten kormánykitüntetést kaptak akkor. — Jóska azóta Kossuth-dí- jat is kapott, de higgye el éppen olyan tőle, mint azelőtt volt. Nem szállt fejébe a dicsőség. Munka után vagy ünnepnapkor ma is összejárunk, együtt szórakozunk a Békében, a Susogóban. Ez is kell, mert nemcsak a munka köti egymáshoz az embereket. Közben megnézi az óráját, mert jól elbeszélgettük az időt és neki még aludni is kell az éjszakai műszak előtt. A konyhából jófajta ételillat csapja meg a szoba levegőjét és a tányércsörömpölés is azt jelzi, hogy nemcsak igéből él az ember... Pálinkás György nem rövidebb időre zsúfolták össze a tavaszi és a nyári feladatok elvégzését. Súlyosbította a helyzetet, hogy soha nem tapasztalt nagy területen és mértékben pusztított a jég. összesen 136 községben — 79 termelőszövetkezet és állami gazdaság — mintegy 70 ezer hold művelt területen okozott 10—100 százalékos kárt. A nyár közepén azonban javult a helyzet. A jó időjárás. a sokoldalú segítségnyújtás a tanácsok, gépállomások részéről kedvezően hatott a kalászosok betakarítására. — Megjavultak a munkafeltételek, ütemesebben és eredményesebben dolgozhattak a mezőgazdasági üzemelőben; — Egészséges munkavenseny- szellem alakult ki, elsősorban a pártszervezetek kezdeményezésére. Ezért vált lehetővé a kora tavaszi és nyár eleji kiesések és elmaradások egy részének pótlása, ennek köszönhetők eredményeink. Eredményes növényápolás Ha sorrendben vesszük tavasztól napjainkig a legfontosabb mezőgazdasági munkákat, elsőnek a növényápolást kell említenünk. Ebben is legfontosabb helyet foglalt el a kukorica megművelése mintegy 115 ezer holdon. Azok a gazdaságok, amelyek felhasználták a vegyszeres művelés lehetőségeit, nem szenvedtek a munkatorlódástól; A megyében a nagyüzemi, közös művelésű kukorica-vetésterület 75 százalékán vegyszerez- tek. Különösen a sásdi, siklósi járások és az állami gazdaságok érték el jó eredményeket. Végül is sikerült a kapások ápolását eredményesen megoldani és megteremtették a biztató terméseredmények feltételeit. A mezőgazdasági üzemekben nem kis erőfeszítésbe került az idén a szálastakarmányok betakarítása. A rendszeres esőzés következtében az első kaszálást nem tudták megfelelően végrehajtani; A üiásodik kaszálás pedig tömegében már kisebb volt, végül a pillangósok vetésterületének csaknem fele kipusztult. így jelenleg megyénkben a tsz-ekben a szá- 1 as takarmány-ellátottság nem éri él az ötven százalékot. Ezt más tömegtakarmányok gondos betakarításával kell még pótolni. Kiváló munka az aratásnál A nyári munkák zömét — a nagyüzemi szántóterületnek •közel a felén — a kalászosok betakarítása adta. Ezt a feladatot jól oldották meg a mezőgazdasági üzemek; A megyében 148 ezer hold kalászost kellett betakarítani, amelyből a gépi aratás 91 százalék, ezen belül a kombájnaratás 73 százalék volt. Az egy kombájnra eső teljesítés 388 hold volt, 24 holddal több a tavalyinál. A nagyobb, minőségileg jobb gépi aratás a jobb munkaszervezésnek, a műszaki feltételek javulásának, a szakmailag felkészültebb, gyakorlottabb kornbáj- nosok jobb munkájának köszönhető, A korábbiaknál hatékonyabb politikai munka és a ^versenyszellem kialakítása elősegítette, hogy, a megyében 42 kombájnos teljesítménye meghaladta az 500 holdat. Ebben az évben sikerült jobban megszervezni a komplex aratást és ezért augusztus 20. után az összes kalászosoknak csupán tíz százaléka maradt csépeletlen. Az aratást — a helyenként