Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

1965. AUGUSZTUS 1L napló 5 Mi tgy csináljuk Félmillió forintos nyereség sertéstenyésztés hői Minden kilón 5,50 forintot keresnek Primitív körülmények között eredményes munka A tenyésztő és hizlaló üze­meket ma már nem lehet me­reven szétválasztani. A járvá­nyok behurcolásának megaka­dályozására az utóbbi években Baranyában is kialakultak a zárt tenyészetek. így még a kifejezetten árutermelő üze­mek is maguk állítják elő a hízóalapanyagot Ennélfogva jól vagy rosszul, de minden termelőszövetkezet foglalko­zik malacneveléssel. A jó malacnevelés legtöbb esetben nem pénz kérdése. Hisz látni gyenge malacokat ultramodern fiaztatókban, és látni egészen jó malacokat egyszerű házi megoldású elle- tőkben. Koeapihentetők A belvárdgyulai tsz sertés­telepére még ráfogni sem le­het, hogy modem üzem. Külö­nösen nem az a Vörös-major, ahol évente több, mint 2000 malacot nevelnek fel. Ezt a telepet a Pécsi Állami Gazda­ságtól vette át 1962-ben a tsz, meglehetősen elhanyagolt ál­lapotban, s amit azóta ráfor­dítottak az nem sok, legalább is nem elég. Néhány ólon még ma is szalmatető „díszeleg”, de látni már cseréptetőt és új nádtetőt is. De ami a fő, a fiaztatókat téliesítették és az elletők mellé mindenütt koca- pihentetőket, úgynevezett koca szállásokat építettek. Ottjártunkkor éppen meszel­ték a kutricákat, hisz pár nap múlva kezdődik az őszi ellés. A 240 kocához csak 160 kut- ricájuk van, így az ellesek csaknem egymásba érnek. A vemhes kocákat* a féltetős nyári pihentetőn találtuk, kon diciójuk igen jó, ellésre való előkészítésük különös gonddal történik. Baumgartner József főállattenyésztő éppen Pécsiről érkezett, egy kis csomagban 250 fülgombot hozott, meg üres nyomtatványokat. Holnap megkezdik a kocák bejelölé­sét. s felfektetik a házi törzs­könyvet. Igaz, árutermelő üzem az övék, mégis fontos a házi törzskönyv, hogy ismer­jék a kocák származását, s a selejtezéseknél támpontot kap­janak. Most 50 kocát készül­nek kiselejtezni, csak azt vár­ják, hogy a malac választó­korú legyen. Az ólakban már Ott van a pótlás, az 50 tenyész kocasüldő ellés előtt. Saját ne­velés ez is — csak kanokat vásárolnak —, a legszaporább és legjobb malacnevelő vo­nalakat hagyják meg, ezért szükséges a törzskönyv. S még egy csomagot hozott magával a . főállattenyésztő. A dobozra ez van írva: „FER- CUPAR”: Ez vaskészítmény 5 filléres nagyságú piros dra­zsé formájában. A kocáknak ellés előtt 30 nappal kezdik adagolni a nedves darába ke­verve., A malacok vas adag- ;át a száraz darába keverik. Ma már nem ismerik a vér­szegény malacot a belvárd­gyulai tsz-ben. Fokozatos elválasztás S ha a telep korszerűség te­kintetében hagy is még kivet­ni válót — az etetés és kitrá- gvázás igen primitív íródon történik, s a gondozók mun­kája igen nehéz —, el kell is­merni, hogy a szakvezetők gyökerénél fogták meg a dol­got. s abban korszerűek, ami az egész nagyüzemi malacne­velésnek a nyitja. És ez a rra'ac fokozatos elválasztása. Ez már az ellés utáni má­sodik hét végén megkezdődik. Kezdetben csak napi egy-két órára' különítik el a szoptatós kocákat a malacoktól, aztán mind hosszabb időre. A vá­lasztás előtt már csak reggel és este szopnak a malacok, ley napközben már egészen fiatal kortól kezdve rákapnak a szilárd takarmányra — ez malactáp —, s mikor 8 hetes korban az anyjuktól végleg elszakítják őket, jóformán meg sem érzik a változást, jól esznek, egyetlen