Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-05 / 183. szám
19*5» AUGUSZTUS 5. napló 5 Hem fe'esta nanírmunh! Magtáreilensrzés néhány tsz-hen A szükséges adminisztráció nem bürokrácia hanem szerves része, ha úgy tetszik, kelléke a termelő- munkának. Valón milyen az aratás kellős közepében a magtárak adminisztrációja? Tudja-e a raktáros, hogy milyen terményből mennyi van a raktárában, vagyis el tud-e számolni — ezt ellenőrizte a napokban dr. Major Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főkönyvelője és a megyei Kendőr- főkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztályának egyik dolgozója. Első út a bogádmindszenti Petőfi tsz raktárába vezetett. Látszott a raktároson, hogy egyáltalán nincs ínyére a napi sok más munka közepette — ez az ellenőrzés. Ebben a tsz-ben az ellenőrzést megelőzően több mint egy hete kezdték a cséplést és a raktárba szállítást, de a raktárban a papírok szerint — semmi sincs. A valóságban pedig ott az őszi árpa, a borsó. A raktárosnak fogalma sincs, hogy melyik terményből mennyi van a raktárban. A rendelet pedig kimondja, hogy az aznap beérkezett terményt aznap bevételezni kell. De hiba van a mennyiség körül is. A beérkezett őszi árpát — nem mérik. Csak nagyjából, átlagosan számolják. Megmérték az első kombájntartályt — 12 mázsa 70 kiló volt. Most mindegyik tartályt ennyiben veszi át a raktár. Pedig már ők is találtak 11 mázsás tartályt, sőt volt, amelyik tartályban 13 mázsa volt. „Nem érek rá méregetni, meg papírokat vezetni, amikor a tsz nem ad embert és nekem kell zsákolni” — mondja az idős raktáros. De kiderül: ha volna is ideje, akkor sem tudná mit, hogyan kell könyvelni. Így aztán nem csoda, hogy még az elmúlt évről búzából például 70 mázsa hiánya volt. Ha nem változtat a mostani „könyvelési rendszerén”, baj lesz az idén is! A vajszlói Zöld Mező tsz- nek a központi könyvelése ugyancsak elmaradt az élettől. Július 28-án még egy adat sincs lekönyvelve július hónapból a terménykönyvelési lapra! Így aztán lehetetlen megállapítani, hogy a központi adatok egyeznek-e a raktárakban lévő készlettel. A baranya- httvégi Közös Üt tsz könyvelésében is van hiba: július 28-án például búzából még egy dekát sem könyveltek el! Az ellenőrzés talált mintaszerű könyvelést is. A vejti Rákóczi Tsz anyag- könyvelője aki egyben pénztáros is — napra kész állapotban van a terménykönyveléssel, pontosan megtudható, hogy a tsz raktárában melyik terményből hány mázsának kell lenni. S a központ könyvelésével egyenlő adatokat lehet találni a magtár nyilvántartásában is. Általára« tapasztalat, hogy a nagyobb termelő- szövetkezeteknek a könyvelése kezd rendbe jönni, ellenben a kisebb tsz-ek még nem fordítanák erre kellő gondot. Nem dicsekedni való az sem, hogy akadnak raktárosok, akiknek fogalmuk sincs, mit hogyan kell könyvelni. A magtárakban, van a termelőszövetkezetek munkájának eredménye. A már betakarított „gyümölcsre” nem kellő gondot fordítani — egyenlő a hanyagsággal, a nemtörődömséggel, bűn a közös vagyon ellen, bűn a tsz tagsága ellen. (Garay) Ebv félév tapasztalatai a mnnftallgvi rendelkezésekről Végletek a fegyelmi jogkör gyakorlásában Mikor lehet szó kedvezmények megvonásáról? Az elavult munkajogi törvények felújítása feltétlen indokolt volt, mivel sok esetben a régiek felesleges kötöttségeket tartalmaztak. A Munka Törvénykönyvének megváltozott rendelkezései tartalmas formába öntötték a fegyelmi feleiősségrevonással, az anyagi felelősség megállapításával, valamint a munka- üpd viták gyakorlati intézésével kapcsolatos körülményeket, Jogosultság Jubüeumi