jelentkező nehézségek ellenére is — a megye mezőgazdasági' dolgozói országosan elsők között fejezték be. Ezért a megyei párt- és állami vezetés,_ az állami gazdaságok és a" gépállomások megyei igazgatóságai köszönetüket és elismerésüket fejezik ki mindazoknak a tsz-vezetőknek és -tagoknak, állami gazdasági dolgozóknak, tanácsi és pártmunkásoknak, akik tevékenyen részt vettek a nyári mezőgazdasági munkák előkészítésében, az aratás gyors és (korszerű megszervezésében, a kenyérgabona veszteség nélküli betakarításában és felvásárlásában. Munkájukat mindennél jobban dicséri, hogy megyénket az aratási eredmények alapján az országos elsők között emlegetik. A munkacsúcs most kezdődik A betakarítás most félidőhöz érkezett. Sőt, nem túlzás, ha azt mondjuk, most jelentkezik a munkacsúcs a mező- gazdaságlban. Hiszen éppen az őszi munkák nagyságát és fontosságát mutatja, hogv a kapásnövények betakarítása és az ősziek elvetése a megye szántóterületének mintegy 82 százalékát érinti. Nehezíti a munkát, hogy a kukorica érése is mintegy két héttel eltolódott. Mivel az őszi kenyérgabona 21,7 százalékban kukorica után kerül elvetésre és a kukorica érése megkésett, szükségessé válhat a már kiielölt táblák szakszerű felcserélése. A késői érés. valamint a ló kukoricatermés tárolása és szárítása érdekében fel kell használni a megyében jelenleg kihasználatlan negyven szénaszárítót; Az időjárás most sem kedvez az őszi munkáknak Minden órát ki kell használnunk a hátralévő időben a vetőszántásra és az őszi mélyszántásra. Ennek érdekében szükség van a szántótraktorok kétműszakos üzemeltetésére. Csakis fev tudjuk megoldani a tervezett 164 600 hold ősz» gabona elvetését. A takarmánygondok megye- szerte nagyok. Helyzetünk megköveteli hogy a silózási tervet minden üzem mara- délctalanul végrehajtsa. Most nemcsak a fő vetésű siló betakarításáról van szó, hanem a másodvetésekről. a silózásra felhasználható egyéb mezőgazdaságii mellék termék ékről. a kukoricaszámak 'eg- alább hatvan százalékáról. Megfontoltan, szakszerűen Feladataink nagyok az őszi mezőgazdasági munkák idején. Ezért a gazdaságok vezetői megfontolt, szakszerű és céltudatos szervezéssel, a párt- szervezetek pedig sokoldalú politikai felvilágosító, tömeg- mozgósító munkával segítsék elő az őszi tervek maradéktalan megvalósítását Fnlvtas- sák azt a munkalen dületet. mely tapasztalható volt a nyári betakarítási munkák idején megyeszerte! Hatvanezer mázsa szilázs a Szentegáti Állami Gazdaságban Nagy mennyiségű silótakarmányt készítenek ezekben a napokban a Szentegáti Állami Gazdaságban. összesen 570 hold silókukoricát dolgoznak fel az állatállomány téli, kora tavaszi takarmányozásához és eddig már 449 holdról betakarították. a termést. Az állami gazdaság tervében 28 536 mázsa .silótakarmány készítése szerepel. Kiszámították, hogy ez egymagában nem lenne elegendő az állatállomány megfelelő átteleltetésé- hez. A hiányt több „forrásból” is pótolják. Például tavaly nagyobb mennyiségű szilázst készítettek, és az idei télre is maradt belőle, ezenkívül 10 000 q kukoricaszárat is besilóznak majd a kukorica letörése után. Ezt nyers cukorrépaszelettel keverik ösz- sze. Végül 500 holdon a fő- vetésű kukoricájukat vízkár érte. A víztől nyomott kukoricát most besilózzák és átlagosan 40—50 mázsa zölAíöme- get ad holdanként. 1 * V i Moszkva, Leningrad, Helsinki, Stockholm, Berlin Hazatért külföldi útjáról a Bóbita Bábegyüttes