dekát sem fogynak a süldőszálláson, fej­lődésük töretlen, s a fejlődési erélyt, amely ebben az élet­korban a legnagyobb, jól ki­használják. A módszer másik óriási előnye, hogy így a koca is kímélve van. Mivel a ma­lacok nem nyúzzák állandóan, szervezete nem romlik le, jó kondícióban, egészségesen vár­hatja a következő eliést A jó malacnevelés az ered­ményes sertéstenyésztés és hiz­lalás alapja, de éppen ezért ebben rejlik a legtöbb buktató is. Az elhullás is ebben a sza­kaszban a legmagasabb — 10 százalék. Bel várdgyulán, eb­ben a modernnek távolról sem nevezhető Vörös-majorban, * malacelhullás még a 7 száza­lékot sem érte el tavaly. Hozzáértőt lelkiismerete* gondozók A telepen — süldőszállás is van — 6 gondozó dolgozik, plusz egy állandó váltó. Va­lamennyien hat, nyolc, tíz éve dolgoznak a. szakmában. Ne­kik elsőrendű a jó malac, hisz a fizetésük függ ettől. A 18 kilós malacért választáskor 18 forintot kap a gondozó, min­den mínusz és plusz kilóért le­vonás, illetve többlet jár. A vemhes kocáért 13, a kutrióé­ban lévőért 26 forintot kap­nak még havonta, ebből áll a fizetésük. Plusz az év végi nyereségrészesedés, ami az éves keresetük 40—50 száza­léka. A Vörös-major dolgozói­nak havi keresete eléri a 3000 forintot. Tegyük hozzá, megérdemlik. Elsősorban az 5 jó munkájuk­nak köszönhető, hogy a szö­vetkezet 7,5 hónapos korra kész hízókat tud kibocsátani. Ebből a 7,5 hónapból az első 3—4 hónap a döntó. Ekkor dől el, milyen lesz a hízó, s mek­kora lesz a ráfordítás és a be­vétel közötti különbség, azaz a tiszta nyereség. Belvárdgyulón as 1964-es évben a tiszta nyereség 5,50 forint volt ki lógrammonként. Hízósertéseiket — 2090 dara­bot — átlag 17,70 forintos át­lagáron értékesítették, s egy kiló önköltsége 12,20 forint volt a tsz-nefc. Mindösszesen fél millió forintos tiszta nye­reséggel zárt a sertésüzem — az idén, mivel az eredmények máris jobbak, elérik a három­negyed milliót —, ahol a költ- ségszint nem egészen 70 szá­zalékos volt. Ma már ott tar­tanak. hogy 4,6 kiló abrakból állítanak elő egy kiló sertés­húst, a keményítőértékesül ési százalék süldőknél 31.54, hí­zóknál pedig 29.78 százalék. — Rné — A „buktató osztályok" Az általános iskolák első és ötödik osztályának gondjai a siklósi járás tükrében A siklósi járási tanács v. b. művelődésügyi osztálya most szembenézett a valósággal: az előírt adatoknál mélyrehatóbb felméréseket végzett saját há­zi használatra a „buktató jel­leg” gyökereit vizsgálva. Nézzük a számokat I A járás általános iskolái nak összesített adatai a kö­vetkező képet adják: A két legnehezebben „ugor­ható gát” tehát valóban az első és az ötödik osztály. Különösen a bukott elsősök lelkében rombolja le a re­ményt ez az eredmény, hi­szen náluk a 18 százalék 218 gyermeket jelent. A siklósi járás művelődés­ügyi osztálya tehát vizsgálni kezdte, mi rejlik a számok mögött. — Nálunk viszonylag igen sok a cigány tanuló —mond ja Perics Péter művelődésügyi osztályvezető. — Az ő közis­merten rossz körülményeik nagy mértékben rontják a bizonyítványukat, így az egész járás tanulmányi eredményét is. Ez siklósi járási sajátosság. S a többi? Az, hogy az elsősök még Ijedten ülnek a padban és nemhogy tanulnának, de még a nyugalmuk sem tér vissza Egy hét az országutakon KEDD Almást László motorkerékpár­jával Pécsett, a Semmelweis ut­cában közlekedett, ahol nem adta meg» az elsőbbséget Kapóst Jenő személygépkocsijának, s összeüt­köztek. Almást