jutalomra A jubileumi jutalommal kapcsolatosan az 1964. évi 29. tvr. 18. § (3) bekezdése rendelkezik. Részletesen közli a jutalom kifizetésének feltételeit, valamint azt, hogy a kiszámítás alapján a dolgozó mikor lesz igényjogosult jubileumi jutalomra. Ezzel kapcsolatban elég sok félreértés van még jelenleg is. A vállalatoknak felül kell vizsgálni a munkaviszonyok folyamatosságát és azoknak a dolgozóknak, akiknek munkaviszonya a „régi” Mt. V. 93. § rendelkezései alapján ez ideig folyamatos volt, 1965. évi 124. § alapján a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Azok a dolgozók azonban, akiknek munkaviszonya csak az előterjesztett kérelem alapján éri el 1965. január 1-ét követően a 25 évet, csak a R. 18. § rendelkezése alapján részesülhetnek jubileumi jutalomban. Kite’ező áthelyezés Említést kell tenni a Mt. V. 49/A. § (1) bekezdésének rendelkezéséről, mely a kötelező áthelyezést írja elő abban az esetben, ha a dol- gazó nem szakképzettségének megfelelően van a vállalatnál foglalkoztatva, vagy pedig egészségére ártalmas munkakörben dolgozik és a vállalatnál más elhelyezési lehetőség nincs. Ilyen esetben a dolgozót kérelmére más vállalathoz át lehet helyezni. E körülményeket alaposan vizsgálni kell, és ha a vállalat a dolgozót nem helyezi át és más munkalehetőséget sem biztosít részére, abban az esetben fordulhat kérelmével a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz, ahol a körülmények törvényes megvizsgálása után határozatikig kötelezhetik a vállalatot az áthelyezésre. Egyéb esetekben a döntőbizottságnak nincs jogszabályi lehetősége,' hogy kötelezze a vállalatot arra, hogy a dolgozót más vállalathoz helyezzék át. I! fegyelmi jogkör gyakorlása A Munka Törvénykönyvének megváltozott rendelkezései a fegyelmi jogkör gyakorlásával kapcsolatban széleskörű lehetőségeket biztosítanak. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében minden eszközt meg kell ragadni és helyesen alkalmazva felhasználni. A vállalat dolgozóinak nevelése érdekében az új fegyelmi rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy a felelősségrevonást ne csak büntetés kiszabása céljából használják, hanem az a nevelést is szolgálja. A fegyelmi büntetések skálájának ki- szélesítése komoly lehetőséget biztosít a fegyelmi jogkör gyakorlóinak és ezért azokat az eszközöket kell alkalmazni, amelyek a legalkalmasabbak arra, hogy elérhető legyen vele a kívánt céL Az a tapasztalatunk, hogy egyes területeken egyik végletből a másikba estek a fegyelmi jogkör gyakorlása, terén. Bár az Mt. V. 111. § (1) bekezdés (a—e) pontjai lehetőséget biztosítanak arra, hogy megrovás, szigorú megrovás, egyes kedvezmények megvonása, fegyelmi áthelyezés és fegyelmi elbocsátás büntetéseket lehet kiszabni, mégsem élnek ezzel a lehetőséggel. Vagy a legenyhébb vagy pedig a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását alkalmazzák az esetek többségében. Egyáltalán, vagy csak nagyon ritka esetben veszik figyelembe az egyéb — például a családi, személyi stb. — körülményeket. Nagyon gyakori jelenség, hogy a fegyelmi eljárás során nem hallgatják meg a dolgozót, hanem mechanikusan szabják ki a fegyelmi büntetést, jóllehet komoly hatást váltana ki, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója meghallgatná a fegyelmileg felelősségrevon- tat, mivel ezt a Mt. V. 177. § (2) bekezdésének rendelkezése is kötelezően előírja; Gyakori jelenség, hogy a megrovás vagy szigorú megrovás fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban egyéb kedvezmény megvonásáról is intézkednek, ami helytelen, A törvény csak fegyelmi áthelyezés esetén ad lehetőséget arra, hogy a kedvezménymegvonást is ki lehet mondani, és a határozat rendelkező részében feltüntetni. Egyéb esetekben 3 kedvezménymegvonás a fegyelmi felelősség következménye, mivel a dolgozó egy évig vagy ennél több ideig is fegyelmi hatálya alatt áll. Ezekben az esetekben figyelemmel kell lenni arra, hogy a fegyelmi büntetés kiszabása egyébként is kihatással van egyéb vállalati szabályzatokra, amelyek esetleg úgy rendelkeznek, hogy fegyelmi büntetés esetén nyereségrészesedés vagy prémium megvonása következik be, mivel a dolgozó a fegyelmi hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés akkor éri el a kívánt célját, ha nincs eltúlozva, hanem reális tényeken alapszik és arányban áll az elkövetett fegyelmi vétséggel. A fegyelmi jogkör gyakorlójának mindig szem előtt kell tartania a vállalat fegyelmi helyzetét és annak figyelembe vételével megítélni, hogy milyen fegyelmi büntetés kiszabása éri el a megfelelő célt. Dr. Grabecz Ferenc, a Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke — Megnyílt Harkányban, a Baranya Szállóval szemben a Bm. Fodrász Ktsz. korszerű íodrász- pavilonja. Férfi, n31 fodrász. Kozmetika, pedikür-manikür. Kiszolgálás reggel 7-től este 8 óráig. A fsz-kosnfeájctoselk A szentlörinci mellett egyedül az újpetrei tsz rendelkezik saját kombájnnal a pécsi járásban. Mig a többi tsz-ben a gépállomsok aratnak, addig Ujpetrén a tsz saját emberei és saját gépei végzik az aratást. Szabó Lajos és váltótársa, Császár Sándor tsz-tagok az aratás megkezdése óta SZK —4-es kombájnjukkal 560 holdat arattak le és 70 vagon gabonás csépeltek el. A tsz másik kombájnja a búzaaratás ideiére érkezett meg. Ezen a gépen Ambrusét Lőrinc és fia Ambrusé* József dolgoznak, mint váltótársak, s annak ellenére, hog” az árpaaratásban még nem vettek részt, már ők is túl vannak a 300 holdon. A szövetkezet három kombájnja összesen 1200 hold gabonát aratott le. s csütörtökre be is fejezik az ara'ást A hét végén az újpetrei kombájnosok már a szomszédos szövetkezetekben segítik a gabona betakarítását. 3z Országos Vetöm^gtermg’tetn és FHá'n Yiflg'at kii7!nr'im: Csépeljék ki először a borsóvetőmagot! Az idei időjárás általában kedvezett a borsóvetőmagtermesztésnek. A nedves időjárás azonban nagy feladat elé állította a mezőgazdasági nagyüzemeket a borsóvetőmag időben való betakarítását illetően. Általános tapasztalat az. hogy az idén a mezőgazdasági nagyüzemek valóban mindent megtettek a borsóvetőmag- termés időben való betakarítása érdekében. A nedves időjárás országszerte megnehezítette a betakarítást, a legnagyobb mértékben azonban a Dunántúlon okozott és okoz még mindig nehézségeket. A nagy nehézségek ellenére a mezőgazda- sági nagyüzemek csaknem végeztek a borsóvetőmag aratásával. A borsóaratás eredményes és gyors megszervezéséhez és lebonyolításához nagy u^ííhcr\ SZÍNHÁZ I«MjtU A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. aug. 5-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Folyók, városok, dalok, — Zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Karl-Marx-Stadt 800 éves. A Német Rádió gyermekkórusa énekel. Hans’ Well könyvismertetője. Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenélő levelezőlap. 18.55: Pél-dunántúll híradó. 19.10: Zenéről, zenére ... Közben: 1. A mikrofon előtt Kabar Ferenc, a Pécs városi Tanács oktatási csoportvezetője. 