László megsérült, ellene eljárás Indul. Ugyancsak az elsőbbség meg nem adása okozott balesetet Sik­lóson, a Beloiannisz utcában, aho-1 Tóth Károly szabálytalanul ki­hajtva nekiment Farkas György motorkerékpárosnak. A motoros megsérült, a balesetért Tóth Ká­rolyt vonják felelősségre. Szabálytalanul tolatott hátra személygépkocsijával Pécsett, a Bem utcában . Rich János, s emiatt nekiment Stefán Amrein mögötte álló személygépkocsijá­nak. A balesetért Rich János okolható. Hegedűs János társasgépkocsl- jával Pécsett, a. Pécsbányatelepi úton nekiütközött . Krivanek La- josné személygépkocsijának, mert balra kis Ívben kanyarodott. He­gedűs Jenő ellen eljárás indul. Ittasan vezette személygépko­csiját Gyenis István Nagyhar- sányban, s emiatt összeütközött Maros Ferenc motorossal. Az anyagi kár 1500 forint, Gyenis István ellen bűnvádi eljárás in­dul. Pécs felől Mohács felé közle­kedett motorkerékpárjával Clkora Bálint, aki a 24-es km-kőnél is­meretlen okból áttért, a bal ol­dalra, ahol elütötte Somogyi Já­nos és Móczár .Istvánná szajki gyalogosokat. A baleset következ­tében clkora Bálint a helyszínen' meghalt Somogyi János életve­szélyesen, Móczár Istvánná sú­lyosan megsérült SZERDA Bekapcsolt lrányjelzőjét műkö­désben hagyta Altusz' Ferenc sze­mélygépkocsivezető, s emiatt az uána közlekedő Jandricsek Jó­zsef Pécsett, István-aknánál neki­hajtott. A motoros súlyosan meg­sérült, az anyagi kár kétezer fo­rint. Altusz Ferenc ellen eljá­rás Indul. A követési távolság be nem tartása miatt nekiütközött az előtte haladó Békés László társas gépkocsijának Pécsett a Zsolnay utcában Szálát Pál személygép­kocsivezető. A személygépkocsi­ban helyet foglaló Szalai Pálné súlyos sérülést szenvedett, az anyagi kár 5000 forint. Szalai Pál ellen eljárás indulj CSÜTÖRTÖK Gájer Márton kétfogatú lovas- kocsijával Pécsett, az Ybl Miklós utcában kitörte Derkál István személygépkocsijának hátsó szél- védffi üvegét. Az anyagi kár ezer forOTt. Gájer Márton ellen eljá­rás Indul. Még az előzés befejezése előtt akart visszatérni a jobb oldalra társasgépkocsjával Cser József, s emiatt • leszorította az úttestről Wéber József dömperét, mely az árokban állt meg. Cser József ellen bűnvádi eljárás van folya­matban. Molnár Lajos személygépkocsi­jával Komlón, a Kossuth Lajos utcában közlekedett, előtte Pil- germajer János haladt kétfogatú lovaskocsijávaij A hajtőja kerülni kezdte az úttest Jobb oldalán álló Tóth Lajos sze­mélygépkocsiját, amikor a kerü­lésben lévő lovaskocsit Molnár Lajos előzni akarta. Az előzés befejezése előtt visszatért a Jobb oldalra, ahol nekiment az álló személygépkocsinak. Molnár La­jos ellen eljárás Indult. Motorkerékpárjával Pécsett, a Dózsa György úton haladt Tátrai József, aki elütötte Márklcs Já­nos gyalpgost. A gyalogos élet- veszélyesen, a motoros súlyo­san. a pótutas. Sánta Aladár könnyebben megsérült. A bal­esetért Tátrai József okolható, ellene eljárás Indul. Kesztyűs János tehergépkocsi­jával a megengedettnél gyorsab­ban hajtott Pécs és Málom kö­zött, s így összeütközött Bor­nemissza Tibor levizsgázatlan munkagépével. A balesetért mind két gépjárművezető okolható, el­lenük eljárás Indul. Későn vette észre a leeresztett sorompót Nagyharsány és Sik­lós között Nacsa László motora kerékpáros, aki még átért a so­rompó előtt, de pótutasa. Csa­bai Ilona fejjel nekiütközött a sorompónak és leesett a motor­ról. Nacsa, László ellen eljárás indult. PÉNTEK Súlyosan megsérült Erdész Jó­zsef. mert motorkerékpárjával Máriakéménden, egy balra Ívelő kanyarban kisodródott az útpad­kára, majd felbukott, Az anyagi kár kétezer forint. SZOMBAT Melles Vilmos tehergépkocsijá­val a követési távolság be nem tartása miatt nekihajtott Kis­mester Károly tehergépkocsijá­nak Pécsett, a Szigeti úton. Az anyagi kár ezer forint. Melles Vilmos ellen eljárás indul. A követési távolság be nem tartása miatt nekiütközött Ke­resztvölgyi László tehergépkocsi­jának Varga Tibor oldalkocsis motoros Pécsett, a Zsolnay Utcá­ban. A motoros és pőtutasa. Csóka Ottó megsérült. Varga Ti­bor ellen eljárás Indul. Motorkerékpárjával Pécs felöl Szentlörlncre igyekezett Orsós Béla. aki a cserkút! Italbolt előtt nekiütközött Kustos János teher­gépkocsijának. A baleset követ­keztében Orsós Béla könnyeb­ben, utasa súlyosabban megsé­rült, az anyagi kár 1500 forint Orsós Béla ellen eljárás Indul. Kolompár László kétfogatú lo­vaskocsijával Pécsett, a Felsza­badulás úton haladva nem adta meg az elsőbbséget Tóth József motorkerékpárosnak, aki az üt­közés elkerülése következtében hirtelen fékezett, s felborult. A kocsis hátranézett, ennek ellenére sem állt meg. ezért ellene eljá­rás indul. VASÁRNAP Nem vette figyelembe Benács Imre balra kanyarodási szándé­kának jelzését Erzsébet előtt Sas­vári Imre motoros, s nekihajtott a tehergépkocsinak. A baleset következtében a motoros súlyo­san megsérült, ellene eljárás in- lovaskocsi dúl. Nem vette figyelembe az el- sőbbségadás kötelező táblát Ni­kola Fábiánic és személygépko­csijával nekihajtott Kordály Já­nos mentőgépkocsijának Pécsett, a Bem utcában. Az anyagi kár 6000 forint. Nikola Fábiánic ellen eljárás indul. Későn jelezte kanyarodási szán­dékát Sütő József Pécsett, a Rá­kóczi úton. s emiatt taposó ke­rékpárjának nekiment Takács Lajos motoros Sütő József ellen eljárás indul HÉTFŐ Nem adta meg az elsőbbséget Róna Ferenc motorosnak dr. Ká­polnai Zoltán személygépkocslve- zetö Pécsett, a Zsolnay utcában, s összeütköztek. A motoros meg­sérült. Durdefektet kapott Hirden La­katos Ferenc tehergépkocsija, s emiatt a 22 utas közül ketten súlyosan, négyen pedig könnyeb­ben megsérültek. A vizsgálat fo­lyamatban van. Személygépkocsijával Pécsett, a Rákóczi úton közlekedett Ferenc Gyula, aki nem adta meg az el­sőbbséget Újvári József motor- kerékpárosnak Az ütközés kö­vetkeztében a motoros pótutasa. Varga Jánosné könnyebben meg­sérült. Ferenc Gyula ellen bűn­vádi eljárás induL Szabálytalan előzés következ­tében a bal oldali árokba haj­tott a 6-os út 180 km-kőnél Auth Clrják személygépkoesivezető. Az anyagi kár 2500 forint. Auth Clr­ják ellen eljárás indult Ittasan közlekedett Botykape- terd és Nagypeterd között Heve- gyál József segédmotorkerékpá­ros. s emiatt felbukott. Ellene eljárás indul. hetekig —, nos erre mond ják, hogy „ez a világ sora’ Persze Perics Péter nem nyug­szik ilyen könnyen bele: Túl nagy a szakadék — Én azt hiszem, hogy bár sokat, de még mindig nem eleget tettünk az elsősök ér­dekében. Még túl nagy a sza­kadék az óvoda és az iskola között. És nem sikerült min­denütt a legjobb nevelőket állítani az első osztályok élére. Igaz, hogy tavaly 18 százalékban buktak meg az elsősök, de az idei 10 száza­lékos arány is elgondolkodás­ra késztet. ­— És az ötödik? — Ott is nagy a szakadék az előző osztályhoz képest. Míg negyedikben egyetlen ta­nító néni vagy tanító bácsi be­szélgetett a gyerekekkel, most hirtelen majd minden