2. A Történelmi Társulat déldunántúli csoportjának előadás- sorozata. Dr. Molnár István: Dischka Győző emlékezetéire, 19.58: Műsorismertetés; 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: Van, aki forrón szereti (szv., fél 4, 6, fél 9). Jó idő esetén az utolsó előadás a kertben. Petőfi: Szívfájdalmam, Hirosima (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszínházban): Magyar híradó, 65/5. sz. világhiradó, Gusztáv az udvarias, Fogas kérdés, Gusztáv + 1 fő, Alma. Színházi körséta. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Zsoinay K. O.: Könnyű élet (5, 7). Pécsszabolcs: Gerolstein! kaland (5, 7). Mecsekalja: A fehér karaván (7). Vasas II.: Az eltévedt ágyú (7). Mohács: Asszonyok faluja (szv., 6, 8). Szigetvár: Szörnyetegek (szv., fél 9). Siklós: Ártatlan varázslók (8). Harkány: A szép Antonio (szv., 7). Csak 18 éven felülieknek! segítséget nyújtottak a megyei és a.járási szervek is. A borsó jelenleg még nagyon sok helyen renden fekszik. Ezt a borsót a csapadékos időjárás miatt az a veszély .fenyegeti, hogy ha többször nem forgatjuk, úgy a renden kicsírázhat, illetve meg- penészedhet. Ez pedig jelentős jövedelemcsökkenéssel jár. A sokszori forgatás pedig egyrészt a munka dandárjában nagy munkaerőt vonhat el, másrészt pedig tetemes per- gési veszteséget okozhat. Ezért nagyon fontos a mihamarabbi boriócséplés! Részesítsük tehát előnyben a borsóvetőmagot a cséplési sorrend kialakításánál. így nemcsak a fölösleges forgatások munkáját takaríthatjuk meg, hanem a gazdag borsótermés hiánytalan, gyors betakarításával magas kát. holdanként! árbevételt érhetünk eL Akár kombájnnal, akár cséplőgéppel végezzük a borsó cséplését, nem szabad az alábbiakat szem elől téveszteni: 1. A legkisebb veszteséget,, a gumiverőléces csépléssel ér.ű he tjük el. 2. Gumiverőléc hiányában a vasverőléceket faverőlécekre cseréljük ki. 3. A fordulatszámot csökkentsük le 5—600-ra. 4. A dobkosár beállítására is ügyeljünk, a dobkosár rését elől 30 mm-re, hátul 20 mm- re állítsuk. A mihamarabbi cséplést indokolja a zsizsik kártételének csökkentése Is. Országos Vetőmagtermcltetö és Ellátó Vállalat. ITizenhét éves, de tekintetében van valami kisfiús, nyüt, tiszta naivság, ami szinte megható. De ugyanakkor határozottan és olyan tudatosan beszél gondolatairól, elképzeléseiről, terveiről, mint egy tapasztalt felnőtt, ami viszont meglepő. E kettősségre figyelek fel, amikor, beszélgetni kezdünk. Még csak annyit tudok Kovács Tamásról, hogy most végezte el a Művészeti Gimnázium III. osztályát, nem tartozik a legjobbak közié, átlaga 3,6 i—, mégis őt ajánlotta igazgatója. A szokásos kérdésekkel kezdem, miért jelentkezett épp a Művészeti Gimnáziumba? — a válasza sem okoz egyelőre meglepetést: már az általános iskolában szépen rajzolt, aztán hallott erről az új iskoláról... A szabályosnak induló beszélgetésben még messzebbre próbálok visszanyúlni, a kezdethez. Az első rajz izgat, de Kovács Tamás ekkor váratlanul a fafaragást említi és egy régi emléket. —■ Pakson történt, ott laknak a szüleim. Még az általánosba jártam, amikor egyszer csúzlit faragtam. A fa gö- csörtös része oroszlánfejhez hasonlított. Érdekesnek találtam. Nem nyugodtam addig, mig bicskámmal még jobban ki nem dolgoztam. Amikor elkészültem. úgy éreztem, hogy ,sikerült. Is holdban a rajztanáKezében a boldogulás titka rom is foglalkozott fafaragással. Vele faragtam először bábfigurát. Elhangzott hát a bűvös sző: bábfigura. És ettől kezdve szinte mindvégig csak erről beszél Kovács Tamás. A kezdet: egy jó élű bicska, hársfa, somfa, mogyoró. Szépen faragható mindegyik. A kéz ügyesedik, a bábfigurák formálódnak, szaporodnak. Talán már meg se tudná mondani számukat. A leg-, utóbbi alkotása egy Mario- nette-fej. — Legkedvesebb bábfigurád? — Síkfígura, lombfűrésszel készítettem. Békéscsabán, a bábfesztiválon szerepelt... Maga tervezte, írta, rendezte a jelenetet. Sam Smal csodálatos élete című regény egyik fejezetét kerekítette ki pantomim bábjelenetté. Címe: A sör. — Sikere volt? — Igen, persze bírálták is. Különösen a technikai megoldását kifogásolták. A zenéje sem kapcsolódott pontosan, rossz volt a magnó. Szerencsére a konkrét-zenénél ez nem nagyon tűnt fel... Első darabom volt. A bábokkal a Művészeti Gimnáziumban is hamar kapcsolatba került. Erdős János tanár irányításával bábszakkör működött. Arany János: „A bajusz” című költeményéből készítettek bábjelenetet, ezt bemutatták 1963 őszén a bábfesztiválon. Utána meghívták, lépjen be a Bóbita Bábegyüttesbe. — A bábozást szereted jobban, vagy a képzőművészet más ágát, tekintve, hogy a gimnázium díszítőfestő szakán tanulsz? Nem sokat gondolkodik; — A bábokat szeretem jobban. Tervezéssel szeretnék foglalkozni, ez pedig a díszítőfestő szak egyik ága. Az iskolai tanulásról beszélgetünk, de minden kérdésre adott válaszából á bábozás iránti rajongás bukkan elő. Zene? Néha elmegy a szakiskola hangversenyeire, de inkább a filmek kísérőzenéje érdekli. Mert azokból ötletet meríthet, melyeket a bábozásnál felhasználhat. A színpadi zene, az opera is érdekli, általában a színház világa. A pécsi zenei életből elsősorban azokat ismeri, akik kapcsolatban vannak a bábegyüttessel: Kincses Józsefet, Károly Róbertét, Hevesi Andrást. Olvasásra kevés ideje marad: ami szabad ideje van, azt lefoglalják a próbák a bábegyüttesben. Most különösen torlódtak a szereplések: Ki mit tud a Televízióban, aztán filmezés..; Kedvenc költője? Elmosolyodik megint kisfiúsán és úgy vágja rá: Weöres Sándor. Egyébként az egész bábegyüttes lelkesedik érte, hiszen az ő tündéri gyermekverseinek egyike, a Bóbita- tündér a névadója bábvgyüt- tesüknek. Amikor az étet értelméről kérdezem, egy pillanatig félek; hogy valami sablonos választ kapok: boldogságról, jó kereseti lehetőségekről, hírnévről. De Kovács Tamás most is hű marad önmagához. — Sokat gondolkodtam ezen a problémán. Elsősorban a bábművészet terén szeretnék újat alkotni: a modern stíluson belül előrelépni. — Aztán magyarázólag hozzáteszi: — Legutóbb például konzervdobozokból kreáltam bábfejeket. Csavar volt az orr, anyacsavar a két szem. Egészen jól néztek ki a reflektorfényében... Felvillanyoződik, ahogy erről beszél: a mindig újat keresésről, az alkotás hevületéről. Irigy lésre méltónak tartom hivatástudatát Pedig tudja, látja jól, hogy körülötte vannak olyanok is, akiK felületesek, cinikusak, nemtörődöm természetűek. — Nem élik át a szerepüket — panaszolja. — Figyelem őket az előadás közben és azon töröm a fejemet, hogy lehetne ezt a szerepet jól megcsinálni? Az iskolában is vannak cinikusak, rájuk is haragszom. Minek veszik el a helyet olyanok elől, akik jobban megérdemelnék a tanulás lehetőségét? A jövőről is kialakult véleménye van. Felkészült mindenféle eshetőségre. Első helyen természetesen a bábozás folytatása áll. Koós Lajosnak, a Bóbita Bábegyüttes vezetőjének tanácsára az Állami Bábszínházhoz szeretne felvételizni. Ha ez nem sikerül, akkor az Iparművészeti Főiskolára. Ha oda se vennék fel, még mindig van lehetősége, hogy az iskolában nyert szakmunkás-oklevél birtokában, mint kirakatrendező vagy disz letfestő dolgozzék. Derűsen nézi jövőjét, biztos a boldogulásában, hiszen kezében a boldogulás titka: figurákat tud teremteni, melyek akaratára mozognak. És akik nézik, gyönyörködnek bennük, kacagnak vagy köny- nyeznek. Van-e ennél gyönyörűbb emberi hivatás? I ; . r- nt — I * I