tárgyat más-más tanár oktat és a beszélgetések helyett egyszer­re négy „magolós tárgy” je­lentkezik: az orosz, a föld­rajz, a történelem és a bio­lógia. Bár földrajzból eddig negyedikben volt egy lakó­hely- és környezetismeret ok­tató tárgy, a reform átmeneti évében, vagyis az 1353—64-es tanévben ez kimaradt. így a most végzett ötödikesek „start nélkül” vették a földrajz állí­totta akadályt — Aztán —■ folytatja —, baj van a könyvekkel is. A történelem tankönyvének két­harmada például nehezen emészthető, szárazon írott, el­vont szöveg. .Ennek ellenpél­dája: az igen jól sikerült, ke­vés szövegű, élvezetesn meg­írott, sok színes, szép képpel ellátott biológia könyvnek nagy szerepe volt abban, hogy a gyerekek megszerették és jól megtanulták ezt a tárgyat. Aztán állítom, hogy sok tanár nem ismeri és nem érti a tantervet. A tantervb „n egy­aránt előírt és egymástól lé­nyegesen különböző „tudni” és „ismerni” fogalmakat ösz- szekeverik. Túlságosan a „ka­tedráról adnak elő”, s az ötö­dikes gyereket az érzelmi ol­daláról nem kísérlik megkö­zelíteni. Ezek az okai, hogy a tavalyi ötödikestis 9,9 szá­zalékos bukási aránya most 10,3 százalékra nőtt; És még valami — mind az elsőben, mind a negyedikben sokat hátráltat, hogy eg>:e több a gyermekek között a gyógy­pedagógiai alany; Ma már SZÍNHÁZ JiOi A MAGVAK RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. aug. 11-1, szerdai műsor» a 223,8 m középhullámon: MOZIS Park: Szívfájdalmam Hirosima (szv„ fél 5, fél 7). Van aki forrón 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor; szseretl öél 9). Jö idő esetén a Falusi hétköznapok ... össze- kertben. állítás. Petőfi: Van aki forrón szereti Szakemberek tanácsolják: A ga- ,, fél „ bona megóvásáról és tárolásáról. ’ ’ ' Tamburazene. Egy tűzoltótestület története. Riport Szőkédről, Dalról dalra. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás, őnsani Vidám ritmusok. 6 ' 18.30: Magyar nyelvű műsor: Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, 65/5. sz. vllághlradó, Gusztáv az udvarias, Fogas kérdés, Gusztáv + 1 fő, Alma, Színházi körséta. (Előadá­sok li órától 3 óráig folytatola­Zsolnay K. O.: Másfél millió Zöldségtermelés és felvásárlás. í**» ö■ Istenkut: A nagy manőver Ahogyan a termelőszövetkeze- ül. Meszes: Jánosik I II. (szv., tekben látják. — Riportműsor. szí., 5, dupla helyárral). Szentlő- 18.45: Nagy Józsa és Berczeli Ti- r‘nt’* A levegő kalózai (szv., 8). bor baranyai nótaszerzők dalai- Sásd: Morál 1063. (szv., fél 8). ból énekel Csak 18 éven felülieknek! Sellye: 19.00: Dél-dunántúli híradó. Gól büntetésből (szi„ 8). Harkány: 19.15: Szórakoztató zene. Délután 5-kor Madridban (7). Be­Közben: A mikrofon előtt... remend: A betörő (szv., szí., 8). Készülnek az új építési tervek. Bóly: a tengeri macska (szv., £)• 19.58: Műsorismertetés. Mágocs: Éjszakára hajnal (fél 8). 20,0»i Műsorzárás. Pécsváraű; Bakaruhában (fél 8). ugyanis majdnem mindenkit beiskolázunk, s így a gyen­gébb képességű gyermekek i3 jobban előkerülnek. A megoldás útja A könnyebb átmenet érde­kében az óvodában a nagy- csoportos gyermekek utolsó szülői értekezletére meghív­ják a tanítót is. aki majd az általános iskola els" osztá­lyában neveli őket. Emellett a nagycsoportos óvonénik és az első osztályos tanítók kü­lön értekezleteket, és «utóié­ban szoros kapcsolatot ' crem­ten ek egymással a gyernrkek megismerése céljából. És per­sze ezentúl már fél évvel előbb közük, hogy ki vezet majd szeptemberben első osztályt. Azt is elhatározták, hogy az elsősök élére csak a legjobb tanítókat állítják; Az ötödikben? — Ebben az osztályban úgy hisszük, más tantervi beosztással lehetne segíteni. Vitatható ugyanis, hogy míg régen fokozatosan kezdődtek az úgynevezett „magolós tárgyak”, addig most szinte mesterségesen el­mélyítették a szakadékot a negyedik és ötödik osztály kö­zött. Mert az jó, ha a föld­rajz a negyedikben kezdődik, s az ötödik osztályban csak a biológia, valamint az Ide­gen nyelv, végül a hatodik­ban a történelem. Közben ugyanis fokozatosan nehezed­nek az olyan tárgyak, mint a magyar vagy a matemati­ka. De annak sem lenne kü­lönösebb hátránya, ha az orosz nyelvet csak a hatodikban kezdenék. Igaz. régen is meg­volt a szakadék a gimnáziu­mok és polgári iskolák első; valamint az elemi negyedik osztálya között. Csakhogy aki­nek nem ment a nehezebb, az visszamaradhatott a köny- nvebb iskolában, a jóval a’a- csonyabb színvonalú elemi is­kola ötödik osztályában Ez ma már lehetetlen. Ha már­most egészen következetesek akarunk lenni, akkor kétség­be lehetne vonni: jó-e az egy­séges, nem differenciált álta­lános Iskola? Persze itt nem a különböző „osztályhelyzetű” iskolák visszasírásáról van szó, hanem az eddiginél lé­nyegesen kiterjedtebb gyógy­pedagógia! hálózatról, ahol a gyengébbek is megtanulhat­ják az általános iskolában megkövetelt anyagot Inkább a nevelő Jelleg érvényesüljön De maradjunk csak a sikló­siaknál. Ők a maguk lehető­ségei között mindent megtesz­nek: jövőre nagy mértékben fejlesztik a korszerű, szemlél­tető oktatást, s a legközeleb­bi végrehajtó bizottsági ülé­sen kérik majd a segítséget hogy a községfejlesztésí ala­pokból az eddiginél több jus­son az iskoláknak. Hiszen pél­dául az öt körzeti iskolának mindössze 7 magnetofonja van. El akarják érni, hogy az oktató jelleg mellett Inkább a nevelő jelleg érvényesüljön az Iskolákban. A szakfelügye­lői munkában kísérleteznek: mindegyik felügyelő a tanév­ben három-három iskolában a szaktárgyait oktatását ele­jétől végig alapos elemző fi­gyelemmel kíséri. A tantestü­letektől szigorúan megkövete­lik a tantervisrtieretet és álta­lában az önképzést. De szor­galmazzák az igazgatói mun­ka fejlődését szervező, ellen­őrző, irányító jellegének ki­domborítását. A siklósi járás tehát szembe nézett a valósággal. Kezdemé­nyezései figyelemre méltóak. Földessy Dénes — A Leértékelt Aruk Sallai u. boltjában nagy az érdeklődés az állandóan érkező leértékelt áruk Iránt. A héten nagymennyiségű kötény érkezett 28.90 forintért, bajszálvékony nylonharisnya 36 forint, yertes szoknya 126 forint, fiú fehér pólóing 13 formiert. nói műszál twist pulóver pasztell szí­nekben 224 forint. Lányka karton- ruha 41 forintért, konyharuha 14— 18 forint és még nagyon sok kon­fekció — fehérnemű — kötött és textil méteráru vár 20—60 száza­lék árengedménnyel vevőire, 4 ti n. m. ív. v. vl vn. vm. osztályok Év végén bukott tanulók aránya százalékban: 16,0 10,3 4,2 3,4 10,3 8,3 3,8 1,4 Még néhány hét és megszó­lalnak a tanítás kezdetét jel­ző csengők. Az általános is­kolák diákjai közül különö­sen két osztály leendő tanulói gondolnak erre szorongva: az elsősök és az ötödikesek. Évek óta ugyanis „buktató osztály” néven él a szülök, diákok és nevelők gondolatában mind­két osztály. Nyilvánosan per­sze kevés szó esett erről, csak „valami volt a levegőben”. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom